Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
/ PESI ál EC 1974. MÁRCIUS 20., SZERDA k/CÍBlap Körkép a megye mezőgazdaságáról A mérleg és a teendők Beszélgetés Lakatos Tibor megyei tanácselnök-helyettessel Az utóbbi hetekben a megye valamennyi gazdaságában mérlegre tették a tavalyi gazdálkodás eredményeit, kudarcait, és a legtöbb termelőszövetkezetben — miután a zárszámadást megvitatta a tsz legfelsőbb fóruma, a közgyűlés —, túljutottak az újabb tanácskozáson is: jóvá hagyták az idei terveket. Milyen tapasztalatokat hozott 1973, s melyek ez év legfontosabb teendői? A kérdést felölelő mezőgazdasági körkép fölvázolására Lakatos Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét kértük. Kalászosrekord, kapásnövény-ínség • Melyek 1973 gazdálkodásának legjellemzőbb vonásai? — Pest megye gazdaságai újabb sikeres évet zártak. A tsz-ek nettó nyeresége 731 millió forintról 882 millióra emelkedett, a gazdaságok bruttó bevétele meghaladja a 2,6 milliárd forintot, 12 százalékkal nőtt. örvendetes, hogy míg tavaly nyolc tsz-t kellett szanálni veszteséges gazdálkodás miatt, most csupán hármat. A termelőszövetkezeti tagok személyi jövedelme az egy — tízórás — munkanapra jutó 105 forintról 117 forintra emelkedett, az évi átlagkereset 25 292 forint. Javult a munkaszervezés, erősödött a gazdálkodási fegyelem, ám még mindig igen sok gond lassítja a fejlődést. • S a termésátlagok? — A kedvezőtlen időjárás ellenére minden korábbi terméseredménynél magasabb a kalászosok termésátlaga: búzából hektáronként 33,4 mázsa, rozsból 18 mázsa, őszi árpából 31,4 mázsa. • A korábbi aszályos időjárás áthúzódott 1973-ra is, és mind a mai napig nem ért véget, mi hát a rekord magyarázata? — Csupán ennyi: többségükben nagy figyelmet fordítottak az agrotechnikai folyamatok fegyelmezett betartására. Jellemző például, hogy a kapásnövények — kukorica, cukorrépa, burgonya — termésátlaga kivétel nélkül alacsonyabb a korábbinál, ami sajnos nemcsak a kevesebb csapadéknak tudható be, hanem azért alakult így, mert számos gazdaságban — eltérően a gabonatermesztéstől — még nem fordítanak kellő gondot az intenzív fajták termesztésére, a szakszerű és időben történő műtrágyázásra, növényvédelemre. A csapadékszegény időjárás indokolta volna e kultúra folyamatos öntözését, de ezt több helyen csak késve és rendszertelenül végezték el. Egyszerűsödött a vetésszerkezet A megyénk mezőgazdaságában tapasztalható általános törekvésekről szólva Lakatos Tibor elmondta, hogy — hasonlóan az országos helyzetképhez — egyszerűsödött a vetésszerkezet. Hét növény- csoport — gabona, kukorica, cvikorrépa, burgonya, pillangósok, szálastakarmány és zöldség — adja az összvetés- területn.ek csaknem 85 százalékát. A gazdaságok zöme — nagyon helyesen — megelégszik 4—5 jól gépesíthető szántóföldi vagy zöldségnövény termesztésével. Több gazdaságban igyekeztek kihasználni a szakosodás valamennyi előnyét: 1973-ban az összes kukorica 11 százalékát, a cukorrépa 24 százalékát, a paradicsom 2,5 százalékát iparszerű termelési rendszerek keretében termesztették. Felgyorsult a szakosodási folyamat, de az említett rendszerek alkalmazásában megyénk még e tény ellenére is az utolsók között kullog, amit egyebek között az okszerű területi koncentráció elmaradása is előidézett. Mindenesetre biztató, hogy az utóbbi hetekben, alaposan megfontolva a fejlődés lehetőségeit, 30 gazdaság tagjai döntöttek két-három szomszédos tsz, illetve szak- szövetkezet egyesülése mellett. A megyei tanács elnökhelyettese ezután a zöldségtermesztés gondjairól számolt be: — Ezerháromszáz hektárral csökkent megyénkben a burgonya termőterülete és a korábbi 5,2 százalékos ter. jeszkedés után 600 hektárral apadt a zöldségtermő terület. Mivel a zöldségnövények alapvető