Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
1974. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP PEST MEGYEI ^CirSap 7 Számítógép az illetményhivatalnál Egységes országos rendszer — Pest megyei kísérlet alapján A MA EMBERÉNEK AZ ÉLETÉT A LEGKÜLÖNBÖZŐBB TERÜLETEN SEGÍTIK a gépek, könnyíti és gyorsítja a technika. E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA összeállításunkban a számítógépek világával ISMERTETJÜK meg az olvasókat. ÉRDEKES DOLOG A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖS SZÁMITÖ- GÉPCSALÁDJÁRÖL SZÖLÓ ÉRTÉKELÉS MELLETT ARRÓL IS OLVASNI, HOGY HAZÁNKBAN PEST MEGYÉBEN DOLGOZTÁK KI ELŐSZÖR A TANÁCSI MUNKA KORSZERŰ GÉPESÍTÉSÉT. Klimatizálás - komputerrel Mintegy 400 információforrás adatait dolgozza fel az a számítógép, amit a párizsi Orly repülőtéren a légkondicionáló rendszer automatizálása céljából állítottak üzembe. A komputer szabályozza a Levegő hőmérsékletét, páratartalmát és áramlását, a szivattyúk, ventillátorok és hűtőgépek folyamatos munkáját. Megállapítja az esetenként szükséges hűtési kapacitást és ennek ismeretében választja ki a hat rendelkezésre álló fokozat közül a legjobban megfelelőt. A sűrűn elhelyezett mérőhelyek automatikusan „tudatják” a számítógéppel a hűtött vízkörökre vonatkozó adatokat. Ezek alapján szabályozza a komputer a vízellátást. A rendszer mindenkori állapotára jellemző adatokat a számítógép értékelés céljából bármikor kinyomtatja. Napjainkban a számítás- technikai eszközök elterjedése és hasznosítása nemcsak lehetőség, hanem egyszersmind követelmény is. Hazánkban körülbelül 400 számítógép működik. Ezek teljesítőképessége lehetővé teszi; hogy azok az intézmények is igénybe vegyék — bérmunkában —, melyeknek nincs tulajdonukban. Ez a szabad kapacitás tette lehetővé, hogy a Pest megyei Illetményhivatal — kísérleti jelleggel — a múlt év január elsejétől gépi feldolgozással tegye korszerűvé a szükséges adatok, tények, ismeretek rögzítését, tárolását, s mindezeknek a hasznosítását a különböző szintű vezetők számára. Kódszámrendszerek A kísérlet fontossága, nagy hordereje nyilvánvaló, s , ezt növeli az a tény, hogy az országban először itt, Pest megyében dolgozták ki a tanácsi munka gépesítését. Igaz, a kísérleti jellegből következik, hogy még számos fogas kérdést kell megoldani a végleges rendszer kialakulásáig. Mint minden újszülöttnek, ennek is megvannak a gyermekbetegségei, amiket azonban át lehet hidalni. Megfelelő összefogással, együttműködéssel, a tárgyi és a személyi feltételek biztosításával elérhető a távlati cél, az egységes országos rendszer kialakítása. Jelenleg a kilenc járási hivatal, a megyei tanács pénzügyi osztálya és három más hivatal ügyvitelét intézik, végzik géppel. Már kialakultak azok a kódszámrendszerek és nyilvántartások, amik a gépi feldolgozáshoz elengedhetetlenek. Havonta százezer tétel A számviteli adatokat AUDIT 1950 típusú lyukszalaglyukasztóval felszerelt automatával dolgozzák fel. A könyvelőgép három számművel rendelkezik, ebből kettő egyenlegezésre alkalmas. A könyvelőgéphez kapcsolt elektronikus vezérlésű, nyolccsatornás lyukszalaglyukasztó IBM kódban dolgozik és pá- rosparitás-ellenőrzést végez. A könyvelőgép irányító berendezéssel működtethető, egy irányító berendezésen négy program beállítására van lehetőség. A könyvelési folyamattal egy időben a könyvelőgép a kialakított lyukszalagképnek és a beírt adatoknak megfelelően automatikusan készíti a lyukszalagot. A nagy tömegű adatfeldolgozás egy IBM 360/40 típusú számítógép feladata. Előzetes számítások szerint a rendszer teljes körű működése, tehát az egész megye bevonása esetén a havi könyvelési tételszám 80—100 000 között lesz. Havi tizenkétezer tétel zavartalan feldolgozása egy gépkezelőt igényel. A Pest megyei Tanács Illet- ményhivatala az újonnan vállalt költségvetési, bevételi, kiadási forgalom alapadat-rögzítését, elsődleges könyvelését a könyvelőautomatákon végzi, a végső ügyviteli folyamatot, az elektronikus számítógépes feldolgozást, adattárolást, -rendezést, bérmunkában a Moszkva legnagyobb és legkorszerűbb szállodájában, a 6 ezer férőhelyes Rosszijában, számítóközpontot állítottak üzembe a hatalmas komplexum ügyvitelének lebonyolítására. A vendég megérkezésekor több lapból álló könyvecskét kap kézhez. A könyvecskének melléklete egy lyukkártya, amelyre rályukasztják a szobára? és a vendégre vonatkozó leg fontosabb adatokat. Az adatok ugyanakkor a számítógépbe is bekerülnek, és ezzel a gép megnyitja a vendég számláját, amit a későbbiek során automatikusain továbbképez. Az egyes szolgáltatások — étkezés, garázs, telefon, etb. —■ igénybevételekor a vendég bemutatja a lyukkártyát és a Számítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalattal készítteti. Több információ A megnövekedett ismeretigények időben és megfelelő minőségben történő kielégítése indokolta a tanács számviteli munkájának korszerűsítését, a munka gépesítését és — majd távlatban — az egységes tanácsi pénzügyi információsrendszer kialakítását. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az új tanácstörvény hatásáról sem, mely nagymértékben megnövelte a tanácsok önkormányzati jellegét, s megteremtette a tanácsok feladatai és anyagi érdekeltsége közötti összhangot. S mindezek fokozták a tanácsok politikai, államigazgatási, társadalmi jelentőségét, valamint gazdasági szerepét. Tehát az információ- éhség növekedése a decentralizált hatáskörök eredményeiről, következményeiről törvényszerű követelmény, ezt kielégíteni hivatott a korszerű gépi feldolgozás — a helyi tanácsok jogkörének érintése nélkül. könyvecskét. A szolgáltatóhelyen egy, a központi számítógéppel kapcsolatban álló pénztárgépbe először beh ely ezik a lyukkártyáit, amelyről az automatikusan leolvassa a terhelendő szoba, illetve a vendégszámla adatait. Ezt követően a kis könyvecske kerül a pénztárgépbe. s annak egyik lapjára rányomtatódik a szolgáltatás díjtétele, a dátum, i la fogyasztás értékre,-- s$b. Ezzel egyidejűleg á pénztárgépből az adatok egy koncentrátoron keresztül a számítógépbe jutnak, és ott tárolódnak mindaddig, míg a vendég távozásakor a recepció le nem hívja a végösszeget. A recepciónál nyomtatógép tölti ki a vendégnek kiegyenlítésre átnyújtandó számlát. Ács Jenő Gépesített ügyvitel Hat szocialista ország részvételével Az összefogás ereje Hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 1969- ben, a Szovjetunió kezdeményezésére elhatározta, hogy a kibontakozó szocialista integráció jegyében, szoros együttműködésben közös számítógépcsaládot fejleszt ki és annak tagjait munkamegosztásban gyártja. Az eddigi eredményekről terjedelmes cikkben számolt ba a Pravdában V. P. Geraszimov. A téma fontosságára való tekintettel közöljük a cikk tömörített fordítását. A VITA a tudományos kutatás természetes velejárója. Még inkább .az, ha nemcsak egyes vállalatok kollektíváit, hanem több ország gazdasági fejlődését érinti. A különböző szocialista országokból jött szakemberek ilyen vitában „mérték össze fegyvereiket” az Egységes Számítógép Rendszer Főkonstruktőri Tanácsán. Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia folytatják az ESZR létrehozásával kapcsolatos munkákat. A résztvevő országok képviselőiből álló Számítástechnikai Kormányközi Bizottság és mellette működő három nemzetközi munkaszerv: a Főkonstruktőri Tanács, az Automatikus Irányítási Rendszer Munkacsoportja és a Koordinációs Központ rendszeresen ülésezik. Az új számítógépeket már bemutatták nemzetközi kiállításokon, megmutatva az erők egyesítésének eredménveit és sikereit. Ezek a sikerek a szocialista esvütt működésben. a gazdasági közeledésben, az ál- lásoontok és tervek egyeztetésében evökereznek. A FÖKONSTRUKTÖRI TANÁCSBAN — az együttműködés alapján — baráti légkör alakult ki az emberek között, akiket egy cél egyesít. Ez a baráti légkör elősegíti a bonyolult műszaki és tudományos problémák megoldását és az együttműködés pj útjainak kibontakozását. A Főkonstruktőri Tanács egyik ülésén a résztvevő országok delegációinak vezetői azt mondták, hogy most már nemcsak a számítógépek, hanem a különböző nemzetiségű szakemberek is megtanultak egy közös „műszaki nyelvet” beszélni. Ezt az egységes, sok nemzetiségű kollektívát nehéz volt összekovácsolni. A munkák egyesítésében' és koordinálásában nagy szerepet játszanak a szovjet számítás- technikai intézmények és gyárak tapasztalatai, az ott létrehozott hatalmas tudományos erőtartalék és műszaki bázis. Az együttműködő országok lehetőségeit felmérve, pontosan meghatározták az együttműködés területeit, figyelembe vették a meglévő műszaki eszközöket és úi üzemeket építettek. Mindezt egy egységes tervben összefoglalva hajtották végre. „Az Egységes Szá- mítógén Rendszer létrehozása — mondotta A. M. Larionov, az ESZR generálkonstruktőre, az FT vezetője —, bonyolultságánál, méreteinél, célkitűzéseinél, a konstruktőri gondolatok és a termelési erőfeszítések koncentrációjánál fogva a szocialista államok baráti kapcsolatainak történetében az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás. Soha ilyen rövid idő alatt nem hoztak még létre nemzetközi alapokon ilyen bonyolult gépsorokat, mint az ESZR”. Az ESZR fejlesztésének célkitűzései között fontos szerepet játszik a gyors működésű gépek fejlesztése, az információ be- és kivitelére szolgáló berendezések teljesítményének növelése. MAGYARORSZÁG FŐKONSTRUKTŐRE dr. Náray Zsolt nyilatkozatában a számítástechnika fejlődésével foglalkozott. „Jelenleg a szocialista országok műszergyártásának nincs még egy olyan ágazata, mely hasonló dinamikusan fejlődne, mint a számítástechnika. Ezt a kooperáció és a munkamegosztás segíti elő. Magyarország például önmagában nem tudta volna megoldani ezeknek a bonyolult gépeknek sok gyártási problémáiét, enélkül az együttműködés nélkül. Most az a feladat, hogy minél gyorsabban létrehozzák az ESZR felhasználói típuselemeit és megkezdjék aktív bevezetésüket”. A Főkonstruktőri Tanács mellett működő 12 Szakértői Tanács végzi a kostrukciók kidolgozását mind a teljesítőképesség növekedése és a költségek csökkentése irányában, mind az új berendezések fel- használása, az ellenőrzési és diagnosztikai eszközök hatékonyságnövelése, valamint a kiszolgálási rendszerek és a szakemberképzés területén. A számítógépek egyik legfontosabb „munkaterülete” a termelésirányítás. Az irányítási problémák nagyon különbözőek: sokféle számítógép- program szükséges. A különböző országokban készített programok kompatibilitása, azaz annak a feltételnek kielégítése, hogy azok átadhatók legyenek az egységes rendszer bármelyik számítógépének, konkrét és gyümölcsöző eredményeket hoz. Az AIR Munkacsoport vezetője, R. L. Asasztyin nyilatkozatában az utasítások és kódok szabványosításáról, a számítógépek széles területen felhasználóvá tevő software-k kidolgozásáról beszélt. Ilyen alkalmazási területek például a vállalati AIR-ok, az ellátási, kereskedelmi felhasználás. AZ ESZR ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ BERENDEZÉSEK, valamint maguk az automatizált irányítási rendszerek mind nagy munkát, szorgalmas kutatásokat, nemzetközi bevizsgálásokat jelentenek. A Koordinációs Központ szakértői rendszeresen járnak az egyezmény tagországaiba, látogatják a vállalatokat és ellenőrzik a kötelezettségek teljesítését. A nemzetközi bevizsgálások célja a hiányosságok közös erővel történő feltárása. Válogatás történik, mely szigorú, mélyreható és magas követelményeket támaszt. Ezek a vizsgálatok elősegítik, hogy a konkrét műszaki kérdéseket gyorsabban és hatékonyabban oldiák meg és megszervezzék a kooperációt. HAZÁNK EGYIK LEGNAGYOBB KÖZPONTJA Néhány perc alatt - több hét helyett Magyarország egyik legnagyobb számítógépközpont jaként működik a Számítástechnikai Koordinációs Intézet Siemenstípusú komputerekből álló berendezése. Ezeket a számítógépeket főleg bérmunkában veszik igénybe a különböző vállalatok, intézmények. Óránként 7400 forimtcs díjért végzik el részükre a megrendelt számításokat. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen előnyös a megrendelőnek: egy tervezőmérnök több hetet igénylő számítási munkáját a gép néhány perc alatt elvégzi. Vannak azonban olyan feladatok, amelyeket számítógép nélkül megoldani nem lehet. A MÉLYÉPTERV például a vidéki városok vízvezeték- hálózatának tervezését végezteti számítógépen. A sok száz kilométer hosszú csővezeték- rendszerek méretezése olyan sok számítást igényelne, hogy korábban nem is gondolhattak arra, hogy azt megtegyék, hanem ehelyett csak hozzávetőleges, liözelítő számításokat végeztek. 1968 óta ezeket a munkákat számítógéppel végzik, s így nemcsak drága mérnöki munkaórák ezreit takarítják meg, bamem — és ez ennél is fontosabb — a komputer segítségével méretezett hálózatok olcsóbban elkészíthetők és jobban megfelelnek a követelményeknek. Most mintegy 50 millió forintos költséggel újabb gépekkel bővítik a számítóközpontot, s így annak adattárolóiban egyszerre elhelyezhető lesz például 10 ezer újságoldalnyi helyet elfoglaló szöveg. Ez indokolja az adatbank elnevezést, mert olykor így is nevezik az ilyen nagy tárolókapacitással rendelkező számítóközpontokat. Amint a bankok feladata nagy mennyiségű pénz tárolása, ehhez hasonlóan a számítógép adatbankja nagy tömegű és gyorsain kikereshető adatokat tárol. A számítógéphez előfizetők is csatlakozhatnak. A komputertől bármilyen távol levő helyen egy viszonylag olcsó berendezés, valamint telefonvonalak segítségével ugyanúgy „kérdezni lehet”, illetve válaszokat kaphatnak az előfizetők, mintha az a saját tulajdonú és a telephelyükön működő számítógép lenne. Képriportunk a számítóközpont munkájába és általában a számítógépek működésének titkaiba enged bepillantást. Ahhoz, hogy az adatok bejuthassanak a számítógépbe, úgy kell előkészíteni azokat, hogy a gép számára olvashatók legyenek. A leggyakrabban használt adathordozó a lyukkártya és ezen a képen látható, amint a berendezés asztalán fekvő kézzel írt adatlapból a gép számára érthető lyukkártya lesz. A számítógép az adatokat vagy mágnesszalagon, vagy mágneslemezen tárolja. A mágnesszalag nagyon hasonlít a magnószalaghoz, a mágneslemez pedig a hanglemezhez. Mi is gyorsabban megtaláltunk egy keresett zeneszámot a hanglemezen, mint a magnószalagon, ezért a számítógépeknél ma már szívesebben alkalmaznak mágneslemezeket. Ez a televízióhoz és írógéphez egyaránt hasonlító készülék módot ad arra, hogy „társalogni” lehessen a komputerreL A kérdést az írógépen kell leírni, s a válasz pillanatokon belül leolvasható a képernyőn.
