Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 82. szám

i meet ei 1974. Április 9., kedd FfeÍKUSZ új SZAKASZ ESZMÉK LEONYID BREZSNYEV kö­zelmúltbeli találkozója vezető japán üzletemberekkel, a pén­teki moszkvai Koszigin—Ta­naka és a vasárnapi párizsi Podgornij—Tanaka megbeszé­lés újonnan ráirányította a figyelmet, a Szovjetunió és Ja­pán kapcsolatainak helyzetére. A szovjet fővárosban — mi­ként Bokor Pál, az MTI moszkvai tudósítója is jelen­tette — a két ország közötti együttműködés új szakaszának kezdetéről beszélnek, s meg­állapítják. hogy a közeledés legfontosabb bázisa a gazdasá­gi érdekek egvre határozottab­ban kirajzolódó egybeesése. Ezeket a véleményeket tá­masztotta alá Szemicsasztnov- nak, a szovjet külkereskedelmi miniszter első helyettesének a hét végén nyilvánosságra ho­zott interjúja is, amelyben a tervezett szovjet—japán közös vállalkozások számos eddig is­meretlen részletére, valamint néhány legújabban felmerült kooperációs elképzelésre hívta fel a figyelmet. ÖT NAGY KOOPERÁCIÓS TERV alkotta a legutóbb le­zajlott gazdasági megbeszélé­sek alapját, s ez az Alhimov szovjet külkereskedelmi mi­niszterhelyettes - vezetésével Tokióban megkezdett tárgya­lások fő témája is. Mindenekelőtt szó van a jakutföldi szénlelőhelyek ki­aknázásáról. A szovjet fél ja­pán hitelt venne fel bánya­ipari berendezések beszerzésé­re és a kitermelt szén elszállí­tásához szükséges vasútvonal megépítésére; a hitelt 1983 és 1998 között, tizenöt év alatt, szénszállításokkal egyenlítené ki. A BEFEJEZŐ TÁRGYALÁ­SOK stádiumában van a má­sik nagy jakutföldi tervezet, amelynek keretében japán be­rendezéseket vásárolnának a jakutföldi gáz felderítésére,' kiaknázására és csővezeték építésére. A szovjet fél ezt a tartozást földgázzal egyenlíte­né ki húsz esztendő alatt, s a szállításokat akkor kezdené meg, amikor a pontosan fel­mért tartalékok elérik az egy- trillió köbmétert. Mindkét fél megerősítette érdekeltségét a szahalini kon­tinentális talapzat alatt talál­ható olaj közös felderítésében és kitermelésében. Erre vonat­kozóan keretmegállapodás ké­szül, de közben folytatják a tárgyalásokat a tvumenyi olaj egv részének Japánba való el­adásáról is. Ennek a vállalko­zásnak a keretében, amely a megfelelő csővezeték elkészí­téséhez Jaoán részéről leg­alább 2,4 milliárd rubel hitelt igényel, 1981-től 2000-ig szállí­tanának szovjet olajat Japán­nak. 1985-től kezdve évi 25 millió tonnás mennyiségben. Végül az ötödik, konkrét eszmecserék tárgyát képező közös szovjet—japán vállalko­zás a szovjet Távol-Kelet er­dőgazdálkodásának fejlesztését szolgálja. Az elképzelések sze­rint a Szovjetunió faanyagot szállítana Japánnak fűrészte­lepek, utak és kikötők építése fejében. A FELSOROLT és minden jel szerint „sínen levő megál­lapodások mellett az utóbbi időben merőben új eszmék is születtek a szovjet-japán gaz­dasági együttműködés további bővítésére” — hangsúlyozta Szemicsasztnov, a szovjet külkereskedelmi miniszter el­ső helyettese a moszkvai No- voje Vremja című hetilapban. — A Szovjetunió kérte, hogy a japán fél vizsgálja meg egy nagy kelet-szibériai cellulóze- üzem kompenzációs alapon való felépítésének lehetőségét. Ezt az indítványt elfogadták. Ezenkívül felkértek néhány japán céget, tanulmányozza azt a lehetőséget, hogy szovjet villanyenergia fejében beren­dezéseket szállítsanak két szovjet atom-villanyerőmű építéséhez Szahalin-szige- ten...” A. B. T. Francia elnökjelöltek Francois Mitterrand-t, a Francia Szocialista Párt főtit­kárát pártja' hivatalosan je­lölte a francia köztársasági elnök tisztségére. A szocialista párt rendkívüli kongresszu­sának valamennyi résztvevője Mitterrand mellett foglalt ál­lást. Francois Mitterrand elfo­gadta a Szocialista Párt kong­resszusának jelölését Francia- ország elnöki tisztségére. A francia kormánykoalíció megosztott csatarendben lép az elnökválasztási küzdelem arénájába: Chaban-Delmas volt miniszterelnök és Edgar Faure, a nemzetgyűlés elnöke után hétfőn délben Giscard d’Estaing gazdasági és pénz­ügyminiszter, a Független Köztársaságiak Pártjának el­nöke is bejelentette, hogy je­löltként fog fellépni a válasz­táson. Eromiko New Yorkban Andrej G-romtko szovjet külügyminiszter (a kép közepén) New Yorkba érkezett, az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakára. Az ülésszakot a világ nyersanyagtoelyzetének és fejlesztési lehetőségeinek megvitatására hívták össze. Andrej Gramiko szovjet kül­ügyminiszter New Yorkba ér­kezett, hogy küldöttség élén részt vegyen az ENSZ-közgyű- lés kedden kezdődő rendkívü­Közlemény We magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására Walter Scheel, a Németországi Szö­vetségi Köztársaság aikancel- lárja és külügyminisztere 1974. április 7—9. között hivatalos látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A két külügyminiszter be­ható véleménycserét folytatott országaik kapcsolatának fej­lesztéséről és az időszerű nem­zetközi kérdésekről, különös tekintettel az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­seire. A megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben foly­tak le. A felek méltatták a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­ben eddig elért eredményeket. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a diplomáciai kapcsola­tok felvétele kedvező feltéte­leket teremtett a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködés to­vábbfejlesztésére. Egyetértet­tek abban is, hogy az orszá­gaik közötti diplomáciai kap­csolatok felvétele pozitív ha­tást gyakorol az európai poli­tikai légkörre és hozzájárul a béke és az enyhülés megszi­lárdításához. Azzal a szándékkal, hogy a gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös együttműködés to­vábbfejlesztéséhez szerződéses keretet biztosítsanak, a felek elhatározták az alábbi meg­állapodások megkötésének elő­készítését: — hosszú lejáratú megálla­podás a gazdasági-műszaki együttműködés fejlesztéséről; — tudományos és műszaki együttműködési megállapodás; — kulturális egyezmény; — egyezmények a közleke­dés különböző területein. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg. hogy az országaik gazdasági kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek. Egyetértettek abban is, hogy a gazdasági kapcsolatok további szélesítése során külö­nös figyelmet fordítanak az ipari kooperáció terén adódó lehetőségek kihasználására. A kölcsönös, jobb megisme­rés elősegítése érdekében a felek támogatják a tudomá­nyos. a kulturális, a sport-, az egészségügyi és más szakte­rületek közötti kapcsolatok szélesítését. Az időszerű nemzetközi kér­dések áttekintésekor a mi­niszterek üdvözölték a nem­zetközi helyzetben, különösen az Európában kibontakozó enyhülést és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttműködésében el­ért haladást. A külügyminiszterek meg­erősítették elhatározásukat, hogy a jövőben is aktívan részt vesznek az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet munkájában. Elő kí­vánják segíteni, hogy a le­hető legközelebbi időben sor kerüljön a biztonsági érte­kezlet harmadik szakaszának összehívására és az értekez­let sikeres befeiezésére. A két fél ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonít a je­lenleg Becsben folyó tárgya­lásoknak. A közel-keleti helyzetet il­letően a miniszterek annak a reményüknek adtak kife­jezést, hogy a konfliktus a le­hető legrövidebb időn belül igazságos és tartós megoldást nyer. A miniszterek eszmecserét folytattak a vietnami hely­zetről. Egyetértettek abban, hogy a Párizsban aláírt szer­ződések teljes végrehajtásá­nak nagy a jelentősége. Walter Scheel külügymi­niszter a Németországi Szö­vetségi Köztársaságban teen­dő hivatalos látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügymi­nisztert, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A látoga­tás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. li ülésszakán. Megérkezése­kor a szovjet diplomácia ve­zetője kijelentette: a 6. rend­kívüli ülésszak fontos, aktuá­lis kérdéseket vitat majd meg. A nyersanyagok és a gazda­sági fejlődés problémája ilyen vagy olyan módon vala­mennyi ország érdeklődésére számot tarthat — mutatott rá Gromikó, majd így folytatta; „Reméljük, hogy valameny- nyi ország küldöttsége tárgy­szerű, konstruktív módon kö­zelít az ülésszak előtt álló fel­adatok kölcsönösen kielégítő megoldásához és pozitív mó­don járul hozzá a nemzetközi helyzet további javításához, a világ országai és népei egyen­jogú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Az ülésszak előtt .álló prob­lémákat meg lehet oldani, de csak úgy, ha tiszteletben tart­ják a kis és a nagy, a gazda­ságilag fejlett és a fejlőd# or­szágok szuverenitásának és függetlenségének elvét, ha fej­lesztik a nemzetközi együtt­működést és megszilárdítják a békát. A Szovjetunió küldött­ségé kész minden eszközzel elősegíteni az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának sikerét,, — hangsúlyozta vé­gül a szovjet külügyminiszter. DEIR-JASZIN EMLÉKEZETÉRE Április 9-én sok ország­ban megemlékeznek a Pa­lesztinái menekültek napjá­ról. Nálunk is kifejezik ezen a napon szolidaritásu­kat a Palesztinái néppel a politikai és társadalmi szervezetek. Világszerte kifejezik együttérzésüket a hontala­nokkal, a menekültekkel mindazok, akik embersége­sen gondolkodnak és cse­lekszenek. A Palesztinái kérdés nem csupán mene­kültek problémája, nem­csak humanitárius kérdés, mert akkor humanitárius eszközökkel meg lehetne oldani. Politikai, nemzeti kérdés és egyben nemzet­közi probléma is, hiszen egy szétszórt, hazájától megfosztott arab nép köve­teli önrendelkezési jogát, akar hazájába visszatérni. Ennek a népnek nemzeti felszabadító mozgalmát tá­mogatják a béke és a hala­dás nemzetközi erői. Olyan békét sürgetnek a Közel- Keleten, amely a térség valamennyi népének, bele­értve a Palesztinái arab népnek is biztosítaná nem­zeti, törvényes jogait. Az április 9-i dátum 1948-hoz kapcsolódik; ezen a napon egy cionista terro­rista szervezet kivégezte egy Palesztinái falu, Deir- Jaszin lakosságát. A falu pusztulására emlékezve ha­tározta el a Béke-világta- nács, az Afroázsiai Szoli­daritási Szervezet és az emberi jogokat védő több más nemzetközi szervezet, hogy minden április 9-én emlékeztetik a nemzetközi közvéleményt a palesztínai nép keserves sorsára és követelik a Palesztinái nép törvényes nemzeti jogainak elismertetését. A palesztínai nép több­sége hazájától távol, min­denétől megfosztva, a szomszédos arab országok területén, menekülttábo­rokban sínylődik. Az ENSZ már több mint két évtizede évről évre megújítja hatá­rozatait, amelyek szerint a palesztínai menekülteknek vagy haza keil térniük, vagy javaikért kártérítés­ben kell részesülniük. A bejrúti amerikai egyetem felmérése szerint az Izrael által elragadott palesztínai tulajdon értéke 10—20 mil­liárd dollárra becsülhető; de pénzben nem lehet kife­jezni azt a szenvedést, amely a palesztínai nép osztályrésze lett hontalan­sága, üldöztetése, szabad­ságának és alapvető emberi jogainak tagadása miatt. Ezért a tragédiáért, a palesztínai diaszpóráért azok az izraeli kormány­körök viselik a felelősséget, amelyek figyelmen kívül hagyják az ENSZ határoza­tait, akadályozzák a közel- keleti válság békés rende­zését, a palesztínai arab nép jogainak érvényesíté­sét. Márpedig a Közel- Keleten igazi megbékélés csak akkor lehetséges, ha a térség valamennyi népének jogait és biztonságát tisz­teletben tartják — beleért­ve a palesztínai arab népét is. Közvéleményünk ezért is sürgeti: szolgáltassanak igazságot a palesztínai nép­nek, hajtsák végre az ENSZ határozatait, te­remtsék meg a Közel-Kelet népeinek biztonságát sza­vatoló igazságos békét. Rudnyánszky István • • Üdvözlő táviratok április 4-re Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a szo­cialista országok párt- és állami vezetői üdvözlő táviratokban fejezték ki jókívánságaikat Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, Fook Jenőnek, a Minisztertanács elnöké­nek, és Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének. A ma­gyar és szovjet vezetők ünnepi táviratváltását már közöltük. Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége az Elnöki Tanácsnak küldött üdvözlő táviratot. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság államtaná­csa, nemzetgyűlése és minisz­tertanácsa az egész bolgár nép nevében Todor Zsivkov, a Központi Bizottság első titká­ra, az államtanács elnöke és Sztanko Todorov, a miniszter- tanács elnöke fejezte ki jó­kívánságait. A csehszlovák nép üdvözle­tét és jókívánságait dr. Gus- táv Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja , Központi Bizottságának főtitkára, Lud- vik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke és dr. Lubomir Strougal kormányelnök tolmácsolta. Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke ugyancsak táviratban fejezte ki ünnepi jókívánsá­gait. A Kínai Népköztársaság ál­lamtanácsa nevében Csou En- laj, az államtanács elnöke kül­dött üdvözlő táviratot a ma­gyar Minisztertanács elnöké­hez. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága, a KNDK Központi Népi Bizottsága és adminisztratív tanácsa, vala­mint a koreai nép nevében Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a KNDK elnöke és Kim Ír, a KNDK admi­nisztratív tanácsának elnöke küldött üdvözlő táviratot. A kubai nép üdvözletét dr. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a kormány elnöke és dr. Osval- do Dorticos, a Kubai Köztár­saság elnöke fejezte ki. A lengyel nép testvéri üd­vözletét Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a minisz­tertanács elnöke továbbította. Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Mongol Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke és Szonomin Luvszan, a nagy népi hurál elnökségének első elnökhelyettese a mongol nép baráti üdvözletét tolmá­csolta. Az NDK népének jókíván­ságait és üdvözletét ugyan­csak táviratban fejezte ki Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Willi Stoph, az NDK államta­nácsának elnöke és Horst Sindermann, a miniszterta­nács elnöke. A román nép jókívánságait Nicolae Ceaussscu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke és Manea Manescu, a minisztertanács elnöke fe­jezte ki üdvözlő táviratában. A VDK hős népének üdvöz­letét Ton Duc Thang, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság elnöke, Le Duan, a Viet­nami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Truong Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizott­ságának elnöke és Pham Van Dong, a VDK minisztertaná­csának elnöke továbbította. Jókívánságaikat fejezték ki a magyar vezetőkhöz intézett távirataikban Nguyen Hnu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnökségének elnö­ke, a DVK ideiglenes forra­dalmi kormánya tanácsadó testületének elnöke és Huynh Tan Phat, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának elnöke is. Felszabadulásunk évforduló­ja alkalmából hazánk veze­tőit táviratban üdvözölte Kurt Waldheim, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára. Az Elnöki Tanács elnöké­hez, illetve a Minisztertanács elnökéhez küldött üdvözlő táviratban fejezte ki jókíván­ságait Mohammad Daoud, az Afganisztáni Köztársaság el­nöke, Houari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnöke, Ri­chard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, ll. Erzsébet angol királynő, Aíu- hammadullah, a Banglades Népi Köztársaság elnöke, I. BaUdouin, Belgium királya, Hugo Banzer Suarez, a Boiív Köztársaság elnöke, Ernesto Geisel, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke, Ne Win, a Burmái Szocialista Köztár­sasági Unió elnöke és Síén Win miniszterelnök, Makarios érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke, Jose Figueres Costa Rica elnöke, Mathieu Kerekou. a Dahomeyi Köztársaság elnö­ke, II. Margit dán királynő. Guillermo Rodriguez Lara, az Ecuadori Köztársaság elnöke, Francisco Macias Nguema Bi- yogo, Egyenlítői Guinea Köz­társaság elnöke, Zaid Bin Sul­tan Al Nahiyan, az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Mo­hammad Anwar El Sadat. az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke. Haile Selassie, Ethio­pia császára, Elhadj Abouba- kar Sangoule Lamizana, a Fel­ső-voltai Köztársaság elnöke. Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke. George Pom­pidou, a Francia Köztársaság elnöke, Ferdinand E Marcos, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke, Ignatius K. Acheam- pong, a Ghánái Köztársaság elnöke, Phaidon Ghizikis, a Görög Köztársaság elnöke. Ahmed Sekou Toure, a Gui­neái Köztársaság elnöke. Ju­liana holland királynő, V. V. Giri, az Indiai Köztársaság el­nöke, Ahmed Hassan Al-Bakr, az Iraki Köztársaság elnöke, Mohammad Reza Pahlavi. Irán császára és Amir Abbas Hoveyda miniszterelnök, Kristjan Eldjarn, az Izlandi Köztársaság elnöke, Hirohito japán császár, Ali Nasser Mo­hamed, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke, Norodom Siha­nouk államelnök és a Kam­bodzsai Egyesült Nemzeti Front elnöke, Mzee Jomo Ke- nyatta, a Kenyai Köztársaság elnöke, Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság el­nöke, Sabah El Salem El Sa­bah, Kuwait emirje, Sri Sa­vaiig Vatthana, Laosz királya, Souvanna Phouma herceg, va­lamint Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front KB el­nöke, Sleiman Frangie, a Li­banoni Köztársaság elnöke, Abdul Halim Muadzam, Ma­laysia uralkodója és Tun Haji Abdul Razak Bin Datuk Hus­sein miniszterelnök, Gabriel Ramanantsoa, a Malgas Köz­társaság kormányelnöke, An­thony J. Mamo, Málta főkor­mányzó ja, II. Hassan marok­kói király, Birendra, Nepál királya, Yakubu Gowon, a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság elnöke, Gustav V. Heinemann, a Német Szövetségi Köztársa­ság elnöke, V. Olav norvég ki­rály, Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke, dr. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke és dr. Bruno Kreisky kancellár, Fazal Elahi Chau- dhry, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság elnöke és Zulfi- kar Ali Bhutto miniszterelnök Juan Velasco Alvarado, a Pe­rui Köztársaság elnöke. Fer­ruccio Piva Giordano Bruno Reffi, a San Marino Köztársa­ság régense. dr. Benjamin Henry Sheares, a Singapore-i Köztársaság elnöke, Ernst Brugger. a Svájci Államszö­vetség elnöke, XV7. Carl Gus­tav svéd király, Hafez Al-Asz- szád, a Szíriái Arab Köztársa­ság elnöke. Gaafar Moham­med Nimeri. a Szudáni De­mokratikus Köztársaság for­radalmi parancsnoki tanácsá­nak elnöke, Fahrt S. Koru- türk, a Török Köztársaság el­nöke és Bulent Ecevit minisz­terelnök, Habib Bourguiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke és Hédi Nouira miniszterei- , nők, Carlos Andres Perez, a Venezuelai Köztársaság el­nöke.

Next

/
Thumbnails
Contents