Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

•#Í4. MÁRCIUS 9., SZOMBAT PMT megyei kSCírlap A tanács és a KISZ Segítség — kölcsönösen Rövidesen a városi tanács végrehajtó bizottsága elé ke­rül a KISZ városi bizottságá­val kötendő együttműködési szerződés tervezete. Ebben a többi között a tanács vállalja, hogy bizottságaiba, szerveze­teibe megfelelő számú fiatalt választ be. Segítséget ad a fiatal házasok lakáshoz jutta­tásához, társasházépítési ak­cióihoz. A KISZ-bizottság pe­dig minden esetben megszer­vezi a városfejlesztésért és a városszépítésért végzendő tár­sadalmi munkát. Négy község Jobb veiídíglátást! A gödöllői járásban 121 vendéglőt óipari egység van. Ezek túlnyomó többsége azonban italbolt, kocsma; az összes üzlet közül mind­össze 19-ben kapható meleg étel. A járásban a megyei átlagnál is alacsonyabb a vendéglátóipari forgalom: Gödöllővel együtt 105,4 százalékos. A járási hivatal megállapítása szerint az ÁFÉSZ vezetői is hibásak, mert azzal érvelnek, hogy vidéken nem fogy a büfé- áru és a meleg étel. A sza- dai, veresegyházi és a vác- szentlászói példák ezt cá­folják. A vendéglátás alacsony színvonala az eszpresszók­ban is észrevehető. Lassan már „hagyománnyá” válik, hogy a pult előtt szolgálják ki a vendégeket, s az ital­hoz poharat például nem adnak. Nem tartják be az osztályba sorolásnál előírt higiéniai követelményeket sem. Az idén már szigorúb­ban veszik az ellenőrzést: ha valamelyik üzlet a fi­gyelmeztetések ellenére sem javítja a hibát, alsóbb osztályba sorolják, esetleg be is záratják. Az új esztendővel új tervek, elképzelések születtek, vagy éppen egy-egy régi gond érke­zett el a megoldás küszöbére. Folytatva körképünket, ezúttal a Galga völgye négy községé­ben érdeklődtünk. Bag Vóth Mihály vb-titkár: — Tavaly elkészült az orvosi lakás és a rendelő, az idén az iskola szennyvízelvezetésének megoldása a legfontosabb. Mindössze 100 ezer forintunk van erre, de a megyei tanács­tól további 400 ezer forintos támogatást kapunk. A kivite­lező, az aszódi nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme, áp­rilis 30-i átadási határidőt ígért, s bár az anyagot már kiszállították, a munkát még el sem kezdték: így az ígért határidő jócskán eltolódik. A község határában 144 házhe­lyet parcelláztunk, az építke­zések máris elkezdődtek. Szük­séges lenne ezen a területen kiépíteni a villanyvezetéket, a tervek erre elkészültek, pénz és kivitelező viszont nincs. Várható, hogy erre is kapunk támogatást. A község Szabad­ságtelepi területén részben tár­sadalmi munkával, részben a Galgavölgyi Víztársulat segít­ségével megoldjuk a csapadék- víz-elvezetést, ez körülbelül 500 ezer forint értékű munka lesz. Ugyancsak idei felada­tunk, hogy elkészíttessük a községi szennyvíz-elvezető hálózat kiépítésének terveit. Elképzeléseink szerint a veze­ték a MEZÖGÉP-nek a falu határában levő gyáregységétől indul, s az óvodát, a művelő­dési központot, a tanácsházát, a Vegyesipari Szövetkezetét és a termelőszövetkezet papírüze­mét érintve jut el az általános iskolához. Költsége körülbelül 4 millió forint lesz. Közsé­günk fejlődése szempontjából lényeges, hogy a KPM a 3-as út bekötésétől felújítja az utat. Budapest után ugyanis itt lesz az első ráhajtás a' ké­szülő M 3-as autópályára. Hévízgyörk Tóth Lajos tanácselnök: ■ — Az idén elsősorban az út­jainkkal leszünk elfoglalva. Bag felől a postáig felújítják az utat, s végre új „köntöst” kap az állomásra vezető na­gyon rossz makadámút is. Ki­építjük — saját erőből — a Vörösmarty és a Kossuth La­jos utcát összekötő szakaszt is (az itt levő üzletekhez eddig nem tudtak bejárni az áru­szállító teherkocsik). Mintegy 60 ezer forintért járdalapot vá­sároltunk, ezt a lakosság tár­sadalmi munkával fogja lerak­ni. Nagy gondunk az egészség­ház. Rossz állapotban van, nedves talajon áll, a víz „dol­gozik” a falaiban. Az orvos sa­ját házában lakik, saját rende­lőjében fogadja a betegeket, bérleti díjat fizetünk neki, így aprózódik el a pénzünk. Hat év alatt már összegyűlt volna annyi, hogy új rendelőt épít­hettünk volna. Galgahévíz Mészáros Istvánná gazdálko­dási előadó: — Tavaly, év elején kezd- I sen 10 millió forint értékű tűk el építeni az egészséghá- I munkát végez itt az idén a zat, fele el is készült, a gyér- ! Pest megyei Víz- és Csatorna- mekrendelöt átadtuk, míg a I mű Vállalat. fogorvosi rendelő hozzáépítése ebben az évben következik. Az egész beruházás 650 ezer forintba kerül, a kivitelező az aszódi nagyközségi tanács költségvetési üzeme. Egyéb fejlesztés, építés nem lesz. A regionális vízműhöz gyűjtjük a pénzt. Túra Visy György vb-titkár: — Felmérést végeztünk, va jón mennyi gyereknek lenne még szüksége óvodára? Fej­lesztési alapunkból 386 ezer forintot és költségvetésünk ta­valyi maradványából 300 ezer forintot a következő évre tar­talékolunk, egy 100 személyes óvoda építésére. Ez a pénz persze kevés, de szerencsére sokan támogatják az ügyet. A MÁV Budapesti Igazgatósága 200 ezer forintot ígért, a Gö döllői Gépgyár kollektívája felszerelést, kisasztalokat, szé­keket ad. Fejlesztési alapunk másik részéből a regionális vízmű építéséhez járulunk hoz­zá. Félig kikövezzük a Vasút utcát, ahol 90 család lakik, s annyira kötött, agyagos az út, hogy járhatatlan. Az idén elkészül községünkben a re­gionális vízmű egyik víztor­nya, fúrnak kutakat is, össze­Azbeszt-vinil padlóburkolat Júniusra elkészül a CLASP-isko/a Több alkalommal hírt ad­tunk már ezen az oldalon ar­ról, hogy Gödöllőn, az Isaszegi úton épül fel — ha minden a terv szerint folytatódik, ak- I kor szeptemberre át is adják I — a CLASP-iskola, amely* ha­Kölcsönkapnak két honvédzásslót Múzeumbarátok Isaszegen Isaszeg hazánk egyik legré­gibb települési helye. A domb­oldalakon talált csiga- és kagylóhéjak azt bizonyítják, hogy ez a terület valamikor az Alföldet borító tenger szé­le volt. Ugyancsak a leletek árulkodnak arról, hogy Isa­szeg helyén már 4500 évvel ezelőtt lakott ember. Éltek itt jazigok, szarmaták és a van­dálok is ... Folytathatnánk to­vább, a község története szá­mos érdekességet tartogat, ennek egyik legszebb bizonyí­téka és forrása a falumú­zeum, amely 1967-ben nyílt meg. Anyaga rendkívül gaz­dag és értékes. Alapítása tu­lajdonképpen a nyugdíjas Szatlimáry Zoltán nevéhez fű­ződik, ?ki talán már egy év­tizeddel ezelőtt is javában gyűjtötte a történelmi és nép­rajzi emlékeket. Akkor még múzeum természetesen nem volt, minden „leletét” a laká­sán raktározott eL Egy ifjú adományozó Négy helyisége van a mú­zeumnak. Kettő gazdagon megrakodva kiállított tár­gyakkal, egy iroda, az utolsó, omladozó mennyezetű, vizes kis szoba a raktár. A benne álló három szekrény zsúfolá­sig megrakva fegyverekkel, cserepekkel, könyvekkel, régi újságokkal, egykori használati tárgyakkal. Ezek már sehova nem fértek el. — Éppen ez a mi nagy ba­junk. Nincs hely, kicsi a múzeum, nagyobb kellene. Ez az anyag megérdemelné — mondja Proksza Pálné, az isa- szegi múzeum baráti körének elnöke. — A lakosság is na­gyon tiszteli ezt a házat, ki tudná megszámlálni, hányán hoztak be különböző talált tár­gyakat, a padláson összeszedett értékeket, régi szerszámokat. Később magam is látom, hogy a tárlókban elhelyezett tárgyak elé minden esetben oda van írva, ki a „nemes” adományozó. Látok három, 1172-ből való régi magyar pénzt, alatta felirat; Vezseczky László S/.athmárv Zoltánné és Proksza PáLné kiállított darabjait tanulmányozzák. a település őstörténetének — Ezek természetesen nem összefoglaló munkák, éppen ezért rájuk is írtuk: adattári közlemények. Tehát a teljes­ség igénye nélkül tárgyalunk bennük egy-egy témát, és egyedül az a célunk, hogy nyilvánosságra hozzuk a mú­zeumban található értékes adatokat, szó szerint közöljünk benne egykori szövegeket, amelyek eredetije itt van. Külön kiállítás Az április 6-i csata évfor­dulójára különkiállítással sze­retnének emlékezni, máris en­nek összeállításán fáradoznak. A Hadtörténeti Múzeumtól er­re az időszakra két honvéd­zászlót kapnak. A kiállítás valószínűleg március 31-én nyílik, azon a napon, amikor a község nagy esemény szín­helye lesz: a forradalmi ifjú­sági napok keretében több ezer fiatal nagygyűlésre jön össze. zánkban az első lesz, s ame­lyet kísérletképpen építenek fel, megvizsgálva a honosítás lehetőségeit A skóciai West Bromwich városában levő Brockhouse Steel Structures Ltd. saját tervezésű CLASP rendszerű, könnyűszerkezetes iskolák precíziós elemeinek tö­meges előregyártásával foglal­kozik. így Skóciából kamiono­kon szállították Gödöllőre az iskolát — apránként. Alapozására nem volt szük­ség, az épület rácsos acélszer­kezete egy hatalmas vasbeton- lemezre — úgynevezett lepény­alapra — került. Az eredeti terveket a LAKÖTERV két he­lyen módosította. Az ablakok kettős üvegezéssel készülnek, hogy a hazai hidegebb télben megfelelő legyen a hőszigete­lés, a hullámos, galvanizált acélból készült tetőelemeket pedig vastagabb fémlemezből állították össze, hogy az eset­leges hóterhet elbírja. A kétszintes iskolának nyolc tanterme, étkezője, büféje, igazgatói és tanári szobája és két előadóterme lesz, a hozzá­való szertárakkal. Az eredeti tervek az iskolához csatolnak még egy tornatermet és egy úszómedencét is. Ezeket egye­lőre még nem építik hozzá. Később hazai tervek alapján természetesen elkészül a tor­naterem, s még később esetleg a tanmedence is. Gödöllői tavasz, 1974 Rendezvénysorozat — áj tartalommal ÁPRILISBAN KÖLTÖZKÖDHETNEK Gödöllői tavasz néven há­rom hónapon át tartó kultu­rális rendezvénysorozat im­már hagyomány, hiszen min­den második esztendőben — így az idén is — megrende­zik a városban. Legfontosabb célja — akárcsak korábban —, hogy felpezsdítse Gödöllő köz- művelődési életét, ápolja ha­gyományait. Az idei Gödöllői tavasz új tartalommal gazdago­dik, a programok összeállítá­sakor nagyobb szerepet kapnak az időszerű belpolitikai kérdések, például az új családjogi tör­vény, az ifjúságpolitika, a nő­politika. Az idei program jelszava: gyermek, család, társadalom. Ennek jegyében mondta el megnyitó beszédét Benedek János, a városi tanács elnöke csütörtökön az Agrártudomá­nyi Egyetem aulájában, ahol a kulturális eseménysorozat első rendezvényét, a nőnapi ünnepséget tartották. A mű­sorban fellépett Torma Gab­riella zongoraművész, a váro­si kamarakórus, az Imre ut­cai általános iskola ének-zene tagozatának énekkara, vala­mint szavalók, szólisták. Az ünnepség keretében 5t család kapott jelképes la­káskiutalást az áprilisban átadandó laká­sokból. Kiss László 9 gyere­kes, Holló Imréné 3 gyere­kes, Légrádi István 3 gyere­kes, ötvös István 6 gyerekes és Udri János 9 gyerekes csa­ládja örülhet az új otthonnak. A nőnapi ünnepség előtt nyílt meg az egyetem rektori tanácskozótermében Szekeres Erzsébet grafika- és szőnyegkiállítása, amely 14-ig- itt, majd március 16-a és 24-e között a járási hivatal nagy­termében tekinthető meg. Hivatása: rendőr A gödöllői járási hivatali nagytermében március 4-én nyílt meg a Hivatása: rendőr című kiálilítás, amely 1945-től napjainkig mutatja be a rendőrség munkáját. Itt látható Kántor, a régi idők •'híres nyomozó- kutyája — kitömve. A látogatók elmondták, azért is szeretnék meg­nézni, mert sokuknak vált kedves ismerősévé a róla megjelenít két könyvből. Eredményes esz'endő Zárszámadási mérleg Véget értek a gödöllői já- I millió 900 ezer tízórás munka- rásban a zárszámadási köz- j napot teljesített, s az egy nap- gyűlések: 21 termelőszövetke- j ra jutó részesedés átlagosan zet és egy szakszövetkezet ér­tékelte tavalyi munkáját. A gazdaságok tavalyi árbevéte­le 786 millió 647 ezer forint volt, 7,3 százalékkal több, mint 1972-ben. A tagság összesen 1 Tíz éve tanácstag Tervek a Roges utcában A 60 gödöllői tanácstag közül az egyik Pozsár István, aki a 30-as számú körzet la­kosságának bizal­mát élvezi. Hu­szonhárom eszten­deig a Ganz Mű­szerművek gödöl­lői Árammérőgyá­rának cinkográfu- sa volt, két évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Tíz éve választották meg először tanácstag­nak, azóta rendkí­vüli ügybuzgalom­mal végzi munká­ját. A Röges utcaiak érdekében igyek­szik mindent meg­tenni. Két eszten­dővel ezelőtt kö­zösen ástak 350 méternyi árkot, hogy minél hama­rabb élvezhessék a vízvezetéket. Szeretné, de még nem tudja dűlőre vinni a Röges ut­ca korszerűsítésé­nek ügyét. Tavaly levelezésbe kez­dett a városi ta­náccsal, miután megbeszélte vá­lasztóival, hogy a Röges utcában kö­zösen csapadékvíz elvezetéséhez ár­kot ásnak. A ta­nács megköszönte a felajánlást, de a munkát nem en­gedélyezhette, mi­vel előzőleg egy befogadó rend­szert kellene ki­építeni. Ez annyit jelent, hogy a Rá­kos-patak medrét előbb szükséges kitisztítani, ez évelj óta gond a városban. Pozsár István most mással van elfoglalva... Egy tanácsülésen hal­lotta dr. Pecznik János tanácsag bejelentését, mely szerint — jelenleg ugyan még foly­nak a kutatások — nemsokára új módszerrel, sokkal olcsóbban lehet majd korszerű utakat építeni. Kiváló munká­jáért Pozsár Ist­ván korábban már megkapta a Köz­ségfejlesztésért érem arany foko­zatát, tavaly pedig a Pro TJrbe emlék­plakett bronz fo­kozatát. Csiba József 123 forint 60 fillér volt. A gazdaságok tavaly keve­sebb pénzt adtak ki fejlesztés­re, ennek az a magyarázata, hogy a megrendelt korszerű, nagy teljesítményű gépeket több helyen a mai napig sem kapták meg. Közgyűlés az építőknél Ma délelőtt 9 órakor tartja mérlegzáró közgyűlését a Gö­döllői Építőipari Szövetkezet. Berencsi János, a tagság előtt beszámol a tavaly végzett munkáról, s előterjeszti az idei gazdasági tervet is. A szövetkezet tavalyi ösz- szes bevétele 47,5 millió fo­rint volt, s ez 14,5 százalék­kal több, mint korábban, 1972- ben. A bevétel legnagyobb része az építőipari termelés­ből származik. Tavaly az egy dolgozóra eső átlagbért 33 ezer 783 forintra növelték, így a havi átlagkereset 2815 forint volt. A ma délelőtti mérleg­záró közgyűlésen összesen 554 ezer forint nyereséget oszta­nak ki. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Ékes János szeretik eltenni az ilyesmit... Közösen a Lengyel Kultúrával — A baráti kör 1966-ban alakult, jelenleg' több mint száz tagja van; a múzeum munkáját igyekszünk segíte­ni. Legnagyobb célunk, hogy egy ennél jobb és főleg na­gyobb épületet szerezzünk. Ez a nyirkos levegő nem a leg­jobb például a több évszáza­dos. értékes könyveknek. A baráti kör jelenleg külön­böző kiadványok összeállítá­sán dolgozik. Az egyik a Len­gyel Kultúra gondozásában már meg is jelent, ez a sza­badságharcban részt vevő len­gyel katonák szerepéről szól. A következő az 1849. április 6-i csata emlékére jelenik meg éppen a csatáról, míg az azután következő az isaszegi száj hagyományokat dolgozza fel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents