Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-18 / 89. szám
1974. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK rest MEcret C/Círlem PEST MEGYEBEN NÉGY Az élelmiszergazdaság kiváló vállalatai A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — egyetértésben a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezete, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete elnökségével — az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért kiváló eredményeiért hetvennégy állami gazdaságnak, élelmiszeripari, faipari, mezőgazdaságigép-gyártó vállalatnak és tudományos intézetnek a kiváló vállalat, Illetve kiváló intézet címet és oklevelet adományozta. A kitüntetettek között van a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdasága, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat s a szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat. Elismerő oklevélben részesült a Pest megyei Tanács III. számú (ceglédi) sütőipari vállalata. A szakma kiváló brigádja lett a Nagykőrösi Konzervgyár Dobó Katica és József Attila szocialista brigádja. Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága Br. Maróthy László előadása A KISZ Központi Bizottságának ülésén — mint az 1. oldalon jelezzük — az első napirendi pont témájaként az ifjúsági szövetség munkájának néhány időszerű kérdéséről dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tartott előadást. — A KISZ eszmei, politikai hatásánal% a KISZ-tagok erkölcsi, politikai, világnézeti elkötelezettségének és kiállásának, az alapszervezetek aktivitásának és fegyelmének növelése — így summázhatok a határozatban foglalt gondolatok, ezt a célt szolgálják a határozatban megjelölt teendők — szögezte le, majd a többi között a következőket mondotta: — Ifjúsági szövetségünk az elmúlt két esztendőben kedvező társadalmi légkörben végezte munkáját, az ifjúság összehangolt szocialista neveléséhez, élet- és munkakörülményeinek javításához a párt ifjúságpolitikai határozatának gyakorlati megvalósítása és az ifjúsági törvény életbelépése teremtett mind jobb feltételekét. Nőtt az ifjúság társadalmi súlya, szerepe, példás tények igazolják, hogy a választott testületekben növekszik a fiatalok aránya. A KISZ a társadalmi érdeklődés homlokterébe került, s méltán: ifjúsági szövetségünk a VIII. kongresszus óta eltelt /esztendőkben alapvetően betöltötte hivatását, kivette részét a párt politikájának megvalósításából. A KISZ KB első titkára szólt arról, hogy a KISZ jól élt a megnövekedett lehetőségekkel, jelentős eredményeket mondhat magáénak például a párttaggá nevelés munkájában: az MSZMP új, fiatal tagjainak négyötöde az ifjúsági szövetség ajánlásával lépett a párt tagjainak sorába. A KISZ-esek részt kértek és kaptak az új nemzedéket érintő helyi és országos rendelkezések, intézkedések kidolgozásából. — A KISZ VIII. kongresz- szusa határozatainak még maradéktalanabb végrehajtása azonban további fontos teendők, feladatok hordozója. Növelni kell például a KISZ eszmei-politikai hatását, a tagok erkölcsi, politikai, világnézeti elkötelezettségét, az alapszervezetek aktivitását és fegyelmét. A KISZ KB első titkára a feladatok közé sorolta a marxista—leninista propaganda és vezetőképzés összehangolt, tervszerű fejlesztését, a tevékenység életkorok és rétegek szerinti jobb differenciálását, a fiatalok lakóterületi foglalkoztatásának, szabad idejük célszérű, hasznos eltöltésének összehangolt megszervezését, s a KISZ részvételét a tömeges sport s testedzés koncepciójának kidolgozásában. — Hosszabb idő óta folynak a vitáit a KISZ kommunista, politikai jellegének értelmezéséről — mondotta, majd így folytatta: — a KISZ kommunista, politikai jellegén csak egyqt érthetünk, jelesen a párt eszméinek, politikájának szolgálatát, azt, hogy minden KISZ-tag legjobb tudása és képességei szerint álljon helyt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében, ismerje meg a párt eszméit és politikáját, minden körülmények között álljon ki érte, s vegyen részt annak megvalósításában. A KISZ-szervezet értelme, hivatása, hogy cselekvési programot adjon, a közösség örömét, a szervezet erejét és védelmét biztosítsa azoknak, akik a szocializmus eszméihez vonzódnak és többet szeretnének tenni annak megvalósításáért. — Ifjúsági szövetségünk követelményei világosak, ezeknek a rétegek és korosztályok szerint differenciált végrehajtása az egyes KlSZ-alapszer- vezetek tevékenységének aktivitásán és színvonalán múlik. Az alapszervezetek és KISZ- csoportcxk életének szelleme, rendje és fegyelme tegye minden KISZ-tag természetes kötelességévé, hogy a mozgalmi év kezdetén konkrét, személyes feladatokat, megbízatásokat vállaljon és az esztendő végén számot adjon kötelezett- cégeinek teljesítéséről. Az ifjúsági szövetség eszmei-politikai befolyását, a KISZ-tagok szocialista elkötelezettségének és kiállásának, az alapszervezetek aktivitásának növelését és fegyelmének megszilárdítását célzó központi intézkedések között említette dr. Maróthy László, hogy a KISZ-tagf elvételi követelmények igényesebb értelmezése érdekében a középfokú oktatási intézmények tanulói körében bevezetik a Kilián-pró- bát. 1975. tavaszától évenként cserélik a tagsági igazolványt, s ezzel egy időben megszüntetik a tagkönyvérvényesítés gyakorlatát. Nem kaphat új tagsági igazolványt az, akitől méltatlan magatartásáért, vagy kötelességeinek nem teljesítéséért azt a taggyűlés megtagadja. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúságpolitikai útmutatása alapján folytatja a KISZ VIII. kgngresz- szusán született határozatok megvalósítását. Most előterjesztett javaslatunk is a politikai célt, az ifjúság kommunista eszmei-politikai nevelését szolgálja — fejezte be dr. Maróthy László. Pullai Árpád felszólalása Az MSZMP Központi Bizottságának titkára azzal kezdte beszédét, hogy a kibővített ülés részvevői személyükben is kifejezésre juttatják a pártnak és ifjúsági szervezetének együvé tartozását, s azt, hogy a közös cselekvésben, az ifjúsággal való foglalkozásban kinek-kinek megvan a saját és sajátos feladata. A mostani ülésnek — mutatott rá Pullai Árpád — az ad időszerűséget, hogy a párt ifjúságpolitikai határozatából adódó feladatokat — immár az 1970 óte szerzett tapasztalatok birtokában is — most konkrétan és egyértelműen megszabja magának a KISZ, s így a lehető leghatékonyabban tudja végezni e teendőit. Természetesen az eddigiekben is körvonalazódtak már a KISZ időszerű ifjúságpolitikai feladatai, azonban most kerül sor összesítésükre. Fontos politikai lépés tehát a napirenden szereplő határozattervezet megvitatása, elfogadása. Joggal mondhatjuk — jelentette ki —, hogy a KISZ egész tevékenységével ténylegesen ellátja, jól betölti politikai és társadalmi szerepét, eredményesen dolgozik. Ha viszont általában az ifjúságpolitika szemszögéből nézzük működését, azt mondhatjuk, hogy a KISZ-munka legfőbb eredményei az elmúlt években a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósításához kötődtek. Természetesen e határozat — amely tartalmában, céljában az egész magyar ifjúságot érinti — a végrehajtással „kilépett” a párt és a KISZ kereteiből, egyre inkább a társadalmi, a gazdasági, az állami szervek mindennapi politikai feladatává válik, része napjaink társadalmi kérdéseinek. Ez mindenképpen nagy eredménye a párt felvilágosító, nevelő munkájának és a KISZ sokrétű tevékenységének is az egyik legfontosabb fokmérője. Megvalósulóban van a program, amit úgy fogalmaztunk meg, hogy az ifjúság nevelését — még inkább, mint korábban volt — tegyük össztársadalmi üggyé. Az ifjúság érdekében a párt koordinálja a társadalom egész tevékenységét. Nem szabad szétforgácsolni azokat az erőket, amelyek együtt hatékonyan segíthetik elő minden magyar fiatal boldogu- Hsát a társadalom, a szocializmus eredményes építése, önmaguk nemes egyéni céljainak elérése érdekében. A párt irányító szerepe az ifjúságpolitikában kettős: egyfelől általában az ifjúságpolitika megvalósítását irányítja az egész magyar ifjúság érdekében, másfelől pedig . irányítja a KISZ működését azért, hogy az ifjúsági szövetség maradéktalanul betölthesse szerepét, képes legyen ifjú nemzedékünk problémáinak feltárására és megoldására. A KISZ az érdekeit korosztály mintegy 40 százalékát tömöríti soraiba, de a pártnak szívügye az egész magyar ifjúság helyzete. A pártnak — vezető testületéinek és alapszervezeteinek egyaránt — mindkét feladatkörben fontos szerepe van. A KISZ részéről pedig — s ez mindinkább érezhető — igénylik is az iránymutatást, a kommunista együttműködést. Pullai Árpád azzal is foglalkozott felszólalásában, hogy erősíteni kell a KISZ kommunista jellegét, politikai, tömegszervezeti befolyását. Ezt jól szolgálja a KISZ-tagok .elé állított követelmények emelése. Befejezésül hangsúlyozta: a KISZ Központi Bizottságának mostani ülése azt a célt is szolgálja, hogy a párt ifjúsági szövetsége megfelelően felkészüljön az MSZMP XI. kongresszusára. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében eredményes, sikeres munkát kívánt a KISZ Központi Bizottságának tevékenységéhez, az ifjúság kommunista neveléséhez. A munkásfiatalom szolgálatában Gáspár Sándor beszédei és cikkei Parlamenti bizottságok vitafórumán a családjogi törvény Dr. Pesta László elnökletével, szerdán a Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson a képviselők a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításának tervezetét elemezték. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tartott tájékoztató előadást a törvénymódosítás igazságügyi vonatkozásairól, majd dr. Schidtheisz Emil egészségügyi miniszter a biológiai érettség gyorsulása és a házasságkötés korhatárának íelemelése közötti vélt ellentmondást elemezte. A vitában felszólalt dr. Noszkay Aurél, dr. Nezvál Ferenc, Pongrácz Imréné, dr. Kátay Pál, Bánáti Gézáné (Pest megye 21., budaörsi választókörzet). Imri Gyula. dr. Lakatos Pál József, dr. Rad- nai Éva, Karkus Sándor, Tót Szilveszterné. dr. Szokola Ká- rolyné, dr. Szép Zoltán, Sebest Lászióné. Újhelyi Sán- dorné. dr. Bene Zoltán és Nics János országgyűlési képviselő. „A szocializmus építésében, az alkotó munkában elért sikereinkben a legkiemelkedőbb szerepe, történelmi érdeme társadalmunk vezető osztályának, a munkásosztálynak volt. Ez az osztály nem önös érdekeit helyezte előtérbe, hanem a legtöbb áldozatot is vállalta a nemzet felemelkedésében, az ország építésében, a többi dolgozó, a parasztság, az értelmiség szebb életének megteremtésében. Méltán illeti meg tehát vezető szerep, társadalmi, gazdasági súlyának megfelelő politikai, anyagi és erkölcsi elismerés ...” szövetségben. Ebben is — pariumi pauukaj áruul szalia- ine oen — a muruiaserdeui szószólója, enneic luaamoan rgyettszrk előmozdítani meg- leieiö eivi alapokon az európai szakszervezeti egyseg- torekvéseket, melyekhez a oe- kés egymás mellett élés politikájának érvényesülése érleli egyre inkább a lehetősegeket. Több szocialista ország szakszervezeti lapjának adott nyilatkozatait olvashatjuk a gyűjteményben, s ezek- Döl is az egységtörekvések, az együutműköués realitásának a keresése összegeződik, a munkásosztály internacionalizmusának platformján, amely — mint írja egy heiyütt — „nem a szépen megfogalmazott szavak üres ismételgetésében, hanem a cselekedetekben, a harcban nyilvánul meg”. Pontosabban is megfogalmazza, amire gondol: „Több országban és más-más körülmények között eltérő módokon közelítjük meg a célt. De a cél azonos. Munkásigazság csak egy van, a szocializmus, amely a világ dolgozóinak, népeinek közös bágya és vállalkozása is”. Hazai és nemzetközi kérdésekben egyaránt így jelentkezik az alapgondolat, a mun- káshatalom szolgálata e kötetben, amely egyébként a politikai kérdésekkel csak kevéssé foglalkozók számára is közérthető, a problémákat világosan meglátható, a maga nemében érdekes olvasmány. Csak érzékeltetni van mód ilyen viszonylag rövid ismertetés keretében a kötet gondolatvilágát, amely mindennapjaink még számos, önmagában is igen lényeges jelenségére, társadalmi folyamatára terjed ki. Valamennyi szoros összefüggésben áll a múnkáshatalom létével, fejlődésével. V égezetül azonban még a kötetnek arról, a számunkra bly kedves vonásáról essék szó, hogy szerzője Pest megye országgyűlési képviselőinek egyike, s így természetszerűleg szerepel az a beszéd is, amelyet a Csepel Autógyárban 1971 tavaszán választási nagygyűlésen mondqtt. Az itt elhangzottak jórészt jellemzők a kötet egészére is, mindenekelőtt ez a kijelentés: „Azt a politikát képviselem, amelyet immár másfél évtizede folytatunk, s amelyet a múlt év őszén pártunk X. kongresszusa megerősített. Ez a politika — munkáspolitika. Kiindulásában és gyakorlati végeredményében egyaránt a munkásosztály céljait, érdekeit szolgálja”. Itt is beszélt a kormány és a Szaktanács vezetőinek rendszeres tárgyalásairól, a nézetek kölcsönös véleménycseréiről, amelyeken összetett érdekegyeztetésekről van szó, mert a szakszervezeteknek egyszerre kell védeniük a dolgozók és a társadalom érdekeit. Szólt itt arról is, hogy a szakszervezetek teljes mértékben támogatják a gazdaságirányítás korszerűbbé tételét elősegítő törekvéseket, a szocialista tervgazdálkodás hatékonyságának növelését szolgáló intézkedéseket, miközben jelzik a felszínre kerülő ellentmondásokat, gondokat, bajokat. S ma is időszerű, amivel szavait a Csepel Autógyár udvarán befejezte: ..Másfél évtized megtanított bennünket arra, hogy csali az egyenes beszédnek van értelme, foganatja. Szocialista építőmunkánkra nem lehet csupa jót mondani, lakkozni, szépítgetni gondjainkat, de nem lehet csupa rosz- szat mondani, hamisítani, sötétre festeni sem. Mi olyannak akarjuk látni saját valóságunkat, amilyen. Megtehetjük. mert a magyar valóság láttán senkinek sincs szégyenkezni valója. Ebben a mában benne van negyedszázadnyi életünk becsülete, tisztessége, ereje, ideje, de megérte, elvtársak. mert ez a haza a miénk, a munkásoké, a dolgozóké”. Ehhez nyújt hasznos áttekintést Gáspár <3án^or kötete. mázzák — „a munkásosztály céljainak megvalósulása egyidejűleg az összes dolgozó érdekeit szolgálja”. Ezért oly lényeges, hogy fokozatosan növekedjék a munkások súlya a .társadalom miryiennapi életében, másrészről pedig javuljanak rendszeresen a munkásosztály életkörülményei, miután mint társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztálya felelősségével, helytállásával döntően járult hozzá a nemzeti jövedelemhez és így minden dolgozó osztály, réteg életszínvonalának rendszeres emelkedéséhez az utóbbi másfél évtizedben. T ermészetesen Gáspár Sándor, mint a Szaktanács főtitkára elsősorban azt vizsgálja, hogy mindezekben a feladatokban melyek a szakszervezetek teendői, milyen jogokat, kötelességeket kell, lehet vállalniuk, milyen gyakorlatot kell folytatniuk. Ennek kapcsán többször hangot kapnak az állami, gazdasági, szakszervezeti szervek együttműködésének nem mindig könnyű kérdései a napi életben, az együttműködés a kormánnyal, a minisztériumokkal, az üzemi, gazdasági vezetéssel. A felelet, amely innen is, onnan is kicsendül a sorokból, sőt nem egy helyen konkrét megfogalmazást nyer, hogy reálisan kell ezt is megítélni, mert több összefüggése van. Értelemszerűen mindkét fél sajátos nézőpontjából közelíti meg ezt,“ ám dönteni a közös cél szem előtt tartásával szabad. Ez egyben válasz arra az aggályra is, hogy a szakszervezetek növekvő érdekvédelmi tevékenysége nem vezet-e valamilyen ellenzéki, követelőző magatartáshoz. A szakszervezeteknek ugyanis — mint a Társadalmi Szemlének adott interjújából kiviláglik — kötelességük, hogy tanulmányozzák a népgazdaság állapotát, fejlődését, a dolgozóknak erről alkotott véleményét, ugyanakkor a társadalmi célok ismeretében és figyelem- bevételével védjélc és képviseljék a dolgozók egyéni, szakmai, csoportos érdekeit, egyeztetve ezeket a bérből, fizetésből élők távlati érdekeivel. Újból és újból visszatér a cikkekben és beszédekben a társadalmi munkamegosztásnak e gondolatköre, amely kutatja, keresi a jelenlegi viszonyok közötti legalkalmasabb módszereket, gyakorlati megoldásokat, különösen a szakszervezetek helyét ebben. Az elmúlt jó másfél évtizedben ugyanis kialakult és érvényesül hazánkban a szak- szervezeti mozgalom önállósága, ezzel együtt megnövekedett politikai, társadalmi befolyása is. Mit jelent ez végül is napjaink valóságában? A szerző stílusára olyannyira jellemző apró történetek, képek egyikével fejezi ki ezt a legjobban, a Politikai Főiskola hallgatóival folytatott beszélgetésében: „... tulajdonképpen a párt — amikor a munkamegosztást fejleszti — alapvetően arra törekszik, hogy a maga munkáját hivatásának megfelelően tudja ellátni. Egyszerű hasonlattal élve: mindenkinek a kezében van az a zeneszerszám, amelynek a művelése az ő feladata, de egy kottánk van, melynek megalkotása viszont a párt feladata. Tehát az énítőmunka nagy stratégiai célkitűzéseit, oolitikáját a párt dolgozza ki, és a karmesteri pálca is a kezében van, nem véletlen tehát, hogy így most már van összhang, van melódia”. K itekintést is nyerünk a kötet lapjairól. hiszen Gáspár Sándor gyakran képviseli hazánkat nemzetközi fórumokon is, főként a Szakszervezeti VilágE napokban, 'a hónap végén lesz éppen egy esztendeje, hogy a fenti sorok a Pest megyei Hírlap május elsejére készült ünnepi számában megjelentek Gáspár Sándornak a lapunk számára írt vezércikkében. E mondatok a cikk egészével összhangban sugározzák a munkásosztály társadalmi szerepének, helyének, érdekeinek, a munkáshatalomnak szolgálatát. S ugyanez a gondolatkör hatja át mindazokat a beszédeket, írásokat, amelyek — ezzel együtt — kötetben jelentek meg nemrégiben a Táncsics Könyvkiadó gondozásában ezzel a sokatmondó és találó címmel: A munkáshatalom szolgálatában. A gyűjteményes kötet Gáspár Sándornak 1969 decembertől az elmúlt esztendő végéig elhangzott előadásait, beszédeit, lapokban, folyóiratokban megjelent cikkeit, tanulmányait tartalmazza, szám szerint ötvenhetet. E számnak is megfelelően a tematika valójában sokrétű, szerteágazó, különböző. Alkalmakra szólók, mint például az alkotmány ünnepére vagy az új esztendőre mondott beszéd, mások a szakszervezeti munka egy-egy jelentősebb állomásán összegezik a tapasztalatokat és a további teendőket, megint mások egy-egy jelentős hazai vagy tekintélyes külföldi lap munkatársának kérdéseire adnak feleletet, számos írás pedig olyan fontos társadalmi kérdéseket elemez, rriint az osztálypolitika—nemzeti politika összefüggései, az életszínvonal-politika, a szocialista demokratizmus, a nemzeti egység helyes értelmezése vagy akár a szocialista munkaverseny-mozgalom szerepei Bármilyen témakörről, bármilyen alkalomról legyen is szó, a nézőpont, a problémák megítélésének alapja mindig ugyanaz — amit a kötet összefoglaló címében is visel —, a munkáshatalom szolgálata. Ügy, amint azt a szerző maga is megfogalmazza egy bizonyos összefüggésben (amikor a szakszervezetek kettős hivatásáról szól a SZOT tavaly áprilisi plénumán): „... mindig a munkáshatalom erősítéséből kell kiindulnunk”. F ontos és mellőzhetetlen volt ez a szemlélet fejlődésünk minden szakaszában, ám a közeljövő, sőt napjaink teendői fokozottan ráirányítják a figyelmet. Ezért is különösen időszerű ennek az alapvető gondolatnak a jegyében végiglapozni e kötetet most, amikor — már a XI. pártkongresszusra készülve — az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén irányelveket fogadott el a munkás- osztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról. Központi és legfontosabb kérdésünkről van tehát szó, hiszen — mint az irányelvek is mesfosal—
