Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

1974. ÁPRILIS 24., SZERDA Az ifjúsági parlamentekről jelentjük J avaban zajlanak Pest megyében is az ifjúsági parlamen­tek, az ifjúsági törvénynek, továbbá a törvény végrehaj­tását segítő miniszteri utasításoknak megfelelően. Az if­jú dolgozók parlamentjei még a következő hónap során is tartanak, a tanulókét ősszel rendezik meg. Éppen ezért végső, általános érvényű megállapításokat tenni még korai lenne, néhány tapasztalattal azonban máris gazdagabbak let­tünk. Az ifjúsági törvény megjelenése óta most került sor első ízben az ifjúsági parlamentekré.' így érthető — talán termé­szetes is —, ha megfelelő előzetes tanulságok nélkül, hiá­nyosságok is előfordulnak. A KISZ már tavaly novemberben elkezdte a készülődést a parlamentekre, majd az idén február elején megjelent a KISZ Központi Bizottságának az ifjúsági parlamentek meg­rendezésével kapcsolatos határozata. A járási és városi KISZ- bizottságok titkárai ezt nem vitatták meg kellő mélységben munkatársaikkal, a szövetség tagságával. Ezzel szemben a KISZ-alapszervezetek titkárai, a felhívásnak megfelelően, mindenütt öszehívták a taggyűlést és közösen értették meg egymással, közösen beszélték meg az ifjúsági, parlamentek céljait: hiszen a fiataloknak tudniuk kell, miért ülnek be a művelődési vagy a tanácsterembe, ahol ifjúsági parlamen­ten találkoztak munkahelyük legfelsőbb vezetésével. A z eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetői be­számolók jók, tartalmasak, minden tekintetben a célt szolgálják; annak ellenére, hogy elkészítésükhöz sem­milyen útmutató nem adott segítséget. Talán ezzel is magyarázható, hogy e beszámolók sóik helyen eltérnek egy­mástól. Rossz tapasztalat ezen a téren is adódott: előfordult, hogy a beszámoló pusztán azt taglalta, hogy mit ad a mun­kahely, de csak abban az esetben, ha a fiatalok ennek elle­nében — ha úgy tetszik ellenszolgáltatásként — bizonyos elő­re kiszabott feladatolcat elvégeznek. Nem kell magyarázni: hi­ba az ifjúsági törvényt adok-kapok alapon értelmezni. Az. ifjúsági parlamentek előkészítésében a legtöbb he­lyen részt vettek a KISZ-szervezet vezetői is, és arra is volt példa, hogy részanyagot adtak a gazdasági vezetők beszá­molójához. Elvállalták továbbá a ICSZ-tagok és a szerveze­ten kívüliek mozgósítását. De például a gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen a szakszervezet feladata volt a KISZ-en kívüli fiatalok mozgósítása. Sajnos, a fiatalok részvételét illetően rossz tapasztalatok is adódnak. Van, ahol az érdektelenség — ez talán az előze­tes felkészítés hiányából ered —, másutt a szervezés elégte­lensége miatt alacsony a résztvétel aránya. Általában a fia­talok 55—60 százaléka jelenik meg a parlamenteken, de elő­fordult, hogy mindössze 20 résztvevővel kezdődött a fórum. Egy-két munkahelyen a vezetők kiadták „albérletbe” az. if­júsági parlamentek szervezését. A Tárnok Egyesült Terme­lőszövetkezetben például egy alacsonyabb beosztású vezető és a KlSZ-titkár azt az utasítást kapta at elnöktől, hogy szervezzenek ifjúsági parlamentet 30 résztvevővel, holott eb­ben a termelőszövetkezetiben kétszáz fiatal dolgozik! A kókai gazdaságban minden fiatal kézhez kapta ugyan a meghívót az ifjúsági parlamentre, csak éppen a munkahelyi vezetők nem engedték el őket. A fiatalok hozzászólásai hű keresztmetszetét adták gond­jaiknak, örömeiknek. (Bár az igazsághoz tartozik, hogy he­lyenként ismételték is egymást a hozzászólók, vagy nem a par­lament fórumán elmondandó gondokról szóltak.) M iről esett szó mégis leggyakrabban? A nemzedékváltás­ról, a továbbtanulási lehetőségekről, a tanultak hasz­nosításáról, bérezési problémákról. Foglalkoztatja a fiatalokat az, hogy melyek jogaik és kötelességeik, s a parlamenteken kérdezik meg, hogyan juthatnak hamarabb lakáshoz. Sokan szóltak arról, hogy a fiatalok azt szeretnék, ha az eddigieknél jobban betzonnák őket a szocialista verseny­mozgalomba, főként pedig az egyéni munkaversenybe, így sze­retnék bizonyítani szakmai felkészültségüket, rátermettségüket, tehetségüket. Számos felszólaló fogalmazta meg, fontos lenne, ha a KISZ-vezetök jobban bevonnák az ifjúsági munkába a szervezeten kívülieket is, ne csak egy szűkebb közösségnek le­gyenek képviselői, szószólói. A példákat még sorolhatnánk. Tény, hogy egy-egy mun­kahely ifjúsági parlamentjén e hozzászólások alapján is le­mérhető, hogy ott mit nem tettek meg, és mit tettek az ifjúsági törvény megvalósításáért. Nagykőrösi Konzervgyár Több nemzedék együtt A Nagykőrösi Konzervgyár ifjúsági parlamentjén Kovács Sándor igazgató idézett fel néhány hozzászólást a gyár­ban korábban megtartott „részparlamen tekről’ — Sokan megkérdezték: ho­gyan lehet a gyárban hasz­nosítani az iskolában tanul­takat? Voltak, akik ennél is továbbmentek, a kérdés he­lyett megállapították: a ná­luk képzetlenebb, idősebb kor­osztály tagjai elveszik a lehe­tőséget érvényesülésük elől. Más ifjúsági parlamenteken is sürgette már néhány meg­gondolatlan fiatal az idősebb korosztály már említett — képzetlenebb tagjainak levál­tását, mondván, hogy ők csak azzal foglalkoznak: a fiata­lokat meggátolják az előbbre- jutásban. Az ifjúsági parla­menteknek — ahová minde­nütt, itt úgyszintén meghí­vást kaptak az ifjúsági szer­vezeten kívüliek is — eredeti céljukon túl az is feladata, hogy széles körben megma­gyarázza és bebizonyítsa az ehhez hasonló gondolatok megalapozatlanságát, helyte­lenségét. Ezzel kapcsolatban még a következőket mondta a konzervgyár igazgatója. — Többen javasolták, hogy alapítsunk fórumot, mégpe­dig közös és rendszeres fó­rumot az időseknek és a fia­taloknak, ahol ők időről idő­re megbeszélhetik gondjai­A felszólalóik egyike: Dávid Géza KISZ-titkár. Koppány György felvétele Kurdis Imre, a savanyító- üzem KlSZ-alapszervezeté- nék titkára: — A jutalmazások elbírálá­sát illetően: véleményem sze­rint elsősorban a helyi gazda­sági vezetők, a művezető dol­ga eldönteni, kit illet juta­lom. Ök azok, akik legjobban ismerik a kezük alatt dolgo­zók munkáját. A mi üzemünk­ben beleszólási joga van a KISZ -szerve zet nek is. Bujtor Sándor, a konzerv­gyár abonyi telepiének dolgo­zója: — Üzemrészünkben évek óta magas színvonalon folyik o munkaverseny. Mivel ez idő alatt a létszám jócskán gya­rapodott, kérem a vezetősé­get, hogy emelje a brigád­jaink közt szétosztásra szánt jutalmazási keretet. Többnyire nem a gyár kol­lektíváját érintő — ahogy mondják, „nagy” kérdésekről beszéltek a hozzászólók, bár ilyen is akadt, hanem olya­nokról, amelyek egy szűkebb közösség érdekeit képviselik, vagy éppenséggel magának a felszólalónak személyes gond­jai. Ez így helyes, hiszen ez is a célja az ifjúsági parla­menteknek. Fehér Béla Városgazdálkodási Vállalat Tanulmányi szerződést kötnek kát, ahol tisztázhatják nézet- eltéréseiket. Mindenki belát­hatja, hogy ez szükségtelen. Az a természetes, hogy a munkahelyein több nemze­dék dolgozik együtt és eset­leges gondjaikat is együtt beszélhetik meg. Ezenkívül erre való többek között a brigádértekezlet és a terme­lési tanácskozás is. Az igazgató beszámolóját a fiatalok tapssal jutalmaz­ták, majd — talán kedvet kapván — maguk is szólásra jelentkeztek. Néhány példa: Dávid Géza, a szárítóüzem KTSZ-alapszervezetének tit­kára: — Nem tartom helyesnek, hogy a jutalmak elbírálásá­ról — legalábbis ott, ahol én dolgozom — nem tudunk semmit. Arról, hogy jutáimat kaptunk, csak akkor értesü­lünk, amikor megjön az ér­tesítés, hogy fel lehet venni. Mindezt megerősíti Dér Já­nos, a savanyítóüzem dolgo­zója is. Irházi István, az energia­üzem dolgozója: — Sok fiatal említette már, hogy szükség lenne pince­klubra a város központjában. Amennyiben helyiséget sike­rül szerezni, KlSZ-alapszer- vezetünk felajánlja, hogy el­vállalja a klub belső kikéDzé- sét. Természetesen számí­tunk a többi fiatal segítségé­re is. A Nagykőrösi Városgazdál­kodási Vállalatnál kedden megtartott ifjúsági parlament ■ résztvevői több mint 150 fia­talt képviseltek. A tanácsko­záson megjelent Gulyás Sán­dor, a KISZ városi bizottsá­gának titkára is. Lantos István, a vállalat műszaki vezetője tárta a je­lenlévők elé azokat az ered­ményeket, amelyeket az ifjú­sági törvény bevezetése óta elértek. A vállalat szükséges­nek érzi azok támogatását, akiknek nincs meg az általá­nos iskolai végzettségük, ösz­tönzi a továbbtanulókat. Akik magasabb iskolát végeznek és tanulmányi szerződést kötnek, többféle kedvezmény­ben részesülnek. A tanuló­idő leteltével a fiatal szak­munkások bérét tanulmányi előmenetelüktől függően szab­ják meg. Hasznos kezdemé­nyezés, hogy a törzsgárdatag- ságnál a szakma tanulásával eltöltött három évet is beszá­mítják. Támogatják a fiatalok csa­ládalapítási törekvéseit. 1972. óta nyolcán vehették igény­be a kamatmentes vállalati lakásépítési kölcsönt. Ked­vezményes fuvarokkal is se­gítik az építkezőket. Az idei terveket ismertet­ve Lantos István elmondot­ta, hogy a korábbinál na­gyobb célok elérésében szá­mítanak a fiatalok közremű­ködésére, akik már eddig is tanúságot tettek arról, hogy Mechanikai Müvek a szocialista brigádokban és a munkaversenyben egyaránt megállják a helyüket. Fel­hívta a figyelmüket a mun­kahelyi újítások jelentőségé­re, bátorítva a fiatalokat hasz­nos ötleteik, elképzeléseik köz­readására. A hozzászólások sorát Far­kas Ferencné nyitotta meg, aki nemrégiben még KISZ- titkárként tevékenykedett. Felhívta a figyelmét arra, hogy — bár egyébként örven­detesen szoros a vállalati ve­zetés és a KISZ kapcsolata — áthelyezés, fegyelmi és el­bocsátás alkalmával még­sem kérték ki a fiatalok vé­leményét. Rendezésre vár a katonaságtól leszerelők és szülési szabadságról visszaté­rők bérének rendezése is. Czagány Béláné, a pártalap- szervezet titkára javasolta: az ifjúság is tegyen felaján­lásokat a párt soron követke­ző XI. kongresszusa és a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszteletére. Dömök György arra hívta fel társai figyelmét, hogy ki­ki a saját munkaterületén figyelmesen körültekintve ta­lálhat újítási ötletet, javas­latot. Szűcs István KISZ-tit- kár a fiatal szakmunkások és segédmunkások továbbkép­zésének lehetőségét vetette fel. Sinka Zoltán, a bérfej­lesztés differenciált végre­hajtásával foglalkozott. Tamasi Tamás utasításban fogalmazták meg. Hogy mennyire segítik a fia­talosat, azt néhány ténnyel is igazolhatjuk. Biztosítják a ta­nulás lehetőségét, a Mechani­kai Művekbe kihelyezett álta­lános iskolában tanulhatnak a diákok, tankönyvet, tanszert a vállalat biztosít, munkaidő- kedvezmény is dukál, s így tavaly 58-an szerezhettek bi­zonyítványt. Indít a vállalat számítógépkezelői tanfolya­mot, szakmunkásvizsgára ké­szíti elő a fiatalokat, így több tudáshoz harminchármán ju­tottak vállalati gondoskodás­sal. Az anyagi segitség sem marad el, idén 100 ezer forin­tot szánnak ösztöndíjakra. A Mechanikai Művek tanulóinak előmenetelét figyelik, szocia­lista szerződéseket kötnek is­kolákkal, egyetemekkel, így például a Kandó Kálmán Fő­iskolával, a miskolci Műszaki Egyetemmel. A parlamenten salt szó esett a pályakezdő fiatalok munka­helyi beilleszkedéséről. Köve­tendő a Mechanikai Művek kezdeményezése: a munkába állástól öt éven át figyelik a fiatalok beilleszkedését. Külön bérkeretet tartanak fenn a kezdő szakemberek fizetési arányainak egyensúlyba hozá­sára, idén például az alkal­mazottaknak ebből havi több mint 4300 forinttal „pótolják ki” a borítékokat. A Mechanikai Művekben nem várják, hogy majd a fia­talok jönnek problémáikkal, a vezetők maguk sietnek a gon­dok elé. Óriási számítógépes felmérést végeztek, 25 kérdés- csoportra 1100 fiatal válaszolt: milyenek munka- és szociális körülményeik. Az elemzés ki­derítette, hogy a vállalatnál csak 11 fiatalnak súlyos a szo­ciális helyzete, rögtön intézke­dési tervet készítettek, s őket minden fontosabb juttatásban előnyben részesítik. A fiatalok általános gondja, így van ez a Mechanikai Mű­vekben is: a lakáskérdés. A vállalat 600 ezer forintot for­dít lakásépítésre, évente 10 la­kást biztosít fiataljainak a diósdi lakótelepen, kétszázezer forint értékben pedig kamat­mentes kölcsönt nyújt az arra érdemeseknek. A gazdag tartalmú beszámo­lót élénk vita követte, 24-en jelentkeztek hozzászólásra. Többen hasznosítható javasla­tokkal álltak elő. Így Besze Zoltán, a KISZ-esúcsvezetőség szervező titkára az ipari ta­nulókkal való körültekintő foglalkozást sürgette, s java­solta, hogy az ifjakat tanító szakmunkások diákjuk tanul­mányi eredményétől függően, differenciált jutalmazásban ré­szesüljenek. A lakásépítés ügyintézését meg kellene gyorsítani — mondta a fel­szólaló, s nagyobb jogkört kért a KISZ-szervezetnek. A fiata­lok nemcsak egyéni, de válla­lati érdekeik mellett is síkra- szálltak. Piskor László betanított munkás arra hívta fel a dol­gozók figyelmét, hogy szoro­sabb összefogásra van szükség a gyáregységek munkásaivá*. Az eredmények mellett a hi­bákat sem hallgatták el az if­júsági parlament résztvevői. Göntér László, fiatal mérnök hiányolta, hogy a műszaki ügyintézéshez nincsenek meg­felelő feltételek, s nem tart­ja megfelelőnek a kapcsolatot a pártszervezettel A felszóla­lók a továbblépés lehetőségeit is vizsgálták, így Peyer Ágnes adminisztrátor, a 2-es alap­szervezet KISZ-titkára java­solta: mivel sok fiatal albér­letben lakik, gondolkozzanak azon, nem lehetne-e kialakí­tani as albérlők házát, vagy más módon segíteni az ilyen problémákkal küsziködőket. Fóti Péter A Pest megyei gyógyszerészek Igényesebb feladatokért Komputer a gondok megoldásáért A gazdasági vezetők minta­szerűen szervezték meg a Mechanikai Művek ifjúsági parlamentjét A KISZ-csúcs- vezetőség felkérte a fiatalokat, tegyenek fel kérdéseket min­den olyan témáról, amely munkájukkal, sorsukkal össze­függ: százötven kérdést jut­tattak el a vezetőkhöz a szá­mítógépek programozásától a fiatalok lakáshelyzetének meg­oldásáig. Ondrejovics Jenő gazdasági igazgató már e kérdések bir­tokában állhatott az ifjúsági parlament elé, hogy másfél órás tájékoztatójában ismer­tesse o vállalat tavalyi gaz­dálkodásénak eredményeit és az idei év feladatait. Sokféle témáról lehetett beszélnie, hi­szen a vállalat profilbővítés előtt áll, a csökkenő olajkály- haigényt új árukkal egészítik ki. A biztos gazdasági pers­pektíva alapozhatja meg a vállalat ifjúmunkásainak de­rűlátását. Az ifjúság segítése is olyan alap, amely kiegyensúlyozot­tabbá teheti az MM fiataljait. Az ifjúsági törvény vállalati végrehajtását vezérigazgatói A gyógyszerész pálya úgy látszik, egyre inkább elnőiese­dik. Hétiőn, a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontjában összehívott ifjúsági parlamenten szembetűnő volt a lányok, asszonyok nagy ará­nya. Valójában — mint ahogy a tanácskozás alatt felszínre Is jött — az ifjúságpolitikai határozat összefonódva jelent­kezik a nőpolitikaival Pest megye 120 vidéki gyógyszertá­rának 300 fiatal dolgozójánál. A terem széksorain több mint egyszáz „parlamenti kép­viselő” foglalt helyet. Az if­júsági fórumon részt vett Só­falvi Zoltánná, az SZMT titká­ra, dr. Kovács Mária, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyebi­zottsági titkára, dr. Pálosi Miklósáé, a Pest megyei Gyógyszertári Központ párt­titkára és Déri Miklós szb- titkára. Buzsik Sándor, a köz­pont igazgatója köszöntötte a fiatalokat, majd vitaindító be­szédében az eszmei-politikai nevelőmunka eredményein túl foglalkozott a fiatalok szakmai továbbképzésének jelenlegi helyzetével. Kitért bizonyos generációs problémákra is, melyek helyenként a munka­helyi légkört befolyásolják. Szakmai féltékenység, bizal­matlanság tapasztalható egy- egy vidéki munkahelyen, a fiatalok sérelmezik, hogy hát­térbe szorították őket olyan gya­korlati feladatoknál is, melyek megoldására — képesítésüknél fogva — alkalmasak lennének, A hozzászólók élénken rea­gáltak az igazgató szavaira, kiváltképpen a középkáderek, az asszisztensek, akik a 850 női alkalmazott nagy részét te­szik ki. Köteles Katalin, a gö­döllői gyógyszertárban gyakor­lati idejét töltő asszisztensje­lölt elmondta, hogy az önálló­ság csak elméletben létezik, a gyógyszerészek nagy része nem meri komolyabb felada­tokkal megbízni a fiatalokat. A továbbképzés gyógyszertá­ron belüli lehetőségein kívül javasolta, középkáder-képzés főiskolai szintre emelését. Ja­vaslata a többi fiatalnál is visszhangra talált: vélemé­nyük szerint napi munkájuk mellett, levelezőként el tudnák végezni a főiskolát. A fiatal gyógyszerészek és assziszten­sek közül jelenleg 120-an van­nak hároméves gyermekgon­dozási szabadságon. Gondoltak továbbképzésükre: a jövőben megszervezik részükre a szak­mai találkozókat, ahol ismer­tetik velük a forgalomba ke­rülő új gyógyszereket, a hatás- tani tudnivalókat. A távolma­radóknak pedig rendszeresen megküldik az új gyártmányok szakleírását. A parlamenten részt vevők kérték a vállalati lakásépítési alap felosztásának módosítá­sát. Az idén 190 ezer forint kamatmentes kölcsönt adtak a fiatal házasoknak és nagy családosoknak 50—80 ezer fo­rintos tételben. Szeretnék, ha a jövőben több részre osztanák a lakásépítés fejlesztésére szánt összeget, hogy minél töb­ben részesedjenek belőle. Érdekes, hogy a parlamen­ten a szakmai tudás, az egyen­rangúság elismerését kérték elsősorban a fiatalok, az ala­csony bérekről csak páran tet­tek említést. Az asszisztensek kezdőfizetése a tanulóidő alatt 1060—1100 forint, két év után 1600 forintig emelkedhet kere­setük. A fiatal diplomás 1600 forinttal kezdi pályafutását. Az idei bérfejlesztéskor az 1800 forinton aluli fizetésűek kerülnek előtérbe, vagyis az asszisztensek számítanak bér­emelésre. A szervezeti életre vonatko­zóan a fiatalok elmondták, hogy Dunakeszin megalakítot­ták az egyesített egészségügyi KISZ-alapszervezetet. Mintá­jára nagyobb településeken, városokban, a rendelőintéze­tekkel közösen hozzák létre az ifjúsági szervezetet, s ahol le­het, bekapcsolódnak a községi KISZ-munkába is. A parla­menten bejelentették, hogy felszabadulásunk 30. évfordu­lója tiszteletére politikai-szak­mai jellegű pályázatot írnak ki. A felhívás megfogalmazá­sával a parlamenten megvá­lasztott héttagú ifjúsági taná­csot bízták meg. Horváth Anita i

Next

/
Thumbnails
Contents