Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

Befejeződtek a hivatalos megbeszélések Leonyid Brezsnyev ma indul ha L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és F. Castro, a Kubai KP KB első titkára Santiago de Cuba repülőterén. A hivatalos baráti látogatá­son Kubában tartózkodó Leo­nyid Brezsnyev és kísérete pénteken este (magyar idő szerint szombaton hajnalban) Santiago de Cubából visszaér­kezett Havannába. A 300 000 lakosú városban tett látogatá­sa során Brezsnyev igen nagy érdeklődést tanúsított a sziget- ország történelme, forradalmi múltja iránt; mind a Moncada laktanyában, mind a siboneyi farmon részletes tájékoztatást kért a Sierra Maestra-i har­cokról. „Soha nem fogom elfelejte­ni ezt a napot...” — idézi hathasábos szalagcímében Leo­nyid Brezsnyev kijelentését a „Granma” szombati száma. A szovjet párt főtitkára — aki hivatalos kubai látogatásának ötödik napját Santiago de Cu- bában töltötte — az ősi város­ban szerzett élményeire, az egyszerű emberekkel való ta­lálkozás megkapó pillanataira utalt. Ezekben a napokban érde­kes dokumentumok láttak napvilágot Havannában. Ezek a két ország népeinek fél év­századdal ezelőtti kapcsolatai­ra utalnak. A kubai munká­sok 1918. május elsején, az egyik nagygyűlésen elfogadott határozatukban támogatásuk­ról biztosították a szovjet em­bereket. A húszas évek elején pedig széles körű gyűjtési kampányt indítottak a kül­földi blokád sújtotta éhezők megsegítésére. A kubai embe­reknek a Szovjetunió iránt megnyilvánuló őszinte érzései­re utal az is, hogy a szigetor­szág dolgozói a Nagy Honvédő Háború idején negyvenezer zsák cukrot és egymillió da­rab szivart küldtek a fronto­kon harcoló szovjet katonák­nak. A havannai lapok bő terje­delemben közölnek szemelvé­nyeket a látogatás világvissz­hangjából. Részletesen idézik ezen belül a magyar lapok cikkeit, kommentárjait, a rá­dió, a televízió anyagait. Szombaton, Leonyid Brezs­nyev látogatásának utolsó munkanapján. Havannában befejeződtek a hivatalos meg­beszélések, amelyeket mind­végig baráti légkör, minden kérdésben a teljes nézetazo­nosság jellemzett. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete vasárnap hazaindul Ku­bából. (A látogatásról kommentá­runk a 2. oldalon.) Üzzmbővltések Újfajta tapéták Pilisvörösvárról Számos Pest megyei építke­zés tervezésében és kivitele­zési szakirányításában vesz­nek részt az idén is a SZÖV- BER szakemberei, s ezzel nagy segítséget nyújtanak a megyei üzembővítések kapa­citásgondjainak megoldásá­ban. A jelenlegiek között ki­emelkedően fontos helyet fog­lalnak el azok, amelyeket a törökbálinti tüdőszanatórium fűtőberendezéseinek korsze­rűsítésénél végeznek. A megye újjászülető ipari létesítményei között jelentős helyet foglal el a Mezőtextil szövetkezet pilisvörösvári új üzemrészének bővítése. A ter­vek szerint az új üzemcsar­nok újfajta tapéták gyártásá­val teszi majd lehetővé az új lakások igényesebb falborítá­sát. A mintegy húszmillió fo­rintos beruházás kiviteli do­kumentációjával az év köze­péig készülnek el, s akkor a tervek szerint nyomban meg­kezdik az építkezést. A Dunakanyar Vegyesipa­ri Szolgáltató Szövetkezet a közelmúltban vette át új, sződ- ligeti üzemházát. Most kiegé­szítő munkálatok folynak itt — a felvonó szerelése, vala­mint az új létesítményekhez kapcsolódó régebbi épületek modernizálása. Az Írószer Szövetkezet po- mázi telepén ugyancsak je­lentős beruházásokra kerül sor. Ennek keretében a SZÖV- BER-re hárul az új üzem­csarnok kiviteli, műszaki el­lenőrzésének feladata. A budapesti Közszükségle­ti Fémtömegcikk Gyártó és Javít4 Szövetkezet piliscsabai üzemében ugyancsak jelentős korszerűsítést hajtanak vég­re, a SZÖVBER részvételével, K. Z. Céltudatosság incs könnyű dolga a tanácsoknak. Egy­szerre kell megérte­niük a lakosság igényeit, s azok egy részére azt mon­daniuk, majd csak később kerülhet sorra kielégítésük. A magunk áltatása lenne azt gondolni, hogy az ál­lampolgárok többsége ma már első szóra belátja a gondokat, megérti a tele­pülésfejlesztés nehézségeit, elfogadja azt a tervszerűsé­get, ami most éppen a másik települést részesíti előnyben, Szokolyán, a vá­ci járás több mint kétezer lelket számláló községében újra meg újra azt hallom, hogy „jó víz kellene, ez a mi legnagyobb gondunk”. Közkutak ugyan vannak Szokolyán, de ezek vize nitráttal fertőzött, azaz egészségtelen. Jogos igény? Igen. És rhé^Ts, várni kell vele. Keserves? Az. Egyszerű odaállni az em­berek elé — tanácsülésen, tanácstagi beszámolón, fa­lugyűlésen, népfrontmeg­beszélésen — s azt monda­ni: türelem? Nem egyszerű. Mégis, meg kell tenni. Gyűl, a dabasi járás nagyközsége — lakossága egy évtized alatt több mint a kétszeresére növekedett, s ma meghaladja a tizen­hétezret — fuldoklik a gondokban. A bevándorlók áradata nem apad, a lakos­ság alapellátása is csak ha­talmas erőfeszítésekkel old­ható meg úgy-ahogy. „ ... és akkor most elvették tő­lünk azt a szakorvosi ren­delőt, aminek építését pe­dig mór megígérték ...” Az ilyesminek híre megy, nem marad meg a tanácsháza falai között. A rendelőt ugyan nem „vették el”, de építésének idei kezdete, különböző pénzügyi és egyéb okok miatt későbbre halasztódik. Könnyű ezt megmagyarázni? Csak akik csinálták, csinálják, azok tudják, mennyire nehéz. Mert bizony az utcai talál­kozásokon, a tanácstagi körzetekben nehezebb ér­vényt szerezni az illedelmes demokratizmusnak, hogy mindenki arról beszéljen, ami éppen napirenden sze­repel. Ilyenkor mindenki arról beszél, ami neki a legszúrósabb tüske, s nem hagyja vigasztalni magát azzal, hogy de ugyanakkor ez lesz meg. az lesz, mert azért a 2,4 milliós fejlesz­tési alapból néhány dologra csak futja. C sak Szokolyán, Nyá­lon lennének égető teendők? Napjaink egyik legfőbb jellemzője az, hogy az életmódváltás rob­banásszerűen terjedt el, akik néhány éve még meg­csodálták a felizzó villany- körtéket. az ilyen meg amolyan elektromos ház­tartási gépeket, azok most sűrűbb autóbuszjáratokat, vízvezetéket kérnek, szid­ják a tanácsot, mert csak sárban gázolva lehet eljut­ni az üzletekbe, holott — V ___________________________ és példa akad, mert hiszen ma mozognak, utaznak az emberek —, ebben meg ab­ban a községben már min­denütt járda van. A váci járás nagyközségeiben és községeiben hosszú évek óta 700—750 új lakás épül fel. Gondoljuk végig, pusz­tán villannyal való ellátá­suk mekkora gond! Veze­ték, oszlop, a községi elosz­tók többsége amúgy is túl­terhelt ... pénz, pénz, pénz. Ám mégis, addig már elju­tottunk, hogy ebből a 700— 750 lakásból csak 40—50 az olyan, amelyikben nincs ott beköltözéskor a villany! Nagy dolog? Meggyőző­désem, hogy igen. Mór miért lenne az, replikázik az olvasó, még szép, hogy a huszadik század utolsó harmadában villanyhoz juthat bárki. Jogos a köz­bevetés? Persze. CsalT őj5- pen azt kell hozzátenni, hogy harminc esztendeje a magyar falu még sok tekin­tetben a középkorban élt. Ne hivatkozzunk unos-un- talan arra, mi volt a múlt­ban? De hiszen ez a múlt néz ránk innét is meg on­nét is, a településszerkezet nélküli településekkel, a kiépítetlen utakkal, az úgy­nevezett közüzemek riasztó elmaradottságával, a köz­épületek hiányával... Há­rom évtized alatt mindezt megszüntetni ? zt szeretném csak bi­zonyítani, hogy a cél- tudatosság többet ér, mégha keservekkel, átme­neti elégedetlenséggel jár is, mint a tervszerűtlen kap­kodás, az egyszer ide, más­kor oda ugrálás, a mindent elkezdő, de csak nagysoká­ra befejező sietség. Ma ennek a céltudatosságnak a helyi letéteményesei a ta­nácsok, rajtuk múlik, hogy végre-valahára sikerül-e átgondoltan, tervszerűen kialakítani a települések­nek azt az arculatát, élet­módját, környezetét, ami megfelel majd a századvég — az évezred végét is jelző századvég! — igényeinek, követelményeinek. E nagy felelősség az, ami kötelezi a tanácsokat a cél- tudatosságra, a rangsoro­lásra, a népszerűtlen fel­adatok — a külterületi építkezések engedélyezésé­nek megtagadása — válla­lására Arra, hogy megér­tessék azt, amit a legnehe­zebb megérteni: mindenütt égetöek az igények, min­den településnek megvan a maga baja, gondja. S ezért az ország nem képes min­denütt, mindenben egy­szerre előrelépni. Évekig a villany volt a soron. Most a víz, a gyermekintézmé­nyek hálózatának fejlesz­tése az, ami betölti a het­venes esztendőket. Csak így, lépésről lépésre, a cél- tudatosságról soha le nem | mondva vagyunk képesek úgy haladni, hogy a ká­tyúkban ne üljön le egyet­len település szekere sem. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM AHA 1 FORINT 1974. FEBRUAR 3., VASÁRNAP \ Kiisponti Statisztikai Hivatal jelentése Az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Az 1973. évi terv szerint a gazdasági mun­ka fő feladata az volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a korábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyensúly tovább erősödjön. A felhalmozásnak a nem­zeti jövedelemnél lassabban, a fogyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellett emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 szá­zaléknál nagyobb mértékben, 6,5—7 százalék­kal nőtt. összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparban megtermelt nemzeti jöve­delem több, mint 150 milliárd forintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mező- gazdaságban kb. 60 milliárd forintra emelke­dett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdő- gazdálkodásban, a vízgazdálkodásban, a szál­lítás és hírközlésben és a kereskedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban a fogyasztás ará­nya a tervezett 73 százalék helyett 75 száza­lék, a felhalmozási 27 százalék helyett 25 százalék volt. A lakossági fogyasztás 4,5—5 százalékos növekedése megközelítette a terve­zettet. A felhalmozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt — az előirány­zott kismértékű növekedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkeres­kedelmi forgalomban a tervtől eltérően ki­viteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés hatékonysága javult: az anyagfelhasználás az összes termelésnél kisebb mértékben emelkedett, a termelésnö­vekedés túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származott. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedel­me a tervezettnek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a terve­zettnek megfelelt. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 szá­zalékkal emelkedett, azon belül az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások keresete 6,5—7,0 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai erőteljesebben emelkedtek, mint a korábbi években és valamelyest meghaladták a terve­zettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költségvetés hiánya kisebb volt az előirány­zottnál. AZ 1973. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Fö MUTATÓINAK TELJESÍTÉSE A jelentés egyes adatai előzetesek, a to­vábbi részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. E változások azonban csak olyan határok között mozoghatnak, amelyek a jelentésben közölt megállapításokat, nagy­ságrendeket nem módosítják. Ipar A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelke­dett. Az állami ipar 6,9 százalékkal, a szövet­kezeti ipar 11,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb ipar- vállalat termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiemelt központi fejlesztési program végrehajtásában. Az év folyamán a szocialista iparban 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több, mint 1972- ben, a növekedés háromnegyed része a muin- káslétszámban következett be. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal ha­ladta meg az előző évit, így a termelésnöve­kedés 82 százaléka termelékenységemelkedés­ből származott A termelésnövekedés további fontos ténye­zője a kapacitások bővülése volt. Többek kö­zött a villamosenergia-kapacitás 230 MW-tal, a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával, a tim­földgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Je­lentős beruházások valósultak meg a kőolaj- feldolgozó-iparban, a gépiparban és a papír­iparban is. A könnyűipar kapacitását számot­tevően növelték a rekonstrukciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasználói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnövekedése kismértékű volt. Fogyasz­tásra, beruházásra, exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a vállalatok, 7 százalékkal többet, mint 1972- ben. Ezen belül fogyasztásra 7 százalékkal, beruházásra 2 százalékkal, exportra 8 száza­lékkal nőtt az értékesítés. A továbbfeldolgo- zásxa, más ágazatok felhasználására és a készletező vállalatoknak értékesített termék- mennyiség kb. 220 milliárd forint volt, 5 szá­zalékkal több az egy évvel azelőttinél. A főbb ipari ágazatok termelése — a gép­ipar kivételével a tervezettnél gyorsabban nőtt. Termelési tervét legnagyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl. Az előző éviek­nél is a tervezettnél jóval gyorsabban fejlő­dött az építőanyagipar termelése is. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE Ágazatok szerint 1973-ban terv tény ai 1912. év százalékában Folytatódott az ipar ágazati és termékszer­kezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi fejlesztési programok teljesítésével függött össze. Az energiatermelés és -felhasz­nálás további korszerűsítése érdekében nagy­mértékben nőtt a földgáztermelés: 18 száza­lékkal és a kőolajimport: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajtermelés viszont csak mérsékelten emelkedett: 4, ill. 1 százalékkal. Az alumíniumipari program keretén belül bővült a bauxittermedő és a timföldgyártó kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jóval meghaladóan, 15 százalékkal nőtt. A közúti járműprogramban részt vevő vál­lalatok együttműködése révén az autóbusz­termelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szombaton délután NSZK-beli látogatásáról visszaérkezett Budapestre. Külkereskedelmi miniszterünk dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalások során megállapodott, hogy még az idén elő­készítenek, és lehetőség szerint aláírnak egy új, tíz évre szóló kooperációs megállapodást. Dr. Bíró József magyarországi látogatásra hívta meg dr. Hans Friderichs szövetségi gaz­dasági minisztert, aki a meghívást elfogadta. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter is részt vett és felszólalt tegnap a Baranya megyei babarci Béke Tsz- ben tartott zárszámadó közgyűlésen. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter és loan Avram, a Román Szocialista Köztársaság nehézgépipari minisztere szom­baton a Kohó- és Gépipari Minisztériumban aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely rögzíti a két minisztérium szakterületeinek szakosítási és együttműködési feladatait. Szakértő mun­kacsoportot hoztak létre, mely az év végéig hosszúlejáratú egyezményt dolgoz ki az autó­ipari együttműködésre. A román miniszter tegnap elutazott Budapestről. Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes vezetésével szombaton küldöttség utazott Genfbe az ENSZ európai gazdasági bizottsága mezőgaz­dasági bizottságának hétfőn kezdődő ülésére, amelyen Európa mezőgazdaságának helyzeté­ről tanácskoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents