Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

6 fűi! $iECYEi s^iÍM'iap 1974. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP P.d megyei barancjoláóoh 114. TÓALMÁS A kOZSeg nevéből az AL- ; MAS rész egy 1406-ban írott oklevélig követhető vissza, ké- , söbb — a XVII—XIX. század között — feltételezett névcse­re következtében: Tót-Almás, Tóth-Almás, Tótt-Almás né­ven szerepel, míg végre elnye­ri máig érvényes elnevezését. Tó ... tó ... tó ... szokásom szerint elgondolkoztam ezen az előtoldalékon, s jólesnék hin­nem, hogy az 54 holdos ős­parkkal körülvett egykori Andrássy-kastély elragadó ki­csiny tavacskájától eredeztet­hető. Természetesen erről szó sem lebet, mert az imtnár ha­lakkal betelepített kis tó alig­hanem mesterséges, újabbkori létesítmény, s csupán a rügye­ző tavaszi fákat tükröző ra­gyogása, az egész varázslatos táj, amely körülveszi, ébresz­tette bennem a csalfa etimolo­gizálás álhiedelmét... A valóságra térve: a kitű­nően karbantartott kastély — SZOT gyermeküdülő, ahol té­len kéthetes turnusokban 200 —200, nyáron, az e célra épült pavilonok felhasználásával, 500—500 gyermek váltogatja egymást. Harmadik évtizede, hogy az Andrássy grófok, Prónay bá­rók nagybirtokai és néhány középbirtokos több száz hold­jai a tóalmási dolgozók kezé­re jutottak. A korszerű mező- gazdaságot a szentlőrinckátai termelőszövetkezettel egyesült Lenin Tsz képviseli, ahol a családtagokkal együtt mintegy 300 személy dolgozik. A tóal­mási központú Lenin tsz helyi területe 3400 hektár, amelyen a gabonaféléken kívül jelentős hozamú a hagyományos zöld­ségkertészet.. A hagyományok hagyománya itt: a paradicsom, amit a közelben fekvő hatvani konzervgyár dolgoz fel, s ezen­kívül a borsó. A közel négyezer f5nyi to_ kosából 1000—1100 a budapes­ti házgyár, a 21. Építőipari Vállalat dolgozója. Ezeket idestova tíz éve napi 15 válla­lati autóbusz szállítja munka­helyére és hozza munkaidejük leteltével vissza Tóalmásra. Amin már előző, dányi baran­golásomban elcsodálkoztam, abba a furcsa mesterségbe Tó­almáson is beleütköztem. Na­ponta mintegy 300 ember vo­natozik át Tápiószecsőre s bu- szozik tovább a fővárosba, hogy a köztemetőkben, mint 6Írásó, sírápoló, ravatalozó, halottkísérő tevékenykedjék. Előző írásomban bölcselkedés- formán igyekeztem ezt a külö­nös munkavállalási formát ér­telmezni — itt, Tóalmáson, olyan embertől, aki- ma veze­tő munkakört tölt be, de ifjú­korában három esztendőn át, apja nyomdokaiba lépve, sírt ásott Budapesten, megkaptam a reális magyarázatot. Filozo- fálgatás helyett íme a reális okfejtés. A harmincas évek létbizonytalansága közepette biztonságos állapotban érez­hette magát az. aki Budapest Székesfőváros alkalmazottja lehetett. A köztemetők dolgo­zójának szabott keresete, egyenruhája — gyászhuszár! —, nyugdíjjogosultsága, ebből folyólag tekintélye és rangja volt a faluban. Helyzetük va­lamivel alacsonyabb szinten talán, az egykori vasutasoké­val vethető össze, akiről azt mondta a szólás-mondás és jobb kihasználására mostaná­ban eszeltek ki, igen ötletes. A jelenleg is szokásos falusi lakodalmakat szeretnék itt megrendeztetni. Tóalmás, amely a megyei közságfejlesztési és szépítési Világvárosi patika — Tóalmáson. azt hirdette a hímzett konyhai [ falvédő: — Tehetyi, mert vas- | útyi — Magyar állam fizetyi... — A temetőmunkásokat ugyan nem a magyar állam, de a ma­gyar főváros fizette, s kiszol­gáltatottságuk nem volt olyan kiélezett, olyan szembeszökő, mint béres, napszámos, zsellér s egyéb uraségi cseléd atyafi- ságuké. A keresőképes lakosság kor­szerinti megoszlása is érdekes képet ad. Az idősebbek a téeszben dolgoznak, a fiatalab­bak a fővárosba ingáznak és körülbelül 400 nő — gobeline- zik. Tóalmás a korábbi cik­keimben említett nt-gy gobeli- nes község egyik jelentős posztja, munkájuk bejárja a fél világot. Bár a községnek más ipara nincs, a sokirányú foglalatos­ság és a szorgalom, szerencsés kezű és hasznos szándékú ve­zetéssel párosulva, az elmúlt tíz esztendőben a fejlődés gaz­dag eredményeivel büszkél- kedhetik. Soroljunk fel néhá­nyat a legfrissebb létesítmé­nyek közül. Bevásárlókombi­nát presszóval, kisvendéglővel, önkiszolgáló élelmiszerbolttal, vasáru- és ruházati üzlettel. Nyolc tantermes iskola, peda­góguslakással, s ahol korábban egyetlen orvos sem volt, most két orvosi körzet, külön fog­orvos, szakrendelő és tanács­adó épület, végül, de nem utol­jára: egy valóban nagyvárosi színvonalú, modern új gyógy­szertár. Évente 40—50 ház épül és korszerűsödik, az épületek 80 százaléka komfortos, fürdő­szobás, másfél évtized alatt a község otthonainak háromne­gyede újjáalakult. Az 1963—64-ben emelt mű­velődési házban irodalmi szak­kör, népi tánccsoport, nyelv­iskola, könyvtár és egy látoga­tott pinceklub működik. Ügy mondják, ha ma készülne ez a létesítmény, altkor a nagyte­rem helyébe inkább több, ki­sebb : szakosított klubhelyisé­get alakítanának ki — ilyen szűkebb egységekre nagyobb az igény. A terv, amit a mű­velődési ház nagytermének A VÁCI TAURUS GUMIGYÁR új termékek gyártásához, három műszakban betanított munkára FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VESZ FEL A kellő gyakorlat megszerzése után a gyár lehetőséget ad különféle gépein a vizsgák letételére A vizsgázott dolgozókat a továbbiakban szakmunkásként foglalkoztatjuk. Keresünk még közgazdasági egyetemi végzettségű vagy középfokú végzettségű, de nagv gyakorlattal rendelkező ELEMZŐ KÖZGAZDÁSZT, valamint képesített vagy érettségizett LABORÁNST Felvilágosítás: a gyár Munkaügyi osztályán, Vác, Derecske dűlő. G&rdos Katalin felvétele versenyben 1970 óta három he­lyezést ért el, ilyen irányú el­képzelésekben nem szegény. Egy kutatófúrás alkalmával 1969. március 14-én közel 50 fokos meleg víz tört fel a köz­ség határában. A környező te­rületet azóta bekerítették, fásí- tot.ták, fürdőmedencével, 2 hidegvizes kúttal látták el és elkészítették a tervet egy kul­turált fürdőkomplexum kikép­zésére. Egy Tóalmásra vonatkozó kerek 100 évvel ezelőtti fel­jegyzésben ezt olvashatjuk: — „Napszámost nem kell soha vidékről hozni. Mindig akad bőven a községben, belőle elég kapható... Cseléd is van elég helyben. Férficselédnek 50— 60, női cselédnek 30—40 forint az évi bére”. 01\en évvel ezelőtt a köz­ség fele volt munkanélküli. Az éhezőkről nincsenek számsze­rű adatok. De hogy huszonöt esztendő alatt ezer év keserű késését hozta be a tóalmási nép is, azt tanúsíthatom. Békés István Amfora-választék Az Amfora üveg-, porcelán-, kerámia-, •műanyagkereskedel­mi vállalat várható idei for­galma 1,3 milliárd forint lesz, s ez 85 millióval több mint a tavalyi. Növekszik az áruvá­laszték is; különösen a kor­szerű höálló üvegedényekből. Hamarosan az üzletekbe kerül az NDK-ból importált újfajta, ízléses tűzálló porcelánedény. A lakáskultúra színvonalá­nak további emelésére külön­féle dísztárgyakat, egyebek kö­zött úgynevezett pókhálóüveg­ből készült vázákat, poharakat is árusítanak ez évtől. Az újdonságok között szere­pel két különféle méretű ctí- misüveg. A második félévben jelenik meg az Amfora varia porcelánedény, a Bella elne­vezésű modem formájú és mintájú étkészlet; jelenleg már kapható a Pille műanyag garnitúra, amely a fürdőszo­bák és gyermekszobák prakti­kus berendezése. — Raktárépítők. A Volán 20. számú Vállalat szentend­rei önálló főnökségének Vö­röskő szocialista brigádja, kivitelezőhiány miatt, tár­sadalmi munkában vállalta egy raktár felépítését. Anyák veszik — bébik kapják A budaörsi Texelektro szövetkezetben az idén két és fél millió bébinadrágot készítenek a műanyagüzemben. A kisgye­rekes anyák sokat vásárolnak belőle. Koppány György felvétele HORANYI HAJÓÉPÍTŐK Az idén elkészül a mikro Tavasszal, nyáron, nagy for­galmúak a Pest megyei Kis­hajózási és Javító Vállalat át­kelőhelyei. ’A huszonnégy ál­lomáson huszonhat hajó, ti­zenhét komp és jó néhány la­dik szállítja az utasokat egyik partról a másikra. A legismer­tebb rév a váci, itt jár a Toldi Miklós motoroskomp is. A személy- és teherforga­lom zavartalanságának egyik előfeltétele a gondo­zott hajópark. Két vonalszerelő és egy elekt­romos szakember javítja az állomásokon az elromlott ha­jókat, ők tartják a kötelező műszaki szemléket is. A súlyo­san sérült, üzemképtelen vízi járműveket a horányi hajója­vítóban „gyógyítanák”, de ilyen üzemzavar még nem volt. A Dunakesziről komppal percek alatt megközelíthető üzemben negyvenhármán dol­goznák. Sokan járnak Sziget­monostorról, kevesebben Göd­ről, Vácról. A munkásokat a vállalat saját autóbusza fuva­rozza reggel és délután. Tavalyi tervüket csaknem félmillió forinttal túlteljesítet­ték. A javításokon és a csak műhelyben tartható szemléken kívül hajóépítéssel, pontosab­ban „úszómü-épiléssel” foglal­koznak. Jelenleg a Fővárosi Vízművek megrendelésére ké­szül egy tizenkilenc méteres bejáróhajó. A második félév­ben egy ötvenöt tonnás kom­pot építenek, amely a mohá­csi átkelőforgalmat javítja majd. Különleges igényt elégít ki a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat. Tavaly a Győ­ri Erdőgazdaság megrendelé­sére rönkrakót készítettek, egy osztrák céggel együttműköd­ve. Dunakutató méröhajót ren­delt a VITUKI, s szintén az el­múlt évben adtak át egy két­Á nagy vállalkozás Bíróság elé kerül az „üzemszervező" kisiparos Az ürömi Magyar—Bolgár Barátság Tsz a budakalászi Dolina mészkőbányát 1969- ben bérbe vette a Pilisi Park­erdőgazdaságtól. Még ugyan­abban az évben bérbe adták a mészégető kemencét Süveges Sándor — pilisvörösvári lakos — mészégető kisiparosnak, aki ígéretet kapott a termelőszö­vetkezettől a folyamatos és megfelelő mészkőellátásra. A termelőszövetkezet ve­zetői úgy gondolkodtak, ha pusztán a kitermelt kö­vet értékesítenék, nem ki­fizetődő a vállalkozás, ha viszont közösen dolgoznak Süveges Sándorral, mind­annyian nyernek. A kisiparos sem tudott volna ugyanis egy­maga, évi, mintegy kétezer tonna égetéshez szükséges mészkövet szerezni. A megállapodás szerint a kisiparos vállalta 2 ezer tonna mészkő elszállítását a tsz bá­nyájából, és azt, hogy ebből ezer tonnát éget. A 2 ezer ton­na feletti termelés utáni mennyiséget ingyen kapta meg annak fejében, hogy javítja az utat és tisztítja a bányát. A szerződést később módo­sították, s végeredmény­ben felszabadították a termelés határnagyságát: Süveges a megállapodás sze­rint most már a 2 ezer tonna mészkőn felül is bármilyen mennyiséget kitermelhetett. A termelés úgyszólván meg is duplázódott. Az egyetlen felté­tel volt. hogy a kisiparos csak az égetett meszet értékesíthe­ti, a követ nem adhatja el. Süvegesnek viszont nyilvánva­lóan akkor származott nagy haszna az egészből, ha minél több követ szállít el a bányá­ból. Az utólagos felmérések alapján valószínűsíthető, hogy a kisiparos, a termelőszövetke­zettel kötött megállapodás sze­rinti mészkőmennyiség mint­egy kétszeresét bányászta ki. A termelőszövetkezet a kis­iparost szabálytalanul fő­könyvi számlára vette úgy, mintha a magánvállalkozás a tsz önálló üzemága lenne. Süveges névlegesen rész­legvezetőként szerepel az elszámolásokban. Ugyancsak a főkönyvi karton­ra jegyezték a mészégetőt ter­helő költségeket, s a mintegy ezer tonna égetett 'mész árbe­vételét is. A Süveges által ki­égetett, de a tsj által értéke­sített meszet szintén a terme­lőszövetkezet számlázta. Süveges az engedélyezett 2— 3 személynél többet, 7—8 al­kalmazottat tartott. A terme­lőszövetkezet négy év alatt több mint négy és fél millió forint értékű meszet értékesí­tett. a kisiparos pedig három­millió 350 ezer forint értékűt A Pest megyei Rendőrfőka­pitányság fényt derített a bűn- cselekményre, s megállapítot­ta: a termelőszövetkezet veze­tői felelősek azért, hogv a kis­iparossal kötött megállapodás tette lehetővé: Süveges ipari vállalkozása túlha­ladja a kisipar körét, s hogy ezer tonna meszet értékesítsen. Süveges Sándor azzal véde­kezik többek között, hogy nem tudta, nem mondták meg ne­ki, hol a határ. A rendőrségi nyomozás rö­videsen befejeződik. A kis­iparos, valamint a termelő- szövetkezet felelős vezetőinek ügyét, vádemelési javaslattal továbbítják a főügyészségre. P. Zs. törzsű katamaránt, amelyet a Borsod-Abauj-Zemplén me­gyei Tanács kért. Természetesen egyik legfon­tosabb feladatuknak tekintik a Pest megyei hajóforgalom fej­lesztését, korszerűsítését. Idén, az első félévben fejezik be az elektromos kompot, amely a majosházi átkelőhelyen mu­tatkozik be. Az újítást Bau­mann István, üzemvezető és Donauer László vezető terve­ző dolgozta ki. Ha beválik, a megye dé­li részén levő köteles kom­pokat ilyenre cserélik ki. Ugyancsak idén készül el a mikrohajó mintapéldánya. A tizennégy-tizenöt személyes farmotoros hajó az angyalszi­geti vagy kerekzátonyi átke­lőforgalmat teszi kényelme­sebbé. Később még négyet épí­tenek, ezek szintén ladikos át­kelőhelyekre kerülnek. A fe­dett mikrohajó kényelmes uta­zást biztosít az utasoknak, s jobb munkakörülményeket a révészeknek. Az üzem idei terve nyolc­millió forint, másfél millióval több mint a tavalyi. A munka sokasodik, ez az egyre fokozó­dó utas- és teherforgalom kö­vetkezménye. Megrendelésük is van bőven. A növekvő feladatok végre­hajtásához bővítésre lenne szükség, de nincs terület. Ezért inkább belső korszerű­sítést terveznek: a sólyatér át­építését, partfaléoitést és egy motorkiemelő beállítását. Ha ezek elkészülnek, az üzem al­kalmas lesz a középkategóriás hajók befogadására, nagvóbb úszúművek felújítására, kar­bantartására is. T. A. Építőipari gépszerelő, iv- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezni lehet: a „Prosperitás " KS1 Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45 > i *

Next

/
Thumbnails
Contents