Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-16 / 87. szám

1914. Április i4., vasärnap 5 “^«•íop HARCI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Gyakorlat a Dunán Hibátlanul együttműködtek a hivatásosok és a tartalékosok Az aknarobbanás és a su­gárszennyezettség csak feltéte­lezés volt, a gyorsaság és pon­tosság azonban valóság azon a hét folyamán lezajlott gyakor­laton, amelyen — az éves ki­képzési tervnek megfelelően — a flottillások adtak számot harci felkészültségükről és ka­tonai szaktudásukról. A gyakorlat egy részére új­ságírókat is meghívtak, hogy szemügyre vehessék a hivatá­sos é? néhány napra behívott tartalékos honvédek gyakor­latait, aknafigyelők működé­sét, csapatszállító hajók moz­gását, továbbá azt, hogy a honvédség különböző egységei harci körülmények között ho­gyan biztosítanák a zavartaian hajózást. Óriás a vízen Az egyik gyorsjáratú hajó fedélzetén vagyunk. Sebesen bíklünk a Dunán, Néhány perc múlva Dunaikeszi és Göd között, egy magas partoldal és öreg fák rej tekében, folyami naszádokat pillantunk meg, majd a legénység és a tisztek laktanyahajói következnek, vé­gül az egyik folyókanyar után óriási csapatszállító hajó. Leg­inkább talán filmeken vagy a tévében látott repülőgép- anyahajókra emlékeztet. Naszádunk a csapatszállító kolosszus mellé siklik. A nagy hajón vezényszavak pattognak, drótkötelek csavarodnak és csapódnak, az úszó monstrum elindul. Meglepően rövid idő múlva kiköt a túloldalon. Bel­sejéből egymás után bukkan­nak ki különféle szárazföldi harci járművek. Az átkelés gyors, lendületes volt és óramű pontossággal si­került. Huszonnégy óra alatt Továbbhajózunk. Jó néhány folyamkilométerrel feljebb a katonák uszálykomp-kikötőt építenek. — Az itteniek nagy része tartalékos — mondja egyik kí­ció célját: a városokat, az iparosodó községeket, az ipari körzetek közvetlen szomszé­daiként létező településeket. Az iparosodó Vác és Gödöllő lakossága gyorsan, a lassan ipart bővítő Cegléd és Nagy­kőrös lakossága nagyon mér­sékelten növekedett. Ugyanezt tapasztalhatjuk a községek esetében is. Bugyi község a dabasi járásban nem rendel­kezik túl jó közlekedéssel, de tekintélyes ipari üzeme — a Telefongyár gyáregysége — lényeges szerepet játszik ab­ban, hogy a település népes­sége folyamatosan növekszik, míg más, hasonlóan gyenge közlekedésű, s ipari munkahe­lyet sem kínáló községeké csökken a járásban. A célpontok megközelítése nem mindenkor a legrövidebb úton történik. Némelyik fő­város körnvéki községben egy esztendő alatt az 1200—1500 lelket is meghaladja a cseré­lődés, azaz' ennyien mennek el, s telepednek újak a he­lyükbe. E migrációs mozgások tanulmányozása még a kez­deti léDésekig sem jutott el, pusztán bátortalan kísérletek történtek arra, hogy a vándor­lás irányait, okait, meghatáro­zó tényezőit, s mindezek gya­korlati formáit föltárják, kü­lönös tekintettel az agglome­rációs övezetre. .....nekik már ne m fontos...” — Kaltanecker Ferencnek hívnak, májusban töltöm be a hatvanötödiket, három eszten­deje mentem nyugdíjba a so­roksári jutagvárból. Lakatos a tanult szakmám, azt csinál­tam egész életemben, először magánmesterek mellett, az­után, 1938-tól, a jutában. Sok foga beléakadt a világnak az sér ónk. Hozzáteszi még, hogy olyan éjszakai gyakorlatok is sikeresek voltak, amilyenekre a polgári hajósok nem is vál­lalkoznak. Előttünk a vizen töíbb szóla- mú, óriás olajdugattyús cölöp­verő dolgozik. Az úszó gépe­zeten és a gerendáikon a ma­gas termetű katonák is kiseb­beknek látszanak. — A két vízbenyúló épít­mény mindegyikén hat harc­kocsi, vagy tizenkét súlyos te­hergépkocsi haladhat át egy­szerre — mondja kísérőnk. — És mennyi idő kell egy ilyen hídfő megépítéséhez? — Huszonnégy óra — vála­szolja —, és fele annyi idő alatt kell lebontani Légiriadó Kisebb iramban haladunk tovább. A táj csendes, az egyik partszakaszon nyugod­tan várakozik néhány naszád. A honvédek a parti fák alatt félkörben hallgatják parancs­nokukat. A távolban helikop­ter tűnik fel. Sípszó és kiáltások. — Légiriadói A naszádok személyzete pil­lanatok alatt elfoglalja a he­lyét, egymás után dördülnek fel a motorok, a páncélozott testek könnyedén fordulnak el a part mellől. Közben a heli­kopter irányt változtat, de tá­emberbe, de látja, itt vagyok mégis. Én nem emlékszem rá, mert mindössze három eszten­dős voltam, amikor a szü­leimmel Idejöttünk Örkénybe. Ök építették ezt a házat, is­ten adjon nekik békességet, nagyon dolgos emberek vol­tak, s megkívánták tőlünk is, mert hogy hatan voltunk test­vérek. — Nekünk négy gyerme­künk született, de sajnos, az első héthónapos korában meg­halt. Három maradt, s fölne­velődött mind a három tisz­tességgel. Lássuk csak: Er­zsébet Pécsre ment férjhez, ott élnek ma is, a férje 1 az egyetemen, a lányom a do­hánygyárban dolgozott, de azt otthagyta, elhelyezkedett a sütőiparban, ott is maradt, olyan, mint az apja, nem sze­ret sétálni a munkakönyvé­vel. A középső a fiú: Károly. Eszes gyerek volt, iskoláztat­tuk, ő sem maradt itthon, mi­kor megnősült, beköltözött Csepelre, a feleségéék házá­ba, s ott Is vállalt munkát, a Csepel Művekben, technikus volt, azután elvégezte az egye­temet, most mérnök, de a sok tanulásba a szíve egy kicsit beleöregedett, olykor beteges­kedik. A legkisebb megint lány, Juliska... Ö sem lakik Örkényben, nekik már nem fontos, hol a családi ház, élik a maguk sorsát, időnként el­jönnek. Nekik már annyi az ország, mint nekünk régebben a szomszéd faluba átmenni. Gondolnak egvet, pakolnak ... Jultskáék már a harmadik helyen laknak ... Társadalmi és egyéni Nincs olyan migrációs moz­gás, melynek ne lennének tár­sadalmi vagy egyéni indítékai. volodásakor nagy tárgyakat — feltételezetten alknákat — ejt a vízbe. A parancsnoki naszádon zászlók, a hozzánk legköze­lebbi hajón _ parancsszavak röppennek. A naszádok fél­körbe úsznak a folyónak azon a részén, ahová a helikopter az aknákat ejtette. Kezdődik a vízi robbanótestek felkuta­tása és megsemmisítése. Óránkra nézünk. Mindössze négy perc telt el a helikopter megjelenése óta. Befejezésül még egy bemu­tató. Sugárszennyeződéstől kell megtisztítani a gyorsjára­tú hajókat Tűzoltónaszád sik­lik melléjük és vízágyúi erős sugarával néhány perc alatt megtisztítja az aknakeresőket. A készenlét kielégítő Nem sokíkal később az ösz- szegző parancsnoki tájékozta­tót hallgatjuk. Az egyhetes gyakorlat során bebizonyosodott, hogy tartalé­kosaink nem felejtették el a korábban már megismert esz­közök használatát és a leg­újabbak kezelését is gyorsan elsajátították. A hivatásosok és tartalékosaik hibátlan együttműködése biztosított, a harci készenlét kielégítő. Pacsay Vilmos Még az örökös költöző, a se­hol meg nem ragadó is bizo­nyos típust, a társadalmon kívülállást megpróbáló típu­sát képviseli. A csavargónak, a hol itt, hol ott alkalmi mun­kát vállalónak, s vele szállást kérőnek is vannak érvei, cél­jai, még ha ezeket — a társa­dalom szemüvegén át nézve — megalapozatlannak tartjuk is. Idénymunkások örök érvelé­se: a munkát senki nem viszi el az orruk elől A munkale­hetőség megtalálásának biz­tonsága kisebb csoportokat ar­ra ösztönöz, hogy ne vállalja­nak semmiféle kötöttséget; házuk, ingóságuk már béklyó lenne. A munkásszállásokon ugyancsak meglelhetők e tí­pus képviselői. Mégis, a mig­rációs mozgás folyamának ez csak hordaléka, a folyam sod­rát, vizének tisztaságát, med­rének irányát nem ez hatá­rozza meg. A migráció egyik lényeges rugója, hogy a pa­raszti család egyben termelési közösség volt; az ipari munka nem követeli meg az össze­tartozást és a csa’ádi össze­tartást, ott már ki-ki ma­gáért állhat helyt. Lényeges tényező továbbá a szakképzettség növekedése. A megyében tíz esztendeje min­den száz ipari munkás közül csak 38 végezte ei az általá­nos iskola nyolc osztályát. Ma ezek aránya 59! A szakképzett munkaerő már nem elégedik meg a puszta kenvérrel: igé­nyei vannak, s ha úgy érzi, ezeket másutt könnyebben ki­elégítheti, fölkerekedik. Egyéni és társadalmi moti­vációk tömege befolyásolja, alakítja a migrációs folyamat megyén belüli ágát, s e moti­vációk között az adott mun­kakör presztízsét épp úgy meglelhetjük, mint a közleke­dést, a lakásviszonyokat, az Az ügyvéd névtelen „sze­replője” a bírósági tárgyalá­soknak. Dr. Barabás Andor a Pestvidéki Járásbíróság egyik tárgyalásán, az izgalmas ügy lepergetése közben, mindvégig arra buzdította védencét: ad­jon a bíró kérdéseire egyenes választ. A tárgyalás végén megkérdeztem tőle, miért ösz­tönözte a vádlottat őszinte val­lomásra, ahelyett, hogy ko­rábban a védekezés különbö­ző „fortélyairól” világosította volna fel. Az összes körülményt Dr. Barabás tapasztalta már: az emberek képzelete szerint a védőügyvédnek min­denáron harcolni kell igazért és igaztalanért egyaránt. — Ez a nézet téves — mondja dr. Barabás Andor. Az ügyvéd f eladata valóban a vé­delem, de ez nem történhet mindenáron, foggal, körömmel, erőnek erejével! Ezzel többet lehet ártani az ügyfélnek, mint segíteni neki. Én már a megbízatásom elején felvilá­gosítom az illetőt, hogy véle­ményem szerint milyen ered­mény várható az ügyben. Nem takargatom a valóságot, s ez­zel mintegy lelkileg is felké­szítem védencemet, hogy lás­sa, bűnössége milyen fokú, előreláthatólag a bíróság mi­lyen büntetésben részesíti. Lé­nyegében ez is a védői felada­tok közé tartozik. Az közis­mert és természetes: fel kell tárni az összes körülményt, amely a vádlott javára válik, enyhíti cselekménye súlyát. Helytelen és lehetetlen vállal­kozás viszont, hogy akkor, amikor a bűnösség nyilvánva­ló, azt kíséreljem meg bi­zonygatni, hogy védencem „ár­tatlan”. A védő soha nem véd­heti a bűnt, csakis a bűnöst, vagyis a vádlottat; de őt is csak és szigorúan helytálló és meggyőző enyhítő körűimé* nyék felsorakoztatásával. Vallom és hirdetem: a legcél­ravezetőbb, ha a vádlott is őszinte, és ezt a magatartást a bíróság figyelembe veszi az ítélet kiszabásánál. Meggyőződésből szólni — S mi van akkor, ha saját lelkiismerete szerint nem ta­— Természetesen nem álta­lánosíthatok, csak a magam véleményét mondhatom ezzel kapcsolatban is — válaszolja dir. Barabás Andor. — Az az álláspontom, hogy ha az ügy­felem cselekménye összeegyez­tethetetlen az én saját emberi felfogásommal, akkor jobb, ha el sem vállalom a védelmét. Nem tudnám ugyanis szívem szerint, megfelelően képvisel­ni érdekeit Az egyik polgári peres ügyben történt, hogy ügyfelem másként adta elő a tényállást a megbízásomkor, és másként a per során. Vé­gül én éreztem magam ké­nyelmetlen helyzetben, mert nem mindegy, hogy az ügy­véd meggyőződésből szól-e vagy sem. Tudom, sokan úgy gondolkodnak, a védőbeszéd hatása a szöveg hosszúságától függ. Azt hiszem felesleges külön megmagyarázni, hogy mekkora tévedés ez is. A vé­dőbeszéd is, csakúgy mint minden gondolati alkotás, a tartalomtól válik értékessé. Ezt figyelemmel meghallgat­ja, értékeli a bíróság. Ezzel szembén a hosszú szófacsa- rásnak esetleg az ügy elködö- sítése lehet a vége. Egy a lé­nyeg, hogy az ügyvédet hatá­rozott, tárgyilagos kiállása alapján komolyan vegyék, s hogy ő az objektív valóság tisztázását segítse. Dr. Barabás Andor, ez az alapos, lelkiismeretes, munká­jának élő ember napi 12 órát dolgozik, ezenfelül olykor még éjszakánként is gépeli iratait. De a közélet is egyre sodorja. „Pro űrbe“ Tavaly vette át a „Pro űr­be” — a városért — kitüntető jelvény arany fokozatát azárt a sok fáradozásért, amelyet Gödöllőért tett. Kerepesi szü­letésű, mégis „bennszülött” gö- döllöinek vallja magát, s va­lóban, életének csaknem min* den mozzanata ehhez a város­hoz köti. Tízéves korától ide járt iskolába, itt végezte el a gimnáziumot, az itteni ügyvé­di munkaközösség tagja. Köz­életi pályája és egyéni élete egyik legkitüntetóbb megbí­zatásaként tartja számon, hogy 1966. január 3-án ő ve­zette le a Gödöllőt várossá nyilvánító tanácsülést. Különben 24 éve, 1950-től, a tanácsrendszer létrejöttétől különböző tisztségeket betöltő tanácstag. Jelenleg a városi tanács ügyrendi bizottságának elnöke. Most kérték fel a bi­zottságot, hogy június 20-ig készítse elő a társasházak, szövetkezeti lakások házirend, jére vonatkozó, egységes szer­kezetű tanácsrendeletet. Észrevehetően kényelmet­len önmagáról beszélnie. Ez­úttal is sietve egészíti ki az el­mondottakat azzal, hogy mind­ezt nem érdemek szerzéséért teszi. Rajong hivatásáért, de úgy érzi, energiájából, még a napi munkán túl is, fut a köz­érdekre. Az elmúlt hetekben beválasztották a gödöllői vá­rosi-járási Közúti Balesetelhá­rítási Tanácsba. Az autóklub gödöllői szervezetében már régóta munkálkodik; a való­ság és a 15 éves „Balesetmen­tes Vezetésért'’ plakett tanúsá­ga szerint is, a közlekedésben legalább olyan figyelmes, sza­bályokhoz igazgdó ember mint a közéletben. Véleménye sze-. rint a két területet aligha le­hetne különválasztani. Egy ember egyénisége ugyanis, bárhol tartózkodjék, nem ket- tőződik meg. Aki az életben, törtet, nem enged másokat ér­vényesülni, az rendszerint a közúton is tolakszik, jogtalan, szabálytalan előnyöket akar kicsikarni. A családapa Amit kimond, mindent a lelke mélyéig átérez. Különö­sen akkor költözik melegség a tekintetébe, amikor 14 éves András fiáról mesél. A fiú né­ha segít a telken betonozni, szeret sokat barangolni a Bör­zsönyben, hogy téli etetőt is készített az erdei vadaknak, amelyek úgyszólván a „tenye­réből esznek”. Minden második héten a szombatot és a vasárnapot együtt tölti a család a Morgó­patak és a nagyerdő között jó­részt „s. k.” felépített kedves víkendházában. A többi szom­bati nap a közéleté, a Pest megyei Ügyvédi Kamaráé, amelynek dr. Barabás Andor a helyettes elnöke. Pless Zsuzsa A Halértékesítő Vállalat Szállítási Telepére felveszünk HALSZÁLLÍTÓ GÉPÉSZT Alkalmazási feltétel: motorszerelői végzettség. Keresünk továbbá pénzkezeléssel megbízható adminisztrátort Jelentkezés mindkét munkakörre: a Halértékesítő Vállalat Szállítási Telepén Budapest XI., Budaörsi út és Hamzsabégi út sarok. Iái enyhítő körülményt? egyes települések földrajzi fekvését, infrastruktúrájának helyzetét. „...a mozgás-változás... ” — Tügyi Sándorné vagyok, született Kaltanecker Julian­na. Édesapám biztos nem em­lítette, hogy egy kicsit én voltam a családban a fekete bárány, mindig azt hallottam, hogy nem férek a bőrömben. Igen, szerettem menni, látni, ma is azt tartom, hogy a moz­gás változás, s az embernek szüksége van a változásra, mert különben megül, mint az öreg fa gyökere a földben, nem tudni, az kapaszkodik-e a földbe, vagy a gyökér ta­pasztja magára az agyagot. „Mindig fantáziálsz” — ezt hallottam a testvéreimtől is, mert ők olyanok, mint aoám, félnek minden változástól. — Öcsán jártam gimnázium­Súlyok a serpenyőben Egy évtized alatt a budai járás lakossága 23 ezer lélek­kel gyarapodott, a ráckeveié 15, a dabasié 12 ezerrel. A megyén kívüli s a megyén be­lüli migráció célja elsősorban .e három járás jó néhány te­lepülése, de: nem mindegyike'! Ahogy a monori járásban is ezzel azonos folyamat megy végbe. Miközben Vecsés, Üllő nyögve, recsegve tágul, hogy befogadhassa a modern nép- vándorlás ott megálló hadait, Tápiósápon, Vasadon oly’ nagy az útnak indulási kedv, hogy nemcsak a vándorlási mérleg mutat negatívumot, hanem maga a népesség is fogyatko­zik. Vannak zsugorodó közsé­gek? Vannak. Falurészek, ahol csak öregeket látni? Igen. A ba, ott ismerkedtem meg fér­jemmel. Érettségi után hama­rosan megesküdtünk, szültem egy gyereket, azután tanul­tam, megint szültem ... Eskü­vő után Budakalászon lak­tunk először, onnét elmentünk Tatabányára, majd végül ide jöttünk, Dunakeszire. Apám erre azt mondja, bebarangol­játok az országot... Béreljük ezt a házrészt, a férjem az Egyesült Izzóba jár be a Váci útra, én bedolgozói munkát vállaltam, mert nem tudom hová tenni a két gyereket, azt mondták, remény sincs arra, hogy az óvodába fölvegyék őket. Ha valahol lakást ígér­nének, minden szívfájdalom nélkül nekiindulnék, s biztat­ják is a férjem, mert az Izzó­nak sok a vidéki gyáregysége, már fölmerült, hogy esetleg Gyöngyös, esetleg Kaposvár... Lehet, jövőre már nem talál­na itt bennünket, ha keresne. gazdasági növekedés, a társa­dalmi mobilitás természetes, megállíthatatlan kísérője — több tekintetben jeizője, mind negatív, mind pozitív irány­ban — a népességi vándorlás. Elrekeszteni az emberfolyam útját lehetetlen, sőt veszélyes is lenne. Mert nem szigorú rendszabályokon múlik, hogy valaki megy vagy marad. A migrációs mérleg serpenyőjé­be helyezett súlyok, így a te­rületfejlesztés céltudatossága, az ipartelepítés átgondoltsága az infrastruktúra korábbinál gyorsabb fejlesztése az, ami kiegyensúlyozottabbá teheti e mérleg mozgását, egyéni és közös célokat összeolvasztóbbá a róla leolvasható eredménye­ket. Mészáros Ottó J védőügyvéd sem védi ss Mait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents