Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
1974. ÁPRILIS 21.. VASÁRNAP «ST HEGYEI yfíVfop A SIETŐ TAVASZ AZ IDÉN SZOKATLANUL KO RÁN SZÓLÍTOTTA A HATÁRBA A MEZŐGAZDASÁG DOLGOZÓIT. E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSZ- SZEÁLLÍTÁSUNK ELSŐSORBAN A FALVAK NÉPÉNEK SZOL. mezőgazdaság érdekességei KERÜLTEK CSOKORBA, AZOKKAL KÍVÁNJUK EZÚTTAL MEGISMERTETNI OLVASÓINKAT. Repülő katamarán A világon először . szovjet repülök — lengyel kollégáikkal szorosan együttműködve — turbóreaktív hajtóművel felszerelt M—15 típusú repülőgépet alkottak a mezőgazdaság számára. A gép kétszer annyi vegyszert emel fel, mint dugattyús elődje, az AN—2, Az új repülőgép, amely a katamaránra és a szitalcötőre emlékeztet, nagyon mozgékony, a legmodernebb navigációs műszerekkel van ellátva. A hermetikusan elzárt kabinban a mikroklímát a repülő ízlése szerint tartják fenn. Az M—15 típusú gép fölülmúlja az AN—2 teherbíróképességét és más fontos repülési jellemzőit, ugyanakkor megőrizte annak legjobb földi sajátosságait. Mint az AN—2- esnek, minimális távolságra van szüksége a fel- és leszállásnál. BAJAI SZISZTÉMA Technikai-kémiai vonal Az iparszerű kukoricatermesztés tapasztalatai a toki Egyetértés Tsz-ben Egyre többet hallatnak magukról a mezőgazdaságban alkalmazott iparszerű termelési rendszerek, mind több helyütt alkalmazzák az egyes növény- termesztési ágazatok, illetve az állattenyésztés valamely területének egész munkafolyamatát felölelő modern technikai, biológiai, kémiai eljárásokat. A termelési rendszerek a mezőgazdaság iparosodásának fejlett szakaszában jelentek meg, térhódításukat először a baromfihús-termelés, a sertéshizlalás, utóbb a kukorica- és cukorrépatermesztés új útjai jelzik. A legtöbb eredményt ez ideig az iparszerú kukoricatermesztés — a bábolnai, a bajai és a szekszárdi állami gazdaságok, illetve a nádudvari termelőszövetkezet álltai kézbon tartott — rendszerei hozták. Négy falu határában Pest megyében elsők közölt a toki Egyetértés Termelőszövetkezet alkalmazta kukorica- termesztésében az, iparszerű technológiát, mégpedig a bajai szisztéma szerint. A gazdaság, amely négy község — Tök, Perbál, Budajenő és Telki — határában gazdálkodik, 1970- től mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben nagyarányú szakosítást hajtott végre, melynek eredményeként egyebek között a korábbinál lényegesen nagyobb területen, 1000 hektáron termesztenek kukoricát. A zsámbéki medencében hagyományos növény a tengeri, jóllehet az időjárás általában csapadékszegény e vidéken, de e növény a jól megmunkált kötött talaj mélyére „lemegy” a vízért. Az ipanszerű technológia alkalmazása előtt is szép eredményt — 40 mázsás átlagtermést — könyvelhettek el a tö- kiek. Ez, amióta a hajai szisztéma szerint dolgoznak, 47 Komfortos traktor i A traktoros munkájának megkönnyítése a célja a több országban jól ismert „Belorusz” gépeket gyártó minszki traktorgyárnak. Most új modell, az „MTZ—80” kibocsátására készülnek. A vezetőfülkét gumi rezgéscsillapítókra szerelik, izolálják a benzintartályoktól, akkumulátor- telepektől és a motortól. Speciális berendezés fogja tisztítani a levegőt, télen pedig a szükséges hőmérsékleten tartani. A szakemberek egy univerzális, távirányítású fülkén dolgoznak, melyet más mezőgazdasági gépeken is lehet alkalmazni. Automatizált növényház Az iparszerű mezőgazdaság kialakulása magával hozta azt az igényt, hogy a mezőgazdsági termelés is egyre inkább előre tervezhető, pontosan kézben tartható, véletlenszerű jelenségektől mentes legyen. Ezen igény kielégítésére világméretekben a mezőgazdaság magasfokú automatizálásában nyilvánul meg. A korszerű vezérlőautomatika akár 8—10 növényház technológiai „felügyeletére” is alkalmas. Központi része összegezi az egyes házakból beérkező jelzéseket, de figyelembe veszi a külső érzékelők jelzéseit is (pl. a fénymennyiségről, a szélerősségről). Ugyanakkor tartalmazza a központi működtető éí jelző tápegységeket is, valamint a központi logikai egységet, mely az egész rendszert vezérli. Minden növényházban kihelyezett, két részből álló automatika rész is működik, melyeken az egyes növénykultúráknak szükséges feltételek beállíthatók. Az egyik rész az öntözést vezérli megadott program alapján, mágnesszelepek nyitása és zárása útján. A másik automatika rész a szellőzést irányító egység. Indító jelet a páraérzékelőtől, a hőmérőtől és a központi vezérlőegységtől kap. Az ablaknyitó motorok mágneskapcsolóinak, valamint a melegvíz-áramlást szabályozó motoros tolózárnak ad „utasításokat”. mázsára emelkedett, de egyes területeken az 53 mázsát is meghaladja a1 hektáronkénti hozam. S hogy miért a Bajai Állami Gazdaság kukoricatermesztési rendszerét alkalmazták? A kérdésre Rakusz József tsz- einök válaszolt: — Amikor egy gazdaság afölött határoz, hogy mely rendszerhez csatlakozik, feltétlenül figyelembe kell vennie a talaj és az éghajlati adottságait, a már meglevő gépparkját, s nem utolsósorban szakembereinek, szakmunkásainak felkészülését. Igen fontos, hogy a beszerzendő nagy teljesítményű gépeket más ágazatokban is — például a gabona- termesztésben — folyamatosan alkalmazhassák. Mi végsősoron azért csatlakoztunk a bajai rendszerhez, mert drágál- lottuk a CPS rendszerben használatos nyugatig gépeket, másrészt pedig saját gépparkot akartunk, ám a CPS csak bérbeadja — öt évre — a szükséges fölszerelést. Egyéb választásunk még abban az időben nem lehetett, több kukoricatermesztési rendszer akkor még nem lévén. Talajműveléstől a betakarításig A bajai kukoricatermesztési rendszer gépsora, az erőgépekhez kapcsolt munkagépek túlnyomórészt a szocialista szektor gyártmányai. A szántást, az altalajlazítást, a tárcsázást, kombinátorozást, hengerezést jelenleg a magyar gyártmányú D4KB traktorral végzik. Ebből az erőgépből 4 darab van a tökiek birtokában. „S remélhetően három-négy év múlva, mire elhasználódnak, csak elkészül egy új típusú, nagy teljesítményű s mérsékeltebb áru — esetleg KGST kooperációban gyártott — masina.” A termesztés technológiai folyamatának egyik legfontosabb láncszeme: a kukorica betakarítása. Embert és gépet egyaránt nehéz feladat elé állít, ami csak jól megszervezett munkával oldható meg. Gondos előkészítés nyomán kezdődik a betakarít ás: kezdve a fajtamegválasztással, folytatva a talajmunkával, műtrágyázással, növényvédelemmel. Mindez kihat a növény ideális fejlődésére. S a betakarítás gépei? E munkát az idén két NDK gyártmányú E—512-es kombájnnal — nyugati importból származó CLAAS adapterrel felszerelve — s két CLAAS kombájnnal biztosítják. A terményt a termelőszövetkezet berendezésén szárítják s a felvásárló vállalattal megkötött szerződés alapján a gazdaságban tárolják. A technikai fölszereltség tehát megfelelő, az alkatrész- ellátással azonban korántsem elégedett Rakusz József. Több tanácskozáson is szóvá tette már, hogy aránytalannak tartja a rendszergazda jövedelmét a fejlesztésre fordított összeghez képest. A megállapodás szerint a bajai rendszer 74 partnergazdasága az új technológiából adódó többletjövedelmének 15 százalékát fizeti be a gesztor gazdaságnak. Az idén 15 millió forint bevételt tervez a Bajai Állami Gazdaság, ebből 7 milliót szándékozik fejlesztésre fordítany URH-'.ánc, szervi-há ázat A toki termelőszövetkezet vezetőjének véleménye szerint: — Akár húsz százalékot is fizetünk, de azt várjuk, a rendszert összehangoló ba- jaiaktól, hogy — a CPS-hez, vagy a később alakult nádudvari rendszerhez hasonlóan megteremtse a korszerű hírközlő hálózatot, hiszen szinte nélkülözhetetlen az üzemi URH-lánc, ahhoz, hogy ne kelljen munkacsúcs idején naphosszat telefonálgatni, utazni egy-egy alkatrészrí-t. Nagyon fontos a megfelelő alkatrészraktár, szervizhálózat. A toki termelőszövetkezetben sarkalatos kérdésnek tartják a megfelelő fajták kiválasztását is. A követeimé nyék: magas termőképesség, a betegségekkel szembeni ellenállás, szárazságtűrés, szárszilárdság. A tsz-szakemberek szerint különösen az utóbbi kívánalom okoz pillanatnyilag sok fejtörést. Biztos termést ugyanis csak a vidék éghajlatához alkalmazkodó kielégítő szárszilárdságú kukoricától várhatnak, meilyet nem dönt meg betakarítás előtt a kora őszi fagy. (Ez a követelmény a gyors és veszteség nélküli betakarítás feltétele!) Sajnos, egyelőre megbízhatóan szilárd szárú fajták nincsenek. Ezért a Bajai Állami Gazdaság, továbbá a martonvásári és a szegedi kutatóintézetek irányításával minden évben számos fajtakísérletet is folytatnak a gazdaságban. A bajiaiak a termelési rendszer korszerűsítése érdekében 30 tudományos intézménnyel tartanak állandó kapcsolatot. Az előírt termesztési' technológia és a korszerű, nagy teljesítményű gépek eredményes alkalmazásának • feltétele, hogy a jól képzett vezető és irányító szakember- gárda mellett kellő számú magasan kvalifikált szakmunkás is dolgozzék a gazdaságokban. Az iparszerű növénytermesztésben dolgozók szakmai fejlődését szervezett oktatással, technológiai bemutatókkal segítik. Javasoljuk: szakosodjanak A témát Rakusz József a kö vetkezőképpen összegezi: — Tapasztalataink alapján minden nagyüzemi gazdaságnak javasolhatjuk, hogy mind a kukorica, mind más növények termesztésében keressék a szakosodás lehetőségeit, akár önálló, akár a szomszédos gazdaságokkal való együttműködés útján. A rohamosan változó technikával csakis ily módon lehet lépést tartani... Gazdaságunkban nagy területen termesztünk szőlőt és őszibarackot is, amint lehet — a kertészet emez ágazatainak is kialakul az iparszerű termesztés teljes technológiája —. e kultúráinkat szintén termelési rendszerek keretében tervezzük megművelni. A. Z. Gép születik a laboratóriumban A kutatók elsőrendű feladata, hogy meggyorsítsák a műszaki fejlesztést, lerövidítsék a gyártmányok kihozaía- lával kapcsolatos előkészítő, tudományos, konstrukciós és kísérleti munkák időtartamát. Mindehhez ma már korszerű laboratóriumok állnak rendelkezésükre, amilyen a képen is látható, ahol éppen egy ku- koricasilózó kombájn továbbfejlesztésén dolgoznak a szakemberek. Ahol a divatos borsó terem Különös kert vonja magára a figyelmet Budatétényben; Nyáron csodálatosan szép, télen inkább csak érdekes. Az óriási kert gazdája az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Kertészeti Kutató Intézet, ahol minden növény megfigyelés alatt áll. Az intézet egyik fő feladata a zöldségtermesztés elősegítése. Erről nyilatkozott dr. Kovács Ernő gazdasági igazgató- helyettes. — Erőink nagy részét erre a területre koncentráltuk. A borsónál és,a búzánál kialakított zártrendszerű gépesítést próbáljuk megvalósítani egyéb zöldségnövényeknél is. Az évenként megrendezésre kerülő kertészeti világkiállításon tavaly Hamburgban Magyarország 60 nemzet előtt elnyerte a zöldségtermesztés három fődíját, s ebben nem kis része volt a Kertészeti Kutatónak. — Milyennek kell lennie egy modern növénynek? — Felsorolni is nehéz, mennyi követelményt kell kielégítenie egy-egy új növénynek. A mezőgazdaságban fontos, hogy a. fajtát jól lehessen gépesíteni. Figyelembe kell venni a konzervipar és a hűtőipar speciális igényeit. Korunk egyik fő problémája a folyók és tavak nagyarányú szennyezettsége. Mivel legtöbb helyen az öntözés közvetlenül a folyóból történik, lényeges a növények ellenállóképességének növelése. Szem előtt kell tartani a magyar háziasszony ízlését is: hiába ér el ugyanis a kutató kimagasló terméshozamot zöld színű étkezési paprikából, amely ízre, minőségre megegyezik, vagy talán jobb is a sárga paprikánál, a gazdaságok nem veszik át termelésre, mert a piacon nem tudják eladni — a színe miatt. Végül érdemes lépést tartani a zöldségdivattal — ilyen is van. Külföldön például divatba jött az apró gvöngyszemű zöldborsó, amely a szakemberek szerint rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkezik. Egy ismeretlen zöldség Vízben él - lélen zöld A virágkiállításairól híres NDK-beli Erfurt határában szokatlan formájú vízmedencéket pillanthat meg az utas. A medencékben élénk, zöld növények tömege tenyészik. A telep egy termelőszövetkezet tulajdona, a vízben élő növény pedig a vízitorma. A vízitorma a keresztes vi- rágúak családjába tartozó, télen is zöldellő évelő növény. Patak- és forráspartcn gyakori. Friss, hideg és tiszta vízben a Föld minden mérsékelt éghajlatú talaján elterjedt. A vízitormát a 14. század óta ismerik, mint salátanövényt. Nyolc-tíz cm hosszú leveles hajtásvégeit használják fel. Fogyasztásának fő ideje a zöldfőzelékfélékben legszegényebb tél végi és őszi időszakra esik. Jelentős a vitamintartalma: 100 gramm vízitorma 150 mg C-vitamint tartalmaz, ami háromszorosa az azonos súlyú citrom C-vitamin tartalmának. Ezenkívül 4 mg karo- tint, jelentős mennyiségű Bl- vitamint és jódot i& kimutatott benne a vegyvizsgálat. Hajtásait változatos formában fogyasztják. A lédús, élénkzöld levelek nyersen vagy párolva kellemesen, re- tekszerűen csípősek, így vajaskenyérrel igen ízletesek. Salátának is elkészíthető ecettel, olajjal és kevés hagymával; különleges ízt ad a burgonya- salátának. Sültekhez és hidegtálakhoz díszítő köretként használható; húslevesbe főzve a levesnek pikáns zamatot kölcsönöz, de elkészíthető a spenóthoz keverve, főzelék formájában is. Szedésének és fogyasztásának ideje márciustól májusig és októbertől novemberig tart. Gyógyító hatása az ókor óta ismert. Vese és reumatikus bántalmak ellen, cukorbetegeknek és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek javait ják, ezenkívül különleges frissítő hatást tulajdonítanak neki. A gyógyszeripar is felhasználja: a friss hajtásokból préslevet készítenek és ezt gyógyáruvá dolgozzák fel. A vízitorma termelésére vonatkozó első feljegyzéseket Erfurtban találták meg. 1687- ben éoítették itt az első víz- ágyásokat. Máshol is kísérleteztek termelésiével, ahol olyan források fakadnak, amelyek vize télen sem fagy be. Napóleon 1806-ban — erfurti tartózkodása idején — megismerte és megkedvelte a vízitormát, ezért 1809-ben két erfurti kertészt küldetett Franciaországba és elrendelte, hogy honosítsák meg a vízitormát. Jelenleg az NDK-n kívül Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svájcban termelik nagyobb mennyiségben. Sodrásban, + 11 fokon A vízi torma életeleme a víz. Az erfurti termőterületet tápláló források vizei 11 C fok hőmérséklettel törnek elő a talajból és hőfokuk az egész év során egyenletes marad. Ez a termelés egyik feltétele, mivel a víz befagyása a növények pusztulását okozná. A másik fontos feltétel a víz állandó áramlása. Erre szükség van, mert az álló víz feltétlenül befagyna a hideg téli éjszakákon. A legkedvezőbb, ha a talaj szintje 100 méterenként 50 cm-t lejt, mert ez már elegendő az állandó vízfolyáshoz, de sodrásával még nem zavarja a növények fejlődését. A gondosan megépített ágyá- sokban állandóan 12 cm magas vizet tartanak, s magasságát zsiliprendszerrel szabályozzák. A talaj összetételének és szerkezetének a vízitorma termelésében nincs jelentősége. Aratás: októberben Noha a vízitorma évelő növény, évente egyszer — július —augusztusban — átültetik. A betelepítendő vízágyásokról a vizet leengedik, a talajt felássák és gondosan elegyengetik, majd a legsűrűbb állományból gondosan kiszedik a növényeket, a vízágyásba szórják és deszkával lenyomkodják. A növények új helyükön rövidesen gyökeret eresztenek és gyors fejlődésnek indulnak; októberben már el lehet kezdeni aratásukat! A vízitorma, mint vadon élő növény, hazánkban is elterjedt. A tapolcai tavas barlang elfolyása mellett például zárt állományban található, de fogyasztása az ott élő lakosság előtt is ismeretlen. Mivel számos olyan vízfolyásunk van, ahol a víz télen sem fagy be, termesztését nálunk is meg lehetne honosítani.
