Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-21 / 67. szám
Koszorúzás a tanácsházán A Tanácsköztársaság ki- Isiáltásának évfordulója alkalmából szerdán délután megemlékező ünnepséget tartottak Cegléden. A város politikai és gazdasági vezetői, a város veteránjai és KISZ-fia- taljainak képviselői megkoszorúzták a tanácsháza előcsarnokában a direktóriumi emléktáblát. A koszorúzás után a fiatalok a pártbizottságon a veteránokkal találkoztak. A Kossuth Gimnázium növendékei az iskola épületében megkoszorúzták Braun Soma emléktábláját, a szakmunkás- képző tanulói Kozma Sándor emléktáblájánál, a Mezőgazdasági Technikum" tanulói a volt fiatalkorúak fegyháza épületén elhelyezett emléktábla előtt tisztelegtek. Urbán Pál emléktábláját ma a Talajjavító Vállalat KISZ-esei kosaorúzzák, sírjára az úttörők helyeznek virágot Ünnepséget tartottak Albertirsán Ünnepséget tartbtt Albertirsán a nagyközség művelődési házának színháztermében a forradalmi ifjúsági napok alkalmából a nagyközségi KISZ- csúcsvezetőség és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága. Ünnepi beszédet Zsemlye János, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára mondott. Az ünnepséget követően este a Feltámadott a tenger című magyar filmet mutatták be a közönségnek. Híznak a malacok Az abonyi sertéskombinátban két hónap múlva adják át feldolgozásra az első hízott- sertés-szállítmányt. A Kahib fajtájú hússertéseket egymá- zsás súlyig tartják, nevelik. A tervek szerint ebben az évben 1600-at értékesítenek. GL ÉDl PEST ME6TEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ABONYI KRÓNIKA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CESLE^ARO^feSZSRE XVIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1974. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Korszerűbb oktatás - szigorú felelősségre vonás Az üzemi balesetek megelőzése a mezőgazdaságban A sokféle új gép, vegyszer elterjedése a nagyüzemi mezőgazdaságban, az utóbbi években elterjedt melléküzemek működtetése nagy mértékben növelte az üzemi baleseti veszélyt. A ceglédi járásban is riasztó számok hívják fel a figyelmet a nagyobb óvatosságra, a szabályok szigorú betartására. Erről beszélgettünk Pólya Viktorral, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályának műszaki és munkavédelmi felügyelőjével. A statisztika figyelmeztet A járásban nem csökken a súlyos balesetek száma. Az elmúlt év krónikája 302 esetet tart nyilván. A tizenhét tsz- ben átlagosan havonta 30 baleset történik, s egy-egy ember gyógyulása, munkából való kiesése 8—10 napot vesz igénybe. Ez egy év alatt 7409 munkanapveszteséget jelent. A dolgozó ember egészségének, testi épségének védelme és a gazdasági veszteségek elkerülése egyaránt sürgeti a mielőbbi változtatást. Ezt a célt szolgálja a termelőszövetkezeti vezetők — ezekben a napokban folyó, négy évenként ismétlődő — munkavédelmi és balesetelhárítási vizsgája. Korábban a termelő- szövetkezetekben — a biztonsági megbízottak közreműködésével — konzultációkon készültek fel. A vizsgán a munkavédelem személyi és tárgyi követelményeiről, a mezőgazdasági balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabá- lyokról adnak számot a vezető posztokat betöltők, és ki-ki választ ad a saját szakterületére vonatkozó kérdésre is. A járásból 220, a város négy közös gazdaságából 55 szakembernek kötelező az eredményes vizsgát tanúsító okmány megszerzése. hiszen a rendelet kimondja, hogy enélkül nem tölthetők be bizonyos munkakörök. Legtöbb a melléküzemekben Természetesen fél munkát végeznének, ha csak az irányítókat köteleznék az ismeretek felfrissítésére és kiegészítésére. A tapasztalatok szerint a balesetek nagy részét a dolgozok tájékozatlansága, a laza munkafegyelem, a szabályok megszegése, sokszor rosz- szul végződő durva tréfák okozzák. Ezért fontosak azok a házi vizsgák, amelyeken a hegesztőktől, traktorosoktól, a melléküzemek gépein dolgozóktól a fogatosokig, o tsz-tagság zömének számot kell adnia a balesetvédelmi ismereteiről. (Ez annál inkább fontos, mert az összes baleset 35—40 százaléka a melléküzemekben történik.) A házi vizsgák e hónap végétől május elejéig zajlanak le. A - termelőszövetkezetekben rendszeres felügyeleti munka folyik. A műszaki és munka- védelmi felügyelő, ha hiányosságokat, rendellenességeket tapasztal, leállíthat egy-egy gépet, berendezést, felfüggesztheti valamely üzemrész működését. Főként a műhelyekben, szakosított telepeken fontos az óvórendszabályok szigorú betartása. A mulasztókat, felelősöket 3000 forintig terjedő ■pénzbírsággal lehet büntetni. A tapasztalatok szerint a dolgozók felelőtlenségéből adódik a legtöbb baj. Sokan nem ismerik pontosan az előírásokat. Az oktatás nincs jól megszervezve, formális, éppen ezen a téren sok változtatásra van szükség. A balesetek elleni hatékonyabb védekezés országos gond. Az illetékesek új szövetkezeti munkavédelmi szabályzaton dolgoznak, hiszen a mezőgazdaság arculatának gyors változása, a fejlődés új és új feltételeket szab. Tiszta szándékkal, a tanyavilágról Munkájukra szükség van, fejlődésük fontos Van-e jövője a tanyavilágnak és ha van, milyen lesz az? Cegléden erről tárgyaltok nemrég a Hazafias Népfront járási bizottsága által rendezett tanyakonferencián. A kérdés azóta is állandóan napirenden van, hiszen a járás községeihez népes tanyavilág tartozik . és több község — Csemő, Nyársapát, Mikebada. Danszentmiklós — szinte ta- hyavilágból fejlődött faluközösséggé. A tanyán élők sorsáról a falugyűléseken is állandóan szó van, hiszen életük szorosan összefügg a falvak városok lakóinak életével. A tanyakonferencián igen sokan kértek szót. Városi emberek, falusiak és tanyán élők egyaránt fontosnak tartották, hogy elmondják véleményüket, hangsúlyozzák azt, hogy ha nem is lesz örökélelű a tanyavilág. azért napjai még nincsenek megszámlálva. Sokáig szükség lesz még a tanyarendszerű településekre, az ott élők munkájára — de nem I mindegy az, hogy a tanyavilágban hogyan élnek az emberek, milyen a kapcsolatuk a faluval, a várossal, milyenek az életkörülményeik, igényeik, művelődési lehetőségeik. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet nyugdíjas főmezőgazdásza, Kovács Ferenc maga is tanyán él. Mint mondta, tiszta szándékkal kell a tanyavilág gondja felé fordulni. Lehetőséget kell adni az eredményes munkára, hiszen a lakosság ellátásában a tanya- világ is sokat segít. Ugyanakkor jó, hogy a falu is segíti azokat, akik szeretnének a faluközösségben letelepedni. Balaton Ferencné tanácstag, az abonyi József Attila Tsz dolgozója. Jól ismeri az abonyi tanyavilág gondját. Ö főként az idős nyugdíjasok ügyében kért szót. Mióta a tanyasi postaládarendszert megvalósították. a nyugdíjért, újságokért körülményesen jutnak el az idős tanyasiak. Azt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy idős ember sok él a tanyavilágban. Török Pál albertirsai, Budapesten dolgozó vasutas véleménye az volt: nem meghúzni, hanem törölni kell a falvak és a környező tanyavilág közti határvonalat. A művelődés lehetőségét, a szolgáltatások fontosságát és a tanyasiak ki nem mondott, de meglevő igényét is figyelembe kell venni, ha valóban számítunk rájuk. Boda János csemői párttitkár a kulturálódás igényét, az érdeklődés felkeltését tartotta fontosnak, s ez volt a véleménye még sok hozzászólónak — tsz-tagoknak, tanyáról bejáró, városban dolgozóknak, diákoknak és a városból a tanyavilágba került fiataloknak is. (e. k.) Új szankciók Nyilvánvaló, hogy a jövőben még nagyobb szigorral lépnek fel a mulasztók ellen. A Pest megyei Tanács 42/1973. IX. 28. számú határozata szerint azokon a munkahelyeken, ahol a balesetek száma növekszik, csonkulás vagy haláleset következik be, súlyos erkölcsi és anyagi felelősségre vonást kell alkalmazni. Indokolt esetben a vezetők prémiumának részleges vagy teljes megvonása is szerepelhet a szankciók közt. Az egyértelműen szigorú és következetes hatósági ellenőrzést indokolja, hogy már az idén, alig két és fél hónap alatt, a város és a járás területén összesen két halálos és egy csonkulásos baleset történt. T. T. ATLÉTIKA Szeleczki értékes helyezése Dunakeszin öt megye (Baranya, Somogy, Tolna, Fejér és Pest) részvételével rendezték meg a területi mezei futóbajnokságot. Húsz egyesület 600 versenyzője állt rajthoz. A ceglédiek kis létszámú együttessel indultak, sérülések és Vasutas mezei bajnokságra koncentrálja figyelmét (erre vasárnap Budapesten, a Népligetben kerül sor), amelyen előreláthatóan teljes csapattal indulnak. Főként az 1961-es születésű fiúktól várnak jó eredményt. A területi találOKOLVIVAS Ceglédiek a Tiszántúl bajnokságán Debrecenben 15 egyesület 148 ifjúsági ökölvívójának részvételével rendezték meg a Tiszántúl egyéni bajnokságot. A Ceglédi Vasutast hatan képviselték és valamennyien értékes helyezést szereztek. Az áprilisi, vidéki országos döntőbe jutás jogát négyen harcolták ki. Eredmények: Papírsúlyban 2. Károly Sándor. Az első éves ifjúsági sportoló jól harcolt, két győzelem után jutott a döntőbe, ahol pontozásos vereséget szenvedett. Légsúlyban 2. Ország József. Első két mérkőzését döntő fölénnyel nyerte, a döntőben — vezető pozícióban — megsérült. nem tudta tovább folytatni a küzdelmet, így ő is ezüstérmet szerzett. betegségek többek részvételét kozó színvonalas, jó versenye- megakadályozták. A CVSE a I két hozott. ___________________ Eredmények: 1961-ben született fiúk (csapatban) : 2. CVSE (Motyovszki, Both. Mezei, Kollár). 1958-ban született lányok: 3. Medgyes Júlia. Ifjúsági, 17 éves fiúk: 4. Szeleczki József. Szeleczki a rendkívül erős mezőnyben jól versenyzett. U. L. Harmatsúlyban csak hárman álltak rajthoz. A rendezők úgy döntöttek, hogy körmérkőzést vívnak. A győzelem után Abonyi Szlováktól szenvedett vereséget. Szlovák — két ellenfeléhez hasonlóan — egy győzelemmel és egy vereséggel végzett, a részvevők körbeverték egymást. Nagy váltósúlyban 3. Silye István. Félnehézsúlyban 3. Kircsi Sándor. A két utóbbi ceglédi versenyző az elődöntőben kapott ki. A Vasutas fiataljai közül Károly, Ország és Abonyi nyújtották a legjobb teljesítményt. A CVSE ökölvívói legközelebb március 31-én, vasárnap játszanak, barátságos csapattalálkozón a Kiskunhalas együttesét fogadják. U. U Gazdászbál Évenkénti hagyományos gazdászbálját március 23-án este 8 órai kezdettel a ceglédi Kossuth Étteremben tartja a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete. A részvevőket fővárosi művészek műsora szórakoztatja. Mikor gyógyszer, mikor méreg? — ez lesz a címe annak az ismeretterjesztő előadásnak, amelyet március 22-én, pénteken délután 5 órai kezdettel tartanak Ceglédbercelen, a művelődési házban. Fiatalok véleménye Vita a forradalmiságról A cél: hasznára lenni a társadalomnak A forradalmiságról indított vitasorozat az abonyi KiSZ- alapszervezeteknél a félidejénél tart. Az eddigi tapasztalatok alapján a kezdeményezés hasznosnak bizonyul, segíti a fiatalok történelmi tisztánlátásának kialakítását, az alapvető fogalmak megértését. A napokban két alapszervezetnél rendeztek vitát a forradalmiságról: a Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz abonyi telepén és a Budapesti Egyesült Ruházati Szövetkezet részlegének KlSZ-alap- szervezeténél. Mind a két helyen tartalmas eszmecserét folytattak a résztvevők. A ruházati szövetkezet KISZ-szervezetének minden tagja lány. Többségük helyesen értelmezi és magyarázza a ma forradal- miságát, megfontoltan különbséget tesz például az 1848-as és napjaink forradalmi célkitűzései között. A Vasipari Ktsz-nél egy-két kitérőtől eltekintve a ma for- radalmiságát sokkal erőteljesebben és konkrétabban fogalmazták meg a fiatalok. Mélyrehatóan boncolgatták, hogy ki és mitől lehet igazi forradalmár. Abban különösebb vita nélkül megegyeztek, hogy az 1848-as forradalmiság nem lehet azonos a maival, az akkori forradalmi tett nem ugyanaz, mint napjainkban. Ahhoz, hogy az ember ma forradalmár legyen — hangoztatták többen — nem elég csak jól dolgozni, vagy egyoldalúan képzettnek lenni és elfogadni azt, ami van. A ma forradalmárának folyamatosan és állhatatosan munkálkodni kell a társadalmi haladás érdekében. A ma forradalmára legyen általánosan jól képzett és tudását a társadalom javára hasznosítsa, oktasson, neveljen, támogassa a fejlődés ügyét. A lényeg a folyamatosságon és az állhatatosságon van. Hogy az egyén önmaga eldöntheti e forradalmiságát, vagy sem? Arra vonatkozóan egyértelműen kimondták: nem. Erre csak környezetének, a közösségnek van joga. Az érvek és ellenérveli felsorakoztatása során, mert ilyen is volt, a fiatalok ha nem is teljes részletességgel és a teljesség igényével, meghatározták a mai forradalmi célkitűzéseket. A viták eredményességében nem kis része volt a vitavezető Magyar Lászlónak és Pál Ferencnek. Gy. F. ABONYI KEZDEMENYEZES: Kinizsi Kupa versmondó és sportvetélkedő Pillanatkép a maga súgni versenyről. Dicséretre méltó kezdeményezésnek lehettünk tanúi Abonyban. A Kinizsi Pál Gimnázium helytörténeti szakkörének és KlSZ-hizott- ságának kezdeményezésére, a nagyközség felszabadulásának közelgő, 30. évfordulója tiszteletére Kinizsi Kupa versmondó és sportvetélkedőt rendeztek az iskolában és a községi sportpályán. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján megjelent Borbély Mária, az MSZMP járási bizottságának munkatársa. Jakab Béla, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője, Márky Péter járási népművelési felügyelő, Ifjú Skultéty Sándor járási úttörőtitkár, valamint a község párt- és tanácsi vezetői. A vendégeket, az érdeklődőket. és a versenyzőket Dóka Jánosné, az iskola igazgatója köszöntötte. Mint elmondotta, a versenyeket ezentúl évről évre megrendezik és tervezik, hogy növelik a kategóriák számát Mindkét versenyben a nyertes egy évig őrzi a kupát. véglegesen három egymás utáni, vagv ötszöri sorrend nélküli győzelemmel lehet elnyerni A győztes csapat nevét minden évben rávésik a kupára. Versmondásban hét csapat indult: a József Attila nevelőotthon, az Egyesült Ruházati Szövetkezet, a *Pevdi, az ÁFÉSZ, a Szelei és Gyulai Gaál Miklós általános iskola és a gimnázium. Az egyéni versenyt Budavári Erika gimnazista nyerte, második Lukácsi Zsuzsa, harmadik Prágai Ilona, a Gyulai Gaál iskola növendéke lett. Csapatban első — és ezzel együtt a kupa nyertese — a Gyulai Gaál Miklós iskola, második a gimnázium, a harmadik a Szelei úti iskola lett. A versengést megelőzően tartották a járási szavalóverseny területi elődöntőit is. A verseny első három helyezettje: Varga Klára (Pevdi), Mihály Zsuzsa (gimnázium) és Budavári Erika (gimnázium). A sportversenyeket a gimnázium, a Szelei és Gyulai iskola, a József Attila nevelőotthon és a Mechanikai Művek helyi gyáregységének mintegy kétszáz fiatalja részvételével bonyolították le. A kupát a gimnázium csapata nyerte, második a Szelei úti, harmadik a Gyulai iskola lett. Kép és szöveg: Gyuráki Ferenc
