Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ A^ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvni. ÉVFOLYAM, 70. SZÄM Ált A 1 FORINT 1974. MÁRCIUS 24., VASÄRNAP Menetrendmódosítások az üzemek, iskolák Igénye szerint Hat új autóbuszt kap Gödöllő és Érd Több járat a veresegyházi vonalon Május 26-án lép életbe a Volán 20. számú Vállalat 1974/75 évi menetrendje, amelynek összeállítását hónapokkal ezelőtt megkezdték: a járási székhelyeken működő főnökségek irányítói előzetesen konzultáltak a Jól vizsgázott a hatodik 200-as is A Láfi" Gépgyárban most adták át a hatodik 200 megawattos tur- bdniát, amellyel Sczázihalombattán, a Dunamenti Hőerőműben szerelnek fel. A megrendelő és a gyártó válLalat szakemberei szerint a turbina megfelel az előírásoknak. A Dunakanyar centrumában postaközpont nyílik Az idén: dolgoznak a tervezők - Jövőre: építkezés Szentendre néhány éven belül a Dunakanyar centrumává fejlődik. A Budapest- vidéki Posta Igazgatóság — az egyre növekvő igények kielégítése érdekében — ezért úgy határozott, hogy itt alakítják ki a Dunakanyar postai központját is. A feladatterv első szakaszában az új szentendrei postaközpont megépítése és üzembe helyezése szerepel. Az építőipari munkák tervezése az idén kezdődött meg — a felvonulásra és az építkezésre 1975—76-ban kerül sor. A csaknem húszmillió forintos költség-előirányzattal épülő több szintes postapalotába a közönséget kiszolgáló hivatal, az irodák és a terjesztési helyiségek, valamint a távbeszélő-főközpont kerül. Ez utóbbira vár az a feladat, hogy összefogja a Dunakanyar községeinek távbeszélő- forgalmát. A munkálatok második lépcsőjében — az ötödik ötéves terv időszakában — kialakítják a körzet szektorközpomt- ját is, ahonnan Csobánka. Dobogókő, Visegrád, Kisoroszi, Dunabogdány, Tahitótfalu, Pócsmegyer, s Pomáz távbeszélő-hálózatát irányítják. A tervek szerint ezzel egyidejűleg ezeket az állomásokat bekapcsolják az országos távhí- vásos rendszerbe. körzetükbe tartozó tanácsok, üzemek, iskolák vezetőivel, az esetleges változtatásokról kikérték véleményüket, meghallgatták hálózatfejlesztési javaslataikat. A tavaszi időszakban főleg a gödöllői és az érdi körzet ben várható javulás, hat autóbusszal — tehát új járatokkal — bővítik mindkét főnökségen a gépjárműparkot. A gödöllői Volán főnökség hatvanhárom autóbusszal rendelkezik, ebből nyolc a város helyi forgalmát bonyolítja. Az idei fejlesztési terv szerint még három autóbuszt kap a főnökség, s így április 15-től bővíthetik hálózatukat. A veresegyházi vonalán egy új autóbusz beállításával javítják a tömegközlekedést. Isaszeg és Dány között hét kocsi viszi, hozza a községek lakóit. Isaszegen áthaladva, falu határáig azonban nagy a zsúfoltság. A tanács kérésére most helyi járatot indítanak Ez az autóbusz kettős feladatot lát majd el: Gödöllő, Isa- szeg és Pécel helyközi forgalmát bonyolítja le és csatlakozást teremt a BKV kék buszaihoz. A tavaszi fejlesztés Gödöllő lakóit is kedvezően érinti: harmadik kocsit a helyi járatok közé sorolják be. Az Agrártudományi Egyetem lúdnemesítő telepét, továbbá Ba- batpusztát és Incső fatelepet is bekapcsolják a város közlekedési hálózatába. Pest megye területén még az érdi körzet szerepel a Volán fejlesztési programjában : április 15-től a diósdi lakótelepen két autóbusszal több közlekedik majd. Sűrítik a járatokat, Érden pedig a park- várost egy új járat köti össze az autóbuszállomással. A jelenleg már nyomdában levő új menetrendben az M—7-es úton közlekedő járatok átszervezése is szerepel — a vasúti sorompók kikerülésével gyorsítják az autóbuszok útját. Busa után spárga Még tart a halszezon a kartali tsz-ben A kartali Barátság Termelőszövetkezet halfeldolgozó üzeme a budapesti Duna Konzervgyár megrendelésére termel. Budapestről kapják a halat, s mellé az utasításokat, hogy melyik szállítmánynyal, vagy fajtával mi a teendő. Négy esztendővel ezelőtt alapították a kis üzemet, ahol azóta hatvan helybeli lány és asszony dolgozik. Tavaly 119,3 kiló busát dolgoztak fel, de ezen kívül teherautószámra érkezett a hering, a ringlinek való, meg a balatoni hal... Általában megtisztítják és lefejezik a halakat, de gyakran filézik is, sőt, kockára vágják a húst, ha halászlébe kerül. A munka novembertől áprilisig tart. Néhány hét múlva tehát már spárgatisztítással, később pedig paprikaszeleteléssel és sárgabarck-tisztítás- sal és magvazással foglalkoznak a kis üzem dolgozói. Jelenleg még tart a halszezon, teherautók hordják naponta a busát. Vasbikák - víztoronyhoz Az országban másodilCként Kis- tarcsán épül ez az újlípusú, 500 köbméteres hidroglöbusz. A lajos- mizsei VÍZGÉP Vállalat és az Építő Gépesítő Vállalat emeli be a víztároló elemeit. A torony törzse már áll, a munkások most a négy árboc darut — va-sbíiikát — állítják föl. Eriinek segítségével helyezik majd el a glóbusz négy víztároló elemét. Ezer növényvédelmi szakembert igényel a mezőgazdaság Mezőgazdasági nagyüzemeink zártrendszerű gazdálkodása — új helyzetet jelent növényvédelmünkben —, állapították meg szombaton az országos növényvédelmi tanácskozáson. Dr. Sándor Ferenc, a MÉM osztályvezetője elmondotta, hogy a korszerű technológiák alkalmazása, alapvetően a kemizálásra épül. Az eddigi nagyüzemi gazdálkodáshoz képest is jelentős változások következnek be az iparszerű termesztési rendszereknél: megszűnnek a vetésváltások, koncentrált talajerő-utánpótlást és növény- védelmet alkalmaznak. Ezenkívül új bőtermő fajták kerültek köztermesztésre, amelyek a betegségnek kevésbé állnak ellent, érzékenyebbek, és jobban megkívánják a hatásos emberi beavatkozást. A magas szintű képzettséget igénylő növényvédelmi szolgálat a szakembereket és a rendelkezésre álló technikai eszközöket a tájegységenként kialakult, zártrendszerben termesztett kultúrákhoz koncentrálja. A tanácskozáson hangoztatták, hogy ezt a megoldást jelenleg a kényszerűség diktálja a magyar növényvédelmi szolgálatnak. Ugyanis rövidesen ezer növényvédelmi mérnökre és technikusra lesz szüksége a magyar mezőgazdaságnak. Háztájiban Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Damaszkuszba érkeA hónap közepén megyeszerte megkezdték a burgonya vetését, Ikladon most a háztáji földeken dolgoznak a termelőszövetkezet tagjai Gárdos Katalin felvétele zett, hogy részt vegyen a szír—magyar gazdasági vegyes- bizottság ülésén. Púja Frigyes külügyminiszter kérésükre fogadta Nguyen Thanht, a Dél-vietnami Köztársaság és Dang Tran Ngoant, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, akik tájékoztatták a magyar külügyminisztert a párizsi tárgyalásokon március 22-én előterjesztett hatpontos javaslatról. Cs. Zsambal mongol erdészeti és fafeldolgozó miniszterhelyettes vezette azt a vadászati küldöttséget, amely — budapesti tanácskozásai után — tegnap utazott el a fővárosból. Gál László, a SZOT titkára vezette azt a szakszervezeti delegációt, amely tegnap érkezett haza latin-amerikai körútjáról. előjönnek. Időbe telt például, míg Cegléden, az ún. újvárosi részen — a lakosság sokszori sürgetése nyomán — megnyitották a postahivatalt. Pont ez volt a baja az újvárosiaknak? Pont ez! Mert akinek kilométereket kell gyalogolni vagy kerékpározni, míg postahivatalt talál, annak igenis baja, gondja ez. Ahogy másoknak a városban — az új házak, foghíjak beépítése okán — a házszámok rendezése. Hát már ez is gond? Keresgéljen csak valaki egy címet ilyen helyeken, majd megtudja! És ha a postás, a mentő, a tüzelőszállító keresi? Ugye, hogy gond?! Elapróznánk a várospolitika politikai súlyát, szerepének jelentőségét? Leszállítanánk e gondolatmenettel — mert volt, aki így vélte kivédeni a kérdéseket ! — a panaszok szint- járe? Hiszen „a lakosság mindig panaszkodik valamire” ... A várospolitika forrása, értelme, célja nem valami elvont igazság, nem a kábító távlatok minél színesebb fölrajzolása, nem a másik város lepipá- Tisa, hanem az, hogy a lakosság a hétköznapokon minél jobban érezze, érezhesse magát. Azért tartsa sajátjának a várost, mert tapasztalja, hogy a megszabott határokon belül minden megtörtént életkörülményei javítása érdekében. Nagyot hibáznék azok, akik úgy gondolják, a várospolitikában nem hathatnak közre a hangulati tényezők. Vegyük tudomásul, hogy az állampolgár hangulata — jobban, pontosabban fogalmazva, közérzete — ezernyi apró tény következménye, s ugyan nem függetleníthető az ország egészének helyzetétől, de elsősorban a helyi állapotok tükrözője! Neki hiába mutatja a televízió, hogy másutt ez meg az milyen szépen megy, milyen gyorsan gyarapodik, ha azt tapasztalja, hogy az ő városában maroknyi zöldségért hat üzletbe kell szaladozni... Neki hiába írja az újság, hogy ebben meg abban a városban az esztendő végéig minden három vagy annál több gyermeket nevelő családot lakáshoz juttatnak, ha a maga városában ennek még a gondolatát sem akarják meghallani. Ezért hatalmas azok felelőssége, akik a várospolitika összegezői, elemzői, akiknek beosztásuknál fogva kötelessége mindent mérlegre helyezni. Távlatokat és köznapokat, lakossági társadalmi munkát és lakossági — panaszokat... S e kötelességnek csakis akkor tehetnek eleget, ha a jövőt a jelen hétköznapjainak tükrében veszik szemügyre, ha fölismerik, hogy a hétköznapok kockakövei alkotják az utat a jövendőbe. Mészáros Ottó J ó érzés végigtekinteni Nagykőrös újjárendezett, korszerűsített főterén, végigsétálni a váci Lenin úton, megállni néhány percre Szentendrén, a pestiskereszt tövében, s nézni a forgalmat, a szűk járdákon siető embereket, az ízbégnek kanyarodó gépkocsikat, a Kovács Margit Kerámiamúzeumból kitóduló turistacsoportokat. Jó érzés látogatóként bármelyik városba megérkezni, körülnézni a megyében, de vajon jó érzés-e városlakónak lenni ezeken a helyeken? Jó érzésekkel telhetnek-e el itt a hétköznapok, mert mégiscsak ezek uralják a naptár lapjait. Engedjük meg a leegyszerűsítést: a várospolitika a város mindenkori köznapjaival való törődésnél kezdődik. Nem ott, hogy van-e távlati, az évszázad végéig szóló terv. Nem ott, hogy sikerül-e újabb beruházási forrásokat megnyitni, reprezentatív épületeket emelni. A kezdet a hétköznap. Veszélyes leegyszerűsítés lenne? Vácott — a városi párt- bizottság ösztönzésére — most azt tervezik, hogy a patinás jövőre fönnállása 900. évfordulóját ünneplő település ötödik ötéves tervét a korábbinál jóval szélesebb körben bocsátják vitára. Nem komolytalan dolog ilyen fontos dolgot odatenni a szocialista brigádok elé, s azt kérni, mondjanak véleményt ? Nem komolytalan, hogy a népfront szervezte fórumokon bárki fölállhat, s bírálhat, javaslatot tehet? Akadnak, akik tartanak ettől, a tervezés tudományosságát — vagy inkább titokzatosságát? — féltik tőle. Kérdezzük meg az ódzkodóktól, kiknek készül a terv? Csak nem azt gondolják, hogy néhány beavatottnak, kötelessége szerint ügyködőnek, igyekvőnek? A terv a lakosságnak készül, mert a város is neki „készül”; ö használja! i^t em lehet varospoliti- kát úgy csinálni, hogy ragyogóak a jövő ígéretei, de ma, most süket fülekre talál az, ami a lakosság egy-egy csoportját bosszantja, dühíti! A várospolitikában mindannak mérlegelését biztosítani kell, ami zavarja a hétköznapi életet, ami fönnakadást okoz, ami az adott lehetőségek mellett megoldható. Biztos vagyok benne, hogy a tervezett váci fórumokon — s ez nem a tervjavaslatban szereplő egyéb elképzelések lebecsülése lesz! — kisváci, a deákvári részen, a Földvári tér környékén lakók azzal fognak előhozakodni, hogy a napi bevásárlás is gond, az áru legnagyobb részét cipelhetik a város- központból ... Ennyire „alulról” szemlélik az emberek a várost, ennyire nem tudnak felülemelkedni napi gondjaikon? Lássuk be: igen. Éppen mert napiak ezek a gondok, azaz újra meg újra Hétköznap
