Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

1974. ÁPRILIS 19., PÉNTEK FEST HEGYE I Az ötödik tanyás megye Fontos szerep — több nemzedéken át „Csak előrelátó tervezéssel tudjuk csökkenteni a tanyavilág jelenlegi határait, ezért kellő gondot kell fordítani a tanyai lakosság életkörülményeinek és kulturálódási lehetőségének javítására, fejlődésük se­gítésére, annál is inkább, mert a tanyán élők száma a csökkenés ellenére is még hosszú ideig jelentős marad." (Részlet az MSZMP X. kongresszusának jegyzőkönyvéből.) Az ár sbí er melles Az ország hét tanyás me­gyéje közül nagyságrendben az ötödik Pest megye, itt megyén belül viszont a ceglédi járás áll az első helyen, csaknem hatezer tanyán élő 17 ezer la­kosával. A legutolsó népszám­lálás adatai szerint a lakóhá­zak döntő többsége vályogfa­lú, hozzávetőlegesen csak min­den negyedikben világítanak villannyal. Tovább tallózva a számok között szembetűnő a tanyai lakosság elöregedése, hiszen megközelítőleg három és fél ezren betöltötték hatvanadik életévüket. A legfeltűnőbb adat azonban a foglalkozta­tottság vizsgálatánál bukkan elő: a ceglédi járásban a ti- zenhétézer tanyai közül több mint tízezer nem rendelkezik önálló keresettel. A ceglédi járás párt-, álla­mi és társadalmi szervei a X. kongresszus irányelveinek megfelelően számolnak azzal az objektív ténnyel, hogy a tanyák még nagyon hosszú ideig, több nemzedéken át fontos szerepet fognak betölte­ni gazdasági, kulturális és tár­sadalmi vonatkozásban egy­aránt. Abony, Csemő, Dán- szentmiklós, Mikebuda, Jász­kara jenő, Nyársapát, Kocsér községek tanyavilága a nagy­üzemi mezőgazdasági körül­mények között is jelentős fel­adatot teljesít a járás és fő­leg a két város, Cegléd és Nagykörös ellátásában: a ta­nyákról a piacokra kerülő zöldség, gyümölcs, ... baromfi, hizómarha és sertés más for­rásból való biztosítása ma még valósággal elképzelhetet­len. A tanyák tehát állják a sa­rat, bizonyítva, hogy a mező- gazdasági árutermelésben a mai társadalmi és gazdasági viszonyok között létjogosult­ságuk van. Más kérdés, hogy milyen mértékű a különböző tanyatípusok fennmaradási le­hetősége. A nagyüzemi terme­lési mód — ez ma már bizo­nyosnak látszik — előbb- utóbb kétségessé teszi az úgy­nevezett szórvány tanyák lé­tét. Lényeges feladata ennek következtében az érdekelt köz­ségek tanácsainak, hogy szám- bavegyék ezeket a tanyákat és az érintett gazdasággal közö­sen megoldják az ottlakók problémáját. Megint más a ta­nyasorok sorsa, amelyek közül az elmúlt években nem egy kapott villanyt. A szomszéd­ságukban lévő termelőszövet­kezetek olyképpen rendezked­tek be, hogy a tanyasorok nem akadályozzák a nagyüzemi művelést. Viszonylag kisebb számban találhatók a járás te­rületén tanyacsoportok, ame­lyeknek békés egymás mellett élése a termelőszövetkezetek­kel szintén szavatolt. A lakás A tanya azonban a gazda­sági és árutermelő jellegén túl lakás is, ezért az ott élők gondjainak orvoslása a községi, városi, illetve járási tenniva­lókkal azonos értékű. Különö­sen az óvodáskorúak és az öregek istápolása igényel je­lentős társadalmi összefogást ezeken a vidékeken. Nem ke­vésbé fontos annak biztosítá­sa sem, hogy a tanyai gyere­kek a lehetőségekhez képest a szomszédos községek jól fel­szerelt iskoláiban ismerkedje­nek a tudományokkal. A kö­zeljövőben egyedül Csemő kap új iskolát, a társadalmi és gazdasági szerveknek ezért el­sősorban az iskolába járás megkönnyítésén kell fáradoz­niuk. Általánosítandó a kocsé- ri példa, ahol gépkocsi szál­lítja a tanyai gyerekeket az is­kolába s onnan haza. Nem kevésbé fontos a ta­nyákon egyedül élő idős em­berekkel való törődés. Nem lehet eltitkolná: itt az öreg­korral járó nehézségek hat­ványozottan jelentkeznek. Rossz lakáskörülményére, vi­lágtól — orvos tol való nagy távolság, s nem utolsósoroan a cseke.y nyugdíjak, járadé­kok a legtöbb mutatói ennek az állapotnak. A tanyák és felszereléseiknek értéke jócs­kán csökkent az utóbbi idő­ben, ezért a tanyán élő ag­gastyán sorsa lényegesen ke­serűbb, mint azonos jövedel­mű, de községben lakó, ház­zal rendelkező társáé. Abony- ban, de több más helyen is már - megoldották, hogy a ma­gatehetetlen tanyai öregem­bereknek a házimunkában segítenek az úttörők, s már szó van arról is. hogy ebbe a nemes társadalmi munkába bekapcsolódnak a KISZ- alapszervezetek is. Ugyanak­kor a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt szervezetei magukra vállalhatnák az idős emberek rendszeres látoga­tását, s az sem tűnik illúzió- rikus elképzelésnek, hogy az illetékes állami szervek be­vonásával megoldják s rend­szeresítsék az intézményen kívüli szociális gondozást. Általánossá kell tenni a meg­felelő betegellátás biztosítá­sát is a tanyavilágban, figye­lembe véve azt, hogy az év nagyobbik felében csak lovas kocsival lehet megközelíteni a magányos tanyákat. Ali?; ha kétséges, hogy a vonóerő biztosítása a gazdasági szer­vek feladata — szép számú példa bizonyít 1a, hosv erre megvan a hajlandóság. A művelűdcs Az iskolai oktatáson túl rendkívül fontos a tanyán élő emberek művelődési lehető­ségeinek a kiterjesztése. A közelmúltban rendszeresített postaládarendszer fordítva sült el — következménye pél­dául, hogy jelentősen csök­kent az újságelőfizetők szá­ma. A kísérletezést azonban nem szabad félbehagyni: nö­velni kell a tanyai könyvtári lerakatok számát. Fontos ugyanakkor, hogy a közmű­velődés helyi aktívái a fel­szabaduló tanyái iskolák megüresedett épületeit sze­meljék ki, s rendezzék be a népművelés céljainak meg­felelően. A külterületekre te­lepített italboltok esetében is gondolni illene a művelődési lehetőségek alapjainak biz­tosítására — de ez már a já­rás kereskedelmi szerveinek figyelmeztető. Ami viszont egyértelműen örvendetes: megalakulóban van egy járási kultúrcsoport, amelynek lelkes, elhivatott tagjai a rivaldafény helyett tanyáról tanyára járnak majd, hogy hozzáférhetővé tegyék a magyar s a világiro­dalom kincseit a ■ világtól ma még, meglehetősen felzárkó­zó földijeik számára. K. P. >4 XI. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETERE Újabb munkafelajánlások az ötéves terv sikeréért Országszerte újabb mun­káskollektívák vállalták, hogy a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére szer­vezettebb, hatékonyabb munká­val segítik az ötéves, terv si­keres teljesítését. A mátraaljai szénbányák brigádjai mindenekelőtt a Ga­garin Hőerőmű biztonságos és egyenletes fűtőanyagellátásá­ról kívánnak gondoskodni. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat munkás­kollektívája az országot jelen­tős valutakiadásoktól kívánja mentesíteni azzal, hogy az idén annyi kőolajat és föld­gázt termel, amennyit eredeti­leg 1975-re terveztek.. A Du­nántúli Kőolajipari Gépgyár az olajbányák növekvő igé­nyeit igyekszik kielégíteni. A fűzfői Nitrokémia dolgozói el­sősorban azt vitatták meg, hogy milyen módon segíthet­FANEVELO VÍZÁGYÚ A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet faiskolája szá­mára 14 holdon folyamatosan ültetik a vadalmafa alanyokat, amikből jövőre facsemeték lesznek. A beültetett területeken a vízágyúk sűrű sugárban permeteznek. Gárdos Katalin felvétele nék a növényvédő szerek im­portjának csökkentését. A pá­pai Textilgyár kollektívája a termékszerkezet átalakításá­nak gyorsításával a lakosság igényeinek jobban megfelelő termékeket igyekszik kibocsá­tani. A szegedi Ruhagyár szo­cialista brigádjai arról gon­doskodnak, hogy az iparban és a mezőgazdaságban dolgo­zó nők olcsó és divatos mun­kaköpenyeket hordhassanak. A sárvári Cukorgyár dolgozói a jövőben olcsóbban s egyben a kereslethez jobban alkal­mazkodva gyártják a cukrot. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat munkás­gyűlésén lakások, iskolák, egészségügyi létesítmények építésének meggyorsításáról határoztak. A Betonútépítő Vállalat M—7-es főépítésveze­tőségének 28 útépítő szocialis­ta brigádja azt ajánlotta fel, hogy az eredeti 1976. május 3I-i határidő helyett 1975 vé­gén átadják az M—7-es autó­pálya Székesfehérvár—Bala- tonaliga közötti 33 kilométe­res szakaszát. A záhonyi MÁV átralcó körzet munkásgyűlé- sérf elsősorban azt hangsúlyoz­ták a dolgozók, hogy a szovjet vasutasokkal tovább erősítik kapcsolataikat s gondoskodnak arról, hogy zavartalanul lebo­nyolódjanak a Magyarország és a Szovjetunió közötti áru­szállítások. Hazánk legrégibb állami gazdasága, a 15 ezer holdas mezöhegyesi gazdaság — annak ellenére, hogy több takarmányt értekesít mint ko­rábban -v az állattenyésztés eredményeit is fokozza. A nádudvari Vörös Csillag Tsz a lakosság jobb ellátásához já­rul hozzá. Falugyűlések — fór uniók Májusban: békehónap Az Országos Béketanács csütörtökön tartott elnökségi ülésén megemlékeztek a ma­gyar és a nemzetközi béke­mozgalom ki bon talc ozásának 25. évfordulójáról. Felvázol­ták a május 9-én kezdődő tava­szi béke- és barátság hó­nap programját és beszámoló hangzott el a chilei háborús bűnökkel foglalkozó nemzet­közi bizottság helsinki ülésén, illetve a stockholmi Vietnam- konferencián jelen volt ma­gyar küldöttség részéről. Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a békemozgalom kettős jubileu­mát méltatta. Sebestyén Nándorné, a béke­tanács főtitkára a magyar bé­kemozgalom időszerű felada­tairól beszélt. A vitaindítóból kitűnt, hogy a következő he­tek, hónapok békemozgalmi programjának kiemelkedő hazai esemé­nye lesz a fasizmus felett aratott győ­zelem napján kezdődő béke- és barátság hónap. A nagyszabású tavaszi béke­akció tervét az Országos Bé­ketanács, a Hazafias Népfront­tal, valamint a többi társadal­mi és tömegszervezettel közö­sen készítette elő. A naarysK) rendezvények közé tartoznak a falugyű­lések, amelyeken a békemozgalmi évfordulókról is megemlékez­nek. A hónap során az agitá- ciós munka legjobban bevált módszereit is alkalmazzák — a csoportos beszélgetéseket, a vitákat, a helyi fórumokat, amelyeket országszerte meg­rendeznek. Az ülésen elhatározták, hogy a békehónap alkalmából lq* tüntetik a mozgalom kiváló aktivistáit, plakettekkel és ok­levelekkel jutalmaznak meg olyan munkahelyi kollektívá­kat, amelyek kiemelkedő ér­demeket szereztek a béke- és barátság ápolása, elmélyítése terén. PEST MEGYE 26, VÁLASZTÓKERÜLET Egy munka Részlet egy telefonbe­szélgetésből : — Holnap? Nem jó. Táblás ház. Holnap­után dettó. Hogy az időpont nem számít? Nem bánom, ha a reggel hét megfelel, akkor van egy szabad órám. Pillanat­nyilag... Rendben, feljegyez­tem, várom. Így jutottam Dunakeszire, a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat gyárába, hogy Kal­már János főmérnökkel talál­kozzam. — Megváltozott a program: nyolc óra helyett már hétkor kezdődik a vezetői megbeszé­lés' — fogadott a titkárnő —, de azért semmi baj — nyug­tatott nyomban —, a főmér­nök elvtárs meghagyta, szól­jak neki, amint megérkezik... Perc, s már jött is, kék munkaköpenyében, kezében elmaradhatatlan határidő- naplójával. — Elnézést — kezdte a kölcsönös üdvözlés után —, ilyen az' élet... Sok a mun­kánk, jobb mielőbb megbe­szélni. .. Máris témánál vagyunk: mit csinál a főmérnök-képvi­selő egy munkanapon? — Pesten lakom, a főköny­velőnk gépkocsijával érke­zem reggelenként, háromne­gyed hétre. Amint tapasztal­ta, ma derűs témával kezd­tük a napot. A folytatás azon­ban már korántsem lesz ilyen vidám. Kilenc órára a MÁV anyagellátási igazgatóságától várunk egy küldöttséget. Az utóbbi időben megszaporodtak az anyagellátási gondjaink. Nem kapunk időben elegendő mennyiségű acéllemezt, hen­gereltárut, alumínium idomo­kat. Éppen az elmúlt héten írtam levelet dr. Csanádi György miniszternek, úgy is, mint a gyár főmérnöke, s úgy is, mint országgyűlési képviselő. Már arra Is gon­doltam, hogy interpellálok eb­ben az ügyben a legközeleb­bi ülésszakon. A feladataink nagyok, ha késik, vagy rend- szertelenül érkezik az anyag, hogyan teljesítsük a , tervün­ket? Látja, a képviselőnek a maga portáján is bőven akad tennivalója... | A profilváltozás f feladat----------------1---------- elé ál­lít minket a gyárban, de leg­főképpen a főmérnököt. Tíz esztendeje még száznyolcvan új, négytengelyes vagont ké­szítettek, az idén mindössze hatvanat. Ezzel szemben száz­ötven vagon főjavítása az idei esztendő terve. Az pedig tudott dolog: újat készíteni mindig könnyebb valamiből, mint használhatóvá tenni azt, ami üzemképtelen. — A profilváltozás oka: ma már a mellékvonalakon is fő­leg négytengelyes vagonokat közlekedtetnek. Csak így le­het biztosítani a gyorsabb, kényelmesebb utaztatást. El­sősorban a bejáró munkások utaztatására gondolok, amely egyre inkább meghatározó­jává válik a vasúti személy- szállításnak. A négytengelyes kocsik profilgazdái pedig mi vagyunk. Jelenleg 3700 ilyen kocsi van forgalomban, de 4500 kellene. Azt hiszem, ez sok mindent megmagyaráz. Ez a nagy feladat indokol­ta az 1970-ben megkezdett, mintegy hétszázmilliós be­ruházást és rekonstrukciót. A C-csarnok épülete már áll, befejezése után ismét «évi száz új. nésytenffelves vagon készül majd itt, Dunakeszin, a mind nagyobb számú főja­vítás mellett. Ehhez termé­szetesen a jelenleginél lénye­gesen több munkáskézre lesz szükség a gyárban. .——------—-— ----•. tervdo­| Bizonyításként | kumen­— tációkat tett le elém az asztalra, ame­lyek a gyár élkövetkező éveit határozzák meg. — Jelenleg 2574 dolgozója van a gyárnak. Hat esztendő múlva, 1980-ra viszont már 4288 lesz. A vagongyártás, de még inkább a főjavítás, nem könnyű dolog, s nem is tar­tozik a legtisztább munkák közé. A létszám szükségsze­rű növekedése, s a munka ne­hézsége indokolta, hogy a hétszázmilliós beruházást nem új csarnokok építésével, vagy a meglévők bővítésével kezdtük, hanem szociális­kommunális beruházásokkal. Eddig elkészült az ezerötszáz személyes konyha és étterem, kilencszáz dolgozó részére fe­hér-fekete rendszerű mosdó­öltöző. Még az idén átadásra kerül a kétszáz személyes munkásszálló és a százötven gyermek elhelyezését bizto­sító óvoda. S bár az idei év­re terveztük a négyszáz sze­mélyes iparitanuló-kollégium felavatását is, arra csak a jövő esztendő elején kerülhet sor. De azt hiszem, egy kicsit elkanyarodtunk a megkez­dett témától... — Tehát kilenckor küldött­ség a minisztériumból, tárgya­lás. S utána? — Űjabb tárgyalás délután kettőkor, de ezúttal a minisz­tériumban. — A téma? — Szerkesztési osztályunk új forgóváz prototípusát ké­szítette el. Gyártására és beve­zetésére a jövő esztendőben kerül sor. A dolog érdekessége, hogy az új forgóvázat nem azért terveztük, hogy ezzel jobb futási paramétereket biz­tosítsunk. A fenntartás tapasz­talatai vezettek rá, hogy vál­toztatni kell a jelenleg hasz­nálatos forgóvázakon, amelyek üzemben tartása igein munka; igényes, körülményes beállítá­suk következtében. Az új for­góváz nem tartalmaz olyan kopó, súrlódó elemeket, mint a jelenlegi. Tavaly öt példány készült el az újból, s az már a mi extraprofitunk, hogy nem csupán a forgóvázak gyors el­használódását sikerült meg­akadályoznunk, de közben ja­vult a vagonok futása, lengése is. Az új forgóvázak gyártását a MÁV székesfehérvári Jár­műjavító Üzemi Vállalata vég­zi majd, velük, s a gyártáshoz szükséges anyagot biztosító gyárral tárgyalunk ma délután a minisztériumban. Remélhe­tőleg addig megkapom a tele­fonüzenetet S. Hegedűs Lász­lótól, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa titkárától, a megyei képviselőcsoport veze­tőjétől, hogy sikerült-e végre itt, Dunakeszin megtartani a képviselőcsoport soron követ- ‘kező ülését. Már tavaly tervez­tük, de aztán közbejött vala­mi... Mint ahogy a beszélgetésün­ket is félbeszakította a telefon csengetése. Ezúttal nem a fő­mérnököt keresték, hanem a képviselőnél érdeklődött egy nyugdíjas vasutas, eljárt-e már az ügyében Kalmár János a minisztériumban.------------------ nem rafjaszkod­| — Soha | tam a hivatalos ------------------ képviselői fo­gadóórához. Végigmegyek va­lamelyik műhelyen, akinek gondja, problémája van, szól. A közságbeliek pedig idecsö­rögnek telefonon, s vagy azon­nal tudok válaszolni, vagy megbeszélünk egy időpontot... Az utóbbi időben a legtöbb gond kétségkívül a. 104 lakásos KISZ lakótelep építőivel volt. Sikerült elintézni, hogy há­r o mmillió forint állami támo­gatást kapjanak közművesítés­re az idei esztendőben. De jöt­tek olyan kéréssel is, hogy szeretnék megnézni a Parla­mentet, de csak az esztendő második felére kaptak termi­nust Együtt, mentünk el már­ciusban, több mint százan. Aztán itt járt Cseri Jánosné, a fóti 1. számú általános isko­la szülői munkaközösségének vezetője, s magával vitt Pótra, nézzem meg, milyen áldatlan körülmények között folyik ott a tanítás. Űj iskola kell, sem­mi kétség. Közben ülésezett az országgyűlés építési és közle­kedési bizottsága, amelynek a titkára vagyok. Szó, ami szó, akad bőven feladat a gyárban s a két nagyközségben — Dunakeszin és Foton — is, amelyeknek or­szággyűlési képviselője. S köz­ben férj is — a felesége ma­gyar—történelem szakos ta­nárnő —, és családapa, egy második gimnazista lánya és egy idén érettségiző fia van. — Szeretném, ha a minisz­tériumi értekezlet után még találkozhatnánk s megtudhat­nám, mit sikerült ma elintéz­nie. — Az bajos lesz — gondol­kodott hangosan. — A minisz­tériumból egyenesen a gimná­ziumba megyek: szülői érte­kezlete van a fiam és a lá­nyom osztályának is. Az egyik rám vár, a másik a feleségem­re. De ha úgy este kilenc felé felhív telefonon, szívesen el­mondom, mire jutottam a mai napon. —— -----—- valóban meg­| S este I tette, ha csali-------------- távirati stílus­ban is. — Csökkennek anyagellátási gondjaink ... Az új forgóváz gyártásának semmi akadálya, a fehérváriak örömmel vállal­ják s anyagot is kapnak hoz­zá ... S. Hegedűs László még nem hívott telofonon ... Az iskolában minden rendben a gyerekekkel. Prukner Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents