Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 84. szám

I

rest itscret

1974. ÁPRILIS 11.. CSÜTÖRTÖK

<JCírlap

Az érdi példa

Kismamák klubja

A tanács több helyen is megszervezi

A budai járás érdi művelődési központjából kaptuk a hírt, hogy kismama-klubot szerveznek.

— Mi a céljuk? — kérdeztük Klopfer Mária védőnőtől.

— Előadásokat tartunk a terhességről, ismeretterjesztő filmeket vetítünk, csoportosan és egyénileg is beszélgetünk a kismamákkal, akik védőnői és szülész-nőgyógyász orvosi irányítással bizonyára egymásnak is tudnak hasznos tanácsokat adni.

I A tanácsházán I est 'eíőt-------------------------- ti délután Máthé Dezsővel, Érd tanácselnökével és Jászberényi Lászlóval, a tanács párt- szervezetének titkárával beszélgettünk.

— Nagyon jónak tartjuk a művelődési központ, a védőnők és a szülész-nőgyógyász orvosok kezdeményezését — mondja a tanácselnök. — Érden ugyanis tavaly év végéig az egyes rendeléseken talán 30—40 kismama jelent meg az SZTK-ban. Az idén januárban már egyes esetekben 120, februárban több mint 110 és márciusban ugyanannyi. A kezdeményezés nekik és a többieknek is nagy segítséget jelenthet.

— Gondolom, másutt is szükség van hasonlóra — teszi hozzá a párttitkár —, de nálunk különösen szükség van rá, hiszen a kismamák mintegy kilenctizedé a fővárosba jár dolgozni. Az utazgatások külön is megterhelik őket. Egyébként vannak már terveink a művelődési

A Halértékesítö Vállalat

konzervá ru- ra ktá rá ba fiatal, érettségizett

férfiakat

keresünk,

akiket megfelelő áruszállítási gyakorlat után raktárossá képezünk.

Felveszünk még szállitóés rakodómunkást,

valamint

adminisztrátort.

Valamennyi

munkakörre

jelentkezés:

Budapest IX.,

Csarnok tér 5.

központ kezdeményezésének területi kiterjesztésére.

Az

érA rendelőben | di sztk---------------------- rendelő

ud

varán jó néhány babakocsi jelzi, hogy benn gyermek- gondozó rendelés folyik. Dr. Miklós Ferencet munka közben találjuk.

— Tréfásan szólva, július, augusztusra várjuk az első nagy aratást — mondja a gyermekorvos. — Nem is tudom, hogyan fémek majd el itt a kismamák, akik ide főleg különféle panaszokkal jönnek. Hogy a jövőben menynyien lesznek, az persze, attól is függ, hogy milyen köny- nyen, vagy nehezen viselték terhüket. Ezért is nagy a jelentősége a szülésre és a gyermekgondozásra való előkészítőnek.

— A klub némileg minket is tehermentesíthet — fűzi hozzá Kiss Anikó védőnő. — Itt a nyilvántartás, hogy jelenleg egy-egy napon 80— 90-en jelennek meg a terhestanácsadás 2—3 rendelőóráján. amely így négy-öt óra időtartamúra nő. A múlt héten is este 6 helyett 9, sőt, 10 órakor mentünk haza. Pedig nekünk és a szülész-nőgyó- gyász-orvosoknak is szükséges a pihenés, hogy másnap teljesíteni tudjuk egyéb feladatainkat.

I

I Három felelet I tanácsházán és a

rendelőintézetben írt jegyzeteimet lapozgattam, lassan gyülekeztek az est főszereplői. Kinek milyen egyéni oka van, hogy eljöjjön, erről kérdezősködtem. Szemelvények a válaszokból.

Szlabonyi Istvánná tanácsi házkezelő:

— Engem főként az érdekel, hogy mit kell tennem a szülést megelőző négy-öt hónapban. Ezért minden, a kezem ügyébe kerülő folyóiratot, újságcikket elolvasok, ami a terhességről szól, de megvettem a Szülőszoba, tessék belépni és a Csecsemővédelem, gyermeknevelés című könyveket is. Olvasmányaimról más kismamákkal is szeretnék beszélgetni.

Szőke Sándomé vendéglátóipari előadó:

— Nekem tavaly augusztusban hat hónapra született egy kislányom, aki szegényke 4 óra híján csak egy hetet élt. Most nagyon alaposan felkészülök, mert sajnos, vesebántalmaim vannak. Bizonyára itt is kiegészíthetem a diétára, életmódra vonatkozó ismereteimet.

Biró Attiláné, művelő-; désügyi előadó:

— Nekem van egy kis, kétéves vasgyúró fiam, aki 3 kiló 70 dekával született, de az ő világrajötte óta változEpítőipari gépszerelő, iv- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, testő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) rakodókat kubikosokat

azonnali belépéssel felveszünk

Jelentkezni lehet: a

„Prosperitás " KSZ

Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45.

tak a körülményeim. Főiskolára járok, könyvtáros szakra, havonta három napra Szolnokra kell utaznom konzultációkra, ott mindig keresgélnem kell a szállást, itthon a tanulás, a munka, a háztartás, a család ellátása — sorolja. — Néha a tévé egyik műsorcíme jut eszembe, de némi változtatással, valahogy így: „A nő négy szerepben.”

j-----------------------1 Közben az

I Nehez kezdet I óramutató------------------------ halad, de

na

gyon gyéren gyülekeznek.

— Pedig több mint száz meghívót kiküldtem és legalább harmincán megígérték, hogy eljönnek — mondja Klopfer Mária, aztán reménykedve folytatja: — Elkezdjük, és majd a jobb folytatás érdekében ismét kitalálunk valamit.

Nemsokára sorolja a megjelenteknek a tudnivalókat az étkezések rendjéről, a pihenés és egészségvédelem módjairól, a terhesség különféle tüneteiről, a kisebb zavarok elleni védekezésről. Előadása után rövid beszélgetés, majd filmvetítés következik. Az Egészségügyi Felvilágosító Központ adta a filmet, két lelkes mozigépész — akik a kismamaklubot megelőzően TIT-előadáshoz vetítettek —, vállalták a plusz munkát.

Film közben még érkezik egy fiatal házaspár, de így sincsenek túl sokan a teremben. Ez azonban nem kisebbíti a kezdeményezés jelentőségét. Hozzászámíthatjuk még azt is, hogy a törekvést fellcarolják, továbbá, hogy a klubot a népfront, az iskolaigazgató és a szülői munkaközösség bevonásával területileg is kiterjesztik. A jelek szerint számítani lehet az érdi és a járási egészségügyiek lelkes támogatására is.

Pacsay Vilmos

Májusban BNV

Épül a vásárváros

A vásárközpont makettje.

Az idén már két ízben, őszszel és tavasszal rendez szakosított nemzetközi vásárt a HUNGEXPO. Május 18-tól 26- ig a beruházási javak és szeptember 14-től 22-ig a fogyasztási cikkek szakvására nyílik az új Budapesti Nemzetközi Vásár központban. Mint ismeretes — a kormány határozata szerint —, 1974-ben át kell adni a városligeti vásárváros területét, amely park. játszó-, sétáló-, sport-, szórakozóhely lesz ismét.

Nemzetközi: évente kétszer

Budapesten 1842 óta rendeznek vásárokat, s 1900 óta a nemzetközi vásárok hagyománya a Városligethez fűződik. S bár a liget méltán kapta a „világ legvonzóbb vásárterülete” címet — szűknek és elavultnak bizonyult. Ezért a vásárt ezentúl az Albertirsai úton, a volt mezőgazdasági vásár területén rendezik. ahol kellő terület áll a kiállítók rendelkezésére.

Javában folyik az építkezés. Az új terület ugyanis csak szakosított vásárok színhelye lesz — s ezért az eddigi szétaprózott, kis csarnokok helyett megfelelő, nagy pavilonok építése vált szükségessé. Felépítették már azt a 23 ezer négyzetméteres óriás alumínium falakkal osztható csarnokot, amely az ország legnagyobb kiállítási létesítménye. Ebbe és a többi hasonló méretű pavilonba kamionok is bejárhatnak — könnyítve ezzel az áruk ki- és berakását.

A pavilonok egy része fűthető és ezért télen is hasznosítható. Ennek megfelelően a vásárközpontban évente kétszer nemzetközi vásárt tartanak, ötévenként kerül sor az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra. Évenként ismétlődően lesz AGROMASEXPO néven nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép és Műszer Kiállítás, a HUNGAROPLAST Nemzetközi Műanyagipari Szakkiállítás. OTTHON . Nemzetközi Lakberendezési és Bútorkiállítás. Kétévenként rendezik a BUDAPACK Nemzetközi Csomagolási és Anyag- mozgatási, az AUTOSERVICE, a HUNGAROKORR (korrózióvédelmi), valamint a Nemzetközi Építőgép Kiállításokat.

Az idén 11 nemzetközi kiállításnak ad helyet az új vásár- központ.

Toronyházban

— szolgáltatás

A korszerűség jegyében épül a vásárváros energiaellátására alkalmas fogadó- és transzformátorállomás. Hiszen a teljes üzemű BNV kapacitásigénye 15 Megawatt, annyi, mint egy tízezer lakosú településé. A vízellátást az új víztorony felépítése oldja meg. Sokat költenek a csatornázásra is — s a telefonhálózat biztosítására. Jövőre készül el az a 14 emeletes toronyház, amelyben a vásár szolgáltatórészlegei, a kiállítók által bérbe vehető irodák, bemutató- és konferenciatermek kapnak helyet. A reprezentatív termekben számos, a vásárral nem összefüggő konferenciát is tarthatnak majd. Különösen akkor, ha felépül a tervezett 400 ágyas szálloda is.

Szakvásár — tavasszal

Milyen lesz a taVaszi Budapesti Nemzetközi Vásár? — A beruházási javak szakvására címen megrendezett bemutatón felvonul majd a könnyűipar. a gépgyártás, a vegyipar, a bányászat, a műszer, a híradástechnikai ipar, az energiatermelés és villamosgépgyártás, a fémmegmunkáló ipar, a kereskedelmi és ven- déglátóinari gépgyártás. A legújabb megoldásokat vonultatja fel az irodagép- és számítástechnikai, a közlekedés- és anyagmozgatási kiállítás. Az építőipari és klímatechnikai berendezések is bizonyára felkeltik a szakemberek érdeklődését.

A szakosított kiállításon a látogatók egymás mellett láthatják a világ számos országából felvonuló — azonos használatú, de különböző technikai megoldású — gépeket, áruikat.

K. M.

Hétköznapi apróságok

Könyvek kiscsibékkel

A takaros külsejű művelődési otthont alig öt esztendeje építették föl, társadalmi segítséggel. A falu igen megszerette ezt az épületet, mert a tsz meg a községi tanács gondosan, okosan elrendezte az épület belsejét. Egy nagyobb — mozielőadásra is használatos — terem és hat kisebb helyiség nyílik a hatszögletű előtérből. Ezekben kapott helyet az ifjúsági szervezet, a klub, a könyvtár és olvasóterem, játékszoba és barkácsműhelyhez hasonló, apró kéziszerszámokkal fölszerelt munkaszoba.

Sokáig nézelődtem az előtérben, míg aztán rászántam magam, s benyitottam az egyik szobába. Gondoltam, fűtött helyiséget keresek, mert a február végi nap éppen hidegre sikerült, s ott aztán majdcsak akad valaki. Az olvasóteremben hamutartók hevertek az asztalon, tele hamuval, cigarettacsutkával. Megtapintottam a nagy cserépkályhát, hideg volt. Az ablak mellett keskeny ajtó állt és fehér kis táblán fölirat: „Könyvtár”. Ott is csöndesség volt, de azért kopogtattam egy vékonyát.

— Szabad! — hallottam a női hangot.

Beléptem. Jó nagy meleg volt, s a könyvespolcok előtti karosszékből éppen kontyos, helyes, fekete asszonyka állt talpra.

— Kit tetszik keresni? — kérdezett,

— Nem keresek én, csak nézelődöm.

— Honnan? Milyen hivataltól?

— Sehonnan.

— Hát akkor"1

— íróféle vagyak csak, nincsen nekem semmi rangom

— Már megijedtem.

— Miért?

— Azt hittem, hogy valami hivatali ijesztgető.

— Nafene!

Közben csipogva picinyke csibék futottak a Iában) alá, alig két-három naposak lehettek.

— Hát ezek?

— Tudja, kicsi a lakásom, itt költettem, aztán olyan-olyan jól megvannak.

Előre tipegett kotyogó hangjával a babos kotlós, körüljárta cipőimet, s miután meggyőződött róla, hogy nincsenek ellenséges szándékai a fekete cipőknek, eltipegett a könyvespolcokhoz. Csőrével megkopogtatta a Mikszáth- könyvek borítóját...

— Mégsem lehet itt költetni a könyvtárban — mondom az asszonynak.

— Ugyan, miért ne lehetne? Kit zavarnak ezek a picikék?

— Hát engem nem.

— Mást se.

— De kicsíphetik a könyvekből a betűket.

— Ugyan már, hát hogyan csíphetnék ki!?

— A csőrükkel.

— Ne mondjon már ilyet!

— Na. akkor jól van ...

Öreg réztrombita

Alig tudtam fú'vásra bírni Duda Mártont. Nem akart engedni a rábeszélésnek, pedig én magamban elgondoltam, hogy csak akkor tágulok Márton bácsi ünneplő szobájából, ha legalább egyszer megfújja a széles kürtű, csavaros nyakú, nagy réztrombitát.

Egész délelőtt eldiskurálgattunk az élet nagyjárói, apróságáról, de Márton bácsi mindig csak visszakanyarodott azokra a nagy időkre, amikor a legjelesebb trombitás hírében állott.

ötesztendős múlt, amikor már szép jaigató-kesergőket fuvolázott ezen a nagy rézmasinán. A legnagyobb híre akkor volt, amikor a Czája-cirkuszban a halál nótáját pufogtatta-recsegtette, a ’•émüldöző, visítozó publikum fülébe. „Mert nem az volt ám a rém, amikor ez a Czája a porondon összevissza tekerte a másik erőművész kezét, lábát, hogy az már-már kilehelte a lelkét. Nem, kérem, hanem annak a jajgatása, meg az én trombitám ijesztő, gyászrezgő hangja. Attól rémült el a publikum!”

— Ügy fújtam, kérem szépen, hogy egészen kinyílt a trombita, majd széjjel- feslett, mint a bimbót nyitó rózsa.

— Hát azért fújjon egyet, Márton bátyám! — kérleltem a vén trombitást.

— Késő az idő.

— Na csak nem enged útnak így?

— Hiába, fiam. Nem illik már a fúvókára a szám karimája, mivel nincsenek meg a fogak.

— Próbálja azért odailleszteni, sikerül az.

Sokáig tűnődött, szótlanul figyelte a szögön csüngő, nagy trombitát, mintha méregetné, hogy mennyi erő is kívántatik hozzá.

— Nem megy az már.

— Én meg azt mondom, hogy akinek olyan nagy híre volt, az míg él, mindig tudja fújni.

— Hát tudni tudom, csak a szájkarimát nem tudom a fúvókára húzni.

— Csak megy az, ha akarja.

Márton bácsi látta, hogy én nem tágítok, amíg nem hallom a trombitát. Lassú mozdulatokkal fölemelkedett az asztal mellől, aztán odament a falhoz, szépen óvatosan leakasztotta a zsinórt a szögről. Egy ideig nézegette a nagy rézfúvót, aztán a nyakán által a vállára- hátára helyezte.

Én meg néztem a falat. Kirajzolódott a trombita helye, mészfehéren, mert megvédte a portól, koromtól a „duda”.

— Húsz esztendeje nem vót kezemben — tanácstalankodott Márton bácsi.

— Elég baj az, mert ezt se szabad elhanyagolni, akár az asszonyt.

Legyintett az öreg, aztán elkezdte illeszteni a szája karimáját, de fogatlansága miatt mindig félrecsúszott, sehogyan sem tudta kiképezni a száján a szűk fúvórést.

— Nem megy e\

— Megy az, csak próbálja!

Bajmolódott még egy ideig, aztán televette levegővel a tüdejét. Láttam, hogy fújni készül. Közelmentem a trombita nagy rózsájához. Egészen közel és Márton bácsi megfújta a magáét.

Száz kis pók repült ki a „duda” torkából de hang nem jött.

— Megmondtam én... — szólott az öreg, s lassú mozdulattal emelte ki nyakából az elnémult rezestársat.

S. J.

i