Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

-fik. MEGYEI W K/uisiaB 1974. ÁPRILIS 28., VASÄRNAP Peöt megijeí larangofdóoh-------- 115.------­Ke mence—Bernecebaráti I. A SöíéiZOld, halványzöld, palackzöid, lombzöld, méreg­zöld, sárgászöld minden ár­nyalatában pompázó erdőkkel borított hegyek, dombok kö­zött, a hasonnevű patakocs­ka partján húzódik el Kemen­ce község. A hajdan KE- MENCHA, KEMUNUCH, KE- MUCH, KEMENCHE néven okmányba foglalt kis település múltját változatos történelmi fordulatok és regényes hagyo­mányok tarkítják. Hogy lakói nyolc évszázadnál is régebben az esztergomi káptalannak fi­zettek tizedet, azt Martynius érsek 1156-ból Keltezett ado­mánylevele tanúsítja, amely szerint 69 más faluval egye­temben a mai Kemence is e magas egyházi szervezetnek adományoztatott. 1232-ben ki­rályi birtokká lett: 11. Endre zólyomi uradalmához csatol­ta, s az már a legenda határát súrolja, hogy a tatárok elől menekülő ÍV. Bélának itt adta át lovát a Hunt nemzetségből származó András lovag, s ezért a szolgálatáért került majdan 1244-ben a királyt mentő lo­vag leszármazótlainak tulaj­donába. Egy oklevél szerint 1295-ben már „villa”: falu, s talán éppen népességének jobb módja vonzza a viszálykodó oligarchákat, olyannyira, hogy a XIII. század végén a hirhe- dett felvidéki kiskirály: Csák Máté martalócai élén rátört Kemencére, felperzselte, s la­kóinak szarvasmarháját, ju­hart, apró jószágát elrabolta. A XIV. század elején: 1319-ben sorolta birtokai közé az esz­tergomi érsekség — ez a tulaj­donviszony a változandók vál­tozása mellett — egész 1945-ig, a felszabadulásig lényegében fennmaradt. Helyi mondák őrzik emlékét a község határában levő Godó tNSfnak, amelynek''rommáí ad- ványait ma már csak szakértő szem ismerheti fel. Bizonyos feljegyzések ugyan utalnak arra: ehelyütt valamikor azért emelhettek várat, hogy azt bekapcsolják a Drégelytől Hontan—Salgóváron át Esz­tergomba tartó, nappal füsttel, éjjel tűzzel „táviratozó” hegyi jelzőrendszerbe. Ám sem bir­tokosáról, sem felállításáról, sem pusztulásáról nem ma- íadtak fenn hiteles adatok. História és rege szövődik az 1751-ben Hont megye székhe­lyének épült egykori megye­háza köré is. A hatalmas pa­lota II. József császár sürge­tésére készült el, de funkció­ját egy évtizedig sem töltötte be, mert a megyeszékhelyet elvitték Kemencéről. A me­gyeház nem sokkal élte túl „bukását” — 1802-ben felde­rítetlen okokból leégett, s csak félszázad múltával állították helyre. Ma 8 osztályos általá­nos iskolával kapott új ran­got, s ha való históriája nem minden részletében közismert, de egy történetéhez fűződő „demokratikus” rege ma is szájról szájra jár. Ügy mesé­lik, hogy II. József, a „kala­pos király”, a felvilágosult ab­szolutizmus hazai képviselője magyarországi látogatása al­kalmából megunta a sok ün­nepséget, cécót, s kíséretétől elmaradva, amint az-.mesében történni szokott: álruhás an, parasztszekéren érkezett Ke­mencére. A megyeházára akart betérni, de a strázsát álló haj­dú nem eresztette be. Nagy nehezen az ebédnél ülő vár­nagy elé került, aki jóllakatta az egyszerű utast töltött ká­TITKARNOT, gazdasági igazgató­helyettes mellé, építésztechnikust, gépíró-adminisztrátort, azonnal felveszünk. III. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Budapest III., Korvin Ottó tér 7. posztéval, majd szívélyesen ki­tessékelte a megyeházáról, mondván, hogy „ide bizony a király őfelségét várják ...” Az viszont valóság, hogy mi­kor 1849. február 14-én Luka pészek, asztalosak és egyéb „szolgáltató”-részlegek csatla­koznak. A szobi járásban ez az egyetlen olyan kisipari szövet­kezet, amely kiterjedt terüle­ten foglalkozik háztartási gé­pek karb an tartásával és javí­tásával is, Kemence otoiratszerűen iga­Ktsz-központ és szo!máltai6Iiá/ Kemencén. Gárdos Katalin felvétele Sándor császári biztos megtil- 1 tóttá a nemzeti jelvények vi­selését, megszüntette a nem­zetőrséget és a templomokra császári zászló kitűzését ren­delte el — a környék falvai közül Kemence és Perőcsény megtagadta a behódolásról szóló okmány aláírását. Az 1800 lakosú Kemence 1973. április közepe óta a két kilométerrel odébb fekvő és száz fővel kisebb lélekszámú Bernecebarátival közös ta­nácsba egyesül, ez év áprilisá­ban pedig létrehozták a csak­nem 3000 katasztrális holdon gazdálkodó Kemence—Beme- cebaráti Egyesült Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetet. A kettős község dolgozói kö­zül mintegy másfélezren, többségükben ' .'.heti ingázók” az építőiparban és az erdő­gazdaságban, akiket Eszter­gomba, Dorogra és más mun­kahelyekre üzemi buszok „fu­varoznak”. Ez a közvetlen szállítás annál is fontosabb, mert vasúthoz csak a Drégely- palánk, Szob felé közlekedő busszal juthatnak, ez a mód­ja a főváros megközelítésének is. A téesz jövedelmének je­lentős hányada bogyós, gyü­mölcsök: málna, ribiszke, eper termeléséből adódik. A nagy mennyiségű gyümölcsbogyót részben a téesszel társult szo­bi léüzem dolgozza fel, rész­ben különböző városok hűtő­házaiból kerülnek belföldi fo­gyasztásra és exportra. Minta­szerűen modem a termelőszö­vetkezet szakosított tehené­szeti telepe, amelyhez 333 jó­szágra tervezett befogadóké­pessége ez idő szerint három­negyed részben települt be. Az állomány magyar tarka tehe­nekből és a tejhozam növelé­sére friz-holsteini bikáktól származó üszőkből áll. A „te­hénüzem” dán szabadalom alapján, etetés, itatás, fejes, tisztántartás és minden egyéb tevékenység tekintetében, tö­kéletesen gépesített. Májustól a téesz asszonyainak állandó foglalkoztatottságát egy 20 be­dolgozóból álló konfékciórész- leg emeli; nem kétséges, hogy a kemenceiek keresik és megta­lálják a boldogulásukhoz szük­séges korszerű munkalehető­ségeket. Érré mutat az is, hogy a községbeli gyermekek 75%-a technikumban, gimná­ziumban, szakközépiskolában továbbtanul, s a régi, tanulás­ellenes beállítottságtól elsza­kadt mai szülők megértik és segítik gyermekeik képzésének színvonalemelését. örvende­tes. hogy számos fiatal jelent­kezik mari tanulónak, viszont sajnálatos — s elgondolkoztató —. hovv kevés a meznoazóg- zófi pólyára menők száma. A k«7Sé$ főútvonalán ízléses épületfront ragadja meg fi­gyelmünket. A földszinten vá­rosias üzletsor húzódik — az épület a Vegyesipari Szövet­kezet központja és bolthálóza­ta. A ktsz főprofilja a hagyo­mányos építőipari tevékenység, ehhez azonban fodrászok, ci­zolt létének 1956-ban volt 800 esztendős évfordulója. Akkor nagy népviseleti kiállítást is rendeztek, palócruhás leányok, menyecskék, legények nótáz- tak és járták a régi táncokat. Hogy mi a folytatása csaknem két évtized elmúltával ennek a hagyományőrzésnek és meg­újításnak, hogyan alakult azóta a művelődési élet, arról a társközség Bernecebaráti ne­vezetességeivel együtt a jövő héten számolunk be. Békés István A sínek országútiján A vonatkocsi belsejében egymásra tapadtan ültek a? utasok. Az állóhelyek emberfürtjeinek lehelő gőzé­ben melegedett az este. Mun­kások ültek, álltak fáradt hallgatásban. A munka után, a ziháló gépek elhalkulása után — amikor hangjukat, szavukat már nem bőgi át a műhely harsogása —, miért nem beszélgetnek... ? Velem szemben öregember ült. Ráncos arcán forradásos sebhely. A bajuszos, zárt szá­ja nyelésre, légzésre nem moz­dult. Bozontos szemöldökei alatt taktusra pislogott a sze­me. Kíváncsiság, figyelem nélkül nyitódott-hunyódott. — Hazafelé? — kíséreltem meg a beszélgetést. —r Aha! — és most nem pislogott. — Minden nap? — kísérle­teztem tovább. — Aha! — Hol dolgozik Pesten? — A fonóban. Már negy­ven éve. Ahogy hazajöttem az oroszoktól — már régen — azóta. — Fogságban volt odakint? — Aha. Azután meg vörös- katona. Zöldes szeme rebbenés nél­kül figyelt rám.- _____ leér*” I - Vöröskatona? ! deztem---------------------------- akarat­lanul, megpróbálván elkép­zelni, hogyan nézett ki akkor. — Az hát. Ott legalább en­ni adtak és nem csípte anya- kamat a tetű. Meghökkentem a válasz rendhagyóságán. Az öreg ezt észrevette, csippentett a sze­mével, aztán hirtelen panasz­kodni kezdett, hogy pár éve. amikor elérte a hetvenet, vég­képp elküldték nyugdíjba. — Én azonban nem tudok tétlenkedni — mondta. — Nincs otthon senkim, azaz van négy gyerekem, de... — és legyintett egyet —, tudja, fiatallember, megnőttek, el­mentek, egyedül hagytak. Időnként egy csomagot, leve­let küldenek. Ennyi maradt nekem belőlük. Az asszony meghalt. Így aztán magamra maradtam, mint a teli állat, ha kölykedzésre elvonul. — Szüksége van arra, hogy dolgozzon? Anyagilag értem. — A fenét! Kapok én szép nyugdíjat a népi államtól — k'húzta magát —, de a szag, tudja, a szag — és jelentősen pislogott a szemembe —, a fonalszag.-------------------- mor­A fonalszaé fondíroz­-----------------— tam. „Fo­nalból készül a pólya, aztán az ing, a kendő, a ruha, ami­be a felnőtt ember élete taka- ródzik. — És mit csinált ott a bá­csi? — riadtam fel az ábrán­dozásból. — Művezető voltam. Tud ja, milyen nehéz szolgálat a? a sok, örökké rikácsoló nó között. Állandóan locsogtak, már, ha volt idejük. A koszt, a lyukas zoknik, a koszos nad­rágok, hogy mennyit ivott el a férjük a fizetésnapon. Időn­ként meg arról, hogy ki kinek tartotta oda... Nem irigylem én azokat a török urakat, tud­ja, akiknek olyan sok felesé­gük lehet. No, így telt el jó pár esztendő. Most meg por­tás vagyak félállásban, amíg bírom. — De miért nem pihen? Miért utazgat ennyit? — Megszoktam. Ez ad ne­kem erőt. A munka meg a pipa. Ügy vagyok én ezzel, mint a szögedi pásztor: ha nem esik már jól a munka, és Ellenőrzések az utakon Sok az ittas vezető Elkészült a Pest megyei Rendőr-főkapitányság egy­hónapos fokozott közúti ellen­őrzésének, és az országos ta­vaszi közúti akcióhoz kap­csolódó kétnapos ellenőrzés­nek a mérlege. Mindkét el­lenőrzésben részt vettek a KPM Autófelügyelet, a Volán 1. és a Volán 20. számú vál­lalat munkatársai és önkéntes rendőrök is. IVjrolcszází íz feljelentés Az egyhónapos ellenőrzés során 20 ezer 838 járművet el­lenőriztek és 4915 esetben in­tézkedtek vezetőikkel, illetve hajtóikkal szemben. Három­ezerháromszázhatvanhárom személyt a helyszínen meg­bírságoltak, 810-et feljelen­tettek, 438 személyt pedig le­vélben figyelmeztettek. Na­gyobb rendellenesség miatt 42 gépjármű hatósági jelzését bevonták, 23 gépjárművezető­től pedig a jogosítványt vet­ték el. Százhetvenhat vezetőt arra köteleztek, hogy jelent­kezzen a legközelebbi rendőr- kapitányságon, és mutassa be időközben rendbehozott gép­járművét. Negyvenkilenc sze­mély ellen indítottak sza­bálysértési, 13 ellen pedig büntetőeljárást. A 810 szabálysértésben a legijesztőbb, hogy ezen belül mindenek között 224 gyors- hajtóval szemben kell eljár­ni. Ismeretes, hogy megyénk­ben az elmúlt negyedévben az előző év hasonló időszaká­hoz képest 19-cel volt több a gyorshajtásból eredő baleset, és országosan „listavezetők­ké” váltunk az ittas vezetések számában is. Az egyhónapos akcióban, sajnos, ismét 62- szer színeződött el alkoholos lehelettől a szonda; 38 gép- járművezető, 17 kerékpáros, 3 lovaskocsi-hajtó és 4 más tí­pusú -jármű vezetője ittasan vett részt a forgalomban. Egyenesen megdöbbentő az akció másik tapasztalata is, hogy 106-an vezetői engedély nélkül ültek a gépjármű vo­lánjánál. Rendkívül sok — 97 — műszaki hibát fedett fel az ellenőrzés. Mindenki mellé rendőri? Ezek után nem meglepő, hogy a sok intézkedés ellené­re sem csökkent egycsapásra a balesetek száma, a márciu­si kimutatás sem adott derűlátásra. Ha az áprilisi sta tisztika — legalábbis eddig — már kedvezőbb képet is mu­tat, meg kell állapítani: amíg a közlekedésben részt vevők, gyalogosok, kerékpárosok, lo- vaskocsi-hajtók, <■ gépjármű- vezetők önmaguktól nem éb­rednek rá, hogy a mai forga­lom méretei mellett hajme­resztő felelőtlenség a szabá­lyok mellőzése, addig a fele­lősségre vonás sem éri el igazi célját. Nem állhat ugyanis rendőr mindenki mellett, s főleg, nem szólhat a legkriti­kusabb pillanatban, hogy állj! Az embereknek maguktól kell végre — a sok baleset oká­nak, körülményeinek ismere­tében — ráébredni: a közúti forgalomban egy függ min­denkitől és mindenki eQVtől. Hogy ez mennyire így van, igazolják az áprilisi országos kétnapos akció Pest megyei számai is. A 2885 ellenőrzött gépjármű közül 1316 esetben került sor konkrét intézke­désre: a 473 figyelmeztetésen kívül 434 helyszíni bírságot szabtak ki, és a 105 szabály­sértési feljelentés nyomán to­vábbi bírságösszegeket róttak a legkirívóbb szabálysértések elkövetőire. Rossz a világítás Minden jelzőhasználat nél- okot' kül elegendő csupán a számot 1 ismertetni: a két nap alatt tíz ittas vezetővel szemben intézkedtek az ellenőrző rend­őrök! Közülük hatan gépjár­művet vezettek, ketten-ketten pedig kerékpárt, illetve lovas kocsit hajtottak. E két nap­ban is kiemelkedően sok volt a gyorshajtás: 123, és rendkf- vül jellemző szabálysértés a világítási berendezések hibá­ja vagy hiánya: 67 gépjármű­nél, 38 kerékpárnál, 8 lovas kocsinál és 5 más típusú jár­műnél tapasztaltak ilyet. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az egyhónapos megyei akció­ban „csak” 47 világítási sza­bálysértést leplezett le az el­lenőrzés, akkor ez a kétnapi valóban sok. A Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság a társszervekkel együtt tovább folytatja a kö­zös ellenőrzéseket, és fellép — a jövőben az eddiginél^ is fokozottabban — a különösen kirívó szabálysértések elkö­vetőivel szemben. Pless Zsuzsa íz ok: az alkohol Gyilkosság a tanyán Április 17-^én holtan talál­ták a Nagykőrös, 4. járás Bok­ros-dűlő 75. szám alatti laká­sán a 67 éves Bene Lajosnét. Az idős asszony állatokat ne­velt és úgynevezett bögre­csárdát. engedély nélküli há­zi italmérést tartott fent. A Pest megyei Rendőr-főkapi­tányságtól kiszálló bizottság kétséget kizárólag megálla­pította, hogy Benéné bűncse­lekmény áldozata lett. A tet­test a megyei főkapitányság és a nagykőrösi rendőrkapi­tányság nyomozói egy napon belül elfogták. Ronkó Ferenc 43 éves tsz- tag, Gógány-dűlö 55. szám alatti lakos beismerte a bűn­cselekményt. Kiderült, hogy rendszeresen látogatta a bog- recsárdát és az utóbbi időben már hitelben ivott. Április 17- én a már jócskán italos férfi Benénétől csupán 3 deci bort kapott, ezt azonban kevesell­te. s kérte, hogy töltse meg borral a nála lévő literes üve­get is. Özvegy Benéné nem hitelezett tovább Ronkónak, megtagadta a kért bor kimé­rését, vita keletkezett. Ennek hevében Ronkó fojtogatta, majd fejbe sújtotta az üres üveggel az öregasszonyt, az­tán egy fahasábbal addig üt­legelte, amíg csak élet volt benne! P. Zs. a pipa is kiesik a számból, az a vég. — Mennyit utazik naponta? — Egy óra fel, egy óra visz- sza. így van itt mindenki. Otthon nincs munkalehetőség mindenkinek. Már igényük szerint. A vonaton meg min­denkinek helye van és pihen­nek utazás közben, nézzen csak körül. Körülnéztem. Fiatal lányok egymásnak dőlve aludtak. A férfiak keze moccanás nélkül tétlenkedett a térdükön, az erős fejük sem billent el. A szemük meg csak nézett, tárgy és szándék nélkül a kúsza félhomályba. Megbabonázott volt a csönd.-------------------csak Buda­| tz a vonat I pest és Ceg­------------------- léd között kö zlekedik. Az utasai nem nézegetik az állomásokat, a tavaszi tájat. Ébresztés nélkül pattan fel a szemük a leszál­lás előtt. Szájukba cigaretta röppen és álmosan botorkál­nak a kijárat felé. — így megy ez minden nap? — kérdeztem magamtól. Az öreg azonban, mint aki a gondolataimat ta­lálta ki, megszólalt. — Az a baj, hogy maga csak néz, de nem lát. Nem a fáradt arcokat kell ám nézni. Azok mindenfelé egyformák. Húsz évvel ezelőtt kellett vol­na itt utaznia. Akkor az asz- szonyok szatyorja nem volt így megtömve. És az emberek arca — most nemigen lehet borostás arcot látni. Ahogy mondani szokták, adnak ma­gukra. Én is így vagyok vele. Nem is érzem magam jól, ha hétköznap is legalább kétszer, kedden és csütörtökön nem vehetek tiszta inget magam­ra.-------------------------■ az öreg I Elmosolyodtam 1 h^j?án. tam volna _ még, de le kellett szállnom. A sínek országútján így el­maradtam, és az elködült messzeségben nagyot sípolt a munkásvonat. Hajnal László Gábor Ionizátorok Négyezer fővárosi autibusz vezetőfülkéjét levegőionizáto­rokkal szerelik fel. A készülé­kek negatív ionok termelésé­vel elősegítik az autóbuszveze­tők könnyebb légzését, jobb oxigéncseréjét, s ezáltal fris­sebb közérzetét. Pisztrángos vizekké Borsod megye gyors folyású, kristálytiszta hegyi vizeibe megkezdték a pisztrángivadé­kok kihelyezését. Több mint százezer szivárványos és se­bes pisztránggal telepítik be többek között a zempléni hegyvidéken levő Bózsva, va­lamint a Semyő patakot, a kő­kapui vadászkastély környé­kén levő sebes folyású vizeket. Pisztrángos vizekké fejlesztik a világhírű aggteleki barlang- vidék természetes vízfolyásait is. Vízvezeték-szerelőket, kőműveseket, tetőfedőket, bádogosokat, asztalost, lakatosokat, épületlakatost, elektrolakatost, festőt, villanyszerelőket, burkolókőt, ácsokat, ' férfi kertész szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. III. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Budapest III., Korvin Ottó tér 7. A 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents