Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
MSI 4M EG ^JCirlap 1974. ÁPRILIS 23., KEDD ✓ A Szépirodalmi új élétműsorozata A Szépirodalmi Kiadó új életműsorozata Sarkadi Imre munkásságának bemutatására vállalkozik. Sarkadi élete, írói pályája szorosan összefonódik a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. A Regények című kötet eddig még nem publikált Sarka- di-írásokat is tartalmaz. A bevezető Báládi Miklós munkája. A sorozat következő köteteiben az író nagy sikerű drámái, novellái, valamint tanulmányai és publicisztikai írásai fognak megjelenni. Huszonöt éves kórus Munkasműveiődés a Csepel Autógyárban Dudaszó jelzi az ebédszünet kezdetét. Néhányan azonban nem falatoznak, félrehúzódnak, s énekelnek. Divatos slágert, csasztuskát, népdalt, cigánynótát. Aztán véget ér az ebédidő, abbamarad az ének is, a dalok helyett a gépek zaját hallani. — Így is kezdődött, munka közben — mondja Dávid János, a Csepel Autógyár férfikarának alapító tagja. — AzSzabad idejében citerát farag Hobbyből - nyolcvanévesen ELŐVESZI A FÉLTVE őrzött hangszert, ö maga készítette citeráját szabad idejeben. Megszólalnak a húrok — erősítve, hangszórón át. — Egyébként elég halk a hangja, így azonoan lehet nagy teremben, nagyközönség előtt is játszani. Sok mindenre jó a technika — magyarázza a 80 esztendős Hajdú József Budakeszin. A Széchenyi utca 107. alatti otthonában, a kis szobában azonban nincs szükség az erősítőre. De megmutatta, hogy van, és hogy miként szól így az ősi népi hangszer. — Nagykőrösön születtem, 1893-ban, apám igen jól cite- ráaott — emlékszik vissza. — De én nem tőle tanultam, hanem magamtóL LÁTSZIK: BÜSZKE RÁ. Kilencéves korában kapott apjától egy tanulóciterát, szülei előtt azonban szégyellt játszani. Szerencsére az egyik nap egyedül maradt: kora reggel elment mindenki a házból. Több se kellett a kis Jóskának: előkapta a citerát és keresni kezdte rajta a hangokat Úgy belemerült, hogy elfeledkezett a reggeliről, az ebédről, no meg arról is, hogy rendesen felöltözzön. Hallod-e, te körösi lány — így kezdődött a dal. Először vontatottan, időnként hamisan pengtek a húrok, majd ahogy teltek-múl- tak az órák, egyre egyenletesebb ütemben, egyre jobban. Mire napszálltakor a szülők visszatértek, már nem találtak hibát a játékban. — Ez volt az első dal, amelyet megtanultam. A második pedig a Megismerni a kanászt kezdetű. — Így kezdődött kapcsolata a zenével. Milyen volt a folytatás? — Tizenkét éves koromban már házi bálokon játszottam. Apám az ilyen alkalmakra odaadta az ő citeráját, ez pedig igen nagy kitüntetésnek és elismerésnek számított. Majdnem nagyobb volt a hangszer, mint én. Először nagy lámpalázzal (küzdöttem, de nem sokáig: egyhuzamban tizenhat számot adtam elő. És egyre többet hívtak szombatokra, vasárnapokra. Bálok, névnapi, születésnapi ünnepségek, ku- koricafosztás, táncmulatság — akadt elég alkalom. — Aztán jött az első világháború, amikor egész másfajta „hangszereket” kellett megszólaltatnia ... • — 1914-ben katonának vonultam be. 1918-ban, az orosz fogságban azonban már újra megmutathattam citeratudo- mányom, orosz gitárok kíséretével. Még abban az évben szabadultam, aztán 1939-ig nem vettem a kezembe a citerát Vajon miért? Talán mert nem tekintette hivatásának a muzsikát. Szőlőmunkásként dolgozott. A szőlő ügyes, erős kezet kíván, és nem kíméli. Este pedig a kifáradt kéz pihenni akar. A citera azonban valahol, ott benn csak nem nyugodott. — 1946-ban költöztem Budakeszire, ahol sem zenélésre, sem zenehallgatásra nem nyílt mód. Itt is a szőlőkben találtam meg a mindennapit, mégis valami még hiányzott. 1.947-ben faragtam az első citerát. Eladtam. SOKAT KELI, BÍBELŐDNI, amíg elkészül egy ilyen hangszer. De nem futószalagon. Kézzel, hogy lélek szálljon belé. Hisz szereti alkotója a citerát. Nagy-nagy gonddal munkálja. — Hársfa a legjobb alapanyag — vallja. — A kivágás után ki kell szabni a 21 különféle nagyságú darabot A végleges összerakás előtt 4—5 évig szárítani szükséges, majd gyalulni, a minták szerint alakítani, összeenyvezni, politúrozni, a húrokat rászerelni és újabban mikrofont is bele. A VALÓSÁGBAN persze mindez -nem is olyan egyszerű. Nagy szakértelmet, pontosságot követel. Mindezeknek a feltételeknek megfelel Hajdú József, aki pedig nem akart hangszerkészítő lenni, sem zenész. 1959-től a budapesti Vaskohászati és Kemenceépítő Vállalatnál dolgozott, vizsgázott fűtőként. Munkatársait igen sokszor megörvendeztette azzal, hogy citerázott nekik. 1967 óta nyugdíjas, munkája azonban akad bőven a budakeszi szőlőkben és a házak táján. A minap betonozáshoz segédkezett. Egyre nehezebb a munka, mégis így könnyebben és jobban keres, mint a citerakészítéssel. De ez utóbbi nála elsősorban nem pénzkereseti lehetőség, hanem a másoknál tétlen órák hasznos eltöltése. Most éppen kis- unokáját szeretné mégajándékozni egy hangszerrel. 1919 előtt is tanított citerázni, és napjainkban is szívesen megmutatja a különféle fortélyokat az érdeklődőknek. A budakeszi művelődési központ nyugdíjasklubjában pedig gyakran muzsikál. Hol szólót játszik, hol az idősörökifjú zenésztársakkal, akik így alkalmi zenekart alkotnak citera, hegedű, tangóharmonika (méghozzá a gombos és nem a billentyűs!), bőgő ösz- szeállítósban. BÚCSÚZUNK. Vendéglátónk elteszi a féltve őrzött hangszert. Ő maga készítette citeráját szabad idejében. Boldog ember. D. G. G. óta negyed század telt el. Megalakult az énekkar, már nemcsak saját kedvünkre énekeltünk. Az alapítók a Csepel Vas- és Fémművekben kezdték, az ottani kórusban énekeltek. Madrigáltól tömegdalig A Csepel Autógyár művelődési házában beszélgetünk, próba közben. Hetente egyszer 'gyűlnek össze a kórus tagjai, új dalokat tanulni, közösen énekelni. Esztergályosok, lakatosok, de van köztük előrajzoló, művezető és kooperációs előadó is. A tagoknak csaknem nyolcvan százaléka fizikai munkás. Többen két műszakban dolgoznak, ezért a próbákon szinte sohasem teljes a létszám, nagyon ritka, hogy mind a harmincán ráérnek. — Sztereotip fogalmazás, de a kórus repertoárjában a madrigáltól a tömegdalig minden szerepel — mondja Tóth Béla karnagy. — Bartók, Kodály műveit, népdalfeldolgozásokat vagy bármi mást egyaránt szívesen éneklünk. A Csepel Autógyár férfikara eddig kétszer nyert aranykoszorút az énekkarok országos minősítésén, két évvel ezelőtt pedig aranydiplomát kaptak. Többször szerepeltek a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában, kétszer a tv-ben. Szívesen emlékeznek vissza a Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás énekkari szemlére, ennek Pest megyei bemutatóját egyenes adásban közvetítette a televízió. Az adásidő szűkre szabott volta csak két kórus bemutatását engedte, az egyik a Csepel Autógyár férfikara volt. A közös éneklés öröme — Csepel, Szombathely, Nagymaros, Vác, Dunaújváros — röpködték a h'élységnevek, a legemlékezetesebb fellépések színhelyei. Az egyik szakmai szempontból nyújtott sokat, máshol a közönség volt hálásabb, a harmadik utazásnál szép volt a táj. S hogy a próbákon a humor is helyet kap, bizonyítja az egyik hozzászólás: emlékezetes volt a fellépés — mert jó ebédet kaptunk. Az alapító tagok már kevesen dalolnak. Kiléptek a gyárból, máshova költöztek. A fiatalok nemigen énekelnek kórusban, nem is ismerik a közös éneklés örömét, a fellépés előtti lámpaláz okozta kellemes szorongást, a kórust köszöntő, a dalokat köszönő ütemes tapsot. Bár az elöregedés egyelőre nem fenyegeti a kórust, mégis, e gond az egész országban általános. 'HüT TEXTILES PAPÍRGYŰJTŐ HETEK MÁJUS 31IG Mindazoknak a magánszemélyeknek, akik esetenként 10 kg papírhulladékot vagy 10 Ft értékű háztartási textilhulladékot adnak át a kijelölt átvevóhelyeken, a vételáron (elül ajándéksorsjegyet ad a MÉH Főnyeremény: ZSIGULI személygépkocsi. \ További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások ORION 60-as televíziók, vásárlási utalványok. Több mint 2400 értékes nyeremény! A művelődési ház biztosít próbalehetőséget, kedden a férfikaré a színpad. Barátságtalan, hideg környezet. Mégis örömmel várják ezt a napot, de több segítséget szeretnének a gyártól, a művelődési háztól. Egymás után sorolják, melyik énekkar milyen támogatást kap, mivel segítik a dalosokat — másutt. Az ének kikapcsol, kellemesen zsongít, megnyugtat. A próbák, közös fellépések, utazások feledtetik a családi, munkahelyi gondokat, a mindennapok apróbb-nagyobb kellemetlenségeit. „Jólesik idejönni” — mondták. Eredményes negyedszázad Idén ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját a férfikar. Ünnepségsorozatot terveznek, kiállítást a kórus történetéről, díszközgyűlést, és természetesen ünnepi hangversenyt. A 25 év nagy idő, a 25. mindig jelentős évforduló. Különösen akkor, amikor egyre több szó esik a munkásművelődésről, az önművelés fontosságáról. Nem minden gyár büszkélkedhet azzal, hogy aranydiplomás férfikara van, hogy dolgozói a napi munka mellett jelentős részt vállalnak a zenéi kultúra terjesztéséből. A Csepel Autógyár férfikarának tagjai ezt teszik, immár huszonöt éve. Takács András Apáti-Tóth Sándor fotókiállítása A ceglédi Kossuth Múzeumban május 5-ig tart nyitva Apáti-Tóth Sándor fiatal ceglédi fotóművész kiállítása. Képünkön Napfény című felvétele. Szövetkezeti néptánctalálkozó, nemzetközi Mklóríesztivál A Balaton-part nyári kulturális programjának terveit ismertette hétfőn a Zeneművészek Klubjában dr. Malonyai Dezső, a Művelődésügyi MiTantárgy lesz-e a családi életre nevelés? A főváros és a vidék hatvan általános és harminc középiskolájában — egyelőre kísérleti jelleggel — az 1974—75-ös tanév második felében kezdik meg a családi élettel kapcsolatos ismeretek állami oktatását. A tervek szerint néhány osztályfőnöki óra keretében, külön erre a célra összeállított . . egységes tematika alapján a pedagógusok vezetik be a diákokat a családi élet legfontosabb jogi, erkölcsi, szociológiai, egészségügyi és társadalmi ismereteibe. Az első tapasztalatok alapján a tervek szerint az 1975— 76-os tanévben bővítik tovább a kísérletben részt vevő iskolák körét. Az újszerű oktatást néhány szakközép- iskolában is megkezdik, az általános iskolák nyolcadik osztályában pedig „Állampolgári ismeretek” címmel — az 1976—77-es tanévben — új tantárgyat vezetnek be, amely az alapvető társadalmi és jogi ismeretek mellett a legfontosabb családi ismereteket is tartalmazza. Az oktatás további kiszélesítését azonban csak az 1977—78-as tanévre tervezik. Előreláthatólag ekkorra készülnek el az új, korszerűsített tantervek, s ezeknek megfelelően már az egyes tantárgyak is tartalmazni fogják a családi élet ismereteivel kapcsolatos kiegészítéseket. A közhiedelemmel ellentétben, ezek az ismeretek jóval szélesebb körűek a szexuális felvilágosításnál és elsősorban a fiatalok erkölcsi nevelését szolgálják. A családi életre nevelés ugyanis nemcsak a nemek helyes erkölcsi tartáson alapuló egymáshoz való viszonyát jelenti, hanem azt is, hogy a fiatal, mint leendő szülő, idejében felkészüljöh saját harmonikus családi életének megteremtésére. S ez sokkal inkább pedagógiai, mint orvosi feladat. A pedagógusképző intézetek hallgatói — ennek érdekében — az egészségügyi és pedagógiai tantárgyak keretében sajátíthatják el a legfiatalabbak felvilágosításának, nevelésének módszereit. Az orvosegyetemeken pedig kiegészítő anyagként tanítják majd a családi élet egészére vonatkozó egészség- ügyi, higiéniai és etikai ismereteket. A jövő tanévben meginduló kísérletek távolabbi célja az, hogy a fiatalok koruknak és érdeklődésüknek megfelelő, fokozatosan bővített ismereteket kapjanak az általános iskola ötödik osztályától kezdve a középiskolákban és a felsőfokú oktatási intézményekben is. nisztóriuim színházi főosztályának vezetője. Az idei programban a művészet szinte valamennyi ága képviselteti magát. A zenebarátoknak az idén is rendeznek a tihanyi apátsági templomban orgonahangversenyeket, továbbá a keszthelyi Festetics- kastély zenetermében, a veszprémi várban, a köröshegyi műemléktemplomban és a balatonfüredi szabadtéri színpadon neves művészekkel koncerteket. A színvonalas folklorműso- rok is jó szórakozást kínálnak, a Budapest-együttes, az Állami Népi Együttes, a Rajkózenekar és a • Balatoni Népi Táncegyüttes közreműködésével. Július 6-án és 7-én Balatonfüreden szövetkezeti néptánctalálkozó lesz. Veszprémben pedig augusztus 11-én nemzetközi folklór fesztivált tartanak. Júliusban kerül sor a szövetkezeti néptáncosok országos találkozójára is. Különféle ifjúsági programok és sportesemények is színesítik a balatoni nyarat. Világhírességek az Operaház májusi műsorában Budapestre érkezett Galina Tuftina, a kijevi Sevcsenko Oqpraház magánénekesnője, aki április 23-án, kedden a Hovanscsina Mária, és 26-án, pénteken a Carmen címszerepét énekli az Operaházban. A májusban megrendezendő NDK barátsági és kulturális napok alkalmából hazánkba látogat a berlini Komische Oper, amely mind szervezeti felépítését, mind munkamódszerét tekintve gyökeresén különbözik más, hasonló — intézményektől. A vendégek Budapesten két művet mutatnak be. „A végzet hatalma” a mi műsorrendünkön is szerepel, így tehát különösen érdekes lehet az összehasonlítás. A másik mű Offenbach „Kékszakáll"- ja, mint a zenés színházi műfaj egy egészen speciális típusa. A Komische Oper által képviselt felfogásban jó példa arra, milyen irányba tart egy minden szempontból modern elveket valló rendezői elképzelés. A Verdi-operát május 9-én és 12-én, Offenbach vígoperájál 11-én, 13-án és 14-én adják elő. ' _ Hat előadást tart az Operaházban májusban Antonio Ga- des és világhírű spanyol együttese. Ezúttal a „Vérnász” című táncdrámát és a Budapesten már jól ismert Flamenco szvitet adták elő. Fellépéseik május 22 és 26 között lesznek. Az utolsó napon délelőtt és este is közönség elé állnak. Noelle Pontois és Paolo Bortoluzzi, a Párizsi Nagyopera vezető táncművészei május 5-én a „Giselle” főszerepeit táncolják az Operaházban. Utóbbi május 4-én kon- certműsor keretében is fellép legnagyobb dalszínházunkban, ahol Béjárt Xenakisz: Nomos Alpha című művére készített koreográfiáját táncolja. Lucian Marinescu román baritonista, a Bukaresti Operaház tagi a május 21-én az „Álarcosbál” Renéjét énekli az Erkel Színházban, Elisabeth Breul, a Lipcsei Operaház magánéne- kesnője a „Figaro házassága” grófnő szerepében lép fel ugyanott 3-án. • Május 12-én és 15-én, két párhuzamos szereposztásban lesz az évad utolsó balettbemutatója az Erkel Színházban. Műsoron négy egyfelvonásos szerepel: Bach E-dur hegedű- versenye. Fodor Antal koreográfiájával: Pugni: Pás de ouatre műve. Anton Dolin világhírű angol koreográfus és balettmester koreográfiájával és betanításában: Keogh: Variációk négy táncosra című kompozíciója ugyancsak azan- sol művész elképzelései szerint. és Ravel: Bolero című művének felújítása az eredeti CiepUnski-koreogróifia szerint kerül színre.
