Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-16 / 87. szám
1914. Április i4., vasärnap 5 “^«•íop HARCI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Gyakorlat a Dunán Hibátlanul együttműködtek a hivatásosok és a tartalékosok Az aknarobbanás és a sugárszennyezettség csak feltételezés volt, a gyorsaság és pontosság azonban valóság azon a hét folyamán lezajlott gyakorlaton, amelyen — az éves kiképzési tervnek megfelelően — a flottillások adtak számot harci felkészültségükről és katonai szaktudásukról. A gyakorlat egy részére újságírókat is meghívtak, hogy szemügyre vehessék a hivatásos é? néhány napra behívott tartalékos honvédek gyakorlatait, aknafigyelők működését, csapatszállító hajók mozgását, továbbá azt, hogy a honvédség különböző egységei harci körülmények között hogyan biztosítanák a zavartaian hajózást. Óriás a vízen Az egyik gyorsjáratú hajó fedélzetén vagyunk. Sebesen bíklünk a Dunán, Néhány perc múlva Dunaikeszi és Göd között, egy magas partoldal és öreg fák rej tekében, folyami naszádokat pillantunk meg, majd a legénység és a tisztek laktanyahajói következnek, végül az egyik folyókanyar után óriási csapatszállító hajó. Leginkább talán filmeken vagy a tévében látott repülőgép- anyahajókra emlékeztet. Naszádunk a csapatszállító kolosszus mellé siklik. A nagy hajón vezényszavak pattognak, drótkötelek csavarodnak és csapódnak, az úszó monstrum elindul. Meglepően rövid idő múlva kiköt a túloldalon. Belsejéből egymás után bukkannak ki különféle szárazföldi harci járművek. Az átkelés gyors, lendületes volt és óramű pontossággal sikerült. Huszonnégy óra alatt Továbbhajózunk. Jó néhány folyamkilométerrel feljebb a katonák uszálykomp-kikötőt építenek. — Az itteniek nagy része tartalékos — mondja egyik kíció célját: a városokat, az iparosodó községeket, az ipari körzetek közvetlen szomszédaiként létező településeket. Az iparosodó Vác és Gödöllő lakossága gyorsan, a lassan ipart bővítő Cegléd és Nagykőrös lakossága nagyon mérsékelten növekedett. Ugyanezt tapasztalhatjuk a községek esetében is. Bugyi község a dabasi járásban nem rendelkezik túl jó közlekedéssel, de tekintélyes ipari üzeme — a Telefongyár gyáregysége — lényeges szerepet játszik abban, hogy a település népessége folyamatosan növekszik, míg más, hasonlóan gyenge közlekedésű, s ipari munkahelyet sem kínáló községeké csökken a járásban. A célpontok megközelítése nem mindenkor a legrövidebb úton történik. Némelyik főváros körnvéki községben egy esztendő alatt az 1200—1500 lelket is meghaladja a cserélődés, azaz' ennyien mennek el, s telepednek újak a helyükbe. E migrációs mozgások tanulmányozása még a kezdeti léDésekig sem jutott el, pusztán bátortalan kísérletek történtek arra, hogy a vándorlás irányait, okait, meghatározó tényezőit, s mindezek gyakorlati formáit föltárják, különös tekintettel az agglomerációs övezetre. .....nekik már ne m fontos...” — Kaltanecker Ferencnek hívnak, májusban töltöm be a hatvanötödiket, három esztendeje mentem nyugdíjba a soroksári jutagvárból. Lakatos a tanult szakmám, azt csináltam egész életemben, először magánmesterek mellett, azután, 1938-tól, a jutában. Sok foga beléakadt a világnak az sér ónk. Hozzáteszi még, hogy olyan éjszakai gyakorlatok is sikeresek voltak, amilyenekre a polgári hajósok nem is vállalkoznak. Előttünk a vizen töíbb szóla- mú, óriás olajdugattyús cölöpverő dolgozik. Az úszó gépezeten és a gerendáikon a magas termetű katonák is kisebbeknek látszanak. — A két vízbenyúló építmény mindegyikén hat harckocsi, vagy tizenkét súlyos tehergépkocsi haladhat át egyszerre — mondja kísérőnk. — És mennyi idő kell egy ilyen hídfő megépítéséhez? — Huszonnégy óra — válaszolja —, és fele annyi idő alatt kell lebontani Légiriadó Kisebb iramban haladunk tovább. A táj csendes, az egyik partszakaszon nyugodtan várakozik néhány naszád. A honvédek a parti fák alatt félkörben hallgatják parancsnokukat. A távolban helikopter tűnik fel. Sípszó és kiáltások. — Légiriadói A naszádok személyzete pillanatok alatt elfoglalja a helyét, egymás után dördülnek fel a motorok, a páncélozott testek könnyedén fordulnak el a part mellől. Közben a helikopter irányt változtat, de táemberbe, de látja, itt vagyok mégis. Én nem emlékszem rá, mert mindössze három esztendős voltam, amikor a szüleimmel Idejöttünk Örkénybe. Ök építették ezt a házat, isten adjon nekik békességet, nagyon dolgos emberek voltak, s megkívánták tőlünk is, mert hogy hatan voltunk testvérek. — Nekünk négy gyermekünk született, de sajnos, az első héthónapos korában meghalt. Három maradt, s fölnevelődött mind a három tisztességgel. Lássuk csak: Erzsébet Pécsre ment férjhez, ott élnek ma is, a férje 1 az egyetemen, a lányom a dohánygyárban dolgozott, de azt otthagyta, elhelyezkedett a sütőiparban, ott is maradt, olyan, mint az apja, nem szeret sétálni a munkakönyvével. A középső a fiú: Károly. Eszes gyerek volt, iskoláztattuk, ő sem maradt itthon, mikor megnősült, beköltözött Csepelre, a feleségéék házába, s ott Is vállalt munkát, a Csepel Művekben, technikus volt, azután elvégezte az egyetemet, most mérnök, de a sok tanulásba a szíve egy kicsit beleöregedett, olykor betegeskedik. A legkisebb megint lány, Juliska... Ö sem lakik Örkényben, nekik már nem fontos, hol a családi ház, élik a maguk sorsát, időnként eljönnek. Nekik már annyi az ország, mint nekünk régebben a szomszéd faluba átmenni. Gondolnak egvet, pakolnak ... Jultskáék már a harmadik helyen laknak ... Társadalmi és egyéni Nincs olyan migrációs mozgás, melynek ne lennének társadalmi vagy egyéni indítékai. volodásakor nagy tárgyakat — feltételezetten alknákat — ejt a vízbe. A parancsnoki naszádon zászlók, a hozzánk legközelebbi hajón _ parancsszavak röppennek. A naszádok félkörbe úsznak a folyónak azon a részén, ahová a helikopter az aknákat ejtette. Kezdődik a vízi robbanótestek felkutatása és megsemmisítése. Óránkra nézünk. Mindössze négy perc telt el a helikopter megjelenése óta. Befejezésül még egy bemutató. Sugárszennyeződéstől kell megtisztítani a gyorsjáratú hajókat Tűzoltónaszád siklik melléjük és vízágyúi erős sugarával néhány perc alatt megtisztítja az aknakeresőket. A készenlét kielégítő Nem sokíkal később az ösz- szegző parancsnoki tájékoztatót hallgatjuk. Az egyhetes gyakorlat során bebizonyosodott, hogy tartalékosaink nem felejtették el a korábban már megismert eszközök használatát és a legújabbak kezelését is gyorsan elsajátították. A hivatásosok és tartalékosaik hibátlan együttműködése biztosított, a harci készenlét kielégítő. Pacsay Vilmos Még az örökös költöző, a sehol meg nem ragadó is bizonyos típust, a társadalmon kívülállást megpróbáló típusát képviseli. A csavargónak, a hol itt, hol ott alkalmi munkát vállalónak, s vele szállást kérőnek is vannak érvei, céljai, még ha ezeket — a társadalom szemüvegén át nézve — megalapozatlannak tartjuk is. Idénymunkások örök érvelése: a munkát senki nem viszi el az orruk elől A munkalehetőség megtalálásának biztonsága kisebb csoportokat arra ösztönöz, hogy ne vállaljanak semmiféle kötöttséget; házuk, ingóságuk már béklyó lenne. A munkásszállásokon ugyancsak meglelhetők e típus képviselői. Mégis, a migrációs mozgás folyamának ez csak hordaléka, a folyam sodrát, vizének tisztaságát, medrének irányát nem ez határozza meg. A migráció egyik lényeges rugója, hogy a paraszti család egyben termelési közösség volt; az ipari munka nem követeli meg az összetartozást és a csa’ádi összetartást, ott már ki-ki magáért állhat helyt. Lényeges tényező továbbá a szakképzettség növekedése. A megyében tíz esztendeje minden száz ipari munkás közül csak 38 végezte ei az általános iskola nyolc osztályát. Ma ezek aránya 59! A szakképzett munkaerő már nem elégedik meg a puszta kenvérrel: igényei vannak, s ha úgy érzi, ezeket másutt könnyebben kielégítheti, fölkerekedik. Egyéni és társadalmi motivációk tömege befolyásolja, alakítja a migrációs folyamat megyén belüli ágát, s e motivációk között az adott munkakör presztízsét épp úgy meglelhetjük, mint a közlekedést, a lakásviszonyokat, az Az ügyvéd névtelen „szereplője” a bírósági tárgyalásoknak. Dr. Barabás Andor a Pestvidéki Járásbíróság egyik tárgyalásán, az izgalmas ügy lepergetése közben, mindvégig arra buzdította védencét: adjon a bíró kérdéseire egyenes választ. A tárgyalás végén megkérdeztem tőle, miért ösztönözte a vádlottat őszinte vallomásra, ahelyett, hogy korábban a védekezés különböző „fortélyairól” világosította volna fel. Az összes körülményt Dr. Barabás tapasztalta már: az emberek képzelete szerint a védőügyvédnek mindenáron harcolni kell igazért és igaztalanért egyaránt. — Ez a nézet téves — mondja dr. Barabás Andor. Az ügyvéd f eladata valóban a védelem, de ez nem történhet mindenáron, foggal, körömmel, erőnek erejével! Ezzel többet lehet ártani az ügyfélnek, mint segíteni neki. Én már a megbízatásom elején felvilágosítom az illetőt, hogy véleményem szerint milyen eredmény várható az ügyben. Nem takargatom a valóságot, s ezzel mintegy lelkileg is felkészítem védencemet, hogy lássa, bűnössége milyen fokú, előreláthatólag a bíróság milyen büntetésben részesíti. Lényegében ez is a védői feladatok közé tartozik. Az közismert és természetes: fel kell tárni az összes körülményt, amely a vádlott javára válik, enyhíti cselekménye súlyát. Helytelen és lehetetlen vállalkozás viszont, hogy akkor, amikor a bűnösség nyilvánvaló, azt kíséreljem meg bizonygatni, hogy védencem „ártatlan”. A védő soha nem védheti a bűnt, csakis a bűnöst, vagyis a vádlottat; de őt is csak és szigorúan helytálló és meggyőző enyhítő körűimé* nyék felsorakoztatásával. Vallom és hirdetem: a legcélravezetőbb, ha a vádlott is őszinte, és ezt a magatartást a bíróság figyelembe veszi az ítélet kiszabásánál. Meggyőződésből szólni — S mi van akkor, ha saját lelkiismerete szerint nem ta— Természetesen nem általánosíthatok, csak a magam véleményét mondhatom ezzel kapcsolatban is — válaszolja dir. Barabás Andor. — Az az álláspontom, hogy ha az ügyfelem cselekménye összeegyeztethetetlen az én saját emberi felfogásommal, akkor jobb, ha el sem vállalom a védelmét. Nem tudnám ugyanis szívem szerint, megfelelően képviselni érdekeit Az egyik polgári peres ügyben történt, hogy ügyfelem másként adta elő a tényállást a megbízásomkor, és másként a per során. Végül én éreztem magam kényelmetlen helyzetben, mert nem mindegy, hogy az ügyvéd meggyőződésből szól-e vagy sem. Tudom, sokan úgy gondolkodnak, a védőbeszéd hatása a szöveg hosszúságától függ. Azt hiszem felesleges külön megmagyarázni, hogy mekkora tévedés ez is. A védőbeszéd is, csakúgy mint minden gondolati alkotás, a tartalomtól válik értékessé. Ezt figyelemmel meghallgatja, értékeli a bíróság. Ezzel szembén a hosszú szófacsa- rásnak esetleg az ügy elködö- sítése lehet a vége. Egy a lényeg, hogy az ügyvédet határozott, tárgyilagos kiállása alapján komolyan vegyék, s hogy ő az objektív valóság tisztázását segítse. Dr. Barabás Andor, ez az alapos, lelkiismeretes, munkájának élő ember napi 12 órát dolgozik, ezenfelül olykor még éjszakánként is gépeli iratait. De a közélet is egyre sodorja. „Pro űrbe“ Tavaly vette át a „Pro űrbe” — a városért — kitüntető jelvény arany fokozatát azárt a sok fáradozásért, amelyet Gödöllőért tett. Kerepesi születésű, mégis „bennszülött” gö- döllöinek vallja magát, s valóban, életének csaknem min* den mozzanata ehhez a városhoz köti. Tízéves korától ide járt iskolába, itt végezte el a gimnáziumot, az itteni ügyvédi munkaközösség tagja. Közéleti pályája és egyéni élete egyik legkitüntetóbb megbízatásaként tartja számon, hogy 1966. január 3-án ő vezette le a Gödöllőt várossá nyilvánító tanácsülést. Különben 24 éve, 1950-től, a tanácsrendszer létrejöttétől különböző tisztségeket betöltő tanácstag. Jelenleg a városi tanács ügyrendi bizottságának elnöke. Most kérték fel a bizottságot, hogy június 20-ig készítse elő a társasházak, szövetkezeti lakások házirend, jére vonatkozó, egységes szerkezetű tanácsrendeletet. Észrevehetően kényelmetlen önmagáról beszélnie. Ezúttal is sietve egészíti ki az elmondottakat azzal, hogy mindezt nem érdemek szerzéséért teszi. Rajong hivatásáért, de úgy érzi, energiájából, még a napi munkán túl is, fut a közérdekre. Az elmúlt hetekben beválasztották a gödöllői városi-járási Közúti Balesetelhárítási Tanácsba. Az autóklub gödöllői szervezetében már régóta munkálkodik; a valóság és a 15 éves „Balesetmentes Vezetésért'’ plakett tanúsága szerint is, a közlekedésben legalább olyan figyelmes, szabályokhoz igazgdó ember mint a közéletben. Véleménye sze-. rint a két területet aligha lehetne különválasztani. Egy ember egyénisége ugyanis, bárhol tartózkodjék, nem ket- tőződik meg. Aki az életben, törtet, nem enged másokat érvényesülni, az rendszerint a közúton is tolakszik, jogtalan, szabálytalan előnyöket akar kicsikarni. A családapa Amit kimond, mindent a lelke mélyéig átérez. Különösen akkor költözik melegség a tekintetébe, amikor 14 éves András fiáról mesél. A fiú néha segít a telken betonozni, szeret sokat barangolni a Börzsönyben, hogy téli etetőt is készített az erdei vadaknak, amelyek úgyszólván a „tenyeréből esznek”. Minden második héten a szombatot és a vasárnapot együtt tölti a család a Morgópatak és a nagyerdő között jórészt „s. k.” felépített kedves víkendházában. A többi szombati nap a közéleté, a Pest megyei Ügyvédi Kamaráé, amelynek dr. Barabás Andor a helyettes elnöke. Pless Zsuzsa A Halértékesítő Vállalat Szállítási Telepére felveszünk HALSZÁLLÍTÓ GÉPÉSZT Alkalmazási feltétel: motorszerelői végzettség. Keresünk továbbá pénzkezeléssel megbízható adminisztrátort Jelentkezés mindkét munkakörre: a Halértékesítő Vállalat Szállítási Telepén Budapest XI., Budaörsi út és Hamzsabégi út sarok. Iái enyhítő körülményt? egyes települések földrajzi fekvését, infrastruktúrájának helyzetét. „...a mozgás-változás... ” — Tügyi Sándorné vagyok, született Kaltanecker Julianna. Édesapám biztos nem említette, hogy egy kicsit én voltam a családban a fekete bárány, mindig azt hallottam, hogy nem férek a bőrömben. Igen, szerettem menni, látni, ma is azt tartom, hogy a mozgás változás, s az embernek szüksége van a változásra, mert különben megül, mint az öreg fa gyökere a földben, nem tudni, az kapaszkodik-e a földbe, vagy a gyökér tapasztja magára az agyagot. „Mindig fantáziálsz” — ezt hallottam a testvéreimtől is, mert ők olyanok, mint aoám, félnek minden változástól. — Öcsán jártam gimnáziumSúlyok a serpenyőben Egy évtized alatt a budai járás lakossága 23 ezer lélekkel gyarapodott, a ráckeveié 15, a dabasié 12 ezerrel. A megyén kívüli s a megyén belüli migráció célja elsősorban .e három járás jó néhány települése, de: nem mindegyike'! Ahogy a monori járásban is ezzel azonos folyamat megy végbe. Miközben Vecsés, Üllő nyögve, recsegve tágul, hogy befogadhassa a modern nép- vándorlás ott megálló hadait, Tápiósápon, Vasadon oly’ nagy az útnak indulási kedv, hogy nemcsak a vándorlási mérleg mutat negatívumot, hanem maga a népesség is fogyatkozik. Vannak zsugorodó községek? Vannak. Falurészek, ahol csak öregeket látni? Igen. A ba, ott ismerkedtem meg férjemmel. Érettségi után hamarosan megesküdtünk, szültem egy gyereket, azután tanultam, megint szültem ... Esküvő után Budakalászon laktunk először, onnét elmentünk Tatabányára, majd végül ide jöttünk, Dunakeszire. Apám erre azt mondja, bebarangoljátok az országot... Béreljük ezt a házrészt, a férjem az Egyesült Izzóba jár be a Váci útra, én bedolgozói munkát vállaltam, mert nem tudom hová tenni a két gyereket, azt mondták, remény sincs arra, hogy az óvodába fölvegyék őket. Ha valahol lakást ígérnének, minden szívfájdalom nélkül nekiindulnék, s biztatják is a férjem, mert az Izzónak sok a vidéki gyáregysége, már fölmerült, hogy esetleg Gyöngyös, esetleg Kaposvár... Lehet, jövőre már nem találna itt bennünket, ha keresne. gazdasági növekedés, a társadalmi mobilitás természetes, megállíthatatlan kísérője — több tekintetben jeizője, mind negatív, mind pozitív irányban — a népességi vándorlás. Elrekeszteni az emberfolyam útját lehetetlen, sőt veszélyes is lenne. Mert nem szigorú rendszabályokon múlik, hogy valaki megy vagy marad. A migrációs mérleg serpenyőjébe helyezett súlyok, így a területfejlesztés céltudatossága, az ipartelepítés átgondoltsága az infrastruktúra korábbinál gyorsabb fejlesztése az, ami kiegyensúlyozottabbá teheti e mérleg mozgását, egyéni és közös célokat összeolvasztóbbá a róla leolvasható eredményeket. Mészáros Ottó J védőügyvéd sem védi ss Mait