népélelmezési cikkek, a teirületcsökkentés csak átmenetileg lehetséges. A MÉK integrációja keretében mór az idén gondoskodni kell megyénk lakosságának zökkenőmentes friss zöldségellátá- sáróL Háromezerrel több tehén • És milyen helyzetképet festhetüník a kertészet más ágazatairól: a szőlő- és gyümölcstermesztésről? — Egy év alatt 1500 hektárral csökkent a szőlő, 500 hektárral a gyümölcstermő terület. Szőlőből minden idők legmagasabb termésátlagát szüreteltük, de még így is csak 40 mázsát hektáronként, ami bizony kevés. Gyümölcsbő' nőtt az alma, a meggy, a málna termése, csökkent viszont a cseresznye, az őszi- és a kajszibarack termésátlaga. A tapasztalatok az ágazat rekonst- ruíkcióját — az ültetvények felújítását — sürgetik. Néhány mondatban essék szó az állattenyés2dés tapasztalatairól is: A megye gazdaságaiban nőtt a szarvasmarha-létszám, s hosszú évek óta először tapasztalható mértékben, 3 ezerrel emelkedett a tehénlétszám is. A tejhozam tehenenként 80 literrel lett több, de még mindig igen alacsony a 2600 literes megyei átlag. (Sajnos, ezzel a szinttel is az országos élmezőnyhöz tartozunk.) Mint az elmúlt héten e tárgyban rendezett tanácskozáson is elhangzott, minél előbb dönteni kell gazdaságainkban szakosodásuk irányáról. Megyénket a főváros tejtermelő övezetéül jelölték ki, ami 70 százalékban tejhasznú, 30 százalékban húshasznú állományösszetételt kíván. A húshasznosítású állományt elsősorban a legelővel és olcsó férőhely- lyel rendelkező gazdaságoknak ajánljuk. E témához kapcsolódik a rét- és legelőgazdálkodás kérdése: nem javul számottevő mértékben a rétek és a legelők hozama, noha fejlesztésükre az elmúlt öt évben mintegy 100 millió forint állami támogatást fizettek ki. Szakítani az „eletmű- programmal''! — Emelkedett a megye sertéslétszáma is — folytatja a témát Lakatos Tibor —, várhatóan 1974-ben meghaladja a negyedik ötéves tervben előírtat. Az új telepek üzemeltetése azonban még e téren is sok gonddal jár: nem kifogástalanok még a technológiai rendszerek, és nem népesítették még-jje kellő számú állattal az istállókat, így persze, elmarad a várt nyereség. (Az utóbbi helyzet a szakosított szarvasmarhatelepekre is jellemző.) S egy másik kérdés: a több 10 milliós beruházással elkészített telepek üzemeltetését csakis kvalifikált szakmunkásokra lehet bízni. Jelenleg csupán 23 százalékos a képzett állatgondozók aránya. A juhtenyésztést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az állomány, sajnos, tovább csökken, az anyaállatok nagyobb része elöregedett, még az utánpótlásra nyújtott 500 forintos állami támogatás sem eredményezett gyökeres változást. A jelenlegi kedvező felvásárlási árak pedig az ágazat fejlesztését indokolják. Megfogyatkozott a baromfiállomány is, s ezen szintén változtatni kell. A cél továbbra is a konjunkturális exportigények kielégítése és a kifogástalan hazai ellátás. , • Milyen tapasztalatokat szűrtek le a megyei vezetők a termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátásáról? — 1973-ban a hektáronként felhasznált műtrágya mennyisége átlagosan 168 kg volt, az idén ezt 10 százalékkal tervezik emelni a gazdaságok. A teljes mennyiség szerződésfedezete azonban még hiányzik. A gépberuházások kapcsán megemlítendő, hogy a MÉM intézkedett a hazai gépgyártás feltételeinek megteremtésére és a szocialista gépipar fokozására. A nyugati gépbehozatal csak az előbbiek kiegészítője lehet. • S az építkezések? — Szükséges, hogy a gazdaságokban új istállókat, táj rolókat építsenek, de takarékosabban kell beruházni, alaposan megszervezni az építkezést, s csupán addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. _ Célszerű, ha minden gazdasági vezető tudomásul veszi: szakítani kell az „életműprogrammal”. — Megfelelő intézkedéseket tettünk a termeléshez szükséges hitelállomány előteremtésére. A Magyar Nemzeti Bank megígérte, hogy a beruházásokhoz adott hitel törlesztésének megkezdését nem kívánja a beruházás évében, továbbá, hogy a szakosított telepek feltöltésére középlejáratú hitelt nyújt. Több jut a fejlesztésre • Melyek az 1974-es esztendő legfontosabb feladatai? — Az iparszerű növénytermelési rendszerek elterjesztése; az okszerű, hatékonyabb növénytermesztés érdekében:a területi koncentráció; a gabona és kukorica terméseredménye stabilizálása, a cukorrépa, a burgonya és a zöldségnövények vetésterületének növelése; agrokémiai központok kialakítása; a kukorica- és lu- eernaszárító kapacitás növelése; az öntözési lehetőségek maximális kihasználása; háztáji zöldségtermelés elősegítése. Az iparszerű növénytermelési rendszerek bevezetését alaposan meg kell fontolni minden gazdaságban, alkalmazásuk kellő felkészültséget, magas szintű szervezést kíván. Orvosságként a gazdálkodási betegségek megszüntetésére nem javallható, ilyen esetekben csakis a költségek halmozódását eredményezhetik. A legkiegyensúlyozottabb gazdaságok példája bizonyítja, hogy a gazdálkodás minden fázisát szigorúan tervezni kell. Kívánatos a termelőszövetkezetek nyereségének megfontolt felosztása — jövendőjük érdekében! —, s örvendetes, hogy az idén 40 millió forinttal többet fordítanak fejlesztésre, biztonsági alapra pedig 31 millió forinttal — azaz 32 százalékkal — többet tartalékoltak, mint tavaly. A megye termelőszövetkezetei egyre nagyobb felelősséggel tevékenykednek. így készítették elő az 1974-es év gazdálkodását is, lehetőségeikhez képest részt vállalnak az egyes ágazatok — zöldségtermesztés, szarvasmarha-tenyésztés — fejlesztését célul tűző kormányprogramból. összegezésül elmondhatjuk, hogy gazdálkodásunk gondjai ellenére megyénk élelmiszer-gazdasága teljesítette az 1973-as esztendei célkitűzéseit, s megteremtette a további fejlődés, az idei eredményes gazdálkodás alapját. Apor Zoltán A KISZ megalakulásának évfordulójára Kedden miniszteri kitüntetéseket adtak át a KGM-ben az ágazat vállalatainál kiemelkedő munkát végző fiataloknak. Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszter- helyettes a gépipar kiváló dolgozója kitüntetést 52, a kohászat kiváló dolgozója kitüntetést 5 fiatalnak adta át, 12-en miniszteri elismerő oklevelet kaptak. Százhúszmillió tonna árut szállít idén a MÁV A vasút párt- és szakszervezeti vezetőinek tanácskozó a A Vasutasok Szakszervezetének központi vezetősége és az MSZMP MÁV vezérigazgatósági bizottsága kedden együttes ülésen értékelte a múlt évi munkát és megjelölte a feladatokat. Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója tartott beszámolót, amelyből kitűnt, hogy a vasút 1973-ban szállítási rekordot ért el, 121 millió 850 ezer tonna árut fuvarozott, ami több mint négymillió tonnával haladta meg az előző évi teljesítményt. A személyforgalomban folytatódott a rövid távolságra igyekvők átáramlá- sa a közúti autóbuszjáratokra, de a vasút-korszerűsítés kedvező hatása érezhető abban, hogy a nagy távolságra készülő utasok inkább a vonatot választják. Ezért a gyors- és az expresszvonatok utasainak száma két százalékkal volt nagyobb az előző évinél, s 32 százalékkal többen gondoskodtak előre helyjegyről. Az idei tervek szerint 360 millió utast szállítanak, s 118—122 millió tonna árut juttatnak el a vasutasok a rendeltetési helyre. Ceglédi patriotizmus Számadás a választók előtt Cegléd város belpolitikai életének is ezekben a hetekben kétségtelenül legrangosabb eseményei a tanácstagi beszámolók, amelyek lassan túljutnak félidejükön. A nyolcvankét tanácstag ugyan még csak egy éve kapta mandátuméit, de a testület eddigi, a tavalyi választás óta elvégzett munkájának eredményeit látva elmondhatjuk: nyugodt lelkiismerettel állhatnak megbízóik élé. íróasztaltól távol A városi tanács 1973-ban hatszor ülésezett. A végrehajtó bizottság ugyancsak valamennyi tervezett ülését megtartotta, munkáját tervszerűen végezte s megfelelően irányította és ellenőrizte a tanács szakigazgatási szerveinek tevékenységét, valamint hatékonyan együttműködött a nem tanácsi szervekkel a városban. A tanács vezetői nem ülnek elefántcsonittoronyban, azt lehet mondani, közvetlenül tartják a kapcsolatot a város lakosaival és az üzemek dolgozóival. Több nagyobb vállalatnál tartattak tavaly fogadóórát. így Kürti András tanácselnök a városi kórházban és a KÖZGÉP vállalatnál, helyettese, Bene József, az állami tangazdaságban és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, a vb-titkár, Lakatos József pedig a Május 1. Ruhagyárban és az ÉVIG ceglédi gyáregységében. Ezek az íróasztaltól távoli, kihelyezett fönn d tórák ■••v-'.íí- vül népszerűnek s eredményesnek bizonyultak — a dolgozók által elmondott hasznosítható javaslatokat a város további fejlesztésénél figyelembe veszik. Akárcsak a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentéseket, amelyek megvalósításáról a városi tanács végrehajtó bizottsága négy évre szóló intézkedési tervet készített. Csak az OTP-lakások késnek A tanács bevételi és kiadási költségvetése 1973-ban 114,5 millió forint, a fejlesztési alap bevételi és kiadási előirányzata 86,6 millió forint volt. A pénzgazdálkodás végig tervszerűnek és kiegyensúlyozottnak minősíthető. Csaknem 700 külföldi cég a tavaszi BAlV-n A Budapesti Nemzetközi Vásár központjában lezárultak a külföldi cégek jelentkezései a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra, a beruházási javak bemutatására szakosított első BNV-re. Eszerint 21 országból több mint 300 külföldi cég jelentkezett, amely még jó néhány más oartnert, céget képvisel, így csaknem 700 külföldi kiállító exporttermékeit vonultatják fel a szakosításnak megfelelő csoportosításban, 9 szekcióban. A szocialista és tőkésországok legtöbb kiállítója a közlekedési, a fémmegmunkálási és a műszeripari szekcióban mutatkozik be, s e három kategória kiállításán több külföldi vállalat, cég jelenik meg. mint a további hat szekcióban eg'”"ttvéve. A szocialista országok a KGST megalakulásának jubileumát is ünnepük a tavaszi BNV-n. Ezért a szokásosnál is nagyobb, a teljes kiállítási terület 25 százalékán adnak számot korszerű termékeikkel az együttműködésben, a szocialista integrációban eddig megtett útról. A lakásprogram megvalósítása viszonylag zökkenőmentesen alakult. Elkészült a harmadik tízemeletes ház, amelyben félszáz állami lakiás épült, továbbá a Kölcsey téren mintegy 42 tanácsi értékesíté- sű lakás. Sajnos, azonban OTP-lakást tavaly — a kivitelezés elhúzódása miatt — nem tudtak átadni. Ki- tettek magukért viszont a magánépífckezők — saját erőből a tervezett száz lakás helyett 126 épült fel. Ami az idei lakásépítési terveket illeti: a Kozma úti lakótelepen 165 lakás átadása az építők feladata. A Kölcsey téren további 54 tanácsi értéke- sítésű lakás készül el, s várhatóan 135 OTP-lakást is átadnak a Marx, a Szövetség utcában, illetve a Széchényi úton. Ugyanakkor reális esélye van annak, hogy a magánépítkezők vállalkozó kedve sem marad a tavalyi mögött. A tanács nagy gondot fordít a közművesítésre is a lakosság igényeinek megfelelően: 1973-ban hárommillió forint értékben 7700 méter vízvezeték épült, ezáltal 22 utcában lett jó minőségű vezetékes ivóvíz. Elkezdődött a korszerű városi vízmű építése; kész a gerincvezeték, amelyre eddig két kutait kötöttek be. Tavaly nyár óta az Újvároson fúrt kísérleti kút is segíti a vízellátásit. Az idén a vízmű további részeként megépül két víztároló s további 14 utcába jut el vezetéken az ivóvíz. Régi iskolában óvoda Az útfelújítási programban a városi tanács megépíttette a Hollós és a Felház utca egy részét, gyorsítva ezzel az észak-déli körúti forgalmat — a városközpont kiiktatásával. Ugyancsak elkészült az M—4- es út ceglédi szakasza, amely jócskán lecsökkentette a város átmenő forgalmát. A jelölő- gyűléseken elhangzott kérések meghallgatásra találtak: 19 utca kapott öntött aszfalt járdát. Jövőre elkezdődik a Rákóczi út teljes átépítése s további 19 földes utca leap járdát. A közművesítés kapcsán kell megemlíteni: új, kétezer állomásos Crosbar telefonközpontot kapott az elmúlt év második felében Cegléd, s munkához látott az újvárosi posta- hivatal. « A város egészségügyi és szociális fejlődése kielégítő volt 1973-ban. Befejeződött az új kórház mögött a 174 ágyas elmepavilon és az ötvensze- mélyes nővérszállás építése. A volt szülőotthon húsz magányos öregember napközi otthona lett. A Kozma utca új gyermek- és felnőtt orvosi rendelővel gazdagodott. A társadalmi összefogás eredményeként a Köztársaság utcában százszemélyes óvoda és hatvanszemélyes bölcsőde épül. A kivitelezéshez a város üzemei és intézményei jelentős anyagi és társadalmi munkafelajánlásokat tettek. Javult a művelődésügyi ellátás helyzete is. A Budai úti lakótelepien két újabb tanterem kapcsolódott be az oktatásiba. Így vált lehetővé a régi iskola helyén egy ötven- személyes óvoda kialakítása. S ha már az óvodáknál tartunk: a Gerje-telepen 25 személyes óvoda létesült s ugyanennyivel bővült az Eötvös téri is. Épül a 168 diák befogadására alkalmas kollégium, a beköltözés a jövő tanév kezdetére várható. Birtokba vették tavaly a fiatalok a javarészt saját társadalmi munkájukkal elkészült ifjúsági parkot. Végre vegytisztító szalon Az állami és szövetkezeti kereskedelem 1973-ban 7 60 millió forint értékű áruforgalmat bonyolított le. Üzembe helyezték a korszerű propánbután gázcseretelepet. Az ÉVIG területén új étterem épült, napi ezer adag kapacitással. A kereskedelmi szervek boltjaik korszerűsítésére 2,5 millió forintot fordítottak, különösen az élelmiszerboltok hűtőtere növekedett. A tanács a piactéren a tetőszerkezettel ellátott elárusítóhelyet tovább bővítette. A vásártéren megépült a mérlegház 110 ezer forintos költséggel. A lakosság jobb ellátása érdekében a Marx utcai OTP- lakások földszintjén 700 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház épül, a Szövetség utcában pedig csemegeüzlet. A zártkertek területén a kertbarátok társulata kérésére az ÁFÉSZ vegyes házi boltot nyitott. Az idei feladatok élére kívánkozik az új szolgáltatóház építésének elkezdése az Árpád utcában, amelyben az üvegesek, órások, cipészek, a Faipari Ktsz és a Gelka kap helyet. Az első félévben adják át a vegytisztító szalont, alighanem a város valamennyi polgárának örömére, a Szabadság téren. Az egyre népesebb személygépkocsipark igényeinek kielégítésére 1975-re elkészül az évi 250 ezer üzemóra kapacitású AF IT-autószerviz a Hord ógyár szomszédságában. Ugyanebben a térségben létesül egy új üzemanyagtöltő állomás is. A várospolitikában az ipar is lépést tart a fejlődéssel. Ezt igazolja a Hordógyár új fűrészüzeme — rövidesen elkezdik a hordócsamok építését —, s a kétezer vagonos gabonasiló. A kormányprogramnak megfelelően még ebben az ötéves tervben üzembe lép Cegléden egy 50 ezer literes napi teljesítményű korszerű tejüzem szövetkezeti és vállalati közös beruházásban. A beszámolójában mind a 82 tanácstag meggyőződéssel hangsúlyozta, vagy hangsúlyozhatja majd, hogy a város tavalyi fejlődésében az eredményekben komoly szerepe volt a lakosság által végzett társadalmi munkának, a támogatásnak, vagyis: az egészséges patriotizmusnak. K. P.
