Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 83. szám

2 "“icfä'rlap 1914. ÁPRILIS 10., SZERDA MIÉRT MITTERRAND? Váratlan fordulatok a francia elnökválasztási kampányban Wilson választási költségvetése Magasba emelt ütöttkopott vörös aktatáska FÓKUSZ A/limkaszünet Becsben I A bécsi had er ő c sokk en tési tárg y a íásokon bejelentett egy­hónapos munkaszünettel kap­csolatban a TASZSZ bécsi kel­tezésű kommentárjában az alábbiakat írja: A TÁRGYALÁSOKON részt vevő küldöttségekhez közel álló körök véleménye szerint mindkét fél egységes nézeten van abban a kérdésben, hogy a tárgyalások április 9-én vé­get ért második fordulója hasznos volt. Ez a forduló ha­tékony légkörben folyt le, a résztvevők tisztázhatták a fe­lek állásfoglalását a fegyve­res erő és a fegyverzet csök­kentésével összefüggő számos kérdésben, ide sorolva a szá­razföldi csapatok, a légierő, valamint a nukleáris fegyve­rekkel ellátott .alegységek és egységek csökkentésének kér­dését is. Ezzel egyidejűleg a tárgya­lások során világosan kide­rült, hogy a felek más-más oldalról közelítették meg a csökkentés problémáit. A szo­cialista országok — a Szovjet­unió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia — már a tárgyalások elején olyan meg­állapodás-tervezetet nyújtot­tak be, amely konkrét és reá­lis programot irányzott elő a fegyveres erő és a fegyverzet kölcsönös csökkentésére a le­endő megállapodás mind a 11 résztvevője vonatkozásában. Ennek a programnak a meg­valósítása elvezethet a Közép- Európában szembenálló ka­tonai és politikai csoportosu­lás fegyveres erejének lénye­ges csökkentéséhez anélkül, hogy bármelyik fél biztonsá­gát csorbítaná, s jelentősen csökkentené a katonai kon­frontációt. Ez viszont lehetővé tenné a politikai enyhülés ki­egészítését a katonai enyhü­léssel, szilárdítaná a békét és az európai népek biztonságát. A NYUGATI ORSZÁGOK küldöttségei azonban más ál­láspontból indulnak ki. To­vábbra is kitartanak a szocia­lista országok indítványa után benyújtott javaslataik mellett, holott világos, hogy ez a ter­vezet a NATO-országok egy­oldalú katonai előnyének meg­szerzését célozza. Nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy a nyugati országok milyen ma­kacsul követelik, hogy csak a szárazföldi csapatokat csök­kentsék, és igyekeznek kibúj­ni a légierő, valamint a nuk­leáris fegyverekkel rendelke­ző egységek létszámának csök­kentése alól. Pedig még a laikus számára is világos, hogy manapság bármely ál­lam, vagy bármely katonai csoportosulás fegyveres ereje olyan egységes komplexumot képez, amely felöleli a külön­féle fegyvernemeket, a külön­féle fegyvereket és hadfelsze­relést. A becsli tárgyalásokon részt vevő nyugat-európai országok, igy például Nagy-Britannia, az NSZK, Belgium és Hollandia, amelyeknek csapatai a csök­kentés térségében állomásozó szárazföldi NATO-csapatoknak kétharmadát teszik ki, nem hajlandók világosan kinyilvá­nítani csapatcsökkentési szán­dékukat, s csupán olyan ígére­tekre szorítkoznak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok szárazföldi csapatainak csökkentése után hajlandóak folytatni a tárgyalásokat ezzel a témával kapcsolatban. A nyugati küldöttségeknek ez az álláspontja megnehezíti a tár­gyalásokat, és akadályozza a reális előrehaladást. A TÁRGYALÁSOK részt­vevőihez közelálló körökben a második forduló eredményei­nek általános értékelésénél a fentiek ellenére is az a véle­mény, hogy a felek a nehézsé­gektől függetlenül, komolyan keresik a haderőcsökkentés problémáinak megoldását. Re­mélik, hogy az egyhónapos szünet után is olyan hatékony és konstruktív szellemben folytatódnak a bécsi tárgyalá­sok, amely előmozdítja a köl­csönösen elfogadható konkrét eredmények keresését. AZ OLASZ SZAKSZER­VEZETI MOZGALOM törté­netében egyedülálló rendez­vényre került sor Riminiben: több mint négyezer küldött részvételével megtartották a szakszervezeti alapszervezetek első egységes országos érte­kezletét. Az FKP, a Szocialista Párt és a Baloldali Radikálisok Mozgalmának küldöttségei hétfőn este ülést tartottak. Az ülésről kiadott nyilatkoza­tuk leszögezi: a baloldal kö­zös programját aláírt három párt illetékes vezető szervei hétfőn egyidejűleg és egy­hangúlag állást foglaltak amellett, hogy Francois Mit­terrand legyen a baloldal kö­zös elnökjelöltje. Georges Marchais, az FKP főtitkára, az FKP Központi Bi­zottságának hétfői ülésén mondott beszédében hangsú­lyozta: az FKP azért javasol­ta, hogy Mitterrand legyen a baloldal közös jelöltje, mert, ha a baloldal több jelölttel vett volna részt a váltasztás első fordulójában, ezzel le­hetőséget nyújtott volna a jobboldali erőknek, hogy meg­oszlást idézzenek elő a közös program alapján szövetkezett baloldali pártok között. A több jelölt indítása azt a ve­szélyt is felidézhette volna, hogy esetleg egyetlen balolda­li jelölt sem vehetett volna részt a választás második fordulójában. ★ Váratlan fordulatokat hozott kedden a francia elnökválasz­tási kamoány, Messmer mi­niszterelnök délelőtt nyilatko­zatot adott ki, s bejelentette: vállalja az elnökjelöltséget, ha a kormánykoalícióhoz tartozó többi jelölt — Chaban-Delmas. Edgar Faure és Giscard d’Estaing visszalép. Messmer felhívására vála­szul Edgard Faure, a nemzet- gyűlés elnöke, a kormánytábor egyik pályázója visszavonta Az indiai fővárosban kedden befejeződött India, Pakisztán és Banglades külügyminiszte­reinek a három ország kapcso­latai normalizálásáról folyta­tott tárgyalása. A megbeszélé­sek végeztével Szvaran Szingh indiai, Aziz Ahmed pakisztáni és Kamal Husszein bangladesi külügyminiszter szerződést írt alá, amely a dél-ázsiai szub­kontinens helyzetének jövő­beni normalizálása kérdéseit rögzíti. A szerződés hivatalos szöve­gét szerdán hozzák nyilvános­ságra. A háromoldalú szerző­dés mellett India és Pakisztán külügyminisztere külön szer­Edward Kennedy demokra­tapárti szenátor keddien reg­gel bonni látogatásának befe­jeztével visszatért az Egye­sült Államokba. Kennedy — aki a szövetségi fővárosiban számos nyugatnémet politi­kussal tartott eszmecserét — hétfőn este több száz főnyi hallgatóság előtt előadást tar­tott az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonyának várható alakulásáról. Hitet tett a nyugati szövet­ség megerősítése mellett és sajnálkozott azon, hogy a NÁTO-t mély válság osztja meg. A szenátor síkraszállt azért, hogy az amerikaiak és Nyu­gat-Európa viszonyát az egyenrangúság alapján ren­dezzék és az összefogásra ala­pozzák a nemzetközi enyhülés megteremtését. Edward Kennedy megvál- tozhatatlannak tüntette fel az Egyesült Államok nyugat­európai elkötelezettségét, és úgy vélekedett, hogy az ame­rikai fegyveres erők létszámá­nak csökkentése Európában csak a többi szövetséges teljes egyetértésével történhet meg, összhangban a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásokkal. Mégsem zárta ki egy egyol­dalú létszámcsökkentés lehe­tőségét arra az esetre, ha „képtelenek vagyunk közösen jelöltségét a köztársasági el­nöki címre. Nyilatkozatához hozzátette azonban, hogy ha a többi jelölt nem követi példá­ját, ő is felülvizsgálhatja dön­tését. Jacques Chaban-Delmas dél­után sajtókonferencián azon­ban bejelentette, hogy fenn­tartja jelöltségét. Erre Pierre Messmer dél­után bejelentette, hogy nem kíván jelöltként indulni a francia elnökválasztási küzde­lemben. Közölte, döntése „megmásíthatatlan”, mivel azok a feltételek, amelyekhez jelöltségét kötötte, „nem jöt­tek létre”. Francois Mitterrand, a Fran­cia Szocialista Párt első titká­ra, a baloldal közös jelöltje, kedden a választási kampány miatt elhalasztotta a hónap végére tervezett szovjetunió­beli látogatását. Kairói megítélés szerint korántsem tekinthető vélet­lennek, hogy a szíriai küldött­ség küszöbönálló washingtoni tárgyalásai előtt minden eddi­ginél nagyobb méretű össze­csapásokat jelentenek a Go- lan-fennsíkról. Izrael a köz­vetett csapatszétválasztási tár­gyalások megkezdése előtt a végsőkig fokozza a Szíriára ződést írt alá a két országból kölcsönösen hazatelepülni szándékozó állampolgárokkal kapcsolatban. Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentették, a három or­szág képviselői által kedden aláírt megállapodás — meg­egyezést tartalmaz annak a I 195 pakisztáni hadifogolynak I hazatelepítéséről, akiket Bang- I ladesben háborús bűnök elkö­vetése gyanújával tartanak fogva. Jelentések szerint Mudzsi- bur Rahman sejk, Banglades miniszterelnöke — Moszkvá­ból úton hazafelé — Űj Delhi­be érkezik. cselekedni”. Kívánatosnak mi­nősítette a fegyveres erők kor­szerűsítését, alacsonyabb költ­séggel hatékonyabb katonai erő kiépítését. A nemzetközt enyhülési tö­rekvésekről szólva Kennedy meleg szavakkal méltatta a Brandt—Scheel-kormány ke­leti politikáját, amelyben Nyugat-Nómetország „politi­kai érettségének” bizonyítékát látja. A hidegháború korszakát sikerült lezárni, a Nyugat és Kelet vezetői egyaránt tuda­tában vannak közös felelőssé­güknek. Ezen az úton tovább kell lépni, fáradozni kell a nukleáris fegyverkezési ver­seny végleges megszüntetésén — mondotta. Kennedy kétségbevonta azo­kat a feltevéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok Nyugat-Európa kizárásával igyekszik megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Véleménye szerint a nyugat-európaiaknak teljes és aktív közreműködése nélkül az enyhülés nem lehet­séges. A szenátor helyeselte a kö­zös piaci integrációs törekvé­seket. de azt fejtegette, hogy az Egyesült Államoknak a szükségszerű érdekellentétek miatt nem szabad visszaret­tennie a versengéstől és a né­zeteltérésektől MOSZKVA Brezsnyev fogadta Mudzsibur Rahmant Leonyid Brezsnyev, a Szov- I jetunió Kommunista Pártja I Központi Bizottságának főtit­kára kedden a Kremlben fo­gadta Mudzsibur Rahmant, a Banglades Népi Köztársaság miniszterelnökét. A beszélge­tés során, amelyet szívélyes, baráti légkör jellemzett, a fe­lek véleményt cseréltek a Szovjetunió és a Banglades Népi Köztársaság kapcsolatai­nak további fejlesztéséről, va­lamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A véle­ménycsere mindkét fél nézet- azonosságát tükrözi a megtár­gyalt kérdésekkel kapcsolat­ban. Mudzsibur Rahman megköszönte azt a szívélyes vendéglátást, amelyben őt és családját a Szovjetunióban ré­szesítették. Brezsnyev jó egészséget és további sikereket kívánt Mudzsibur Rahman- nak a bangladesi nép és a béke érdekében kifejtett te­vékenységéhez. nehezedő katonai nyomást. Ennek jeleként értékelhető, hogy újabban a légierőt is be­vetették a szíriai állások ellen. S A Washingtoniba utazó szi­li riai küldöttség feszült helyzet­I ben kezdi meg tárgyalásait Kissinger amerikai külügymi­niszterrel az. izraeli és a szíriai csapatszétválasztási javaslatok­ról. Egyelőre nem ismeretes a Kássin.gernek átadott izraeli tervezet tartalma, de az izraeli nyilatkozatokból kiviláglik, hogy az agresszor továbbra is elfogadhatatlan feltételeiket kí­ván rákényszeríteni Szíriára. Nyilván ezt a törekvést hiva­tott alátámasztani a katonai akciók kiterjesztése. Kairóban érthető várako­zással és türelmetlenséggel te­kintenek a szíriai küldöttség washingtoni tárgyalásai elé. Amíg ugyanis a Golan-fenn- slkon késlekedik a csapatok szétválasztása, addig nem le­het szó Géniben az érdemi béketárgyalások megkezdésé­ről. Amíg pedig nem kezdőd­nek meg az érdemi béketár­gyalások, addig a Sinai-fél- szigeten sem lehet szó az iz­raeli csapatkivonás folytatásá­ról, következésképpen bizony­talanná válik a Szuezi-csator- na megnyitása, valamint az arab és külföldi tőkebefekte­tésekre alapozott újjáépítési és gazdaságfejlesztési program sorsa. Mint Higazi miniszter­elnök-helyettes közölte, Egyip­tom eddig kétezer külföldi és arab beruházási ajánlatot ka­pott. Eddig azonban csak na­gyon kevés tényleges megálla­podás született. A külföldi tő­ke ugyanis nem annyira az egyiptomi törvényes garan­ciákban, mint inkább a tartós közel-keleti rendezésben látja a befektetés igazi biztosítékát, s ehhez nem elegendő az egyiptomi—izraeli csapatszét­választás. Nem hiába volt a röviddel ezelőtt kormányra került an­gol munkáspárti Wilson-ka- binet pénzügyminisztere ko­rábban hadügyminiszter. Healey, amikor a híressé vált ütött-kopott vörös aktatás­kát magasba emelve távozott költségvetési beszéde után a parlamentből — ügyes stra­tégának bizonyult. A Labour-kormánynak. rendkívül nehéz körülmények között kellett benyújtania el­ső költségvetését Az alap­vető nehézségek nem is any- nyira gazdasági, mint politi­kai jellegűek voltak. Leg­alábbis — rövid lejáratra. Ar­ról van szó ugyanis, hogy — amire még nem volt példa — ezt a költségvetést egy ki­sebbségi kormány nyújtotta be. Még pontosabban: ember­emlékezet óta az első olyan angol kormány, amelynek nincs abszolút többsége a parlamentben. Mindennek következtében általános a vé­lemény, hogy Angliában előbb-utóbb ismét választáso­kat kell tartani. A kérdés csak az, hogy mikor. Van­nak megfigyelők, akik arra esküsznek, hogy már ennek az esztendőnek az októberé­ben újra az urnák elé állnak az angolok. Mások szerint csak 1975 őszén. Amennyiben a költségve­tésből politikai következte­téseket lehet levonni — az a korábbi dátumot valószínű­síti ! A Wilson-^ormány ugyanis kétségtelenül ügyes módon a költségvetés közép­pontjába a terhek bizonyos mértékű eltolását állította. A gazdagok valamivel töb­bet fizetnek, mint azelőtt. Ez elsősorban az új jövedelmi adórendeletekből tűnik ki. A költségvetés mindenekelőtt felemelte az adómentesség minimumát, tehát csökken­tett valamit a legszegényebb rétegekre nehezedő terhe­ken. Másrészt r-eri és politikai taktika szempontjából ez különösen fontos — némileg csökkentette a közepes kere­setűek adóját is, körülbelül a „polgári jólét” alsó határát jelentő évi 3000 fontnyi jö­vedelemhatárig. Ennél maga­sabb jövedelmeknél az adó már magasabb, nagyobb ará­nyú, mint korábban. A leg­gazdagabb rétegek, az évi 100 000 fontnál is többet ke­resők adóját az eddigi 75 szá­zalékról 83 százalékra emel­ték. Miután igen kevés em­berről van szó, ez az ország gazdasága szempontjából nem különösebben jelentős, lélek­tani hatása azonban nem el­hanyagolható. A kétségtelen ügyességgel megalkotott új jövedelmi adó­rendeletet, persze, kénysze­rű módon olyan közvetett adó­emelési intézkedések is kísé­rik, amelyek következtében számos közszükségleti cikk ára emelkedik. Drágább lesz nemcsak a sör, a cigaretta, a bor, a szeszes ital és az édes­ség — hanem a szén, az acél, az elektromos áram és a köz­lekedés is. Ez természetesen nem is lehet másképoen, hi­szen a költségvetésnek szá­molnia kellett a belső és kül­ső inflációs tényezőkkel, mindenekelőtt az olaj és más nyersanyagok áremelkedésé­vel. Nyilvánvaló mindebből, hogy az infláció — amely ma Angliában az elsőszámú bel­politikai kérdés — tovább­folytatódik. Körültekintő tak­tikára mutat azonban, hogy a költségvetés ki akarja vonni az infláció hatása alól a leg­alapvetőbb élelmiszereket. A munkáspárti büdzsé kü­lön élelmiszer szubvenciós programot tartalmaz. Ennek értelmében például a tej árát azonnal csökkenteni kell és gondoskodni kell arról, hogy az alapvető élelmiszerek ára 6 százalékkal alacsonyabb ütemben emelkedjék 1974- ben, mint tavaly — a konzer­vatív kormány alatt. Miután ez utóbbi intézkedést a költ­ségvetés az öregségi nyug­díj, a munkanélküli segély és a táppénz emelésével is összekötötte —, a Wilson-kor- mány az elkövetkezendő po­litikai csatákban kétségkí­vül arra fog hivatkozni: az adott körülmények között mindent megtett a legszegé­nyebb rétegek sorsának eny­hítésére. A munkáspárti költségve­tés sikerének közvetett bizo­nyítéka, hogy miközben _ a szakszervezeti tanács főtit­kára elismerően nyilatkozott az intézkedésekről — Heath, a konzervatívok bukott vezé­re „balról” támadta a prog­ramot Szerinte „«z új költ­ségvetés nem eleget vesz el a gazdagoktól és nem eleget ad a szegényeknek”. Ez a megjegyzés, persze, már erősen választási ízű — s nem mutat egyebet, mint azt, hogy a konzervatívok ér­zik: a Wilson-kormány poli­tikai értelemben tagadhatat­lanul ügyes költségvetést nyújtott be. Pusztán hideg gazdasági szemmel nézve, radikális, lé­nyeges változásokat a költ­ségvetés nem hozott. Rend­kívül kérdéses az is, hogy az olaj- és a nyersanyagárak to­vábbi alakulása az egész ter­vezetet mennyire teszi vég­rehajthatóvá. Rövid lejárat­ra azonban a Healey-költség- vetés lélektami-nolitikai hatá­sa a kormányzópárt számá­ra kétségtelenül kedvező. Es éonen ez a kedvező hatás valószínűsíti azt, hogy ami­kor Healey magasra emelte vörös aktatáskáiét —. Wilson már az októberi választások­ra gondolt. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságá­nál! főtitkára kedden a Kremlben fogadta Frederick Dent amerikai kereskedelmi minisztert, aki az amerikai szerezámgépipari kiállítás megnyitása alkalmából tar­tózkodik Moszkvában. A WASHINGTONI FEHÉR HÁZBAN kedden hivatalo­san bejelentették, hogy Ni­xon amerikai elnök csütörtö­kön fogadja Huari Bumedien algériai államfőt. AFAZiM POR ALAKÚ, KOMBINÁLT HATÓANYAGÚ HERBICID 50 % Aktinit PK 20 % Linuron (Afalon) Triazinmentes talajon kétéves hatástartamú gyomirtó szer. Ha az előző évekről triazinmaradvány van a talajban, úgy annak teljes lebomlásain csak kukorica vethető. y Alkalmazása 1 % szervesanyag-tartalom felett. kivá°órÍCha'táts1jSekben preemer9ensen kezelve- a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen cii11.14.01*10*“ bármilyen típusú, jelenleg használatos permetezőgéppel. Előírás szerinti használatakor káros utóhatást nem okoz. Gyártja: a NITROKÉMIAI IPARTELEPEK, FÜZFŐGYÁRTELEP Forgalomba hozzák: a NITROKÉMIA IPARTELEPEK (8184 Fűzfőgyórtelep) és az AGROTROSZT MEGYEI AGROKER VÁLLALATAI India-Pakiszlán-Banglades Háromoldalú szerződés A megállapodások szövegét ma hozzák nyilvánosságra A közel-keleti helyzet kulcsa - a Golan-fennsík I Tüzérségi és páncélos egységek részvételével kedden dél­előtt ismét fellángoltak a harcok & szíriai—izraeli fronton, a Hermon-hegység stratégiai fontosságú pontjai körül. Kennedy-előadás - Bonnban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents