Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

1974. ÁPRILIS 23., KEDD pest uectet ^JCírlap Végső Bíícíú Kahána Mózestól Családtagjai, barátai pá­lyatársai tisztelőinek so­kasága vett végső bú­csút hétfőn a Mező Imre úti temetőben Kahána Mózes­től, a harcos forradalmár író­tól. Koszorúkkal borított ra­vatalánál megjelentek és dísz­őrséget álltak egykori harcos­társai, társadalmi,. kulturális életünk ismert személyiségei. Dr. Csendes Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságá­nak tagja, a budapesti pártbi­zottság, a Partizán Szövetség, a család és a harcos kommunis­ta nyomába lépő fiatal nemze­dék nevében búcsúzott Kahá­na Mózestől, aki élete végéig a forradalmi eszme hűséges harcosa volt. t A Magyar Írók Szövetsége és pártszervezete nevében Fá­bián Zoltán titkár emlékezett meg Kahána Mózes munkássá­gáról. Kahána Mózes hamvait az Internacionálé hangjai közben a munkásmozgalmi panteon­ban helyezték örök nyugalom­• • Ülésezett az országgyűlés külügyi bizottsága Nagy Miklós (Pest megye 28. választókerület) elnökleté­vel hétfőn a parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke és Mar­jai József külügyminiszté- riumi államtitkár. A bizottság tagjai meghallgatták Púja Frigyes külügyminiszter tájé­koztatóját az időszerű nemzet­közi kérdésekről, illetve a Magyar Népköztársaság kül­politikájáról. A külügyi bizottság ezután — írásos tájékoztató alapján — az országgyűlés nemzetközi kapcsolatait elemezte. A két- napirendi pont vitá­jában felszólalt Nánási László, Bencsik István, Ognyenovics Milán, D. Káldy Zoltán, Barcs Sándor és Darvasi István or­szággyűlési képviselő. „...akit nem ismétel meg már a század“ Leninre emlékezve A téma: a kiemelt kutatási programok Hétfőn háromnapos tudomá­nyos konferencia kezdődött Ti­hanyban. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia műszaki ké­miai kutatóintézete rendezte azzal a céllal, hogy értékelje a tudományos osztályok és kuta­tók tevékenységét, különös te­kintettel a kiemelt kutatási programokra, illetve a tudo­mányos fő irányokkal kapcso­latos feladatokra. Jubilál a GTE Egyharmadát: a gépipar Megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából hétfőn ju­bileumi küldöttközgyűlést tar­tott a Gépipari Tudományos Egyesület az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, aki a párt Köz­ponti Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a részvevő­ket. A közgyűlésen ott volt dr. Valkó Endre, az MTESZ főtit­kára is. Dr. Varga Józsefnek, a GTE elnökének megnyitója után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipa­ri miniszter beszélt a gépipar négy ed évszázados fejlődéséről és a feladatokról. Egyebek kö­zött elmondotta, a magyar gépipar termelése 1950 és 1970 között nyolcszorosára emelke­dett, s tavaly a gépipar adta a nemzeti jövedelem termelésé­nek 32, az ipar szocialista ex­portjának 56, tőkés exportjá­nak pedig 20 százalékát. Végezetül dr. Horgos Gyula köszönetét mondott azoknak az egyesületi tagoknak, akik társadalmi munkájukkal elő­segítették a gépipar fejlődését. A miniszter beszéde után Kuti Lajos főtitkár számolt be a GTE 25 éves tevékenységé­ről, majd hozzászólások követ­keztek. Dr. Varga József, a GTE el­nöke kitüntetéseket adott át a kiemelkedően jó társadalmi munkát végzett szakemberek­nek. A Bánki Donát díj arany fokozatát dr. Haskó Ferenc, az Orion Rádió és Villamossági Vállalat vegyészeti laborató­riumának vezetője, a Pattan­tyús Ábrahám Géza díj arany fokozatát Kuti Lajos, a Szer­számipari Művek vezérigazga­tója kapta. Egy-egy szakem­ber részesült a díjak ezüst-, illetve bronz fokozatában. Ezenkívül 43-an a Gépipar ki­váló dolgozója kitüntetést, 84- en egyesületi érmet, 38-an pe­dig miniszteri elismerő okleve­let kaptak. ★ A fennállásának negyedszá­zados jubileumát ünneplő Gépipari Tudományos Egye­sület sajátos szervezeti felé­pítése — a különböző központi bizottságok, a húsz szakosz­tály és a harminc területi szervezet — az egyéni és jogi tagság rendszere kitünően szolgálja az egyesület célkitű­zéseit: a tudományos kutató­munkát, a magas színvonalú szakmai továbbképzést és a széles körű technikai-tudomá­nyos információcserét. Az egész országot behálózó, harminc területi szervezet kö­zött találjuk a ceglédit, amely a tavaly elért technológiai és gyártmányfejlesztési eredmé­nyeiről adhatott számot a ju­bileumi küldöttközgyűlésen. A technológiai fejlesztésre irányuló tevékenységből első­sorban a Közúti Gépellátó Vállalat (KÖZGÉP) 2. sz. gyá­ra szakembereinek a Volvo- kooperáció technológiai elő­segítése érdekében végzett munkája, a gyártmányfejlesz­tés terén pedig az ÉVIG 3. sz. gyárában a műszakiaknak a kismotorgyártás beindításá­val és továbbfejlesztésével kapcsolatos tevékenysége ér­demel említést. A GTE egyéni tagjai között ott találjuk valamennyi jelen­tősebb Pest megyei üzem mű­szaki szakembereit; jogi tagjai pedig a következő vállalatok: Csepel Autógyár, SZIMF1, ÉVIG 3. sz. (ceglédi) Gyára, KÖZGÉP 2. sz. (ceglédi) Gyá­ra, Ilcladi Ipari Műszergyár, Ipari Szerelvény- és Gépgyár, Porkohászati Vállalat, Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyára, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, Pest­vidéki Gépgyár, Gödöllői Gép­gyár, Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyára, Ganz Műszerművek Gödöllői Áram­mérőgyára, a budaörsi székhe­lyű MEZŐGÉP Tröszt és a fel- sőpakonyi TESZÖV. A jubileum alkalmából az alábbi Pest megyeiek részesül­tek elismerésben: A gépipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta: Dallos Kál­mán kutatómérnök és Szent- györgyvári Ödön szakosztály- vezető mérnök SZIMFI (Ha­lásztelek), Nagy Imre osztály- vezető mérnök, Csepel Autó­gyár és Koczka Kálmán osz­tályvezető mérnök, ÉVIG 3. sz. Gyára, Cegléd. A kohó- és gépipari minisz­ter elismerő oklevelét kapta: Túri László villanyszerelő mű­vezető, KÖZGÉP 2. sz. Gyára, Cegléd, Várnai E. Tibor gyár­részlegvezető, és Pert Miklós kutatómérnök, Csepel Autó­gyár. GTE egyesületi érmet ka-' pott: dr. Ulbrich Sándor osz­tályvezető SZIMFI, és Józsa György irányító tervező KÖZ­GÉP 3. sz. Gyára, Cegléd. Ny. É. Emlékülés a Táncsks-évíordultin Kiállítás Cegléden Koszorúzás a Kerepesi temetőben Táncsics Mihály születésé­nek 175. évfordulója alkalmá­ból vasárnap délelőtt emlék­ülést rendeztek Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében. A meg­jelenteket dr. Szilágyi Miklós, a Kossuth Múzeum igazgatója köszöntötte. Bevezetőként a helybeli Táncsics-iskola diák­jai adtak élvezetes műsort, az énekkar — Szabó Sándorné ta­nárnő vezetésével — negyven- nyolcas dalokat énekéit, idéze­tek hangzottak el Táncsics műveiből. Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Iroda­lomtudományi Intézetének munkatársa Táncsics Mihály irodalmi működése címmel tartott előadást a „Turini szá­zas küldöttség” baráti köre, a Táncsics-iskola tanári kara és más érdeklődők számára. Hídvégi Lajos helytörténész korreferátuma Táncsics ceglé­di évei címmel hangzott el. Az emlékülést követően a jelenlevők megtekintették a Táncsics Kiadó által összeállí­tott könyvkiállítást, amely az író régi és mai kiadású mun­káit és a róla készült portré­kat mutatja be. A sikeres rendezvény a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának ceg­lédi körzeti könyvtárát dicséri. T. T. ★ Hétfőn Budapesten a Kere­pesi temetőben megkoszorúz­ták Táncsics Mihály sírját, születésének 175. évfordulója alkalmából. Koszorút helyezett el a Magyar írók Szövetsége nevében Garai Gábor főtitkár- helyettes és Garamvölgyi Ká­rolyné ügyvezető titkár; a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Kurdi Béláné alelnök és Simó Tibor osztály- vezető, valamint a Hazafias Népfront nevében dr. Traut- mann Rezső, a budapesti nép­frontbizottság elnöke és Ju­hász Róbert, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának osztályvezetője. Lenin születésének 104. év­fordulója tiszteletére tegnap emlékünnepséget rendezett a Magyar Szocialista Munkás­párt Pest megyei Bizottsága, Budapesten, a Megyei Okta­tási Igazgatóság nagytermé­ben. Az ünnepségen részt vet­tek a megyei pártbizottság tagjai, a járási és városi párt- bizottságok, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, az egyéves pártiskola hallga­tói, valamint számosán a párt- szervezetek propagandistái kö­zül. Göndics Zoltán, az Oktatá­si Igazgatóság, igazgatója meg­nyitó beszédében külön kö­szöntötte mindazokat, akik hosszú évek óta lelkiismerete­sen veszik ki részüket a mar­xista—leninista eszmék ter­jesztéséből, a pártszervezetek ideológiai tevékenységéből, majd átadta a szót dr. Wirth Adómnak, az MSZMP Politi­kai Főiskolája tanszékvezető tanárának. Dr. Wirth Ádám ünnepi be­szédében méltatta Leninnek mint századunk legnagyobb forradalmár-gondolkodójának érdemelt'a marxista eszmék továbbfejlesztésében, az első proletárállam megteremtésé­ben, kiemelve a forradalmi elmélet és gyakorlat elvá­laszthatatlan összefonódását Lenin munkásságában. A to­vábbiakban részletesen ele­mezte a napjainkban jelent­kező ál-marxista, illetve revi­zionista nézeteket, azokat a hamis elméleteket, amelyek­kel megpróbálják burzsoá fi­lozófusok Marxot és Lenint szembeállítani, a lenini esz­mék igazságát a szerintük „sa­játos orosz helyzetre” korlá­tozni. A gondolatgazdag és nagy ideológiai megalapozottságú előadást a hallgatóság nagy figyelemmel kísérte. Az elő­adást követően Barinkai Osz- kárné, a megyei pártbizottság titkára — az utóbbi években ■ immár hagyományként —, ez­úttal nyújtotta át a Lenin emlékplaketteket és más el­ismeréseket az idei oktatás5 évben kitűnt Pest, megyei pro­pagandistáknak. Lenin-em- lékplakettet kaptak 54-en, a Csőkígyók két nagyüzem közölt Százhalombattán — a Du­tt amenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat között — hatalmas távvezetékrend­szer húzódik. A nagyméretű csöveken a Kőolajipari Vál­lalat fűtőolajat szállít az erőműnek, cserébe az erőmű biztosítja a Kőolajipari Vál­lalat gőzszükségletét. A vá­rosi lakótelep épületeit szin­tén az erőműben termelt gőz­zel fűtik. Az acélcsöveket hőszigete­lés után alumínium lemezek­kel burkolják. megyei pártbizottság elisme­rő oklevelét 23-an; tárgyju­talomban részesült 20, könyv- jutalomban 52 megyei propa­gandista. Az emlékünnepség máso­dik részében a Budapesti Iro­dalmi Színpad adott műsort. Ebben nagy tetszéssel miiö- dött közre Csernus Mariann, Mikes Lilla, Koncz Gábor és Nagy Attila színművész. LADÁNYI MIHÁLY: Lenin Szavaidat gyűrt, sapkaként itt forgatom kezemben, Lenin oly esetlenül, mint öreg zsellér az esőtől cserzett kalapot. Mert annyiszor kioktattak nevedben, mikor beszélgetni szerettem volna csak veled. Pedig nem vagy te isten, hogy kövér papok dübörögjék szerteszét igéidet, nem vagy te bonviván, hogy operettben énekelj, és nem vagy népszínművek díszparasztja sem! Tudom, te voltál, akit nem ismétel meg már a század, ügy fáj, hogy éles hangod. hanglemezről hallhatom ma már csak! Pedig ha visszajöhetnél egyetlen napra is a mi Jeruzsálemünk templomaiba! Naponta erre gondolok, hiszen nem balzsamozva vágylak látni én sem. Naponta erre gondolok, hiszen ember voltál, aki bujdokolva élt, és rozskenyéren ... Szavaidat gyűrt sapkaként szorongatom szívem fölött, Lenin. Azzal köszönök majd a jövőnek, ha véletlenül felém tekint. Elhangzott a Pest megyei pártbizottság tegnapi Eenin-em- lékünnepségén. Koszorúzás a Felvonulási téren Vlagyimir lljics Lenin szüle­tésének 104. évfordulója alkal­mából hétfőn délelőtt koszorú­zást ünnepség volt a szovjet állam megalapítójának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének szobránál, a Felvonulási téren. A szovjet és a magyar him­nusz hangjai után elsőként az MSZMP Központi Bizottsága nevében Veress József nyugal­mazott miniszter és dr. Deák Lívia, a VII. kerületi pártbi­zottság első titkára, az MSZMP KB tagjai helyeztek él koszorúit. A kormány koszo­rúját dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi, vala­mint Szurdi István belkereske­delmi miniszter helyezte el. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Duschek Lajos­áé titkár és Kiss Károly alel­nök, a KISZ Központi Bizott­sága részéről Bíró József, a KISZ budapesti' bizottságának titkára és Katona Lajosné, a Ganz Villamossági Művek dol­gozója, a KISZ KB tagjai; a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság nevében Kiss Attiláné, az MSZBT elnökségének tagja és dr. Tétényi Pál alelnök he­lyezte el a kegyelet koszorú­ját A koszorúzás! ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget Kiállítás a Szovjet Kultúra Házában Vlagyimir lljics Lenin szüle­tésének 104. évfordulója al­kalmából először rendeztek Budapesten kiállítást a Moszk­vai Központi Lenin Múzeum anyagából. A csaknem 12 ezer műkincset őrző múzeumból több mipt 50 művész alkotását állították ki hétfőn a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. A tárlaton látható festmé­nyek, szobrok, hímzések, szőt­tesek és fafaragások a szovjet állam megalapítójának életét, forradalmi tevékenységét idé­zik. Különösen értékesek Ni- kolaj Andrejev szovjet szob­rászművész Leninről készült szobrai. A művész 1920 má­jusától gyakran találkozhatott a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségé­vel, s ettől kezdve egyetlen művészi célt tűzött maga elé: mind sokoldalúbban, hűen megmintázni a nagy forradal­már alakját, sokszínű egyéni­ségét. Ma is őt tartják a legna­gyobb, Lenint ábrázoló mű­vésznek. Andrejev több mint 300 rajzzal, vázlattal, s csak­nem száz szobrászati alkotással ajándékozta meg életében a szovjet népet Gazdag örök­séget hagyott hátra az utókor­nak s: Lenin munkája köz­ben végzett feljegyzései felbe­csülhetetlen segítséget, útmu­tatást nyújtanak Lenin szemé­lyiségének kifejezésére, hiteles megformálására.

Next

/
Thumbnails
Contents