Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
rts r M£G 1974. Április 21., vasärnap K^CívSap Az élelmiszergazdaság forradalma Iparszerű termelés - munkássá válás Beszélgetés dr. Bíró Ferenccel, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárával Élelmiszer-gazdaságunk forradalma — így jellemezhetjük a mezőgazdaság mai, ugrásszerű fejlődését. A hagyományos munkát felváltja az iparszerű termelés, a korszerű gépek csatasorba állítása, az erők koncentrálódása, a szakosodás. A mai változás olyannyira jelentős, hogy történelmünkben majdan együtt emlegethetjük a szocialista nagyüzemek megteremtésével. Élelmiszer-gazdaságunk forradalmáról dr. Bíró Ferenccel, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkárával beszélgettünk. — Az élelmiszertermelés minőségileg új szakaszba érkezett. A mezőgazdaságba befektetett állami támogatás, a gazdaságok erőforrásainak gyarapodása megteremtette a feltételeit annak, hogy nagyüzemeink új technológiával, új szervezési módon termeljenek. A minőségi változás az iparszerű termelési rendszerek elterjedésében jut kifejezésre. F termelési rendszerek lényege a magasabb követelményeket is kielégítő munkát úgy szervezik meg, hogy a termelést befolyásoló feltételeket komplex módon teremtik meg és alkalmazzák a gyakorlatban. Mélyek a legfontosabb feltételek? Négyet emelnék ki: a nagy termelékenységű technika. technológia alkalmazását, a kémia eredményeinek csatasorba állítását, a genetika vívmányainak hasznosításai s a mezőgazdasági szakismeret, szaktudás fokozódását Az iparszerű termelésben e lehetőségeket komplexen, együtt kell alkalmazni. — Hogyan teremtik meg a Pest megyei gazdaságok korszerű munkafeltételeit? — Pest megyében ötven szakosított tehenészeti, tizenhat sertéshizlaló telepet alakítottak ki a gazdaságok, több mint hatvan baromfikombinátban folyik korszerű munka. Az állattenyésztés fejlődésével egyidejűleg az iparszerű növény- termesztési rendszerek is fokozatosan elterjednek. A mezőgazdaság jelenlegi gépparkja viszonylag kis teljesítményű, a gépek átlag 8—10 éve kerültek a nagyüzemekbe. Hagyományai> termeléssel már nem lehel fordulatot elérni a gazdálkodásban. Pest megyében is megfigyelhető az a törekvés, hogv nagyobb teljesítményű gépekkel kívánnak dolgozni: a vezetők értik a változtatás szükségességét. Az iparszerű növénytermesztési rendszerek gyakorlati alkalmazása előtt azonban több feltételt a gazdaságoknak kell megteremteniük. Elsősorban szükséges területnagysággal kell rendelkezniük, mivel az adott gépek, technológiai rendszerek ezt megkövetelik. — Az iparszerű termelési rendszerek meghatározott földterületet követelnek. A kis gazdaságok képtelenek a modern technika fogadására. Milyen lehetőség kínálkozik a területnövelésre? — A különböző termelési rendszerek más és más teru- ieinagycágot igényelnek. A CPS bábolnai kukoricatermesztési rendszer gépei 800 hektáron dolgoznak optimálisan, a bajai, a szekszárdi, a nádudvari módszerhez hafcszáz- hétszáz hektárra van szükség. Az iparszerű paradicsom- termesztéshez legalább 100— 130 hektár kell. Hatalmas, egybefüggő táblákra van tehát szükség a korszerű móri- szerek alkalmazásához. Pest megyében viszont nagyon sok a kis területű szövetkezet, amelyek birtoka a 600 nektárt sem éri el. A nagy teljesítményű gépek tehát szükségessé teszik a területi koncentrációt, s ezzel együttjár a termelés szakosítása, amely a gazciaságc-sság egyik legdöntőbb feltétele. Ma már elképzelhetetlen 20—25 féle növényfajtával foglalkozni egy gazdaságban. Mindezek a követelmények, a területnöve’és csak okos egyesülésekkel biztosítható — Korábban a közös gazdaságok vezetői és tagjai nem szívesen határoztak az egyesülés mellett. Vajon ma, amikor ez elodázhatatlan gazdasági feladat, megváltozott-e a szemlélet? — A tapasztalatok szerint a nagyüzemek tagjai és vezetői megértettek, hogy a korszerű termelési rendszerek bevezetése egyaránt érdeke a népgazdaságnak és a helyi kollektíváknak. Tavaly ősztől egyre több kezdeményezés történt a szövetkezetek egyesülésére Az első időszak lezárult, az egyesült szövetkezetekben most a megfelelő üzemi szervezet kialakítása, a vezetés konszolidálása a feladat, nogy mar az idei gazdasági év eredményes legyen. A nyár közepén azonban újabb egyesülésekre számítunk, ezt az' időszakot azért tartjuk jónak, mert ekkor a tagok, a vezetők a következő év termelési tervét közösen készíthetik el. s ösz- szel már együttesen vethetne*. A nyári egyesülés, igaz, túlmunkát jelent a vezietőkneK, de ezt a hátrányt ellensúlyozzák a fentebb említett előnyök. Természetesen a januári egyesülések is sikeresek, ha jól készítik elő azokat — Milyen tapasztalatokkal szolgáltak a már lezajlott egyesülések? — Nagyon jói előkészítettél? szinte mindenütt az egyesüléseket, s ezek sokban különböztek a korábbiaktól. Az elmúlt időszakban gyakran akkor egyesültek a gazdaságok, am.- kor az egyik pénzügyi problémákkal küszködött, s beolvadással akart kilábolni a bajokból Idén már több olyan szövetkezet egyesült, amelynél ilyen kényszerítő körülmény nem játszott szerepet. így például Valkó—Zsámook—Vác- szentiászló termelőszövetkezetei külön-külön is jól gazdálkodtak, ugyanígy Püspökhaí- vanban, Ácsán és Galgagyörkön is a fejlődés érdekében koncentrálták az erőket, a piisi gazdaságok egyesülése is a továbblépést szolgálta — s még hosszan lehetne folytatni a sort. — Milyen változásé hozott az egyesülés a szövetkezet életében? — Az egyesült szövetkezetek vezetői pontosan érzékelik, hogy az irányítás mechanizmusát másképpen kell kialakítani, mint a kis gazdaságokban. Érdekes, hogy ezek a módszerek eltérnek az állami gazdaságok szervezési megoldásaitól. Az egyesült nagyüzemekben több olyan funkcionális szervet is fenn kell tartani, ami ugyan a kis szövetkezetben is volt, de egészen más szerepet, hangsúlyt "kap a nagygazdaságban. Sajátos szervezeti formák kialakítása is szükséges. Gyakori volt például, hogy több község szövetkezete egyesült, s például a váci járásban az ágazati irányítás helyett, mellett falufelelősi rendszert alakítottak ki: bizonvos szociális problémákkal a falufelelős foglalkozik, áthidalja az egyesülés kezdeti zökkenőit. Persze, voltak negatív jelenségek is: ahol a vezetők sorsát nem sikerült megfelelően rendezni, ez sok problémát okozott Tanulság, hogy mindenkinek tudnia kell, milyen munkakörbe kerül majd. Például az áporkai kiskunlac- házi Petőfi Tsz egyesülése ilyen hiba miatt bukott meg. — A nagry földterülettel, rendelkező egyesült szövetkezetek mikor alkalmazhatják az iparszerű termelési rendszereket? — Van olyan gazdaság, ahol ez időben egybeesik az egyesüléssel, másutt csak a következő években alkalmazzák. Egyik-másik ágazatban rövid időn belül be lehet vezetni a modern termelési módot. A gödöllői járásból sok hasznos kezdeményezésről kaptunk hírt. Több helyen a paradicsom. a cukorrépa, a bab vagy a borsó iparszerű termelésére van lehetőség. A fóti—csomádi közös gazdaság gyümölcstelepítési programot akar kialakítani, amely még nem rendszerszerű gazdálkodás, de a szakosodás a koncentrálás előnyeihez vezet. A Dunavar- sány—Majosháza egyesült szövetkezet szakosított sertésteleppel akarja fölvenni a versenyt, most tehenészeti telepet építenek, s biztosítják a korszerű állattartáshoz szükséges takarmányt. — A mezőgazdasági termelés korszerűsödése milyen társadalompolitikai hatásokkal jár? — Ez a technikai váltás nagyjából egybeesik a generációváltással. A fiatalok a hagyományos mezőgazdasági munkát nehezen választják életpályának, de például a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz üvegházába szívesen mennek, s a korszerű gépeket is kedvvel irányítják. A generációs váltás is kényszeríti a vezetőket, hogy alkalmazzák a mezőgazdasági termelés legmodernebb módjait. Az iparszerű termelés hatására tovább csökken a mezőgazdasági munkaerő — Pest megyében 1970-ben a keresőképes lakosok 13,5 százaléka, az agglomerációban élők 8,3 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban, ez már világviszonylatban sem lebecsülhető arány — amely a falu struktúrájának további átalakulásáJ hoz vezet. A mezőgazdaságban erősödni fog a munkássá válás folyamata! A korszerű mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a jövőben sokkal inkább munkások lesznek, mint hagyományos értelemben parasztok ... — fejezte be nyilatkozatát dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Fóti Péter Leninre emlékezünk Lenin születésének 104. évfordulóját ünnepli hétfőn a haladó emberiség. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának em- lékünnepságét a pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezik meg, április 22-én délután 14 órakor, amelyen dr Wirth Adóm. az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára mond ünnepi beszédet. A megemlékezés keretében kitüntetik, illetve megjutalmazzák azokat a propagandistákat, akik fáradhatatlan hirdetői a marxista—leninista eszméknek. A gyakorlatról „Nem állítjuk, hogy Marx telét. A másik oldalon vi- vagy a marxis.ák valamennyi nnt nivan nárttagolc is akad’- konkrét vonatkozásban ismerik fZOl.l Oi> an párttagom isaK.aua szocializmushoz vezető utat. tak, akik — meg messzeme- Ez képtelenség, ismerjük en- n£ engedmények árán is — nek az. útnak az irányát, tud- , «... __ ju k milyen osztályerők vezet- a „megbehelest hndettek az nek ezen az úton, de a konkrét ellenséges világgal, gyakorlati utat majd csak a milliók tapasztalata mutatja meg, ha majd munkához látnak” — írta a nagy október előestéjén Lenin. Lenin másképp dott. gondolkoLenin tehát felülemelkedett az ortodox dogmatiz- muson éppúgy, mint a minden forradalmi romantikától mentes prakticizmuson. És nemcsak szavakban. Jó példa erre a szovjet állam külpolitikai irányvonala a genovai és hágai nemzetközi konferencia idején. 1922. elején Szovjet-Orosz- ország meghívást kapott a genovai konferenciára, amelynek célja a háború utáni Európa helyzetének és fejlődési távlatainak megtárgyalása volt. Ilyen körülmények között természetesen felmerült a kérdés, milyen irányvonalat képviseljen a világ első munkás-paraszt állama az őt körülvevő ellenséges, erős, de egyáltalán nem egységes országokkal szemben. A „baloldaliak” szerint (akik a hatalmon lévő pártban nem voltak kevesen) megalkuvás nélküli, elvi álláspontra kell helyezkedni, nem szabad feláldozni a kommunista eszméket a kapitalista országokkal kötött egyezményekből származó, ideiglenes anyagi előnyökért. A konferencián, megsemmisítő beszédekkel kell fellépni a polgári pacifistákkal szemben, hangsúlyozni kell a burzsoázia erőszakos megdöntésének, az újabb imperialista háború elkerülhetetlenségének téMit kell tudni a tsz-szakembereknek? Tanácskozás Vácszentlászlón a továbbképzésről Az ország közös gazdaságainak szaKeinoer Képzését KézDentartó szervezet, a Ter- melőszüvetKezeti Oütatasi és Módszertani Bizottság szombaton Pest megyében, a vac- szentlászioi Egyesült Zöldmező Tsz művelődési házában ülésezett. A tanácskozás házigazdájaként Furulyás János tsz-ei- nök köszöntötte a megjelenteket. majd Kovács László, a bizottság elnöke — s a helyi termelőszövetkezet elnökhelyettese — megnyitotta a vitát az V. ötéves terv termelőszövetkezeti továbbképzési koncepciójának tervezete fölött. Az írásban előterjesztett javaslat — amelyhez Nagy Gyula, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet igazgatója, a bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést — felölelte az oktatandó ismeretanyag tematikáját meghatározó tényeket, a továbbképzés jellegét, elsőrendű feladatait, s a szervezési teendőket. Az ipari anyagok és eszközök gyors térhódítása a mező- gazdaságban alapvetően új helyzetet teremtett a termelő- szövetkezetekben. A gépek, kémiai és biológiai tényezők összehangolása, a gazdaságos termelés kívánalmai egyre nagyobb szakmai hozzáértést követelnek. A tsz-vezetőknek ismerniök kell a társadalmi igényeket. jártasságot szerezniük a gazdaságpolitikai kérésekben, s elsajátítaniuk a hatékony gazdasági irányítás módszereit. A gazdaságok fejlődésében fontos szerep jut az iparszere termelési rendszereknek. Jelenleg már 380 ezer hektár tartozik ezek hatókörébe. A lövőben mintegy 1,3 millió hektárnyi területet müveinek a legkorszerűbb technológiai előírások szerint, valameny- nvl munkafolyamatot gépesítve. Számos megoldandó feladat áll napjainkban a termelőszövetkezetek előtt, például a cukorrépa, a burgonya, a zöldség, a gyümölcs termesztésének föllendítése. A kívánalmak szinte kényszerítik ismereteik, tudásuk rendszeres felfrissítésére a mezőgazdaság valamennyi ágazatában tevékenykedő szakembereket. Rendelet mondja ki, hogy valamennyi szövetkezeti vezető és irányító szakember legalább ötévenként részesüljön továbbképzésben. A felsőfokú, középfokú speciális tanfolyamok mellett gondoskodni kell a szakmunkások továbbképzéséről is. A tanácskozáson nagy vita alakult ki a következő kérdés körül: kötelezővé kell-e tenni, hogy a nagy teljesítményű, milliókat érő gépsorok használatbavétele előtt a tsz-vezetők gondoskodjanak traktorosaik, gépkezelőik, szerelőik alapos felkészítéséről. avagy önnön érdekükben — s a tagságéban, népgazdaságéban —, külön rendszabályok nélkül is megteszik ezt mindenütt. Fölvetődött, hogy a kedvezőtlen adottságú, illetve a gyengén gazdálkodó tsz-ek támogatásában nem kis súllyal esik latba a nekik nyújtott szellemi tőke. Szó esett a megyei tanácsok, tsz-szövétségek, a Ma'”ar Agrártudományi Egyesület, felsőfokú tanintézetek, s egyéb iskolák részvételéről a továbbképző tanfolyamok szervezésében. A termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek továbbképzését rendszerbe foglaló tervezetet — a vitában elhangzó észrevételek, javaslatok szerint átdolgozva — júniusban terjesztik a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási tanácsa és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának fejlesztési bizottsága elé. A. Z. „Természetesen megmaradunk a kommunizmus alapelvein. Es rossz kommunisták lennénk, ha megfeledkeznénk a munka és a tőke összeegyeztethetetlen ellentéteiről. Az imperializmus mint egész, természetesen reakciós és agresszív, s a pártprogram ezen elemi igazságairól megfeledkezni teljesen megengedhetetlen. De miért hunynánk szemet az előtt, hogy a burzsoázia táborában is van egy szárny, amely békés megoldásra, bár a mi kommunista szempontunkból meglehetősen szegényes és fenntarthatatlan pacifizmusra törekszik. Talán bizony mindegy nekünk, hogy polgári pacifistákkal, vagy nyílt ultra- reakciósokkal van-e dolgunk? Miért ne próbálhatnánk meg kettéosztani Genovában a minket körülvevő tábort, kiugratni annak pacifista szárnyát, és tárgyalásokat kezdeni vele? Tehát jogunk van-e nem kipróbálni ezt a — ámbár problematikus — lehetőséget, miként lelhetnénk meg a kiutat a zsákutcából, amelybe az emberiséget az imperializmus kergette? Vajon jogunk van-e tudatosan vállalni azokat a véres áldozatokat, amelyeket egy háború okozhat, ha csak egyetlen lehetőségünk is van elkerülni? Nem. Erre nincs jogunk. Min^ dent megteszünk, ami erőnk- ^ bői telik, hogy ezt a szerényt csétlcnséget elkerüljük.” Leninnek az a tézise, hogy a kapitalista rendszer különböző elemeihez differenciáltan kell állást foglalnunk, teljes mértékben vonatkozik a szellemi szférákra is. Hiba volna valamiféle egységes „burzsoá” kultúráról beszélni, nem kiválasztani abból a progresszív, humanista és demokratikus áramlatokat, hanem az anarchista erőszak módszereivel elutasítani az emberi értelem valamennyi múltbeli vívmányát. Lenin mint tudós, forradalmár. államférfi szilárd, megrendíthetetlen eszmei alapról, de mindig rugalmas módon fogott hozzá a történelem áramlatai által tett, előre nem látott adatok megoldásához. felve- felAz elméidről Lenin határozottan szembehelyezkedett a valósággal szembeni fatalizmussal, a történelmi szükségszerűség eszméinek olyan értelmezésével, és ezzel kockáztatták az orosz tanácsköztársaság fennmaradását. A helyes gyakorlati megoldás Leninnél azon alapult, hogy elméletileg mélyen amely csökkenti az emberi tu- elemezte a forradalmi fejlődat, akarat és kezdeményezés jelentőségét. Sokoldalúan és konkrétan világította meg azt az ismert marxista tételt, hogy az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Ha lehet, még plasztikudés összfolyamatának pillanatnyi állapotát. A világforradalom minden részeseménynél előbbre való, de ez — mondja Lenin —, csak akkor lehet valódi (tehát gyakorlati) igazság, „ha nem hagyjuk figyelmen kívül, sabb Leninnek ez a magatar- hogy milyen hosszú és nehéz tása a breszt-litovszki béke út vezet a szocializmus tel- körüli vitákban. Történelmi jes győzelméhez”. S az akkori közhely ma már, hogy „reál- konkrét helyzetet tekintve politikailag” Leninnek volt hozzátette: „Minden absztrakt igaza a baloldali kom- igazság frázis lesz, ha bár- munistákkal szemben, akik mely tetszőleges konkrét hely- forradalmi háborút követeltek zetre alkalmazzák”. A történelmi fejlődés útjáról Lenin elismerte a szocializmusra való áttérés különböző útjainak lehetőségét, és szüntelenül hangsúlyozta, hogy minden esetben változatlanok maradnak azok az alapvető sajátosságok, amelyek a politikai hatalom meghódítását és megtartását jellemzik. E vonások nemzetközi jelentőségét így fogalmazta meg: S „Ma mir nagyon Jelentékeny nemzetközi tapasztalattal rendelkezünk, amely a legteljesebb határozottsággal bizonyítja, hogy forradalmunk egyes alapvető vonásai nem helyi, nem sajátosan nemzeti, nemcsak orosz, hanem nemzetközi jelentőségűek ... Az adott törté- 5 nelmi időszakban azonban az a helyzet, hogy az orosz példa ^ minden országnak valami na- \ gyón lényegeset mutat meg el- > kerülhetetlen és nem is távoli * jövőjéből.” A megtett útra emlékezni nem múlhat el anélkül, hogy Leninre emlékezzünk. És viszont. Ezért idéztük újonnan gondolatait születésének 104. évfordulóján. Benkő Károly Lenin több, mint fél évszázaddal ezelőtt rámutatott, hogy a történelmi fejlődés útja soha nem síma és köny- nyű. „.., Nem dialektikus, nem tudományos, elméletileg helytelen — (rja Lenin —, ha úgy képzeljük el a világtörténelmet, hogy az simán és fennakadás nélkül, olykor gigászi visszaugrások nélkül halad.” A kommunistaellenesség szószólói ma arra hivatkozva próbálják cáfolni a leniniz- must, hogy a szocialista forradalom a fejlett nyugati országokban még nem aratott győzelmet, és hogy a kapitalizmus ezekben az országokban — a rájuk jellemző ellentmondások ellenére —, műszaki és termelési szempontból még mindig fejlődik. Lenin kijelentéseinek tudatos eltorzításáról van szó. Lenin a szocialista forradalomnak a fejlett tőkésországokban bekövetkező lassúbb érlelődé- séről szólva egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a forradalom győzelme után ezekben az országokban a munkás- osztály magas fokú szervezettsége és összeforrottsága lehetővé fogja tenni a szocialista újjáépítés feladatainak gyors és hatékony végrehajtását. Az orosz munkásoknak hihetetlenül nehéz körülmér nyék között kellett végrehajtaniuk a forradalmat. más országokban — október győzelmének eredményeként —, könnyebben, „emberibb úton” valósulnak meg a forradalmak. N „Nekünk a legkeményebb ^ formájában kellelt megvalóst- , tanunk a proletariátus diktatű- t ráját” — írta V. I. Lenin. . J „Más országok más, emberibb > úton jutnak cl ugyanoda: a * szovjethatalomhoz.’’ Kiállítás Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. évfordulója alkalmából hétfőn reprezentatív kiállítást nyitnak Budapesten. a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az 53 értékes műtárgy Moszkvából, a Központi Lenin Mű- zeumból érkezett. Festményeket. a szovjet állam megalakítóját ábrázold szobrokat állítanak ki; A bemutatott tárgyak között színpompás hímzések, szőttesek és Lenin életét mun. kásságát idéző fafaragások* domborművek láthatók. < I 1.