Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-24 / 70. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ A^ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvni. ÉVFOLYAM, 70. SZÄM Ált A 1 FORINT 1974. MÁRCIUS 24., VASÄRNAP Menetrendmódosítások az üzemek, iskolák Igénye szerint Hat új autóbuszt kap Gödöllő és Érd Több járat a veresegyházi vonalon Május 26-án lép életbe a Volán 20. számú Vállalat 1974/75 évi menetrendje, amelynek összeállítását hóna­pokkal ezelőtt megkezdték: a járási székhelyeken működő főnökségek irányítói előzetesen konzultáltak a Jól vizsgázott a hatodik 200-as is A Láfi" Gépgyárban most adták át a hatodik 200 megawattos tur- bdniát, amellyel Sczázihalombattán, a Dunamenti Hőerőműben szerelnek fel. A megrendelő és a gyártó válLalat szakemberei szerint a turbina megfelel az előírásoknak. A Dunakanyar centrumában postaközpont nyílik Az idén: dolgoznak a tervezők - Jövőre: építkezés Szentendre néhány éven belül a Dunakanyar centru­mává fejlődik. A Budapest- vidéki Posta Igazgatóság — az egyre növekvő igények ki­elégítése érdekében — ezért úgy határozott, hogy itt alakítják ki a Duna­kanyar postai központját is. A feladatterv első szaka­szában az új szentendrei pos­taközpont megépítése és üzem­be helyezése szerepel. Az épí­tőipari munkák tervezése az idén kezdődött meg — a fel­vonulásra és az építkezésre 1975—76-ban kerül sor. A csaknem húszmillió fo­rintos költség-előirányzattal épülő több szintes postapalo­tába a közönséget kiszolgá­ló hivatal, az irodák és a ter­jesztési helyiségek, valamint a távbeszélő-főközpont kerül. Ez utóbbira vár az a feladat, hogy összefogja a Dunakanyar községeinek távbeszélő- forgalmát. A munkálatok második lép­csőjében — az ötödik ötéves terv időszakában — kialakít­ják a körzet szektorközpomt- ját is, ahonnan Csobánka. Do­bogókő, Visegrád, Kisoroszi, Dunabogdány, Tahitótfalu, Pócsmegyer, s Pomáz távbe­szélő-hálózatát irányítják. A tervek szerint ezzel egyidejű­leg ezeket az állomásokat be­kapcsolják az országos távhí- vásos rendszerbe. körzetükbe tartozó taná­csok, üzemek, iskolák ve­zetőivel, az esetleges változtatásokról kikérték véleményüket, meg­hallgatták hálózatfejlesztési javaslataikat. A tavaszi időszakban főleg a gödöllői és az érdi körzet ben várható javulás, hat autó­busszal — tehát új járatokkal — bővítik mindkét főnökségen a gépjárműparkot. A gödöllői Volán főnökség hatvanhárom autóbusszal rendelkezik, ebből nyolc a város helyi forgalmát bonyolítja. Az idei fejlesztési terv szerint még három autó­buszt kap a főnökség, s így április 15-től bővíthetik háló­zatukat. A veresegyházi vona­lán egy új autóbusz beállításával javítják a tömegközleke­dést. Isaszeg és Dány között hét kocsi viszi, hozza a községek lakóit. Isaszegen áthaladva, falu határáig azonban nagy a zsúfoltság. A tanács kérésére most helyi járatot indítanak Ez az autóbusz kettős felada­tot lát majd el: Gödöllő, Isa- szeg és Pécel helyközi for­galmát bonyolítja le és csatla­kozást teremt a BKV kék bu­szaihoz. A tavaszi fejlesztés Gödöllő lakóit is kedvezően érinti: harmadik kocsit a helyi jára­tok közé sorolják be. Az Ag­rártudományi Egyetem lúdne­mesítő telepét, továbbá Ba- batpusztát és Incső fatelepet is bekapcsolják a város közle­kedési hálózatába. Pest megye területén még az érdi körzet szerepel a Volán fejlesztési program­jában : április 15-től a diósdi lakóte­lepen két autóbusszal több közlekedik majd. Sűrítik a já­ratokat, Érden pedig a park- várost egy új járat köti össze az autóbuszállomással. A je­lenleg már nyomdában levő új menetrendben az M—7-es úton közlekedő járatok átszer­vezése is szerepel — a vasúti sorompók kikerülésével gyor­sítják az autóbuszok útját. Busa után spárga Még tart a halszezon a kartali tsz-ben A kartali Barátság Terme­lőszövetkezet halfeldolgozó üzeme a budapesti Duna Kon­zervgyár megrendelésére ter­mel. Budapestről kapják a halat, s mellé az utasításo­kat, hogy melyik szállítmány­nyal, vagy fajtával mi a teen­dő. Négy esztendővel ezelőtt alapították a kis üzemet, ahol azóta hatvan helybeli lány és asszony dolgozik. Tavaly 119,3 kiló busát dolgoztak fel, de ezen kívül teherautószámra érkezett a hering, a ringlinek való, meg a balatoni hal... Ál­talában megtisztítják és lefe­jezik a halakat, de gyakran fi­lézik is, sőt, kockára vágják a húst, ha halászlébe kerül. A munka novembertől áp­rilisig tart. Néhány hét múlva tehát már spárgatisztítással, később pedig paprikaszelete­léssel és sárgabarck-tisztítás- sal és magvazással foglalkoz­nak a kis üzem dolgozói. Je­lenleg még tart a halszezon, teherautók hordják naponta a busát. Vasbikák - víztoronyhoz Az országban másodilCként Kis- tarcsán épül ez az újlípusú, 500 köbméteres hidroglöbusz. A lajos- mizsei VÍZGÉP Vállalat és az Épí­tő Gépesítő Vállalat emeli be a víztároló elemeit. A torony törzse már áll, a munkások most a négy árboc darut — va-sbíiikát — állítják föl. Eriinek segítségével helyezik majd el a glóbusz négy víztároló elemét. Ezer növényvédelmi szakembert igényel a mezőgazdaság Mezőgazdasági nagyüzeme­ink zártrendszerű gazdálko­dása — új helyzetet jelent növényvédelmünkben —, ál­lapították meg szombaton az országos növényvédelmi ta­nácskozáson. Dr. Sándor Fe­renc, a MÉM osztályvezetője elmondotta, hogy a korszerű technológiák alkalmazása, alapvetően a kemizálásra épül. Az eddigi nagyüzemi gazdál­kodáshoz képest is jelentős változások következnek be az iparszerű termesztési rend­szereknél: megszűnnek a ve­tésváltások, koncentrált ta­lajerő-utánpótlást és növény- védelmet alkalmaznak. Ezen­kívül új bőtermő fajták ke­rültek köztermesztésre, ame­lyek a betegségnek kevésbé állnak ellent, érzékenyebbek, és jobban megkívánják a ha­tásos emberi beavatkozást. A magas szintű képzettsé­get igénylő növényvédelmi szolgálat a szakembereket és a rendelkezésre álló techni­kai eszközöket a tájegységenként kiala­kult, zártrendszerben ter­mesztett kultúrákhoz kon­centrálja. A tanácskozáson hangoztat­ták, hogy ezt a megoldást je­lenleg a kényszerűség diktál­ja a magyar növényvédelmi szolgálatnak. Ugyanis rövide­sen ezer növényvédelmi mér­nökre és technikusra lesz szüksége a magyar mezőgaz­daságnak. Háztájiban Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter Damaszkuszba érke­A hónap közepén megyeszerte megkezdték a burgonya vetését, Ikladon most a ház­táji földeken dolgoznak a termelőszövetkezet tagjai Gárdos Katalin felvétele zett, hogy részt vegyen a szír—magyar gazdasági vegyes- bizottság ülésén. Púja Frigyes külügyminisz­ter kérésükre fogadta Nguyen Thanht, a Dél-vietnami Köz­társaság és Dang Tran Ngoant, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, akik tájékoztatták a magyar kül­ügyminisztert a párizsi tár­gyalásokon március 22-én elő­terjesztett hatpontos javaslat­ról. Cs. Zsambal mongol erdé­szeti és fafeldolgozó minisz­terhelyettes vezette azt a va­dászati küldöttséget, amely — budapesti tanácskozásai után — tegnap utazott el a fővá­rosból. Gál László, a SZOT titká­ra vezette azt a szakszerve­zeti delegációt, amely tegnap érkezett haza latin-amerikai körútjáról. előjönnek. Időbe telt pél­dául, míg Cegléden, az ún. újvárosi részen — a la­kosság sokszori sürgetése nyomán — megnyitották a postahivatalt. Pont ez volt a baja az újvárosiak­nak? Pont ez! Mert akinek kilométereket kell gyalo­golni vagy kerékpározni, míg postahivatalt talál, an­nak igenis baja, gondja ez. Ahogy másoknak a város­ban — az új házak, foghí­jak beépítése okán — a házszámok rendezése. Hát már ez is gond? Keresgél­jen csak valaki egy címet ilyen helyeken, majd meg­tudja! És ha a postás, a mentő, a tüzelőszállító ke­resi? Ugye, hogy gond?! Elapróznánk a várospoliti­ka politikai súlyát, szere­pének jelentőségét? Le­szállítanánk e gondolatme­nettel — mert volt, aki így vélte kivédeni a kérdése­ket ! — a panaszok szint- járe? Hiszen „a lakosság mindig panaszkodik vala­mire” ... A várospolitika forrása, értelme, célja nem valami elvont igazság, nem a kábító távlatok mi­nél színesebb fölrajzolása, nem a másik város lepipá- Tisa, hanem az, hogy a la­kosság a hétköznapokon minél jobban érezze, érez­hesse magát. Azért tartsa sajátjának a várost, mert tapasztalja, hogy a meg­szabott határokon belül minden megtörtént életkö­rülményei javítása érde­kében. Nagyot hibáznék azok, akik úgy gondolják, a vá­rospolitikában nem hathat­nak közre a hangulati té­nyezők. Vegyük tudomá­sul, hogy az állampolgár hangulata — jobban, pon­tosabban fogalmazva, köz­érzete — ezernyi apró tény következménye, s ugyan nem függetleníthető az ország egészének hely­zetétől, de elsősorban a he­lyi állapotok tükrözője! Neki hiába mutatja a tele­vízió, hogy másutt ez meg az milyen szépen megy, milyen gyorsan gyarapo­dik, ha azt tapasztalja, hogy az ő városában ma­roknyi zöldségért hat üz­letbe kell szaladozni... Neki hiába írja az újság, hogy ebben meg abban a városban az esztendő vé­géig minden három vagy annál több gyermeket ne­velő családot lakáshoz jut­tatnak, ha a maga városá­ban ennek még a gondola­tát sem akarják meghal­lani. Ezért hatalmas azok fe­lelőssége, akik a várospoli­tika összegezői, elemzői, akiknek beosztásuknál fog­va kötelessége mindent mérlegre helyezni. Távla­tokat és köznapokat, lakos­sági társadalmi munkát és lakossági — panaszokat... S e kötelességnek csakis akkor tehetnek eleget, ha a jövőt a jelen hétköznap­jainak tükrében veszik szemügyre, ha fölismerik, hogy a hétköznapok koc­kakövei alkotják az utat a jövendőbe. Mészáros Ottó J ó érzés végigtekinteni Nagykőrös újjárende­zett, korszerűsített fő­terén, végigsétálni a váci Lenin úton, megállni né­hány percre Szentendrén, a pestiskereszt tövében, s nézni a forgalmat, a szűk járdákon siető embereket, az ízbégnek kanyarodó gép­kocsikat, a Kovács Margit Kerámiamúzeumból kitó­duló turistacsoportokat. Jó érzés látogatóként bárme­lyik városba megérkezni, körülnézni a megyében, de vajon jó érzés-e városla­kónak lenni ezeken a he­lyeken? Jó érzésekkel tel­hetnek-e el itt a hétközna­pok, mert mégiscsak ezek uralják a naptár lapjait. Engedjük meg a leegysze­rűsítést: a várospolitika a város mindenkori köznap­jaival való törődésnél kez­dődik. Nem ott, hogy van-e távlati, az évszázad végéig szóló terv. Nem ott, hogy sikerül-e újabb beruházási forrásokat megnyitni, rep­rezentatív épületeket emel­ni. A kezdet a hétköznap. Veszélyes leegyszerűsítés lenne? Vácott — a városi párt- bizottság ösztönzésére — most azt tervezik, hogy a patinás jövőre fönnállása 900. évfordulóját ünneplő település ötödik ötéves ter­vét a korábbinál jóval szé­lesebb körben bocsátják vi­tára. Nem komolytalan do­log ilyen fontos dolgot odatenni a szocialista bri­gádok elé, s azt kérni, mondjanak véleményt ? Nem komolytalan, hogy a népfront szervezte fóru­mokon bárki fölállhat, s bírálhat, javaslatot tehet? Akadnak, akik tartanak ettől, a tervezés tudomá­nyosságát — vagy inkább titokzatosságát? — féltik tőle. Kérdezzük meg az ódzkodóktól, kiknek készül a terv? Csak nem azt gon­dolják, hogy néhány be­avatottnak, kötelessége szerint ügyködőnek, igyek­vőnek? A terv a lakosság­nak készül, mert a város is neki „készül”; ö használja! i^t em lehet varospoliti- kát úgy csinálni, hogy ragyogóak a jö­vő ígéretei, de ma, most süket fülekre talál az, ami a lakosság egy-egy cso­portját bosszantja, dühíti! A várospolitikában mind­annak mérlegelését biztosí­tani kell, ami zavarja a hétköznapi életet, ami fönnakadást okoz, ami az adott lehetőségek mellett megoldható. Biztos vagyok benne, hogy a tervezett vá­ci fórumokon — s ez nem a tervjavaslatban szereplő egyéb elképzelések lebe­csülése lesz! — kisváci, a deákvári részen, a Földvá­ri tér környékén lakók az­zal fognak előhozakodni, hogy a napi bevásárlás is gond, az áru legnagyobb részét cipelhetik a város- központból ... Ennyire „alulról” szemlélik az em­berek a várost, ennyire nem tudnak felülemelked­ni napi gondjaikon? Lássuk be: igen. Éppen mert napiak ezek a gon­dok, azaz újra meg újra Hétköznap

Next

/
Thumbnails
Contents