Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
GOD Készül a Fészek teljes története Régi adósság törlesztésére vállalkozott egy helytörténész munkacsoport: teljes részletességgel feltárja a gödi munkásmozgalom krónikáját, a Fészek izgalmas és érdekes históriáját. Dr. Bánkuti Sándor így nyilatkozott a készülő munkáról: — Szorgalmasan dolgozunk, igyekszünk tanulrr '.nnyá formálni a rendelkezésünkre álló, hatalmas és gazdag anyagot. A nagy terjedelmű műnek nemcsak az a része készül el az idén, amelyet az MSZMP Pest megyei bizottságának pályázatára kívánunk benyújtani, hanem a teljes tanulmány, amelynek megírására három évvel ezelőtt vállalkoztunk. — A Fészek történetét kollektív munka eredményeként szeretnénk megjelentetni, s úgy tervezzük, hogy a munkáskultúra eddigi ismeret- anyagát bővítjük erőfeszítésünkkel. A Párttörténeti Intézettől sok segítséget kapunk, s az írásos dokumentációs anyagokat kiegészítik a ma élők visszaemlékezései. Dr. Bánkuti Sándor 1938 óta a párt tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Mint egykori szervezett bőripari szakmunkás és „gödi ifi”, a szemtanú közvetlen hitelességével segítheti a mű megalkotását (P-) Váci kórus a rádióban A Kóruspódium műsorában a váci városi KISZ-kórus külföldi szerzőik műveiből összeállított, 10 perces műsorát közvetítette a Kossuth rádióin. EGÉSZSÉGÜGYI BÁL. Áz idei farsang alkalmával is érdekes eseménynek ígérkezik a Szőnyi Tibor Kórház szakszervezeti bizottsága és társadalmi szervei által patronált III. egészségügyi bál, melyet márcitfs ’ másodikárt rendeznek a DCM kultúrtermeiben. A bál elnöke dr. Kollár Lajos igazgató-főorvos, tiszteletbeli bálelnök dr. Korona Árpád. A nyitótáncot a Géza király téri gimnázium tánckara mutatja be. VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1974. FEBRUÁR 2., SZOMBAT Tervek Vác fennállása évfordulójának m Beszélgetés a városi tanács művelődési osztályvezetőjével Vác 900. évforduló-emlékbizottsága csaknem négy éve működik. Célul tűzte ki: „... ismerjék meg a város lakói a több évszázados múlt értékeit, de az ünneplés ne a múlton merengő, hanem a jelenben mozgósító, a jövő számára is értékeket teremtő legyen. Mozgósítsa az évforduló a város lakóit a közéletbe való aktív bekapcsolódásra, és mutassa meg az országnak, amit múltunk és jelenünk nyomán közkinccsé tehetünk. A színvonalas ünneplés szerény, tudatformáló és ne parádés legyen”. Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályvezetője a felkészülésről a következőket mondta: — A bizottságban a város- szépítés és az évfordulós rendezvények albizottsága működik, neves közéleti személyekkel és művészekkel. A tervek szerint a jubileumi év megnyitását összekötjük városunk felszabadulásának 30. évfordulójával. December 8- án közös pártbizottsági és tanácsülés lesz. melyet összekapcsolunk a felszabadulási emlékmű leleplezésével, a nemrég kialakított Dísz téren. Ugyanakkor nyitjuk meg a várostörténeti kiállítást. A közös ünnepi ülésre meghívjuk a várost felszabadító szovjet csapatok parancsnokát, valamint testvérvárosunk, Jéna polgármesterét — Ügy értesültünk, hogy az ünnepségeket nemzeti ünnepségeink köré csoportosítják. — Igen. Március 15. és április 4. között főként ifjúsági, május elsején üzemi ünnepélyek, augusztus 20-án főként várospolitikai rendezvények, REKLÁMNAK SEM ROSSZ A Vox Humana — új ruhában Mostanában új öltözékben lép fel a már külföldön is egyre jobban ismert váci Vox Humana női énekkar: téglaszín, rövid, legyezőujjú ruhában. Csupán ennyi a hír, amely az olvasót érdekelné, s hogy a ruhavásárlás, ez az eléggé szokványos dolog mégis többet érdemel három sornál, azt az alábbi kis történet bizonyítja. A Vox Humana tagjai elhatározták ugyan, hogy új ruhában lépnek a jövőben a közönség elé, de hiába járták be szinte az ország minden áruházát, nem leltek elképzelésüknek megfelelő „egyenruhára”. Végre Debrecenben találták meg, amit kerestek, de, sajnos, az is csak mintadarab volt. Nagyon meglepődtek azonban, amikor megtudták, hogy a váci Kötöttárugyár mintadarabja. Azonnal felkeresték a gyár vezetőit, akik a legnagyobb készséggel álltak rendelkezésükre, a dolgozók pedig örömmel készítették el a város büszkeségeinek az új, téglaszínű jersey ruhákat. A Vox Humana vezetői megköszönték a Kötöttárugyár dolgozóinak a jó lokálpatriótákhoz illő segítséget, de a gyáriak is elégedettek, hiszen új gyártmányaiknak, a jersey konfekciós ruháknak keresve sem találhattak volna jobb reklámot. M. Gy. november 7-én szocialista brigádvetélkedők lesznek. Az ünnepélyes megnyitó és záróünnepséget városunk felszabadulásának évfordulóján rendezzük. — Részleteiben is elkészültek már a műsortervek? — Igen, de hangsúlyozom, még csak tervek. December 8-án lesz az ünnepélyes megnyitás, az ünnepi közös pártbizottsági és tanácsülés. Akkor kerül sor a felszabadulási emlékmű felavatására, este a váci együttesek hangversenyére. 1975. február 10-től országos klasszikus gitárhangverseny, március 15-től úttörő- és KISZ- parlamentek, történeti vetélkedők, politikai, művészeti rendezvények, tábortüzek, fáklyás felvonulás szerepel a tervben. Április 3-tól rendezr zük az ifjúsági kórusok fesztiválját. A május 1-i felvonulás a jubileum nevében, a város történetét bemutatva zajlik le, s üzemi napokat is rendezünk, május 20-án a Pest megyei zeneiskolák hangversenye, júniusban a X. Dunakanyar dalostalálkozó, júliusban a váci együttesek koncertje a vácrátóti botanikus kertben s még ugyanabban a hónapban országos kézilabda- és sakkversenyek lesznek. Augusztus 20-án konferenciák, találkozók és színpompás vízikamevál szerepel a programban. Augusztusban még országos evezős-, szem- tembérbé'n országos atlétikái és országos úszóversenyeket rendezünk. A Duna partján augusztusban térzenét hallgathatnak az érdeklődők, novemberben pedig kamarazenekari hangversenyek lesznek a városban. Az ünnepélyeket 1975. december 8-án zárjuk, dísz- hangversennyel, melyre külön oratórium megírására adtunk megbízást. — A terv szép és tartalmas. Valóra váltására eddig milyen intézkedéseket tettek? Vastag dosszié kerül elő: az évforduló okmányai. — Elsőként kell említenem a váci járási pártbizottság és a járási hivatal, valamint Gödöllő város tiszteletre méltó felajánlásait társadalmi munkára, közös helyi rendezvényekre. Várostörténeti vándor- kiállítást szervezünk. Könyv alakban megjelentetjük Vác város monográfiáját, melynek szerkesztősége már megalakult, és rendszeres üléseket tart. Készül városunk története. Az ünnepségekre zenei szignál megírására hirdettünk pályázatot: 31 pályamű érkezett. Elkészült a jubileumi plakát és embléma, de mivel az emlékbizottság egyiket sem tartotta megfelelőnek, a helyi művészeket kérte fel elkészítésükre. Tárgyalást folytatunk a televízióval, hogy készítsen filmet Vácról. Az idegenvezető tanfolyamot nagy sikerrel megindítottuk. Tárgyalások folynak a posta vezérigazgatóságával váci bélyeg és alkalmi bélyegző biztosítására. Váci útikalauzt, diapozitívokat tartalmazó emléktömböket, színes levelezőlapokat, váci képeskönyvet, hanglemezt jelentetünk meg. Eredményes tárgyalásokat folytatunk a jubileumi programba való bekapcsolódásról a váci püspökség képviselőivel. A jubileumi évben városjelvényt, váci cigarettát, tollat, mappát és emblémát szeretnénk értékesíttetni. — A találkozókról és a konferenciákról is hallhatnánk? — A tervek szerint tudományos orvosnapok, pedagógiai napok megszervezésére kerül sor, szülők parlamentje, az Urbanisztikai Társaság konferenciája teszi még ünnepélyessé jubileumunkat. Meghívjuk városunk szülötteit, az ismert közéleti és művészeti személyeket. Felkérjük a megyei tanács művelődési osztályát, hogy az 1975-ben esedékes jelentősebb megyei rendezvényeket lehetőség szerint Vácott szervezze meg. Végül hadd említsem meg a nagy érdeklődéssel várt tárlatok megrendezését. ★ Városunkban voltak már országraszóló iinr.enélyek, egy ilyen alkalomból építtette fel Migazzi püspök Vácott az ország egyetlen diadalkapuját, a „Kőkaput", de ilyen tartalommal, lelkesedéssel még egy ünnepélyt sem készítettek elő. Az ünnepségek már decemberben kezdődnek, tehát ez az év a felkészülés éve, mely feladatot és felelősséget jelent Vác teljes lakosságának, de főként kulturális együtteseinknek, sportegvcsületeink- nek, hiszen azok eddig is fémjelezték városunk nevét. Mindenkinek ki kell vennie részét a nagy munkából. Mészáros Gyula Vác felszabadulásának harmincadik jubileumára Az élelmiszer-kiskereskedelem versenyfelhívása A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói Vác felszabadulásának 30. évfordulója, 1974. december 8-a alkalmából versenyfelajánlást tettek, s kérik, hogy ahhoz a város összeg vállalata és szövetkezete csatlakozzék. A verseny kiterjed az idei termelési terv teljesítésére, a szocialista brigádok szervezésére, az évfordulóval kapcsolatos tennivalókra. Az Idei termelési terv teljesítése: Az 1973. évi bázishoz viszonyítva, áruforgalmunkat 8,5 százalékkal, a nyereséget 12 százalékkal, a termelékenységet 3,2 százalékkal növeljük. A szocialista brigádok szervezése: A szocialista címért versenyző brigádok számát, jó politikai munkával, 10 százalékkal növeljük, a szocialista brigádok részére helytörténeti vetélkedőt szervezünk. Az évfordulóval kapcsolatos tennivalók: A vállalat területét csinosítjuk, rendezzük, az évfordulóra ünnepi külsőt biztosítunk, hat váci boltunk között kirakatversenyt rendezünk, és az ünnepélyek előtt két héttel a hat bolt egy-egy kirakatát az évfordulóra vonatkozó ünnepi dekorációval látjuk el; bekapcsolódunk a tanács fásítási mozgalmába, és a virágos város programjába; a felszabadulási ünnepség befejezése után felkészülünk városunk fehnállásánalt 900. évfordulójára. Az élelmiszer-kiskereskedelem az idén bevezetendő munkaidő-csökkentés után is biztosítja a zavartalan áruellátást, tejből, tejtermékekből, valamint a korszerű táplálkozást igénylő árucikkekből vásárlóink részére elegendő mennyiséget biztosítunk. A dolgozók képviseletében; A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői ★ Készséggel közöltük a váci vállalatokhoz és szövetkezetekhez szóló versenyfelhívást, amelytől nemcsak a várospolitikai tervek, hanem a vállalatok, szövetkezetek gazdasági terveinek teljesítését, illetve túlteljesítését is remélhetjük. Talán helyénvaló, ha megjegyezzük, hogy a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmának 8,5 százalékos növelése 52 milliós forgalomnövekedést, a 12 százalékos nyereség növelése pedig 3,1 millió forint nyereségtöbbletet jelent. JEGYZET Ne pénteken A POSTÁSOK MUNKÁJÁT tavaly nagyban megkönnyítette az irányítószámok alkalmazása, azaz főleg az irányító munkát végző és a vonatokon dolgozó mozgópostásoknak jelentett segítséget, a kézbesítők azután sem éreztek semmiféle könnyebbséget. Az új esztendőben a postai kézbesítőknek is engedélyezték a szabad szombatot. Most már ők sem panaszkodhatnak — gondolhatják sokan. Aki nem beszélget el néha az esőben, sárban, hóban és fagyban egyaránt helytálló derék postásokkal, az valóban azt hihetné, hogy örömük teljes. Hát nem így van? Bizony, nem. A kézbesítők előre meghatározott menetvonalon hordják szét naponta a jót, rosszat, örömet, bánatot tartalmazó leveleket és a pénzküldeményeket. Körzetükben mindenkit ismernek. Tudják, kinek kell a postaládájába, kinek az ablakába, kinek az ajtaja alá bedugni az ér-' kezett küldeményt. Tudják, kik szoktak a rossz szomszédok miatt eléjük menni leveleikért. De vajon tudják-e mindezt azok a postai dolgozók, akik a kézbesítőket szabad szombatjukon helyettesítik? Hát honnan is tudhatnák? Remek kezdet, mely folytatást kíván Az első délután Nem hirdették plakátok, mégis majdnem teljesen megtilt a zeneiskola hangversenyterme az „Éneklő Vác” első délutánján: gyerekek és felnőttek, aktív zenészek és a zene hódolói gyűltek össze közös éneklésre A másfél órás együttlét minden részvevőnek nagy élményt adott: népdalok csendültek fel, kánonok éneklése egyesítette a jelenlevőket. preklasszikus dallamokkal ismerkedhettek meg, ízelítőt kaptak a népdalfeldolgozás módszeréről, s egy-egy kórusmű elemzése során feltárult a zenei nyelv sok-sok rejtett szépsége. Együtt tanult a terem hallgatósága, együtt énekelt: közös élményekkel gazdagabban, egy igen hangulatos délután emlékével öjjcsúztak el egymástól a részvevők, a februári viszontlátásig. Nagyszerű kezdeményezés tanúi lehettünk, ami folytatást kíván. Művelődés és szórakozás, elemzés és összegezés. tehát magas színvonalú kulturális eseménysorozat kezdődött városunkban, amire, hisszük, másutt is felfigyelnek majd (—gh) fi'meleti ablakunkból nem láttunk messzire eddig, Csupán tíz-tizenkét méterre, a szemben levő tetőig. A tető mögül a nagytemplom kupolája emelkedett a távolban, azon kívül más látvány nem volt. Most minden megváltozott. Hosszú deszkapalánk húzódik az üres tizes bolttól a 11-es házig, s annak a tetejét szorgos kezek már leszedték. Mindez csupán innen, fent- ről látható, a járókelők aligha látnak be a kerítés mögé, ahol munkások igyekeznek, vagy éppen ácsingóznak, kiki vérmérséklete szerint. Figyelem a bontási munkát. Már csak a falak állnak, öt ember hatalmas födémgerendát feszeget. Alig telik el pár perc: a gerenda lecsúszik a falról, porfelhő száll a palánk mögül, s az emberek tovább lépnek a következő szálfáig. Belátok a halott szobák belsejébe. Rózsaszín és almazöld falak, fehér konyhák és éléskamrák. Valaha itt emberek éltek, szenvedtek, és örültek, sokuknak itt múlott el élete, s innen vitték őket a temetőbe. Most a falak is meghalnak hamarosan. EgyABLAKBOL Bontják a régit két napig még hordozzák a régi élet megfakult nyomait. Világos foltok látszanak még a falakon, talán esküvői vagy katonakori emlékképek függtek ott, aztán markológépek vasfoga ragadja meg az avítt téglát, vályogot, s elegyengetett terep vár az építőkre. Aki két év múlva jön ide, nem ismer a régi Széchenyi utcára: m dülédező házsor helyén úf üzletek magasodnak majd, szélesebb lesz az úttest, nagyobb helyet adva a forgalomnak. T egősibb utcáját építi újjá a város, a néhai Sáros utcát, amelyet a városfal keresztezett valaha, s ahol a Hatvani kapu állt. Ott volt vége és kezdete a városnak, már a török időkben is. A váci történelem egy része volt, szomorú és vidám napokat látott. Nem is olyan régen, a századforduló előtt, Mikszáth balassagyarmati fuvarosa abrakoltatott a Korona beszálló udvarán, később a ti- zenkilences fiatalok tartották ott lelkes gyűléseiket, abban a házban, a sarkon, amelyet most bontanak a palánk mögött. Az ablakból nézem a bontási munkát. Egy padlás még áll, akár menedék a romfalak fölött. A szél egy tv-doboz fedelét csattogtatja, régi tulajdonosa hagyta ott. Talán Balogh nénié volt, a szotyola- árusé. A munkások már elmentek, s én egészen a távoli térig látok, pedig már sötétedik. Eltűnt a szemben levő tető, holnap eltűnnek a falak. Aztán a palánk mögött elkészül az új alap, majd hamarosan a kerítés fölé nőnek az új falak, s azokban új ablakok ragyognak, amelyek mögül még messzebbre láthat majd az ember. Csankó Lajos És a baj itt kezdődik. Ä vállalatok, üzemek, hivatalok postáik zömét legtöbbször pénteken adják fel, tehát éppen szombatra jut a legtöbb kéz- besítenivaló, amikor nem begyakorlott postai dolgozók járják a körzeteket. Miért izgatja ez a szabad szombatosokat? A MAGYAR POSTÁSOKAT izgatja. Szeretnének helyetteseik munkáján is könnyíteni. S könnyíthetnének is, ha a nagy levelezést lebonyolító kö- zületek küldeményeiket lehetőleg nem pénteken, hanem a hét bármely más napján adnák fel, a halaszthatatlanul sürgősek kivételével. Galambos Ferenc Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szerdán dr. Bucsek Tibor, csütörtökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken, szombaton és vasárnap dr. Gulyás Zoltán tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti körzeti rendelőben. (A 11—199-es telefonszámon is hívhatók.) A beosztás hétköziben megváltozhat______________ Piaci jelentés A pénteki piacon a burgonya 2,90—6, a tarkabab 22— 26, a fehérbab 16—18 forintos áron kelt el. A kelkáposzta 7, a fejes 3,40—4,50, a savanyított 7 és 9 forintba került kilónként A zöldséget kilóra 12, a sárgarépát 5,50—7, a zellergyökeret 9, a fekete retket 6, a karalábét és céklát 4,50, a tormát 14 forintért mérték. A vöröshagyma kilójáért 5—8, a lila csemegehagymáért 10—12, a fokhagymáért 28, a dug- hagymáért 20 forintot kértek. Az Alkotmány Tsz árudájában a spenót kilója 20, a saláta darabja 3, a retek csomója 1 forint 60 fillérbe került. Az alma ára, fajtától és nagyságtól függően, 5—12 forint között változott. A körtét 7—14 forintra tartották. A gesztenyéért 28 forintot kértek. Láttunk aszalt gyümölcsöt, kilóját 12 forintra tartották. A halászok 16 és 20 forintért mérték portékájukat. Az őstermelők a tisiztított liba kilóját 40 forintért kínálták. Kacsát, nagyságtól függően, 100—14*0 forintért lehetett venni. A termelőszövetkezeti árusok az élő csirke kilójáért 32 forintot kértek. A téeszeknél a tojás 1,80, a falusiaknál 1,50-be került.
