Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 84. szám

rest meg ret 1974. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK k-PCtrlap Idegenforgalmi központ Visegrád térségében Szurdi István belkereskedelmi miniszter tájékoztatója Az idegenforgalom helyzeté­ről tájékoztatta a sajtó képvi­selőit tegnap délelőtt a Parla­ment gobelintermében Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter. Mint elmondotta, ta­valy a nemzetközi idegenfor­galomból származó bevéte­leink elérték a 4 és fél mil­liárd forintot. A magyar ál­lampolgárok utazási és turisz­tikai kiadásai körülbelül 7 milliárd forintra tehetők. Ta­valy a tőkés idegenforgalmi devizabevételek 38 százalékát, szocialista devizabevételeink 22 százalékát bocsátották a ki­utazók rendelkezésére. 1973-ban 7 millió 200 ezer külföldi állampolgár tartózko­dott, illetve utazott át hazánk területén, 13 százalékkal több, mint 1972-ben. A nálunk járt, turistáknak tekintett külföl­diek 77 százaléka a szocialista országok állampolgára, s ez az arány mindennél jobban jelzi a szocialista országokkal bo­nyolított forgalom jelentősé­gét és helyét országunk teljes idegenforgalmában. A legtöb­ben, 1 millió 260 ezren, Cseh­szlovákiából látogattak el hoz­zánk, s jelentős részük Pest megyében is eltöltött hosz- szabb-rövidebb időt. Tavaly több mint 2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 89 százalékuk szo­cialista, 11 százalékuk tőkés­országokba. Átlagban min­den ötödik magyar állampol­gár rövidebb-hosszabb időt külföldön töltött Az idén a nemzetközi ide­genforgalom további növeke­désével számolhatunk, s ezt igazolják a legfrissebb adatok is. Az év első két hónapjában a múlt év azonos időszakához képest a tőkésországokból 31 százalékkal, a szocialista or­szágokból a korábbinál há­romszor több turista érkezett hozzánk, és ugyancsak jelen­tősen emelkedett a kiutazó magyar állampolgárok száma is. Idegenforgalmunk igyekszik a megnövekedett igényeket lehetőségeihez képest kielégí­teni. A negyedik ötéves terv időszakában üzembe helyez­tünk, illetve üzembe fogunk helyezni 24 szállodát. Megkez­dődött gyógyvizeink, gyógy­fürdőink nemzetközi idegen- forgalmi hasznosítása is. Jövő. év végéig várhatóan megnyí­lik a hajdúszoboszlói és a hévízi, 1976-ban pedig a mar­gitszigeti gyógyszálló, ez utób­bi gyógyfürdővel. Szurdi István hangsúlyozta, hogy a kormánynak 1971-ben, a belföldi turizmus fejleszté­séről hozott határozata nyo­mán megkezdődött az ország hat régiójában az úgynevezett kirándulóközpontok tervezése, illetve építése. Ezekhez a kor­mány 100 millió forint köz­ponti támogatást nyújt és to­vábbi 230 millió forint állami támogatást irányzott elő négy­ezer olcsó szálláshely és húsz­ezer négyzetméternyi olcsóbb kivitelű kereskedelmi és ven­déglátó értékesítőhely létesíté­séhez. A hat kirándulóköz­pont egyike Visegrád—Kis- villám—-Mogyoróhegy térsé­géber), épül, a munkálatok már megkezdődtek. Mintegy 140 hektárnyi parkerdő, szá­mos vendéglátó létesítmény és bizonyos számú olcsó szál­láshely lesz hivatott elsősor­ban a budapesti agglomeráció kirándulóinak igényeit kielé­gíteni. A sajtótájékoztatón a Pest megyei Hírlap munkatársa megkérdezte a minisztertől: — A főváros agglomerációjában, ezen belül a Dunakanyarban és a Ráokcvei-Duua mentén nyaranta, csúcsidőben szerény becsléseik sze­rint több mint 300 ezer üdülő és kiránduló tartózkodik. Szórakozá­sukhoz, pihenésükhöz, ellátásuk­hoz rendkívül nagy segítséget ad a visegrádi kirándulóközpont fel­építése. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Idegen­forgalmi Tanács távlati elképzelé­seiben, terveiben szerepel-e újabb hasonló központ építése Pesrt me­gyében? — A visegrádi kiránduló- központ terve valóban nagy­szabású, hasonló építése Pest megyében nem szerepel a távlati elképzelésekben — mondotta Szurdi István. — Célunk az, hogy a most, illet­ve már épülő központok mi­előbb teljes egészükben elké­szüljenek, az erők koncentrá­lásával. Az üdülő- és kirán­dulóhelyek — Pest megyében is — a lehetőségek alapján eddig is jelentős központi tá­mogatásban részesültek. A IV. ötéves terv során, az 1972-, 1973-, 1974-es években, de még 1975-ben is több millió forintra tehető az az összeg, amit központi készletből a kempingek fejlesztésére fordí­tanak a kereskedelmi, a ven­déglátóipari és az idegenfor­galmi vállalatok. D. G. Újabb munkuhlajá a XI. pártkongresszus tiszteletére Szerdán újabb vállalatoknál tartottak munkásgyűlést, ahol a dolgozók a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére a helyi adottságok fo­kozott feltárását és kihaszná­lását, az ötéves terv sikeres befejezését vállalták. Az Egyesült Izzó munkás­gyűlésén a Tungsram jó hí­rének védelméről, erősítéséről esett a legtöbb szó. E cél je­gyében fogalmazták meg mun­kafelajánlásaikat is. Minde­nekelőtt a szervezettséget kí­Javult az ellátás a megyében Á gondokat ezután is közösen oldják meg Eredményes tanácskozás a belkereskedelem és a SZÖVOSZ vezetőivel Tegnap, több éves hagyo­mányt folytatva, Pest megyé­be látogatott munkatársaival dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszterhelyettes és Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, hogy megyei vezetőkkel tanácskozzék a la­kosság ellátásának és idegen- forgalmának tavalyi fejlődésé­ről, valamint az idei és jövő évi előirányzatairól. A vendégeket a vácrátóti botanikus kert központi épü­leténél dr. Biró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, valamint Barát Endre, a váci járási pártbi­zottság első titkára üdvözöl­te. Rövid séta során megte­kintették a botanikus kert rit­kaságait, majd a tanácskozá­son Lányi Pál, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályvezetője ismertette a for­galom adatait és a megye ke­reskedelmi vezetőinek az or­szágos középtávú tervekhez igazodó főbb elgondolásait. Nagyobb a tervezettnél Az élelmiszer-ellátásról meg­állapították, hogy a fejlődés a tervezettnél nagyobb ütemű. Nemcsak a kisebb és a köze­pes, de a nagyobb értékű élel­miszerek kínálata is bővült. Az ellátás a községekben — egy-egy kisebb helység kivéte­lével — megközelítette, a na­gyobb ipari centrumokban, a városokban és a látogatottabb üdülőterületeken pedig eí is érte a budapesti színvonalat. A hűtőkapacitás bővülése kö­vetkeztében a baromfi értéke­sítése 35 százalékkal, a tejé 11, a sajté pedig 10 százalék­kal növekedett. Jelentősen javult a ruházati áruk kínálata, köztük az ol­csó és a fontos cikkeké is. Ugyanakkor a hiánycikkek köre minimálisra csökkent. A jövőben a megye több gye­rekcipőt is igényelhet, hiszen a könnyűiparnak nemrégiben nyújtott tízszázalékos ártámo­gatás révén a kínálat jelen­tősen bővült. Hasonlóan jobb a helyzet a fiataloknak ké­szülő pantallók mennyiségét tekintve, valamint bútorban és más lakberendezési tár­gyakban. A megyei vezetők elmondot­ták, hogy a lakosság folyama­Százötvenen — az egész országból Koszorúzás a Táncsics-szobomál Siklóson koszorúzási ün­nepséget tartottak szerdán Táncsics Mihály szobránál, s megemlékeztek arról, hogy 175 éve született a forra­dalmár író-politikus és 125 éve választotta országgyűlési képviselőjéül a Tenkes-alja népe. Ezzel az eseménnyel ért véget a nevét viselő közép­iskolák tanulóinak országos találkozója, amelyen mint­egy másfél száz diák vett részt. A siklósi Táncsics Gim­názium vendégeiként három napon át vetélkedtek egy­mással tanulmányi és művé­szeti, valamint sportverse­nyeken, s kirándultak a kör­nyéken. A győztesek szerdán vették át a díjakat és a ju­talmakat. tos tüzelőolaj-ellátásában is sok tennivalót látnak, mert ta­pasztalataik szerint szűk az ÁFOR szállítókapacitása. Né­hány probléma nehezíti a pro­pán-bután gázellátást is. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei elmondották, hogy idén 47 új olajkimérőhely lé­tesül, a nagyobb kimérőhe­lyek építéséhez a miniszté­rium a megye számára is ad­hat támogatást, a kisebbek lé­tesítése azonban saját erőből ésszerű. A propán-bután gáz­ellátást is elsősorban a helyi erőből készülő, úgynevezett mini gázcseretelepek javít­hatják Dr. Juhár Zoltán miniszter- helyettes egyetértett azzal, hogy a vegyesiparcikk-ellátás javítását más minisztériumok­kal együtt tovább kell segíte­ni. A belkereskedelem orszá­gos vezetői ezt az igényt ál­landóan napirenden tartják. Elsősorban minőségileg A tanácskozók egyetértettek abban is, hogy a megye kis­kereskedelmi és vendéglátó­ipari hálózata is elsősorban minőségileg fejlődött. Az egy­ségek száma nem nőtt, terü­letük azonban összesen 18 700 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző évben. Ugyan­akikor több új épülő áruház, bolt, vendéglátó hely kivitele­zését és üzembe állítását kö­zös erővel szorgalmazni kell. A vendéglátásban emelke­dett az étlap szerinti előfize­téses és az úgynevezett egyéb ételforgalom, és szintén ked­vező. hogy az italfogyasztás kisebb, mint bármely főbb ételcsoporté. A sör elosztásá­nál viszont hiba, hogy im­portsörből a söripar csak a beérkezési helyhez közel eső területeket látja el. A cola- ellátás némileg javult ugyan, de a beszerzés még mindig igen nehézkes. A megye idegenforgalma intenziven fejlődik. A szocia­lista országokból érkező ven­dégek száma 26 ezerről 30 ezerre, a nem szocialista or­szágokból érkezőké 7600-ról több mint 11 ezerre emelke­dett. Több helyen azonban, pé’dául Szentendrén, Viseg- rádon. Leányfalun, Ráckevén és másutt gyorsítani kell az éllátóhelvek bővítését. El­hangzott a tanácskozáson, hogy ezeknek a problémáknak megoldásán a ielenlevők — megűiítva korábbi megálmo­dásaikat — továbbra is inten­zíven együtt dolgoznak. 1990-ig A tanácskozás befejező ré­szében dr. Juhár Zoltán fel­hívta a figyelmet, hogy el­készült Budapest teljes, álta­lános településrendezési ter­ve 1990-ig. Javasolta, hogy a megyei vezetők, a miniszté­riummal együttműködve, mű­szaki és gazdasági szakembe­rek bevonásával ezt a tervet bővítsék és fejlesszék tovább az agglomerációs övezetekre és egész Pest megyére vonat­kozó részekkel. Ebben már ve­gyék számításba, hogy hová szándékoznak 1990-ig na­gyobb üdülőket, ellátó egysé­geket, áruházakat és más ke­reskedelmi egységeket építtet­ni. P. V. vánják javítani. Ehhez 1975 március 31-ig nagy teljesít­ményű számítógépet helyez­nek üzembe. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár munkásgyűlésén egész sor szocialista brigádve­zető kiemelte, hogy a jövőben még nagyobb gonddal kíván­ják megóvni az értékes, gépe­ket, az eltűrt mértéknél is ala­csonyabbra csökkenteni a se- lejtet, s részt vállalni városuk szépítésének munkájából. A vállalat csaknem 20 ezer dol­gozója az idén kétmilliárd fo­rinttal nagyobb teljesítményt akar elérni a tavalyinál. A tatabányai bányászok bri­gádjai egymás segítését, s kö­zös munkával az eddiginél is értékesebb eredmények eléré­sét ajánlották fel. A központi műhely 44 szocialista brigádja például az alkatrészgyártást úgy szervezi meg, hogy a ja­vításra szoruló gépek helyett a lehetőség szerint cseregépeket helyeznek üzembe, hogy a munkában átmenetileg se le­gyenek zavarok. A Pankotai Állami Gazda­ságban Juhász István, a má­jus 1. szocialista brigád veze­tője összegezte e jelentős, 11 500 hektáron gazdálkodó mezőgazda-sági nagyüzemük dolgozóinak felajánlásait. Leg­fontosabb üzemágukból, az állattenyésztésből a férőhe­lyek jobb kihasználásával az idén 5 ezer. jövőre pedig 6 ezer mázsával több hízóálla- tot adnak az országnak, mint tavaly. Tenyészállatból is jó­val többet bocsátanak a társ­gazdaságok rendelkezésére, mint az elmúlt évben. A nép- gazdasági programnak meg­felelően még nagyobb gond­dal ügyelnek a szarvasmarha- tenyésztésre. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat 129 szocia­lista. brigádjának vezetője fő­ként a lakásépítkezések gyor­sításáról határozott. Sok egyéb felajánlás is elhang­zott, egész sor többletered­ményt vállaltak létszámbő­vítés nélkül. Mindenekelőtt a munka hatékonyságát és minőségét kívánják javíta­ni. Mindezt elősegíti az a 100 millió forint értékű gép, amit az ötéves terv folyamán a munka könnyítéséhez a vál­lalat beszerez. Az úttörőszervezetek is készülődnek Az úttörővezetők és ifive­zetők Komárom megyei taná­csa szerdán Tatabányán ülést tartott, ^melyen Szabó Fe­renc, a Magyar Úttörők Szö­vetségének főtitkára foglal­kozott az időszerű tenniva­lókkal. A tanácskozás az első volt azok közül, amelyekkel az úttörőszervezetek is készül­nek a párt XI. kongresszusá­ra. Egyöntetű volt a vélemény abban, hogy számos terv, ha­tározat megvalósításának is a boldog gyermekkor kialakí­tása az alapja. Pénteken rendezik az újítók IV. országos tanácskozását Dunakesziek, nagykőrösiek az ÉBOSZ-ban megnyílt kiállításon Az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozását pénte­ken tartják. Ebből az alka­lomból a 'konferenciát szerve­ző Országos Találmányi Hiva­tal, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a KISZ köz­ponti bizottsága vezetői szer­dán sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Sajtó Házának Ró­zsa Ferenc-termében. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal’elnöke az újítómozgalom eddigi tapasz­talatait összegezve elmondot­ta: az újítások és találmányok vállalati értéke tavaly túlha­ladta a 3,8 milliárd forintot. A mozgalom gondjairól, s a ben­ne rejlő, még kiaknázatlan lehetőségekről az elmúlt hó­napokban több száz vállalat­nál és szövetkezetnél szerve­zett tanácskozásokon összesen 300 OOO-ren vettek részt. Herczeg Károly, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkára a tájékoztatón hangsú­lyozta: a most megrendezésre kerülő országos tanácskozás különösen jó alkalmat teremt arra, hogy a SZOT felhívja a vállalatok figyelmét az újítók közötti tapasztalatcsere meg­szervezésének jelentőségére. Az újítók jelentős része fiatal, ezért mint Főcze Lajos, a KISZ központi bizottságá­nak titkára elmondotta, külö­nösen fontos, hogy a vállala­tok KISZ-szervezetei a szak- szervezetekkel közösen kísér­jék figyelemmel a fiatal újítók és újítóbrigádok tevékenysé­gét. Az élelmiszeriparban, 25 év alatt­másfél milliárdos megtakarítás Öt Pest megyei a kitüntetettek között Az újítási mozgalom ne­gyedszázados jubileuma alkal­mából az élelmiszeripar ki­váló feltalálóit és újítóit kö­szöntötték szerdán. A buda­pesti Építők székházában ren­dezett ünnepségen dr. Tamás László, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára üdvözölte a több száz jelenlévőt, majd dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter érté­kelte az iparág feltalálóinak, újítóinak tevékenységét, akik az elmúlt 25 évben 180 ezer javaslatot nyújtottak be, amelyből 81 ezret a gyakor­latban is hasznosítottak — ke­reken másfél milliárd forin­tos eredménnyel. S említsük meg, hogy kigondolóik ki- lencvenegymiliió forint díja­zásban részesültek. Az élel­miszeriparban tavaly mintegy harminc százalékkal több újítást fogadtak el. mint a megelőző évben; a négyezer úiífás haszna 95 millió forint volt. A miniszter a tegnapi ün­nepségen kitüntetéseket adott át: huszonötén részesültek az élelmiszeripar kiváló dolgo­zója kitüntetésben, hatan mi­niszteri dicséretben, a kiváló feltaláló kitüntetés arany fo­kozatát heten, ezüst fokozatát tizenketten kapák meg, majd a kiváló újító cím átadására került sor. A számos kitünte­tett közül e cím arany foko­zatával jutalmazták Mühl Jenőt, a Nagykőrösi Konzerv­gyár főmérnökét, ezüst foko­zatával Ábrahám Tibort. a gyár tmk-vezetőjét, bronz fo­kozatával pedig az ugyancsak nagykőrösi Antal István üze­mi főgépészt, valamint a Kö­zép-magyarországi Tejipari Vá’.la'at két dolgozóját, Se­bestyén Gyula üzemvezetőt és Paróczi József főművezetőt. Az ünnepség második fel­vonására, a MÉM és az EDOSZ által rendezett újítási kiállításra más színhelyen, az EDOSZ-székházban került sor. ahol dr. Dimény Imre mon­dott ünnepi megnyitó beszé­det. A kiállításon — amely az utóbbi eisztendők legjobb újításaiból és találmányaiból sorakoztat fel csaknem két és fél százat — szintén több Pest megyei szakember egy- egy munkájával ismerked­hettek a látogatók. Bemutat­ták a Pest megyei Pincegaz­daság dolgozójának, Antal Jánosnak üvegpalack-szilárd- ságvédő készülékét és az ugyancsak e vállalatnál tevé­kenykedő Baki László gőzka- zán-vízszintszabályozó beren­dezését. A dunakeszi hűtőhá­zat Demeter Károly képvisel­te. Újítása: a nyugati import­ból származó tömörgumi tar­goncakerekek pótlása egy bol­gár gyártmányú termék át­alakításával. (Ami ugyan a hozzá nem értőnek nem so­kat mond, de az már igen, hogy évi megtakarítás ezál­tal öt targonca esetében 445 ezer forint.) A Nagykőrösi Konzervgyárból három úiító- csoport mutatkozott be. Kiál­lították Pintér Lajos és Kecs­keméti István úi készételkon- zerveit: az alföldi pástétomot, a vegyes zöldfőzeléket hús­szelettel, a burgonya-, zöld­bab- és zöldborsófőzeléket ser­téshúsfeltéttel és a kelkáoosz- tát kolbásszal. Dr. Gábor Gyu­la és Róka Sándor kartont berakó géné. valamint Mühl Jenő. Sznt.máry Gyula és Áb­rahám Tibor rakodógépe szín­tér nagy elismerést aratott a műszaki szakemberek köré­ben. A kiállítás áorilis 18-i.g na- oonta m—18 óráig varia a látogatókat. A. Z. Színképelemzés a geológiában Szegeden, a Technika Há­zában szerdán kétnapos ta­nácskozás kezdődött a korsze­rű színképelemzési módszerek geológiai alkalmazásáról. A Gépipari Tudományos Egyesü­let által rendezett ankéton mintegy 60 tudományos kuta­tó vesz részt, hazai és külföldi egyetemekről, tudományos ku­tatóintézetekből.

Next

/
Thumbnails
Contents