Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

1974. ÁPRILIS 20.. SZOMBAT f£ll MECY 3 KORSZERŰEN Munkásszállás Budakalászon A településhálózat fejlesztéséről, a koncentrált lakásépítésről, a házgyárakról nyilatkozik kondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter A településhálózat fejlesztésének közeli terveiről, távlatai­ról, az elképzelésekről kértünk tájékoztatást Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisztertől. községekből 65 középfokú és Kétszázötven személyes munkásszállás tervezését kezdték meg a Könnyűipari Tervező Iroda mérnökei. A több mint 20 millió forintos budakalászi beruházáshoz egyelőre még nem találtak ki­vitelezőt, ugyanis csak a leg­korszerűbb eszközökkel ren­delkező építőipari vállalatok jöhetnek számításba, hogy az Tanácskozásra gyűltek össze a hazai tejipar szocialista bri- gádvezetöi pénteken Budapes­ten, a Béke Szálló kupolater­mében, ahol ezúttal már a nyolcadik országos megbeszé­lést rendezték. A tanácskozá­son megjelent dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint Kökény István, az ÉDOSZ titkára. A Tejipari Tröszt 613 szocialista brigádját 221 bri­gádvezető képviselte, köztük az alsónémedi, a ceglédi, a ■nagykőrösi és p, váci tejüzem küldöttei. A megjelenteket Farkas László, a Tejipari Tröszt szakszervezeti titkára üdvözölte, majd dr. Simka István vezérigazgató tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére irányuló kormányhatározat eredményeként — több évi csökkenés után — tavaly 2,6 százalékkal nőtt a tehénállomány, nőtt a tehcnenkénti tejhozam és a tejtermelés is. A tejipar tavaly 197 millió li­terrel (18 százalékkal) több te­jet és tejszínt vásárolt mint egy évvel korábban. A megnö­vekedett mennyiség lehetővé tette a fogyasztói igények megfelelő kielégítését úgy, hogy vajat kellett volna im­portálni. A tejpor, tejsűrít­mény és kazein termelésének növelésével pedig mintegy 7 ezer tonna tőkésimport fehér­jetakarmány volt megtakarít­ható. A vezérigazgató ezután el­mondta, hogy a tejipar dolgo­zói minden felkínált tejet át­vettek, pedig több mint 170 községben kellett újonnan megszervezni a tejgyűjtést, va­lamint a szűk feldolgozó- és tárolókapacitást. E problémák enyhítéséire bővítették kap­csolatukat a nagyüzemi tejter­melő gazdaságokkal. Mintegy 1100 gazdasággal kötöttek szer­ződést, amelyek 24 millió liter tejet adtak el olyan községek­ben, ahová pasztőrözött tejet nem tudott még szállítani az ipar. A tej- és tejtermékek pa­lackozását mindenütt meg­szüntették és a polipackcsoma- golásra tértek át. Az értékesí­tésen' belül a zacskóstej rész­aránya meghaladta a 72 szá­zalékot. Javították a vidék tej­ellátását is, ugyanis az 1972. évi 936-tal szemben tavaly 1440 településre szállítottak pasztőrözött tejet. Az iskola- tej-ellátás ugyanezen időszak­ban 300-ról 690 településre terjedt ki. (A jövőben tovább kívániák fejleszteni és újabb 400—500 helységet akarnak be­kapcsolni az isko'atei-ellátás- ba.) A felvásárlás és a terme­lés intenzív növekedése lehe­tővé tette, hogy mintegy 800 ezer tonna sajtot és 550 ton­nányi vajat exportáljanak. Jól indult az idei esztendő is. Az első negyedévben tejből 7,7, ízesített és savanyított tejtermékből 53, tejfölből 11, sajtból 18, túróféleségekből 23 százalékkal értékesítettek töb­bet mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebben az eszten­dőben tovább nő a tejfeldol­gozás, újabb tejüzemet he­lyeznek üzembe Budapesten, év közepén elkészül a bala- tonszárszói áruelosztó hűtőrak­tár, az év második felében pe­dig négy tejporgyárat, a keszt­helyi tejüzemet és egy savó- porító üzemet indítanak meg. Ezek a létesítmények az év végéig csaknem napi 1 építkezés a lehető legrövi­debb időn beljil befejeződhes­sen. (A Pest megyei Állami Építőipari Vállalattal is tár­gyalásokat folytatnak.) A négyágyas szobákból álló, kor­szerűen berendezett, kényel­mes munkásszállót a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat dol­gozói előreláthatólag 1976 kö­zepén foglalhatják el. millió literrel növelik a feldolgozó-kapacitást. — A beruházások mellett azonban a tavalyinál gondo­sabb munka- és üzemszerve­zést kell végeznünk, s ebben a szocialista brigádok támoga­tására is számítunk — mond­ta befejezésül a vezérigazgató. A vezérigazgató előadása után hozzászólások következ­tek. A megyei tejüzemek szo­cialista brigádvezetőit képvi­selők közül Aradi Lászlóné, a nagykőrösi tejüzem Mező Im­re szocialista brigádjának ve­zetője örömmel jelentette be, hogy tavalyi munkája alapján az ÉM és az ÉDOSZ elnöksé­ge kiváló vállalat címet ado­mányozott a Közép-Magyar­országi Tejipari Vállalatnak, amelynek vállalata munkaver­senyében tíznél több üzem kö­zül a nagykőrösiek szerezték meg az első helyet. Az üzem 4 szocialista brigádja közül 3 végzett kimagasló munkát, kö­zülük is a Mező Imre szocia­lista brigád állta meg legjob­ban a helyét. Három új ter­Crszágos tanácskozás a Belügyminisztériumban Pénteken országos parancs­noki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Ben- kei András miniszter értékelte az 1973-ban végzett munkát és meghatározta a belügyi állo­mány előtt álló feladatokat. Az értekezleten részt vett és fel­szólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. ] mék gyártását kellett megta­nulniuk az elmúlt esztendő so­rán, s mind a 3 terméket ki­váló minőségben készítették. Hajdú-sajtból 18 vagonnyit gyártottak, s ennek 95 száza­lékát exportképes minőségben. Az ugyancsak új terméknek számító juhtúróból és gomo­lyából 18,5 vagonnyit készí­tettek a nagykőrösiek kifogás­talan minőségben. A mintegy 70 dplgozót foglalkoztató üzembe na­ponta 28 ezer liter tej ér­kezik, amelyből 15 ezer litert Budapestnek adnak, 5 ezer litert Nagykörösnek pasztőröznek, a többit feldolgozzák. Napon­ta 25 mázsányi vajat készíte­nek. A sajtosrészlegben dolgo­zó Mező Imre szocialista bri­gád hét éve alakult, akkor he­ten voltak, most tizenegyen tartoznak a brigádhoz. Lelkes, példamutató munkájuk nem­csak a nagykőrösi üzem, de az egész vállalat eredményeit is javította. Q Mik azok a főbb irányelvek, elképzelések, amelyek az ez irányú mun­ka lényegét jelentik? — A kormány 1006/1971. (III. 16.) számú határozatával rögzítette azokat a fő irányel­veket, amelyeket a területek ék a települések arányos fej­lesztése érdekében kívánunk elérni. A fő célkitűzések: biz­tosítani a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a tele­püléshálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; a terü­letek foglalkoztatottsági és termelékenységi színvonalá­nak közelítésével mérsékelni az egyes területek népességé­nek anyagi és kulturális szín­vonalában mutatkozó különb­ségeket. A területfejlesztési célkitűzések csak a termelő­erők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének tervszerű összehangolásával teljesülhetnek. Ennek megfe­lelően alakult ki az országos , településhálózat-fejlesztés koncepciója. A településeket 5 kategóriába sorolták, így az országos központ Budapest; felsőfokú központok 24 város, amelyek közül öt kiemelt fel­sőfokú központ (Miskolc, Deb­recen, Pécs, Szeged, Győr). A felsőfokú központok lakossá­gát a vonzásterületek .lakos­ságával együtt 130—300 ezer­ben irányozta elő a terv, egy- cgy kiemelt felsőfokú köz­ponthoz tartozó népességet perspektívában egy-másfél millióban. A középfokú köz­pontok körében 104 város és a 39 részleges középfokú köz­pontit jelöltek ki. Mintegy 1000—1100 alsófokú központ kialakítását is előirányozta a koncepció és az egyéb telepü­lésre is gondolva kimondta; valamennyi településükön meg kell gyorsítani az ott élők kö­rülményeinek javítását. A be­szélgetés kereteit meghaladná, ha a településhálózat-fejlesz­tés egészét érintenénk. Azt azonban feltétlenül el szeret­ném mondani, hogy a telepü­léshálózat-fejlesztés nemcsak műszaki tevékenység, hanem ennél sokkal összetettebb. A területrendezésnek egyrészt a területi tervezés céljainak megvalósítását kell elősegíte­ni; ugyanakkor a település- rendezésnek — műszaki meg­oldások segítségével — az emberek szociális, fiziológiai, pszichológiai igényeit kell ki­elégítenie. E komplexitásra való törekvés eredménye, hogy a felsőfokú központok, de már a. középfokú központok több­sége is az elmúlt években, el­készítette távlati fejlesztési terveit. Az általános rendezési tervek jól segítik az urbani­zációs törekvések megvalósí­tását. Sürgetett bennünket az idő városaink öröklött elma­radása miatt, amely megnyil­vánult a krónikus lakáshiány­ban, a meglevő lakások kor­szerűtlenségében, a közművek és az infrastrukturális ellátás elégtelenségében is. Ezeket az elmaradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámolnunk, ugyanakkor arra kellett törekednünk, hogy kielégítsük a városok erőteljes növekedéséből adódó új fel­adatokat is. Á településháló­zat fejlesztése tehát összehan­golt munkát igényel, nemcsak a tervezőktől, hanem a váro­sok tanácsaitól, s az ott élőktől A Pest megyei Kéménysep­rő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat megalapí­tásának 25 éves évfordulója alkalmából tegnap Pilisvörös- várott jubileumi ünnepséget rendeztek. A vendégek sorá­ban volt Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezetője és dr. Békési László, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. A vállalat igazgatója, Kard­hordó Endre emlékezett ne­gyedszázados tevékenységükre, majd vázolva a fejlődést, el­mondotta, hogy ma már több mint 180 emberrel dolgoznak, korszerű berendezésekkel, szállítási eszközökkel. A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak , bemutatására szakosí­tott első BNV egy hónap múl­va, május 18-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Eddig 21 országból - jelentkezett külföl­di kiállító, több mint 300 cég, amely egyúttal további 600— 700 céget is képvisel. A több­száz magyar vállalattal együtt, összesen 51 ezer négyzetmé­ternyi fedett területen vonul­tatják fel termékeiket, a sza­kosításnak megfelelően 9 té­macsoportban. A tavaszi BNV-n már nincsenek orszá­gonkénti, nemzeti pavilonok, és megszűnt a vásár árumin­is, különösen fontos közös te­vékenységük a lakásépítésben. O A településhálózat-fej­lesztés igen fontos része a lakáskérdés. A kormány annak idején határozatot hozott, hogy 1965 és 75 kö­zött 1 millió lakást kell felépíteni. Vajon ez elér­hető-e és távlatában a la­káskérdés mikor lesz meg­oldott? — A kérdést több részre kell bontani — mondta a mi­niszter. —7 Először az egymillió lakás építéséről szólva kije­lentette, hogy ezt teljesítjük. Sőt talán sikerül túl is teljesí­teni. 1973 végéig 860 ezer lakás épült fel hazánkban — ebből a IV. ötéves terv első három évében 251 ezer —, ilyen arányú építkezésre még nem volt példa. 1975-ben 100 lakás­ra országosan előreláthatóan 111; a városokban 119, a köz­ségekben 104 család jut. Az igé­nyek teljes kielégítésére tehát még nem kerülhet sor; a vá­rosi lakásépítés mértéke, egyelőre a fokozott ütem elle­nére sem képes lépést tartani ,az igényekkel. A jövőben ezért mind a tervezésben, mind a beruházások előkészítésében fokoznunk kell a rendelkezé­sünkre álló anyagi és műszaki erőforrások optimális kihasz­nálását. Ezért hangsúlyozom, hogy mindaddig nem kerülhet sorra a lakások átlagos alap­területének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tudjuk kielégíteni. Arra törek­szünk azonban, hogy a ház­gyárak most végrehajtott és sorra kerülő rekonstrukciójá­val, új kapacitások létesítésé­vel — a kecskeméti, a veszp­rémi, a budapesti új négyes házgyár felépítésével — még korszerűbb, még jobb lakáso­kat építsünk. A magyar Váro­sok fejlődésé' az utóbbi 25 esztendőben soha nem látott mértékű eredményt, korszerű­södést hozott, és ezt a folya­matot kívánjuk folytatni. Dóczi Imre A negyedszázados jubileu­mát ünneplő vállalatnak még ma is dolgozója húsz alapító tag. Őket köszöntötte Őrlik Lászlóné, a szakszervezeti bi­zottság titkára, majd e törzs- gárdatagoknak aranygyűrűt nyújtott át. A jubilánsok kö­zött volt Bán János nyugdíjas is, aki annak idején az Észak Pest Vármegyei Kéményseprő Vállalat alapító igazgatója volt. Paládi Istvánt, a nyáregyhá­zi és Szilágyi Istvánt, a nagy- kátai kirendeltség kéménysep­rőit abból az alkalomból kö­szöntötték, hogy kiváló dolgo­zók lettek. S. Zs. tajellege: felváltotta a szako­sítás, amely hatékonyabb esz­köz a nemzetközi kereske­delmi és gazdasági kapcsola. tok bővítési lehetőségeinek bemutatására. A szocialista országok a KGST megalakulása ne­gyedszázados évforduló­jának jegyében vonultat­ják fel termékeiket. Így a szokásosnál is nagyobb helyen, a teljes kiállítási te­rület 25 százalékán adnak számot termékeikkel az együttműködésben, a szocia­lista integrációban eddig meg- i tett útról. A többi ország kül­földi cégei a kiállítási terü­let 35, a magyar vállalatok pedig 40 százalékán mutatják be áruikat. Cz. V. Pest megyéért emlékérmes A tudomány és a gyakorlat szolpatában Dr. Beregi Edit, az orvostudományok doktora Férje után hivatalosan dr. Földes Istvánná, ez azonban csak személyi igazolványából de­rül ki. Munkahelyén, tudományos körökben leánykori nevén ismerik dr. Beregi Editet, a Pest megyei Semmelweis kórház kórbonctani és szövettani osztályának vezető főorvosát. — Kórbonctan? — Erről ne beszéljünk, nem szeretnek az ilyesmiről hallani, olvasni az emberek. Annyit azonban mégiscsak el kell mondanom: ennek az orvosi szakmának hatalmas és közvetett jelentősége van a gyó­gyítás tudományában. Előbbreviszi az or­vostudományt, a röntgengép átható tekintete előtt rejtett elváltozások feltárásával is. Nem egy eladdig ismeretlen betegséget fedeztek fel már kórboncnokok és megismerve a betegsé­get, kezelése és gyógyítása módját aztán már könnyebben találták meg a gyakorló orvo­sok. A test szerveinek alapos ismerete elen­gedhetetlen kelléke ennek a szakmának. Ám az anatómiai tudás egyedül nem elegendő hozzá, ismerni kell az egyes betegségeket, az általuk okozott elváltozásokat, és a gyógy­módjukat is. Főorvosi szobája inkább hasonlít könyvtár­hoz, köröskörül vaskos kötetek, vékony fü­zetbe zárt tanulmányok, szaklapok. Külföl­diek is, főleg angol nyelvűek. Kihívják né­hány percre, ezalatt a kíváncsi újságíró bön­gészget a könyvhalmazban. Felveszek egyet, „Autoimmun betegségek” a címe, idén jelent meg, szerkesztette dr. Petrányi Gyula aka­démikus, egyetemi tanár. Felütöm és a tar­talomjegyzékben a fejezetcímek között olva­som: „Immun histológiai módszerek (írta: Beregi Edit)”. Visszajön, meglátja kezemben a könyvet. Faggatásra elmondja, hogy eddig 146 közleménye jelent meg, és egy könyve az Akadémiai Kiadónál, angolul is. — Másik könyvem kézirata most van a lektornál, nem tudom mi lesz a sorsa. A családjáról annál büszkébben beszél: — A férjem is kutató orvos, az Akadémia mikrobiológiai csoportjának igazgatója és nálam, aki csak 1969-ben lettem az, hama­rább szerezte meg az orvostudományok dok­tora rangot. Húszéves fiam fizikaszakos egyetemi hallgató, az űrfizika iránt érdek­lődik. Lányom most áll érettségi előtt, orvos- egyetemre készül, szintén kutató szeretne lenni, mégpedig biokémikus. Dr. Beregi Edit különben igazgatója a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ge­rontológiai Intézetének. Itt a különböző öreg­kori testi elváltozások előfordulásának gya­koriságát keresi és általában az idős embe­rek fizikai állapotát figyelik meg. A vizsgá­latok leszűrt tapasztalatai alapján meglehet, hogy más orvosok sokat tehetnek később az öregkor bajai­nak megelőzésére, gyógyítására. Az ebben az inté­zetben végzett munkájának elis­meréséül beválasz- || tották a Gerontoló­gusok Nemzetközi Tudományos Társaságába 1970-ben. Ugyanebben az évben másik nem­zetközi megtiszteltetés is érte, neki ítélték a svájci Karger-díjat. Itthon pedig megkapta a kiváló orvos címet. Sorolom: elnöke a Semmelweis kórház tu­dományos körének, szervezi, irányítja a ha­vonta megtartott előadásokat: elnöke a me­gye orvosetikai bizottságának, ez is leköti átlag kéthavonta néhány munkanapját: \\az Akadémia tudományos minősítő bizottságá­ban az elméleti biológiai szakbizottság tag­jaként el kell olvasson, meg kell bíráljon kandidátusi és doktori disszertációkat: tagja az Akadémia morphológiai bizottságának, annak ülésein is részt kell vennie. — Ennyi elfoglaltság mellett jut ideje szó­rakozásra? — Nem nagyon. Szépirodalmi könyvre pél­dául alig. Színházba ritkán járunk, csak na­gyon jó darabra szakítunk időt. Marad a tv, de nekem van szívem kikapcsolni is. Visszakanyarodunk azonban osztálya szö­vettani munkájára, erről még nem esett szó. — Pedig az adja a legtöbb dolgot osztá­lyunknak. Bár amióta megnyílt az új ceglédi és a váci kórház, a saját esteiket helyben vizsgálják meg, mégsem lett kevesebb a mi dolgunk. A megye többi kórházából, szülő­otthonából és rendelőintézetéből hozzánk ke­rülnek a metszetek, évente legalább hatezer, néha még több is. Megint szólítják, búcsúzóul még elmondja: — Boldoggá tett a megyei tanács elisme­rése, de nem álszerénység, ha azt állítom, igazán nem tudom, megérdemeltem-e. Mond­ja, mennyit tettem én Pest megyéért? Sürgetik. A válaszadásra nincs idő, így hát most felelek: 1960 óta szorgos és jó mun­kása Pest megye egészségügyének. És ha semmi másra, csak a hatezer szövettani vizs­gálatra gondolunk, amiket ő maga és irányí­tásával beosztottjai végeznek évente, hogy betegek életét megmenteni segítsenek, ki tudná kiszámítani egy-egy esztendőben hány Pest megyei lakos köszönheti neki is a gyó­gyulását. S mindezen felül tudományos mun­kásságának itthoni és külföldi sikerei Pest megyének is dicsőséget szereznek. Szokoly Endre Tanácskoztak a tejipar szocialista brigádvezetői Nagykőrösről: kiváló minőségű termékek Aranygyűrű, törzsgárdatagoknak A PEST MEGYEI KÉMÉNYSEPRŐ VÁLLALAT JUBILEUMI ÜNNEPSÉGE Nincsen nemzeti pavilon Szakosított a kiállítás Egy hónap múlva nyit a tavaszi BNV k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents