Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

2 “‘‘kJÚi 1974. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP fókusz KUBA Pénteken a Georgia állam­beli Atlantában megnyitották az Amerikai Államok Szerve­zetének május 1-ig tartó^ évi közgyűlését, amelynek első két napján részt vettek a 25 tag­állam külügyminiszterei, majd alacsonyabb szinten folytatják, az amerikaközi tanácskozást. Kissinger amerikai külügy­miniszter szombaton felolvasta Nixon elnök üzenetét a formá­lis, sajtónyilvánosság előtt folyó értekezleten, amelyet megelőzött a washingtoni kül­ügyminisztériumban zárt ajtók mögött folytatott kétnapos kö­tetlen eszmecsere Kissinger és 24 latin-amerikai kollégája kö­zött. Nixon Kuba nevének em­lítése nélkül az Egyesült Álla­mok és lat in-amerikai szomszé­dai kapcsolatainak javítását szorgalmazta. A ZÁRTKÖRŰ washingtoni megbeszéléseken ndlvánvalóvá vált, hogy az USA-nak felül kell vizsgálnia Kuba elszigete­lését célzó másfél évtizedes politikáját, ha nem akar maga elszigetelődni az AÁSZ-ban. Minthogy azonban Washington Kuba-ellenes „vesztegzár-poli- tikájának nyílt felülvizsgálása felbőszítené a konzervatív kongresszusi érdekcsoportokat, amelyek támogatását Nixon el­nök nem nélkülözheti, Kissin­ger külügyminiszter a jelek szerint a „fokozatos kifakítás” taktikájához folyamodott. En­nek megfelelően nem ellenezte Argentinénak azt a Mexikó, Peru és Venezuela támogatá­sával előterjesztett javaslatát, hogy hívják meg Kubát a jö­vő év márciusára Buenos Ai­resben tervezett amerikaközi külügyminiszteri értekezletre, feltéve, hogy az AÄSZ tagálla­mai körében végzendő konzul­táció során „egyetértés” jön létre a kérdésben. A WASHINGTONI külügy­minisztérium szervivője han­goztatta ugyan, hogy „ez nem jelent változást” az USA poli­tikájában, de megfigyelők em­lékeztetnek rá, hogy az Egye­sült Államok kormánya a múltban kereken és egyértel­műen elutasította Kuba meg­hívásának gondolatát is, ezzel eleve megtorpedózva a Kubá­val való kapcsolatok normali­zálására törekvő latin-ameri­kai országok erőfeszítéseit. Ha­sonlóképpen a Kuba-ellenes embargó „változatlanságának” hangsúlyozásával egyidejűleg Washington újabb „hajszálre­pedést” engedélyezett az em­bargón, amikor a külügymi­nisztérium engedélyezte a három legnagyobb egyesült államokbeli autógyár argentí­nai leányvállalatainak, hogy gépkocsikat exportáljanak Ku­bába. Hivatalos magyarázat szerint a most bejelentett ex­portengedély „kivétel az ér­vényben maradó szabály alól”, hogy ily módon lehetővé te­gyék az érintett vállalatoknak a vonatkozó argentin export- rendelkezések betartását. A PRENSA LATINA hír- ügynökség ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Kuba, amelyet 1962-ben zártak ki az Amerikai Államok Szervezeté­ből, nem fog visszatérni a szervezetbe, de részt vesz az Amerikai Államok Szerveze­tének keretein kívül tartandó tanácskozásokon. Mint a Pren- sa Latina a továbbiakban rá­mutatott, „a Mexikóvárosban februárban tartott Tlatelolco- konferenciával az Amerikai Államok Szervezetétől teljesen független latin-amerikai gépe­zet alakult ki”. A szubkonti­nens különböző országai java­solták, hogy ezt mint a latin­amerikai és karib-tengeri or­szágok politikai szervét tart­sák fenn. Kuba 12 év óta először, már­cius elején vett részt egyen­rangú tagállamként egy latin­amerikai értekezleten az uru­guayi Punta del Estében. Ak­kor a latin-amerikai és a ka- rib-lengeri országok gazdasági és kereskedelmi miniszterei az EGK képviselőivel tárgyaltak és élesen bírálták a nemzetközi monopóliumok diszkriminációs gazdasági és kereskedelmi gya­korlatát. TOVÁBB NO tehát Kuba politikai tekintélye. Ennek bi­zonysága Pierre Trudeau ka­nadai miniszterelnök Fidel Castróhoz küldött és pénteken nyilvánosságra hozott üzenete is, amelyet az 1976-os nyári olimpia emlékérmével együtt adtak át a kubai miniszterel­nöknek. Az üzenetben Tru­deau hangsúlyozza a két kor­mány, a két nép kapcsolatának erősítésére irányuló kanadai óhajt. Hét nap krónikája Együtt — az enyhülésért Hétfő: Folytatódik az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülés­szaka. — Katonai állam­csíny a közép-afrikai Nig­gerben. — A Biztonsági Ta­nács megkezdi az Izrael elleni libanoni panasz vitáját. — Bu- medien algériai elnök Kubá­ban. támadások a DIFK területek ellen. Csütörtök: Mitterrand sajtó- értekezlete. — Terrorper San- tiagóban az alkotmányhoz hű katonák ellen. — Szadat be­széde az egyiptomi parlament előtt. Kedd: Asszad szíriai államfő befejezi látogatását a Szovjet­unióban. — Tárgyalások az iz- rabli kormányválságról. — La­tin-amerikai külügyminiszteri értekezlet Washingtonban. Szerda: A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése a lengyel fővárosban. — Saigoni bomba­Péntek: Közlemény a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről. — Súlyos fegyveres összetűzések Izrael és Szíria között — AASZ-kon- ferencia Atlantában. Szombat: A Közös Piac kül­ügyminiszteri találkozója Bonn­ban. — Edward Kennedy a Szovjetunióban. Varsóra, a lengyel minisz­tertanács épületére figyelt a héten a világ. Itt tartotta meg ülését a szocialista csúcs, a Varsói Szerződés tagállamai­nak politikai tanácskozó tes­tületé. A tárgyalt témák egy­úttal programot is jelentettek, hiszen a résztvevők az euró­pai biztonság erősítésével és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülésével összefüg­gő kérdéseket vitatták meg. A VSZ mind a hét tagálla­ma európai szocialista or­szág, érthető tehjt, ha külö­nös hangsúllyal foglalkoznak kontinensünk helyzetével. Ér­demes visszaemlékezni, pon­tosan öt esztendővel ezelőtt a politikai tanácskozó tes­tület hazánk fővárosából bo- csájtotta szárnyra a budapes­ti felhívást, egy európai biz­tonsági értekezlet összehívá­sa érdekében. Azóta jelen­tős változások történtek föld­részünkön, tért hódított a bé­kés egymás mellett élés gon­dolata, s eljutottunk az össz­európai párbeszéd második szakaszához. Most arra van szükség, hogy leküzdjék a mesterségesen emelt akadá­lyokat, s a legmagasabb szin­ten, sikeresen gyakorlati eredményekkel befejeződhes­sék ez a tárgyalássorozat. Ez — állapította meg a varsói közlemény — fontos mér­földkő lesz Európa békés jö­vője megteremtésének útján. A NATO állandó tanácsa — a tagállamok brüsszeli ál­landó képviselőiből álló tes­tület — pénteki ülésén már meg is vitatta a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének üléséről kiadott közleményt. Mint várható volt, a NATO képviselői igye­keztek megkerülni a közle­mény legfontosabb javasla­taira adandó választ, külön­böző ürügyeket találni arra, hogy elutasítsák a katonai tömbök feloszlatására vonat­kozó javaslatot. Az ülésről kiadott közle­mény megállapítja, hogy a katonai tömbök feloszlatása „nem jelentene megoldást”, és arra hivatkozik^ hogy a katonai problémákat a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sok segítségével lehet megol­dani. „Reméljük, hogy a haderőcsökkentési tárgyalá­sok a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös és ki­egyensúlyozott csökkentésé­hez vezetnek” — hangoztatja a közlemény. De Európa fontossága nem jelenti és nem jelentheti Európa kizárólagosságát. Var­só üzenete azt is tartalmaz­za, hogy az enyhülést ki kell terjeszteni valamennyi föld­rajzi övezetre. Mindenek­előtt földünk aggasztó vál­ságterületeiről van szó a po­litikai tanácskozó testület ezért szentelt külön nyilatko­zatot a közel-keleti, vietna­mi, illetve chilei problémák­nak. S a hét távirati jelenté­sei, mintha csak alá akarták volna támasztani ezeket az ál­lásfoglalásaikat. A Közel-Keleten, elsősor­ban a Golan-fennsík körül mindennapossá váltak a fegy­veres összeütközések. Nem egyszerűen járőrök csatároz- nak, hiszen a pénteki légi­harcban mintegy száz szu­perszonikus repülőgép vett részt. Ügy tűnik, hogy izrae­li részről számítanak a szue­zi arcvonal mozdulatlansá­gára (köztudomásúlag egy hét-tíz kilométeres ENSZ- övezet választja el egymástól az alaposan lecsökkentett iz­raeli és egyiptomi erőket), s bízik abban, hogy egyedül Szíriával szemben, katonai fölényt tud biztosítani. A ve­szélyes elképzelésekre az Asszad elnök moszkvai tár­gyalásait lezáró szovjet—Szí­riái közlemény is felhívta a figyelmet. A szíriai—izraeli csapatszét­választás ügye valójában holt­pontra jutott, de a közel-keleti képet további fejlemények is bonyolítják. Izraelnek válto­zatlanul ügyvezető kormánya van, s nem tudni vajon elke­rülhetők lesznek-e a rendkí­vüli választások. A szélsőjobb­oldali ellenzék, a Likud párt- tömörülés erőteljesen készülő­dik, s megvan a reális veszé­lye annak, hogy a jelenlegi koalíció megpróbál „jobbról előzni”. Sajnos, az olyan ter­rorakciók, mint a palesztin „öngyilkosbrigád” tömeggyil- kosáága, jó ürügyül szolgálhat a terror további eszkalációjá­ra, lásd az indokolatlan Li- banon-ellenes támadásokat. A térség kiegyensúlyozatlanságát kétségkívül fokozza, hogy Egyiptomot főként saját belső ügyei foglalják el, méghozzá különös módon, a néhai Nasz- szer elnök örökségének felül­vizsgálata. Vietnamban új erőre kap­tak a saigoni rendszer terület­rabló akciói. Miután a felsza­badító erők felszámoltak egy olyan saigoni támaszpontot, amely a szerződések megsze­gésével a DIFK-területbe éke­lődött s állandó fenyegetést jelentett a szabad övezet szá­mára — Thieu légiereje sú­lyos bombázásokat hajtott végre Loc Ninh térségében. A saigoni fél változatlanul visz- szautasítfa a Párizs közelében folyó politikai tárgyalásokon A SZOVJET GEOFIZIKU­SOK első expedíciója MI—4 típusú helikoptereken elérte a Szovjetunió földrajzi kö­zéppontját. Az expedíció ki­tűzte a Szovjetunió zászlaját a keleti hosszúság 82. foka 30. perce és az északi szélesség 62. foka 30. perce metszés­pontjával található földrajzi középpontban. Itt, a Taz-folyó felső folyása mentén, amely a nyugat-szibériai alföldet szeli át, még a hanti vadá­szok sem jártak: a legköze­lebbi falut rénszarvasszánon egy hét alatt sán lehet elérni. A CHILEI KATONAI JUN­TA kormánya hivatalosan meghívta Chilébe Henry Kis­singer amerikai külügymi­nisztert. A látogatás pontos idejét még nem rögzítették. ETIÓPIA történelmének leg­hatalmasabb tüntetése zaj­lott le szombaton délelőtt Addisz Abeba utcáin. A kife­jezetten vallási jelleggel in­dult felvonuláshoz, amelyet az ország lakosságának mint­egy 50 százalékát kitevő mu­zulmán közösség kezdeménye­zett, nagy számban csatlakoz­tak diákok és más elemek is. A mintegy 150 ezer főre duz­zadt tömeg incidensek nél­kül vonult végig a fővároson, elhaladt a császári palota előtt, majd rendben szétosz­lott. Egyes források szerint a tömegtüntetéssel párhuzamo­san kisebb tüntetések voltak Addisz Abeba más negyedei­ben is. EGY KÖRÜLBELÜL HÚSZ FŐNYI csoport csütörtökön támadást intézett a kairói ka­tonai akadémia ellen. A ka- dettiskola őrei és a betolako­dók közti küzdelemben ti­zenegy személy életét vesztet­te, huszonheten megsebesül­tek. Az akciót egy diákokból és vallási fanatikusokból álló kisebb csoport hajtotta végre. Vezetőjüket letartóztatták. A való részvételt, a dél-vietnami fővárosban pedig gyakorlatilag blokád alá vették az ott-tar- tózkodó DIFK-képviselőket. Chilében 1254 oldalt tesz ki annak a pernek a vádirata, amelyben ötvennél több ka­tonát állítottak bíróság elé. „összeesküvéssel”, sőt „puccs- prőbál kopásokkal” vádolják őket. pedig „bűnük” mindösz- sze annyi, hogy szeptember 11-e után megtagadták a munkásnegyedek elleni légitá­madásokban való részvételt. Aggodalomra késztet a többi letartóztatott hazafi sorsa is. A Tűzföld magasságában fek­vő Dawson szigetre most kö­szönt be a legzordabb tél. Ez újabb veszélyt jelent Corva- lan, Almeyda s a népi egység más ismert vezetőinek, hiszen egészségüket amúgy is kikezdte a rabság, a kínzás, az elemi egészségügyi követelmények hiánya. A chilei junta „diplomáciá­val” is próbálkozik, Brazília, Uruguay és Bolívia közremű­ködésével reakciós szentszö­vetséget szeretne alakítani Latin-Amerikában. A közép- és dél-amerikai kontinensen azonban biztató átalakulások is zajlanak. Erre mutat, hogy a héten tartott külügyminisz­teri értekezleteken (először Washingtonban, azután az Amerikai Államok Szerveze­tének keretében, Atlantában) ismét erőteljesen síkraszáll- tak ezeknek az országoknak igazi nemzeti érdekeiért. Kényszerűen új magatartás bontakozik ki Washington ré­széről Kuba irányában is, első ízben vetődött fel reálisan Havanna részvétele az .ameri­kaközi megbeszéléseken. Így zajlottak az események világunk három „forró” térsé­gében s az antiimperialista front harcosainak ösztönzés, támogatás érkezett Varsóból. A politikai tanácskozó testü­let állásfoglalásaival újra megmutatta a kibontakozás járható útjait s egyúttal fon­tos kezdeményezéseket tett az egyetemes nemezetközi bizton­ság érdekében. Réti Ervin merénylet célja, mint kide­rült, a pánikkeltés, majd ké­sőbb a rendszer megdöntése lett volna. Feltételezés sze­rint az akció hátterében lí­biai kezdeményezés áll. TOKIÓBAN szombaton be­jelentették, hogy Pekingben a délelőtti órákban megtörtént a japán—kínai légiforgalmi megállapodás hivatalos aláírá­sa. SZIKKIMBEN, a Himalája tövében fekvő kis hercegség­ben pénteken véget ért a nemzetgyűlési választások har­madik, utolsó szakasza. A vá­lasztásokat rendkívüli aktivi­tás jellemezte: a választóknak több mint 60 százaléka élt szavazati jogával. WALTER SCHEEL meghí­vásának eleget téve „nem hivatalos hét végére” gyűltek össze szombaton a Közös Piachoz tartozó országok kül­ügyminiszterei a Bonn közelé­ben levő Gymnich kastély­ban. Az Egyesült Államokban. Atlantában megnyílt az Amerikai Álla­mok Szervezetének közgyűlése. Előzőleg a tagállamok Washingtonban úgy határoztak, hogy Kubát meghívják a legközelebbi amerikaközi külügyminiszteri értekezletre. A képen Kissinger amerikai külügymi­niszter megnyitja a közgyűlés ülésszakát. Sorshúzás döntötte el, hogy a 13 francia elnökjelölt milyen sor­rendben ismertetheti programját a tv-ben és a rádióban. Edward Kennedy (középen) amerikai szenátor és felesége a szov­jet fővárosba érkezett. A repülőtéren jobbról Lev N. Tolkunov, az Izvesztyija főszerkesztője. Börtönök. Húsz évről tízre száUította le Wüliam Calley hadnagy börtönbüntetését Howard Callaway amerikai hadseregügyi miniszter. A döntés azt jelenti, hogy a tömeggyilkos had­nagyot fél év múlva feltételesen szabadlábra helyezik. Calley — mint arról már több ízben beszá­moltunk — közvetlen parancsnoka volt an­nak az amerikai szakasznak, amely 1968 már­ciusában kiirtotta a dél-vietnami My Lai fa­lucska lakosságát, mintegy 400 embert. Az eset másfél évig porosodott az amerikai kato­nai irattárakban, mígnem egy volt katonai fényképész nyilvánosságra hozta a történte­ket. Az ezt követő világméretű felháborodási hullám következtében az amerikai katonai igazságszolgáltatás kénytelen volt perbe fogni a szakasz parancsnokát. Calleyt 102 ember megölésének vádjával állították bíróság elé és eredetileg életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd az ítéletet húsz évre mérsékel­ték. Nixon elnök elrendelte, hogy a hadnagy börtön helyett laktanyafogságban töltse le büntetését. A közelmúltban Georgia állam bírósága állást foglalt Calley szabadlábra he­lyezése mellett. A hadseregügyi miniszter keddi döntése végeredményben a georgiai bí­róság állásfoglalásának tesz eleget. Indokolásul a miniszter arra hivatkozott, őszintén hihette azt, hogy a parancsokkal összhangban cselekszik, amikor lelőtte az el­lenállást nem tanúsító, polgári személyeket”. A Felszabadulás Hírügynökség munka_ társának adott megrázó nyilatkozatban szá­molt be a saigoni büntetőintézetekben ural­kodó állapotokról az 52 éves Truong Thi Cuong asszony, aki a dél-vietnami felek kö­zötti fogolycsere keretében március hónap­ban nyerte vissza szabadságát. Elmondotta, a magánzárkában töltött rab­ság egész ideje alatt egyetlen • nap sem múlt el anélkül, hogy a női foglyokat ne ütlegel­ték, kínozták volna. Később hónapokig bi­lincsbe verve, túlzsúfolt közös cellákban, úgyszólván étlen-szomjan tartották őket. A saigoni börtönökből szabadult foglyok közül többnek karját és lábát törték el, sze­mét sértették meg a brutális kínzások köz­ben. Sokan súlyos betegségekben szenvedtek, egyesek belehaltak a bántalmazások során szerzett sebeikbe. Truong Thi Cuong asszony végül elmon­dotta azt is, hogy tudomása szerint a hírhedt Poulo Condor-i börtönszigeten még mindig több mint 200 női foglyot tartanak őrizetben. A saigoni hatóságok „köztörvényes bűnözők nek” nyilvánították őket, hogy ily módon játsszák ki a párizsi megállapodásnak a poli­tikai foglyok átadására vonatkozó rendelke­zését. ________________ A most kezdődő hét esemény- naptárából : Hétíö: Brandt nyugatnémet kancellár Algírban. —■ Schütz nyugat-berlini kormányzó pol­gármester és Waldheim ENSZ- főíitkár találkozója az ENSZ- központban. — AÁSZ-közgyü- lés Atlantában. — Kennedy amerikai szenátor Tbilisziben. Kedd: Leszerelési értekezlet Genfben. — Mitterrand francia elnökjelölt látogatása a Szovjet­unióban. — NDK—NSZK határ­bizottsági ülés Erfurtban. — Szerda: Brandt Kairóba uta­zik. — Általános választások a Dél-afrikai Köztársaságban. — Kennedy Lcningrádban. — Mintoff máltai miniszterelnök Londonban. Csütörtök: Sorsa finn minisz­terelnök Romániában. — Ken­nedy hazautazik. — Kissinger amerikai külügyminiszter Kairóban (?). — Costa Rica el­nöke Jugoszláviában. Péntek: Az egyiptomi kor­mány átalakítása. Hét végi jelentések

Next

/
Thumbnails
Contents