Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-16 / 87. szám
4 rta i ME C KJtírlap 1974. ÁPRILIS 14., VASÁRNAP ELŐSZÖR PEST MEGYÉBEN Megoldás a diplomáig Új rendszer a képesítés nélküli nevelők segítésében Az idén kiterjesztették a kísérletet az óvodákra is TV-FIGYELŐ Pest megyében — mint ez köztudomású — az oktatásügy egyik gondja a képesítés nélküli nevelők nagy száma. Amíg az országban a pedagógusok közül 5,6 százalék tanít képesítés nélkül, addig Pest megyében 9,4 százalékuk. Ráadásul nálunk, ha lassan is. de folyamatosan emelkedik a számuk. 1971-ben például még „csak” 8,9 százalék volt a képesítés nélküliek aránya. S ez az adat csak az általános iskolákra vonatkozik. Az óvónők között jóval magasabb, kereken 30 százalék a szakképzetlenek száma. Hatékony továbbképzés A képesítés nélküliek alkalmazását kényszerhelyzet — a nevelőhiány — idézte elő. De bármennyire kényszerítőek is a körülmények, abba a hátrányos helyzetbe, amit a képesítés nélküliek munkába állítása szükségképpen jelent, 6em az iskolák, sem a tanulók érdekében nem nyugodhatunk bele. A feladat: annak biztosítása, hogy az egyetemet, főiskolát nem végzettek is megközelítőleg olyan színvonalon és eredménnyel tanítsanak, mint diplomás kollégáik. Ezt a célt csak hatékony továbbképzés szervezésével tudjuk elérni. Kezdetben, amikor az első képesítés nélküli nevelők megjelentek az iskolák kapuiban, még azt hittük, ez a továbbképzés a rendszeres főiskolai tanulmányokkal önmagában megoldható. Aztán teltek az esztendők, és kiderült, hogy ez a továbbtanulás nélkülözhetetlen és pótolhatatlan ugyan, de korántsem old meg mindent. A főiskola — jellegéből, természetéből következően — több év után ad teljes, lezárt tudásanyagot. A képesítés nélküli nevelőnek viszont gyorsabban van szüksége ilyen ismeretekre, hiszen tanulmányai közben, sőt valójában már előtte is dolgoznia, tanítania kell. A problémát véglegesen csak a diploma megszerzése oldhatja meg. De mi történjék addig? Az oktatásügy vezetői Pest megyében is gyorsan felismerték, valami közbeeső megolást kell keresniük és találniuk. Különféle továbbképzési formákkal, tanfolyamokkal kísérleteztek. Ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Üj eljárást kellett tehát kidolgozni. Aztán megszületett az_ is. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán 1971- ben megszervezték — az országban először — a képesítés nélküliek patronálásának új rendszerét. Az új formát azonA Művelődési Minisztérium — közlönyében — nyilvánosságra hozta a tanév végi IV. osztályos vizsgák, valamint az érettségi vizsgák rendjét a dolgozók középiskoláiban. A dolgozók gimnáziumában a negyedikesek tanév végi vizsgáit május 25-ig keli befejezhi s azok a felsőfokú oktatási intézményben tovább tanulni kívánó dolgozók, akiknek matematikából, illetve fizikából felvételi vizsgát kell tenniük, e két tantárgyból közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgán vesznek részt május 28-án és 29-én. Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai: június 3-án, hétfőn magyar nyelv és irodalom, június 6-án, csütörtökön kémia, június 7-én, pénteken biológia. A vizsgák valamennyi napon 14 órakor kezdődnek, a tanulóknak 180 perc áll rendelkezésre tételük kifejtéséhez. Az írásbeli tételeket egyenként az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabálynál ki is próbálták, s miután az első eredmények igazolták az előzetes elképzeléseket, 1972 szeptemberében általánossá tették az akkor még új rendszert,' Párhuzamos oktatás A patronálórendszer lényege, hogy o képesítés nélküliek folyamatos és közvetlen segítséget kapnak munkájukhoz. Az úgynevezett párhuzamos oktatás biztosítja ezt. Ennek lényege, hogy a szakképzettség nélküli pedagógus által vezetett osztály vagy tanított tárgy eredményességéért egy — erre a munkára önként vállalkozó — diplomás nevelő vállal felelősséget. Ez sok napi feladatot jelent — tantervek, vázlatok ellenőrzését stb. —, s egyebek közt azt is, hogy tanít patronált kollégája osztályában. Ez, az országban először bevezetett rendszer — mint az I elmúlt évek tapasztalatai bizo nyítják — jól bevált. A tanulásnak, vagy ha tetszik, továbbképzésnek ez a sajátos formája alkalmas arra, hogy a diploma megszerzéséig megoldja, de legalább jelentősen csökkentse a képesítés nélküliek alkalmazásának legsúlyosabb gondját-problémáját. A párhuzamos oktatásnak nevezett forma hasznos, praktikus tudást ad a képesítés nélkülieknek. Aki részt vesz benne, eredményesebben, hatékonyabban, színvonalasabban képes tanítani. Januártól júniusig Az új forma sikerét bizonyítja, hogy a patronálási tendszert az idén továbbfejlesztették és kiterjesztették az óvodákra is. Januártól 30 Pest megyei óvodában segítik ezzel a módszerrel a képesítés nélküli óvónők munkáját. A patronálás lényegében ugyanazokon az alapokon folyik, mint az iskolákban. Azaz az óvodákban is egy szakképzett óvónő, a „pártfogó” vállal felelősséget a képesítés nélküliek gyermekcsoportjainak fejlődéséért, s ugyanúgy, mint az iskolákban, itt is kölcsönösen vezetnek foglalkozásokat az óvónőik egymás csoportjai között. Az új forma bevezetéséről még csak három hónap tapasztalatai állnak rendelkezésünkre, de az eredmények máris igen figyelemre méltóak. Ügy látszik, ez a rendszer az óvodákban is betölti majd azt a szerepet, amit az iskolákban. Ezt gondolják maguk az illetékesek, az óvónők, a szakképzettek éppúgy, zat rendelkezései szerint állítják össze. A szóbeli érettségi vizsgákat június 12. és 29. között kell megtartani. A dolgozók szakközépiskoláinak és ipari technikumainak idén végző hallgatói, akik felsőfokú oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni — s matematikából, illetve fizikából felvételi vizsgát kell tenniük — ugyancsak május 28-án és 29-én vesznek részt a tárgyakból közös érettségifelvételi írásbelin. A dolgozók szakközépiskoláiban az írásbeli érettségi vizsgák június 3-án kezdődnek, s a vizsgaszabályzatban előírt tantárgyi sorrendben zajlanak le. A dolgozók ipari technikumaiban az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli képesítő vizsgáiról a korábbi rendelkezések a mérvadók, azzal a kiegészítéssel, hogy az írásbeli vizsga első napja június 3, a szóbeli vizsga időpontja pedig június 12—30. mint a képesítés nélküliek. A rendszer bevezetését ugyanis mindenütt örömmel fogadják; többen jelentkeztek „pártfogónak”, mint amennyire szükség volt. A kezdeti lendület néhány helyen különösen szép és dicsérendő eredményekkel járt, mindenekelőtt Túrán, Gyálon, Törteién és Érden. A túrái óvodában nemcsak a napi munka színvonalának emelkedését segítette, hanem mesz- szebbre vezetett. Nagy Anna képesítés nélküli óvónő felvételi vizsgája a kecskeméti képzőben például azért sikerülhetett igazán jó eredményekkel, mert Sára Ferencné óvónő, mint pártfogó, rendszeresen segítette felkészülését is. A patronáló rendszer több hónapon át, januártól júniusig tart. Akkor összesítik és értékelik a kísérletre kijelölt óvodák tapasztalatait. Nem szeretnénk jósolni, de majdnem biztos, hosy ez a forma éppúgy beválik majd az óvodákban, mint az iskolákban, vanv_ is jelentősen hozzájárul a képesítés nélküliek gondjainak megoldásához, a hátrányos helyzet megszüntetéséhez. Ökrös László Pest megye lakossága esztendőnként átlagosan kilenctízezer fővel növekedett a legutóbbi évtizedben. E gyarapodást leginkább a migráció, azaz a népesség vándorlása táplálta. Az ország minden tájáról költöznek emberek Pest megyébe: elsősorban fiatalok, de egész családok is. E hömpölygő migrációs folyam több ágra szakad. Egyike ezeknek az ágaknak a belső, megyén belüli vándorlás, amely településeket duzzaszt és zsugorít. „...a két fiam mondta...” — Fekete Mihály a nevem, októberben lesz tíz esztendeje, hogy letelepedtünk itt Törteién. Panyoláról jöttünk el, ez Szabolcs-Szatmárban van, Fehérgyarmat a járási székhely, olyan falu, mint a többi, csak a nép nagyobb. Kínálkozott itt ez a tanya vételre. Jöjjünk, ne jöjjünk? Nagy gond ez az embernek, mert belemozdul a világba, a kevés bizonyosból a semmi bizonytalanba. Megmondom őszintén, én nem nagyon akartam. A feleségem arra várt, én mit döntök, a két fiam meg nem hagyott békét. Akkor nálunk kevés volt a megélhetés, gyenge a föld, olyan a szövetkezet is. — Végül is ráálltam. Megcsináltuk a szerződést, ment a gazda a pénzével, mi meg jöttünk, nem sokkal, annyiEmlékezés Derkovits Gyulára Derkovits Gyula születésének 80. és halálának 40. évfordulója alkalmából, a szülővárosában, Szombathelyen rendezendő Derkovits-napok keretében szombaton koszo- rúzási ünnepséget rendeztek a proletár festőművész szülőházánál. Kiskunlacháza Oroszóra a nyelvi laboratóriumban A kiskunlacházi általános iskolában 1972-ben tértek rá a kabinetrendszerű oktatásra, s ekkor hoztak létre két orosz szaktermet is. Az új rendszer bevezetése során merült fel az igény egy nyelvi laboratórium létrehozására. Az iskola pedagógusai megtervezték a berendezést, és egy tévéstudió- technikus pedig az elektromos részt készítette el. Most már több mint egy hónapja az orosz nyelvórákat korszerű nyelvi laboratóriumban tartják a tanárok. A tartalmi munka kialakításában, a különböző nyelvi programok, magnótekercsek összeállításában nagy segítséget nyújtott a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza hasonló rendszerű nyelvstúdiója. Képünkön Gál Róza tanárnő a nyolcadik osztály oroszóráját „vezérli”. val, amennyink volt, de gondolhatja, nem kellett vagon a holmihoz, elég volt egy teherautó. Föld a tanyához egy kisholdnyi, ebből nem lehet négy szájat, főként két legényke száját megtömni. Szolnokon kötöttem ki, a vegyiműveknél, először olyan semmi, csinálja ezt, csinálja azt, Mihály bácsi lettem, de azután betanítottak adagolónak ... A feleségem művelte a földet, persze, ségítettem neki, a két gyerek kevesebbet, mert, hogy azok tanultak. Nekem ez volt a büszkeségem, hogy a fiaim tanulnak. A ceglédi járás az alföldi táj tipikus megjelenítője. Falvai nagy határúak, sok a tanya. Szemben más, megyebeli területrészekkel, itt szinte ismeretlen a községek egybe- épülése: hat-nyolc kilométert is megtehet az ember, míg háztól házig ér. Eltűnt egy nagy falu Egy évtized alatt a járás népességvándorlási mérlege 5444 fős veszteséget mutat; ennyivel többen mentek el, mint amennyien jöttek. Nagy falunyi nép mondott búcsút a homokon kapaszkodó akácoknak, öreg szőlőknek. Tanyáknak, melyeket körülölel a természet, de vad kedvében olykor majd’ megfojtja azokat; sárba ragasztja, hóval fedi. Törtei vesztesége a A lehetőségek alatt. Baráth Lajos pénteken este látott történetei a képernyőn zavarba- ejtően talányosra sikerültek. A Gaál Albert rendezésében filmre került históriák kerete jó, címe pedig — Átmenő forgalom — sokat ígérő, de a mű lényege, veleje, mégis valahogyan zűrzavarossá vált. A történetek más irányokba kalandoztak el, mint ahová eredetileg indultak. Az alaphelyzet egyszerű és hétköznapi. Egy autóban több órás utazásra összezárt férfiak történeteket mesélnek — természetesen nőkről. A filmben és a valóságban is: ez a helyzet ugyanis nagyon reális és mindenkinek ismerős. Abban a pillanatban, amikor a filmen az első történet első mondata elhangzott és nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbiakban a szereplők végig a nőkről beszélnek majd, megvilágosodott a kissé bizarr-frivol cím értelme is. „Átmenő forgalomról” lesz szó, azokról a kapcsolatokról tehát, amelyek valami miatt nem teljesedhettek ki, kudarcba fulladtak, átmenetiek maradtak. Tudjuk, sok ilyenféle kapcsolat születik és létezik, több-kevesebb ideig, s bármennyire átmenetiek, tranzit- jellegűek, valami nyom, legtöbbször valami sérülés, mindig marad utánuk. Érdemes tehát körüljárnunk ezeket a furcsa, félbemaradt, abbahagyott kapcsolatokat. Hátha többet tudunk meg általuk a világról. A film széteső — széthulló történetei azonban, 6ajnos, nem erre a kérdésre válaszoltak. Alkotói munka közben mintha elfeledkeztek volna nemcsak a címről, de magáról az alapproblémáról is. Csak ezzel a feledékenységgel, szétszórtsággal magyarázható, hogy a történetek közé bekerült a deszkalopás primitív és igénytelen históriája, és egy olyan kapcsolat is, amely nem kudarccal, hanem jegygyűrűvel végződött, Mit mondhatunk erre? Nem erről volt szó. Amit így láttunk — összefogottság, határozottság nélkül — ellentmondó és érdektelen. Talán anvándorlás miatt 615 lélek volt a legutóbbi évtizedben. Számszerűen ennél többen csak Csemőt és Abonyt hagyták el. A költözők egy kis csoportja nem tovább, csupán Ceglédig igyekszik. A nagyobb csoportban akadnak, akik a megye más részére jutnak el, némelyek a fővárosba. „Fészkét elhagyó madár” — Ifjú Fekete Mihály a nevem, harmadik esztendeje, hogy itt lakunk, Pécelen, látja, még vakolatlan a ház, a bútor szinte semmi; ennyink van. Cegléden tettem le a szakmunkásvizsgát, apám, édesanyám egy szóval sem mondta, szeretnék, ha megmaradnék Csemőn, Törteién, a környéken, ök elhagyták a fészküket — mert ott születtek mindketten Panyolán —, nekem sem szegték szárnyam. A feleségemet Cegléden ismertem meg, odavaló, s úgy gondoltuk, legjobb, ha nem leszünk senkinek terhére. — Letöltöttem a katonaidőm, megesküdtünk, albérletbén laktunk Pesten. de annyit fizettünk érte, hogy minden kereset arra ment. A Láng Gépgyárban helyezkedtem el, ott vagyok ma is. elégedett a munkával, a pénzzel. Brigádtársaim ajánlották Pécelt, mondták, majdnem olyan, mintha Pest lennak a történetnek a kivételével, amely arról a kislányról szólt, aki nem hagyta dolgozni szerelmét, mert ő közben unatkozott. Az alapkérdés, az „átmenő forgalom” szempontjából valóban figyelemre méltó volt ez a figura, mert magyarázatot adott arra, milyen különös okok miatt is kudarcba fulladhat egy máskülönben, szerencsésnek látszó kapcsolat. A film történeted azonban ehhez képest laposak, és ami sokkal nagyobb baj, érzelmesek, sőt sziruposak. A könnyes szemű vasutas, aki részegen elérzékenyül a hajdani tanítónőre gondolva, rikító példája ennek az egész filmre jellemző érzelgős-patetikus tónusnak. A film kitűnő színész- gárdája — Tomanek Nándor, Bujtor István, Vass Éva, Tor- dy Géza, Bahnt András, Epri István és Vencel Vera — nem is találta helyét az érzelmes- ségnek ebben az együttérző atmoszférájában. Kapkodó, zűrzavaros, szétszórt és mesterkélt film az Átmenő forgalom. Olyan, amely — furcsa módon — nem ismerte fel és nem használta ki saját lehetőségeit. _________ ö. L. Áp rilis végétől Floralia Gorsiumban A székesfehérvári István király Múzeum az idén is megrendezd hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsiumban az antik római ünnepeket. A rendezvények sorát április 28 és május 3-a között a Floralia ünnepe nyitja meg. Ebből az alkalomból — a hagyományoknak megfelelően — virágot kapnak emlékül az antik városba látogatók. A Floralia ünnepére megnyílik a gorsiumi pincetárlat is, ahol az ásatások legszebb, legértékesebb leleteit tekinthetik meg a látogatók. Szeptemberben rendezik meg a Ludi Romanit. — A tanyai gyerekekért. Három éve még a megyében a felsőtagozatosok közül 1848 tanyai általános iskolai tanuló nem részesült szakrendszerű oktatásban. A körzetesítés eredményeként az 1973/ 74-es tanévre a szakrendszerű oktatásban nem részesülők száma 784-re csökkent. ne. Vettük a telket, azután kuporgattunik az építőanyagra... Mit soroljam, biztos tudja, miből áll az ilyesmi. Itt viszont már maradni kell, mert a bérlakásból könnyen kiviszi a holmiját az ember,-, de a saját ház az köti. Majd a srácok. Mert egy már van, s szeretnénk még egyet. Ha nekik nem tetszik, majd, akkor ők Is fölkerekednek. Célpontok, kerülőutak Pest megyében jó néhány község népe szinte kerekeken él; aktív keresőinek túlnyomó része ingázó, bejáró. A megyében a társadalmi át- rétegződés erőteljesen befolyásolta a migrációs mozgást. Míg 1960-ban a keresők közül minden százból harmincháromnak a mezőgazdaság adott megélhetést, napjainkban már csak húsz szerzi fő jövedelmét a föld megműveléséből. A mezőgazdasági munka helyhez kötött, a szakismeretek — ezek az idősebbeknél pusztán tapasztalati ismeretek — nehezen, vagy sehogysem válthatók át más helyeken. Az ipari munka nagy mozgásszabadságot kínál; az ismeretek — ahogy ezt a szakirodalom jelöli — konvertálhatók, az esztergályos, a köszörűs, a lakatos másutt lényegében azonos feltételeket és követelményeket’talál, mint előző munkahelyén. Így már érthetővé válik, hogy a mozgás egyik fő éltetője az iparosítás volt. a mezőgazdaságból az iparba tartó emberek áramlása folyammá duzzadt: a megyében a munkások 30—35 százaléka korábban földműveléssel foglalkozott. Az loarosítás erőteljesen meghatározza a migráÉrettségi rend a dolgozók iskoláiban Május 28 és június 29 között Gárdos Katalin felvétele Migrációs mérleg Merre tart az emberfolyam?
