Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

2 "‘"kMívíop 1974. FEBRUÁR 9., SZOMBAT f[£]kusz Diego Garcia Az Indiai-óceán térségének országaiban nagy nyugtalansá­got keltettek azok a sajtóköz­lemények, amelyek szerint az angol és az amerikai katonai hatóságok megállapodtak ab­ban, hogy haditengerészeti és légi támaszpontot létesítenek a Diego Garcia szigeten. Mint a londoni Daily Mail közölte: az Indiai-óceánnak ez. a kis szi­gete támaszpont lesz az ameri­kai torpedórombolók és a po­láris atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárók számára. A lap szerint az Egyesült Álla­mok nagy katonai repülőterét is akar létesíteni a szigeten — írta Szergej Bulance, a TASZSZ hírmagyarázója. AZ INDIAI-ÓCEÁN me­dencéjében lévő országok kor­mányai és népei úgy véle­kedőnek, hogy ezek a tervek közvetlenül veszélyeztetik a térség békéjét és biztonságát. Indonézia kormánya kifej­tette nyugtalanságát az ame­rikai haditengerészeti jelen­lét fokozódása kapcsán. Szá­mos afrikai ország, köztük Tanzánia ugyancsak elítélte ezt a tervet. India és Sri Lan­ka kormánya következetesen állást foglal Diego Garcia-szi- get amerikai katonai támasz­ponttá változtatásának tervei ellen. Indiában a tömegszer­vezetek kezdeményezésére február 10-én a tiltakozás je­gyében megrendezik „az In­diai-óceán napját”. A PENTAGONNAK az a döntése, hogy hatalmas kato­nai támaszpontot teremt Die­go Garcia-szigeten, ellent­mond az idők szellemének. A Szovjetunió és a szocialista közösséghez tartozó más or­szágok erőfeszítéseinek ered­ményeképpen a nemzetközi feszültség enyhülésének folya­mata erősödik, különböző nemzetközi fórumokon kere­sik a tartós és szilárd béké­hez vezető utakat. Az érzékel­hető pozitív változások viszo­nyai között az enyhüléssel szembeszegülő amerikai kö­rök különböző kifogásokkal próbálják igazolni katonai ter­veiket és ismét előránoigálják a „szovjet veszély” elcsépelt mítoszát, amelyet a Szuezi- csatornán való hajózás lehet­séges felújításával kapcsola­tos „indokaikkal” körítenek. A KÜLÖNBÖZŐ FAJTA KOHOLMÁNYOK arra szol­gálnak, ho, v elvonják a világ közvéleménye, mindenekelőtt pedig az Indiai-óceán meden­céjében élő népek figyelmét arról a reális veszélyről, ame­lyet a béke ügyére nézve je­lentenek a Diego Garcia-szá- get amerikai katonai támasz­ponttá változtatásának ter­vei. Akaratlanul is, de felve­tődik a kérdés: ez a művelet talán erőfitogtatás az Indiai- óceán és a kőolajban gazdag Perzsa-öböl térségében lévő országokkal szemben ... Ami a Szovjetunió kiilpoliti- háj át illeti, ezt a politikát jól ismerik a világ népei. A hős vietnami nép győzelme az imperialista agresszió el­len vívott véres háború­ban, a független Banglades létrejötte, az európai enyhülés útján elért lényeges haladás, a közel-keleti válság rendezésé­ben megtett első lépések min­denekelőtt a Szovjetunió békés erőfeszítéseinek és építő szel­lemű kezdeményezéseinek az eredményei. Az ázsiai országok körében mind nagyobb támo­gatásra talál az ázsiai kollek­tív biztonsági rendszer megte­remtésére vonatkozó szovjet javaslat, amelynek alapelvei érthetőek és drágák, nemcsak az ázsiai nép, hanem minden jóakaratú emiber számára is. A BÉKE, a barátság és a kölcsönösen előnyös együtt­működés az, amiben érdekel­tek a földkerekség népei. A népeknek nincs szükségük ka­tonai támaszpontokra, ame­lyek hálójába akarja terelni az imperializmus a fejlődő or­szágokat. A Szuezi-csatorna mentén napok óta zajló csapatszétvá­lasztás menetéről szólva En- sio Siilasvuo, az ENSZ rendkí­vüli erőinek főparancsnoka elégedett hangon nyilatkozott. Kijelentette, hogy a térségben véleménye szerint lezárult a nagyon törékeny tűzszünet és az igen feszült katonai helyzet korszaka, s jelenleg mindkét fél békeakaratáról tesz tanú­bizonyságot. Hangsúlyozta, hogy a január 25-én kezdődött csapatvisszavonások minded­dig gördülékenyen, nagyobb problémák nélkül folynak. Jo'dániai d monstráció Nem lázadás? Aramarkban csütörtököm hi­vatalos közleményt adtak kii arról, hogy Husszein király Zeid Ben Saker tábornok ve­zérkari főnök társaságában szerdán és csütörtökön láto­gatást tett a királyi fegyveres erők több alakulatánál. A közlemény célja nyilvánvaló: eloszlatni a katonai zendülés­ről szóló híreszteléseket. Ugyanakkor a Jordániái tele­vízió csütörtök esti adásában Zaíd Al-Rifai miniszterelnök közölte, hogy a hét elején egyes katonai alakulatok zsoldemelési kéréssel fordultak a kormányhoz — törvényes keretek között. Bejrúti diplo­máciai források szerint egyes jordániai egységek á zsold­emelési kérelmet kisebb de­monstrációkkal támasztották alá, de sem a királyi palotát, sem az ammani rádió épüle­tét nem fogták körül. Válság Felső-Voltában lül jelentkező széthúzás. Ge­rard Kango Ouedraogo mi­niszterelnök, egyben az UDV elnöke, a párt bizalmatlansá­gi indítványának elfogadása után sem volt hajlandó le­mondani tisztségéről. A bel­politikai helyzetet gazdasági téren súlyosbította az országot sújtó rendkívüli aszály is. A francia hírügynökség je­lentése szerint Felső-Volta fő­városában, Ouagadougouban pénteken délután teljes nyu­galom uralkodott. Az új hely­zet egyetlen külső jele, hogy az elnöki palota, a nemzetgyű­lés és a főposta épülete körül fegyveres egységek foglaltak állást. Az afrikai ország 1960. augusztus 5-én nyerte el füg­getlenségét. Együttgondolkodás Huszár István nyilatkozata moszkvai megbeszéléseiről Huszár István, a kormány elnökhelyettese, aki e hét elejétől hilótalos baráti láto­gatáson tartózkodott a szovjet fővárosban, elutazása előtt beszélgetést folytatott a Moszk­vában dolgozó magyar újságírókkal utazásának eredményeiről és tapasztalatairól. A mi­niszterelnök-helyettes a szovjet kormány, és személy szerint Mihail Leszecsko miniszter­elnök-helyettes meghívására látogatott a Szovjetunióba. Széles körű eszmecserét folytatott Mihail Leszecskóval, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnökével, Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettessel, Nyikolaj Bajbakovval, az állami tervbizottság elnökével, Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkáráról, Szem jón Szkacskovval, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöké­vel, valamint Konsztantyin Katusevvel, az SZKP Központi Bizottságának titkárával. — Megbeszéléseink témái — jelentette ki Huszár István — három kérdéscsoport köré­be sorolhatók. Mindenekelőtt áttekintettük a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat, s megállapitottuk, hogy országaink között jó, kiegyensúlyozott, alapjában véve probléma- mentes, felfelé ívelő gazdasági kapcsolatok vannak. Ezen az általános pozitív értékelésen kívül szó esett együttműködésünk jövőjéről, többek között 1975—1980. éves terveink össze­hangolásának kérdéseiről. Érintettük az ezen túlterjedő időszak már ma kirajzolódó prob­lémáit is. hiszen például a hazai gazdaság villamosenergia-szükségletének távlati kielé­gítéséhez már most tisztáznunk kell a fej­lesztés irányait és módozatait. Ismeretes pél­dául, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk a paksi atomerőmű mielőbbi üzembe helyezé­sének. Szovjet segítséggel az első üzemegység beindítását 1980-ra tervezzük, de most véget ért megbeszéléseinken szóba került az is, ho­gyan ütemezzük a nyolcvanas években a to­vábbi üzemegységek beindítását. — Moszkvai látogatásom egyik fő célja természetesen a Leszecsko elvtárssal való ta­lálkozás volt, mert idén nyáron Moszkvában ülésezni fog a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi együtt­működési bizottság, amelynek társelnökei va­gyunk. — Tárgyalásainkon nagy teret szenteltünk az idén fennállásának 25. évfordulóját ün­neplő KGST-nek. Főként arról volt szó. mi­lyen módon tegyük még gyorsabbá, szervezet­tebbé. hatékonyabbá a KGST-n belüli együtt­működést. — A harmadik kérdéscsoport, amely nagy súllyal szerepelt eszmecseréinken, azzal függ össze, hogyan ítéljük meg a világgazdaság mai