Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

1974. MARCItlS 3.. VASÁRNAP ™K/Círtap 3 Beruházásszervezés Hogyan építhetünk olcsóbban? Minden perce történelem M inden perce történelem La­katos Péter éle­tének. És minden perce történelem an­nak a magnószalag­nak, amely megőrzi a dr. Lakatos Rozá­liával folytatott em- lékidéző beszélgeté­sünket. Dr. Lakatos Rozália az 1956 ok­tóberi ellenforrada­lom idején a buda­pesti pártbizottságon dolgozott. Egyrészt ezért kértem meg a beszélgetésre, hogy mint átélő és szem­tanú mondja el az 1956. október 30-i Köztársaság téri ese­ményeket, másrészt dokumentumokat ke­restem mártírhalált halt férjéről, Lakatos Péter­Az OBT vendégei Pest megyében Dr. Jose Ortiz Reyes a megyei bíróságon Az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront vendé­geként hazánkban tartózkodó dr. Jósé Ortiz Reyes, a perui igazságügyi tanács elnöke, a Béke-világtanács tagja — dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter és dr. Prandler Ár­pád, a Magyar Jogászszövet­ség főtitkára kíséretében — látogatást tett a Pest megyei Bíróság új, nemrég fölavatott székházában. A vendégeket dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke, megyei ta­nácstag tájékoztatta Magyar- ország legnépesebb megyéjé­nek életéről és fejlődéséről, ezen belül a megye területén működő bíróságok munkájá­ról. Kolumbiaiak a váci járásban Az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tar­tózkodó kolumbiai békedele­gáció: Joequin Molano Kan- puzano tanár, a kolumbiai bé- ketamács elnöke, a Kolumbiai —Magyar Baráti Társaság el­nöke, Jorge Elias Triana, a bogotai képzőművészeti fő­iskola tanára, a béketanács el­nökségi tagja és Pedro Klavijo újságíró, a béketanács tagja, tegnap délelőtt a váci járásba látogatott. A vendégek, Ko­vács Antalnénak, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága titkárának társaságában, elsőként a váci járási pártbi­zottságot keresték fel, ahol a járás életéről Barát Endre, a járási pártbizottság első tit­kára adott tájékoztatást. A to­vábbiakban a delegáció meg- tekintétte a verőcei Gorka- és a zebegényi Szőnyi István mú­zeumot. és gyakorlatára épült egész Kuba gazdasági élete. (Cseré­be viszont innen oda ment minden ...) Ez a minden je­lentette a fogyasztási cikkeket, az élelmiszert, még az ivóvizet is. Igen! A luxusüdülők, vagy Havanna kikötőjében időnként tankhajók álltak meg, hogy feltöltsék a gazdagok villáinak víztartályait jóféle ivóvízzel. Elképzelhető, hogy mi tör­tént, amikor „odaát” felocsúd­tak, s rádöbbentek, milyen irányban alakulnak az esemé­nyek Kubában. Haragjában le­csapott az óriás. Előbb a cukor átvételét tagadták meg, aztán a kereskedelmi kapcsolatokat teljesen megszakították, végül jött a blokád. Légmentesen el­zárták Kubát a világtól, de úgy, hogy a légmentest tény­leg vegyük szó szerint: a ful- d oldásig. Közben sokasodtak a belső problémák. Hadd idézzem egy igazszívű, világosfejű forra­dalmár, első időktől Castro környezetéhez tartozó harcos, ma az újságíró szövetség fő­titkára Ernesto Vera gondo­latait: „Igaz. hogy már Jósé Marti is foglalkozott a múlt század végén azzal a gondo­lattal, milyen legyen a maj­dani szabad Kuba társadalmi berendezkedése. Castro már a hegyekben kidolgozta a leg­fontosabb kérdésekben az el­képzeléseket, de mégis vajmi keveset tudtunk arról a győ­zelem pillanatában, hogy most mit is kellene tenni. Marxról és a többiekről alig hallot­tunk. az európai szocialista országok — akkor még nem is sok — tapasztalatairól sem sokat tudtunk. Azt hittük, hogy a győzelem után az is elég. ha gondoskodunk a ter­melt javak igazságos elosztá­sáról. A többi megy majd magától is ” A blokád embertelenül ne­héz éveiben a „kitörést” az jelentette, amikor a Szovjet­unió — a kubaiak számára rendkívül előnyös áron — fo­kozta a cukorvásárlásait. Cse­rében gépeket, felszereléseket, élelmiszert, ruhaneműt szállí­tott. Tankhajó flottájával „olaibidat” vert a Fekete-ten­ger és a Karib-tenger között A megye évről évre gazda­godik. A Pest megyei Beruhá­zási Vállalat szakemberei ta­valy 1,1 milliárd forintért fe­leltek, a pénzből lakások, is­kolák, kollégiumok épültek. A tanácsi fejlesztési alapból elő­irányzott beruházások túlszár­nyalták a terveket, íme bizo­nyításul néhány adat: 31 álta­lános iskolai tanterem helyett 40 készült el, 8,5 kilométer út helyett 10 kilométer, az óvodaépítésből pedig vagy kétszáz százalékos a túlteljesí­tés. A megyei fejlesztések összefogója a megyei tanács tervosztálya, legjelentősebb le­bonyolítója pedig á Beruházási Vállalat. Vajon a legkörülte­kintőbben vigyáznak-e a kö­zös forintokra? — erről be­szélgettünk dr. Bánfalvi Bar­nabással, a Pest megyei Ta­nács tervosztályának vezető­jével és Jankó Zoltánnal, a Pest megyei Beruházási Válla­lat igazgatójával. Az előkészítés • Hogyan születnek a fej­lesztési elképzelések? — A városoktól, járásoktól, vállalatoktól, szervezetektől és intézményektől, valamint az állampolgároktól származ­hat. A javaslatokat a helyi ta­nács gyűjti össze, s elvégzi a szükséges számításokat. Meg­vizsgálják a politikai, a gaz­daságossági és a pénzügyi le­hetőségeket, realitásokat, meg­határozzák a megvalósítás sorrendjét A gazdaságirányí­tás mai rendszerében kezd ki­bontakozni az a helyes törek­vés, hogy a tanácsok több fej­lesztési alternatívát, ezen be­lül több variációt készítenek. • EMönthet ö-e a*z előkészí­tés időszakában, hogy gazda­ságos vngy gazdaságtalan lesz a beruházás? — Nyilvánvaló, hogy a terv jóváhagyását megelőzően szá­mos műszaki-gazdasági ténye­ző bonyolult kölcsönhatására Kuba népe megismerkedett a szocialista országok szolidari­tásának erejével. S ezt Fidel Castrótól, aki „a történelem­ben példa nélkül állónak” nevezte ezt a segítséget, a munkásokig, parasztokig nagy tisztelettel említi mindenki. Tudják, hogy létüket, a forra­dalom ügyének fennmaradását köszönhetik ennek a testvéri segítségnek. A jövőt is erre alapozták. Igaz, a kölcsönös előnyök alapján kereskednek minden tisztességes tőkés partnerrel is. Nem ritka ma már, hogy svájci fejőberende­zést, angol gyártmányú mű­trágyagyárat, nyugatnémet építőipari gépeket, japán da­rukat. olasz, angol autóbuszo­kat, japán teherautókat lá­tunk. De biztos támaszuk a Szovjetunió és a szocialista országok. ★ Vázlatosan néhány jelzés a jövőről: Kubában van a világ legnagyobb nikkelkészlete. Most készül a terve a KGST- ben e páratlan kincs kiterme­lésének, feldolgozásának. A cukor mellett — néhány év múlva — ez lesz a másik szi­lárd bázisa a kubai népgaz­daságnak. A cukoripari gépek gyártásával rövidesen meg­alapozzák a kubai gépipart. Mód lesz a nádban lévő egyéb nyersanyagok feldolgozására. (Csak a nagy mennyiségű cellulózéra gondolva: milyen óriási lehetőségek rejlenek a papírgyártásban ...) További korlátlan lehetőségek rejlenek a tengerben, 1973—75 között 600 új halászati egységet állí­tanak üzembe, négv új halfel­dolgozó kombinátot és e°y konzervgyárat — ez több mint amit történelme során eddig összesen ezen a terüle­ten beruháztak Kubában. Ter­vezik a saját halászhajógyár­tást is. Nem folytatom. Ez már a jövő úi, szocialista Kubájának a kéne. Egv sokat szenvedett, derék, becsi'1 °tes nán megér­demelten boldog lövőiének a horizontig. Amerika szabad földiének szocialista felvirág­zása. Varga József (Vége) kell tekintettel lenni: így például a tervezési-kivitelezé­si kapacitásra, az építéstech­nológia és az anyagszükséglet összhangjára, a foglalkoztatási igényekre, az infrastruktúra fejlesztésére stb. E munka fontosságát nem lehet kellően hangsúlyozni, hiszen a leg­alapvetőbb kérdések e fázis­ban dőlnek el, s a döntés a be­ruházások hatékonyságát is eredendően meghatározza. • Sok m-épr ma is a problé­ma a beruházások előkészíté­sével. Néhány helyem olyan fejlesztés mellett is kitarta­nak, amelynek gazüaságtalan- ságát bebizonyították. Más­részt a tanácsok gyakran az előkészítés effektiv munkáját — szanálás, közművesítés — vontatottan végzik. így aztán az elhúzódó építkezés felelő­sét szinte nem lehet megta­lálni. — Tanácsonként változó az előkészítő munka minősége, nem mindenütt nőttek fel a tanácsi önállóság követelmé­nyeihez. Egyesek nem éreznek teljes felelősséget a megyei kiemelt beruházások megvaló­sításáért, visszahúzódnak, má­sok túlzottan beavatkoznak a folyamatokba. Véleményem szerint a helyi tanácsok úgy törekedhetnek megalapozott döntésekre, ha szakemberek­kel, testületekkel, közéleti em­berekkel jobban megvitatnák a javaslatokat. • Hogyan segíthetik a Be­ruházási Vállasát szakemberei az előkészítő munkát, a taná­csi önállóság okos érvényesü­lését? — A Beruházási Vállalat szakemberei adjanak javasla­tokat a döntéshez, vagyis dön­téselőkészítést is végezzenek. Feladat a beruházás előkészí­tésénél érvényesíteni a gazda­ságosabb megoldásokat, a lu­xusigényeket lenyesegetni — ez persze, nem túlzottan nép­szerű feladat. A tervezés • A tervezőnek is döntő szerepe van abban, hogy okos terüle választással, olcsóbb szerkezetek alkalmazásával gazdaságosabbá tegye a beru­házást. — A kivitelezési terv ké­szítésében a vállalat egyre gyakrabban részt vesz: szak­emberei figyelemmel kísérik az előkészítést, felülvizsgálják a tervdokumentációt mind gazdaságossági, mind egyéb szempontból. Ennek érdekében vállalati tervzsürit szer­vezünk, amelynek tagjai a gazdaságos megvalósulást és a műszaki megoldások helyes­ségét hivatottak elősegíteni. • A tervező milyen elvek alapján végzi munkáját? — Az igény meghatározó a tervezőnek, s a lebonyolítók­nak is ezt az igényt kell ki­elégíteniük. A tervezők csak részben tudják érvényesíteni a gazdaságossági törekvése­ket — amelyekhez egyébként különösebb érdekük nem is fűződik —, mivel megbízóik csak olyan terveket fogadnak el, amelyekre a kivitelezők szerződést kötnek. A kivite­lezők a szerkezetegyeztetés so­rán rögzítik a beszerezhető anyagokat, de a rendelkezésre álló, olykor gazdaságtalanul alkalmazható gépek beállítá­sához is ragaszkodnak. Ma a tervezői érdekeltség is csak olyan korszerű anyag és szerkezet felhasználásáig ter­jed, amely nekik többletmun­kát nem okoz. • Hogyan válhat harmoni­kussá a tervezői-kivitelezői kapcsolat? — Kialakulóban van a ter­vezők közötti verseny. Eddigi munkaellátottságuk nem tet­te szükségessé, hogy a beruhá­zókkal maguk is kezdemé­nyezzenek szerződéses kap­csolatokat. A szoros együtt­működés eredményezné az ér­dekellentmondások feloldását. A kivitelezés • Mi a beruházó feladata a kiviteleződ munkában? — Teljes körű megvalósí­tásra kötünk szerződést a ki­vitelezővel. Erkölcsi kötelessé­günk az alvállalkozók mun- káiának összehangolása. Min­den beruházásnak van műsza­ki ellenőre, a városokban megszerveztük a Beruházási Vállalat kirendeltségét. • Milyen gondokkal küzd a beruházó a kivitelezés szaka­szaiban? — Például e tervciklusban problémát okozott az, hogy a francia térzsalus berendezé­seket nem tudták időiben üzembe helyezni. Több helyen a beruházások megvalósításá­nak feltételei sem voltak biz­tosítva. A megyében jelenleg a legnagyobb gondunk az, hogy a kivitelezők teljes körű vállalkozási . szerződést nem kötnek, a kooperációt a Be­ruházási Vállalatnak kell elvégeznie. Ezért fordulhat elő, hogy a szakipari mun­kát nem sikerül elvégeztetni. S például hiába adják át a lakást, fűtőmű nélkül nem le­het költözni. • Hogyan lehetne változtat­ná e nehézkes gyakorlaton? — A kapacitásszerződések lehetővé tennék a termelés­hez szükséges berendezések időbeni beszerzését, a terve­zés-kivitelezés összehangol­tabb ütemezését, az egyenle­tes terhelést, s ezzel összhang­ban a pénzügyi források biz­tosítását ... A tervezői-kivite­lezői kapacitás a megyében nagyrészt egy-egy vállalatnál összpontosul. Koordinálásuk csak egységes, központi szem­lélet alapján lehetséges. Az értékelés • A fejlesztési javaslattól a beruházás átadásáig összetett folyamat zajlik le. Hogyan gondoskodnak az erre hiva­tottak, hogy minden fázisban szervezett, gazdaságos legyen a munka? — A beruházások hatékony­ságának vizsgálata nem je­lentheti azt, hogy azzal csak az előkészítés1 és a megvaló­sítás valamely adott fázisá­ban szükséges foglalkozni. Ál­landó feladat ez, amely az egész beruházási folyamatot végigkíséri. A fejlesztések gazdasági értékelését több szervezet végzi, amelyet se­gítenek a Beruházási Vállalat szakemberei is. Ma még az a helyzet, hogy a gazdasági szá­mítások és értékelések nem megfelelő szintűek. • Mennyiben érdékelt a Beruházási Vállalat az olcsóbb, gazdaságosabb fejlesztés meg­valósításában? — Díjazási rendszerünk nem ösztönöz költségmegtakarítás­ra, mégis megbízóink érde­keit szem előtt tartva végez­zük munkánkat. A kivitelezői árajánlatokkal, észrevételek­kel szemben elfogadott szer­ződések, műszaki-gazdasági javaslatok eredményeként évi átlagban mintegy 100 millió forintra tehető az összeg, amellyel csökkentjük a költ­ségeket, például a monori la­kásépítkezéseknél vagy Ceg­léden, ahol más alapozási technológia 5 millió forintot jelentett. • Mit tesznek a tervosztály szakemberei a gazdaságosabb beruházásokért? _— Részt veszünk a beruhá­zási célok meghatározásában, a programok, tervek tárgyalá­sain, ahol a tervosztály is ja- vaisJatokat tesz az olcsóbb megoldásokra, ügyelünk a rendelkezésre álló forintok s az elképzelések összhangjára, a megyei terv megvalósításá­ra. A többi között az osztály látja el a Beruházási Válla­lat felügyeletét. Ellenőrizzük munkáiukat, nagyobb beruhá­zásoknál részletes eligazítást kapnak. Kétévenként felügye­leti vizsgálatot tartunk a vál­lalatnál. ahol gazdaságossági ellenőrzéseket is végzünk ... A hatékonyabb fejlesztést a megyei tanács, a vállalat és a helyi tanácsok jobb együtt­működése eredményezheti! A jobb együttműködésre pe­dig nagy szükség van. Az idén tanácsi fejlesztési alapból — a tavalyi 789 millió forint helyett — 950 millió forint ér­tékű beruházás valósul m°g. A Beruházási Vállalat 1,2 mil- liárdra emeli lebonyolító munkája értékét. E nagy fel­adatoknak megfelelni csak optimálisabb beruházásszerve­zéssel lehet! Fóti Péter rol, hogy tiszta képet kapjak arról az emberről, aki — sok más elvtársával — életét ad­ta céljaiért L akatos Péter 1924. már­cius 3-án — ma 50 éve — született Puszta- ottlakán. Nincstelen paraszt családból származott. Apja napszámos volt és a felszaba­dulás után 2 és fél hold jutta­tott földön gazdálkodott. A harmincas években, az elemi iskola után, mint a többi szegényparaszt-gyerak, Laka­tos Péter liba- és disznópász­tor, később cséplőmunkás, ré­szesarató a falu nagygazdái­nál. Jól ismerte és jól meg is értette az agrárproletárság életét és gondjait. 1945-ben tagja lett az MKP-nak. A fel- szabadulás után mint a föld­osztó bizottság elnöke vett részt abban a munkában, amelynek eredményeként a román nemzetiségű Pusztaott- laka nincstelenjei földhöz ju­tottak. Szülőfalujában párt­vezetőségi taggá, majd alap- szervezeti titkárrá választot­ták. 1946 márciustól az MKP országos központja falusi osz­tályának, ezt követően a párt Csanád megyei Központi Já­rási Bizottságának politikai munkatársa lett. Ebben az időben vált igazi pártmunkássá. Igyekezett mi­nél nagyobb elméleti felké­szültséget szerezni. Ez elen­gedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a hozzá forduló embereknek segíthessen az újat építő munkában, új éle­tük megtervezéséhez. Jó mun­kája eredményeképpen 1949- ben a budapesti pártfőiskola hallgatója lett. Utolsó vizs­gáit már az MDP KV káder­osztályának munkatársaként tette le. Ezután az apparátus mezőgazdasági osztályán dol­gozott. 1953-ban az Állami Mezőgazdasági Gépüzem köz­ponti politikai osztályára, majd Pest megyei politikai osztályára került és rendsze­resen járta az országot. Ellen­őrizte, segítette a gépállomá­sok munkáját. Az ott dolgozók körében eredményes felvilágo­sító, nevelőmunkát végzett. Ez idő alatt szakmailag is to­vábbképezte magát. Kitünte­téssel végezte el a Mezőgazda- sági Akadémiát. A sikeres vizsga után felvételt nyert a gödöllői Agrártudományi Egyetemre és 1956-ig itt foly­tatta tanulmányait. Politikai tisztánlátása, jó el­méleti felkészültsége, emberis­merete és nem utolsósorban határozott egyénisége alkal­massá tette az oktatói tevé­kenységre. Ezek alapján 1954 elején a Pest megyei pártis- kila tanárává nevezték ki. Itt a politikai gazdaságtan okta­tója lett. Még az év novem­berében tanszékvezetői beosz­tást kapott. 1956 őszén — ok­tatási szünet lévén — a Pest megyei gépállomások és ter­melőszövetkezetek munkájá­nak tanulmányozásával bízták meg, és beosztották a buda­pesti pártbizottság mezőgaz­dasági osztályára. 1956 októbere — ellenforra­dalom. Október 30-án reggel fél ki­lenckor 'a Lakatos házaspár együtt indult a budapesti párt- bizottság székházába. A ház előtt egy harckocsi állott. Néhány perccel megérkezé­sük után Mező Imre elvtárs, a budapesti pártbizottság tit­kára, megbeszélésre hívta a pártapparátus bent levő dolgo­zóit, hogy az napi feladataik­ról tárgyaljanak. Csakhamar jelentették azonban, hogy az Erkel Színház tetején fegyve­resek vannak, akik figyelik a házat. Röviddel ezután a Köz­társaság téren, a Fővárosi Gázművek előtti csoportosu­lásra lettek figyelmesek. Vilá­gossá vált, hogy támadás ké­szül a székház elilen. Azonnal cselekedni kellett. Mező Imre és 3 honvédezredes — Papp József, Asztalos János, Szabó Lajos — megszervezték a ház védelmét. Az ellenforradalmá­rok eközben géppuska-tüzelő- áillást építettek ki az Erkel Színház tetején ... A pártbi­zottságon kiosztották a fegy­vereket azoknak, akik vállalni merték a harcot, a fegyveres védekezést. Lakatos Pétert a székház második emeletének védői közé osztották be. Nem telt el hosszú idő — és eldör­dültek a támadók fegyverei, megszólaltak a géppuskák. A védekezők viszonozták a tüzet, de nyilvánvaló volt, hogy a küzdelem egyenlőtlen. A vé­dőknek ígért segítség sem ér­kezett meg, mivel a kormány és a fegyveres erők felbomló­ban voltak. A házra kitűzték a fehér zászlót Az ugyancsak fehér zászlóval az utcára lépő Mező Imrét és két társát sor­tűz fogadta... L akatos Rozália az asszo­nyokkal és a házban re­kedt gyerekekkel az óvóhelyen tartózkodott. Semmi biztosait nem tudott a kinti eseményekről. Csak jóval ké­sőbb mondták el neki a szem­tanúk: férje, halálos sebesülé­séig, nem tette te a fegyvert A késő délután beszűrődött zajból következtetni tehetett arra, hogy az ellenforradalmá- rok bent vannak az épületben. Később látták, hogy az épület berendezési tárgyait, képeit égetik. A székház termeiben halottak és súlyos sebesültek feküdtek. A betódult ellenfor­radalmárok nem engedtek hozzájuk orvost. Még ma sem tisztázott, hogy a sebesültek miképpen kerültek kórházba, hiszen ebben a helyzetben a segítségnyújtást vállaló egész­ségügyieknek, orvosoknak az életveszélyt is vállalniuk kel­lett. Miveä az orvosi hivatás- tudat, emberi kötelességérzet és nem utolsósorban a kom­munista magatartás ezt köve­telte, voltak akik vállalták a veszélyt. Dr. Gálócsi György is ezek közé tartozott. Gálócsi doktor ebben az időben a Korányi kórházban dolgozott. Ide szállították be a fej- és haslövést kapott Laka­tos Pétert. A tilalmak ellenére dr. Gálócsi vállalta a segítség- nyújtásit — de már a műtét sem tudta megmenteni a sú­lyos sebesült életét. A Kerepesi temető mártír­kertjében nyugszik La­katos Péter. A Lakatos család által őrzött posztumusz Vörös Csillag Érdemrend, Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem szerény tanúbi­zonyságai egy bátor, túl fiata­lon meghalt férfi helytállásá­nak. Biztosan tudom, hogy a me­zőkovácsházi és ráckevei La­katos Péter járási munkásőr zászlóalj is méltóan emlékezik névadójáról. Mert ők is vall­ják azt, amit Sallai Imre — a Proletár 1920. december 30-i számában — Korvin Ottóra emlékezve írt: „A mi halottaink bennünk élnek, kommunistákban, akik hőseinket nem vak bálvány­imádással, nem vénasszonyos siránkozással ünnepeljük, ha­nem azzal, hogy utánozni igyekszünk őket, hogy az ő szellemükben cselekszünk .. DR. SÁRDI LÁSZLÓNÉ az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének munkatársa i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents