Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

1974. ÁPRILIS 33., KEDD PEST US* VEI kMím'Sop BUDAPEST Bolgár gépipari kiállítás Hétfőn bolgár gépipari kiál­lítás nyílt, a Masinoexport Külkereskedelmi Vállalat és a DSZO Hidraulika Gazdasági Egyesülés szervezésében Buda­pesten, a Népköztársaság úti Bolgár Kultúra székházában. A bemutatót — amely egyéb­ként péntekig tekinthető meg — Todorov Atanasz Vergiev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa, s a két bolgár válla­lat vezérigazgatója nyitotta meg. A kiállításon különböző hid­raulikus és pneumatikus ele­meket mutatnak be az érdek­lődőknek, ezeket különböző szerszámgépekhez, anyagmoz­gató berendezésekhez, emelő­szerkezetekhez, mezőgazdasági gépekhez és más szállítóberen­dezésekhez gyártják. Biztató eredmények Befejeződött a rézkutatás Befejezte a jordániai rézku­tatást az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. Két fúrót elrendezéssel, 15 hónapos munkával felmérték az ország rézvagyonát. Összesen 4197 méter mélységben fúrtak, át­lagban 200 méter mélyről hoz­ták felszínre a mintákat. A huszonegy fúrás eredményei igen biztatóak. A KISZ-TITKAR MONOLÓGJA Két fiatal munkás, kudarc után Azzal a szándékkal mentem Budakalászra, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyárába, hogy írok a KISZ érdekvé­delmi munkájáról. Sokáig • be­szélgettünk erről ... témáról Ba­kos Zoltánnéval, a KISZ gyári csúcsvezetőségének titkárával, a könnyűipar kiváló dolgozó­jával. Bakos Zoltánná elmesélt két esetet. Igyekeztem szavait híven visszaadni. Hozzátenni- valóm nincs. I. — Vannak a gyárban állami gondozott gyerekek, és olya­nok is, aikiik faluról jöttek ide dolgozni. Kaptak szállást, szak­mát tanulnak. Véleményem szerint legfontosabb az ő ér­dekeiket képviselni. Hogy * ez mennyire így van, két példát mondok... Nagy László édes­apjával, mostohaanyjával és négy testvérével élt együtt, de ő volt a családban a fekete bá­rány. Amikor a gyárba került, még nem ismertem. Egy alka­lommal a kikészítő műhelyben jártam, ott lépett hozzám a művezető, s azt kérdezte: is­merem-e a Nagy Lacit? Mond­tam: nem. Erre leírta nekem családi körülményeit azzal, hogy sürgősen segítsünk rajta. Beszéltem Nagy Lacival. Ez­után hamarosan több lett szá­momra. mint a KlSZ-szerve- zet tagja, a nagy fiam lett. Kezdetben nagyon sokszor be­szélgettem vele. de nem volt őszinte. Tudtam, addig nem kerekedhetünk a család fölé, nem küzdhetjük le gátlásait, amíg ki nem nyílik, amíg bi­zalmába nem fogad. Egy al­kalommal — már nem is tu­dom milyen összejövetel volt — a KISZ-klubban odajött hozzám és ezt mondta: „Töb­bet nem, megyek haza!" Nyú­zott volt az arca. Nem kérdez­Autósok a környezetért A Magyar Autóklub MEM-csoportja „Autósok a környezetért” címmel új mozgalmat kezdeményezett. A klub tagjai védnökséget vál­laltak a dobogókői autóspihenő telett. Első alkalommal vasárnap ki­rándulással egybekötött társadalmi munkát szerveztek. A klubtagok padokat, gycptéglákat helyeztek el, kiépítették a tollteni.szpályát és szépítették a parkírozó környékét. tem semmit, ezt válaszoltam: „De igen, menj haza, holnap mindent megbeszélünk!” — A következő heteikben megpróbáltuk Lacit a gyám­hatóság útján elvenni szülei­től. A tanácson én tárgyaltam, s hosszú huzavona után sike­rült minden. Az apjának meg­mondtam: „A gyereket , el­vették, se rá, se a fizetésére — amit minden hónapban elvett tőle — ne számítson”. Attól kezdve én osztottam be a pén­zét, a bércédulával együtt adta a kezembe. Az első fizetését 1972. I. 12-én. Naponta kapott zsebpénzt, ha ruhára, cipőre, vagy bármire szüksége volt, azt együtt vásároltuk meg. A blokkokat elraktuk a fizetési kimutatások mellé, látja, itt van minden ebben a dosszié­ban. Ezzel bizonyítottuk az ap­jának, hogy mire költött a fia, s ezzel mutattuk meg, hogy nem folyik szét a pénze. — Minden rendben ment, Laci is jobb kedélyű lett. 1973 márciusában azonban teljesen váratlanul elém állt, s közölte, hogy kilép. Győzött a család, gondoltam. De hogyan, miért? Nos, a bátyja csalogatta el. Elbúcsúztam tőle, s átadtam a takarékkönyvet arról az ösz- szegről, amelyet egy esztendő alatt sikerült megspórolnom neki. 7364 forint volt benne, ma is jól emlékszem. Laci Bu­dapestre került, az Országos Szakipari Vállalathoz. Üveges lett. Tudni kell mindehhez, hogy Laci és bátyja Érden örökölt egy házat, amelynek azonban a háromnegyed része a Lacié volt, de csak egy' ágyat kapott benne. Valószínű ezen kezdődött a veszekedés a két testvér között. Még ugyan­abban az esztendőben, decem­berben visszajött, előzőleg be­nézett hozzám látogatóba. El­hanyagolt volt, arcára kiült a kiábrándultság. Hamarosan szállást kerestünk neki, vissza­került dolgozni a kikészítő mű­helybe. .Újra felajánlottam a segítségemet a pénz megfelelő beosztásához, de nem volt mit 1 beosztani. Rengeteg levonása volt a korábbi munkahelyéről, alig kapott kézhez valamit. Nem vagyunk olyan baráti vi­szonyban, mint annak előtte, de gyakran felkeres. Beszél­getni akar. Ügy érzem, megta­lálta a helyét, jó albérlete is van — a gyár fizeti —, mun­kájával elégedett mindenki. Az anyja itt dolgozik. Apja meg­halt. Motorbaleset. Laci meg­nősült. II. — Az intézet kiadja munká­ra az állami gondozottakat, de továbbra is ők rendelkeznek velük, s ez állandó vitatéma. Rosszul esik a gyerekeknek az, hogy este 8 óra előtt a szál­láshelyükre kell menniük, hol­ott ugyanolyan munkások, mint a többiek, ugyanúgy kí­vánják is a szórakozást. Per­sze, az is igaz, ha van száz forintjuk, úgy érzik övék a világ, ha akad egy udvarló­juk, aizt hiszik, ő a herceg a hófehér paripán ... Mindezt tudni kell ahhoz, hogy Halász Máriáról beszélhessek. Nagyon sok baj volt vele; családi kö­rülményei miatt lett állami gondozott. A KISZ-vezetőség rendszeresen foglalkozott vele. Alapvető baj volt, hogy mi­után kikerült az intézetből, ki­nyílt a szeme, rájött, hogy más ez a világ, mint ahogy azt ő ott bent elképzelte. Beiskoláz­tuk, hogy szakmunkás lehes­sen, de nem fejezte be tanul­mányait, kilépett. Miért? Ahogy mondják, lelkiző típus volt, aki megsértődött, ha a művezető kicsivel erősebben szólt rá. Képtelen volt a kö­zösségbe beilleszkedni. Kilé­pett, akár Nagy Laci. Éreztem, hogy ez a ml kudarcunk is. Aztán jött a meglepetés: né hány hónappal később becsen­getett a lakásomba. Nagyon boldog voltam, mert azt mondta, vissza szeretne jönni. — Közben 18 esztendős lett, kikerült az állami gondozás­ból. Javasoltam, hogy ne men­jen vissza a régi munkahelyé­re, a szövődébe. A kikészítő egységbe került. Most ez bánt ja, mert az átlagosnál jobb szövőnő, szereti is csinálni. Még várunk egy kicsit, hogy higgadjon, megértse a gyárat. Most segédmunkás. Rengete­get vállal magára a munkán kívül is, hogy mást ne mond­jak: például önkéntes tűzoltó, ami sokszor jár szombati és vasárnapi szolgálattal. És még valami: a kikészítő gyáregy­ségben nincs KlSZ-alapszerve- zet, mostanában szeretnénk megalakítani. Ö az egyik tit­kárjelölt. Rá lehet bízni a fel­adatot. Fehér Béla Százszemélyes óvodát építenek Budakeszin Fejlődő község a főváros határán Budakeszi lépésnyire fek­szik Budapest közigazgatási határától. 1970-ben 10 600 em­ber lakott a községben. Azóta számuk lényegesen emelke­dett; van, aki 14 ezerre be­csüli, mások esküsznek a 15 ezerre. Egyed Irén tanácsel­nök elmondotta, hogy napon­ta negyven-ötven a ki- és be­jelentkezők száma, igaz, leg­többjük nem állandó lakóhe­lyül választja a községet, in­kább a főváros közelsége, a jó közlekedés, a munkaalkal­mak vonzzák ide átmeneti időre az embereket. A hely­beli keresőképes lakosságnak mintegy 80 százaléka jár be Budapestre dolgozni, s tegyük hozzá: a 122-es gyorsjárattal 15—20 perc alatt bent vannak a város szívében. A hétvégitelek-tulajdonosok száma mér több ezerre tehe­tő. Van tehát mozgás errefe­lé, nőnek az igények, s termé­szetesen a szándék is, hogy azokat kielégítsék. Lakás és házhely A nagyközségi tanácsnak az idén 16 millió 593 ezer forint fejlesztési alapja van, illetve lesz. Ez, ha úgy vesszük, ke­vés, ha úgy, hát sok. Megíté­lés kérdése. Legfőbb gond a lakás. A főútvonal mentén található földszintes házak­ban 6—8 lakás van, legtöbb­jük mindössze egyetlen he­lyiségből áll. Vizesek, egész­ségtelenek. Érthető, hogy pil­lanatnyilag is hetven lakáské­relem fekszik a tanács aszta­lán. A súlyos lakásgondra fényt vet két másik adat is: hét lakásból bírósági végzés alapján ki kellene költöztetni a lakókat, de nincsen hová. Akárcsak a két életveszélyes­nek nyilvánított lakásból. Mindenki tudja, hogy ez nem afféle helyi gond, megoldása R Budapesti Közlekedési Vállalat lel vesz FÉRFI GÉPKOCSIVEZETŐKET AUTÓBUSZVEZETŐNEK 21 éves kortól, keteves legalább 3,5 tonnás tehergépjárműn szerzett gyakorlottal, továbbá 20 éves kortól, az általános iskola nyolc osztályát elvégzett FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VIUAMOSKOCSI-VEZETÖNEK, FÉRFIAKAT A HÉV-RE MOTORVEZETÖNEK Felveszünk még 18 éves kortól férfiakat és nőket váltóőrnek, jelzőőrnek és egyéb földi szolgálati munkakörbe, valamint 24 eves kortól, a munkakör ellátására jogosító bizonyítvánnyal rendelkező férfiakat hajógéoesznek. • Autóbuszvezetőink évi 10 000 Ft-os forgalmi juttatásban 'észesülnek. a villamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft, a HÉV-motorvezetők pedig évi 5000 Ft munkaköri oótlékot kapnak. Járművezetőinknek - ha a megkívánt feltételek fennállnak - nyugdíj-korkedvezmény jár. Berezes a kiképzési idő alatt is - a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-ellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk es családtagja autóbuszra, villamosra, a metróra és a HÉV-re szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. Felvétel: < Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és o vállalat valamennyi telephelyén. Űjafcii mellékvonalak Vonat helyett országúton Három gyenge forgalmú nyugat-magyarországi mellék­vonalon megszűnik a vasúti közlekedés május 26-tól — kö­zölte dr. Horváth Lajos, a szombathelyi MÁV Igazgató­ság igazgatója hétfőn a nyu­batheCy—Rum, Sárvár, Répce- vis és Sármellék—Zalaszent- grót között naponta utazó mintegy 8000 utas azután autó­buszon közlekedik. Az áruszál­lítást szintén közútra terelik. A szóban forgó vonalakon az utóbbi tíz évben fokozatosan gat- és közép-dunántúli vasúti a személy. 1 & áru. szolgálati helyek gazdasági es i forgalom. A forgalom áttere- mozgalmi vezetőinek szombat- i lését nagy gondossággal, ke­hely i tanácskozásán. A Szom- I szí tik élő. nem megy egyik napról a másikra, de országszerte — és így Budakeszin is — nagy erőfeszítéseket tesznek a hely­zet javítására: Nem véletlen, hogy a nagyközségi tanács vb- ülésén így fogalmazták meg 1974-re a legfontosabb tenni­valókat: az óvodai gondok megoldása, házhelyek bizto­sítása, a lakótelep építésének koordinálása. Otthonteremtés, MESZÖ V-beruházással A lakásgondok enyhítése éraekében a tanács a község lakossága részére házhelyet biztosít, bár a rendelkezésre álló házhelyek száma keve­sebb az igénylőkénél. Továb­bi felmérések, számítások elő­zik meg a lehetőségek bővíté­sét, keresik a házhelyként használható területeket. Hozzáfogtak a lakótelep épí­tésének, közművesítésének elő­készítéséhez. A tanácsnál ígé­rik, hogy a MESZÖ V-beruhá- zással épülő lakótelep elké­szülte után minden igényjogo­sult budakeszi polgár lakás­igényét kielégítik, amennyi­ben vállalja a részvételi fel­tételeket. A legnagyobb fejlődést idén az óvodai gondok felszámolá­sában várják a községben. Eb­ben az esztendőben kezdik építeni azt az új százszeme- lyes óvodát, amelynek költ­ségeihez a megyei tanács más­fél millió forinttal járul. hoz­zá. Minden valószínűség sze­rint a következő évben vala­mennyi óvodáskorú gyerme­ket el tudnak majd helyezni. A régebbi tervek szerint már 1973-ra meg kellett volna épül­nie az óvodai konyhának. A munkák befejezése .azonban áthúzódott erre az évre. Az új létesítményt az alkotmány . ünnepén szeretnék átadni. Hosszabbodó vízvezeték A parcellázás és a házhe­lyek kiosztásával egyenes arányban nőnek a közművesí- tési feladatok. Már tavaly is 1200 méterrel hosszabbodott s község vízhálózata, idén pe­dig hozzávetőlegesen 4000 mé­terrel. Csaknem hárommillió forintot költenek az utak, hi­dak korszerűsítésére. Most kezdték az Erkel utca felújí­tását. A megyei tanács a la­kótelep közművesítéséhez 6 millió 400 ezer forinttal járult hozzá. F. Gy. E gészen kislány koromból szinte semmi emlékem nincs Rólad. Magam- előtt csupán a szobánkat látom, ahol minden este csak átrendezkedés árán tudtunk lefeküdni. Az ok igen egyszerű:- négy ágy volt és mi heten voltunk. A nagy­mama már akkor is matuzsálemi korban volt, neki dukált a különágy. A két kisebbik gye­rek (merthogy még nem foglaltunk el nagy helyet) lábtól is elfért a szülői kettős ágyon. A két nagy pedig osztozkodott ahogy tudott a megmaradt fekhelyeken. Valahogy azért mindennap elrendezkedtünk. Első emlékem Rólad talán az lehetett, mi­kor én is, a legkisebb, iskoláskorú lettem. Jöttél, kísértél az iskolába, aztán sínre tet­tél mindnyájunkat. Lélegzethez-jutásodat Sanyi bátyám mun- kábaállásától várhattad. De Sanyi rögtön sze­relmes lett, megnősült, és mi maradtunk, ahogy voltunk. Dolgoztál egész nap a gyár­ban — nem valami nagy pénzért —, este pedig mindenki Rád várt, hogy megoldjad gond­jainkat, bajainkat. Amennyit tudtunk, bizto­san segítettünk, ki-ki korához képest, de a munka java terád hárult. Anya. Azt csak Te tudtad megcsinálni, Anya. Ági nővérem is felszabadult, inasévei után fényképészsegéd lett. Nagyon kicsi pénzt ke­resett és örültél, ha legalább a saját kiadásait fedezi. Mikor meg többet keresett, Te mond­tad neki, hogy gyűjtse össze, mert egy lány­nak kelengye kell. Te magadnak még egy pár új harisnyát sem vettél, Anya. Soha nem emlékszem, hogy Téged bármilyen új holmiban láttalak volna. Akkor még nehezteltem is ezért. Osztálytár­saim szüleit figyelve sokszor gondoltam arra, miért nincs nekem is olyan csinos, jól öltö­zött anyám? Egyik orvosnő volt, a másik ma­szek cipészné. Nagyon irigyeltem őket. Gyuri bátyám jó képességű fiú volt, és őt mindenképpen tovább kellett taníttatni. Ez csak természetes, mondtad, és beírattad a technikumba. Ezekben az években már Apa is, Te is nyugdíjasok voltatok. Közben én nyolcadikos lettem és tizennégy éves. Valahonnan kaptál egy nagyobb össze­get és vettél nekem egy télikabátot. Az nem egyszerűen csak egy kabát volt, hanem sok­ANYA kai több annál. Az minden volt. Senkinek sem volt ahhoz hasonló. Emlékszem milyen boldog voltam. Aztán én is elvégeztem a középiskolát és pénzkereső lettem. Akkor már csak hárman voltunk otthon. Te, Apa, és én. Testvéreim mind családosak lettek, de már nem szűköl­ködtünk. Te jártál egyik unokától a má­sikig, a pelenkamosás mindenhol a Te reszor­tod volt. Az idő tájt már mindnyájan segí­tettünk Téged. Javultak a gondok. Kisfiam első szavai Neked szóltak: Ma-ma. Adide. És Te odaadtad. Mindegy, hogy mit kért, Te mindent odaadtál. És akkor jött ez a fránya betegség. Pont most. — Gyere elviszlek Walt Disney meseorszá­gába, átrepülünk az óceánon, hipp-hopp, már ott is vagyunk. Nagyon elegáns szállodában fogunk lakni. Nem kell majd sem vásárolni, sem főzni, semmit nem kell majd csinálnod, Anya. Csak jövünk-megyünk, színház, mozi, világjárás. És fogom majd a kezed, nem en­gedlek el, nehogy bajod essék abban a nagy forgatagban. — Miért nem válaszolsz? Nem oda akarsz menni? Hát miért nem mondod. Jó. Akkor hát máshová viszlek. Mondjuk elrepülünk Athénbe, megmásszuk az Akropoliszt. Csak szép lassan, tudod a szíved miatt. Nem baj, lesz időnk; mehetünk lassan is. Itt még szebb minden, egyenesen a tengerpartra nyílik majd a szobánk. Tudod alig több mint két­ezer évvel ezelőtt ugyanezt láthatták Szo- phoklész, Euripidész ... Anya, miért nem figyelsz? Még egyszer légy erős és nyisd ki a szemed. Te mindig erős voltál, miértünk. Most az egyszer én parancsolok. Nézz rám! Anya! Nem halhatsz meg. Ez igazán nem len­ne igazságos. Hiszen Te még nem is éltél. Most kezdődött volna el valami. Hiszen Te még nem csináltál semmit, nem láttál sem­mit. Egész életed a szoba-konyhában és a gyerekeid között telt el. Anya voltál. Bozsán Eta

Next

/
Thumbnails
Contents