Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

1974. MÁRCIUS 23., SZOMBAT “<J£ít4ap 5 Jövedelmező Marmand Átültették a palántákat A csömöri Haladás Terme­lőszövetkezet 98 hektárnyi te­rületein termel az idén para­dicsomot. Úgynevezett mag­termesztést folytatnak, vagyis érés után kinyerik a paradi­csom magját, amelyet az Agrimpexen keresztül expor- tálnak.Természetesen a para­dicsom leve sem megy kárba, ezt ugyancsak saját léüze­mükből szállítják a Budapesti Konzervgyárba. A fenti célra három Marmand fajtát ter­mesztenek, ezek egy mázsányii magja közel 20 ezer forintba kerül. Paradicsomból mintegy 4 millió forintos bevételt vár az idén a termelőszövetkezet vezetősége. A palántanevelő telepen a korai érésű paradicsompalán­tákat már hollandi ágyakba ültették. Négyszázat elutasítottak A gödöllői járásban jelenleg 27 óvodába 2365 gyerek jár, 270-nel több, mint korábban. Ennek ellenére legutóbb is több mint 400 óvodai felvételi kérelmet kellett elutasítani. A járás sok községében megol­dódtak a gondok az új óvo­dák építésével, de továbbra is nagy szükség van gyermekin­tézmények létesítésére. Fő­leg azokon a településeken, ahol nagyon rosszak a körül­mények, vagy egyáltalán nincs óvoda, mint például Valkón. Körkép Négy község tervei Az új esztendővel új tervek, elképzelések születtek, vagy éppen egy-egy régi gond ér­kezett el a megoldás küszö­bére. Folytatva körképünket — amellyel immár harmad­szor jelentkezünk —, ezúttal újabb négy községben érdek­lődtünk. Kistarcsa, Kerepes Németh Imre tanácselnök: — Nagy öröme lesz az idén Kistarcsa lakosságának, befe­jeződik ugyanis a vízmű épí­tése. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozol a Lőcsei utcában már szerelik a hidroglóbust. A vízvezeték is a föld alatt van már, sőt, a bekötési kérelmek hetven százalékát is teljesíteni tud­tuk. Mindez a Pest megyei ta­nács támogatásával valósul­hatott meg. Községfejlesztési alapunk erre az esztendőre 3 millió 557 ezer forint. Ebből alakítjuk át a volt kerepesi tanácsház éoületét orvosi ren­delővé, s felújítjuk az ottani iskolát is. Szilasligeten, ahol az ősszel 42 elsőosztályos kez­di meg a tanulást, egy tante­remmel bővítjük a kis isko­lát. Tavaly megoldottuk a 3- as főút Kistarcsán átvezető szakaszának megfelelő kivilá­Az M 3-as autópálya építőinek előőrse, egy szkréper bri­gád már a Babati-tavak felett dolgozik, a dombtetőt vágják át. A keskeny babati út felett hídon, a tavakon át pedig töl­tésen fut majd tovább a 35,5 méter széles autópálya. Állatházak Isaszegről A szolnoki rádióstúdiót építik A gödöllői járás, sőt, a me­gye határain túl is jól isme­rik az isaszegi Lignifer Szö­vetkezetét. Asztalosrészlege rá­dió- és televízióstúdiók hang- és hőszigetelésével foglalko­zik. A Lignifer dolgozói ké­szítették a Magyar Rádió 6-os stúdiójának teljes felújítását, jfelenleg pedig a szolnoki rá­dióstúdió teljes felújításán dolgoznak. Kalóczi Jenő, a szövetkezet elnöke így tájékoztat: — Szívesen dicsekszünk el azzal is, hogy az SZKP moszk­vai kongresszusi termébe, to­vábbá a KGST-palotába, va­lamint a jereváni, tbiliszi és az alma-atai tanácskozóter­mekbe is mi készítettük a dip­lomataasztalokhoz a félauto­mata írólaptartó szerkezetet. Az idén nyolcezer darabot gyártunk belőle. Tavalyi tervét a szövetke­zet teljesítette, idei terme­lési tervük 32 millió forint, 15 százalékkal több, mint tavaly volt. Ezen kívül hamarosan hat százalékkal növelik a dol­gozók átlagbérét. — Rövidesen bekapcsoló­dunk a számítógép program­ba is. Az Országos Számító­I gép-technikai Vállalat meg­bízásából komputerközpontok hang- és hőszigetelését fogjuk végezni. Hasonlóképpen az idén csináljuk meg a budapes­ti Korvin Ottó kórház hallás- vizsgáló termének hangszige­telését is. Az NSZK-ban, pon­tosabban egy müncheni cégnél van egy vízlágyító berende­zéshez tartozó automatikus­vezérlőegység, amelyet szövet­kezetünk tervezett és gyártott. Ha megkapjuk rá a megrende­lést, több mint kétezer dara­bot készítünk az idén belőle, csakis magyar alkatrészekből. És hogy a különböző prog­ramoknál maradjunk, említés­re méltó, hogy az isaszegi szö­vetkezet immár részt vállalt az úgynevezett állatházi prog­ramból is. A gödöllői Labo­ratóriumi Törzsállattenyésztő Kutatóintézettel közösen spe­ciális állatházakat kísérletez­tek ki. A modulrendszerű, kis tes^ű állatok steril körül­mények közötti tartására al­kalmas. műanyagból és rozs­damentes acélból készült ket­recekből már vásárolt a Kő­bányai Gyógyszerárugvár és a debreceni Orvostudomőnvi Egyetem biológiai intézete is. A „félkész” vérségi falumúzeum. Babatndl az M 3-as gítását, az idén úgy tervez­zük, sorra kerül a Kerepesi sza­kasz is. Ebben az évben el­készíttetjük a kiviteli terve­ket Kistarcsa csatornázására. A derítetlen szennyvizet a fő­város „fogadja”. Jövőre talán már elkezdődnek a csatorná­zási munkák, s az első ütem­ben a helyi intézményeket, üzemeket kapcsolnánk be — a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár például a Szilas-patakba bocsátja a szennyvizet —, ké­sőbb természetesen a lakóhá­zak is sorra kerülnek. Számí­tunk a társadalmi munkások­ra is, akik tavaly — kimagas­ló eredmény — 740 ezer forint értékben dolgoztak. Legutóbb például a kerepesi KISZ-fia- talok a Mogyoródi út és a Szabadság út találkozásánál, egy körülbelül félholdas terü­leten fenyőfát ültettek, itt lé­tesül a Felszabadulási park. Nagytarcsa Mészáros Lajosné tanácsel­nök: — Az idei esztendőre elő­irányzott 908 ezer forint köz­ségfejlesztési alapunkból 771 ezer forintot iskolaépítésre tartalékolunk. A maradék ösz- szegből jut útjavításra — saj­nos, nagyon rosszak a község útjai —, a legutóbb parcel­lázott 73 telek vízellátására, és a község felszabadulásának 30. évfordulójára kiadandó helytörténeti monográfiára. Ezt Molnár Lajos, az általános iskola igazgatóhelyettese ír­ta. Tízezer forintot adunk a községi népitánc-csoportnak — ők az idén ünnepük megala­kulásuk tízéves évfordulóját —, a műsoraikhoz szükséges népviseleti ruhákra. Ami a jö­vendő iskolát illeti, hat tan­termesre tervezzük, gyakorla­ti oktatóval és tornateremmel. Éoítése. elképzeléseink sze­rint 1976-ban kezdődne. A mostani iskolában váltott mű­szakos tanítás folyik, négy tanterme reggeltől estig fog­lalt. Ezért úttörőfoglalkozást például nem is lehet ott tar­tani. Az óvodagondunk meg­szűnt. Most viszont óvónőnk nincs elég, hat kellene, de csak négy van, közülük is ket­ten képesítés nélküliek. Verseg Kelemen Mihály tanácsel­nök: — Sajnos, nagyon rossz mi­nőségű községünkben a víz. Az csak átmeneti megoldás, hogy a termelőszövetkezet jó kútvizét, egy 400 méteres ve­zetéken „behoztuk” a falu köz­pontjába. 1976-ban szeretnénk elkezdeni az önálló községi törpevízmü építését, amely becslésünk szerint 10 millió forintba fog kerülni. Község­fejlesztési alapunkból minde­nek előtt erre kell tartalékol­nunk. Az idén elkészíttetjük a terveket, valószínűleg a KÖVIZIG pomázi tervezőrész­legével. Tavalyi községfej­lesztési alapunkból épül jelen­leg a falumúzeum, amelynek terveit társadalmi munkában készítette el Mayer János, a gödöllői járási hivatal műsza­ki osztályának vezetője, és munkatársa, Takács S. Ernőné. Ez a beruházás több mint 270 ezer forintba kerül, ám 200 ezer forintot a Pest megyei tanácstól kaptunk rá. A kivi­telező: a Barátság Termelő- szövetkezet építőbrigádja, s azt ígérték, hogy május 1-én mind­két épületet átadják. Ha így lesz, a megnyitás sem fog kés­ni, május végére tervezzük. A két építmény közül a nagyob­bik, a kétszobás lesz a múze­um, míg mellette, a kisebb házban rendezzük be a gond­noki helyiséget, és krónikás asszonyunk, Marton Pálné al­kotóházát. Máskülönben a gondnok is ő maga lesz, sőt, a múzeum anyagát is ő gyűj­tötte össze, jelenleg már lajst­romba vette a lakosság által felajánlott tárgyakat, régi vér­ségi használati eszközöket. Tervezzük, hogy a múzeum mellé építünk még egy fészert is, az egykori gazdasági eszkö­zök bemutatására. „így élünk mi' Kollégiumi napok az egyetemen Vita, országos fotópályázat, kiállítások Az utóbbi hetekben számos művészeti eseménynek adott otthont a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem. Kertészfi Ág­nes és Pagony Rita iparmű­vészeti főiskolások grafikai ki­állítása után Papp Gábor fia­tal festőművész, Mahmud Ra­bié iraki iparművész és Sze­keres Erzsébet textilművész KÉSZÜL A CLASP Júniusra befejezik az építők a gödöllői könnyűszerkeze­tes, Skóciából szállított CLASP-iskola szerelését. Jelenleg már az utolsó simításokat végzik, s nemsokára kezdődhet a parkosítás, a tereprendezés, szeptemberben pedig a tanítás. alkotásait láthatták az érdek­lődők. A forradalmi ifjúsági napok keretében rendezte meg az egyetem KISZ-bizottsága és kollégiumi munkaközössége a kollégiumi napokat. Ennek egyik eseménye az a kiállítás, amely az így élünk mi címet viseli, s amely a hétesztendős Munkácsy Mihály egyetemi képzőművészeti kör tagjainak munkáiból ad ízelítőt. Az egyetemi 10 napos prog­ramsorozat folytatódik, ma délelőtt a hallgatói pártalap- szervezet „Az értelmiség sze­repe a falu társadalmi, kul­turális életében és a mai falu” címmel vitát rendez, amelyen a Közép-Dunántúli Területi Kollégiumi Munkaközösség, valamint az Eötvös Kollé­gium hallgatói is részt vesznek. Ugyancsak ma dél­előtt nyitják meg a Gorka- teremben az országos egyetemi és főiskolai fotó­fesztivált; körülbelül 500 be­érkező felvételre számítanak. A zsűri által legjobbnak mi­nősített 70 képet kiállítják. Az esemény tiszteletére ma este a KISZ pinceklubjában fotósbált rendeznek. Az ünnepélyes eredményhirdetésre holnap, vasárnap délután 2 órakor ke­rül sor. S mindaz csak rá­adás, hogy a kétnapos prog­ram idejére riportfotó-pályá­zatot hirdettek meg, az erre holnap délig beérkező képek­nek a kétnapos esemény moz­zanatait kell megörökíteniük. Az eredményhirdetés előtt egyórás műsort ad a Növi Sad-i egyetem népi tánc-együt­tese a színházteremben. Az oldalt írta és összeállí­totta: Fehér Béla A felvételeket készítette: Koppány György Összefogással a városért M inden várqs életében — legyen az akár kis, akár nagy város — meghatározó szerepet töl­tenek be a különböző üzemek, gyárak, intéz­mények. Nemcsak munkalehetőséget biztosíta­nak a lakosságnak, hanem alakítják a város politikai, gazdasági és kulturális arculatát is. Jelenlétük sok­szor új igényeket is támaszt; ezek rangsorolása, az összvárosi érdekek kiemelése és az elképzelések való­ra váltása a tanács feladata. Ebben a munkában azon­ban nem nélkülözhetjük az üzemek, gyárak intézmé­nyek alkotó részvételét. Erre az összekapcsolódásra az is jellemző, hogy ugyanakkor az ő fejlődésük is nagy­ban összefügg az adott település fejlődésével. Ezért is hasznos az összefogás, az élet minden területén. Ez az együttműködés Gödöllőn nem újdonság. Gyümölcseit ma már az egész lakosság élvezheti. Ha az összefogás számos eredménye közül valamit ki kel­lene emelni, én a gyermekintézmények létesítését em­líteném. A februárban megtartott koordinációs érte­kezleten városunk üzemeinek és intézményeinek gaz­dasági és politikai vezetői megnyugtatóan értékelték, hogy tavaly több társadalmi munkát végeztek a vá­rosért a szocialista brigádok és az ifjúkommunisták, mint korábban. Az intézmények anyagi hozzájárulásá­val százzal több gyermek járhat óvodába, s megkezd­hette a főzést az 1000 személy ellátására alkalmas gyermekélelmezési konyha is. Az Egy üzem — egy iskola mozgalomban elért eredmények komolyan hoz­zájárultak az oktató-nevelő munka feltételeinek javí­tásához. Társadalmi összefogásból született gazdag eredmé­nyeink tartalmukban sokkal többet jelentenek, mint amennyi a pénzértékük. Az üzemek, intézmények szo­cialista brigádjai, dolgozói részt vesznek a tanácsi bi­zottságok munkájában is, és sok helyen segítik a tanácstagokat. A legutóbbi választások óta csaknem 200 üzemi és intézményi dolgozó vesz részt a lakó- és utcabizottsági munkában. A koordinációs értekezlet résztvevői elhatározták, hogy legközelebb a bölcsődei helyeket növelik közö­sen, s hozzájárulnak a nyugdíjasok napközi otthoná­nak megteremtéséhez is. A megállapodások valóra vál­tásához máris hozzákezdtünk. Örvendetes, hogy ifjú­ságunk a korábbinál sokkal többet, 7 ezer társadalmi munkaórát ajánlott fel a város szépítése érdekében. A tanácstagi beszámolókon sok, a helyi gondokat meg­oldani kívánó felajánlás is elhangzott. Éppen a lakos­ság helyi igényeinek mihamarabbi kielégítését szeret­nék elősegíteni a tanácstagi pénzalappal és az üze­mek, intézmények dolgozóinak aktív területi mun­kájával. Az idei koordinációs értekezlet is azt bizonyította — és a tanácstagi beszámolók is ezt igazolták —, hogy sok megoldandó feladatunk van még hátra. Ezeket pe­dig csak — ahogy eddig is — széleskörű társadalmi együttműködéssel tudjuk elvégezni. BENEDEK JÁNOS, a városi tanács elnöke GO DO

Next

/
Thumbnails
Contents