Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-16 / 63. szám
fESI MEGYEI s^űrlap 1974. MÁRCIUS 16., SZOMBAT FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Szép Heléna „Operett, színészekre” a Nemzeti Színházban Az első kérdés ez: operett ez: vagy valami egészen más'.' A Nemzeti Színház iegfris- sebb újdonságának, Peter Hacks Szép Helénájának láttán magát a műfajt, a stílust és a formát kell meghatároznunk, hogy a lényeghez közelebb jussunk. S nem elsősorban azért, mert, ha jól meggondoljuk, ez izgatóan pikáns kérdés (ki és mikor látott a Nemzetiben operettet?). A műfaj megállapítása azért íortos, azért kell minden mást megelőzve körüljárnunk, mert semmiféle színházban és természetesen itt sem a monda- rjvalóval találkozunk legelőször, hanem a fogalmazás, a stílus feltűnő és árulkodó jegyeivel. A színészek beszédével, mozdulataival, az énekkel és a tánccal, a jelmezekkel, de még előbb a puszta színpadképpel, a díszlettel leghamarabb a műfaj mutatja meg magát, a stílus fedi fel arcát. Vele legkönnyebb háta dolgunk. A néző, persze, már az előadás előtt is tépelődik. Mi keresnivalója van az operettnek a Nemzetiben? A néző trükkre gyanakszik. Hogy a plakáton Offenbach neve szerepel? Hogy a színház szerint a darab „operett, színészekre”? Ez csak trükk lehet.' Nyilván- valami anti-operetk- ről lesz szó, Offenbachnak és magának a műfajnak, Szép Heléna történetének kigúnyolásáról, paródiájáról, valaminek a karikatúrájáról, egy nemes és mély mondanivaló szolgálatában. Máskülönben miért írna ma Peter Hacks, az NDK ismert és jelentékeny drámaírója Szép Heléna oly sok változatban ismert történetéből éppen operettet? Amikor megkezdődik az előadás, a néző kétségei egy pillanat alatt szertefoszlanák. Már a díszlet miatt is. Jupiter szentélyét látjuk, de nem az „igazit”, hanem a karikatúráját: Csáriyi Árpád, a tér-» vező, a Vénusz-szobor talapzatára egy erős idomokkal megáldott nő kamasz-fantáziájú ábráját rajzolta. S aztán jönnek a szereplők, Kalk- hász—Gelley Kornél, a szentély ravasz augurja, Philoké- musz—Siménfalvy Sándor, a pénzsóvár, mihaszna templomszolga, Meneláosz—Agárdi Gábor, a szenilis uralkodó, Agamemnon— Györffy György, a harcias hadvezér. Akhilesz—Konrád Antal, a merev-vigyorú hős; utóbbiak. a többi katonával együtt, félig régies, félig modern. SS-re emlékeztető harci öltözékben. És megjelenik a két főszereplő, a nagyon szép Szép Heléna—Törőcsik Mari, aki régóta únja már rozzant, öreg férjét, Meneláoszt, és határozottan, bár a leplezésre sok mindent felhasználva tör legfőbb célja, a fiatal Páris— Szacsvay László felé, aki viszont nagyon szerelmesnek mutatja magát, de azért leggyengébbnek látszó pillanataiban is tudja, mitől döglik a légy. Kettejük közreműködéséből derül fény az Offen- bach-muzsika darabbeli funkciójára iá: a zene ironikus, érzelemellenes előadása a szatírát erősíti. Ezt szolgálja a Fekete Mária vezette kis- zenekar. és ezt célozza Major Tamás groteszk, bizarr hatásokra törekvő rendezésének minden mozzanata is. De mit parodizál mindez? Könnyűnek látszik első pillantásra 'll válasz: természetesen a műfajt. A színpadon az operett mulatságos meghurcoltatását látjuk. A hazug, tettetett érzelmek kicsúfolását. S aztán? A pöffesz- kedő hatalom, az ostoba gőg szatíráját. És még? A hatalomhoz törleszkedők gúnyrajzát, a tehetetlenség, a mohóság kinevettetését. S tovább? Szép Heléna történetének végén tízesztendős háború. egy hatalmas város rettenetes pusztulása áll. Erről mit mond a darab? Sajnos, Peter Hacks és a Nemzeti Szép Helénája eddig nem jut el: a történet félbeszakad. Ebből a szempontból o legérdektelenebb részt látjuk. A hazugok, a törleszkedők, a hatalmaskodók, az önzők megkapják ugyan a magukét, de az egészből nem kerekedik ki több, mélyebb, jelentősebb és egységes mondanivaló. A néző bizonytalanságban marad, nem tudja, hogy a mulatságos előadásban, amelyben kitűnő komédiás hármas — Törőcsik, Agárdi, Szacsvay — viszi a szót, minek a szatíráját látta tulajdonképpen. Csökkentik, zavarják a néző élvezetét más hibák is. A darab cselekménye — előrehaladva a bonyolításban — fokozatosan kettéválik Heléna és Páris, valamint a többiek tőlük egyre függetlenedő történetére. Amikor a két fiatal — engedve felforrósodott testük kívánságának — ténylegesen elhagyják Spár- tát, hogy szabadon szerethessék egymást, harsogva, hirdetve és felmutatva ezzel a szerelem, az erotika, az ifjúság erejét-diadalát, már egy fo- elszakacsak pontot tesznek lyamat végére. Az dás jóval korábban kezdődik, ők ketten már régen kiemelkedtek — elszakadtak a többiek népes, mozgó-nyüzsgő gyülekezetéből. S közben a történet elfárad, lelassul, apró darabokra, mozaikokra hullik; a második részben a függöny szinte percenként emelkedik le s föl. Mit láttunk hát végűi? Operettet, vagy valami egészen mást? Mulatságos, sok részletében szellemes és igazán szórakoztató, de hibrid előadást. Olyan produkciót, amelynek stílusa, hangulata, atmoszférája mindenben az operett ellenében hatott. A veleje, tényleges tartalma azonban alig nyújtott többet, mint maga a fejbe vert, le- nyílazott, a szfnDadon meghurcolt és megerőszakolt műfaj. Álcázott operettet láttunk tehát? Lehet. Az azonban egészen biztos, hogy ez így nagyon kevés a Nemzeti sokkal többre rendeltetett színpadán. Ökrös László O, Eva, Éva... Az Irodalmi Színpad összeállítása Ö, t v a, tv a címet viseli az Irodalmi Színpadnak a női nemről szóló összeállítása, melyet a budapesti Fáklyaklubban mutattak be e héten. Az összeállításnál — mint minden hasonlónál — nemcsak arra kell ügyelni, hogy körképét adjon, hanem arra is, hogy a részletek mozaikjai egésszé ötvöződjenek. Kapo- sy Miklós, az est szerkesztője áz előbbi követelményeknek megfelelt, az utóbbinak már kevésbé. Körképet adni Éváinkról, gondosan figyelve, hogy a szellemi örömöket ne takarja el a testi öröm, de prüdiériába se vesszen az előadás. Ügyelt továbbá arra is, hogy Molnár Ferenctől Se- galig, Engelstől, Sartre-ig, Kosztolányitól Juhász Fe- rencig mindenki valljon lányokról, asszonyokról, anyákról. Talán éppen ezért nem sikerült neki a legfontosabb: mármint, hogy a néző ne csak szép verseket, jeleneteket, elbeszéléseket halljon, lásson, hanem ezeket be is fogadja, azaz estjének summázata legyen — a tartalom figyelem- bevételével véleménye a nőkről. Az összeállítás szerkesztésénél érvényes a közhely — kevesebb több lett volna, s érvényes a másik is — a szerkesztőnek mondanivaló-láncra kellett volna fölfűznie nagy írók, költők, filozófusok vallomásait, mert enélkül az előadás koncepciója kérdőjelezhető meg. Az CSt igyekezett kielégíteni az un. vájtfulűeket, a szenti- mentalizmusra hajlamosakat, (a Love Story-részlet ki is lógott az összeállításból), a nevetni szeretőket és a Káma Szutra tanait nem ismerőket. Az alaphangot mégis — szerintem — Engels, Déry és Gyurkó László adhatta volna meg mármint a nő, a munka és a társadalom kapcsolatát boncolgató néhány mondatával, amivel a ma asszonya birkózik. Ehelyett azonban az előadásban elsikkad, a jelen, győz a múlt, igaz — az irodalom óriás — egyéniségeivel, szellemeivel. Végeredményben — bár az összeállítás hosszúra nyúlik — az est végéig szórakoztatja a nézőt, kedvet csinálj az olvasáshoz, Ízelítőt ad a világirodalomból, így részletcélját eléri. A rendező, Bozóky István jó munkát végzett, a mondanivaló összhangja helyett, ötleteivel próbálta egybefűzni az előadást. A SZCrCplŐlv közül kiemelkedett Latinovits Zoltán, de nem csalódott a közönség a tehetséges Szabó Tündében, s Farády Istvánban sem. Váradt Hédi sajátos hangja volt ahol zavart, viszont volt, ahol zseniálisan szólt, Zsolnai Júlia kevésbé tetszett, s Kovács P. József úgy tűnt, jobban állja meg helyét a televízió képernyőjén, mint a pódiumon. Benkő Dániel és a Reneszánsz trió kellemes zenéjére egy először hallott zeneművészeti főiskolás, Pitty Katalin énekelt — gyönyörűen. Tamás Ervin Gyóni Géza baráti kör alakult Dabason könyvtáros ismertette a baráti kör alapszabályát. A kör ■munkájának — mondja ki egyebek közt az okmány — hozzá kell járulnia a költő emlékének intenzívebb ápolásához. Ezután megválasztották a kör kilenctagú vezetőségét. Elnök Czeróczki András, a nagyközségi tanács elnöke, titkára Fábián Miklós lett. Tagjai: dr. Bata Imre irodalomtörténész, Borsítzky Istvánná tanár, a művelődési ház igazgatója. Hajnal László nyugdíjas tanár, Janicsák József, a Gyóni Géza Szakszövetkezet elnöke, Opoczki Ferenc, a dabasi víztársulás elnöke, Rutkay Géza evangélikus le'kész és 7,. Szalay Sándor irodalomtörténész. Az alakuló ülésen Opoczki Mária, Havasi Ferenc és Bodnár Aranka, a járási művelődési ház irodalmi színna- dának tagjai a költő verseiből adtak elő. ö. ti. Eltemették Bálint Lajos írót Pénteken a Farkasréti temetőben barátok, tisztelők, pályatársak, színházi és irodalmi életünk képviselői kísérték utolsó útjára a 88 éves korában elhunyt Bálint Lajos írót, műfordítót, színikritikust, a Nemzeti Színház egykori főtitkárát és dramaturgját. Az ország első színháza nevében Sinkovics Imre Kos- suth-díjas érdemes művész idézte fel Bálint Lajos emberi, művészi alakját, majd a Magyar Színházművészeti Szövetség nevében Kazimir Károly, a szövetség főtitkára, a Thália Színház igazgató-főrendezője vett búcsút az elhunyttól. Végül Gyárfás Miklós József Attila-díjas író, á Magyar Írók Szövetsége nevében emlékezett meg Bálint Lajos írói tevékenységéről. A szertartás végén Bálint Lajos sírját a kegyelet és az emlékezés virágaival koszo- rúzták meg. LETKESEN NEM GOND Hová lesznek az olvasó gyerekek? Interjú Hárs László 'íróval Olvasom a könyvtári katalógust: mesék, gyermekjátékok, ifjúsági regények, versek, színművek, diákszínjátszók kalauza, meseregények. Ezek a műfajú meghatározások jelölik Hárs László írói munkásságát. • Műveinek jelentős része gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotásökból áll. Mi ennek a magyarázata? — Nem tudom, van-e magyarázata. Huszonhárom éves koromban írtam első ifjúsági regényemet, elmúltam hatvan esztendős, ma is ifjúsági regényen dolgozom. Sohasem hagytam abba, kivéve néhány rövid esztendőt, amikor elveszítettem kapcsolatomat a varázslattal, amely nélkül nincs ifjúsági irodalom, amikor nem tudtam meggyőződéssel leírni, hogy az élet szép. Ügy hiszem, a művészetA pereli példa Gimnazisták, iskolások az óvodáért Még a tél elején hírt adtunk róla, hogy a péceli nagyközségi tanács a vasúton túli területen — ahol a lakosságnak több mint 45 százaléka él — új óvodát kíván építeni. Már akkor rendelkezésükre áilt megközelítőleg 400 ezer forint értékű anyag és több mint 300 ezer forint készpénz. A kétmillió 300 ezer forintos épületre azonban nem kell ennyi pénzt kiadniuk — közölte akkor Bagó Palné vb-titkár —, mert legalább 600 ezer forint értékű társadalmi munkára számítanak. A minap levelet kaptunk PécelrőL Arról értesítenek, hogy a társadalmi munkára tett ígéretek most válnak valóra. Március 2-án megkezdték a 75 kisgyermeket befogadó óvoda alapozási munkálatait. Negyven péceli lakos jelent meg, árkot ásni. A felnőttek á&tak a gimnáziumi tanulókkal egyetemben, míg a kisebbek, az általános iskola nyolcadikosai nekivaló feladatot kaptak: téglát tisztogattak és gúlákba rakták az építőanyagot. E hét végén, szombaton vasárnap kezdik az alapok lerakását. A nagyközségi tanács költségvetési üzemének munkáját a számítások szerint legalább 35—40 társadalmi munkás fogja Ismét segíteni. Az érintett körzet tanácstagjai máris megkezdték a szervezést, főleg azok a fiatal szülők jönnek majd szívesen, akiknek gyermekeire az ősszel elkészülő óvodában vigyáznak majd. Az öttagú községfejlesztési- műszafci bizottságot mór a tervezés és előkészítés idején is 20 tagú társadalmi bizottság segítette, amely közreműködött a típustervnek a helyi körülményekhez való alkalmazásában. k. m. Czóbel-képek bemutatója A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ az idén új képzőművészeti kiállítási sorozattal várja látogatóit. Elsőnek a Szentendrén élő Czó- bel Béla Kossuth-díjas festőművész képeiből nyílik tárlat március 31-én. Az idős mesternek 25 képét mutatják be, köztük több olyant, amelyet az utóbbi időben vásárolt meg a magyar állam Párizsban, és így még magyar kiállításon a közönség ezeket a képeket nem látta. Kiállításon mutatkozik be Bokros László festőművész és Bokros Júlia keramikus, a szolnoki művésztelep tagjai. Sáros András jászberényi, Rá- dóczi Mária gyáli, Nagy Ernő egri, Kaposi Endre esztergomi, Platthy György pécsi és Hézső Ferenc hódmezővásárhelyi festőművész. A Finomkerámiai Művek Alföldi Porcelángyára bemutatja legújabb háztartási edényeit és kézzel festett kalocsai ajándéktárgyait, valamint majolika díszműtárgyait. ben, az igaziban, nem válik külön a felnőttek és a gyermekek részére készülő alkotások igénye. Tehát maguk az alkotások sem. O Véleménye szerint, mi a legfontosabb feltétele annak, hogy a gyermekekből rendszeres olvasók váljanak? — A szülői házban kell olyan kapcsolatba kerülni a könyvvel, hogy annak szükségessége egy életen át kísérje a gyermeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt meg kell különböztetni a könyvvel való viszonyt az irodalmi viszonytól. Ha egy-egy családban nincsenek is meg a feltételei annak, hogy megismertessék az irodalommal a gyermeket, a könyv szeretetét az még nem zárja ki. Hogy az otthonhoz hozzátartozik a könyv, éppúgy mint a kanál, kés, villa — ez legyen csak magától értetődő. A könyvet szerető gyermek előbb-utóbb eljut az irodaiam szeretőiéhez is. O Azoknak a gyermekeknek, akik a szülői házban nem kapják meg az alapokat az olvasáshoz, milyen módon, és kik pótolhatják ezt a hiányt? — Ezeknek a gyermekeknek a számára döntő fontosságú, hogy milyen pedagógus irányítja fejlődésüket. Különösen vonatkozik ez a kisebb településeken élőkre. Egy példát tudnék elmondani. Gyakran járok író-olvasó találkozókra. Egy kis községben, Letkésen, különös élményben volt részem. Egy nagyszerű igazgató Irányítja az iskolát és a könyvtárat is, egyszemélyiben. Olyan felkészült, olvasás iránt érdeklődő gyerekekkel találkoztam, akik bármilyen nagyobb városban felnövő gyerekekkel együtt megadták volna helyüket egy irodalmi vitában vagy vetélkedőn. 9 Milyen tanulsággal szolgálnak az Ön számára az író-olvasó találkozók? — Sok örömteljes, de mellettük egy szomorú felfedezéssel is. Öröm beszélgetni a gyerekekkel, akik olvasnak, hisz ők jönnek el ezekre a találkozókra. És évek óta szomorúan figyelem a könyvtári statisztikákat, melyekből kitűnik, hogy a tizennégy éves kor után jelentékenyen csökken az olvasók százaléka! Hová lesznek a rendszeresen olvasó gyerekek? • Ha foglalkoztatja ez a gondolat, bizonyára véleménye is van a megoldásról? — Még nincs. Még nem kezdtük el felmérni, hová tűnnek el a könyv tár Iá toga tó? Csak ha már ismerjük az okokat, akkor lehet a megoldáson gondolkodni. O Beszéltünk a szülők, az iskola felelősségéről. Mit tehet a társadalom, az ifjúsági szervezetek, az olvasás megszerettetéséért? — Nagyon fontos intézmény a gyermekkönyvtár. Itt megtanulnak magabiztosan mozogni a könyvek között, a válogatás lehetősége önálló véleményformálásra . is nevel. Nagy hiányosságnak tartom, hogy ennek a korosztálynak nincs igazi irodalmi lapja. Egyedül a Szegeden megjelenő Kincskereső című folyóirat szolgálja ezt a célt, de ez csak kis példányszámban kapható. És nagyon nagy szükség lenne egy olyan folyóiratra, amely a gyermek- és ifjúsági irodalom elméleti kérdéseivel foglalkozna. Azt is elmondom, miért lenne erre nagy szükség : az olvasói konzervativizmus seholsem jelentkezik olyan csökönyösen, mint éppen a gyermekirodalom terén. Nem szeretném, ha félreértenék szavaimat. A klasszikus mesék, Andersen, Grimm, valamint a népmesék ismerete fontos és szükséges. De — mellettük ismerni kellene az új irodalmi alkotásokat is. A szülők, természetesen, azokat a könyveket vásárolják meg gyermekeiknek, melyet maguk is olvastak, ismernek. Az új irodalom iránti érdeklődést a könyvtárosok, pedagógusok feladata lenne felkelteni. Ehhez azonban őket magukat is kellőképpen kellene tájékoztatni. • Mit tehetnek magúk az írók azért, hogy a felnövekvő nemzedék rendszeres olvasóvá váljon? — Meggyőződésem, hogy a felnőttirodalomnak van legnagyobb szüksége a jó gyermek- irodalomra. Hogy valóban olvasó nemzetté váljunk, közösen döntjük el. Szülők, pedagógusok és írók. Mi utóbbiak igényes, jó alkotásokkal. László Ilona Elhunyt Jakubo János festőművész Jokúba János Munkácsy-díjas festőművész csütörtökön tragikus hirtelenséggel elhunyt. A művészt a Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az Iparművészeti Főiskola saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Június 25-én emlékeztünk Gyóni Géza születésének 90. évfordulójára. A jubileum alkalmából a háborúellenes verseiről ismert költő szülőfalujában, Dabason háromnapos ünnepségsorozatot rendeznek. De már jóval az évforduló előtt több olyan kulturális eseményre kerül sor a községben, amely a jubileumot készíti elő. Ennek jegyében alakult meg tegnap délután a III. kerületi művelődési házban a Gyóni Géza baráti kör. Az alakuló ülésen igen sok érdeklődő jelent meg a község lakosai közül, s részt vett az ünnepségen a költő néhány személyes ismerőse, többek között Benedek Zoltán budapesti nyugdíjas, aki a hadifogság több esztendejét töltötte együtt Gyóni Gézával. Az alakuló ülésen Miták Ferenc, a községi tanács művelődésügyi főelőadóia méltatta az eseménv jelentőségét, majd Fábián Miklós