Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

nit m serei i&Cirlap 1974. Április i9., péntek KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉNEK ÜLÉSÉRŐL 1974. április 17—18-án Var­sóban ülést tartott a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tagállamainak poli­tikai tanácskozó testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a BKP PB tagja, a miniszterta­nács elnöke, Konsztantin Tel- lalov, a BKP KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Milko BaLev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára titkárságának ve­zetője; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustav Húsúk, a CSKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougai, a CSKP KB elnöksé­gi tagja* a csehszlovák kor­mány elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségi tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnou- pek, a CSKP KB tagja, kül­ügyminiszter, :Antonin Vavrus, a CSKP KB külügyi osztályá­nak vezetője; A Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a kül­döttség vezetője, Henryk Jab- lonski, a LEMP PB tagja, az államtanács elnöke, Piotr Ja- roszewicz, a LEMP PB tagja, a minisztertanács elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter, Ryszard Eretek, a LEMP KB titkársá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője; A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Je­nő, az MSZMP PB tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Pupa Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter; A Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP PB tag­ja, az államtanács elnöke, Horst Sindermann, az NSZEP PB tagja, a minisztertanács elnöke, Hermann Alex, az NSZEP PB tagja, a KB titká­ra, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, ügyvezető külügy­miniszter, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője; A Román Szocialista Köztár­saság részéről Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára, a köz­társaság elnöke, a küldöttség vezetője, Manea Manescu, az RKP VB tagja, miniszterelnök, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, külügyminisz­ter, Mircea Malita és Mitia Constantin, az RKP főtitkárá­nak, a köztársaság elnökének tanácsadói; A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részéről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség ve­zetője, Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a miniszter- tanács elnöke, Andrej Gromi- ko, az SZKP PB tagja, kül­ügyminiszter, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Kosztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, And­rej Alekszandrov, az SZKP KB revíziós bizottságának tag­ja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Részt vett továbbá az ülés munkájában Ivan Jakubovsz- kij, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, á Szovjetunió marsaillja és Nyi- kolaj Firjubin, a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének főtitka­A politikai tanácskozó testü­let ülésének részvevői megvi­tatták az európai biztonság erősítésével és a nemzetközi feszültség további enyhülésé­vel összefüggő időszerű kérdé­seket. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői meg­elégedéssel állapítják meg, hogy jelenleg a feszültség eny­hülésének irányzata az euró­pai és a világhelyzet alakulá­sának uralkodó vonása. A nemzetközi kapcsolatok gya­korlatában a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének elve mind szélesebb mérték­ben érvényesül. Egyre erőtel­jesebben jutnak kifejezésre az államközi kapcsolatok olyan alapvető normái, mint a füg­getlenség és szuverenitás, a területi épség, az Európában kialakult államhatárok sérthe­tetlenségének tiszteletben tar­tása, az erő alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás. A feszültség enyhülése döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Vietnamban és Lao&zban, a dél-ázsiai szub- kontinensen és a Közel-Kele­ten a konfliktushelyzetek meg­oldása politikai térre helyező­dött át és kedvező feltételeket teremt a népeknek a szabad­ságért, a függetlenségért, a demokráciáért és a haladásért vívott harcához. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői ugyanakkor megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei, a „hi­degháború” bajnokai, az im­perializmus és a reakció erői nem tették le a fegyvert, meg­kísérlik fékezni, s akadályoz­ni a népek vágyaival egybe­vágó enyhülési folyamatokat. A militarista körök megkísér­lik aktivizálni a NATO-t, foly­tatják e zárt imperialista ka­tonai tömb országai katonai költségvetésének’ növelését. A Varsói Szerződés tagálla­mai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a világ népei, minden haladó, demok­ratikus, antiimperialista, bé­keszerető erő cselekvő össze­fogásával felül tudnak kere­kedni és meg tudják védeni alapvető érdekeiket, biztosíta­ni tudják minden nép jogát, hogy sorsával önmaga rendel­kezzék. A szocialista országok, min­denekelőtt a Szovjetunió, konstruktív külpolitikai tevé­kenysége, különösén a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött ismert szerződések és megállapodások, elősegítet­ték az európai helyzet norma­lizálódását. Az államok közöt­ti jószomszédi kapcsolatok megteremtését, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együtt­működés kiszélesítését. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői meg­elégedéssel állapítják meg, hogy Európában a feszültség enyhülése terén történt előre­haladás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához vezetett, és ez az értekezlet valamennyi euró­pai ország népeinek és kormá­nyainak közös ügyévé vált. Az össz-európai értekezlet feladata, hogy Európát min­den állam valóbem egyenjogú együttműködésének térségé­vé változtassa, s olyan lépése­ket tegyen, amelyek elősegítik közöttük a kölcsönös bizalom növekedését. Állásfoglalásai­ban meg kell határoznia az ál­lamok közötti kapcsolatok el­veit és az azok érvényesítését biztosító intézkedéseket, ame­lyek megbízhatóan garantál­nák valamennyi európai nép biztonságát, és kedvező lehe­tőségeket teremtenének a hosszútávú gazdasági, műsza­ki-tudományos, kulturális együttműködéshez, az infor­mációk cseréjéhez, az intéz­mények, szervezetek és állam­polgárok közötti érintkezés­hez, a valamennyi ország ál­tal az emberi környezet vé­delme problémájának megol­dására tett erőfeszítések egye­sítéséhez. Az értekezlet sike­res befejezése fontos mér­földkő lesz Európa békés jö­vőjének megteremtése útján. A mesterséges akadályok lét­rehozására. az össz-európai értekezlet munkájának elhúzá­sára ez. előtte állj alsnvető feladatok megoldásától való eltérítésére irányuló kísérletek ellentmondanak azoknak a nemes céloknak. amelvekért ezt az értekezletet összehívták A Varsói Szerződés tagál­lamai felhívják a reálisan gondolkodó állami 'vezetőket és politikai személyiségeket, hogy irányítsák erőfeszítései­ket az össz-eurÓDai értekezlet sikerének biztosítására, a fe­szültség enyhülése és az euró­nai helyzet normalizálódása folyamatának további fejlesz­tésére és elmélyítésére. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői is­mételten megerősítik azt a vé­leményüket, hogy célszerű len­ne az össz-európai értekezlet zárószakaszát és dokumentu­mainak aláírását a legmaga­sabb szinten megszervezni. Ez megfelel az esemény történel­mi fontosságának és hangsú­lyozni fogja az össz-európai értekezlet által elfogadott ha­tározatok és dokumentumok Európa jövőjp szempontjából való rendkívüli jelentőségét. Mi, a Varsói Szerződés rész­vevői a tartós és igazságos európai béke alapjainak le­rakására törekedve sok éven át aktívan síkraszálltunk az össz-európai értekezlet ösz- szehívásáért. Az értekezlet összehívását a béke ügye nagy győzelmének, a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész diadalának tartjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük az értekez­let munkájának a lehető leg­rövidebb időn belüli sikeres befejezését, hogy a munka eredményei megfeleljenek a békeszerető népek vágyai­nak. Az értekezletet nem cél­nak, hanem olyan kiinduló­pontnak tekintjük, amellyel elkezdődik az európai kon­tinens államai új kapcsolatai­nak kialakítására irányuló történelmi munka. Európa or­szágai az értekezlet által ki­dolgozandó és 35 állam te­kintélyével megerősítendő el­vekre támaszkodva, kialakít­hatják és fejleszthetik széle­sebb alapokon nyugvó együtt­működésüket, minden részt­vevőjének anyagi és szellemi gyarapodására. A magunk ré­széről- készek vagyunk az ilyen együttműködésre, és er­re szólítunk fel mindenkit. E célt szolgálná az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő államok állandó szervének létrehozá­sa. A politikai tanácskozó tes­tület ülése részvevőinek kö­zös véleménye szerint nagy jelentősége van annak, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Űj- ból rpegerősítik a politikái ta­nácskozó testület prágai ülé­sének az európai béke, biz­tonság és együttműködés kér­désében tett nyilatkozatában 1972. januárjában az európai fegyveres erők és fegyverzet­csökkentésére kifejezett ál­láspontjukat. Az enyhülés , ügyéhez lényeges hozzájáru­lást jelentene a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikeres befejezé­se. Az az elv, hogy a tárgya­lásokon részvevő egyik lél biztonsága sem szenvedhet kárt, — figyelembe véve Európa minden országának biztonságát — teljes lehető­séget biztosít konstruktív meg­állapodás elérésére a fegyve­res erők és a fegyverzet csökkentésének kérdésében. A politikai tanácskozó tes­tület résztvevői megvizsgálták a közel-keleti helyzetet. Egy­ségesen teljes szolidaritásukat fejezték ki az arab népeknek az agresszió imperialista po­litikájával szemben, az izraeli csapatoknak az összes meg­szállt /arab területről való ki­vonásáért, Palesztina arab népe törvényes jogai biztosí­tásáért folytatott igazságos harcával. Megállapították, hogy biztosítani kell a térség minden országának biztonsá­gát, területi épségét és szuve­renitását. Nyilatkozatot fo­gadtak el „A közel-keleti tar­tós és igazságos békéért” cím­mel. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői esz­mecserét folytattak a vietna­mi helyzetről. Kifejezésre jut­tatták, hogy teljes mértékben támogatják a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes forradal­mi kormánya irányvonalát, amely a párizsi megállapodá­soknak valamennyi aláíró fél által való pontos és feltétlen teljesítésére irányul. Nyilat­kozatot fogadtak el „A tartós bókéért Vietnamban, a viet­nami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért” címmel. Az ülés résztvevői üdvö­zölték a laoszi koalíciós ha­talmi szervek létrehozását és a kambodzsai hazafias erők sikereit. A tanácskozás résztvevői tá­mogatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának konstruktív lépé­seit, amelyek az ország külső erők beavatkozása nélkül tör­ténő békés és demokratikus egyesítéséhez szükséges ked­vező feltételek kialakítására irányulnak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a chilei helyze­tet Határozottan követelik, hogy vessenek végeit az ENSZ okmányaiban rögzített emberi jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének. Felhívják a többi államot és a nemzetközi közvéleményt, hogy támogassák a chilei ha­ladó erőket. Nyilatkozatot fogadtak el „Vessenek véget az önkénynek és a demokra­ták üldözésének Chilében” címmel. A jelen tanácskozáson kép­viselt államok kifejezték meg­győződésüket, hogy a feszült­ség enyhülését ki kell terjesz­teni valamennyi földrajzi öve­zetre. Gondoskodni a béke megőrzéséről, tevékenyen elő­segíteni a nemzetközi élet kérdéseinek a népek érdekei­vel összhangban történő meg­oldását — a nagy és kis álla­mok közös feladata és köte­lességé, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi-politikai rendszerhez tartoznak. A tanácskozás résztvevői, internacionalista kötelessé­gükhöz híven, teljes szolidari­tásukról biztosították Ázsia, Afrika és Latin-Amerika or­szágainak népeit az imperia­lizmus, kolonializmus és neo- kolonializmus ellen, a nem­zeti felszabadításért, a politi­kai függetlenség megszilárdí­tásáért, a gazdasági függet­lenség eléréséért, a társadal­mi haladásért vívott igazságos harcukban. Támogatják An­gola, Mozambik, Bissau-Gui­nea, a Zöldfoki-szigetek né­peit, elítélik a faji megkülön­böztetés, a fajgyűlölet bármi­lyen megjelenési formáját. A tanácskozás résztvevői megállapították az el nem kö­telezett mozgalom erősödő szerepét a nemzetközi ügyek­ben, kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok po­litikájának imperialistaelle- nességét, s üdvözlik az enyhü­lésért, a háború és az agresz- szló ellen, a békéért és a né­pek nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelméhez való, egyre növekvő hozzájárulásu­kat. Ezzel kapcsolatban a ta­nácskozás részvevői hangoz­tatták az el nem kötelezett országok 4-ik, algíri értekezle­tének nagy jelentőségét Az ülésen résztvevő orszá­gok nagy jelentőséget tulaj­donítanak az Egyesült Nem­zetek Szervezete szerepe nö­vekedésének, annak, hogy az ENSZ alapokmánya alapján növekszik tevékenységének hatékonysága a nemzetközi problémák megoldásában, a béke szilárdításában, a népek közötti együttműködés fej­lesztésében. Megállapították a nyersanyag- és gazdasági fejlődés problémáinak meg­vizsgálása céljából a fejlődő országok kezdeményezésére összehívott ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának idő­szerűségét. A politikai ta­nácskozó testület síkraszállt az egyenjogú nemzetközi gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztéséért, amely min­den államnak saját természe­ti kincsei feletti szabad ren­delkezésére vonatkozó szuve­rén joga tiszteletben tartásán alapul. A legnagyobb ked­vezmény elvének a nemzet­közi kereskedelemben való érvényesítéséért, a fejlődésük­ben elmaradott országok gyors gazdasági előrehaladásáért, az imperializmus politikájából eredő igazságtalan gazdasági kapcsolatok felszámolásáért. Eszmecserére került §or a Varsói Szerződés 20-ik év­fordulójáról, 1975, májusá­ban történő megemlékezés előkészítésének és lefolytatásá­nak kérdéseiről. A tanácsko­zás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a test­vérállamok sokoldalú együtt­működése minden téren to­vább fejlődött. Ez gyorsítja a Varsói Szerződés tagállamai gazdasági potenciáljának nö­vekedését, védelmi képessé­gük erősödését, népeik jó­létének, országaik , kultúrá­jának és tudományának fej­lődését. A Varsói Szerződés tagál­lamai tovább erősitik meg­bonthatatlan barátságukat a szocializmus, a haladás és a béke érdekében, egyre növel­ve a szocializmus tekinté­lyét, amely más népek elé az államközi kapcsolatok új tí­pusának, a valóban demok­ratikus társadalomnak, a szo­cialista életformának példáját állítja Továbbra is síkraszáll- nak az enyhülési folyamat el­mélyítéséért, a béke, a bizton­ság, a népek gazdasági és tár­sadalmi haladása eszméinek diadalra juttatásáért. Az ülésen részt vett tagálla­mok ismételten megerősítet­ték változatlan állásfoglalásu­kat, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének meg­szüntetésére, egyidejűleg az Atlanti Szövetség megszünte­tésével, vagy — első lépésként — azok katonai szervezetének felszámolására. Ugyanakkor kijelentik, hogy amíg fennma­rad a NATO, és nem tesznek hatékony intézkedéseket a le­szerelés terén, addig a Varsói Szerződés tagállamai elenged­hetetlennek tartják védelmi képességük erősítését, és eb­ben a vonatkozásban szoros együttműködésük fejlesztését. A tanácskozás részvevői meghallgatták a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelen­tését az egyesített parancsnok­ság által végzett gyakorlati munkáról. A politikai tanácskozó testü­let tanácskozása a testvéri ba­rátság és együttműködés lég­körében zajlott le. ★ Az ülésen elfogadott doku­mentumokat a Bolgár Népköz- társaság részéről Todor Zsiv­kov és Sztanko Todorov, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Gustáv Hu- sák és Lubomir Strougai, a Lengyel Népköztársaság részé­ről Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jarosze- wicz, a Magyar Népköztársa­ság részéről Kádár János és Fock Jenő, a Német Demok­ratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, Willi Stoph és Horst Sindermann, a Ro­mán Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu és Manea Manescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége részéről pedig Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszi­gin írta alá. Csütörtöki külföldi jelentések A PALESZTINÁI ellenállási mozgalom ismét megerősítette azt az elhatározását, hogy fel­függeszti a libanoni határról indított akciókat és a határ közelében levő libanoni falvak mellől távolabbra helyezi a gerillák táborait. SANTIAGÓI értesülések szerint a fasiszita junta kínzó­kamrájában sínylődő Clodomi- ro Almeydának, a Népi Egy­ség kormánya külügyminiszte­rének egészségi állapota erő­sen roszabbodott. Almeydát megfosztották minden orvosi segítségtől. HENRY JACKSON demok­ratapárti szenátor szerdán Washingtonban javasolta, hogy az Egyesült Államok folytas­son kunzultációt a Kínai Nép- köztársasággal a fegyverkorlá­tozások kérdésében. HENRY KISSINGER ame­rikai külügyminiszter elfo­gadta Klaus Schütz nyugat- berlini kormányzó polgármes­ter meghívását és júliusban vagy decemberben Nyugat- Berlinbe látogat. AZ ELHÚZÓDÓ kormány­válság káros hatással van Bel­gium nemzetközi helyzetére — jelentette ki Edmond Lebur- ton, a belga ügyvivő kormány miniszterelnöke. KÉTNAPOS TANÁCSKO­ZÁSRA ült össze csütörtökön délelőtt a Bonn melletti Gym- nichi kastélyban a Közös Piac „politikai bizottsága.” A PALESZTINÁI NEMZETI TANÁCS (parlament) május 23-ra Kairóba tervezett ülését júniusra halasztották. EDWARD KENNEDY ame­rikai szenátor csütörtökön dél­ben felesége és két gyermeke társaságában Belgrádból Moszkvába érkezett. HENRY KISSINGER ameri­kai külügyminiszter májusban vagy júniusban valószínűleg Indiába látogat. A JAPÁN KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM szóvivője csü­törtöki sajtóértekezletén beje­lentette, hogy rövidesen sor kerül Pekingben a japán—kí­nai polgári légiforgalmi egyez­mény aláírására. TEGNAP egész délelőtt foly­tatódtak a harcok a Hermon- hegység körzetében és a front többi szektorában a szíriai és izraeli tüzérségi és páncélos egységek között. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 6. rendkívüli ülésszakának kü­lönleges bizottságában és mun­kacsoportjaiban tárgyszerű vi­ta alakult ki az eddig elhang­zott konkrét javaslatokról, va­lamint az el nem kötelezett or­szágok egy csoportja által be­nyújtott két alapvető doku­mentum-tervezetről. A LATIN-AMERIKAI és karib-tengeri országok kül­ügyminisztereinek szerdán Washingtonban megkezdődött kétnapqs tanácskozása kö­zéppontjában a dél-amerikai kontinens és az Egyesült Ál­lamok gazdasági és politikai ellentétei állnak. A SAIGONI HATÓSÁGOK elvágtak minden telefonössze­köttetést a DIFK küldöttségé­nek a saigond Tan Son Nhut-i repülőterén levő hivatali rezi­denciájával. A tényt csü­törtökön a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság körei is megerősítették. Az AFP saigoni tudósítása szerint kedd óta telefonon nem lehet kapcsolatot teremteni a DIFK-küldöttséggel. ' NYUGODT a helyzet Niger­ben, ahol hétfőn Seyni Koun- tie vezérkari főnök vezetésé­vel a hadsereg vette át a ha­talmat. FRANCOIS MITTERRAND, a francia baloldal közös el­nökjelöltje csütörtökön dél­után sajtóértekezleten ismer­tette részletes gazdaságpoliti­kai programját. HAROLD WILSON csü­törtökön — az új angol mun­káspárti kormány vezetőjének szerepkörében első ízben —• Észak-Írországba látogatott. ETIÓPIÁBAN változatlanul igen bonyolult a helyzet és to­vább folytatódnak a vasuta­sok, a gépkocsivezetők és egyéb munkások sztrájkjai. A SZOVJETUNIÓBAN csü­törtökön országszerte kezdetét vette a választási kampány, a június 16-án esedékes legfel­sőbb tanácsi választások elő­készületei. Az első tömeggyű­léseken a dolgozók a szovjet párt és állam vezetőit jelölik a Szovjetunió népképviseleti szervébe. A CHILEI LÉGIERŐ san­tiagói hadbírósága előtt foly­tatódik a fasiszta katonai jun­ta által többször elhalasztott bírósági tárgyalás a Népi Egy­ség kormányához, az alkot­mányhoz hű maradt 57 kato­natiszt, illetve közkatona és 10 polgári személy „ügyében CSÜTÖRTÖKÖN DÉL­ELŐTT Kairóban egy ü Úti ülést tartott az egyiptomi pai lament és az Arab Szocialista Unió Központi Bizo.tsága. Az ’"lésen Anvar Szadat elnök .s mertette az ország politika gazdasági, társadalmi és kul­turális életét összefoglaló, va­lamint a jövőre vonatkoz terveket felvázoló úgyneveze.t „októberi dokumentumod Mint az egyiptomi elnök az ország politikájával kapcsola­tosan leszögezte, Egyiptom „a nagyhatalmak közötti póz:ti' semlegesség politikáját köve­ti”. Szadat elnök bejelentette a fegyveres erők képviselőivel összhangban úgy döntött, hogy „országa fegyverszükség­letét különböző forrásokból fogja beszerezni”.

Next

/
Thumbnails
Contents