Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
rts* HEGYEI KJCíriap 1974. MÁRCIUS 10., VASÁRNAP fed meg tjei barangoláóok--------------------------------------- i no ---------------------------------10 9. Pilisszentlászló Királjl SZOkdS, vagy feudális államrezon is lehetett a királyi vadászlakok kolostornak való átengedése. Mint múlt heti barangolásainkban említettük: IV. Béla király pálos monostorrá alakított vadászlaka körül formálódott ki a későbbi Pilisszent- kereszt ősmagja. Pilisszentlászló eredete pedig a feltehetően a mai katolikus templom helyén állott Szent László templom létesítéséig vezethető vissza, amely az 1290-ben trónra lépett, férfisarjon utolsó árpádházi király: III. Endre világi vadászlakából adományoztatott egyházi épületté. A XVIII. századi templom szentélyének belsejében, padlószint magasságában, faragott kváderkövek, középkori, a plébániaház udvarán található nyilásbéllet-kő és egy to- jásdad szenteltvíztartó csésze meghatározhatóan XIV. századbéli mesterkezekre utalnak. A korról, amely a királyi vadászlakokról és ékes faragá- sú istenházákról emlékezetes, mást keveset tudunk. Arról, hogy a nép fiai hogyan éltek, otthonaik milyenek voltak, gyermekeiket mivel táplálták, a sokaságában elpusztult királyi-papi épületeknél is kevesebb dokumentum maradt fenn. Határjárások, birtokviták, ítélőszékek, adománylevelek tanúságaiból rajzolódnak ki a föld népének, a kétkezi szegényembereknek keserves köznapjai és elandalító vigasznak szánt ünnepei. Széljárta sátrak, putrik, sárból tapasztott kunyhók rémlenek fel ke- nyéren-kásán tengődő, sűrűn hulló-haló gyermekek, a halálig hajszolt sokaság, amelyen a dús keserveit élosködtek. Sók régi lakoma leírását ismerem, s el tudom képzelni, hány változatos, ínyes fogást hordhatott fel a szolgák hada 1308. november 10-én — oklevélbe foglalt dátum —, amikor a hatalmas főpap, Gentilis bíbor- nok ehelyütt találkozott a felvidék kényurával, trencsáni Csák Mátéval. Ezt el tudom képzelni, de hogy az óvodások mit ebédeltek azon a napon, amikor Pilisszentlászlón jártamban véletlenül közéjük toppantam, azt pontosan tudom. Rántott szeletet ebédeltek — hajdan bécsi szeletnek neveztük — rizskörettel, ez volt a főfogás, a levesnél még nem voltam ott, s mivel a gyerek lassan, passziózva eszik, azt sem láthattam, hogy utána még mit kaptak. Ám a gyermektáplálkozás útja a kenyértől-kásától, szalonnától, később krumplitól a bécsi szeletig, a tejig, az édességig — ifjú koromban egy tojásért cserélt a bojtos néhány szem cukrot —, korántsem évszázados, hanem alig néhány évtizedes. Az 1000 lakosú Pilisszentlászló 57 gyerekét látja el fehérjékben és kalóriában gazdag táplálékkal a napközis óvoda, mintegy 100 általános . iskolás tanul a jól felszerelt, modern tanintézetben. A modern itt nemcsak építési módot, korszerű berendezést jelent, hanem azt is. hogy ennek a jövő-gondozási igénynek feltámadása és kielégítése a mi utolsó ne- gvedszázadhan kialakult és folvton alakuló társadalmunknak eredménye. Folyton alaFelveszünk kezdő és gyakorlott gépésztechnikusokat, adminisztratív munkaerőket, tervstatisztikusokat és piackutatókat sződligeti telephelyünkre. Jelentkezés: a VÁCI AUTÓJAVÍTÓ és FÉMIPARI VALLALAT központjában: Vác, Dózsa György út 53. kuló, fejlődő, továbbigényese- dő. társadalomformálása pi- lisszentlászlói vonatkozásban például úgy is mutatkozik, hogy a közeljövőben az első osztályok’ „átállásának”, vagymény munkával lehetett a hibát kijavítani Itt is az Erdő- gazdaság a fő pa trónus: a művelődési otthon berendezését, felszerelését 50 000 forintos hozzájárulással támogatja és havonta 50 személy fővárosi színházlátogatását teszi lehetővé. Bár a művelődési házFalusi is-koJa, falusi gyerekek 1971-ben Pilisszentlászlón. is a csupa játék óvodás foglalkozásokból az oktatásos iskolás korszakba való átmenetnek megkönnyítésére az első osztályban iskolaotthont rendeznek-vezetnek be. Az iskolaotthonban a tanulás-pi- henés-játék megfelelő ütemben és időbeosztásban váltaná egymást, s pótolná azt a szükségletet, amit a tanulás megtanulásának mesterségéhez az előző nemzedékek családi környezete még alig vagy egyáltalán nem tud nyújtani. A felnőttek köre _ a dolgozó lakosság több mint 60 százaléka a Pilisi Állami Erdő- gazdaság különböző részlegeiben talál munkát A többiek a szomszédos községek, városok üzemeiben dolgoznak, a fővárosban . viszonylag kevesen, annál többen Szentendrén, amellyel Pilisszentlászlót reggel-este sűrűn forduló, jó buszjáratok kötik össze. A pilisszentlászlói lányok, asszonyok leggyakoribb munkahelye az Óbudai Téesz Virágkertészete, a szentendrei Mathiász János Termelőszövetkezet és a pomázi Munka- terápiás Intézet gazdasága. Akad a nőknek mindezeken felül változatos bedolgozási lehetőség is. Ismereteim fogyatékosságára vall: fogalmam sincs róla, készült-e Pest megyében vagy országosan olyan felmérés, amelyből kitűnnék, hogy a falusi lakosság foglalkozási szerkezete hogyan alakult az utóbbi — mondjuk — 15 évben: nemek szerint. Ha készült vagy készülne efféle statisztika, abból megtudhatnék. hogy egyfelől a gazdasági struktúra megváltozása, másfelől a nemek közötti egyenlőség fokozott érvényesítése miként módosítja az egyes munkaterületekre irányuló „természetes kiválasztódást”. Lehet, hogy túlhaladott, lehet, hogy oktalan ötlet. Szerény magam ilyesmiből mégis perspektivikus tanulságokra következtetnék. Fontos dolog ám, hogy adott lehetőségek és körülmények között mi ..akaródzik” leginkább az embernek. Az egyéni gazdálkodás Pi- Hsszentlászlón nem kifizetődő. Az erdő közepén levő község szőlőültetvényeit, főleg zöldségeskertjeit sok vadkár éri — van is emiatt elég vita az Erdőgazdasággal. A perlekedések elkerülésére az Erdő- gazdaság ésszerű ajánlatot tett a vadkár miatt amúgy is parlagon hagyott erdő melletti földsávok tulajdonosainak. Hailandó kibérelni ezeket a területeket, vadtakarmányt termesztene rajta, s így az erdei állatok úgvszólván „elő- étetve”, jelentősen csökkentik a vadkárt. Milyen bonyolult a mindennapi problémák világa is. Tavaly év végén adták rendeltetésének azt a ritkaszép kultúrotthont, amely építésekor megsüllyedt, s csak keGárdos Katalin felvétele nak csak másodállásban levő megbízott igazgatója van, a helyi ifjúság szórakoztatására Budapesten kiképzett beatzenekart alakítottak, egy pilisszentlászlói tanárnő buzgalmából a szlovák lakossággal kevert községben nemzetiségi népi tánckar szerveződött, szlovák énekkaruk pedig szélesebb körű nemzetiségű találkozókon is részt vett. És akik pilisszentkereszti írásom végéről még emlékeznek rá, azoknak megismétlem, akik nem olvasták, azoknak elmondom: hiszek abban, hogy a két szomszédos pilisi községben értékes belső vonzású, fontos érzék-, értelem- és szemléletfejlesztő hatású kulturális életet tudna kibontakoztatni egy közös erőből függetlenített, képzeletben dús, akaratban erős művelődési- ház-vezető. Békés István Szürke, hétköznap délután. A Soroksári úti aluljáró elnyeli, majd kibocsátja magából a hömpölygő emberáradatot. Szűnni nem akaróan özörtlik a tömeg a közvágóhíd HÉV-állomása felé. IIÉV.idill 15 óra 42 perckor indul a ráckevei vonat. Az utánam jövők bepréselnek a kocsi belsejébe. Felhangzik az indítást jelző sípszó. Egy tűt sem lehetne leejteni, pedig Erzsébet- felső állomáson még a Csepel határúti járattal érkezők is felszállnak. Szigetszentmiklós gyártelepnél a Csepel Autógyár dolgozói rohanjál! meg a zöld-sárga vonatot. Ideges fáradtság az arcokon, oxigénszegény a levegő. A kocsi falához fiatal anya támaszkodik, karján tartja két év körüli kisfiát. — Tomika ablakhoz akar ülni — nyöszörgi a kicsi, szeretne kibújni anyja karjaiból. — Meddig utaznak? — Dunaharasztiig. Nem, nem kérek ülőhelyet. Egypár- szor már elutasítottak. Miért nem szálltam fel előbb, ők is fáradtak, vágták oda. A Hazai Fésűsfonóban dolgozom. Hajnali ötkor kelünk. Míg letelik a munkaidő, Tamás a vállalati bölcsődében van. Reggel nincs ekkora zsúfoltság, de ilyenkor délután valósággal szenvedek, mire hazaérünk. Ha későbbi vonattal jönnénk, 20—30 perc veszteséget jelentene — mondja Hanke Józsefné. A Közvágóhídtól hiába indítják hatpercenként a vonatokat, a menetidőt elnyújtja a sebességkorlátozás. Soroksár felső állomás után hatkilométeres szakaszon annyira rossz a pálya, hogy csak 25, illetve 10 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a Diesel- és villanyvonatok. Kői a lakás... Többen lehunyt szemmel, vagy a társuk vállára borulva ülnek, az utazás alatt pótolják az éjszakából elvett órákat. Egy fiatal házaspárral, Láng Ernővel és feleségével váltok néhány szót: — Minden reggel háromkor csörög az óra. Szigetújfaluról járunk be, 3.42-kor indul a busz, fél ötkor már a HÉV-en ülünk, s negyed hatkor blokkolok a gyárban. Aztán várhatok műszakkezdésig. A Ganz- MÁVAG-ban dolgozom, feleségem pedig a Magyar Gyapjúfonóban. — Nincs későbbi vonat? — Sajnos..., pedig fél óra is sokat számítana. Délután háromnegyed ötre érünk haza. Otthon jóformán csak alvásra marad idő, könyvet legfeljebb szombaton vehetek a kezembe. A tévét is ritkán nézzük. Persze legjobb lenne beköltözni Budapestre, de a lakás köt Szi- getújfaluhoz. Lefekszenek a mozdonyok A megkérdezettek között egy Diesel-mozdonyvezetőre, Lampert Sándorra találtam. Éjszaka épp ezen a vonalon teljesített szolgálatot. — Ráckevén lakom, így kétszeresen is saját bőrömön tapasztalhatom a HÉV szépségét, jóságát. Érthető az utazók zúgolódása, mert a bejárók kulturált utaztatásától még nagyon messze vagyunk. Pályakorszerűsítés, járatsűrítés segítene, és jó mozdonyok is kellenének. A mostaniakkal bizony előfordul, hogy öt naponként lefeküsznek. Javításuk meg hónapokba telik, mert a szolnoki MÁV Járműjavító csak hosszú átfutási időre vállalja. Márpedig jó forgalomszervezés nem létezik jó mozdonyok nélkül — magyarázza. Tizenhárom év szolgálati tapasztalatra alapozza véleményét. Március 15: vonalrekonstrukció Mi hát a megoldás, a főváros .környéki települések lakói mikor lehetnek majd elégedettek a hétköznapi, vasárnapi közlekedéssel, a helyenként korlátozott sebességgel haladó vonatok meddig idézik még a XIX. századi lóvasút emlékét? Amikor felkerestem Cziráki János üzemegység-vezetőt a Közvágóhíd régi állomásépüKét családi ház áll egymás mellett Dunakeszin, a Felszabadulás útján. Nővér s fivér lakta nemrég mindkettőt, férjjel, feleséggel, gyerekkel. Fél éve sincs, hogy az egyikből hiányzik a családfő, Dre- dán Mihály. Már nem él. Megölték. A sógora, Sloszárik András szúrta agyon. Gyű'clk'ddés Hosszú évekkel ezelőtt az egyik telek még üres volt. Dredán Mihályék, akik akkor Vácrátóton laktak, megtekintették a területet, és úgy határoztak, áttelepednek Dunakeszire. Házat építenek a Sloszárik Andrásé mellé. Azt beszélik, nem esett rossz szó köztük mindaddig, amíg a ház fel nem épült. Ügy szólván tisztázhatatlan ma már, hogyan fajult odáig a dolog, hogy fivér és nővér, s a családtagok, már-már nem köszönnek egymásnak. Sloszárik állítólag azt várta, hogy a házépítkezéshez nyújtott segítséget sógora is viszonozza. Bármi is volt azonban az indíték, tény, hogy a két család között évről évre romlott a kapcsolat. Körülbelül másfél évvel ezelőtt Sloszárik járdát épített. Dredánék szerint a sógor készakarva úgy töltötte fel a háza előtti területet, hogy a víz az ő telkük felé folyjon. Sokat veszekedtek emiatt is, meg még ki tudja, mi mindenen, amiről így utólag már nem szívesen beszélnek. „A kerítésen csüng a víz" Szeptember 16-a volt, amikor Sloszárik önhatalmúlag és tragikusan pontot tett a Dredánnal való ügye végére. Az 54 éves férfi korán kelt és — vasárnap lévén — elment borért a Kinizsi csárdába. Ivott és később dolgozgatott a porta körül. Déltájban, amikor a járdát locsolta, megérkezett Dredán — s ahogy Sloszárik előadta — kerékpáron úgy suhant el mellette, hogy kis híján fellökte. Sloszárik a kerítésen belülre húzódott és a karalábét kezdte locsolni. Sógorából ekkor kifakadt az indulat és átkiáltott neki: „Szakikém, o kerítést ne locsold!” Minderről özvegy Dredán Mihályné igy beszél a bíróságon: — Főztem. Tizenegy óra után megérkezett a férjem, s mondta: Sloszárik úgy locsolja a karalábéját, hogy a kerítésen csüng a víz. Mondtam, hagyd! A férjemet azonban rendkívül bosszantotta, hogy rozsdásodik a drót. — ... Én azt válaszoltam Dredánnak, amikor rámszólt vallotta Sloszárik —, hogy nem tehetek róla, a szél hordja át a vizet. Aztán láttam, hogy a feleségem sír, hajtogatja, ő ebben idegileg tönkremegy, nem bírja. Nagy indulat ragadott el, szinte magamon kívül voltam. Abbahagytam a locsolást. Kerékpárra pattantam és mentem a lányomhoz. Kértem, sürgősen lépjen közbe, tegyen rendet, mert nem tudom, mit csinálok. Sloszárik aztán végül is egyedül tért haza. Haragja azonban nem lohadt le. Első útja a kamrába vezetett, övébe dugva, az inge alá rejtette a hosszú pengéjű disznóölő kést — Sok disznót leszúrtam már életemben — kiáltotta Sloszárik, miközben a szomszéd ház felé közeledett. Dre- dánék nem zárták be a kapuajtót, már szinte megfeledkeztek a déli szóváltásról. Dre- dánné a verandán ült, a 15 éves fiú a szobában tanult. A nagymama, aki Sloszárikéknál lakik, ijedten átkiáltott a fiának: — Vigyázzatok, a Bandi nagyon mérges... Dredán nem látta, hogy sógora az inge alatt böllérkést rejteget, de védekezésképpen mégis egy fahasábot tartott maga elé. Sloszárik nyakon szúrta. Ez az egy döfés is elegendő volt életének kioltására, de a sógor még vagy ötször megszúrta az erősen vérző férfit. Perbeszédekből Az ügyvéd hangsúlyozta: — A vádlottak padján ezúttal egy becsületben megőszült munkásember, a MÁV dunakeszi járműjavítójának lakatosa ült, aki 54 évig soha nem került szembe a törvénynyel. Az ügyész vádbeszédében azt fejtegette, hogy Pest megyében gyakoriak a hasonló jellegű bűncselekmények. A Pest megyei Bíróság tanácselnöke, dr. Korpássy Gyula kiegészítette a gondolatot: — .. .és a minden indok nélküli késelések, önbíráskodások ... Sloszárik András büntetése — nem jogerősen — tízévi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztés és a közügyektől ugyanennyi időre való eltiltás. Pless Zsuzsa létében, Kassai Béla diszpécserrel és Simon Pál forgalmi szolgálattevővel tárgyalt. A ráckevei vonal vezérkara megnyugtatóan nyilatkozott a pár hét múlva kezdődő pályarekonstrukcióról, a zsúfoltság megszüntetéséről: — A vonal csak Tökölig villamosított, innen Ráckevéig Diesel-vontatással közlekednek a szerelvények. Ez a vegyes jelleg nehezíti munkánkat. Korszerű szervezéssel, távvezérléssel bonyolítjuk a forgalmat. A 40,5 kilométeres sínpályát csaknem teljesen felújítottuk az utóbbi évtizedben. Sajnos, Pesterzsébet-felső és Dunaharaszti között már öreg a pálya, annyira elhasználódott, hogy háromkilométeres szakaszon mindkét vágányon csak lassú menetben járhatnak a vonatok. Március 15- én itt is megkezdődik a vonal korszerűsítése. Ez idő alatt épül meg a Pesterzsébet-felsői gyalogos aluljáró, és az Ócsai úti felüljáró. Két évig is eltart a rekonstrukció — újságolja az üzemegységvezető. A dicspécsertől és a forgalmi szolgálatvezetőtől pedig a következőket tudtam meg: — Zavartalan közlekedést szeretnénk biztosítani az átépítés alatt. Naponta 256 vonat járja a vonalat. A legutóbbi felmérés szerint 99—100 ezer embert szállítunk a nap 24 órájában. Felkészültünk a nyári forgalom növekedésére, a hét végi, vasárnapi szabad idő hullámokra: április 1-től a ráckevei törzsvonatokait is maximális kocsiszámmal indítjuk. Szombaton és vasárnap mentesítőket állítunk be Taksonyig, Ráckevéig pedig egy gyors és egy mentesítő vonattal több jár majd. Kisebb forgalmú? Nemrég a Budapesti Közle- dési Vállalat kiadásában kezembe került egy reprezentatív könyv „A 100 éves Budapest tömegközlekedésének története”, melyben így jellemezték a ráckevei HÉV-et: „A vonal kisebb forgalmú..Lehetséges, hogy ma is ezt tartják BKV-berkekben? Bár ettől függetlenül a főváros környékének éppen olyan egyenrangú gyorsvasútja kell hogy legyen a ráckevei, mint a szentendrei, vagy a gödöllői. „Kisebb forgalmú...” naponta éppen annyi ember utazik itt is. mintha egy dunántúli nagyváros egész lakossága vonatra szállna! Horváth Anita A DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT TECHNOLÓGUSI MUNKAKÖRBE 5 éves gyakorlottal rendelkező ÁLTALÁNOS MÉRNÖKÖT KERES Felvételre jelentkezni és érdeklődni lehet: a Dunai Kőolajipari Vállalat személyzeti és oktatási önálló osztályán. 2443 Százhalombatta 3. Pf. 1. 4 i A Kísért a lóvasút emléke A zöld-sárga vonaton Szóváltás a kerítésnél Kés az ing alatt Rokonháború
