Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-11 / 83. szám
rest MEG 1974. ÁPRILIS 10., SZERDA K/flVfflP Fiatal szakemberek vetélkedője ...kedvet kapjanak az ismeretszerzésre A zsűri (balról): Tóth Béla, dir. Jederán Mik lós, dr. Itusznák István, dr. SchmaLcz József, Teschner József dr. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és KISZ-szervezed hétfőin és kedden szakmai versenyt rendezett Budakalá- szon. A vállalat öt gyárának fiatal dolgozói és közgazdászai vettek részt ezen. A vetélkedő célja elsősorban a szakmai érdeklődés felkeltése, tíz önképzés fellendítése volt, de alkalmat adott arra is, hogy a műszaki, közgazdasági végzettségű, 35. életévüket még be nem töltött dolgozók ösz- szemárjék szakmai felkészültségüket, tudásukat. öt szakágban — fonó-, szövő-, kikészítő-, gépész-, közgazdász-kategóriában — zajlott a vetélkedő. Hétfő az írásbeli feladatok forró napja volt: külön asztaloknál ülve, két óra alatt kellett a különböző számtani példákat megoldani, melyek témában szorosan kötődtek a versenyzők munkaköréhez. Segédeszközként csak logarlécet és az engedélyezett matematikai táblázatokat használhatták. Tegnap a szóbelin azok indulhattak tovább, akik írásbeli feladataik megoldásával a megfelelő pontszámot elérték. Lámpaláz — drukk A művelődési ház nagytereiében lámpalázas a hangulat: „Írásban könnyebb volt... nincs egy nyugtatód ? ... Csak nehogy zárlatot kapjak...”, hallani a csoportokban várakozó versenyzőktől. Hirtelen csend lesz, felvonulnak a zsűri tagjai: Tóth Béla Kossuth-dí- jas, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, dr. Jederán Miklós és dr. Rusznák István, a budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetői, dr. Schmalcz József, a Könnyűipari Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára, dr. Teschner József, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Feszült pillanatok következnek. Szeleczky Aurél, a vállalat megbízott FMKT-titkára, a vetélkedő vezetője minden versenyzővel két tételt huzat, majd 12 perces gondolkodási idő után felhangzik a gong. Irány: Moszkva—Leningrád Üzemvezetők, technikusok, mérnökök most valamennyien átélik az öt-tíz évvel ezelőtti vizsgák, kollokviumok szívdobogtató perceit. Persze itt vonzóbb a tét: minden szakágban az első díjas tizenkét napos moszkva—leningrádi külföldi utazáson vehet részt. A második helyezett 1500 forintban. a ..dobogó” harmadik lépcsőjére kerülő pedig 1000 forintban részesül. «... a víz változó keménységét a kalcium és a magnézium hidrokarbonátok okozzák, az állandó keménységet pedig a kloridok és a szulfátok... — Székely Edit technikus a buFonó, szövő, kikészítő, gépész és közgazdász kategóriában versenyeztek a fiatalok. , Koppány György felvételei lapunknak a fiatalok felkészültségéről, s magáról a gördülékeny, kifogástalan rendezésről is: — A zsűri nevében mondhatom, hogy minden tekintetben jó a véleményünk. A versenyt úgy rendezték, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a további ismeretszerzésre. Lelkes társaság. Témakiválasztásuk jó: a mechanikai, vegyi, technológiai, gazdasági kérdések át- fogóak, a szakmák gyakorlati ismeretanyagába is beleillenek. A pontozási rendszer reális, szubjektív beavatkozás szinte felesleges. A vegyészek versenye volt a legszínvonalasabb, a rostiparban eddig nem tapasztalt tudásról tettek tanúságot a versenyzők. A kővetkező vetélkedőknél azonban helyesnek tartanánk, ha a szakágak gépészetből és gazdasági kérdésekből is kapnának tételt. A textilipar forradalmi változás előtt áll, le kell térni a tradicionális útról, ennek megvalósítása a szakma fiatal képviselőire vár. A mai vetélkedő egyben a textilipar újjáéledésének szimbóluma, új formája is. dalkalászi gyár „színeiben” indult, laboráns. A zsűri tagjainak arcáról leolvasom: remekel. Bakos Zoltánná, a vállalat KISZ-csúcstitkára itt ül mellettem. Megkérem, halkan, pár szóban mondja el, mi adta az ötletet a vetélkedő megrendezéséhez. — Vállalatunknál 220 fiatal műszaki és közgazdász dolgozik, tehetségük kibontakoztatásához feltétlen szükséges, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát életképessé tegyük és vállalati szinten is létrehozzuk. Ez a vetélkedő kezdet, első lépés, s hogy mennyire érdeklődéssel fogadják, bizonyítja a részvétel is, 54-en, vagyis a képzett fiatalok egynegyede jelentkezett a versenyre. A vezérigazgatónk, Beck Tamás kiemelten foglalkozik a fiatal műszaki gárdával. A kétnapos verseny megrendezéséhez 40 ezer forintot biztosított. Lelkes társaság A szünetben' Tóth Béla, a zsűri elnöke elismeréssel szólt Négy férfi és egy lány az első díjas Délután négy órakor, az ünnepélyes eredményhirdetés előtt Beck Tamás vezérigazgató köszöntötte a nagyszerűen szereplő versenyzőket, majd átadta a 15 díjat, az öt kategória első három helyezettjének. Az öt első díjas: Abrahám József, a budapesti fonógyár üzemvezetője, Szauer János, a csillaghegyi szövőgyár előkészítőjének üzemvezetője, Székely Edit, a budakalászi törzsgyár laboratóriumának technikusa, Mészáros István, a budakalászi szövőgyár energetikusa, Gadányi Károly közgazdász, a vállalat információs osztályának vezetője. A csapatversenyt a komáromi Lenárugyár fiataljai nyerték. Tehát a vándorserleg egy évig az ő birtokukban lesz. A vetélkedőt vidám ismerkedési est követte. Horváth Anita Az ésszerű árképzésnek egybe kell esnie a társadalompolitikai célkitűzésekkel Elkészült a ruházati, a pap'ir- és nyomdaipar középtávú koncepció ja Tavaly a népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágai közé került könnyűipar sikerrel teljesíti a negyedik ötéves tervben megjelölt feladatait — állapította meg Keserű Jánosné miniszter kedden a Vasasszékház dísztermében tartott országos értekezleten. A tanácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás miniszterelnök- helyettes is. A miniszter utalt arra, hogy bár a világpiaci helyzet alakulása, az anyagámövekedé- sek hatása különleges állami intézkedéseket kívánt, a korábbiakhoz képest némileg kedvezőbb munkaerőhelyzet mellett a termelés erőteljes növekedésével lehet számolni továbbra is. Az ágazat termékeinek egy- harmadát a belkereskedelem kapja, 35—40 százaléka to- vábbfeldolgozókhoz kerül, 28 —30 százalékát exportálják. Fokozzák a belföldi értékesítést, s növelik a korszerű, divatos áruk kínálatát. Feladatunk — mondotta —, hogy megkülönböztetett figyelemmel biztosítsuk a lakosság számára a leszállított áru ruházati cikkeket, mindenekelőtt a csecsemő- és gyermekruhákat, s elegendő rögzített árú gyermekholmit adjunk. Ezután szólott az új méretekkel készült ruházati cikkek értékesítésének kedvező tapasztalatairól: 1975 tavaszának árukínálata már az új mérettáblázat szerint kerül forgalomba. A bútoriparnak gondoskodnia kell arról, hogy ne hiányozzanak az olcsó szobagarnilúrák, konyhaberendezések sem a boltokból és arról, hogy az új típusok az eddiginél szélesebb körben váljanak ismertté, elérhetővé. 1974-ben 18—20 százalékkal kell növelnünk a tőkés és 5 százalékkal a szocialista országokba irányuló exportot. Az árpolitikát elemezve a miniszterasszany hangsúlyozta: bár a tőkés piaci infláció és spekuláció nagymértékben befolyásolja a hazai ipar- vállalatok árpolitikáját, változatlanul elsődleges feladatnak tekintjük a belföldi árak stabilitását. Elismeréssel nyugtázta, hogy általában javult a termékek minősége, de ez a folyamat még lassú, főleg a cipő- és a bútorlap-gyártásban. Szólott arról, hogy az idei népgazdaPest megye idegenforgalmi fejlesztéséről is tárgyalt az országgyűlés kereskedelmi bizottsága sági terv több olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli az ágazatban dolgozók jövedelmét. A vállalatok önerőből 3—3,5 százalékkal fejlesztik a béreket, a preferenciát és a saját forrásokat mindenekelőtt a három műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozók, a szakmunkások fokozottabb elismerése, valamint a fennálló kereseti aránytalanságok csökkentésére kell fordítani. Az idén gyorsuló ütemben a könnyűipar mintegy 7 milliárd forint értékű beruházást valósít meg, s összesen 3,5 milliárd forintot fordítanak rekonstrukcióra. A nyomdaipar rekonstrukcióját helyenként fékezi az importgépek beérkezésének késedelme. Végezetül az V. ötéves terv előkészületeinek jegyében Keserű Jánosné elmondotta, hogy elkészült a ruházati, a papír- és a nyomdaipar középtávú műszaki-gazdasági koncepciója, amit széles körű társadalmi bírálatnak vetettek alá. Dr. Tímár Mátyás, a "Minisztertanács elnökhelyettese felszólalásában egyebek mellett aláhúzta a piaci munka fontosságát, a változó körülményekhez való rugalmas, gyors alkalmazkodás szükségességét. Fokozottan kell élnünk a lehetőségekkel, amelyeket a szocialista országokkal bővülő együttműködés nyújt, mind termékeink exportja, mind pedig ,a, különféle gépek, anyagok importja terén. Követelmény, hogy a tőkés piacokon is előnyösebb üzleteket kössünk, termékeinket jó áron értékesítsük. Nem kevésbé fontos a belső piac követelményeinek, változó igényeinek kielégítése a lakosság jobb ellátása érdekében, a választék bővítése, új termékek kibocsátása. Részben a nagy iparvállalatoknál, részben pedig a tanácsi és a szövetkezeti iparban bőven van lehetőség keresett új cikkek kibocsátására. — Tekintettel arra, hogy népgazdaságunk sem a beruházási eszközökben, sem pedig a még bevonható munkaerőben nem bővelkedik, a könnyűiparban is fontos feladat a hatékonyság növelése mind a termelésben, mind a beruházásokban. Figyelembe véve, hogy nincs módunkban minden gyártási ágat egyidejűleg fejleszteni, szelektivitásra törekszünk. Gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének néhány kérdését érintve hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes : a könnyűiparnak, mint nagytömegű fogyasztási cikkeket előállító ágazatnak fontos politikai kérdésként kell kezelnie az ésszerű árképzést, hogy az egybeessék társadalompolitikai célkitűzéseinkkel. Végezetül dr. Tímár Mátváfe a kormány elismerését és köszönetét tolmácsolta a tavaly elért, összességében jó teljesítményért a könnyűipar dolgozóinak, jelenlevő képviselőinek. *. •'ifi-* j . Üt nagyüzemben vállalták Együttműködés a TOT-tal Kedden szekcióülésekkel folytatódott, majd plenáris üléssel befejeződött a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági tanácsának kétnapos ülése. A rétegtanács tagjai ajánlást fogadtak el, amelyben meghatározták a KISZ feladatait a falun élő, de másutt dolgozó, ingázó fiatalok körében. Ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa közötti együttműködés további teendőire is. Kedden a Parlament gobelintermében Palkó Sándor elnökletével ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A képviselők idegen- forgalmunk helyzetét elemezték. A témáról Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos. Idegen- forgalmi Tanács elnöke tartott tájékoztatót Megállapította egyebek között, hogy a jövedelmi viszonyok javulása, a szabad idő tetemes növekedése fokozott igényt támaszt az idegenforgalomban, a hazai és a külföldi turizmussal szemben. A miniszteri tájékoztatót követő vitában a bizottság szinte valamennyi tagja szót kért. Kovács Istvánná (Pest megye 1. választókörzetének képviselője) a ráckevei járás idegenforgalmi központtá fejlesztéséről érdeklődött, Molnár István a fizetővendég-szolgálat előnyeit taglalta. Pest megyében azt latolgatják, hogy a főváros 50 kilométeres v-i- ^körzetében érdemes volna úgynevezett „átmenő” kempinghálózatot telepíteni, ahol a Budapestre igyekvők, vagy az onnan távozók alhatnának — tájékoztatta a bizottságot Vámos Géza (Monor), Pest megye 11. választókörzetének képviselője. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága végül úgy döntött, hogy az idegenforgalom irányításának, szervezésének helyzetét újabb ülésen ismét megvizsgálja. (Folytatás az 1. oldalról) mint egymillió forint értékű csökkentését, Ferencz Miklós, a gépműhelyi Váci Mihály szocialista brigád vezetője az eddig külső vállalatok mintegy 25 emberrel végzett gépjavító munkáinak, Csarnai János villamos-karbantartó üzemvezető pedig szintén kül_ só vállalatok helyett jelentős értékű nagyjavítások elvégzését. Valóságos áradata indult el az újabb vállalásoknak, de amint a jelenlévő műszaki vezetők megállapították, valamennyinek reális alapja és tartalma volt. Így szólalt fel a többi között, Dobos László, Csanaki Géza és Horváth Jó. zsefné brigádvezető is. A gyárért és a városért A tanácskozás befejező részében többen vállaltak brigádjuk és üzemrészük nevében társadalmi munkát a gyár szépítéséért és a rövidesen 900 éves fennállását ünneplő Vác város csinosításáért, gyarapításáért. Felajánlották a többi között, hogy részt vesznek iskolaépítésben és berendezések készítésében, a város új művelődési központjának építésében és felszerelésében, a gyár tisztaságának és rendjének megóvásában. A tanácskozáson elhangzott felajánlásokat a vezetőség nevében Szilágyi Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára köszönte meg, majd felhatalmazást kért a gazdasági vezetők és az szb számára a DCM összesítő felajánlásának elkészítésére. Az elhangzottak alapján Koltai Imre főmérnök bejelentette, hogy a szándékozott termelésemelés 80 százalékban a termelékenység növelésével érhető el. A tanácskozáson részt vett többi vezető nevében is kijelentette: a felajánlások révén megiyn az alapja, hogy a DCM méltó eredményekkel járuljon hozzá a járt XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulójának előkészítéséhez. P. V. A Csepel Müvek, a Dunai Vasmű, a TVK és a Bólyi Állami Gazdaság gyűlése A Csepel Vas- és Fémművek mintegy kétezer brigádvezetője a vállalásokat összegezve elhatározta, hogy 1974- ben mintegy 500 millió forint értékű olyan termékei készítenek terven felül, amelyből egyébként nem tudnák kielégíteni a belföldi és exportigényeket. A munkásgyűlés résztvevői helyeslőén vették tudomásul, hogy a vállalat vezetői újabb intézkedéseket határoztak el a törzsgárda erkölcsi és anyagi megbecsülésére. A Dunai Vasmű dolgozói 1975 végéig szóló felajánlást tettek, amelyben vállalják, hogy a negyedik ötéves tervben megszabott célokat 2975. október 30-ra elérik, nyereségtervüket pedig még előbb, 1975. augusztus 30-ra teljesítik. A Tiszai Vegyikombinát munkásgyűlésén a mezőgazdaság igényeivel s a vállalat lehetőségeivel számolva felajánlották, hogy 1975 végéig terven felül, mintegy 50 ezer tonna műtrágyát állítanak elő. 20,5 százalékos hatóanyagban számolva. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében a 22 ezer hektáros Bólyi Állami Gazdaságban ugyancsak egész sor munkafelajánlás hangzott el. Mindent egybevetve: a gazdaság az ötéves terv hátralévő két esztendejében a tervezettnél 30 millió forinttal nagyobb értékben ad élelmiszert a népgazdaságnak.
