Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

2 Hétfő: A munkáspárti kor­mány bizalmat kapott az angol alsóházban — Hét arab olaj­exportáló ország feloldotta az USA elleni olajszállítási tilal­mat. Kedd: Leon yid Brezsnyev Moszkvában fogadta a norvég kormányfőt — Tisztogatás a portugál hadseregben. Szerda: Koszigin és Pham Van Dong tanácskozása Moszk­vában — A francia kormány új gazdaságpolitikai intézkedé­seket fogadott el, amelyekre nagyarányú sztrájk volt a dol­gozók válasza. Csütörtök: Kissinger sajtóér­tekezletet tartott moszkvai uta­zása előtt — Waldheim nyilat­kozata a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi harc napján. Péntek: Pham Van Dong Ha­vannába érkezett — Algírban véget ért az el nem kötelezet­tek- állandó koordinációs bi­zottságának ülése. Szombat: Grecsko marsall tárgyalásai az iraki főváros­ban — A chilei junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság ülése Helsinkiben. Hortensia Bussi de Allende asszony, a meggyilkolt chilei elnök öz­vegye (balról a második) a chilei katonai junta bűneit vizsgáló nem­zetközi bizottság helsinki konferenciáján Kalevi Sorsa, finn miniszter­elnökkel és Ulf Sundqvist közoktatásügyi miniszterrel (jobbról az első) beszélget. A második sorban jobbról Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt PB tagja. Biztató kép Vientianeból: a laoszi fővárosban a Patet Lao és a kormányos apatok, valamint rendfenntartó alakulatok képviselői meg­beszélik közös járőrök indítását. Ezeknek az egységeknek a feladata a megállapodás betartásának ellenőrzése. A héten Algírban került sor az el nem kötelezett országok állandó koordinációs bizottságának ülésszakára. A háromnapos ülésszakon 17 ország képviseltette magát külügyminiszterével. Belaii Abdessalam algériai olajügyi miniszter a bécsi értekezletet bezárva kijelentette: hét olajtermelő arab ország felfüggesztette az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott olaj embargót. A képen: Abdessalam (balról), Yamani, Szaúd-Arábia olajügyi minisztere (jobb­ról). Középen a tolmács. Szíriái menekültek, akiknek otthona a Golan-magaslaton kiújult harcok közben, megsemmisült. #*íj/ ff £CYEi kJCíHop 1974. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP Hét nap krónikája Olajirodaház és a Hotel Imperial Kissinger ismét útrakelt.., — Atknti-vita — Francia feszültség Amikor a bécsi Ringen elő­ször megláttam, hitetlenked­tem: az egyetemmel szemben emelkedő, viszonylag szokvá­nyos irodaház lenne a tíz év alatt híressé váJjt és világmé­retű jelentőségre szert tett OPEC, az olajtermelő orszá­gok otthona? Méghozzá „társ­bérletben”, mert ugyanott van az egyik nagy ellenfél, az ame­rikai TEXACO olajtársaság irodája is... Persze, nem az elhelyezés a fontos, hanem amit — a bármily szerény külső körülmények között — elhatároznak! A hét elején az olajexportáló országok minisz­tereinek bécsi alkudozásaira figyelt a világ. Előbb az emlí­tett OPEC döntött arról, hogy 1974. június 30-ig „befagyaszt­ja” az olaj árát, vagyis sem nem emeli, sem nem csökkenti a — mondjuk így — termelői irányárat, ami után a tőkés olajtársaságok adót, illetéket fizetnek. Ettől még a forga­lomba hozott fűtőolaj, benzin stb. ára emelkedhetik is, csök­kenhet is aszerint, hogy ho­gyan alakul a kereslet és a kí­nálat az alaposan megbolydult nemzetközi olajpiacon. Politikai szempontból izgal­masabb volt a bécsi tárgyalá­soknak a második része. Az arab olajtermelők küldöttei ta­lálkoztak a Hotel Imperial egy szalonjában, nekik azt a kér­dést kellett eldönteniük, hogy megtartsák-e vagy feloldják az USA elleni embargóhatáro­zatot, a szállítási tilalmat. Az Egyesült Államok viszonylag kevés arab olajat használ, de kétségtelenül enyhít az ame­rikai energiagondokan, ha is­mét befutnak majd az arab olajjal teli tantályhajók a ke­leti part kikötőibe. Két hónap múlva már bizonyára így lesz, hiszen hét ország Bécsben úgy döntött, hogy azonnali hatály- lyal megszünteti az embargót A hajók elindulhatnak az amerikai kikötők felé. A döntés politikai tartalma az, hogy hét arab ország ezzel kifejezte: az USA „erőfeszíté­sei” a közel->keleti béke szem­pontjából hasznosak és üdvöz­lendők, sőit jutalmazandók ... Irak kezdettől fogva szembe­szállt ezzel az állásponttal, nem is küldte el képviselőjét Bécsbe. Az arab olajexportá­lók értekezletén aztán Algéria is fenntartásokat hangoztatott Líbia és Szíria pedig egyértel­műen elutasította az embargó feloldását Maradtak a mindig is amerikabarát országok (pél­dául Szaúd-Arábia), az export­ban igen érdekelt sejkségek, emirátusok (például Kuvait vagy Abu Dhabi) és Egyiptom, amelynek a helyzete sajátos. A Sinai-félszigeten további iz­raeli visszavonulást egy újabb amerikai nyomástól vár Kai­ró, ezenkívül jelentős ameri­kai segítségre számít a Szuezi- csatorna újra üzembe helyezé­séhez csakúgy, mint egy új olajvezeték megépítéséhez és általában a háború okozta ká­rok helyreállításához. Az arab olajországok egy­ségfrontja ezzel többé-kevésbé felbomlott. Következményei az ENSZ április elején összeülő rendkívüli közgyűlésén épp­úgy megmutatkozhatnak, mint a genfi közel-keleti békekon­ferencia elhúzódásában. A dol­gok összefüggenek: nyilván­való, hogy Izrael mindezek láttán vonakodik visszavonul­ni a Golan-fennsíkról. A Szí­riái és izraeli csapatok szét­választása ezért várat magára itt. Sőt, mert Izrael hadserege állásainak szüntelen erősítésén fáradozik, szír részről igyekez­tek ezt megakadályozni: az eredmény immár tíz napja fo­lyó, megújuló tűzpárbaj, amelyben nem egyszer páncé­los összetűzésekre is sor kerül. Kissinger amerikai külügy­miniszter, aki korábbi terve szerint már ezen a héten el­látogatott volna — immár ötödször az októberi háború óta a Közel-Keletre — moszkvai utazása utánra ha­lasztotta újabb közvetítői kí­sérletét. A szovjet fővárosban hétfőn kezdi meg tárgyalásait. Ezt megelőzően sajtóértekez­letet tartott Washingtonban és nagy nyomatékkal szólt a szovjet—amerikai kapcsola­Kissinger amerikai külügymi­niszter sajtóértekezleten ismertette hétfőin kezdődő moszkvai útjának célját. Elmondta: feladata Nirxon látogatásának előkészítése, és tár­gyalás a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról megkötendő egyez­ményről. Mintha kissé görnyedtem lépett volna ki hivatali rezidenciájából, a Downing Street 10-ből Harold Wilson, néhány órával a számára oly fontos éjszakai első bizalmi szavazás előtt, mélyből végül is könnyedén győztesen került ki, mert a konzervatívok meg hátrál­tak . •. tok továbbfejlesztésének az egész világra kiható jelentő­ségéről. Ami a Közel-Keletet illeti, Kissinger megjegyezte: „elkerülhetetlen, hogy egy ilyen fontos térségben ne le­gyen súrlódás az USA és a Szovjetunió politikája között”. Hozzátette, hogy „a Közel-Ke­leten nem lehet tartós békét elérni a Szovjetunió ellenére, ezért az USA olyan együtt­működésre törekszik a Szov­jetunióval, amilyen mérték­ben ez lehetséges”. Kissinger sajtóértekezletén sok szó esett persze az atlanti vitáról is, arról, amely az Egyesült Államokat elsősorban Franciaországgal, de leplezet- tebb formában más nyugat­európai szövetségesével is szembeállítja. Bizonyos fo­kig enyhült a feszült viszony Egy fegyveres hatalmába kert- tette a stockholmi belga nagykö­vetség épületét. A képen: a nagy- követség titkárnője, Marita Sund­berg közvetíti fogva tartója köve­teléseit, aki végül is ellenállás nélkül megadta magát.. • az után, hogy Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminisz­ter Washingtonban elvileg megállapodott arról: milyen arányban járul hozzá az NSZK kincstára a nyugatné­met földön állomásozó ame­rikai csapatok fenntartási költségeihez. Az új angol kor­mány külügyminisztere, Cal­laghan szintén „hűségnyilat­kozatot” tett Washington poli­tikája mellett. Párizsban er­re — legalábbis Jobert külügy­miniszter legújabb megnyilat­kozásai szerint — valame­lyest visszakoztak... A francia fővárosban egyéb­ként is más gondok jelentkez­nek. Az egyik Pompidou egészségi állapotával kapcso­latos: csütörtökön rosszullót miatt a köztársasági elnök le­mondott egy diplomáciai va­csorát, ami aztán újra tápot adott a kósza híreknek az ál­lamfő betegségéről, illetve már — az utódlás lehetőségei­ről. Sokkal konkrétabb gondot az uralkodó köröknek a szo­ciális helyzet feszült volta okoz: súlyos sztrájkok rob­bantak ki és bénították meg Párizs életét S hadd idézzek itt — bizonyos magyarázatul — néhány számot az egyik szakszervezet felm-éréséből: a párizsi munkás heti 40 órai munkával havonta 974 fran­kot keres a bérskála alján, pedig egy cselédszoba bére „a tető alatt” 350 frank, 70 frank a gáz és villany, 369 frank a kosztja, 20 frank a közleke­désre kell, 150 frank a részle­tek törlesztésére, mert semmit egy összegben kifizetve nem tud megvenni magának, 1 frank 80 centime a napi ci­garettaadagja, 24 frank egy hónapban kell a napi vörös­borára, és így tovább. A CFDT nevű szakszervezet ki­számította, hogy havi 1500 frank a létminimum... S a nagy baloldali szakszervezet, a CGT, azt mutatja ki, hogy 1972. januárja óta az árindex 24.8 százalékot emelkedett! Egy év alatt 14.1 százalékot! Érthető hát a — francia dol­gozók — banktisztviselők, metróvezetők vagy az elektro­mos műveknél alkalmazott szerelők — sztrájkmozgalma. A kormány új gazdaságpoliti­kai intézkedéseket határozott el, de hozzátette: 1974 nehéz év lesz mindenképpen. Pálfy József Hét végi jelentések ANDREJ GRECSKO mar­sall, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere Hasszán Al- Bakrnak, az Iraki Köztársa­ság elnökének, a forradalmi parancsnokság tanácsa elnö­kének, az Iraki Köztársaság hadügyminiszterének meghí­vására szombaton hivatalos látogatásra Irakba érkezett. A KÍNAI HATÓSÁGOK foglyul ejtették annak a szov­jet határőrség szolgálatában álló helikopternek a legény­ségét, amely — mint szerdán a TASZSZ nyomán jelentet­tük — március 14-én az al- táji határterület belsejétől délre fekvő körzetébe indult egy súlyosan beteg katonáért, de útközben a rossz időjárás miatt eltévedt. A Kínai Kül­ügyminisztérium jegyzéke azt állítja, hogy „a helikoptert kémkedni küldték Kínába”. Trygve Bratte’i norvég minisz­terelnök hivatalos látogatáson Moszkvában. A képen: Bratteli (jobbról, elöl) Alekszej Koszig in szovjet miniszterelnökkel (balról) a repülőtéren. A ljubljanai diákok tüntetésen tiltakoztak az olasz területi köve­telések ellen, amelyeket március ll-én terjesztett elő az olasz bel ügymiSrűszitérium. A tüntetők tá' Iáikon „Jugoszlávia elleni nyi támadásnak”, az olasz neofasi? mus akciójának” nevezték a kö­vetelést. A londoni rendőrség letartóztat­ja a 26 éves lan Ballt, aki — vált­ságdíj reményében — el akarta ra­bolni Anna hercegnőt, és aki meg­sebesítette a hercegnő testőrét. . A HELSINKIBEN tanács­kozó nemzetközi bizottság, amely a chilei katonai junta bűntetteit vizsgálja, szomba­ton további tanúkat hallgatott meg. Bolíviai, uruguayi, chi­lei és szovjet állampolgárok nyilatkoztak a junta politikai foglyokkal és a menekültek­kel szemben tanúsított bánás­mód jár ÓL AZ ARGENTIN FŐVÁROS­BA érkező chileiek arról szá­molnak be, hogy a chilei jun­ta által a Dawson-szigeti kon­centrációs táborban fogva tar­tott Luis Corvalán egészsé­gi állapota tovább rosszabbo­dik. SZOMBATON a szíriai—iz­raeli fronton újabb tüzérségi és harckocsi-párbaj robbant ki. Katonai zendülés Portugáliában . Lisszabon külvárosában katonai őrszem áll egy tüzérlaktanya kapujánál. Mint ismeretes, Portugáliában zemdülő katonatiszteket vettek őrizetbe, akik SpinoJa vezérkari főnök­helyettes leváltása miatt elégedetlenek. A most kezdődő bét ese- ménynap tárából: Hétfő: Kissinger Moszkvában tárgyal — Scheel bulgáriai lá­togatása — Grecsko Irakban — Arab Liga külügyminiszteri ér­tekezlete Tuniszban — Az ázsiai, afrikai szolidaritási szer­vezet ülése Bagdadban — Nye- rere tanzániai elnök egyhetes pekingi látogatása megkezdő­dik. Kedd: Scheel befejezi szófiai látogatását és hazamegy — Wilson előterjeszti a költségve­tés-tervezetet — Heinemann nyugatnémet államelnök Bel­giumba érkezik. Szerda: Grecsko hazautazik Irakból — Panmindzsoni talál­kozó — Tartományi választások Hollandiában. Csütörtök: Szadat Jugoszlá­viába érkezik — Kissinger— Callaghan találkozó London­ban. Péntek: DEFK-—Saigon talál­kozó Párizsban (?) — Szíriái delegáció Kássingerrel tárgyal — Szadat hazautazik Jugoszlá­viából — Kissinger hazautazik Londonból. Szombat: A szíriai delegáció Washingtonban.

Next

/
Thumbnails
Contents