Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

1974. MÁRCIUS 10., VASÁRNAP

UCC

MífCúHup

Pályázati felhívási

Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1974/75. évi tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—le- ninizmus esti egyetem következő tagozataira:

1. Háromeves általános tagozat

2. Szakosító tagozatok

3. Speciális továbbképző tagozatok.

hároméves Altalanos tagozat:

középszintű politikai képzést nyújt a marxizmus mindhárom ágából.

A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történetet tanulnak. Félévenként vizsgáznak. Az egyetem befejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1088/1957 (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban továbbtanulókat (egyetem, főiskola, aspirantúra — kivéve a társadalomtudományi szakokat —) a marxizmus—leninizmus vizsgák alóL

A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei Oktatási Igazgatóságon (Budapest, XIV., Amerikai út 96. irányítószám: 1145), továbbá valamennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek.

SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK:

Felsőszintű politikai és elméleti továbbképzést nyújtanak a következő szabadon választható szakokon :

— filozófia

— politikai gazdaságtan (kapitalizmus—szocializmus)

— magyar munkásmozgalom története

— nemzetközi munkásmozgalom története.

Jelentkezés feltételei: marxizmus—leninizmus esti egyetemi (általános íagozat), 1 éves pártis- kolai végzettségnek megfelelő tudósszint. A tanulmányi idő 2 év.

A szakosító tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után államvizsgát tehetnek. A sikeres államvizsga feljogosít kiegészítő szakon a marxizmus további két ágának 1—1 éves tanulmányozása után ezekből is államvizsga letételére.

Ebben az esetben a tanulmányi idő 4 év, és a 17/1963. VII. 2. sz. kormányrendelet értelmében főiskolai végzettséget bizonyító oklevelet kapnak.

A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságán működnek.

SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ TAGOZATOK:

A speciális továbbképző tanfolyamok az esti egyetem általános tagozatát (vagy 1 éves pártiskolát) végzettek — vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkezők számára nyújtanak továbbképzést a marxizmus—leninizmus egy-egy speciális ágából. A következő speciális továbbképző tanfolyamok indulnak:

— Szociológia

— Marxista etika

— Valláskritika

— Szocialista gazdaságpolitika és gazdaságirányítás

— Szocialista világgazdaság

— Munka- és üzemszervezés

— Mai antikommunista elméletek bírálata

— Nemzetközi kommunista mozgalom kérdései.

A tanulmányi idő 1 év. A hallgatók év végén vizsgát tehetnek, és akkor a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak.

Az előadásokat a megyei Oktatási Igazgatóságon tartjuk. A foglalkozásokat amennyiben egy-égy járásból-városból legalább 15 résztvevő van, kihelyezetten a járási székhelyen tartjuk.

ALTALANOS TUDNIVALÓK:

— A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. Az általános tagozatra jelentkezőknél a marxizmus— leninizmus esti középiskola, szakosítókra jelentkezőknél az esti egyetem megfelelő szakának tananyaga képezi a felvételi vizsga tárgyát.

— Felvételt nyer, aki a felvételi vizsgán megfelel, egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem jelentkezett, tanulást engedélyező orvosi igazolással rendelkezik.

— A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart.

— Az általános és szakosítótagozaton hetenként, a speciális továbbképző tagozatokon kéthetenként meghatározott napon és időben előadás vagy osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező.

— A tandíj egy tanévre:

általános tagozaton 170 Ft

szakosítón 250 Ft

speciális továbbképzőn 170 FT

— Az általános és szakosítótagozatra felvett hallgatót a Munkaügyi Miniszter 15/1967. (XI. 18.) MüM sz. rendeletének 13 §-a alapján (megjelent: Magyar Közlöny, 1967. nov. 18-i számában) tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A szakosítótagozaton a három államvizsgára való felkészüléshez még 21 nap szabadság jár (államvizsgánként 7—7 nap).

— A jelentkezés valamennyi tagozatra a járási-városi pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályain beszerezhető jelentkezési lapokon történik.

A jelentkezéssel, tanulással kapcsolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni.

— A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, a munkahely szerint illetékes járási-városi Dártbizott- sá»?ra kell beküldeni 1974. április 15-ig.

— A felvételi vizsgák május végén lesznek. Pontos időpontról a jelentkezők értesítést kapnak.

— Az esti egyetem valamennyi tanfolyamára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket.

Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága

GALGA VÖLGYÉN

Erdei utakon

Vadjaink nyomában

— Megszámlál tatott és kellő népességűnek találtatott — mondta komolytalan ünnepélyességgel a megyei fővadász, midőn nagyot nyújtózva fölállt temérdek papír alatt roskadozó asztala mögül. E kijelentéstől számíthatjuk, hogy

befejeződött a börzsönyi hadművelet, az erdők, mezők vadjainak számbavétele.

Amikor a készülő eseményről hallottam, megtudván, hogy először rendeznek ilyet a vadásztársaságok, elhatároztam: odaikíváncsiskodok.

Hegycsúcs fölött helikopter

Megakadnak a betonelemek 3-as és a túrái út elágazásánál, Bag határában. Az idén itt kezdik el építeni a nyolc község által alakított GalgavöLgyi Víz- és Csatornamű Társulat vízmüvét.

Ékes János felvétele

Üj rendelet készül a szak- orvosképzésről. A készülő jogszabály, minden tekintetben igazodik az új követelményekhez. Az elképzelések szerint csökkentik az alapszakmák körét.

A jövőben csak azok a szakágak számítanak alapszakmának, amelyek viszonylag önálló ismeretanyagra épülnek és más szakterületeken nem sajátíthatók el. A rendelettervezet — a belgyógyászattól és a sebészettől az igazságügyi orvostanig — 18 ilyen alapszakmát különböztet meg. Ezekre a szakmákra épül az orvosszakképzés második lépcsőfoka, amely a speciális szakterületek ismeretanyagainak teljes és alapos elsajátítását írja elő. A sebészek például — kétévi speciális intézetben eltöltött gyakorlat után — ennek alapján szerezhetik meg a baleseti sebész, ideg-, mellkas- és gyer1 meksebészi, stb. szakképesítést. Az elképzelések szerint a szakiképesítések megszerzéséhez a szakorvosjelölteknek — a korábbitól eltérően — a kötelezően előírt gyakorlati időből legalább hat hónapot kell majd eltölte- niük a járóbeteg-ellátás- ban.

Ennek felét körzeti, másik felét szakrendelőben. A szakvizsgákon pedig az országos szakorvosképesítő vizsgabizottság által meghatározott elméleti és gyakorlati tananyagból kell vizsgát tenniük.

A rendelettervezetet az elkövetkező hónapokban széleskörű vitára bocsátják, s az országos vita során összegyűlt tapasztalatok alapján a szak- orvosképzést szabályozó új rendelet előreláthatólag a jövő év első felében ölt végleges formát.

Nyúlós, szürke nap volt, permetezett az eső. Az arcokon beletörődő elszántság. A vadászmester, Nemes Aurél, eligazítja a népet, ki honnan indul, mely terepszakaszt fésüli át, s .kiosztja a számlálólapokat. Ezzel indulhatunk sarat dagasztani, rőt és fekete bundák villanását lesni a sűrűben. Többen ugyanekkor, amikor mi Letkésröl útrakeltünk, rugaszkodnak neki az erdőben kijelölt támaszpontokról, környező falvakból. Részben a Honvéd Zrínyi Vadásztársaság tagjai, részben fogadott hajtők. Szerencsénk van, nekünk terepjáró jut, a GAZ időnként tengelyig siily- lyed a sárban, de csúszkálva, bőgve, füstölve megmássza az irgalmatlanul kanyargó utat. Ki tudja, mi része van ebben a fegyvertényben a konstrukciónak s mi a négy évtizedes rutinnal vezető Horváth Józsefnek, Nagygallán megállunk, tágas tisztás közepén a vadászház, falunk valamit, pár kortyot rá, indulás tovább. Átvergődünk a rönkhordó szekerek mélyítette erdei úton a tölgyesben. Elmarad mögöttünk Feketehegy, Vörös- haraszt, Koppányhegy, füves hegyoldalban telepszünk le. Idejönnek majd a többiek is, úgy beszéltük meg. Az egyik társunk — a munkásőrségtől jött — nyakában a rádió adóvevő, most megreccsen, a húszast keresik, tehát nem minket, mi a 30-as állomás vagyunk. A szemközti csúcs felett zajos szitakötő, sárga helikopter jelenik meg. A rádiós üdvözli.

Varga József, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Pest megyei intézőbizottságának titkára pár nappal később elmondja, hogy a helikopter fedélzetén valamennyien erdőjáró, a Börzsönyt ismerő emberek voltak, mégis minduntalan eltévedtek, annyi e tájékon a cukorsüveg formájú kúp. Mint a kezdő táncos, aki csak i a kályhától tud elindulni, ők mindig a Nagyhideghegy fölé húztak vissza.

Célhoz érlek a járőrök

No, de térjünk vissza tisztásunkra, amelyen hosszú szálú,

nos időben öt helyen építkeztek, ha az erőket koncentrálták volna, Gödöllőnek ma már korszerű városközpontja lenne... Az építészek olyan munkakapcsolatra vágynak, hogy a vezetők azt mondják meg, mit kell megoldani, s ne azt, hogyan.

— A szakembereknek na- gyón messze előre keLl néz» miük: milyen igényeket kell kielégíteni és miből?

— A műszakiak felelőssége nagy, s nem mondanék igazat, ha elhallgatnám: időn-- ként a tervezők is melléfognak. Sok a keresgélés a mi szakmánkban, főként azért, mert nehezen határozható meg a jövő lakásigénye. Sokféle forma közül kellene okosan válogatnunk. Szerintem kétféle igény erősödik: az ember a lakásba visszavonulni akar, elzárkózni, „burokba” kerülni, ugyanakkor a lakásból kilépve, szívesen mozog olyan társadalmi környezetben, amely számára kedvező. E kettősség között vergődik az építészet. Talán a jövőben egy olyan jellegű lakásforma alakul ki, amelyben az elszepa- rálódást megoldják, de a koncentráltsággal járó zavaró körülményeket ki tudják küszöbölni. Ezek viszont elég drága műszaki módszereket követelnek.

— Vajon az elzárkózást biztosító lakás nem fosztja-e meg az embereket közösségi ambícióiktól?

— Minél inkább el tud különülni az ember otthonában, annál nagyobb a vágya a közösség iránt. Minél inkább biztosítjuk a nyugalmát, annál inkább szeretne városban, közösségben mozogni.

— A nyugalom és a közösségi lét feltételeit a városban vagy a faluban találja majd meg inkább a holnap embere?

— Ma úgy látszik, hogy a kertes családi ház iránt a legnagyobb az érdeklődés, ez azonban a jövőben meg fog változni. Nem a telek lesz a lényeg, hanem a mozgási lehetőség. Harminc szilvafa helyett többet ér majd, ha kényelmesen ki tud ülni a család a kertbe. A jövő a koncentrált családi ház építéséé, amelyek gazdaságosan kialakíthatók. s belső udvarai lehetővé teszik a kulturált ki- kapcsolódást, sportolást.

— A város hogyan tudja fel« venni a v ersenyt a kertes, csendes kis településekkel?

— A jobb közlekedés oldhatja fel az ellentmondást, ha a városból is könnyen, gyorsan elérhető a táj, a természet. És tisztább városszerkezetet keli kialakítanunk, olyanokat, amelyekben nem keveredik a lakóház, az intézmény, a gyár. A modem városoknak több zöldterületet kell kapniuk. Mostanában azon is gondolkodunk, hogy fórumszerű, boltokkal, szórakozóhelyekkel jól ellátott központokat ala. kítsunk ki, ahol az embere!» „ember mivoltukban” mozog, nak emberek között.

téltől sápadt fű kínál pihenőt. A rádión kásás, recsegő hangok szólnak, sorba jelentkeznek a mi járőreink, néha ugyan szarvasünő helyett üriit jeleznek — ami tudvalévőén heréit birka — dehát a rádiósnak a készülékhez kell érteni.

Befut az első járőr, Turján Jani bácsi az unokájával, az öreg régebben vadőr volt most nyugdíjas, tagja a társaságnak, Nagybörzsönyből indult. Átadja a számlálólapot, komótosan helyet foglal, ebé- dezni kezd.

Délután a rádióközpont bejelenti, hogy kikapcsol, eszerint mindenütt célhoz értek a járőrök. A mi vadásztársaságunk emberei 12 600 holdat fésültek át Szobtól, Mária- nosztrától, Nagybörzsönytől, Nagyirtás-pusztától és* az Ipoly menti falvaktól a Gal- láig. Belutnak mind a Farkasvölgy, a Hosszúbérc, a Fekete-erdő, a Solymoshegy, a Nagyvölgy, a Sákolacsúcs, a Baglyas-erdő felől. A vadász- mester csak másnap mondja, hogy miből mennyit számoltak — szarvasbikát például 77-et — s, hogy 14 járőrünk felmérése alapján úgy tűnik: a legtöbb muflon a Feketehegyen és környékén akad, szarvasokból pedig Tölgyesen, Hoboltlyuk vidékén, a Bányapatak és a Bizmeteg térségében.

Hogyan sikerült ?

Néhány nap múlva, amikor a megyei fővadász és a vadászati felügyelő felhív, hogy megvan az eredmény, ami szerint a Börzsönyben mintegy ezernyi szarvas él, 500 őz, 400 vaddisznó s cirka 150 muflon, fel’ is keresem őket, hogy meghányjuk-vessük valóban miként is sikerült megszámolni az erdő vadjait. A vadászok ismerik a területet, mondják, a vad járását is, tudják merre kell keresni, tudják, hogy télen inkább a déli részekbe húzódnak, meg sok mindent. Node, hogyan lehet, hogy ugyanazt a vadat nem számolják meg kétszer? Az meglehet, hogy kétszer is följegyezték, sőt, háromszor- n égy szer a helikopter fedélzetéről is. A vadszámláló biztosok azonban fölírták egy- egy vadcsoport számát, vonulási irányát is. Ezek — ki tudja miért? — soha nem szakadnak szét. Egy szarvasrudli száma tehát nem változik, s különös ismertetőjeleikről egyébként is azonosíthatók, mondjuk, egyiket egy kajla fülű öreg tehén vezeti.

Persze nem volt könnyű a hadművelet eme második szakasza midőn a 350 vadász a másfélszáz napi béres hajtó papírra rótt sorait, s a helikopteresek észleléseit kellett egybevetni.

Bulla, ólompecséttel

Most tehát „megszámlálta- tott”, mint a megyei fővadász mondta, a Börzsöny vadja. Aztán mi változott ettől? — kérdi most az olvasó, aki tudja, hogy a becslések alapján valaminómű statisztika eddig is rendelkezésünkre állt, de fel nem foghatja, minek kéne pontosabban is nyilFelvcielre keresünk

géplakatosokot,

szerkezetlakatosokat

hegesztőket.

férfi es női

segédmunkásokat,

továbbá

anyaggazdálkodót, anyagkönyvelőt, raktárost Jelentkezés: a VIZEP Központi Gépjavító Özemében Vecsés. Dózsa György út

vántartani érdéin,k lakóit. Hát erre válaszoljon ismét a szakember, ez esetben Balázs István megyei erdészeti és vadászati felügyelő!

— Sok a panasz a vadra. A szarvas, a vaddisznó rájár a gabonára, répára, kukoricára, krumplira. Igaz, ami igaz, az erdészeink is sokat morogna« a vad kártétele miatt, hiszen a szarvas lecsipkedi a fiatal fák friss hajtását, lehántjS a kérgét, de ha ésszerűen telepítik az erdőt: hogy jó ízű cserje, például som, kökény, galagonya, szeder, vadkörte, vadalma, boróka jusson az erdőlakóknak, hát mindjárt kévésébe a vadkártétel. Valamiképpen összhangot kell találni az erdészet és a vadgazdaság között, hiszen a vad is érték, egy 12 kilogrammos szarvasagancs például — ma ilyen egyelőre a Börzsönyben nincs — több mint 180 ezer forintba kerül, efölött grammonkén 51 forintot kell fizetni érte. Többet, mintha aranyból lenne Egy szép őzbak kilövésének ára 50 ezer, egy vadkané 30 ezer forint. S fizet a külföldi vadász az elszalasztott zsákmányért is, egy elhibázott őzbakért például 3 ezer forintot. Hogy a vad által okozott pusztításnak elejét vegyük, s egyben eleget tegyünk a tervszerű szelekció követelményeinek is — régebben ezt a medve, farkas végezte —, arra a létszámra kell apasztanunk az állományt, amely szakmai meghatározással, megfelel az erdő vadeltartó képességének.

Ezt az eltartóképességet maguk a vadászok is igyekeznek fokozni, ezért helyeznek el vadetetőket az erdőn. A Honvéd Zrínyi Vadásztársaság hivatásos vadőre, Kempf Vilmos mutatta a szarvas- és a muflonetetőt, amelyben a friss széna mellett Sülysápról vásárolt lucemaőrlemény-tá- pot is talál a téli ínségben táplálékot kereső erdei jószág. (Jegyezzük meg, hogy a tervszerű vadgazdálkodás, vadvédelem nem mai keletű dolog: 1157-ben már ólompecsétes királyi bulla intézkedik arról, hogy a szarvasoknak sózót helyezzenek el az erdőben.)

Sokat kilőttek

— Mindebből talán kitűnik, hogy a vadszámlálás indítéka: megbizonyosodni arról, képes-e eltartani az erdő a vadat, nem szaporodott-e el az fölös számban.

S a tapasztalat?

— A börzsönyi 10 vadász- társaság tavaly lényegesen — mintegy 25 százalékkal — több vadat lőtt ki, mint az előző években. Az eredmény: nem túlzott a vadbőség a Dunakanyar hegyeiben, s az immár pontos vadstatisztika alapján a 10 éves erdészeti üzemtervekkel összhangban kidolgozhatjuk a vadgazdálkodás, erdészek, mezőgazdászok, vadászok számára egyaránt méltányos tervét is.

Apor Zoltán

A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyá regysége

íelvesz:

hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat.

Jelentkezés:

Cegléd,

Külső Kátai út.

k

Korszerűsítik a szakorvosképzést

kus módja a víkendházláz. Véleményem szerint ez országosan elhibázott. A víkendhá- zas területek képtelenek megoldani azt a feladatot, amelyekre hivatottak; újratermelni az emberi erőt. A sufnik, kalyibák inkább a városszéli slumöt termelik újjá, amelyeket pedig évtizedes munkával szüntettünk meg. Mindenképpen kulturáltabb formáit kellett volna megtalálni az üdülőtelepeknek, jobban segíteni az építést, hiszen köztudott, hogy a magánerőből épülő házacskák igen vegyes minőségűek; nincs magas civilizációs fokuk. Remélem, ez a láz csökken, megunják az emberek, hogy mindig ugyanoda menjenek, ugyanazt a két bódét lássák, megszüntetik saját röghöz kötésüket. Töltse el a család úgy a szabad idejét, hogy új tájat, új üdülési módot ismerjen meg.

— Milyennek képzel ei egy kisvárost kétezerben?

— Kétezerben — ha fantá- ziálok — mindenki olyan lakáshoz jut, amilyenre igénye van. A lakóterületek egészséges környezetben alakulnak ki, jó szolgáltató és ellátó hálózattal. A kisvárosokban kulturált városközpontot építenek. E települések bekapcsolódnak az országos úthálózatba, és így megszűnik a viszolygás a kisvárosokba költözéstől. Vonzásuk megnő a községek ellenében, nem lesz egyedüli vonzásközpont Budapest. Ilyen fejlődést várok én kétezerre. Fóti Péter

— Az építészek a civilizációs fejlődés kereteit adják meg. Viszont nem mindegy, hogyan élnek az emberek e kereteit között.

— A szabad idő gazdag fel- használásának segítése sok feladatot ad az építészeknek: teremtsék meg a testedzés, a szórakozás, a kulturálódás színtereit, a felszabadító szolgáltatások helyszíneit. Az építész csak kereteket adhat, nem vállalkozhat tartalommal való megtöltésükre: az egyik ember a sarki fűszereshez is autóval megy, hogy még csak véletlenül se mozogjon, a másik azért siet kocsijával az erdőbe, hogy több ideje jusson sétára, kirándulásra. Élni kell a lehetőségekkel.

— A ma szükségletei és lehetőségei meghatározóak, az építésznek mégis a Jövő Igényeihez kell igazodnia. Hogyan?

— Akarásunk: úgy építsünk ma, hogy később épületbővítés nélkül a mai megoldásokat tovább lehessen fejleszteni. Az igények későbbi megvalósításának lehetőségeit már ma meg tudjuk teremteni. Például az iskolát úgy tervezem, hogy kihagyom az uszoda helyét. Nagyon sok későbbi szükséglet elé lehet menni, s ehhez a műszaki szakembereknek lehetőséget kell adni, még a mai gazdaságosság némi háttérbe szorításával is.

•— A >elen gondja; az építészek is aktívan kiveszik részü- ket a táj rongálást) ói. Miért?

— A tájrongálás mai tipi-