jelenségeit. Ezzel kapcsolatban vélemé­nyem szerint figyelmet érdemel az a kérdés, hogyan hatnak a szovjet külpolitika ismert sikerei a nemzetközi gazdasági együttműkö­désre. Elsősorban arra a jótékony hatásra gondolok, amelyet ezek a sikerek a szocia­lista országok együttműködésére gyakorolnak. — Ami a nyugati energiaválságot, a kibon­takozóban levő gazdasági háborúskodást il­leti: moszkvai megbeszéléseim egyik fontos tanulsága, hogy a szocialista országok egy­más közötti együttműködése hatalmas erőt jelent a világgazdaság e negatív folyamatai­ból eredő káros következmények elkerülésé­ben. Ebben a háttérben méginkább kidombo­rodik a KGST-országok egymás közötti egyez­ményeinek jelentősége. A Szovjetuniótól rendkívül pontosan, előre meghatározott prog­ram szerint, séféként fix, stabil árakon kap­juk a kőolajat? a villamos energiát és sok más nyersanyagot, amelvek biztosítják gaz­daságunk egyenletes fejlődését. — Végezetül arról a tapasztalatomról aka­rok beszámolni, hogy a szovjet elvtársak meglepően jól ismerik gazdaságunk fejlődé­sének eredményeit, problémáit, számon tart­ják a negyedik ötéves terv során elért sike­reinket. s örvendetes volt számomra, hogy hazánkat megbízható, jó partnernek tekintik a gazdasági együttműködésben. Elvtársi, ba­ráti eszmecseréket folytattunk Moszkvában, amelyek fő jellemzője az „együttgondolko­dás”, az azonnali kontaktusteremtés volt. Magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok Húrom nngy kör T ezajlott Prágában a cseh- szlovák—magyar gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­ság ülésszaka. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, aki mint a magyar tagozat elnökd részt vett a tanácskozáson, a sajtónak nyilatkozva három nagy körre osztotta a magyar —csehszlovák gazdasági kap­csolatokat. Az első körbe az áruforga­lom tartozik. Beszédes szá­mok mondják el, mennyit fej­lődtünk ezen a téren. 1973- ban, az előző évhez képest, 13 százalékkal növekedett az áru­csere-forgalom országaink kö­zött, 1974-ben pedig, a múlt évihez képest, 26 százalékos növekedés az előirányzat. sehszlovákia és Magyaror- szág kapcsolatainak má­sik nagy területe a termelési együttműködés. Fontos szere­pe van itt a kétoldalú és a KGST-együttműködésben el­határozott szakosításoknak, meg a gazdasági kapcsolatok egyéb formáinak. Emeljük ki, miként a kormány elnökhe­lyettese is tette, a legfontosab­bakat a termelési együttműkö­dés példái közül. A legjelen­tősebb a közúti járműkooperá­ció, a gyengeáramú iparban kialakult együttműködés, a fi­nommechanikai és műszer­gyártmányok előállításának munkamegosztása, a mezőgaz­dasági gépek és alkatrészek, valamint a gumiipari termé­kek kölcsönös szállításai. Harmadsorban a távlati együttműködési lehetőségek egyeztetéséről kell beszélni. Ebbe beletartozik, hogy a két ország természetszerűen egy­mással is egyezteti következő ötéves terveit. Olyan jelentős együttműködési témák komp­lex kimunkálása kerül rövide­sen napirendre, mint például a dunai vízi lépcsőrendszer építésének előkészítése, vala­mint az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszának megépítése. A hagyományos jól működő kapcsolatok mel­lett az elkövetkező időben a vegyipar kap majd különös hangsúlyt, a műszálgyártási szakosítási lehetőségeket mun­kálják ki a két ország szakem­bereiből alakult vegyes bizott­ságok. V/| indez természetesen nem- csak Magyarországot és Csehszlovákiát érinti, hanem az egész KGST-t, amely a kül­kereskedelmi koordináció kez­deti formáitól huszonöt év alatt eljutott a szocialista gaz­dasági integráció problémái­nak komplex megoldásához. PANAMA Az új csatomaszerződés elvei — városnéző körséta nélkül Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a közép-ame­rikai Panamában tett hatórás villámlátogatása után közép­európai idő szerint csütörtö­kön éjfélkor elutazott a„ or­szág fővárosából. Kissinger és Juan Antonio Tack panamai külügyminiszter közös közle­ményt írt alá az új csatorna- szerződés kidolgozásánál köve­tendő elvekről. A közös közlemény szerint az Egyesült Államok elvben hozzájárult ahhoz, hogy for­mailag átadja a Panamai Köz­társaságnak a Panama-csator­na övezet feletti szuvereni­tást, de fenntartja magának a jogot arra. hogy továbbra is részt vegyen a csatornaigaz­gatóság munkájában, és ré­szesedjen a csatorna üzemel­tetésének hasznából, Vt&p.v-í- vül az Egyesült Államok jo­got kap „a csatornaövezet vé­delme és a csatorna üzemel­tetése érdekében a panamai szárazföld, vízi- és légitér használatára”. A panamai közvéleményben nem keltett osztatlan lelke­sedést Kissinger látogatása és az új csatomaszerződés elvei­nek meghatározása. Az ame­rikai külügyminiszter terve­zett városnéző körsétáját is kénytelen volt lemondani, mert a parlament épülete előtt „jenkik, gyilkosok”, „szuvere­nitás vagy halál” jelszavakat kiabáló több ezer tüntető vár­ta. Á SINGAPORE-I és ku­waiti terroristákat szállító ja­pán repülőgép pénteken es­te, közép-európai idő szerint 19 órakor leszállt az adeni repülőtéren. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK építőgép-szerelőt, építőgép- és » daru-villanyszerelőt, szakképzett panther autódaru-vezetőt és -kezelőt, kiskotrógép-kezelőt (BH-0,15-ös, illetve E—1514-es gépekre, vezetői jogosítvánnyal), továbbá szerkezeti technikust (gépipari technikumi végzettséggel), épületlakatost, gyors- gépírónőt, bérelszámolót, adminisztrátort, munkahelyi összekötőt, portást (nyugdíjast is). Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. SZÉP NŐNAPI AJÁNDÉKOT ÜVEGBŐL, PORCELÁNBÓL, MŰANYAGBÓL KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK BESZEREZHETIK AZ AMFORA-ÜVÉRT-TŐL AMFORA-ÜVÉRT AMFORA-ÍVÉRT BUDAPESTI KIRENDEI TSÉGE Budapest X., Mázsa u. 19. (Megközelíthető a Zalka Máté tér felől). Telefonszámaink: 284-650, 475-514, 475-515. Telex: 022-5146. EGYIPTOM Szadat elhalasztotta a kormányátalakítást Már nem törékeny a tűzszünet... Sangoule Lamizana felső­voltai köztársasági elnök pón- ; teken reggel rádióbeszédben jelentette be, hogy felfüggesz­tették az 1970. júniusi alkot­mányt, feloszlatták a nemzet- I gyűlést és betiltották minden- | fajta politikai tevékenységet. Az elnök egyben közölte, I hogy rövidesen megalakítják a nemzeti megújulás kormányát, melynek tagjai között kato­nák és civilek is lesznek. A délelőtt folyamán elnöki közlemény jelentette be, hogy péntektől kezdve 20 óra és 6.30 óra között kijárási tilalmat ve­zetnek be, valamint betiltják a nyilvános csoportosulást. A felső-voltai válság oka a többségi párton, a Voltai De­mokratikus Unión (UDV) be­Szadat egyiptomi elnök úgy | határozott, hogy későbbre, a 1 megszállt területek teljes ki- I ürítését követő időszakra ha- | laszlja a tervezett kormányát­alakítást, az egy kézben egye-I sített államfői-kormányfői funkció különválasztását —! írja Ali Amin, az A1 Ahram új felelős szerkesztője a lap pénte­ki számában. Mint emlékeze­tes, Szadat egy hónappal ez­előtt Higazi miniszterelnök- helyerttest bízta meg az új kor­mányprogram kidolgozásával és az új kormánylista össze­állításával. Az A1 Ahram értesülése sze- . rint Szadat a közvélemény j nyomásának engedve döntött i úgy, hogy a jelenlegi helyzet- j ben nem mond le a miniszter- elnöki tisztségéről, s nem hajt végre kormányátalakítást. Ugyancsak az A1 Ahram j adja hírül, hogy február 9-i j hatállyal megszüntetik az j egyiptomi lapok cenzúrázását, j kivéve a katonai jellegű témá- j kát. ^ Szadat elnök rendeleti úton : intézkedett az országos szako- I sított tanácsok felállításáról. A | három szakosított tanács fel­adata az, hogy az államfő se­gítségére legyenek az alapve­tő politikai kérdések tanul­mányozásában és a politikai irányvonal kidolgozásában. Az első bizottság termelési és gazdasági, a második szolgál­tatási és szociális, a harmadik pedig az oktatási és tudomá­nyos-kutatási kérdésekkel fog­lalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents