Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
1974. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) tes engedélyével köthet házasságot. 3. A gyámnatósag a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló, az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. 4. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. 5. Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött. A javaslat kivételesen indokolt esetekben lehetővé kívánja tenni az általános szabálytól való eltérést. Ezért felhatalmazza a gyámhatóságokat, hogy az általánosan megállapított korhatártól legfeljebb két évvel eltérhessenek. Ezután a miniszter rámutatott: a megfontolt és felelős házasságkötések hívei vagyunk. De nem kívánjuk a házasságon kívüli együttélés szaporítását, s a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését sem. Ez utóbbiaknál nem a politikai vagy jogi oldalról van szó, hiszen ebben a tekintetben rendszerünk igazán haladó és szocialista intézkedéseket hozott. A kérdés társadalmi oldalát nézve: a begyökeresedett és maradi nézeteket nem tudtuk még legyőzni — azok nagyon szívósak még. Egy-egy jogszabály megalkotásánál arra is figyelemmel kell lennünk, hogy csak akkor tölti be szerepét, ha nem megy el mellette az élet. Névviselés, vagyonközösség Ezt követően dr. Korom Mihály, a társadalom érdekeivel összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét, a női egyenjogúság kiteljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta. Elmondta, hogy a mostani névviselési formákat a javaslat újabb lehetőséggel bővíti. Megengedi az asszonynak azt is, hogy férje családi nevéhez saját utónevét kapcsolja hozzá. Ha pedig a házasság megszűnik, a nő tovább viselheti azt a nevet, amelyet a házasságkötéskor választott. Azt a jogát is biztosítja a törvény, hogy másként válasz- szón. Megszorításokat a javaslat csak annyiban tartalmaz, hogy, ha a nő másként választ, azt hivatalosan be kell jelentenie az anyakönyweze- tőnek. Az pedig az eddigi gyakorlat jogi szabályozását jelenti, hogy, ha a házasságban nem viselte a férje nevét a „né” toldással, akkor a házasság megszűnése után sem veheti fel. Vitára adott alkalmat a női névviselésnél, hogy mi történjék a házasság felbontása után, ha a volt feleség érdemtelenné válik volt férje nevének viselésére. A törvényjavaslat szerint csak akkor ítélheti meg a bíróság a volt férj nevének viselését, ha a feleséget szándékos bűn- cselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. A továbbiakban a miniszter rámutatott, hogy a házastársi vagyonközösség alapvető szabályozásán a törvényjavaslat nem változtat. Változást javasolnak az ún. különvagyonnál, éspedig úgy, hogy az olyan tárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelhez szükséges vagy a házasságban szokásos mértékű berendezésig tárgyak helyébe lépnek, 15 évi házasság után közös vagyonná váljanak. Az új szabályozásnak a házasság esetleges felbontása utáni vagyoni vitákban lehet jelentősége. A gyermek érdekében A törvényjavaslat változást hoz az emberi és társadalmi rendeltetését be nem töltött házasságok felbontása tekintetében. Megengedd a házasságnak a házasfelek egybehangzó akaratnyilvánítása alapján történő felbontását egyszerűsített módon, ha a bíróság úgy látja, hogy a felék azt véglegesen elhatározták és házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. További feltételként pedig azt írja elő, hogy a válni akaróknak befolyástól mentesen meg kell állapodniuk a közös gyermek elhelyezésében, tartásában, láthatásában, a lakásjogi helyzetük rendezésében, és az esetleges házastársi tartásban. A gyermekek érdekeinek, az ifjúság fokozott védelmének, a gyermekek hatékonyabb családi nevelésének a törvényjavaslatban megfogalmazott biztosítékairól is szólt. A javaslat a gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános szabályt, hogy a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A gyermekek elhelyezésénél az ő érdeküket tekinti döntő, általános elvnek a törvényjavaslat. — A hatályos jogszabályok elég merevnek bizonyultak az állami gondozásba vett gyermekek és azok szülei jogainak korlátozása tekintetében — mondotta dr Korom Mihály. — Ha ugyanis a gyermeket bármilyen okból állami gondozásba veszik, azzal a' szülői felügyeleti jog is szünetel. Ez az esetek jelentős részében indokolt és a jövőben is fenntartjuk, ha szükséges. Amikor azonban nem erkölcsi okok indokolják az állam beavatkozását, hanem a szülők szociális helyzete vagy betegsége, akkor nem célszerű tőlük minden jogot megvonni. Az örökbefogadással kapcsolatban javasolt változtatásokról szólva elmondta, hogy általánossá kívánjuk tenni az olyan örökbefogadást, amikor a vér szerinti szülő hozzájáruló nyilatkozatát megteheti anélkül, hogy tudná, ki fogja a gyermekét örökbe fogadni. Erre a rendelkezésre a visszaélések megelőzése végett van szükség. A titkosság előírásával garanciát ad az örökbe fogadó szülőknek. Az egyedülállók által történő örökbefogadást is elősegíti a javaslat. így főleg az egyedülálló nőknek lesz nagyobb lehetőségük gyermeknevelésre. Az eddiginél hatékonyabban A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendelet tervezetében a rendezés elve aa, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk. Eszerint a gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövedelem, amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyermek- tartásdíj összege egy-egy gyermekre — a kötelezett munkabérének, illetve rendszeres egyéb jövedelmének 20 százaléka körül legyen, maximálisan azonban több gyermek esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot. Az új rendelkezés bevezeti a tartásdíj százalékos megállapítását, mégpedig úgy, hogy első esetben a százaléknak megfelelő forintösszeget is meg kell határozni. Ez azzal jár, hogy ha a kötelezett fizetése, jövedelme emelkedik, akkor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül — emelkedik a tartásdíj összege is. — A gyermekvédelem fokozott biztosítása vezette a kormányt arra, — mondotta a továbbiakban a miniszter —, hogy egyes esetekre bevezesse a tartásdíj előlegezését az állam álla1.. Eszerint: ha a tartásdíj fizetésére kötelezettől a megállapított összeg behajtása valamilyen okból átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó szülő sem képes a megfelelő tartás biztosítására, akkor — kérelemre — a bíróság kellő mérlegelés után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Az állam pedig pénzügyi, munkajogi vagy ha kell, büntetőjogi, tehát adminisztratív eszközökkel is rákényszeríti az illető szülőt a megítélt tartásdíj visszatérítésére. Befejezésül dr Korom Mihály, a Minisztertanács megbízásából kérte, hogy az országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Dr. Vámosi Erzsébet előadói beszéde Kállai Gyula a Parlament folyosóján képviselőnőkkel beszélget a családjogi törvényről. Mellette baLról dr. Stark Janka (Pest megye 19. választókerület). A kép jobb oldalán, bálról jobbra: Kerkai Andorné (Fehér megyei képv.), vaamlnt Kovács Istvánné (Pest megye 1. választókerület) és Béki lerencné (Pest megye 13. választókerület). Dr. Vámosi Erzsébet (Pest megye, 5. választókerület), az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tagja, a törvényjavaslat előadója szólalt fel ezúttal. Előadói beszédében először arról beszélt, hogy törvényalkotásunk demokratizmusának megfelelően a tervezetet nyilvános vitára bocsátották a Hazafias Népfront és a nótán ács fórumain. Sok ezren mondták el véleményüket a törvénytervezetről, javaslataik, indítványaik nagy részét figyelembe vették a paragrafusok végleges megfogalmazásánál. — Az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — folytatta —, nagy felelősséggel, sokoldalúan elemezte a törvénytervezetet, és tette meg módosító javaslatait. A bizottságok vitáján is megfogalmazódott, hogy a törvényjavaslat szubjektív és objektív előfeltételei adottak. A továbbiakban dr. Vámosi Erzsébet utalt arra, hogy államunk már számos, korábbi intézkedésével — például a nőhatározattal, az ifjúságpolitikai és a népesedéspolitikai határozatokkal — bizonyította: kiemelten foglalkozik a nők szerepével a családon belül. Ez a törődés jól érződik a most tárgyalt törvénytervezet hangvételén, paragrafusaiban is. A törvénytervezet „szövetségese” a nőknek, a szocialista családtípus fejlesztésében — hangsúlyozta az előadó, majd a bizottsági üléseken elhangzott képviselői észrevételekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a nevelés demokratizmusát szolgálja például dr. Noszkai 'Aurél módosító javaslata, amely szerint a gyermek jövendő életpályájának megválasztásánál meg kell hallgatni az érdekeltet, a gyermeket is és a leendő hivatásról a szülőkkel együtt közösen kell határozni. Humánus és jelentős javaslatként, említette az előadó, hogy a szülőtartásnál a gyermek ne hivatkozhasson érdemtelenségre, amennyiben a szülő eleget tett tartási, gondozási és nevelési kötelességének. — Jól illeszkedik a szocialista társadalmi fejlődés törvényszerűségeibe a válások megegyezéses alapon való kimondása. Ez kíméli a gyermeket és a válófelek egymás emberi méltóságát kevésbé kényszerülnek megbántani — állapította meg a továbbiakban dr. Vámosi Erzsébet —, majd elmondotta, hogy a bizottsági üléseken többen foglalkoztak a legfőbb súrlódást kiváltó problémával, a közös lakás felszámolásával. Szó esett a tanácskozásokon arról is — mondotta —, hogy sok 60 esztendőnél idősebb állampolgár látja el felelősen gyámsági tisztjét, ezért nem lenne helyes — a törvényjavaslat eredeti szövege szerint — mint időseket felmenteni őket. A bizottság javaslata : a gyám! tiszit alóli felmentés csak az i llető kérelmére történjék. Bizottsági javaslat az is, hogy a válás kimondása után ne 30, hanem 60 nap alatt jelenthessék be az anyakönyvvezetőnek a volt feleségek névviselésére vonatkozó igényüket. — Á bizottsági.' üléá Cészve- vői sokoldalúan foglalkoztak az örökbefogadás kérdéseivel is — mondotta a továbbiakban az előadó. — Célszerűnek tartatták az ezt szabályozó paragrafusokat, hiszen a család az emberi, társadalmi csoport „alapegysége”, amely megteremti a felnövekvő fiataloknak a védett környezetet. Igen lényeges szakasza a jogszabálynak, hogy a tartásdíjat az á[lom — meghatározott esetekben — megelőlegezi. Ezzel kapcsolatban is elhangzott javaslat: indítványozzák, hogy az előleg behajtásánál késedelmi és kezelési kamatot is számítsanak fel. — A törvénytervezet országos vitájában — folytatja dr. Vámosi Erzsébet — sokféle vélemény hangzott el a házasságkötések alsó korhatárát illetően, és nagy számban foglalkoztak ezzel a kérdéssel a két bizottság tagjai is. Valamennyien egyetértettek abban, hogy megértek a feltételek a tudatos családtervezés-, re, amelynek érdekében a törvénytervezet szigorításokat tartalmaz. A kiskapuk teljes bezárása azonban komoly egyéni tragédiákhoz vezethet, a terhesség 6—•'?. hónapjában levő fiatalkorú házasságkötési kérelme például méltánylást érdemlő eset. — Magyarországon a házasságkötések száma évente százezerre tehető. Az ország- gyűlés — mint legfőbb törvényhozó testület — ebben az állampolgárokat legközelebbről érintő kérdésekben is igen felelősségteljes állásfoglalásra kötelezte. A szocialista társaERDEI LÁSZLÓNK dalom etikai normáit legkevésbé erősítheti a házasságon kívül születettek számának növelése, az illegális együttélés. Ezért a két bizottság egyetértett az életkort illető — s a miniszteri expozéban elhangzott — módosító javaslattal, a házasságkötés korhatárának 18, illetve 16 esztendőben való megszabásában. — A törvényjavaslatot a bizottságok és a magam részéről az írásban megfogalmazott külön kiegészítésekkel a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Meggyőződésem, hogy kellő végrehajtással a Magyar Népköztársaság alkotmányában foglalt család- védelmet, és ezzel együtt valamennyi magyar állampolgárt jól fogja szolgálni az új törvény — fejezte be előadói beszédét dr. Vámosi Erzsébet. Következetes családpolitika Erdei Lászlómé (Szabol cs- Szatmár megye, 16. vk.), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke kiemelte: az előterjesztett törvényjavaslat szervesen illeszkedik a nő-, az ifjúság- és a népesedéspolitikai határozatok sorába, azokkal együtt képviseli pártunk és kormányunk következetes családpolitikáját. A Magyar Nők Országos Tanácsa a X. pártkongresszus után megvizsgálta, hogy a női egyenjogúság miképpen érvényesül törvényeinkben. Szerte az országban rétegtalálkozókat szervezett, s meghallgatta a dolgozó nők észrevételeit, amelyek valós társadalmi igényeket fogalmaztak meg. Mindezek alapján 41 javaslatot tett, amelyek közül 27 a mostani előterjesztésben is szerepel. Érdéi Lászlóné a továbbiakban a fiatalkorúak házasságkötési korhatárának javasolt módosításáról szólt. A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —, hogy ma két fő jellemző irány érvényesül. Mind több fiatal köt házasságot felsőfokú tanulmányainak, szakképzésének befejeztével: ez a tendencia a szocialista társadalom fejlődésével erősödni fog. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ország egyes területein még mindig szokásos a korai házasságkötés. így van ez például Szabolcs-Szatmár megyében is. A törvény módosítása, helyesen, mindkét körülményre tekintettel van. — Tény, hogy nemcsak meggondolatlan házasságkötések. hanem meggondolatlan válások is vannak — folytatParlamenti jegyzet Az országgyűlés idei első ülésszaka igencsak mozgalmasnak, vitatkozó szelleműnek ígérkezett. A családjogi törvény módosításának tervezete szinte kivétel nélkül mindenkit érint valamilyen formában: házasság, családi élet, gyermeknevelés, válás, gyermektartás, az asszonyok névviselési joga, szoros része életünk mindennapjainak. Érthető, ha már az ülésszak megkezdése előtt, a korábban érkező képviselők erről a témáról beszélgettek a Parlament folyosóin. Segítség a fiataloknak Győré Sándor, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke, a megye 9. választó- kerületének képviselője szokása szerint a saját, szűkebb pátriájából indul ki gondolatainak megfogalmazásakor. — Gazdaságunkban a dolgozók egyharmada nő. Közülük is igen sok a fiatal. Jelenleg is több, mint húszán vannak szülési, illetve gyermekgondozási szabadságon; hét lány és húsz fiatalember pedig közvetlenül házasság előtt áll. Hogy mit tesz agazKis Emit, dr. Süpek Zoltán és dr. Ba&kay Tóth Bertalan. daság a fiatal életek jobb indulása érdekében? Tavaly száznyolcvanezer, az idén eddig negyvenezer forint kamatmentes hitelt biztosítottunk huszonöt éven aluli fiataloknak telek-, illetve házépítésre. Ugyanakkor kedvezményes fuvarral s más módon is segítjük a családalapítókat, hogy könnyebben kezdhessék közös életüket. — Jó előkészítője volt a megvitatásra kerülő törvény- módosításnak az MSZMP Politikai Bizottságának tavaly hozott népesedéspolitikai határozata — veszi át a szót Ihászi József, a dabasi járás pártbizottság első titkára, a megye 14. választókerületé nek képviselője. — A járási párt-végrehajtóbizottság éppen az elmúlt napokban tanácskozott erről. Amint a párt-végrehajtóbizottság megállapította: e tekintetben még igen sok a tennivalónk. A vita anyagát képviselőtársam, dr. Palotai Sándor orvos (Pest megye, 15. választókerület) készítette elő — nyomban hozzá is fűzi a véleményét:
