Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

1974. MÁRCIUS 16.. SZOMBAT nsr HECYEI KfCirtap Nonstop-automata Második hete termel a PEVDI szentendrei gyárában az új, nagy teljesítményű Fázer automata töltőgép, amely — sorrendben — márkáz, csúcsoz, tamponra, tölt, dugóz és kupakok Korábban valamennyi művelet kézi volt. A fáradhatatlan masina névleges teljesítménye nyolc órára negyvenezer rostiron. Ettől azonban ma még elmarad, mert a kézi töltésre előre gyártott dugók mérete meglehetősen változó, s elakadnak az automata rendszerben. Kurtán György beállító — aki három betanított munkást irányít — a kezében tartott p illa na tkap csői óval így ma még gyakran kénytelen megállítani a mindezért cseppet sem ne lieztelő okos gépet, amelyet a két műszakról rövi­desen háromra állítanák át. Hol lesznek a szakrendelések? Küszöbön a Bükkös part­ján épülő, korszerű, 11 mun­kahelyes szakorvosi rendelő- intézet átadása. A meglehető­sen elhúzódó, s a szó szoros értelmében létfontosságú be­ruházás időközben jócskán megdrágult az áttervezések s a módosítások következtében. Tavaly év közben 1 millió, év végén 3 millió, idén január­ban már 3,8 millió forint többletköltség jelentkezett. Dr. Dikó István városi-já­rási főorvos, a Szentendrei Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője elmond­ta, hogy az építési kivite­lező, a PÁÉV előreláthatóan a munkaterületet e hónap végén átadja , az Orvosi Műszer Kereskedelmi Vál­lalatnak, amely a rendelők, laborató­riumok felszerelését április 30-i határidővel vállalta. Amennyiben az OMKER az ígéretét betartja, az esetben május elsején az új szentend­rei szakorvosi rendelőintézet megnyitja kapuit. — Nyilván érdekli a lakos­ságot úgy a városban, mint a járásban, hogy a különböző szakrenrelések hol lesznek. A régi épületben — át­alakítás után — kap ott­hont mind az öt körzeti orvosi rendelő, a központi körzeti ügyeleti orvosi szolgálat, a bőr- és Megalkuvás nélkül Nemcsak Az elmúlt években a járás pilisi községei lakosságának egyik központi kérdése volt a vadkár. Különösen Pilisszent- lászlón csaptak magasra a szenvedély hullámai a tavalyi falugyűlésen, mondván, hogy a kárukat nem térítik meg olyan mértékbei}, mint azelőtt. Állományapasztás — Azt kell mondanom, hogy ez az információ ma már nem egészen pontos — közölte dr. Madas László, a Pilisi Parker­dő Gazdaság igazgatója. — A vadkár megállapítása jóval korrektebb a korábbi gyakor­latnál, a községi tanácsok ren­delkezésére ugyanis megfelelő kármegállapító szakember áll. Ugyanakkor maga a vadkár mértéke is lényegesen lecsök­kent az elmúlt négy évben végrehajtott vadállomány- apasztás eredményeként: az 1600 szarvasból jelenleg nincs több 850-nél erdeinkben, a vaddisznót pedig egész évben lőjük. Sajnos, a vad domeszti- kálódik, s főleg a számottevő idegenforgalom következtében olyan helyeken bukkan fel, ahol azelőtt nem járt. És még egy veszély: a felparcellázott parlagokra a tulajdonosok többnyire olyan növényeket ültetnek, amelyek csemegék a vadnak. Pilisszentlászló mezőgazda- sági területének több mint harmadára a közelmúltban a gazdaság állandó bérleti szer­ződést kötött — ez lényegé­ben egy pufferövezetet képez most a mezőgazdasági műve­lés alatt álló területek és az erdő között. Kárpótlásul — Látszólag, egyelőre ez a jó megoldás. A bérleti szerző­désben biztosítottuk elővételi jogunkat, ami azt jelenti, hogy idővel ezeket a területeket meg is vásárolhatjuk. Ez két szempontból fontos: megma­radnak közterületnek s a köz­ség lakóinak pszichikai közér­zete is jelentősen javul, mert a vadkárral a továbbiakban már nem kell törődniük. a vadkár —- Ami a térítést illeti: ren­delet van arra, hogy a direkt- termő szőlőkben keletkezett kárt nem szabad megfizetni, ezeket c szőlőket 1968-ig fel kellett volna számolni — most tartunk a harmadik meghosz- szabbításnál. A rend eletet végre kell hajtani, s hogy ez mind a mai napig nem történt meg, azért elsősorban a tanácsokat terheli felelősség. Az viszont más kérdés, hogy valamilyen módon kárpótolni lehetne a tulajdonosokat — ingyenes nemesített szőlőtőke-juttatás­sal, vagy újratelepítési hitel­lel. Meg kell nézni azokon a vidékeken a gyerekeket, ahol rendszeresen novát isznak az emberek — valahányszor ta­lálkozom velük, csak arra gondolhatok, hogy itt nem sza­bad megalkuvónak lenni. nemibeteggondozó, a kibőví­tett tüdőgondbzó, valamint a Pomázról beköltöző ideggon­dozó és alkoholelvonó rende­lés. Az új épületben lesz a bel­gyógyászat, az EKG-, a sebé­szeti rendelés, a nőgyógyászat, a fogászat, a gyermekgyógyá­szat, a röntgen, a laborató­riumok. a szemészet, az orr-, fül-, gégerendelés, valamint új szolgáltatásként a város­ban az ortopédia. — A többi szakrendelés­re, köztük az onkoló­giára s egy ideig a fiziko­terápiára továbbra is utazni kell a Vörösvári útra. Itt említem meg, hogy a pi- lisszántóiak és a pilisszent- keresztiek valamennyi szak­rendelését a Vörösvári úti rendelőintézet látja el — most ebből a két községből lénye­gesen könnyebben lehet meg­közelíteni a fővárost, mint Szentendrét. Harmincnégymillióval gazdálkodnak Tallózás az idei költségvetés és fejlesztési tervben A végrehajtó bizottság után a városi tanács ha tvan tagú testületé is jóváhagyta Szent­endre 1974. évi költségvetését és fejlesztési tervét. A szente­sített tervjavaslat összhang­ban áll a korábban megállapí­tott IV. ötéves középtávú terv­vel, ugyanakkor mind költség- vetési, mind fejlesztési vonat­kozásban figyelembe veszi az időközben bekövetkezett vál­tozásokat, a különböző köz­ponti intézkedések hatását, továbbá egyes létesítmények üzembehelyezésének elhúzódá­sát és az árszínvonal-változá­sokat. Több változás Az évi költségvetés, a város operatív gazdálkodásának idei terve a korábbi elképzelések­hez képest több változást tartalmaz. Így például: a gim­názium és a Teátrum január elsejétől megyei tanácsi ha­táskörbe került. Ami a bevételeket illeti: a működési bevétel és a lakos­sági adó az előző évihez képest 12 százalékkal, a megosztott bevételek — a vállalatok, ÁFÉSZ-ek, ktsz-ek, befizetései — 7 százalékkal emelkednek. Ugyanakkor a tanácsi hozzájá­rulás az előző évinek csupán a 67 százaléka. A költségvetés több mint 34 millió forintját a szakigazga­tási szervekkel történt alapos megbeszélés eredményeként osztották el a különböző ága­zatok között. ^Tallózva az ága­zati elképzelések között, meg­állapítható, hogy a lehetősé­gekhez képest igyekeztek biz­tosítani az előző évben már elért ellátási színvonalat s a népgazdasági tervben számí­tásba vehető emelkedést. A harmadik Pomázi nyár A pomázi művelődési ház tavaly — még leírni is sok — 569 rendezvény színhelye volt, a látogatók száma meg­közelítette a 25 ezret. — Az idei kulturális és nép­művelési feladatok teljesítése érdekében a februárban újjá­választott húsz-huszonöt fős társadalmi vezetőségünk szo­cialista szerződést kötött a Pilis-hegyvidéki ÁFÉSZ-szel, a Petőfi Termelőszövetkezettel,» a Dunakanyar Vízgazdálkodá­si és Talajvédelmi Társulat­tal, az Árpád Szakszövet­kezettel és a Háziipari Szö­vetkezettel — újságolta Pá­,Jégkirály” Taliitótfaluban Ezekben á napokban lábdo­bogástól hangos a szentendrei sziget legszebb kúriája. A KISZ Központi Művészegyüt­tesének tahitótfalui táborában a hetedikes úttörők 24 tagú tánckara gyakorol lankadatla­nul. Az egyhetes edzőtáborban azonban a tanulásban sem maradnak el a pesti lányok és fiúk — o padlásszobából át­alakított tanteremben minden délelőtt a leckével foglalkoz­nak. A fő tantárgy azonban mégis a tánc. Váradi István, az úttörő művészegyüttes vezetője el­mondta, hogy az alapozás és a technikai képzés mellett új táncot is tanulnak a srácok. Konkrétan: modern népi me­sejátékot — Lóránd István ze­néjére, Vadady Ágnes és So­mogyi Tibor koreográfiájára. A sok pantomimelemet is tar­talmazó táncjáték címe — Jégkirály. A mese arról szól, hogy Jégkirály el akarja lopni a Napot s így mindent meg akar fagyasztani, de a virá­gok, a fák és a gyerekek ösz- szefognak ellene, s hogy is történhetne másként a mesé­ben, végül diadalmaskodnak fe­lette. A tizenkét perces pro­dukció előreláthatólag április végére lesz színpadképes. kolitz Mihály, a művelődési ház igazgatója. — Mi a közeljövő legrango­sabb eseménye? — Március 21-én startol a KISZ-kultúrfelelősök tanfo­lyama, a járásban erre min­den illetékes címére postáz­tunk meghívót. Az első két előadás tematikája már is­mert: „Milyen a jó kultúros?”, illetve „Az ifjúsági klubok működése”. — Ügy tudom, idén is meg­rendezik a Pomázi nyár ese­ménysorozatát? — A harmadik Pomázi nyár gyakorlatilag júniustól szep­tember végéig tart. Ez idő alatt a helyi művészeti együt­tesek több pódiumlehetőséget kapnak. Minden idők divatja címen nagyszabású bemuta­tót tervezünk s megrendez­zük a zebegényi képzőművé­szek pomázi kiállítását. Az idén fokozott gondot for­dítanak Szentendrén a park- fenntartásra és a köztisztaság­ra. Már van központi éjszakai orvosi ügyelet, annak ellenére, hogy a megye erre az évre nem tudott sem bért, sem fenntartási költséget biztosíta­ni. Terven felül 200 ezer fo­rintot szavaztak meg a bölcső­de központi fűtésének szerelé­sére. Ugyancsak rendelkezésre áll 600 ezer forint a fenntar­tási és működési kiadásokon felül az oktatási intézmények fűtéskorszerűsítésére, valamint a régi iskolai épületek kar­bantartására. Az igazgatási ágazaton belül újdonság, hogy a korábbi évekhez képest több pénz jut a lakosságot tájékoz­tató kiadványok előállítására, valamint sor kerül a tanácsház műemléki szempontból is rendkívül fontos épületének teljes felújítására. A gazdálkodás biztonsága érdekében a tanács költségveté­sének 4,2 százalékát tartalé­kolja. Pénz- és keretniaradvány A városfejlesztési terv ér­dekessége, hogy mintegy 30 millió forinttal haladja meg a középtávú tervben erre az év­re előirányzott összeget. A nö­vekedés zömében a tavalyi pénz- és keretmaradványból adódik. A kiadási és bevételi terv végösszege kis híján 136 millió forint. A fejlesztések között első helyen a lakásberuházást kell megemlíteni: megoldódik a Dózsa György úti lakótelep csapadékelvezetése, a Rózsa­kerti lakótelep pótkisajátítáka s természetesen tovább épül a Felszabadulás lakótelep — idén előreláthatólag az E—F házak kerülnek átadásra, bár a lakások használatba vételét késleltetni fogja a tömbfűtő­mű és a víznyomásfokozó el­húzódó átadása. Munkához lát az új szakorvosi rendelőinté­zet, s folytatják a művelődési ház építését. A beruházó tájé­koztatása szerint utóbbi befe­jezéséhez még legalább két év szükséges. * Óvoda a Szabadság­forrás úton Régi álmuk közeledik betel­jesüléshez a Szamárhegyen lakóknak — hozzálátnak a kétévesre tervezett csatorna- építéshez a városnak ezen az idegenforgalmi szempontból is íontos tájegységén, öt utcába jut el a vezetékes víz, s vil­lanyhálózat bővítésére is jócs­kán áldoz 1974-ben a városi tanács. Az előző évi tapaszta­latok alapján idén feltehetően valamennyi járdaépítési igényt kielégítenek. Szeptember else­jén megnyitja kapuját a Sza­badságforrás úton az új, öt- venszemélyes óvoda, s előre­láthatóan az esztendő utolsó negyedében elkezdődik a nap­közikonyha kivitelezése is. A fejlesztési keretből 2,4 millió forint a tartalék. Ebből — így szól a testület döntése — 600 ezret lakásberuházásra kell fordítani. A maradék 1,8 millió forint szabad tartalék­ként jelentkezik, felhasználá­sáról évközben születik majd döntés. Kidobott félmillió? Aki még ma is azt hi­szi, hogy egy kis faluban az emberek semmit nem csi­nálnak azonkívül, hogy dolgoznak a maguk portá­ján, s a községük fejfájása nem nyilall bele a saját ko­ponyájukba, az bizony ala­posan téved. Itt van mind­járt Pócsmegyer esete — ezekben a napokban-hetck- ben a szigetnek ezen a vi­dékén másról sem beszél­nek az emberek, mint a Pe­tőfi utcáról; ez vezet a rév­től be egészen a falu szí­véig. Ebben a takaros kis utcában számos intézmény található: itt van az orvosi, a fogorvosi rendelő, a helyi Vöröskereszt, a gyermek- gyógyászat, a takarékszö­vetkezet s nem utolsósor­ban a tűzoltószertár. Nem véletlen hát, hogy a tanács az elmúlt év elején úgy döntött: kapjon szilárd burkolatot a község cent­rumát képező, legforgal­masabb utca. Kivitelezésre a helybéli Aranykalász Szakszövetkezetet kérték fel, amelynek építőbrigádja hozzá is látott a mintegy ötszáz méteres szakasz má­sodik felének megépítésé­hez. Az egyezség pormen­tes, aszfaltburkolatról szól, meg is kérte a szakszövet­kezet az árát — kereken félmillió forintot, mely 1973-ban a nem éppen gaz­dag község fejlesztési ke­retének a felét elvitte. Alighogy elkészült az út, jöttek a tanácsra a pana­szok: „kézzel ki lehet szedni a betont a helyéről”. Vagyis: az utat ugyan megcsinálták, de jóformán minden anyagot kifelejtet­tek belőle, ami bele való, megspórolva szinte a teljes anyagköltséget, hiszen a sóder, ami csak úgy sikon­gat a kocsik kerekei alatt, egy fillérjébe nem került a szakszövetkezetnek, mert a saját kavicsbányájában ter­mett. Az út egyik fele most hivatalosan le van zárva, de a korlátot könnyen ar­rébb rakják, s bárki meg­tekintheti — rendre ott parkolnak a fuvarosok ko­csijai. A szakszövetkezet arra hivatkozik, hogy ki­merült a kerete, s különben is időközben egyesült a ta­hitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezettel. A jogutód­nak viszont kisebb baja is nagyobb annál a fúzió első hónapjaiban, mint hogy az Aranykalász időközben fel­oszlott énítőbrigádjának a restanciáit felszámolja. Ez azonban nem jelentheti azt, ho'ry félvállról veheti a Pe­tőfi utca egyik oldalának kínját-keservét. Annál ke­vésbé, mert Póeemervernek nincs további félmúlió fo­rintja a révhez kivezető leirforgalmesebb utcájának újraburkolásához! Tótkomlósiak a Pilisben A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének legutolsó, tavaly év végén megtartott kongresszusa ha­tározatot hozott a nemzeti­ségi • kultúra terjesztésének fokozására. A határozat hang­súlyozta: a hagyományok leg­főbb ápolói, a nemzetiségi együttesek gyakrabban láto­gassanak el az ország más vi­dékein levő, szlovákok által lakott településekre. A hívó szóra az elmúlt héten a híres tótkomlósi szlovák látogatott el a pilisi gekbe — sorrendben Pi szántóra, Pilisszentkeresz majd Pilisszentlászióra - tartott nagy sikerű benn. tót. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Gárdos Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents