Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

/ MEGYE I 'ZKírlap 1974. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK KUS2 Ismét Dipoli A CHILEI JUNTA bűneinek kivizsgálására ma nemzetközi bizottság alakul Helsinkiben. Az alakulóülésre az európai biztonsági tanácskozások igé­jéből jól ismert dipoli kon­ferenciaközpontban kerül sor. A bizottság létrehozását finn kezdeményezésre 31 ország neves közéleti személyiségei határozták el. Az alajkulóülést követően három napon át, a stocholmi Vietnam-bizottság munkastí­lusához hasonlóan, dokumen­tumanyagok, filmek, fotók, ve­tített képek, újságcikkek, leve­lek, valamint tanúk meghallga­tásával igyekeznek a nemzet­közi közvélemény figyelmét ráirányítani a chilei junta bű­neire. Külön-külön teszik vizsgálat tárgyává a chilei nép és törvényes kormánya elleni összeesküvést, az alapvető em­beri jogok megsértését, vala­mint a politikai foglyok és menekültek kérdését A NEMZETKÖZI BIZOTT­SÁG helsinki ülésezésének mintegy nyitányaként tartott kedden sajtókonferenciát Pá­rizsban, a Luxenbourg-palotá- ban, a nemzetközi ifjúsági szervezeteknek a közelmúlt­ban Chilében járt küldöttsé­ge, s számolt be a chilei fa­siszta reakció folyamatos bűn- cselekményéiről. Elmondották, hogy jelenleg 30 ezer chilei hazafi sínylődik az ország bör­töneiben. A chilei junta mint­egy 100 koncentrációs tábort létesített. Számadatok egész sorával bizonyították a chilei katonai rezsim hatalomra ju­tásának véres következménye­it: fél év alatt 20 ezer em­bert gyilkoltak meg az or­szágban, és több ezerre tehető azoknak a száma, akik min­den nyom nélkül, tűntek el. 220 ezer'embert bocsátottak el ál­lásából, 80 ezer diákot zártak ki az egyetemekről és főisko­lákról, 200 lelkészt utasítottak ki az országból. AUGUSTO PINOCHET, a chilei katonai junta vezetője legutóbb maga is elismerte: a szeptember 11-i puccs során körülbelül 1600-an vesztették életüket, és a Santiagói átsze­lő Mapocho folyóban talált holttestekről szólva csak így tudott védekezni: „A sebesült szembenállókat, miután bele­haltak sérüléseikbe, a vízbe dobták...” A junta vezetőjé­nek nyilatkozataiból kitűnik az is, hogy erősödik a fasiszta rezsimmel szembeni nyílt el­lenállás. Miként elismerte: olyan emberek, akik kezdet­ben még készek voltak együtt­működni a juntával, megvál­toztatták magatartásukat... De Pinochet, az imperializ­mus bérence ismét félre akar­ja vezetni a világ népeit — mondotta a napokban Carlos Altamirano, a Chilei Szocialis­ta Párt főtitkára. Salvador Al- lende meggyilkolását öngyil­kosságként, a kormányhű Ba- chelet tábornok meggyilkolá­sát szívinfarktus okozta ha­lálként, s sok más ellenálló megölését pedig úgy akarja feltüntetni, mintha menekülés közben lőtték volna őket le. Legutóbb Jósé Tohát, a Chilei Népi Egység kormányának belügyminiszterét gyilkolták meg, azt állítva, hogy öngyil­kosságot követett el. , Vajon mikor fogják közölni Clodomi- ro Almeyda, Anselmo Sule, Bautista Van Showen és Luis Corvalán állítólagos „öngyil­kosságának” hírét? A CHILEI MUNKÁSOSZ­TÁLY pártjai és szervezetei, a súlyos veszteségek ellenére azonban nemcsak léteznek, de folytatják is a harcot a fasiszta junta ellen. A Chilei Kommu­nista Párt az illegalitásban nincs egyedül, együtt harcol a Népi Egység valamennyi pártjával és a néppel... Minden bizonnyal a ma kez­dődő dipoli számonkérés új lendületet és messzemenően bizonyító érv- és tényanyagot szolgáltat a chilei nép küzdel­mét segítő nemzetközi szoli­daritási mozgalomnak is. Alacs B. Tamás A Szovjetuniónak cs az USA-nak egyaránt érdeke egy végleges békerendezés kidolgozása Közel-Keleten JVixan újabb kérdesz-felelek ír-estje Houstonban Nixon elnök kedden este — magyar idő szerint szerdán hajnalban — a texasi Hous­tonban megjelent az amerikai rádió- és tv-társaságok orszá­gos szövetségének évi közgyű­lésén, hogy az elektronikus tömegtájékoztatás tulajdono­saiból és igazgatóiból álló, túl­nyomóan konzervatív közön­ség előtt válaszoljon bel- és külpolitikai kérdésekre. A rádió- és tv-áJlomások élő adásban közvetített, egyórás kérdés-felelet műsor bevezető­jeként Nixon elnök az olaj­embargó feloldása kapcsán bejelentette, hogy a) nem lesz szükség a köte­lező benzinfejadagolás beveze­tésére, . b) feloldja a vasárnapi ben­zinárusítás tilalmát, ej emelik a mezőgazdaság­nak és az iparnak kiutalható üzemanyag-mennyiséget, hogy munkába állíthassák teljes ter­melési kapacitásukat, és d) emelik a benzinkiutalást, hogy csökkenjen a sorbanállás. Megjegyezte azonban, hogy nem várható az üzemanyag- árak csökkenése, hanem to­vábbi drágulásra kell számí­tani. Ezután a szokásos kérdések és a szokásos válaszok követ­keztek. Az első kérdés az el­nököt lemondásra felszólító Buckley konzervatív-republi­kánus szenátor nyilatkozatára vonatkozott Megkérdezték, vajon az a tény, hogy a fel­hívás ezúttal az elnök eddigi legszilárdabb konzervatív tá­mogatóinak köréből hangzott el, a lemondás gondolatát el­utasító álláspontjának felül­vizsgálására bírja-e az elnö­köt. Nixon határozottan leszö­gezte, hogy Buckley szenátor­ral ellentétben, ő azt tekinti „bátorságnak”, ha valaki a he­lyén marad és harcol azért, amit helyesnek tart és „én — hangoztatta Nixon — ezt jo­gom tenni”. A közel-keleti helyzetről szólva az elnök kifejtette: „Az USA Izrael barátja ma­rad, de ugyanakkor arra tö­rekszik, hogy Izrael szomszé­daival is baráti viszonyt ala­kítson ki.” Mint hangoztatta, „Izraelnek is az a hosszú tá­vú érdeke, hogy az USA konstruktív, pozitív szerepet töltsön be a Közel-Keleten, pl. a továbbiakban a szíriai—iz­raeli haderő-szétválasztás kér­désében, ami sokkal nehezebb­nek ígérkezik, mint a kibonta­kozás az egyiptomi—izraeli fronton.” Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „még hosz- szú utat kell megtennünk”. A továbbiakban, utalva a Szovjetunió közel-keleti szere­pét támadó amerikai sajtó- kampányra, Nixon ezeket mondotta: „Nem lehet tartós a béke a Közel-Keleten, ha az USA nem törekszik ennek el­érésére. Ugyanígy nem lehet tartós béke a Közel-Keleten, ha a Szovjetunió ellene van ennek. Az USA és a Szovjet­unió érdekei nem mindig azo­nosak a Közel-Keleten. Brezs- nyev főtitkárral való két ko­Ismerkedés bolygótársainkkal A Canopus vezérelte Mars-rakétákról Pioner—11: az aszteroid öv vándora Moszkva A szovjet Mars automata űrállomások legutóbbi sikeres útjával kapcsolatban a Pravda szerdán beszámolót közöl arról, hogyan készülnek ezek a boly­góközi kutatóberendezések. Az űrhajókat gyártó üzem műhelyeibe csak sterilizált fe­hér köpenyben lehet belépni. Abban a műhelyben, ahol a Mars-űrállomásokat szerelik, olyan pontos műszerek ellen­őrzik az egyes alkatrészeket, amelyek a legapróbb porsze- mecskét is kimutatják. Az űrállomást összeszerelő üzem egyik műhelyében irgal­matlanul üldözik a láthatatlan mikrobákat. Ebben a hermeti­kusan zárt helyiségben szere­lik össze a Mars felszínére le- bocsátandó műszereket. Ezek­nek steril állapotban kell eljut­niuk a Marsra, hogy még vé­letlenül se vigyenek magukkal mikroorganizmusokat a Föld­ről. Ezért a helyiségbe belépő után hermetikusan zárulnak a helyiség zsilipajtói. Miközben a Mars-űrállomá­sok a távoli bolygó felé köze­lednek az űrben, a földi üzem egyik részlegében áll úgyneve­zett technológiai prototípusuk. Ezen szükség esetén mestersé­gesen létrehozzák azokat a különböző helyzeteket, ame­lyek az űrben az űrállomáson keletkezhetnek. Az automata űrállomások agya a számító komplexum, szeme pedig a műszerek adója, amely az emberi érzékszervek által nem érzékelhető jelensé­geket is lereagálja. A Mars-űrállomás a Nap­tól kapja energiáját. Éppen ezért tájoló berendezése kü­lönleges elemeivel állandóan a Napra irányul. A kozmikus térségben vég­rehajtandó út pontos kijelölé­se céljából az űrállomások tá­joló berendezését az Argó csil­lagkép legfényesebb csillagá­ra a Canopus csillagra irányít­ják. Ennek a rendszernek a működését egyetlen, a fénysu­gárba került porszem is meg­zavarhatja. New York A Pioneer—11 amerikai bolygóközi automatikus űrál­lomás, amelyet 1973. áprilisá­nak elején bocsátottak fel a Jupiter irányába, rövidesen végleg áthalad a Mars és a Ju­piter közötti, mintegy 150 mil­lió mérföld hosszúságú veszé­lyes aszteroid övön. Az űrállo­más a Föld és a Jupiter kö­zötti távolság mintegy 70 szá­zalékát tette meg és jelenleg körülbelül 424 millió mérföld­re található Földünktől. Ha­ladási sebessége óránként 31 ezer mérföld (49 ézer kilomé­ter). Az űrállomás repülését irá­nyító földi központ úgy dön­tött, hogy a Pioneer—11-et — miután elhalad a Jupiter kö­zelében — naprendszerünk még távolabb fekvő bolygója, a Satumus felé irányítják. A számítások szerint a bolygó­közi űrállomás 1979 októberé­re éri el a Saturnust. rábbi találkozónkhoz hason­lóan, az év folyamán később sorra kerülő újabb találko­zónk napirendjén is fontos he­lyet kap majd a közel-keleti béke kérdése. Nem fogunk mindenben egyetérteni, de úgy gondolom, hogy a közel-keleti országoknak, a Szovjetuniónak és az USA-nak egyaránt érde­ke egy végleges békerendezés kidolgozása. A Közel-Kelet a világ egyik gyúlékony pont­ja... És ha csak elkerülhető, nem szabad a szuperhatalmak újabb konfrontációját kockáz­tatni ebben a térségben.” Az atlanti viszálykodást ille­tően Nixon lényegében a múlt pénteki kijelentéseit ismételte meg azzal a különbséggel, hogy némiképpen tompította az Európában állomásozó ameri­kai haderő esetleges egyoldalú létszámcsökkentésére utaló célzásait. Hangsúlyozta, hogy ő személy szerint ellenzi az „egyoldalú létszámcsökken­tést”, de megismételte, hogy a nyugat-európai partnerek „együttműködésének” hiányá­ban „bármely amerikai elnök számára nehéz lenne ellenáll­ni az ilyen irányú kongresz- szusi nyomásnak”. Nixon kijelentette, hogy mi­után az USA és a Közös Piac viszonyára vonatkozó nyilat­kozattervezet kérdésében „nem jól haladtak a tárgyalá­sok”, jobbnak véli elhalaszta­ni tervezett brüsszeli látoga­tását Az elnök reményét fe­jezte ki, hogy „rendeződni fog­nak a nézeteltérések”, de — mint ismételten aláhúzta — „a nekik nyújtott amerikai biztonsági pajzsért cserében a legkevesebb, amit elvárha­tunk európai barátainktól, hogy konzultáljanak velünk, és ne lépjenek fel aktívan ve­lünk szemben politikai és gaz­dasági téren”. CSAK RÖVIDEN.. A SZÓFIAI Universiade csarnokban szerda délelőtt megkezdte munkáját a Bol­gár Kommunista Párt orszá­gos értekezlete. A pártértekez­let az 1971 tavaszán tartott tizedik kongresszus óta eltelt három év eredményeit az or­szág társadalmi és gazdasági fejlődésének kérdéseit vizsgál­ja meg. A Központi Bizottság Szovjet helikopter A kínai hatóságok hallgatásba burkolóznak... A szovjet határőrség 24. számú helikoptere március 14-én háromtagú legénység­gel a Belesitől délre lévő kör­zetbe (altáji határterület) in­dult egy súlyos beteg kato­náért, hogy azt sürgősen kór­házba szállítsa. Útközben a helikopter súlyos időjárási vi­szonyok közé került, elvesz­tette tájékozódó képességét, és miután üzemanyagkészlete el­fogyott, kényszerleszállást hajtott végre a Kínai Népköz- társaság területén, a határ kö­zelében. Erről a személyzet rádió útján jelentést tett re­pülőterének. A szovjet fél még aznap tájékoztatta erről a kínai ha­tárőrség képviselőjét, majd március 15-én nyilatkozatot adott át a Kínai Népköztársa­ság moszkvai nagykövetének azzal a kéréssel, hogy tegye­nek intézkedéseket a személy­zet és a helikopter felkutatá­sára és haladéktalan hazajut­tatására. Mind ez ideig azonban a kínai hatóságok nem adtak választ a szovjet fél nyilat­kozatára. Burnuszok a Hotel Imperialban Az amerikaiak nemrég tettek közzé egy statisztikát, amelyből kiderül, milyen vissza­esést jelentett az idegenforgalomban az olaj­válság. A téli síparadicsomok elbocsátották az oktatók zömét és a floridai szállodák szobáinak jelentős hányada üres maradt. Le­hetséges, hogy a bécsi döntés nyomán, né­hány héten belül megtelnek ezek az üres szobák és az autókat nem riasztja az üres benzintank réme. Az osztrák főváros egyik legelőkelőbb szállójában, a Hotel Imperialban az elmúlt napokban annyi volt a burnusz, mint az öl­töny: az arab olajexportáló országok szer­vezetében tömörült kilenc állam küldöttei itt hozták meg döntésüket arról, hogy ismét megindulhatnak az óriás tankhajók az ame­rikai partok felé. A döntés tartalma is, formája is számos következtetésre ad alkalmat. A termelők több­ségének határozata annak a nyugtázását jelenti, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai politika a múlthoz képest legalábbis valamelyest módosult. Ugyanakkor a bécsi konferencia ezt a változást sem végleges­nek, sem kielégítőnek nem tartotta. Ez derült ki abból, hogy a jelenlegi elha­tározás érvénye június 1-ig terjed. Ezen a napon Kairóban össze kell ülniük a részt­vevőknek, hogy döntsenek a további lépé­sekről. Mindebből az következik, hogy az arab államok hatékonynak minősítették az olaj fegyver alkalmazását és — ha szüksé­ges — a jövőben sem kívánnak erről lemon­dani. Az értékelésben Bécsben is megmutat­koztak az arab világon belül húzódó, volta­képpen eddig is jól ismert erővonalak. Egyes szélsőségesen fogalmazott nyugati kommen­tárokkal szemben az az igazság, hogy a vi­lágot nem lephette meg a Bécsben elhang­zott líbiai, szíriai és — részben — algé­riai különvélemény. Szíria magatartását befolyásolja az a komor tény, hogy ezen a fronton nincs ko­moly haladás a csapatszétválasztások ügyé­ben, sőt a Golan-fennsíkon naponta több órán keresztül tüzérségi párbaj zajlik. A bécsi döntésnek nemcsak politikai, hanem — természetesen ettől nehezen elvá­lasztható — gazdasági vonatkozásai is van­nak. Részben azért, mert az ugyancsak bécsi, szélesebb körű, megelőző OPEC-tanács- kozáson is voltak bizonyos súrlódási felü­letek az árkérdésben, részben azért, mert az olajárak valóban kihathatnak a világgazda­ság közelebbi és távolabbi jövőjére. Az OPEC, a olajexportáló országok szer­vezete már korábban érzékeltette ezt a szán­dékát: a jövőben igyekszik megakadályozni, hogy a fejlődés vaskos költségeit a tőkés világ erős államai a nyersanyagtermelők számlájára próbálják fedezni. Az olajminisz­terek bécsi nyilatkozataiból kiderül, hogy a jövő alapja csak egyfajta kölcsönösség le­het. Ha a nyugatiak emelik a maguk termé­keinek árait, nem számíthatnak arra, hogy az olajárak, akárcsak viszonylag is, mozdu­latlanok maradnak. beszámolójárt „A munka tár­sadalmi termelékenységének növeléséért” címmel Todor Zsivkov, a BKP első titkára ismertette. GEORGES MACHAIS, az FKP főtitkára szerdán délben sajtóértekezleten számolt be az FKP Központi Bizottságának kétnapos ülésszakáról, hangsú­lyozva, hogy annak középpont­jában a gazdasági és szociális helyzet megvitatása állt Paul Laurent előterjesztése alapján. A központi bizottság támogatja a balodali pártok kedden elfogadott akcióprog­ramját, amely arra irányul, hogy enyhítse az élesedő gaz­dasági válság következtében a dolgozókra háruló terheket. TRYGVE BRATTELI norvég miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson van a Szovjetunió­ban, szerdán megtekintette a „Szovjetunió gyémántalapja’' kiállítást, majd a népgazda­sági kiállítást. ERNESTO GEISEL, új bra­zil államfő kedd este az első kabinetülésen körvonalazta kormányának kül- és belpoli­tikai programját az elkövet­kezendő öt évre. A 65 éves tá­bornok közölte, hogy Brazília „folytatja a közeledést a la­tin-amerikai kontinens orszá­gai felé”, különös tekintettel a Brazíliát körülvevő „testvéri nemzetekre” és Portugáliára. A WAFA Palesztinái hír- ügynökség információi szerint Izrael nagyszabású csapatösz- szevonásokat hajt végre a Go­lan-fennsíkon levő tűzszünet! vonal mentén, s páncélosokat, valamint harckocsikat vonul­tat fel a frontvonalra, ahol nyolc napja újból és újból fegyveres harcokban robban ki a feszültség. TÖBB MINT KÉTSZÁZ fia­tal portugál tiszt kiáltványban foglalt állást a jelenlegi por­tugál válsággal kapcsolatban. Az ország demokratizálása nélkül nem lehet érdemben megoldani a Portugáliát sújtó nehéz problémákat — hangsú­lyozza a kiáltvány. MA KEZDŐDIK MOSZK­VÁBAN a szovjet—japán gaz­dasági vegyesbizottság soron- lévő ülésszaka. WALTER SCHEEL nyugat­német külügyminiszter szer­dán délután a szövetségi gyű­lésben újabb hűségnyilatkozat­ban biztosította az Egyesült Államokat, hogy az NSZK minden erejével munkálkodik az Atlanti Szövetség megerősí­tésén. Ä faj üldözés ellen mottakat, a fejlődésükben mesterségesen visszatartott nemzeteket, kisebbségi cso­portokat a faji elvakultság. A Szovjetunió és a szo­cialista közösség országai következetes harcot foly­tatnak mindenfajta faji megkülönböztetés ellen. Az ENSZ legutóbbi. XXIX közgyűlésén szovjet javas­latra fogadták el a fajül­dözés bűne elleni küzdelem nemzetközi konvencióját. Nagyon jellemző, hogy Dél-Afrika, Portugália mellett e nemzetközi ok­mány ellen szavazott a közgyűlésen az Egyesült Államok és Anglia is. Hi­szen a faji üldözés legfőbb bajnokával, Dél-Afrikával az Egyesült Államok gaz­dasági kapcsolata szünte­lenül erősödik; az afrikai ország exportja Ameriká­ban 1974-ben az előző évi­hez képest 549 millió dol­lárról 678 millió dollárra nőtt. A faji megkülönböztetés elleni harc elengedhetetlen része mindenfajta demok­ratikus mozgalomnak. A szocialista közösség a leg­határozottabban elítéli a fajüldözés minden fajtá­ját, szolidáris a megkülön­böztetés ellen küzdő mil­liókkal és minden lehető politikai, gazdasági, védelmi támogatást megad azoknak a népeknek, nemzeteknek, fajoknak, kisebbségi cso­portoknak, amelyek egyen­jogúságukért, függetlensé­gükért, felemelkedésükért küzdenek. Március 21-ét az Egye­sült Nemzetek Szervezete a fajüldözés, a faji megkü­lönböztetés elleni küzde­lem napjává nyilvánította. Tizennégy évvel ezelőtt ezen a napon Dél-Afriká- ban a fajgyűlölő kormány rendőrsége rettenetes vér­fürdőt rendezett a faji megkülönböztetés ellen, és legelemibb emberi jogai­kért tüntető fekete bőrű lakosság között. A fajüldözés, a faji meg­különböztetés, mint a na­cionalizmus és a sovinisz­ta gyűlölködés legszélsősé­gesebb megnyilvánulása az emberi nem szégyene. S té­vedés lenne azt gondolni, hogy története a XX. szá­zad 30-as éveivel, a nácik bűntetteivel kezdődik. Az örményirtások, a zsidó­pogromok, az angol gyar­matosítók kegyetlenkedé­sei Indiában, mind-mind a fajüldözés kategóriájába tartoznak. Ma, a faji megkülönböz­tetésről szólva az emberek elsősorban Dél-Afrikára, Rhodesiára és a portugálok gyarmati gonosztetteire gondolnak. De a faji megkü­lönböztetés, a fehérbőrűek magasabbrendűségcnek hirdetése a kapitalista vi­lág legfejlettebb államá­ban, Amerikában négerek millióit, puerto-ricoi be­vándorlókat, az ország ős­lakosságát, az indiánokat is sújtja. Amint még sokfelé a világon üldözi a gyengé­ket, a gazdaságilag elnyo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents