Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
rast MEG k/Cúíop 1974. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Pest megye, 1974 Gazdagnak ígérkezik a nyár Toronyzene; lovas napok, szoboravatás, könyvtármegnyitó Öt-hat esztendővel ezelőtt a falvakban a nyári hónapokban még bezárták kapuikat a müvelöaési házak. Ezt elsősorban azzal indokolták: a nyár a nagy paraszti munkák ideje, ilyenkor nem érnek rá szórakozni az emberek, a nappal együtt kelnek s csak akkor térnek haza otthonaikba, amikor a nap is nyugovóra tér. Volt ebben igazság addig, amíg a gépek fel nem váltották az embereket a legnehezebb munkákban. Azóta lényegesen könnyebb a falvak mezőgazdasággal foglalkozó lakóinak az élete, a legnagyobb dologidőben is jut idejük pihenésre, szórakozásra, műbelödésre. Meg kell tehát ehhez a lehetőséget is teremteni. S azóta nyaranként már nem zárják be kapuikat a művelődési intézmények s a hétköznapi estéken is a legtöbb helyen különböző programokkal várják majd az érdeklődőket. Kulturális napok ■Lassan már hagyománnyá válik sok településen, hogy a nyári programok rendezvény- sorozattá alakulnak át. Így jött létre a kulturális napok, hetek programja s vált egyre népszerűbbé. Kezdetben ezek fő célja elsősorban a szórakoztatás volt. Több helyen ki is mondták kereken: a nyár legyen elsősorban a Szórakoztatásé. S rendeztek magyamóta-estet, beatkoncer- tet, sőt még jazzfesztivált is. Volt zenés divatbemutató, meghívtak közkedvelt táncdal- énekest és természetesen különböző haknibrigádokat. Szerencsére az ilyen jellegű rendezvénysorozat minden esztendőben kevesebb lesz. Bebizonyosodott ugyanis, hogy nem csupán a könnyű műsoroknak van közönsége — a tartalmas programok legalább annyira vonzóak. Íme egy kis ízelítő az idei tervekből. Ebben a hónapban rendezik meg a s'zigetszent- mártoni közművelődési, valamint az albertirsai kulturális napokat. Május elsején kezdődnek a dunaharaszti kulturális napok. Ugyancsak májusban kerül sor a RáckeveiI Duna-napok programsorozatára. Június 10—15. között tanyai közművelődési napokat ren- j deznek Jászkarajenőn, Kocsé- i ron és Törteién. A Dunakeszi | művészeti napok elsősorban az irodalmi színpadok fesztiválja, amelyre az idén június 20—27. között kerül. sor. A Taplóin ént i nyár július—augusztusi programjait az idén Nagyiká- | tán, Tápiógyörgyén, Tápiósze- csőn és Tápiószentmártonban rendezik. Ugyancsak augusz- j tusi program a leányfalui j nyár. A hagyományos gödi Fészek- I napokat az idén augusztus 3— ] 4-én rendezik meg. Ugyancsak j esztendőről esztendőre vissza- | térő program az augusztus 19 —20-án sorra kerülő szobi napok rendezvénysorozata. Ismét megrendezik szeptemberben a fóti őszt, valamint a Csepel- szigeti szüreti napokat. A kiskunsági pásztor- és lovasnapok programja és időpontja is változatlan: július 26—28. Irodalmi programok A június 17—23. között sorra kerülő III. megyei nemzetiségi találkozó egyik érdekes programja a nemzetiségi szavalóverseny lesz. Irodalomtörténeti eseménynek ígérkezik június 23-án Gyóni Géza szobrának leleplezése Dabason. Június 28—30. között rendezik meg az idén Veresegyházon a III. Váci Mihály szavalóversenyt, amelynek kiegészítő programja a meghívott irodalmi színpadok bemutatója lesz. Tök községben augusztus 20-án könyvtárat avatnak. Néhány nappal később, augusztus 24—26. között kerül sor a hagyományos visegrádi országos színjátszó napok rendezvény- sorozatára, amelyen előreláthatóan ismét tíz együttes mutatja be műsorát. Hangversenyek A megye zenei élete is egyre gazdagabb, nem egy eseménye ma már országos hírű. Az idei sokszínű programsorozatot a Chopin zongoraverseny Abonyban rendezendő döntője nyitja meg, amelyre május 9—15. között kerül sor. A VÁCI TAURUS GUMIGYÁR új termékek gyártásához, három műszakban betanított munkára FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VESZ FEL A kellő gyakorlat megszerzése után a gyár lehetőséget ad különféle gépein a vizsgák letételére. A vizsgázott dolgozókat a továbbiakban szakmunkásként foglalkoztatjuk. Keresünk még közgazdasági egyetemi végzettségű vagy középfokú végzettségű, de nagy gyakorlattal rendelkező ELEMZŐ KÖZGAZDÁSZT, valamint képesített vagy érettségizett LABORÁNST Felvilágosítás: a gyár Munkaügyi osztályán, Vác, Derecske dűlő. Júniustól szeptemberig tizenkét vasárnapon rendeznek toronyzenét Visegrádon. Ugyancsak visegrádi zenei esemény a Musica ex Visegrade júniusban rendezendő, négy hangversenyből álló sorozata. Hangversenyeket rendeznek június és szeptember között Pécelen is, a Ráday-kastéiy parkjában. Huszonhárom kiállítást nyitnak meg május és szeptember között Pest megye múzeumaiban, kiállító helyiségeiben. Nagykőrösön, a művelődési központ kiállító termében mutatkozik be Sáros András, Makai József, Radóczi Mária, Simon Imre, Bokros László, Bokros Júlia, Kaposi Endre, Platthy György és Hézső Ferenc. Ráckevén, a Savoyai kastélyban rendezik meg az elkövetkező hónapokban Ligeti Erika, Xantus József, Matzon Ferenc, Valentin Ilona, Pánti Imre, Tiszavári Edit tárlatát. Vácott NSZK festőművészek, valamint a gödöllői képzőművészek kiállítására kerül sor. Dabason Gyóni Géza emlék- kiállítást rendeznek, valamint a Nagy István csoport tárlatát. Baráti találkozók Az idei nyár programjában több baráti találkozóra is sor kerül. Érden május 20-án A nők helyzete az NDK-ban címmel rendeznek magyar— NDK találkozót. Ugyancsak májusi program, 27-én, Törökbálinton: 175 éve született Puskin — szovjet—magyar találkozó. A tervek arra engednek következtetni: az idén tovább gazdagodik megyénkben is a nyári hónapok kulturális élete. Prukner Pál Országos folklórpályázat A Bács-Kiskun megyei Tanács, a Népművelési Intézet és a Katona József Múzeum országos folklórpályázatot hirdet hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Pályázni lehet népi képzőművészeti és iparművészeti alkotásokkal, vagy népköltészeti művekkel. Az alkotások száma nem korlátozott. (Festmény: méretmeghatározás nélkül, szobor: életnagyságú, plasztika és kerámia: 150 centiméter maximális mérettel küldhető be). A beküldés határideje és helye: 1974. december 31, Katona József Múzeum, 6000. Kecskemét, Bethlen város 75. Pályadíjak: 1. darab I. díj 20 000 forint 1. darab II. dij 15 000 forint 2. darab III. díj 10 000 forint A pályázaton részt vehetnek a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapjának tagjai. A Katona József Múzeum a oályázat anyagából 1975. át>ri- li 4-i megnyitással kiállítást reridez, melvet az V. Duna- menti folklórtalálkozón augusztusban Baián és Kalocsán is bemutatnak. Könyvek — postán! Évente több mint húszezer könyvet és számtalan időszaki kiadványt küld a világ 101 országába a leningrádi Szaltyi- kov—Scsedrin Állami Könyvtár. Cserébe külföldi kiadványokat kap. A legintenzívebb cserét Bulgária, Magyarország, az NDK, Románia, Lengyelország, a VDK és a KNDK könyvtáraival, nem különben Anglia, Franciaország, az USA és La- tin-Amerika országainak nemzeti könyvtáraival bonyolítja le. Július 15-től uupsztus 15-ig Kedvezményes tanszera&ció Július 15-től egy hónapig minden általános és középiskolai füzetet 20 százalékos árengedménnyel árusítanak a Piért több mint 400 szakboltjában, az áruházakban és a földművesszövetkezeti üzletekben. A kedvezményes vásárlási akcióval a lakosság összesen 9 millió forintot takarít meg. Az ipar képviselői biztosították a nagykereskedelmet, hogy időben leszállítják azt a több mint 32 millió füzetet, amelyeket az akció keretében árusítani fognak. JUGOSZLÁVIA IRODALMA Leggazdagabban magyarul CSUKA ZOLTÁN ÖSSZEFOGLALÓJA A szocialista magyar könyvkiadás mindig megkülönböztetett figyelemmel fordult déli szomszédunk, Jugoszlávia nemzetiségeinek irodalma felé. 1945 és 1973 között több mint 500 jugoszláv szerző önálló, illetve gyűjteményes kötete látott napvilágot, amelyek között egyaránt szerepeltek XX. századi és klasszikus művek. A régebbi klasszikusok közül Drzsics, Nyegos, Sztanko- vics, Vaszko Popa munkásságával ismerkedhettek meg a magyar olvasók. Kedveltté váltak az újabb írók művei is. A népszerűségi rangsort Krlezsa vezeti, 16 kötettel (születésének 80. évfordulóján egyébként kiállítás is nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban), Ivó Andricsnak tucatnyi könyve hagyta el nyomdáinkat, s a Híd a Drinán című költői regényének legutóbbi kiadása 140 000 példányban került az olvasókhoz. Ivan Bratko Teleszkóp akciója egy év alatt két kiadóst ért meg. Magyar és jugoszláv műfordítók összefogását dicséri a Napjaink éneke című modem iugoszláv lírai antológia, míg Csuka Zoltán, A iugoszláv nép°k irodalmának története című műve átfogó irodalomhistóriai ismereteket nyújt. Érden élő szerzője egyébként — mint ismeretes — déli szomszédunk irodalmának hivatott tolmácsolója: 70 művet fordított eddig magyarra. Munkássága nem egyedüli kivételes, vagy elszigetelt jelenség, hiszen — talán nem túlzás az a megállapítás — Jugoszlávia népeinek irodalma egyetlen idegen nyelven sem szólalt meg olyan bőségben, olyan gazdag színárnyalatban, mint éppen magyarul. Könyv- és jószomszédság — ezzel a címmel rendezett tavaly Budapesten, majd Szombathelyen közös könyvkiállítást az Európa és a Muraszombati Pomurszka Zalozs- ba Kiadó, s ez a tárlat teljes képet próbál adni a kölcsönök könyvkiadásról, felelevenítve számos nagy jelentőségű irodalmi eseményt. Az idén, úgy tűnik, hogy a magyar könyvkiadás figyelme a jugoszláv irodalom legfiatalabb generációja felé fordult: Mira Mihalics Szivárvány a város felett. Misko Kranjec Mese a jó emberekről és Danilo Kis Fövényóra című regényének kiadása jelzi ezt a törekvést. Ráckeve Becsben Lucas Hildebrandt művészete Ki gondolna, hogy Bécsben Pest megye művelődéstörténeti környezetével is találkozunk? Pedig nemcsak Theodor Hörmann gödöllői erdőrészlete — mely az osztrák Nemzeti Galériában található — az egyetlen találkozási pont. A legfontosabb összefüggést Lucas Hildebrandt művészete tartalmazza. Első műve a ráckevei Savo- yai-kastély. Az egyik legnevesebb barokk építész 1792-ben itt kezdte működését, s lényegében teljes formai fegyvertárát felvonultatta olyan tömörséggel, hogy minden további alkotása a ráckeyei kastély folytatásának számít. Elég, ha a bécsi Peterskirchére tekintünk. hiszen a belső tér ott is kupola, a bejárat ott is diadalív-tagolású. Lucas Hildebrandt nem egyszerűen kiváló barokk építőmester, hanem művész — Mozart és Bach szellemtársa, aki az építészeti formák nagyvonalúan könnyed és megalapozott vezetésével teremt emberi derűt és harmóniát. Végtelenül tiszteli a szabadságot. Erlach és a többi osztrák tervező despotikusán egyirányú bejáratokat szervez, Hildebrandt viszont hármas tagolású, többnyire diadalív-kapukkal invitálja az érkezőket, akik ott lépnek be, ahol kedvük tartja. Ez a folyamat a ráckevei barokk műemlékben kezdődik. Itt a kupolás belső tér, a centrális elhelyezés, a puttókkal díszített kapu dominál, ez a meghatározója bécsi műalkotásainak is, akár a Belvederét, akár a Kinsky palotát szemléljük. Bármelyik bécsi művével találkozunk, úgy érezzük. Ráckevén járunk egyúttal. Egész életműve nagyvonalú képzeletének logikusan játékos változataiból épül szerves összefüggéssé, melynek megint- csak nyitánya a Savoyai-kastély. Joggal nevezi Romain Rolland az Eroica szimfóniát Beethoven legfontosabb művének, hiszen ez a zenei alkotás jelzi először a további távlatokat. Ez a kul- mináns mű Lucas Hildebrandt művészetében a ráckevei barokk kastély. Itt egyezteti az olasz barokk centrális térszerkesztését a francia kastélyépítkezés zárt rendszerével, itt rejti el a homlokzatban az antik diadalívet, itt kezdeményezi a kert természeti formáinak szövetségét, melynek teljes kibontakozása a Belvedere monumentális parkja lesz. Ez a nagy felismerés pillanata, a ráckevei mű, melyből a továbbiak során a legszebb Bécs válik, hiszen az osztrák főváros klasszicizmusa meg sem közelítette a hildebrandti minőséget. Ráckeve vizet, Becs dombot, Gött- weig hegyet adott Hildebrandtnak kiindulásul, s ő meg is hallgatta a természeti környezet javaslatait. Ezen ajánlatok nyomán nyit ablakokat a fénynek, Dunának, s olyan madarakkal, szökőkutakkal, növényzettel társult mesterséges teret is létesít, mely fénnyel, tavasszal, zenével fürdeti az érkezőt. Lucas Hildebrandt ugyanis nemcsak falakat, hanem teret is épít, olyan szerkesztett harmóniát, mely átalakul saját történéseinkké. Elindul az ember a ráckevei kastély bejáratától a kupola, illetve a diadalíves kaputól a Belvedere irányába, s mire felér a lépcsőkön, a díszterembe, megtelik az ünnep áhítatával. Mindezt az építészeti fantáziának köszönheti, hiszen az út számtalan meglepetést tartalmaz, fákat, madárdalt, szökőkutakat, szobrokat. Költemény sz;nte minden épülete, „kőbe vésett zene”, rajzzal szerkesztett szimfónia. A park Hildebrandt értelmezésében az épület lélegzése, s a göm- bösített tető több szintű hullámzása a formák olyan intellektuálisan gazdag ritmusát eredményezi, mely ugyanúgy megnyugtat és felemel, mint Mozart dallamai. Ez a különbség közte és Erlach között, ő szolgálatot vállal. Erlach császári gesztussal uralkodik. S mivel A ráckevei kastély főbejárata uralkodik, a forma üres hidegsége nem ad számunkra elegendő szellemtápot még akikor sem, ha a Hofburg Ferdinand Kirschner tervezte ömlengő bejárata is felhasználja Hildebrandt formáit. Ügy is mondhatnánk: Erlach s Hahsburg-idea mesterembere, Hildebrandt pedig demokratikus művész vol. aki elsősorban saját képzeletére hall gatott. Igaz, szerencséje is volt, hiszer Savoyai Jenő, művészetének támogató ja nem béklyózta meg fantáziáját, só. lendülethez segítette megrendeléseivé. Innen, hogy aki Bécsben jár. ott Rác- kevével is találkozik, Hildebrandt—Savoyai közös teljesítménye révén. Losonci Miklós A felső Belvedere (Bécs) földszinti díszterme. á
