Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-16 / 87. szám
6 fE4) HEGYEI zSCíHap 1974. ÁPRILIS 14., VASÁRNAP P eót megyei LarangoídóoL---------- 113. ------------------DÁ NY A törlencimi, helytörténeti, személyi évfordulók sűrűségében élünk. Milyen évfordulót ünnepelhet yajon a fővárostól félszáz kilométernél is közelebb fekvő Dány község, amelynek őstelepülése a honfoglalás idején a fejedelmi Árpád-törzs szállásterületéhez tartozott, amelyet 1241-ben felégetett a tatár, 1324-ben bukkan fel okleveles nyoma, majd török hódoltsági emléke 1552 és 1632 között igazolja létezését, s megfogyatkozott lakossága a XVII—XVIII. század határán új települőkkel szaporodik... Érdekes, de nem évfordulós dátum, hogy II. Rákóczi Ferenc 1705. jú- , . , , , ,. ,,,,,, . ... nius 21-én Dányról keltezi I nyerker®ső szakmája a buda- J sokkal termelékenyebb zart Bercsényi Miklóshoz intézett j pesti baromfi-feldolgozó — és rendszerre való áttérésijén i a Patyolat. Községen kívüli, nyilvánul meg, a dányi tszA Gobelin Háziipari Szövetkezel dányi szövöművészei. levelét s az a keserves ha- , , , , , gyomány sem, hogy 1849. áp- í hagyományos munkahelye a rilis 6-án Jellasics visszavo- lányiaknak ■ a Fővárosi Te- nuló seregei itt gyújtogattak, I meticezesi Intézet. Hogy hogy erőszakoskodtak, pusztítottak a községben. Pedig Dány hetvenhárom- ból hetvennégyre fordulóra ritkaszép jubileumot ült: mint szorgos helytörténészei kikutatták — 300 esztendeje, az 1673—74-es tanévben nyílt meg az első iskola a helységben. Nem mindennapi büszkeség ez a régi oktatási hagyományokkal jeleskedő Pest megyében sem, s a büszkeséget csak növeli, hogy a dányi népoktatás ennek a három évszázadnak utolsó két évtizedében többet fejlődött, mint az egész időszak előző része alatt. Korszerű iskolatermek, képzett pedagógusgárda. nagy számú növendék, kultúrált környezet, iskola előtt óvoda, iskolázás közben és a tanulmányok végeztével könyvtár, állami, községi, termelőszövetkezeti és társadalmi segítséggel felfrissített és élettel teli-, tett művelődési ház — ez az erős törzs lombosodéit ki napjainkban a 300 éves iskola mágiából. A kÖZSP<* lakosainak száma 4200 körül van. A dolgozóknak mintegy 70—75 százaléka — 1500—1600 személy — „eljáró”. Az „Elzett” és a fővárosi konzervgyár buszon hozza-viszi őket, de ingáznak Gödöllőre is, a gépgyárba és a Ganz árammérőbe, sokan az építőiparban helyezkedtek el, az asszonyok mind megszokottabb kenem — ki tudná az okát kinyomozni : jó negyedszázada egész csomó dányi fiatalember szegődött munkavállalója a temetkezési vállalatnak, mint sírásó, halottvivő és halottkísérő. Miért éppen a dá- nyiak? Ki kezdte el? Hogyan? Miért? Már többször céloztam rá: a szakmai tanácsadás ké- pességvizsgálás, irányítás tudománya mellett tanulságos lenne felkutatni a szakmába „sodródás” szociológiájának, pszichológiájának történetét is. É gyászos férfifoglalkozással szöges ellentétben a dányi asz- szonyok egy csapata a szomszédos négy község gobelinkészítőinek jelesei közé tartozik. Az itteni részleg, a kó- kaiakhoz, tóalmásiakhoz, süly- sápiakhoz hasonlóan, a nagy méretű gyapjúgobelintől a legfinomabb mille pont-ig, értékes exportárut „termel” — tevékenységükkel úgyszólván a község egyetlen ipari kollektíváját képviselik. Gazdaságára meghatározó jelentőségű az Isaszeggel egyesült Magvető Tsz tevékenysége. A dányi téesz 5000 holdjának ugyan csak 40—45 százaléka fekete föld, a többi agyagos-homokos terület, de ügyes, céltudatos gazdálkodással jó eredményeket érnek el. Az általános irányzat, amely a mezőgazdaságban a Az ÉGSZÖV kül sikerei Két Pest megyei vállalat egyesüléséből négy esztendővel ezelőtt alakult meg az ÉGSZÖV, amelynek tevékenysége országszerte egyre szélesebb körben válik ismertté. A vállalat belföldi sikereit most külföldön, két helyen is, öregbíti. A csehszlovákiai Tumorban épülő óriási autójavító csarnokának acélszerkezetét, kazánházát. víz- és villanyszerelési munkáit, fűtésszerelését és betonmunkáit készíti a kiskunlacházi vállalat. Az 1973. tavaszán megkezdett munkálatokat, a csehszlovák fél teljes megelégedésére, rendkívül jó ütemben végzik, hogy a szeptemberre kitűzött átadási határidőt teljesíthessék. A vállalat egy másik, jelentős számú, munkacsoportja az NDK-ban dolgozik, egy nagy vegyipari gyár és az ország első atomerőművének építkezésén. Jó munkájukat igazolja, hogy a magyar csoport tagjai közül eddig harmincötén részesültek különböző NDK-ki- tüntetésekben. Az NDK-ban dolgozó csoport tagjainak egyébként emlékezetes napja marad az idei április negyediké, amikor a szülőföldtől 1200 kilométernyi távolságban vettek részt fel- sza'oadulási ünnepségen. A magyar követség kereskedelmi tanácsosának részvételével megtartott ünnepségen épülő gyár jelenlévő német igazgatója — felszabadulásunk 29. évfordulóját jelképező, huszonkilenc szál rózsával — köszöntötte Pfen- der Mihályt, az ÉGSZÖV műszaki igazgatóhelyettesét. Ez alkalommal adták át a díjakat a lipcsei MWL csőszerelő vállalat által kiírt hegesztőverseny első három helyezettjének — amelyek mindegyike az ÉGSZÖV dolgozója. K. Z. gazdákat is az új módszerhez való kapcsolódásra serkentette. Már az idén a nádudvari zárt rendszerű kukorica- termesztési program keretében indították el ezt a termelési ágat. A hatalmas gép- óriás-komplexumot, amely e program végbeviteléhez szükséges, úgy vásárolták meg a külföldi eladótól, hogy sokmilliós árát évi részletekben annak a terméstöbbletnek egy részével törlesztik, amit a rendszer, illetve a gépmegművelés segítségével a korábbi átlaghoz képest elérnek. Nem szeretnék itt most számadatokkal dobálózni, de a várható terméstöbblet — akár a fizetendő részletet, akár a megmaradó hányadot tekintjük — nem csekélység. A Magvető Tsz bátran ruház be és okosan, beosztással segít a községnek. Az utóbbiról röviden már tettünk említést, pótoljuk most még azzal, hogy az iskola politechnikai eszközeinek javítása, kiegészítése, a könyvtári szabadpolcok elkészítése szintén az ő munkájukat dicséri. És dicséri kezdeményező kedvüket a Dány és Zsámbok között csillogó hatalmas víztározó is, amely az öntözés feladata mellett más hasznos célokat is szolgál. Nagyon bölcsen halivadékot nevelnek a mesterséges tóban, a betelepített és kifejlett halakat utóbb lehalász- szák. s főként ízes pontyhússal gazdagítják halfogyasztásban amúgv is elmaradt m-'-var konyhánkat. egy szívderítő látvány. A tsz-központ tőszomszédságában, még sarjadó, tágas kert mögött egy modern emeletes ház. Tavaly óta négy fiatal agrár-műszaki család otthona. Négy ifjú pár. hancúrozó kisgyerekek, négy komfortos lakás. A tsz ezzel az építkezéssel a jövőnek teremtett biztonságot és a folyamatos munkához erős biztosítékot. Békés István Piac a munkáskerülethcn A Váci út sarkán fékez a sárga villamos, majd berreg, indul tovább. Leszálló alig van, néhány cekkeres asszony Üjpest felől. A Lehel téri piac mintha csak most ébredezne, noha hat óra már elmúlt. A hajnali felfordulásnak éppen vége, az eddig rohanva rikol- tozó hordárok krigli sörökkel hűsítik magukat. Az őstermelők a bódésorok szívébe zárt téren türelmesen várakoznak, ácsorognak a krumplihalmok, friss-bodros salátafejek, piros hónaposretek-csomók, a gyönge új hagyma kupacai mögött. A kiskereskedők kifényesítették már az összes almát, kis csebrekből gondosan harmatot hintettek a zsenge parajra, a karalábék levelére, egyenként letörölgették a kunkori, haragoszöld és a szelidebb fehér paprikákat, szélről pedig sor- barakták az ördögkép-fekete retkeket. A hentesek késeket fennek a kiaggatott sonkák füzére mögött, a tejesasszonyok formás-fehér túródombocskákat tornyoznak a tejfölt rejtő mázas csuprok közé. Hajdan ilyentájt húsvét előtt pezsdült meg az élet a vásártéreken, innen a hét közenére eső nap neve: zöldcsütörtök. Most meg, miért e lanyha piac? Hová tűnt a tavasz kerti attrakcióit váró forgatag? Hét órára „beáll" A bőrnadrágos, birgerli csizmás bolgárkertész, miközben gondosan csokorba köti a ha- lovány, rózsaszín bimbójú spárgát, amelyről ki gondolná, hogy a liliomfélék rendjébe tartozik — azt mondja a kérdésre: — Hála istennek, ez már mind csak van az emlékezetben. — Majd megfontoltan hozzáteszi: — Amit maga lát most, zöldséget meg mindent, az talán primőr? Már van egy hónapja a piacon. Igaz? Uborka is van, mióta? Jó az időjárás. Meg a fólia. Az egy hónapot hoz előbbre. No, aztán amikor minden van, minek rohanjon az a' sok asszony fo- i; hanni már hajnalban? Valóban: minek? A piac főfelügyelője. Szabó | Imre vékony termetű, igen udvarias fiatalember, aki 16 éve ebben a szakmában dolgozik, jelen beosztását három esztendeje tölti be. ö említi: — A piac naponta más és más. de azért úgy hét órára mindig „beáll”, magyarán kellőképpen zsúfolt lesz, kilenckor csúcsforgalom kezdődik, déltől két óráig pangás, akkor az angyalföldi gyárakban vége az első műszaknak, s az asszonyok egykettőre itt teremnek. A kínálat egyébként örvendetesen nagy. Zúdul föl az áru. A felírók szerint — akik révén pontos statisztikai adatszolgáltatást végeznek arról, mi került a legnagyobb munkáskerület piacára — négy- százötven termelő hozott portékát, zöldségből majd négy vagonnal, vágott'tyúkból 1115 darabot, a tojást még össze sem tudtált számlálni. A százA „Hőtechnika" Építő és Szigetelő Vállalat bádogos, állványozó szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat. A betanított munkások részére szakmunkásképző tanfolyam, üdülés: balatonvilágosi, zebegényi üdülőinkben és az NDK-ban. Jelentkezés: Budapesten a X., Akna u. 4-ben, az V. és VI. főépítésvezetőségen, továbbá Leninvárosban (OLEFIN), Debrecenben, Algyőn, Százhalombattán, a Dunai Vasműben, a Péti Nitrogénműveknél a „Hőtechnika” Vállalat kirendeltségein. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Zöldért-boltnak, tsz-„. kiskereskedőnek és őstermelőnek versenyeznie kell a vevőért. Érkezik áru ide az ország legtávolabbi csücskéből is, közel van a Nyugati, a vonat elhozza. De a zöldség nagy része közvetlenül a főváros körzetéből, a Galga- vidékről, s Pest megye más tájairól érkezik, nagy hányadát magulc a termelők adják el. Szinte mindnek törzsvásárlói vannak, mint mondjuk a Vác-kömyéki tejesasszonyoknak is. Aztán hétről hétre sokan megkeresik a szentendrei Mathiász Tsz árudáját, ahol mindig friss vágott- baromfit kapni, a kocséri Petőfi Tsz zöldség-gyümölcs boltját, avagy az Abonyból pénteken, szombaton érkező baromfi-kiskereskedőket, akik tisztességes áron, szép, élő csirkét hoznak föl a tanyákról. Tyúkól a Trabantban A baromfivásárt a Fóti út felé eső szegélyben, a szabadpiaci terület szomszédságában lelni meg. Még nem is olyan régen itt kötöttek ki a Bulcsu utca sárga kera- mitkockáin átcsikordulva a hajnali szekerek, az apró, gubancos szőrű pejkókat, csupacsont dereseket a sa- roglyához kötötték. Onnan irigyelhették szegények a fuvarosok fényesre hízott, nehéz trappá lovait. A járda mellett most Moszkvicsok, Wartburgok, terepmászó GAZ-kocsik állnak. „Szekér? Átlag havonta egy”. S míg annakidején az ustort- gyeplőt többnyire férfikéz tartotta, ma a volán mellől jobbára bekecses, babos kendős menyecskék kászálódnak elő. Egy kis sárga Trabant-Com- bi hátsó traktusát tálcával kétemeletes osztott tyúkólnak rendezte be gazdája: drótháló mögött csipegeti az apró jószág a darát, még cserépitató is van középen. A járdán rekeszvárakban barna, fehér kendermagos tyúkok, nagy hangú, s taréjú kakasok ezrei... Talán máris elérkezett a tavaszi rántottcsirke premierjének ideje. He' vannak a sonkák? Méltányos lenne néhány szót ejteni a hagyományos húsvéti sonkáról, e jól megtermett, kellő fűszerezéssel pácolt sertéscombról. amely mellől a torma. keménytojás el nem maradhat. De , hát olyan igazi, gusztusos sonkát nemigen láttam az idén, csakis valószínűtlenül zsíros, füstölt sódarokat, tarjákat. csülköket. Hová lesznek azok az inkább húsos, mint kövér süllők. amelyek mostanában szazával meg ezrével akadnak a gazdaságok modern sertés- felepein. s úgy mázsányi súlyban kerülnek vágóhídra? Árulnak ellenben tarka ’limes tojást, habfehér és ezüst színű kisnyulat. szintén fontos kellékeit az ünnepnek. A virágárusok során pedig lila orgonát szabad ég alatt neveit tulipánt, gyöngyvirágot kínálnak — a máius gyermekeit. Apor Zoltán negyvenegy áruda közül minden második kihelyezett standot is nyitott reggel. A Lehel olcsó Szenzáció: tegnap egyik termelőszövetkezeti vállalat eladója egy két négyzetméteres pultról huszonnégyezer darab tojást adott el. Igaz, egy forintért adták darabját és 6zép, barna héjú tojás volt. Elmúlt 7 óra, s a napi prognózis igaznak bizonyult: nagy | a tolongás. A zsákfalak közé [ szorított utcák, ládasikátorok között egy termetes, körteformájú asszonyság két szatyor súlyától lihegve panaszolja egy tollsöprű-frizurás hölgynek: — Csak hiába töltöm itt az időmet, bezzeg, amit keres az ember, az nincs. Vajon mit nem kapni? Gomba, hallom félfüllel, a gombáért, különösen a csiperkéért mindig sorállás van. Ugyan miért állnak még sorba? Szív, máj vese, pacal ritkán van. , . Krumplit viszont bőven kínálnak, mindén korábbi félsz ellenére. A dabasi szakszövetkezet standján 3,70-ért adják a rózsát, de különösebben nem i tülekednek érte. Az őstermelők hatért mérnek valamivel szebbet. Más piacon nyolc forintot is kérnek kilójáért. A Lehel olcsó ... Mintha szigoré szemöldökű, egyenes derekú, vállamig érő néhai nagyanyám állna meg mellettem, szinte hallom: „Hát te, mit gondolkodói itt, mint macska az esőn?” Sok évvel ezelőtt idejártunk vásárolni, át a túl- parti Óbudáról. Pedig odahaza két piac is van, de régen is, most is, sok minden másfélszer annyiba került, kerül. Akkor megszerettem ezt a nagypiacot, ahol annyi, a ki tudja, honnan jött ember, a különös viselet, a furcsán ejtett szó. Törzsvásárlók Eszembe jut, hogy a piacon alkudni kell! Ez hosszú idő óta meg sem fordult a fejemben. Sűrű pislogású, széles já- romcsontú, kordkabátos parasztember áll a rácsos piaci asztal végén. Az egyik hely- pénzszedő unszolására szorítottak neki az imént egy sarkot a többiek. Sóskát kínál. A frissen szedett levelek halmán tenyérnyi furnér, kréta írással, miszerint tíz forint az ára. — Adja-e kilencért? — lesek a főzeléknek valóra. — Ugyan már — szól —, az idén igazán elég olcsó így is. meg talán nem olyan szegény maga. — Hát, aki alkuszik, az szegény? — Inkább idősebb fajta — kottyant közbe szélről egy kövérkés mámi. szétbomló csúcs, kű. gyöngyszürke kendőjét a homlokára cibálva. A gyökér és a sárgarépa egyébként elég drága, kevés van belőle, különben: — Minden kevesebbe kerül, mint más években ilyenkor — állapítja meg Szabó Imre. a piac felügyelőségének vezetője, amikor kicseréljük tapasztalatainkat. — Nagy a konkurrencia — mondja. — Állami üzletnek,
