Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
1974. Április 25., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ta. — A megegyezésen alapuló bontás törvényerőre emelése a meggondolatlan válások ellenszere is lehet. A házasfeleknek ugyanis a családi kötelék felbontása előtt meg kell egyezniük — a többi között — a gyermek tartása, elhelyezése, láthatása és az esetleges házastársi tartás, valamint a lakás használata tekintetében. E kérdéseken vitatkozva kénytelenek szembenézni a válással járó érzelmi veszteségeikkel is, esetleg rádöbbennek szándékuk megalapozatlanságara. A családjogi törvény egyes módosításai erősítik a feleseg egyenjogúságát. Ennek jelképe az asszony névhasználatának újabb szabályozása. Újdonság, hogy férje családi nevéhez kapcsolhatja saját leánykori utónevét. Helyeselni lehet azt is, hogy a volt férj kérelmére nevének viselésétől a bíróság ezentúl csak egyetlen esetben tilthatja el a volt feleséget: akor, ha őt szándékos bűn- cselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Helytelen az a felfogás, amely szerint a férj nevének használata kiváltság, amelyet a feleség a házasságkötéssel elnyer. E vélemények szerint az asszonynevet a férj adta, tehát el is veheti. A név azonban egyszerűen a házastársi kapcsolat megjelölésére szolgál. A hagyományos névviselési forma nem lehet ok arra, hogy túlhaladott tartalommal töltsék meg. — A törvényjavaslat minden vonatkozásában a gyermek érdekét tartja szem előtt. Lényeges az a módosító javaslat és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet, amely a meghatározott összeg mellett a gyermektartásdíjat Százaiéin Pest megyei képviselők ejy csoportja az ülésteremben. Előtérben Cscrvenka Főrendié (4. vk.), mögötte dr. Baskay Tóth Bertalan (2. vk.) és S. Hegedűs László (24. vk.), továbbá Nagy Miklós (28. vk.) és dr. Wild Frigyes (25. vk.). Gárdos Katalin felvételei sára jut, hogy a volt házas- elvált szülők gyermeke is ré- társának jövedelme emelke- szesülhet az életszfnvonal- dett. Ennek megfelelően az emelkedéséből. DH. SCHULTEISZ EMIL' ízeket az igényeket a társadalom is megfogalmazta vid, egyértelműen jó irányú változás érzékelhető. Az év első két hónapjában a művi vetélések száma az előző esztendő azonos időszakához képest csaknem felére csökkent. — Az új családjogi törvény- tervezet — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter — jelentősen elősegíti családvédelmi politikánk korszerűsítését, BÁNÁTI GÉZÁNÉ: valamint egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. Védi a házasság intézményét, erősíti a családi kapcsolatokat, gazdagítja a családi élet tartalmát. Védi a gyermekek és a szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját, a családot — mondotta befejezésül dr., Schulteisz Emil egészségügyi miniszter. A kiegyensúlyozott, tartós házasságok érdekében kosán is megállapítja. Ez megkíméli a gyermeket nevelő szülőt attól, hogy ismételten pert indítson a tartásdíj emeléséért, ha egyálalán tudomáBevezetőben dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a családjogi törvény módosítása olyan, az egész társadalmat érintő kérdés, amely különösen közel áll az egészségügyhöz. A továbbiakban a népesedésstatisztikai adatok tükrében elemezte a házasságkötések alakulásában bekövetkezett változásokat. Egyebek között élmondotta, hogy a fiatalok ma hamarabb kötnek házasságot, mint korábban. Ugyanakkor a házasok között megnőtt azok aránya, akik nem először kötnek házasságot, azaz továbbra is a családot tekintik életük legfontosabb keretének. Mindez azt is bizonyítja, hogy lakosságunk a szocializmus által nyújtott létbiztonságot megfelelő alapnak tekinti a családi élethez, a gyermekek vállalásához. — Hazánkban a közgondolkodás már családközpontú — mondotta. — A társadalom fejlődéséből adódó nehézségek azonban könnyebben kűzdhe- tők le, ha korszerűek a jogszabályok, amelyek a házasságra, a családra és a' gyámságra vonatkoznak. Jelentős Bánáti Gézáné felszólalásában hangoztatta, hogy a házasságkötés engedélyezése során általában arra kell törekedni, hogy kiegyensúlyozott, anyagi, erkölcsi, érzelmi és intellektuális tekintetben megalapozott, l irtás házasságok jöjjenek létre. A fiatal korban meggondolatlanul megkötött házasságok felbomlásukkal, gyakran az egyén egész életére és az utódokra is súlyos következményekkel járnak. Ezért is tartja nagy jelentőségűnek a mostani módosításnak azt a részét, amely nagyobb felelősséget ró a gyámhatóságokra, de egyben meg is könnyíti a munkájukat, mivel a jövőben sokkal kevesebb engedélyt kell majd megadniuk. — Mint pedagógus, gyakorlatból látom — mondotta —, nem mindegy, hogy a gyámhatóság milyen életkorban és kinek engedélyezi a házasságot. Az életpálya választásának korszaka ez, s ebben as. életkorban kell a fiatalnak eleget tennie tankötelezettségének. A társadalmi és egyéni életben csak az tud eredményesen helytállni, aki általános iskolai tanulmányait befejezve, legalább az alapműveltséget megszerezte. Nem mindegy, hogy egy adott ország állampolgárai a műveltség milyen fokán állnak. Fontos követelmény, hogy a kiskorúnak legyen hivatása, szakmája, megfelelő keresete, hogy házassága megalapozott legyen. Házastársát ne csak felszínes, külső jegyek alapján ítélje meg, hanem vegye figyelembe belső, szellemi, erkölcsi, kulturális értékeit is. Legyen meg az a képesség, hogy a házasságból születendő gyermekeit nevelni tudja. Szólt még arról, hogy az általa is képviselt budai járásban, az utóbbi időben általános gyakorlatként kialakult, hogy csak a 16. életévüket betöltött leányok házasság- kötését engedélyezték. Kitért még a továbbiakban az örök- befogadás problémájára, amelyre vonatkozóan a szülők felelősségét jobban hangsúlyozza, s egyben az örökbefogadók és az örökbefogadás biztonságát is jobban meg kívánja alapozni. Felszólalásában pótolni való hiányként említette meg, hogy míg a fővárosban a kerületi tanácsok művelődésügyi osztályai mellett működnek nevelési tanácsadók — melyek m;. 3 éve, szakértői véleményükkel látják el a gyámhatóságaidat —, addig a megyében ilyeneket csak megyei szántű városokban, és ott is r'tkán létesítenek. Javasolta ezért, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a megyei tanácsok a budapesti példára területükön, lehetőség szerint járásonként (vagy legalább» legnagyobb járásokban, így pl. Pest megyében a budai járásban) szintén létesítsenek hasonló tanácsadókat. — Éppen ezért a parlament általánosan nagy felelőssége, most még fokozottabb, mint máskor •— hangoztatta. Ez a felelősségünk végső soron a kialakuló és eljövendő szocialista társadalomért vállait felelősség. A jelen esetben nem egyszerű jogszabályokról van szó. Ügy érzem, hogy a jogszabálykészítők, és mi, a törvényalkotók ezt mélységesen átérezzük. Ha ez így van, őszintén remélem, hogy a társadalom is így fog érezni. Támogatja és megvalósítja ezt a törvényt, hiszen megalkotásában maga is részt vett. tehát ez az előterjesztés, mert a tervezett módosítások a társadalom által is megfogalmazott és várt igényeket elégítik ki. Dr. Schulteisz Emil rámutatott, hogy a családi életre nevelés szerves része népesedéspolitikai törekvéseinknek. A családi élet a házasságkötéssel kezdődik, de a házas- életre való felkészítést, a családi életre nevelést már sok— Gondjaink közé tartozik, hogy változatlanul kevés gyereket tudunk elhelyezni az óvodákban. Az elmúlt év őszén 850 gyerek felvételét kellett elutasítani, akik közül mintegy hétszáznak' mind a két szülője dolgozik. Ezért nem ritka jelenség a járás községeiben az olyan tábla, amilyen például a gyáli tanács előtt látható a következő felirattal: „Kétéves kortól ’’állalok óvodaszerű ellátást és foglalkoztatást, gyermekenként 500 forintért”. A család fokozottabb védelméhez a gyermekekről való jobb gondoskodás legalább úgy hozzátartozik, mint a házasságkötések megfontoltsága, a családok előretervezése. Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyáregységének dolgozója, a megye 1-es választókerületének képviselője vendégekkel érkezik a tavaszi ülésszakra: Kis Emil, a gödöllői járási párt- bizottság első titkára, dr. Sü- pek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke és Pécsi Pálné, a gyár pártbizottságának titkára előtt nem ismeretlen a megvitatásra kerülő téma, valamennyien foglalkoztak már vele, a maguk munkaterületén. — Nagyon kíváncsian várom — mondja Pécsi Pálné —, mit hoz majd a házassági előtti 30 napos előzetes várakozás, amennyiben ezt a módosítást az országgyűlés elfogadja. Biztos vagyok benne, hogy sok, egyik napról a másikra kötött házasság nem jött volna létre, ha már korábban bevezetik az egyhónapos várakozási időt. Kon nye h bséget az élelükhöz Egy másik kis csoportban Bata János, a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnöke, a megye 12. választókerületének képviselője beszélget társaival. — Üzemünkben ugyancsak nagy érdeklődés előzte meg az országgyűlés ma kezdődő ülésszakát. Nem véletlenül: dolgozóink több mint nyolcvan százaléka asszony és leány. Hogy mit várnak a törvény- módosítástól? Könnyebbséget az életükhöz. Mert általában a nők a szenvedő alanyai a rossz házasságoknak. A törvénymódosítás tervezete pedig tudvalévőén nő- és gyermekcentrikus. Hozzám, mint vezetőhöz, szinte naponta jönnek panaszkodni, tanácsot, segítséget kérni az asszonyok: mit tegyenek, férjük megint elitta a kétheti keresetét. Sok ilyen példát tudnék elmondani, de csupán egy négygyerekes anya példáját említem, aki a saját keresetéből tartóttá el saját magát és a négy gyermekét, a férje pedig a fizetés napján mindig ott várta a kapu előtt, hogy még ab; ból a kevés pénzből is elvegyen valamennyit. Ez a család nagyon rossz körülmények között élt. Amióta sikerült a lakásgondjaikon enyhítenünk, észrevehetően változott a helyzet. Ezt a példát csak azért említettem, hogy bizonyítsam: a törvény — legyen az a legegyszerűbb is — önmagában még kevés, sok más határozattal, törvénnyel kell szinkronban lennie ahhoz, hogy hatása érezhető változásokat hozzon mindennapi életünkbe. — Nagyon igaza van Bata Jánosnak — szól közbe dr. Stark Janka, a megyei Tüdőbeteggondozó Intézet igazgató főorvosa, a megye 19. választókerületének képviselője. — Több mint fél évszázada vagyok orvos, s az a tapasztalatom, hogy a nők, s a felnövekvő új nemzedék fokozottabb védelme csak egy nagy, közös összefogás eredményeként valósítható meg. Például rendelet már van a házasság előtti kötelező tanácsadásra, a feltételei azonban még nem mindenütt adottak. Hely, idő és pénz szükséges ahhoz, hogy ezek a tanácsadások ne formálisak legyenek, hanem valóban azt a „Nekünk is változnunk kell** VÍ£*1 László, Kovács Sándor és Matula Pál a Parlament folyosóján. 5 kai korábban, a szülői házban kell megkezdeni, s később, az iskoláskorban folytatni kell. A cél az, hogy a szocialista humanizmus szellemében felkészítsük az új generáció tagjait a hármon:- kus családi életre, a házastársi és szülői feladatokra; a gyermekek tudatos és örömteli vállalására és helyes nevelésére. A miniszter ezt követően a népesedéspolitika szemszögéből elemezte a családjogi törvény módosítására előterjesztett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy minden, jövője iránt felelősséget érző társadalomnak foglalkoznia kell a népesedés- politikával és olyan törvény- alkotással, amely a családot védi. Utalt a korábbi években született határozatokra, amelyek a családalapítást, a gyermekvállalást és a gyermekek nevelését segítik elő. Ezeknek az intézkedéseknek közös vonása, hogy összhangba hozzák a család és a társadalom érdekeit, a népesedéspolitikai célok elérését nem adminisztratív intézkedésekkel próbálják megoldani. A népesedéspolitikáinkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva dr. Schulteisz Emil kifejtette: a cél, hogy megszüntessük a családtervezés terén kialakult helytelen gyakorlatot, azt hogy a családtervezés legelterjedtebb módja a terhesség művi megszakítása legyen. A kormány ezért döntött úgy, hogy a házasulandók számára kötelezővé teszi a házasság- kötés előtti tanácsadást A nevelésnek és felvilágosításnak ez a formája a tanácsadók működésének eddig eltelt aránylag rövid ideje alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a tanácsadók valódi igényeket elégítenek ki. A korábbi években a terhesség művi megszakításával kapcsolatban nem kívánt sza- -badosság alakult ki, amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára nézve komoly egészségkárosodással jár. Ezért kellett úgy intézkedni, hogy olyan esetekben, amikor a gyermek vállalásának feltételéi adottak, a terhesség művi megszakítása iránti kérelem elutasítható — ha a családban még nincs megfelelő számú gyermek. Ezt az intézkedést társadalmunk túlnyomó többsége, azon belül az orvr«ú társadalom is, egyetértéssel fogadta. Az intézkedéstől az orvostársadalom ezért azt várta és várja, hogy csökkenni fog a művi terhességmegszakítások magas száma. A rendelet életbelépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schulteisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rö— Április van, a tavasz egyik legcsodálatosabb hónapja — kezdte felszólalását Bánáti Gézáné (Pest megye, 21. választókerület). — A tavasz, a természet újjáéledése az emberi szíveket is meleggel árasztja el, új kedvet hoz, új munkára biztat. örvendetes tény, hogy a „családjogi törvény1’ módosítását éppen a tavaszi ülésszakon tűzzük napirendre. A továbbiakban arról szólt, hogy a törvényjavaslat előkészítését sok munka előzte meg. A HNF és az Igazságügyi Minisztérium által szervezett társadalmi viták egymást követték Pest megyében is. A viták résztvevői helyesléssel fogadták a családjogi törvény módosításának tervezetét, célkitűzéseit támogatták. Ezt bizonyítja, hogy a felszólalók száma pl.: Pest megyében 213 fő volt. Több hozzászóló a gyermek- és ifjúságvédelem fontosságát emelte ki. A házasságkötést megelőző várakozási idő bevezetését valamennyi hozzászóló helyeselte, s annak 30 napos meghatározását kedvezőnek tartották. Valamennyi hozzászóló egyetértésével találkozott a tervezetnek a házasságkötési korhatárral kapcsolatos szigorításra vonatkozó javaslata. célt szolgálják, amely életre- hívta. Orvosi tapasztalat, hogy a fiatalok látszólagos tájékozottságuk ellenére is sok mindenben nagyon tájékozatlanok. tegyem hozzá: nemcsak a jelenlegi törvény szükségelteti a módosítást, változtatni kellene a családokban is a meggyökeresedett, régi szokásokon. Amióta az asszonyok is dolgoznak, nem lehet már egyedüli feladatuk az otthoni munka. Bár sok családot ismerek, ahol a férfiak segítenek a feleségnek, de ma még a legtöbb helyen csak kedvtelésből teszik ezt, vagy inkább úgy fogalmaznám meg: amikor éppen úgy tartja a kedvük. Ez így nem helyes, de ezen a családjogi törvény módosítása még önmagában nem segít: nekünk mindannyiunknak is változtatnunk kell, sokkal inkább alkalmazkodva a társadalmi változásból adódó körülményekhez. Prukner Pál Tóth Attiláné, az albertir- sai Dimitrov Termelőszövetkezet brigádvezetője a megye legfiatalabb képviselője (Pest megye, 8. választókerület) rábólint a Parlament korelnökének szavaira, így akarva igazolni annak helyességét. Jómaga kismama, második esztendejét tölti gyermekgondozási szabadságon. — Jónak tartom a törvény- módosítás tervezetét, de hadd
