Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

1974. MÁRCIUS 3., VASÁRNAP FEST MECrEI <JCírSap E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN A mindennapjainkat könnyítő újdonságokról ÉS ÉRDEKESSÉGEKRŐL SZÁMOLUNK BE OLVA­SÓINKNAK. Papírfotel A prágai papírgyár többféle bútort készít papírból. Fő elő­nyük az olcsóság és a könnyű­ség. Általában, mikor a gyere­kek felnőnek, a gyermekbútor­tól meg kell szabadulni. Vi- kendházakban sincs szükség „örök darabokra”. Ilyenkor előnyös a papírbútor. A gyár gyermekek számára készít székeket, asztalkákat, könyvespolcokat, s a legkiseb­bek számára pedig bölcsőt. A gyárban készülnek víkendhá- zakba való bútorok is, amelye­ket bármilyen összetételben is fel lehet használni. Elektronikus da|ka Két ukrán mérnök, Leonyid Szuvorkin és Viktor Klicsko elektronikus dadát szerkesz­tettek. A csecsemő ágyába szerelt kis berendezés külö­nösen érzékenyen reagál... a nedvességre. Ha a csecsemő pelenkája nedv s lesz, a „da­da” messzehangzó szóval hív­ja fel erre az eseményre a szülők figyelmét. Az elektro­nikus dada természetesen nem beszél, csak jelzéseket ad. Készítik a Pest megyei üzemek és szövetkezetek A villanypárnától a Monobau-házig Számos Pest megyei válla­lat, ipari szövetkezet állan­dóan kísérletezik, milyen technikai újdonságokkal köny- nyíthetné meg, tehetné ké­nyelmesebbé életünket, hét­köznapjainkat. Az idén, több új termékkel jelentkeznek a piacon, olyanokkal, amelyek iránt már most, a nullszéria gyártásakor rendkívül nagy az érdeklődés. Bébiétel-melegítő A veesési Ferroelektrika Szövetkezetben 1974 első nap­jaiban kezdték meg az elekt­romos melegítő párnák gyár­tását, amelyeket kereskedel­münk eddig importból — fő­leg az NDK-ból — szerzett be. Az ágyelőmelegítésre is al­kalmas párnákat elsősorban az idős, fázékony, izületi bántal- makkal küszködő emberek ke­resik. A legújabb típusú me- legítőpérnák 45x53 cm-es mé­retben készülnek s 40—50 C fokos meleget biztosítanak. Előreláthatólag kb. 150 forint lesz az áruk, s már a jövő hó­napban a KERAVILL-üzle- tekbe kerülnek. A második negyedévben kezdik gyártani az új arcmasz- szírozó gépet. Rendszeres hasz­nálata nyomán — mint a ve- csési szövetkezet vezetői el­mondták — az arcbőr üdesé- gét, frisseságét megőrzi. Az ízléses műanyag dobozban forgalomba kerülő masszírozó­gépet négyféle alkatrésszel, kb. 200 forintért vásárolhat­juk meg. A kismamák munkáját könnyíti meg a bébiétel-mele­gítő. Működése egyszerű: a henger alakú alumínium do­bozba vizet teszünk, ebbe ál­lítjuk a cumisüvegben elhe­lyezett bébiételt. A villany­nyal működő szerkezet né­hány perc alatt az ideális hő­fokra melegíti a tejet, főze­léket és egyéb pépes ételt. Megjelenésére még néhány hó­Forró italok — másodpercek alatt A kényelmünket szolgáló automaták egyre bonyolultab­bakká, egyre „okosabbakká” válnak. E „mindentudó” szerke­zetek sorában az üdítőital-automaták futották be a legna­gyobb karriert az elmúlt évtizedek során és természetesen a kávéautomaták. Ez utóbbiak kétféle módon készítik el az íz­letes főzetet: a kávéőrlemény gyors kilúgozásával, vagy pe­dig a kávékivonat feloldásával. A képen látható angol gyártmányú automata ötféle for­ró italt szolgál ki a megfelelő gomb nyomásától számított néhány másodperc alatt: kávét, teát, kakaót, csokoládét és erőlevest. A készülék megfelelő tartályaiban az italok vízben oldódó poraiból készített sűrítmények találhatók, hűtött ál­lapotban (frisseségük megőrzése érdekében). A gombnyomá­sos „parancsra” először forró víz csurog a pohárba, majd megfelelő adag a kívánt sűrítményből. E kis méretű, asztalra, pultra helyezhető automatatípust önkiszolgáló éttermek és szállodák számára alakították ki a tervezők. Ahol nincs állandóan üzemben — például szállodai szobákban — csak bekapcsolás után 2—3 perccel szolgáltatja ki a forró italt a gép. Folyamatosan üzemeltetve óránként mintegy 400 poharat tölt be a forró italokkal. Átlátszó kesztyű Van egy olyan kocsonyás, szintetikus anyag, amely az ember kezére öntve azonnal megfagy, és vékony, de tartós és elasztikus réteget képez, amely a bőrt különböző folyadé­kok káros hatása ellen védi. Ez a „kesztyű” átlátszó és nem zavarja a mozgást. A védőréteg 5—6 órán át megmarad. napig vámunik kell: a gyár­tását a IV. negyedévben kezdi meg a Ferroelektrika Szövet­kezet. Biztonsági szalag A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnál is lényegé­ben „apróságokra” gondoltak, amikor a fényvisszaverő sza­lagok gyártását megkezdték. A külföldön már jól ismert és bevált fényvisszaverő szala­gok a gyermekek közlekedését teszik biztonságossá: a sötét­ben gyalogosan közlekedő is­kolásokat a gépkocsive zet ők már messziről észreveszik, a foszforeszkáló karszalag óva­tosságra inti őket. Még ősszel találkozhattunk egy kiállításon a Pest megyei I. sz. Szolgáltató Vállalat újí­tásával : a félautomatikus vízcsappal. Lényege, hogy a vízcsap érintése nélkül kezet moshatunk, majd önműkö­dően elzáródik a víz. Az EWA típusú vízcsapból né­hány darabot már elkészítet­tek Szigetszentmiklóson, és több helyen próbaüzemeltetés­re felszerelték. Elsősorban az orvosok számára lesz hasznos a szigets zen tmikl ófiiak talál­mánya. Ugyancsak szigetszentmik- lósi újdonság a fakapcsoló elem, amely az építőiparban hasznosítható, a födémgyár- tásnák Az érdi Építőipari Vállalat is új építési technológiával kísérletezik: néhány hónap alatt felépítették Diósdon a Monobau kísérleti házat. Az újításról azonban csak később nyilatkoznak a szövetkezet ve­zetői, amikor meghallgatják majd a Monobau-házban la­kók véleményét is. Nullszéria A budaörsi TEXELEKTRO Ipari Szövetkezet az elmúlt hónapokban a levegő-cink akkumulátorral keltett fel­tűnést, elsősorban az autótu­lajdonosok körében. A talál­mány nemcsak a motorok begyújtására alkalmas, hanem — miután energiahordozó is — a motorok hajtására is. A nullszéria gyártásáról ezekben a napokban folynak tárgyalá­sok Budaörsön. Á. É. Teflon a háztartásban Az amerikai Du Pont válla­lat kutatói kísérleteik során észrevették, hogy az egyik szá­razjégbe ágyazott tetrafluor- etilénes palackban' nincs gáz és mégis nehezebb, mint az üres palackok. Amikor leszerelték a szelepet, ködszerű, fehér por jött ki a palackból. Megállapí­tották, hogy a tetrafluoretilén alkotóelemei valamiképpen át­rendeződtek — polimerizálód- tak —, a gázban levő moleku­lák az eredetinél több százszor nagyobb molekulákká alakul­tak át. Meglepetéssel fedezték fel, hogy az újdonság, a poli- tetrafluoretilén — egyfajta fluorszénhildrogén alapú mű­gyanta — szinte valamennyi ismert vegyszer hatásának el- lenátlt, felületére semmiféle anyag nem tapadt rá, nedves­ségtől . nem duzzadt meg, jól bírta a hőt és tartós napsugár­zásnak kitéve sem vált töré­kennyé. Mindez 1938-ban történt; ek­kor indult el világhódító útján a politetrafluoretilén (rövidít­ve: PTFE). A Du Pont cég tef­lon néven védjegyeztette az új anyagot. 1941-ben kis üzemet állítottak fel a PTFE gyártá­sára, ami évekig az USA leg­szigorúbban őrzött gyárai közé tartozott, ugyanis a sok jó tu­lajdonsággal rendelkező anyag jelentős szerepet töltött be az első atombomba megvalósítá­sában. A felfedezést követő első tíz évben a PTFE csak a hadi­ipart szolgálta. Ezt követően a Du Pont cégen kívül más nagy vegyiüzemek is gyártani kezdték a polgári célú felhasz­nálás számára. Ma már fluon, hostaflon, algoflon stb. néven is találkozhatunk a politetra- fluoretilénnel. Világszerte használatos elnevezésnek azonban továbbra is a „pati­nás” teflon fantázianév szá­mít. Teflonbevonatú edények Az utóbbi években bebizo­nyosodott, hogy a jövő vitat­hatatlanul a teflonbevonatú konyhaedényeké. Azon túl, hogy kevés zsírral vagy zsír nélkül süthető bennük a hús, sütés-főzés közben nem rakó­dik le aljukra az étel, így tisz­tításuk alig igényel munkát. A teflonréteg ugyanis annyira „síkos”, hogy minte<rv taszítja a húst, tojást, stb. Csupán egy dologra kell vigyázni a teflon­bevonatú edérv használatánál: szeletelni, vágni nem szabad benne, és lehetőleg csak faka­nállal szabad belenyúlni. Arra is ügyelni kell, hogy 300 C foknál magasabbra ne hevül- jön fel az edény. Hazánkban 1968 óta kapha­tók különféle minőségű teflo- nozott edények. Eleinte csak olasz és angol gyártmányú szer letsütőket, lábasokat lehetett vásárolni, azután később meg­jelentek a magyar gyártmá­nyú teflonedények is. Kezdet­ben úgy oldották meg az Alu- tef védjegyű edények gyártá­sát, hogy az itthon alumínium­ból elkészített szeletsütőket Hollandiába küldték ki, ahol ellátták szokat a belső teflon- bevonattal. Ma már teljes egé­szében itthon készülnek a tef- lonozott edények, a Du Pont cé” hordókban, készrekeverve szállítja számunkra a teflon- lakkot. Keményalapú bevonat A külföldi gyártó cégek többsége a teflont közvetlenül az alumíniumra viszi fel, amely — mivel aránylag puha fém — könnyen karcolható, illetve sérülékeny felületű. A zománcozott és teflonozott edényeknél elmarad ez a hát­rány (de azért maga a teflon­réteg továbbra is karcolásra érzékeny, kímélendő marad.) Az úgynevezett kemény alapú bevonat úgy készül, hogy az alapfémre először egy üveg- fritt (zománc) réteget visznek fel, majd arra egy teflon ala­pozóréteget és végül a teflon fedőréteget. Egy másik nehézség is adó­dott a teflonozott edények gyártásánál, nevezetesen az, hogy a teflon- és zománcri*eg beégetéséhez viszonylag ala­csony hőfokot leheitett csak al­kalmazni, az alumínium 357 C fokos olvadáspontja miatt. Jó ideig eltartott, míg sikerült ki­kísérletezni a megfelelő olva­dáspontú teflon- és zománc­anyagot. Az ember és a gép Tudományos-technikai forradalom napjainkban Konzerválják — a vizet „Használja a végső eset­ben!” — ajánlja a bádogdo­boz címkéjén a felirat. A bá­dogdoboz egyik tartozéka a mentőkészletnek. A dobozban konzervált ivóvíz van, amely­nek nagyipari előállítását most kezdték meg egyik kalinyin- grádi üzemben. A három évig frissen mara­dó víz gyártási technológiája meglehetősen bonyolult. A vi­zet előzetesen különleges olda- tú ezüsttel munkálják meg, ezután oxidálószerekkel, egye­bek között aszkorbinsavval, vegyítik. Ezután fémdobozok­ba teszik és felforralják, hogy az oxigén eltávozzék. Még né­hány művelet — és készen van az életfontosságú konzervált ivóvíz. nyos-technikai forradalom eredményei felhasználásának irányát is. „Azelőtt — írja Le­nin — az emberi elme, az em­beri géniusz csak azért alko­tott, hogy egyeseknek juttassa a technika és a kultúra min­den áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebb­től: a művelődéstől és a fej­lődéstől. Most ellenben a tech­nika minden csodája, a kul­túra minden vívmánya a nép kincsévé válik, és mostantól fogva az emberi elme és gé­niusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé.” E gyszerűbben: a technika a szocializmusban az embert szolgálja. Ezt a gyakorlatban is tapasztalhat­juk. Pest megye mezőgazdasá­gi foglalkozású kereső lakos­sága közül két évtized alatt 150 ezren kerültek iparba, vagyis a paraszti lakosság fele e két évtized alatt lett ipari munkás, vagy más fog­lalkozású. De azoknak, akik a mezőgazdaságban maradtak is, megváltozott a munkakörül­ményük, mert ma már gépek­kel dolgoznak, vagy azokat kezelnek a nagyüzemekben, még az állattenyésztést is gé­pesítették, hiszen a megyében az utóbbi években korszerű szarvasmarha-telepek és ser- táskombinátok egész sora kezdte meg működését. A fog­lalkozással együtt megválto­zott az ember mdveltségbeli és szakmai tudása, vagyis át­alakult az ember. A tudomány és a technika változásai is létrehozzák annak lehetőségét, hogy az ember megteremtse uralmát saját életfeltételei felett. A szerzők, amikor ezt a kérdést tárgyal­ják, abból indulnak ki, hogy a gyors ütemű műszaki haladás eredményeként megváltozik az ember szerepe a termelésben, a természeti környezet is más lesz, valamint szükségsze­rűen megnő a társadalmi ter­meié? szervezettsége, is. Meg­állapítják, hogy ■ a ’ tudomá­nyos-technikai haladás üteme minden országban alapvetően attól függ, hogy milyen mér­tékben és ütemben haladhat előre az emberek önfejlődése, válnak a természetről és tár­sadalomról szerzett ismeretek az állampolgárok közkincsévé és válik az egész társadalom képessé ezeknek az ismeretek­nek a gazdaság és kultúra fej­lesztése érdekében való fel- használására. Hazánkban megindultunk ezen az úton. A múlt negyed­században Magyarországon 260 ezren végeztek a felső fo­kú, 575 ezren a közép fokú is­kolákban és a szakmunkások száma elérte a 750 ezret. Ez impozáns számok mellett Sza- kasiís D. György közli azo­kat a számokat is, amelyek azt mutatják, hogy van még elég tennivalónk az iskoláz­tatásban és a szakemberkép­zésben, A tudományos-technikai for­radalom áldás, nagyban meg­javítja az emberek életkörül­ményeit, de egyben újabb el­lentmondásokat is szül, mert megköveteli a szüntelen tanu­lást, az új követelmények iránti érzéket, az irányítás, a vezetés tökéletesítését. Vagyis az ember és a gép kapcsolata, a gépek tökéletesítése, bonyo­lultsága megköveteli, hogy az ember képes legyen rá, hogy bánni tudjon vele. A szocia­lista társadalomban a gép nem az ember ellensége, hanem a barátja. Az embert szolgálja, azt kell hogy szolgálja, biz­tosítsa a legjobb munkakö­rülményeket, s a periodikus pihenést a munkaidő során, amit a gép munkájának lehe­tő legcélszerűbb ritmusával, a műszerek ésszerű elhelyezésé­vel lehet elérni. A munka ter­melékenysége tehát főleg a tökéletesített gépek jó kihasz­nálásával. az ember szolgá­latába állításával érhető el. Ä tudományos-technikai forradalomnak nagyoh sok oldala van. A két könyv kapcsán csak néhány részdolgot emeltünk ki, de re­méljük, így is ízelítőt adtunk, s kedvet, hogy aki a könyve­ket elolvassa, még inkább megismerkedjen napjaink mű­szaki forradalmával, amely szemünk előtt zajlik le és vál­toztatja meg környezetünket, a világot. Gáli Sándor . világ a tudományos­ak technikai forradalom korát éli. Nálunk is ta­núi és részesei vagyunk ennek a nagyszabású átalakulásnak. Másképpen korunkat mondják űrkorszaknak, atomkorszak­nak, az automatizálás, a kibernetizálás korszakának. Mindenesetre bármelyiknek is nevezzük, egy bizonyos: az ember még soha nem került ilyen szoros kapcsolatba a gé­pekkel, s a gépek, a tudo­mány vívmányai még nem ke­rültek soha ennyire közel az életünkhöz, gondoljunk csak arra, hogy még a tanyákon is tranzisztoros rádiók szólnak, és a mosógép, a porszívó ma már a falusi háztartásoknak is mindennapi kelléke. Vegyük a termelést: ahol tegnap még kukoricaföldek terültek el, mára automata berendezésű gépóriások, gyárak ontják a termést. Űj, 'bonyolult gépek­kel felszerelt üzemek, önmű­ködő berendezések, számítógé­pek, komputerek alkalmazása jelzi ezt a változást. A mező- gazdaságban is soha nem lá­tott átalakulás megy végbe: a falu két évtized alatt átnyer­gelt a lóról a traktorra, sőt gé­pi termelési rendszerekre. Ma már nagyon sok üzemben tu­dományosan irányítják a ter­melést és vezérlőberendezések segítik a dolgozókat munká­jukban. A technikailag kép­zetlen ember csak ámulva áll e világcsoda előtt, s nem tud­ja elképzelni, hogy e tekintet­ben is milyen gyors a válto­zás. Az érdeklődők részére a Kossuth Könyvkiadó két könyvet is megjelentetett. Az egyiket V. G. Afanaszjev; Irányítás, képzés (Tudomá­nyos-technikai forradalom), a másikat dr. Szakasits György: Magyarország és a tudomá­nyos-technikai forradalom címmel. A szovjet szerző átte­kinti a világ tudományos­technikai forradalmát, majd megállapítja: a műszaki forra­dalom a kapitalista társada­lomban csak elmélyíti a vál­ságot, különösen a fejlett ka­pitalista országok és a gyar­mati uralom alól nemrégiben felszabadult országok gazda­sági és kulturális fejlődése közötti amúgy is nagy szaka­dékot. A fejlődő országok nem tudnak eljutni a tudomány, a technika és az irányítás mai fejlettségének a szintjére, mi­vel nincs még elég eszközük, tudósuk és szakemberük. A kapitalista világban a gépek alkalmazása növeli a munka- nélküliséget. Csak egyedül az Egyesült Államokban, ahol legnagyobb a technikai fejlő­dés, 5,5 millió a nyilvántar­tott munkanélküli, s az utóbbi években megkétszereződött a munkanélküli műszaki szak­emberek száma is. Vagyis — ahogyan a kommunista és munkáspártok 1969-ben Moszkvában megtartott nem­zetközi tanácskozásán megál­lapították — a tudományos­technikai forradalom kibonta­kozásával nemcsak hogy a ka­pitalizmus minden korábbi el­lentmondása kiéleződik, ha­nem újak is létrejönnek. Min­denekelőtt-ellentmondás jön létre a tudományos-technikai forradalom által nyújtott rendkívüli lehetőségek és azok felhasználása között. Vagyis ezt a fejlődést nem az ember javára hasznosítják, hanem újabb orofit növelésére, kato­nai kiadások fokozására, a monopoltőke erősítésére. A szocializmusban nyerte el igazán az értelmét, a célját a tudomány és a technika. Már Lenin rámutatott: a szo­cializmus gyökerében változ­tatja meg a termelés célját, következésképpen a tudomá-

Next

/
Thumbnails
Contents