Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
1974. MÄRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK rtai «CGI El K/űrlap Országos tanácskozás Szombathelyen Szerdán kétnapos országos tanácskozás kezdődött Szom. bathelyen a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról, a megyék és a főváros pályaválasztási szakembereinek részvételével Sajtótájékoztató a viliamosgépgyártásról A magyar villamosgépgyártás eredményeiről és feladatairól tartott sajtótájékoztatót szerdán dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes a KGM-ben. Mint elmondotta, az erősáramú villa- mosipar fejlődése kihat a népgazdaság csaknem valamennyi területére. A párt- és kormányhatározatok, valamint a minisztérium intézkedései nyomán különösen az elmúlt években indult meg az erősáramú ipar dinamikus fejlődése, termelési értéke 1968 és 1973 között évente átlagosan körülbelül nyolc és fél százalékkal növekedett. Magyar gazdasági napok A stockholmi gazdasági napok alkalmából Svédországban tartózkodó, Gácsi Miklós kohó- és gépipari minisztériumi államtitkár vezette magyar delegáció látogatást tett egyebek között az L. M. Ericsson- nál, amely svéd vállalattal a magyar híradástechnikai ipar már hosszabb ideje jó együttműködést épített ki. A magyar delegáció március 26-án megbeszélést folytatott Carl de Geer helyettes külügyi és külkereskedelmi államtitkárral A termelőszövetkezeti szövetség fórumán Hmieúékmítés Bél-Pest megye tsi-eihen Az ifjúságpolitika mezőgazdasági teendői Mint zajlik le a nemzedék- váltás a nagyüzemi mezőgazdaságban? Magukra találnak-e a fiatalok a termelőszövetkezetekben? Egyáltalán vonzza-e a mezei munka az ifjúságot? S ahol igen — miért? S ahol a fiák szakítanak apáik kenyéradó foglalkozásával — miért teszik? Milyen a mező- gazdasági szakmunkások, technikusok, felsőfokú képesítésű szakemberek aránya? E kérdésekről tanácskoztak a minap három járás — a ceglédi, a monori és a nagyká- tai — és két város, Cegléd és Nagykőrös termelőszövetkezeteinek küldöttei a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett eszmecserén. Még a íörvényt megelőzően A tsz-szövetség szakemberei dicsérendő lelkiismeretességgel igyekeztek föltérképezni, hogy a hatókörükbe tartozó gazdaságikban érvényt szereztek-e az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai kérdésekben hozott állásfoglalása alapján 1971-ben hatályba lépő ifjúsági törvénynek, az ehhez kapcsolódó minisztériumi rendeletnek. A téma összegezésére Vimo- la Károlyt, a szövetség titkárát kértük fel. — Tapasztalataink szerint még a gyengébb adottságú gazdaságokban is, még a rendeletek papírra vetése előtt, fölismerték a legfontosabb Az összefogás eredményeképpen csökkenőben az iszákosság — Sokan azt tartják, a számok untatnak, szürkék, az olvasó továbblapoz, ha ilyet lát. Mégis, nem hinném, hogy akad jóravaló ember, akit ne döbbentene meg már az első adat arról, milyen erkölcsi-anyagi pusztítást okoz az alkoholizmus társadalmunknak. E gondolatot dr. Hárdi István, megyei ideggyógyászfőorvos mondotta el a Pest megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság tegnapi tanácskozásán. , Beszámolójában összefoglalta mindazon szervezeteknek munkásságát, amelyek tavaly a bizottságon belül harcoltak az iszákosság ellen. Hogy mennyire helyénvaló a harc, hogy mennyire nem lehet elnéző kézlegyintéssel napirendre térni az alkoholizmus fölött, arra példa a Pest megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának néhány adata is. Az alkoholizmus — egyéb, az egyénnek, a családnak és a társadalomnak mérhetetlen kárt okozó hatásán kívül — elsősorban az erőszakos, garázda bűncselekményeknek egxjik előidézője. A gyilkossági kísérletek felénél, s néhány esetben az elkövetett emberölésnél is a szesz volt a fő- bűriös; több mint négyszázötven kisebb garázdaság egynegyedét ugyancsak részegek köVették el. A közlekedési balesetek száma Pest megyében tavaly meghaladta a másfél ezret, s több mint 350 esetben a járművezető ittas volt. Verekedés, botrányos részegség miatt több száz esetben indítottak eljárást, 226 embert megbüntettek, amiért fiatalkorút leitatott, vagy szeszes itallal kiszolgált. A rendőrség számai elgondolkoztatok. És éppen a rendőrség és az ügyészség a legaktívabb szervek egyike, amelyekre a társadalmi bizottság mindenkor támaszkodhat a helyes szemlélet kialakításában és a nevelésben. A Pest megyei Főügyészség tavaly száznál több felvilágosító előadást tartott és Önkéntes elvonókúrára 308 esetben tett javaslatot. A rendőrség 170 előadásban igyekezett megvilágítani az alkohol és a bűncselekmények kapcsolatát, ezenkívül 343 osztály- főnöki órát tartottak e tárgyban a fiataloknak. A közlekedésrendészet 580 jogpropaganda-előadásán több mint 15 ezer gépkocsivezető és 14 ezer gyalogos vett részt. — Ha nem is kellő ütemben, mégis van javulás — összegezte a bizottság álláspontját dr. Hárdi István. — Az SZMT például arról adott számot, hogy a szocialista brigádok igen szép példát mutatnak, elsősorban ők lépnek fel a munkahelyi ivászat ellen. A megyei tanács kereskedelmi osztálya igyekszik érvényt szerezni az alkoholizmus elleni harc jegyében született rendeleteknek. Ellenőrzik, hogy a gyárak közelében munkakezdetkor nem árusítanak-e szeszes italt. A vendéglőkben, éttermekben általában csökkent az italfogyasztás. Az üdítő italok továbbterjesztése érdekében viszont növelni kell a hűtőkapacitást. A Vöröskereszt értékes támogató segítségén kívül a Pest megyei Tanács művelődési osztályára, és a KISZ-re is számíthatnak. Sok száz előadás, filmvetítés, ifjúsági klubprogram állt tavaly az alkoholizmus elleni harc szolgálatában. A Vöröskereszt 170 előadását mintegy öt.és fél ezren hallgatták meg, 144 önkéntes és 191 kötelező alkohol el vonó-kúrára tettek javaslatot és 123 alkoholistát részesítettek utókezelésben. Az iszákosság elleni harcból elsősorban az egészségügy veszi ki a részét, aktív gyógyítómunkájával. A megye öt alkoholelvonó rendelésén több mint tízezer emberrel foglalkoztak tavaly. Természetesen a kezelt és beutalt betegek száma ennél is több, miután az idegbeteg- gondozó-intézet támaszkodhat a körzeti ápolónők segítségére is az alkoholisták gondozásában. K. M. tennivalókat, számos tsz és szakszövetkezet közgyűlése már korábban döntött arról: mit tegyenek a fiatalokért, s mit velük vállvetve. Ezek az intézkedések gyakorta már felölelték a különböző kedvezményeket, segélyek juttatását, a kisgyermekes anyák segítését, a családalapítást támogató lakásépítési kölcsönöket, avagy a leendő szakemberek ösztöndíjának folyósítását. Kevés a szakmunkás — S a következő lépés? — A fiatal szakemberek bevonása a gazdaság irányításába. — Aminek mértékét föltehetően az határozza meg — a tanácskozáson is erről esett a legtöbb szó —, hogy kellő számú fiatal érdeklődik-e a mezőgazdaság iránt, van-e utánpótlás? — A tavalyi hatvan tagszövetkezetünk — azóta több egyesülés történt — statisztikájából kitűnt, hogy 28 567 tagjukból leszámítva a nyugdíjasokat és járadékosokat, összesen 15 033 tsz-tag és 8032 alkalmazott dolgozott a négy járás és két város közös gazdaságaiban. Másfél ezerrel kevesebb, mint a korábbi esztendő során. Az utóbbi öt évben 3860 tsz-tag vált nyugdíjassá. Az utánpótlás? Tagszövetkezeteinkben a dolgozók létszámának 21 százalékát a fiatalok teszik ki. — S a szakképzettség? — Az iskolázottság kérdését szövetkezeteink egyharmadá- nál vizsgáltuk.A fölmérés szerint a fiatalok hét százaléka nem végezte el az általános iskolát — sok ez! — nyolc általánost végzett 76 százalékuk, középiskolát 13 százalékuk, felsőfokú képesítést szerzett 4 százalékuk. Számosán tanulnak jelenleg is. A dolgozó szövetkezeti tagság 16,9 százaléka szakmunkás, felerészben fiatalok Voltaképpen a kertész, szőlész, gyümölcstermesztő, állattenyésztő, növénytermesztő gépész szakmunkások, a gépkocsivezető és traktoros betanított munkások aránya" a szövetkezetek tagságában jóval kevesebb a kívánatosnál, hiszen, míg a termelési érték kétharmada az alaptevékenységből származik gazdaságainkban, a szakképzett munkások aránya mindössze a dolgozók egynegyede. Mindenesetre biztató, hogy a fiatalokat szakképzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják, s a fontosabb munkakörök betöltésére szívesen választanak fiatal szakembert. — Bizonyságul említsünk néhány számadatot az utóbbi tény érzékeltetésére is! — Amellett, hogy fiatal tsz- elnökök is akadnak területünkön, a főmező trazd ászok 13 százalékát, a főállattenyésztők és üzemgazdászok 40 százalékát. a főkertészek 30 százalékát, a gépészmérnökök egyötödét a fiatalok közül választották. töhb ifjú állatorvos, főkönyvelő. üzemgazdász.; üzemmérnök és felsőfokú techm'kus tevéken vkedik a termelőszövetkezetekben. Helyük az önkormányzatban — E tények ismeretében immár visszakanyarodhatunk az imént -feszegetett kérdéshez: általában megfelelő-e a fiatalok aránya a tsz-ek önkormányzatában? — Huszonnyolc termelőszövetkezetben módosították az alapszabályt, illetve készítettek körültekintő és céltudatos tervet annak érdekében, hogy táaasabb horizont táruljon az ifjú szakemberek elé. hogy kibontakozhassék tudásuk, képességük. A jelenlegi helyzet azonban nem különösen örvendetes. A harminc éven aluliak aránya a vezetőségi tagok között 8. az ellenőrző és döntőbizottságokban 9. a szociális-kulturális bizottságokban 15 százalékos. Aránytalanul kevés! A fiatalok többsége szorgalmas, fegyelmezett, fontos szerep jut nekik a nagy szakértelmet, speciális ismereteket kívánó munkaterületeken. A szocialista, illetve az e cím ki érdemlésére törekvő brigádok tagságának csaknem egyhar- madát ők teszik ki. A. Z. tagjainak tizennégy százaléka harminc éven aluli. A fiatalok legnagyobb gondja az otthon- teremtés, a lakásépítés. Ezért a tsz-ek, mintegy 40 százaléka az alapszabályban rögzítette, hogy támogatja a fiatalok lakásépítési akcióját. Az elmúlt években 150 ezer 30 éven aluli fiatal lépett be a szövetkezetekbe, s összlétszámúk eléri a 200 ezret, ezáltal az átlagéletkor csökkent. Az elnökség jóváhagyta a Szíriái Paraszt Unióval és az EAK Központi Mezőgazdasági Szövetkezeti Uniójával az idén kötött mezőgazdasági megállapodásokat. A PARTMUNKA TAPASZTALATAIBÓL A cselekvési egység eszköze A TITKÁRI ÉRTEKEZLET — különösen az alapszervezeti — fontos szerepet tölt be a párt életében. A pártmunka olyan mozzanata ez, amely nélkül elképzelhetetlen a párt előtt álló feladatok jó, magasabb szintű megvalósítása. Igen nagy jelentőségű, mert a titkári értekezlet az irányító pártszervek és szervezetek közötti kapcsolat egyik fontos láncszeme, az irányítás, a vezetés lényeges formája, eszköze. A titkári értekezlet révén jutnak el az alapszervezetekhez a felsőbb pártszervek határozatai és a pártmunka során végrehajtandó feladatok, s így biztosítható a határozatok és feladatok egységes értelmezése, a végrehajtás cselekvési egysége. Nem utolsósorban a titkári értekezleteken nyílik legnagyobb lehetőség a jó munkamódszerek ismertetésére, a különös informálásra, tájékozódásra, a tapasztalatok kicserélésére, a titkárok beszámoltatására, konzultációkra, egyszóval a politikai munkával, a párt- munkával kapcsolatos kérdések részletes megbeszélésére. A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1972. március 21-i határozata rögzíti, hogy az alapszervezeti munka színvonalának emelése érdekében minden területen nagy gondot kell fordítani a helyes munkastílus, munka- módszer kialakítására, ezen belül a titkári értekezletek rendszeres megtartására, a titkári értekezletek színvonalának emelésére. Két év távlatából elmondható, hogy a határozat realizálása során a titkári értekezletek tekintetében is lényeges fejlődés következett be. Járási, városi, községi és nagyüzemi pártbizottságaink kialakították a titkári értekezletek rendszerét. A megyei pártbizottság által évente szervezett egyhetes titkári tanfolyamokon, valamint a községi, üzemi csúcstitkárok kéthetes tanfolyamán túl, mindenütt megtartják a függetlenített titkárok úgynevezett havi titkári munkaértekezletét. Negyedévenként vagy félévenként összevont titkári értekezleteket tartanak. A téma és a feladat jellegének megfelelően gyakran külön tanácskoznak az ipari és mező- gazdasági területen működő alapszervezeti titkárokkal. A dabasi járásban például gyakran alkalmazzák a körzeti titkári értekezlet formáját, a ráckevei járásban pedig a csoportos beszélgetéseket. Ezeken lehetőség nyílik, hogy minden titkárral külön-külön részletesen megbeszéljék a gondokat, problémákat és a megoldás módját is. IGEN JÓ MÓDSZER, ahol a munkatervekben meghatározzák a titkári értekezletek naojait és napirendjét. A politikai munka, a párt belső életével összefüggő napi operatív feladatokon túl, olyan kérdésekkel is foglalkoznak és közösen megvitatnak mint a községi pártbizottság vezető, irányító tevékenysége, munka- módszere vagy a párthatározatok végrehajtásának szervezése. a végrehajtás segítésének. ellenőrzésének módszerei. Ceg'éd városban továbbképzés céljából előadásokat tartanak a pártélet lenini normáinak értelmezéséről, gyakorlati alkalmazásáról. A közelmúltban előadás hangzott el a pártcsoportok helyéről, szerepéről, feladatairól és munkamódszeréről. Mindezek elősegítették az ismeretek bővítését vagy felújítását, a jól bevált pártmunkásmódszerek elterjesztését és növelték az alapszervezeti pártvezetőségek munkájának hatékonyságát. Rendszeressé tették a titkári értekezleteket a közbeeső — községi, üzemi — pártbizottságok, csúcsvezetőségek is. Ezek azonban néhány esetben — főleg a csúcsvezetőségeknél — nem mindig töltik be szerepüket, mert főként a napi operatív feladatok közlésére szürkülnek. Ritkábban alkalmazzák a beszámoltatást, a kölcsönös tájékoztatást és nem töltik be a tapasztalat- csere szerepét sem. Gyakran megfeledkeznek arról, hogy a feladat meghatározása mellett azt is el kell mondani az alapszervezetek titkárainak, hogy a soron következő feladatok jó végrehajtásához milyen módszereket tartanak legalkalmasabbaknak. Ennélfogva az alapszervezetek titkárai, vezetőségei magukra maradnak és a feladatok végrehajtásának szervezéséhez egyéni elképzelések alapján fognak hozzá, nem mindig sikerrel. Ezért fordul elő, hogy a taggyűlési beszámolók nem minden esetben készülnek megfelelő igényességgel, hogy a munkatervek nem mindig a legfontosabb feladatokat tartalmazzák. Gyakran másolják az irányító pártszervek munkaterveit, intézkedési terveit. Olyan terveket készítenek, amelyek nem tükrözik az alapszervezet jellegéből, sajátosságából adódó konkrét tennivalókat. NEHEZÍTI A MUNKÁT az, hogy túlzsúfoltak a titkári értekezletek. Épnek oka, hogy sok témát igyekeznek megtárgyalni. Ez hibás gyakorlat, mert gátolja a napirenden szereplő kérdések érdemi megvitatását, a .feladatok helyes kijelölését, a legjobb munkamódszerek megválasztását. Nagy gond, hogy egyes helyeken a titkári értekezleteken a felsőbb szervek határozatait gyakran kivonatosan vagv szóban ismertetik. Ezért fordul elő. hogy lényeges kérdéseket nem ismertetnek, ennélfogva a határozatok egységes értelmezése, a határozatokból adódó feladatok helyes meghatározása az alanszerve- zeti titkár elméleti felkészültségén, tapasztaltságán múlik. A közelmúltban megtartott vizsgálatunk egyebek között azt bizonyította, hogy a pártszervezetek koordinációs tevékenységéről szóló párthatározatot nem értették világosan, nem értelmezték egységesen, ennélfogva a végrehajtásában is gondok mutatkoztak. Tapasztalható az is, hogy a titkári értekezleten némelyek jegyzetkészítése sem kielégítő. Ez igen nagy veszéllyel jár, mert a pártmunkával kapcsolatos fontos kérdések feledésbe merülhetnek, s előfordulhat, hogy a tájékoztató és a feladatok továbbadása nem kielégítő. Éppen ezért javasoljuk bevezetni, hogy a titkár elvtársak munkafüzetet vezessenek, amelybe rögzítik a titkári értekezleten elhangzottakat. Természetesen az is fontos, hogy segítsük a párttitkárokat a jó jegyzetkészítés módszerének elsajátításában. A TERVSZERŰ ELŐKÉSZÍTÉS meghatározója a titkári értekezletek eredményességének. Ehhez arra van szükség, hogy a titkári értekezlet napirendjeinek előadói a téma alapos ismerőiként készüljenek fel, a mondanivalójuk legyen megalapozott, adjon segítséget a feladatok, problémák megoldásához. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert néhányszor előfordult, hogy az irányító pártszerv titkára nem eléggé készült fel a titkári értekezletre és így nem is érte el célját Külön kiemelendő, hogy a titkári értekezleten nem elég csak a feladatokat ismertetni, hanem gondot kell fordítani a végrehajtáshoz alternatív módszerek javasolására is. Ez azért is fontos mert csak így nyújtható konkrét, hatékony segítség az alapszervezetek vezetőségeinek Ez nemcsak segíti a feladatok jobb végrehajtását hanem meg is gyorsítja. A legaktuálisabb, legfontosabb kérdések kerüljenek megvitatásra a titkári értekezleteken, erre kell törekedniük a közbeeső pártszerveknek (községi, üzemi pb-k, csúcsvezetőségek),, de a járási pártszerveknek is. Ne törekedjenek minden titkári értekezleten minden kérdés megbeszélésére, hanem a fő napirend mellett állandóan foglalkozzanak a párt belső életével kapcsolatos kérdésekkel, mint például a pártcsoportok tevékenysége, a pártmegbízatások teljesítése, a pártfegye- Jem, a pártoktatás helyzete, a tagdíjfizetés, a tagnevelés problémái, a párttaggyűlések és egyéb pártrendezvények előkészítése. Fordítsanak nagy gondot a saját és felsőbb pártszervek határozatainak, állásfoglalásainak részletes ismertetésére, a tájékoztatásra, és teremtsék meg titkári értekezleteken is a széles körű véleménycsere, konzultáció lehetőségét. Foglalkozzanak nagyobb gonddal a munkamódszer fejlesztésével, a titkár elvtársák rendszeres beszámoltatásával. SZÜKSÉGES, hogy a járási, városi pártbizottságok még körültekintőbben, még nagyobb gonddal segítsék, ellenőrizzék a titkári értekezletek előkészítését, lebonyolítását. A területfelelősök — néhány alkalommal a titkárok is — vegyenek rész a titkári értekezleteken. Felszólalásaikkal, javaslataikkal segítsék elő a határozatok, a feladatok egységes megértését, végrehajtásának sikerét A titkári értekezletek alapos előkészítése, felkészülés a titkári értekezletekre, megkönnyíti az egységes értelmezést, a vitás kérdések tisztázását és ez nagyban előbbre viszi az alapszervezeti pártélet színvonalának fejlődését, erősítését. PISZTER ISTVÁN, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. Az elnökség összegezte a tsz-ek köz- gazdasági szabályozásának és a szövetkezetek ehhez való alkalmazkodásának az elmúlt években szerzett tapasztalatait, s azzal a javaslattal fordult az országos tanácshoz, hogy a kérdés megtárgyalását a soron következő ülésen tűzze napirendre. Az elnökség megtárgyalta az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetét a tsz-ekben, és megállapította, hogy ma, már a vezetőségi tagok tíz százaléka és a különböző bizottságok illést tarlóit a TOT elnöksége Több a fiatal a tsz-ekben
