Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
res» étr-cr ^fűvlap 1074. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Tanya világ. Nincs semmi hozzátennivalónk ahhoz, amit négy estén át a tanyáról szóló riportsorozatból megtudtunk és megtanultunk. A dokumentumfilm teljes és egységes képet adott a tanyákról, noha — természetesen — nem tudott minden problémát megoldani; ez a jövőre, az életre marad. A vállalkozás jelentőségét viszont annál inkább van okunk méltatni, mert a témakörben Pest megye is közvetlenül érdekelt. A tanyák sorsa, jövője nem új vita tárgya és nem js a televízió adásaiban jelentkezett először. A korábbi közlések, viták azonban egyrészt összehasonlíthatatlanul kisebb közönséghez jutottak el, s a dolog természete miatt nem nyújthattak olyan élet teljes és szemléletes képet a témáról, mint most a televízió. Másrészt a dr. Romány Pál vezette műsor, a háromrészes dokumentumfilm és az utána következő síúdióbeli vita nemcsak egyszerűen be- számolt-tudósított a tanyavilág helyzetéről, hanem nagyon határozottan beleszólt a jövő- jükbe is. A sorozatnak ez a valóságot alakító szándéka, törekvése — mint a záróvitából kiderült —, tényleges következményekkel, kézzelfogható eredményekkel járt. A műsor hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos, élettől elszakadt, elavult jogszabályokat — például azokat, amelyek mereven tiltják az új tanyák építését — gazdasági, társadalmi érdekből rövidesen megváltoztassák. A sorozat ezzel a maximumot nyújtotta. Ennél több televíziós műsortól, riporttól nyilvánvalóan nem várható, s Az adássorozat nyomán a tanyavilág „a látóhatár széléről” mindenképpen közelebb került hozzánk, nézőkhöz, és mint láttuk, az ügyintéző illetékesekhez- is. Hazai esték. Monstre műsorsorozat kezdődött pénteken este a televízióban. Annak a II adásra tervezett akciónak első két és fél órás műsorát láttuk, amely egy esztendőn át húsz városunkat mutatja majd be. Már a pénteki adásból kiderült, hogy a tv legjobb, legnagyobb vállalkozásaira emlékeztető akcióról van szó, mozgalmas és tömegeket mozgató műsorról. Annyira, hogy az első adásból, amely Nyírbátort és Sopront mutatta be, egy-egy pillanatig már- már úgy látszott, túlméretezett az akció. A műsor karmesterének, vezetőjének, Vit- ray Tamásnak azonban. aki mint rutinos játékvezető, most is higgadtan és határozottan sikerült rendet teremtenie a kezdődő zűrzavarban. Szép és jelentős akciónak ígérkezik a Hazai esték. Újabb adásait is érdeklődéssel várhatjuk. ö. L. KIVÁLÓK Tanulságok a győztesek példájából Fejlődést eredményez a versengés is A közelmúltban adták át a kiváló művelődési ház, kiváló művelődési könyvtár, az aranykoszorús, illetve kiváló ifjúsági klub kitüntető cím viselésére jogosító okleveleket. Az eredményhirdetéseknél többször hangzott el Pest megyei művelődési intézmény neve. Az országosan kitüntetett harminchét művelődési otthon közül négy működik Pest megyében, s a négyből kettő: a bagi és a Csepel Autógyár művelődési központja már második alkalommal szerezte meg a kiváló címet. A harmincnégy kiváló könyvtár közül kettő található megyénkben, a kilencvenkét aranykoszorús ifjúsági klub közül pedig három. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei jó ütemben dolgoznak a visegrádi fellegvár helyreállításán. — Segítség iskolásoknak. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a budaörsi általános iskola és gimnázium tornatermének építéséhez 100 ezer forinttal járult hozzá, és vállalta, hogy segítséget nyújt az iskola és a napközi otthon épületgépészeti berendezéseinek javítási munkáihoz. Például Érden A muiikásműveltség fejlesztése a cél Serényebbek a szülői munkaközösségek Irányítástechnikai oktatás — Új fizikai laboratórium Köztudomású, hogy az idén j nélkül, természetesen, vágy- minden iskolában serényebbek is akkor, ha az iskolának egye- a szülői munkaközösségek, dűl kellene megoldania ennek mint eddig bármikor. A meg- ' a modem tudományágnak az növekedett aktivitás szerves következménye-eredménye annak az új helyzetnek, ami szeptember óta az iskolákban kialakult. A tanév első hónapja óta — s részben már előtte is — tizenhat olyan új rendelkezés-dokumentum jelent meg, amely nagyon lényeges, fontos, talán alapvető dolgokban változtatta meg az iskolák és a tanulók munkáját. Nyilvánvaló, hogy az új intézkedésekben a szülőknek is el kellett valahogyan igazodniuk; érthető hát, ha tájékozódni a legilletékesebbhez, az iskolához fordultak A kapcsolat tevékeny Nagy tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a szülői aktivitás, a szülői munka- közösségeknek ez a megye- 6zerte tapasztalható fellendülő tevékenysége, az iskola és a szülői ház kapcsolata ezzel a tájékozódással-érdeklődéssei ki is merül. Ellenkezőleg: ezzel kezdődik. Érden például, az érdi gimnáziumban is, tapasztalható a megnövekedőit szülői érdeklődés. De nemcsak ez; aktivitás is. Hogy mit jelent ez? Azt például, hogy a szülők részt vettek a gimnázium új házirendjének elkészítésében, hogy megjelentek sokféle iskolai tanácskozáson, megbeszélésen, most csütörtökön például azon a nevelési értekezleten, amelyen az iskola tanárai az új rendtartás bevezetésének tapasztalatait vitatták meg. Egy üzem, egy iskola Az érdi Vörösmarty Gimnáziumban például a gyakorlati foglalkozások megszervezéséhez járult hozzá jelentősen az aktivizálódó szülői munkaközösség. Nemrég került a gimnáziumhoz a matematika-fizika szakos tanárházaspár, Varga László és felesége. Friss diplomával a zsebükben, a budapesti tudományegyetemen tanultaknak megfelelően, gyakorlati foglalkozásként az érdi gimnáziumban bevezették az irányítástechnikai, képzést. Az irányítástechnika — talán nem mindenki tudja — a XX. század tudományának, a kibernetikának egyik ága. Oktatása ^open ezért, sok, nagyon sok pénzbe kerülne. Üzemi háttér oktatását. Az érdi gimnáziumban, amikor a Varga házaspár, megkezdte újszerű munkáját, még hiányzott ez az üzemi háttér. Ekkor lépett közbe a szülői munkaközösség. Batha Gyula, a gimnázium SZMK elnöke, a százhalombattai hőerőmű dolgozója. Ez az üzem — mint köztudomású — nem áll rosszul a számítástechnika dolgában. S Batha Gyula közreműködésének köszönhetően az irányítástechnika oktatásának gondjaival küszködő érdi gimnázium ós a százhalombattai üzem kölcsönösen felfedezte egymást. A két intézmény, az iskola és az üzem vezetői, Dizseri Sándor a gimnázium és Csemterics Sándor, a hőerőmű igazgatója találkozott; ennek nvomán megszületett az az együttműködési szerződés, amely az érdi gimnáziumban szilárd alapokra fektette — ezen magától értetődően mindenekelőtt anyagi alapok, tárgyi feltételek értendők — az irányítás- technika oktatását. Látogatás a hőerőműben Az érdi gimnázium tanulói mindezeken felül tanulmányaikhoz igénybe vehetik, felhasználhatják a hőerőmű számítástechnikai apparátusát. Aminthogy már fel is használták. Kell-e bizonygatni, milyen óriási élmény volt — lehetett az irányítástechnikai képzésben részt vevő harminckét gyereknek az ismerkedés a vállalat modern gépeivel? S ez még nem minden. A hőerőmű jelentős segítséget ad az iskola új fizikai laboratóriumának létesítéséhez is. Nincs szabad hely Lehetséges persze, hogy az érdi gimnázium a szülői munkaközösség segítsége és közreműködése nélkül . is találkozott volna a hőerőművel. Az viszont egészen biztos, hogy az iskola maga, tehát a szülők nélkül, nem sokra ment volna egy egészen más természetű gond megoldásában. Az érdi gimnázium felvevőképessége, kapacitása sokáig nem volt kihasználva. Több tanulót tudtak volna felvenni, mint ahányan jelentkeztek Az iskola a szülőkhöz fordult segítségért. Ezzel meg is oldódott a probléma. A szülők segítettek a „beiskolázásban”, s az idén már nincs „üres hely” a gimnáziumban. A szeptember óta bevezetett új intézkedések, rendeletek következtében tehát alakul, változik avulói ház és az iskola kapcsolata. Nem magától, persze. Ahol az iskola jól dolgozik, ott a szülői munkaiközösség is aktív. Mint például Érden. Ökrös László A győzteseket minden dicséret megilleti, hiszen a művelődési házak és a könyvtárak kát esztendőn át, az aranykoszorús ifjúsági klubok pedig három év kiemelkedő munkájával bizonyították: közművelődésünk szilárd bázisai. Nem bizonyításként — megtette azt a kitüntetés —, inkább csak a követendő példa kedvéért, hadd idézzünk fel néhányat e sikeresen működő művelődési intézmények elért eredményei közül. A Csepel Autógyár művelődési központja igazi munkáson honná vált. Az ifjúmunkásoktól a szocialista brigádokig a munkásiműveltság fejlesztése itt az elsődleges cél. A bagiak országosan is egyedülálló kísérletükkel — az oktatás és közművelődés koordinálása, a művelődési központ holnapi közönségének nevelése a ma diákjaiból — védték meg egyszer már elnyert kiváló címüket. A váci Madách Imre művelődési központnak sikerült a közösségi élet igazi fórumává válnia, méghozzá úgy, hogy elsősorban a munkások művelődését, igényes szórakozását szolgálták. Az abonyiak pedig két esztendő alatt — fenntartójuk, a tanács hathatós anyagi támogatásával — szinte a semmiből teremtettek tartalmas, sokakat vonzó közművelődést a nagykő’0 égben. Értékes kapcsolatok A Csepel Autógyár szak- szervezeti könyvtárának elsősorban azért sikerült megőriznie a két esztendővel ezelőtt már elnyert kiváló címet, mert ott is elsősorban a munkásművelödésben léptek előre. Amivel jelenleg még nem sok könyvtár büszkélkedhet: itt az olvasók fele munkásember! Az albertirsai könyvtár gyermekrészlege viszont a nagyközség valamennyi iskolájával alakított ki igen gyümölcsöző kapcsolatot. A gyömrői Rákóczi ifjúsági klub kilencven tagja szerda kivételével a hét minden napján találkozik egymással, s fejt ki tevékenységet a négy rétegklub valamelyikében. A törteli ifjúsági klub minden tagja KISZ-tag, ennek eredményeként igen jó a kapcsolatuk a község négy KISZ- alapszervezetével. A váci Egyesült Izzó Univerzum ifjúsági klubja kétszáz taggal, öt rétegklubbal működik. Országosan is egyedülálló kezdeményezésük: a harminc éven felüliek klubja, amelynek munkájában azok vesznek részt, akik már elmúltak ugyan harminc évesek — ez az ifjúsági klubok korhatára —, de továbbra is részt kívánnak venni a klub tevékenységében. Hasonlóan jól dolgoznak abban a hét ifjúsági klubban is — ceglédi, Csepel autógyári, Örkényi, szentendrei, szentmártonkai szigetszentmártoni és veres- egyházi —, amelyekben ezúttal első, vagy második al kálómmal szerezték meg a kiváló címet. Azonos feladat Követendő példák. Különösen most, a Központi Bizottság közművelődési határozata után. „A közművelődésnek a kultúra, az ismeretek terjesztésén túl fontos fe, ta — hangsúlyozza a ha zat —: a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáját magas fokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása; Uz önművelés fontosságának felismertetése, lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása.” Mindez nem csupán a már említett, kiváló művelődési intézmények feladatait határozza meg, hanem a megye mintegy másfél száz művelődési házának, négyszáz- hetven tanácsi, illetve szak- szervezeti könyvtárának, százharminc ifjúsági klubjának a tevékenységét is. Elgondolkoztató, hogy a hétszázötven művelődési intézmény közüf miért csak félszáz szívügye volt a fokozottabb előrelépés, a munka tartalmasabbá tétele? A feladat — a műveltség terjesztése, az emberek tudatának formálása, igényes szórakozásának biztosítása — mindenütt ugyanaz, ha a lehetőségek nem is minden esetben azonosaié. A vetélkedés szellemében Tény, hogy a kiváló művelődési házak, könyvtárak, klubok sokat tehetnek a köz- művelődés fejlesztéséért tapasztalataik, módszereik közreadásával, azzal, hogy közkinccsé teszik a tömegeket vonzó, eredményes közművelődési munka gyakorlatát. A nagy előrelépés azonban mégis csak akkor következhet be, ha a rövidesen újra meghirdetésre kerülő kiváló pályázatokra az eddiginél sokkal több művelődési ház, könyvtár és klub nevez be. A részvétel — s ez tanulságos —, még azoknál az intézményeknél is jelentős fejlődést eredményezett — veresgyeházi, dunakeszi, gyömrőr, nagykőrösi művelődési központ, a gödöllői Agrártudományi Egyetem, az aszódi Fegyveres Erők, a váci Forte ifjúsági klubja —, amelyek nem érték el a legjobbakat megillető kiváló címet. Prukner Pál Telkitől Tinnyéig Őrjárat Pest megye nyugati csücskén Hármas házasság i i T > A budai járás északi része egyben Pest megye legnyugatibb csücske. Eldönthetetlen, hogy az öleiésnyire fekvő községek közül melyik a legszebb. A flóráját most kibontó vidékről nem is sejtené az átutazó, hogy vízben szegény. Ahol van, ott meg állandó gond a hálózat bővítése. S ha már a bővítésnél tartunk: az óvodákra, iskolákra legalább úgy ráférne — .Telkitől Tinnyéág. A többségnek kenyeret a mo- ző- és erdőgazdaság ad, de szép számmal ingáznak is az emberek az ISG-be vagy a főváros valamelyik üzemébe, gyárába. Osztás Jánostól, a járási pártbizottság titkárától útravalóul megtudtuk, hogy a járás területén élő 1588 nagy- családos kenyérkeresője nem kevesebb mint 580 vállalatnál dolgozik. A pártszervezetek a Hazafias Népfront aktívákkal ezekben a hetekben térképezik fel, hogy mit tehetnek a községek a nagycsaládosokért. Főleg a lakáshelyzet megoldása sürgető feladat. Sokan örömmel építkeznének — ha lenne telek, de a lakótélén- építkezésnek is vannak akadályai. „Egy bizonyos — hangsúlyozta a titkár, mielőtt soros őrjáratunknak nekivágtunk —, csak társadalmi ösz- szefogás vezethet eredményhez. Vagyis, amíg nem tekinti valamennyi pártszervezet politikai kérdésnek a három vagy annál több gyerekes családok sorsának jobbra fordítását, addig nem megyünk semmire.” Az erdő fohásza A tájban gyönyörködve elkerüli figyelmünket az erde’ út, amely a Telki Állami Erdő- és Vadgazdaság központjába vezet. Visszafelé éberebbek vagyunk, s csakhamar égj tisztáson rábukkanunk a kastélyra eihiékeztető irodaházakra. A 16 ezer 700 hektárny erdőgazdaság igazgatója Tollner György erdészruhábar fogad bennünket, s ő mutatj; be hazánk leggazdagabb vadrezervátumát és a gazdaság munkáját. — Most éppen vadászati tilalom van, ez az ellesek ideje ilyenkor a fakitermelést szüneteltetjük, hogy vadjainkat, s muflonokat, a dámokat, s szarvasokat, a vaddisznókat ne zavarja a gépek zúgása, . az emberi beszéd. A mezőgazda- sági munka kerül előtérbe, kétezer holdon a vad etetésére alkalmas növényeket termesztünk. Épül a kerítés is, amely a vadkár megelőzésére szolgál. Hatezer hektárnyi területet kerítünk be 60 kilométeren. Ennek a munkának leginkább a környező termelőszövetkezetek örülnek, hiszen a vadak leggyakrabban az ő földjeiket fosztogatják. A hatalmas erdőség Budakeszitől Gerecséig húzódik. Ezen a területen jelentős a fakitermelés is. — Idén 15 ezer köbméter fát vágunk ki, ennek egy részét saját üzemünkben, Budakeszin dolgozzuk fel. Ládákat gyártunk és a cipőiparnak kaptafákat. Az üzemet hamarosan bővítjük, terveink szerint a következő ötéves tervben már 25 ezer köbméter fa feldolgozására lesz alkalmas. A közeljövőben adjuk át a faüzem új szociális létesítményét, amelyet több mint egyApnlis utolsó napján lesz egy hónapja, hogy frigyre lépett az egyaránt jó adottságú, jövedelmezően gazdálkodó biatorbágyi Lenin, pátyi Petőfi és zsámbéki Űj Élet termelő- szövetkezet. A zsámbéki-me- dence Lenin tsz-e a maga 5400 hektár termőföldiével esvesapásra a járás legnagyobb gazdasága lett. Értekezletre betömi nem egy helyen szentségtörés — az egyikori zsámbéki Üj Élet elnöki szobájában azonban, ahol jöttünkkor éppen a vezetőség tanácskozott az Állami Biztosító szakembereivel, őszinte a marasztaló szó. — Az egyesülést a fejlődés igénye sürgette, régen törtük rajta a fejünket — mondja Szín Béla elnök —, »hiszen aligha kell érvelni amellett, hogy a kis szövetkezetek hosz- szú távon önmagukban nem boldogulnak, képtelenek számottevő fejlesztési alapot létrehozni. Vagyis a jövő — esetünkben már a jelen — a területi koncentráció, amely nagyobb méretű szakosodási folyamatok kibontakozását teszi lehetővé. — A fúzió azért nem ment egészen símán. Pátyon például az első egyesülést kimondandó gyűlésre nem jött össze a tagság. Az áldást azonban mégis a három szövetkezet, összesen 764 tagja adta rá végül — titkos szavazással. Meg- vitatnivaló persze, maradt még ’ócskán, elsősorban a bérezési rendszer egységesítése teszi próbára a nagy lendülettel munkához látó, tapasztalt vezetőséget. Bizony lesz akinek kevesebbel kell beérnie. Rögtön egy példa: az egyik elnökhelyettes — merthogy kettő is van — fizetése 7200 helyett „csak” 7000 forint lesz. — Termelőszövetkezetünknek 322 nyugdíjas, illetve járulékos tagja van. A vezetőség határozatot fogadott el, hogy a nyugdíjasok havi jövedelmét 880, a járulékosokét pedig 680 forintra egészítjük ki. Ez hozzávetőlegesen évi 1 millió forint kiadást jelent. A három szövetkezet termelési értéke tavaly az alap- és az ipari tevékenység révén 150 millióra rúgott. Az idei terv 176 millió forint. Annak millió forintért építettünk. Tevékenységünket legtöbben a Budakeszin levő üzletünkről ismerik, hiszen itt, a la Kossá - got ellátó boltban épületanyagtól kezdve többféle faárut találhatnak a vásárlók. — Sok ezer fát vágnak ki évente, nem vezet ez az erdő kipusztulásához? — Ahonnan kivágjuk a fákat, oda azonnal újakat ültetünk, hogy 80—100 év múlva, amire ismét arra a területre kerülnek a favágók, már öleseket találjanak — mondja Tollner György igazgató, és búcsúzóul egy emléklapot nyújt át, amelyen az Erdő fohásza áll: „Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! En vagyok tűzhelyed melege, hideg téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat. En vagyok a gerenda, mely házadat takarja, én vagyok asztalod lapja, és vagyok az ágy, amelyben fekszel, á deszka, amelyből csónakod építed. En __ vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája ... Koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd a kérésem: Ele bánts!”
