Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
1974. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK “'"’ZJCírtap 3 Négyszázezer hektáron intenzív gazdálkodás Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Moharos József elnökhelyettes vezetésével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár is. Az elnökség megtárgyalta a tsz-ek munka- és üzemszervezésének helyzetét, valamint az ezzel kapcsolatos fejlesztési feladatokat. Megállapították, ma már általánossá vált, hogy a gazdaságok csak 3—4 növény termesztésére rendezkednek be, és 2—3 állattenyésztési ágazatna szakosították a munkát, miközben a gépesítés színivonalát sikerült növelni. Részben ezzel magyarázható, hogy a munka termelékenysége 1963- hoz képest 44 százalékkal növekedett a növénytermesztésben és 28 százalékkal nőtt az állattenyésztésben. A magas színvonalon gazdálkodó szövetkezetek számára a fejlődés újabb lépcsőfokát jelenti a termelési rendszerekbe .való bekapcsolódás. Idén mintegy 500 tsz 400 ezer hektár földterületen intenzív gazdálkodási rendszerekben termeszt különféle növényi kultúrákat. Az elnökség határozatot hozott arról, hogy a tsz-ek munka- és üzemszervezésének kérdését az országos tanács soron következő plénuma elé terjesztik. MEM-tanácskorás A baromfitenyésztés fejlesztéséről A MÉM-ben országos értekezleten vitatták meg a szakemberek a hazai baromfitenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Az ülésen részt vett Váncsa Jenő miniszterhelyettes is. Dr. Kovács Imre MÉM-fő- osztályvezető előadásában elmondta, hogy a baromfihús- és a tojásfogyasztásunk olyan mértékben fejlődött, hogy az eredmények világviszony latban is számottevőek, utalt azonban arra is, hogy az elmúlt 3—4 évben a fejlődés dinamizmusa az állattenyésztésnek ebben az ágazatában lelassult, és romlott a termelés hatékonysága. Egyebek között azért, mert a jövedelmezőség és egyéb állattenyésztési ágazatokhoz képest mérséklődött. A baromfitenyésztésben elérkezett a rekonstrukciós programok megvalósításának ideje; ezt az állam 30 százalékos beruházási támogatással segíti. Még karton nélkül Az első pilisi fogszakorvosi körzet Tizenegy óra múlt néhány perccel, alighanem vége a rendelésnek, az előszobában nem várakozik senki. — Pedig nálunk ilyenkor télen van a szezon — mondja J. Nagy András, Pilis fogorvosa — különösen amióta a tsz-tagoknak is van SZTK- juk. Forgalmasabb napokon huszonöt-harminc pácienst beszólítok. Nyáron, a betakarítás idején jóval kisebb a forgalom. Persze, ha mindenki eljönne a rendelésre, akinek rossz foga van, akkor ide nem fémének be. A rendelőben a Medicör- szék mellett korszerű műtőlámpa áll. A felszerelés, mint azt megtudom, megfelel a mai követelményeknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a Junior helyett nem kelne el egy gyorsfordulatú, vízhűtéses fúrógép. Közvetlenül az ajtó mellett egy használatlannak tűnő iratszekrény próbál beleilleszkedni az egyébként puritán rendelőképbe. — Nem régen kaptuk. Ha majd a községben mindenkinek lesz fogászati kartonja, ebben fogjuk tárolni. De ez ma még csak ábránd. Hol van még az az idő, amikor teszem azt az emyőképszűréshez hasonlóan a fogszűrést is kötelezővé teszik? Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy foghíjasán száz évig is elélhet az ember, nem úgy mint egy beteg tüdővel, amely fertőzhet is. Az első páciens — Tizenegy évig tanultam hegedülni, nővéremhez hasonlóan Miskolcon érettségiztem a zenegimnáziumban. Nagy kérdés volt, hogy mihez kezdjek azután. Azt éreztem, hogy művész nem lenne belőlem, de abban is bizonyos voltam, hogy a hegedűtanárságot nem nekem találták ki. Nem minden tizennyolc éves gyerek tudja csalhatatlanul, mi akar lenni. Hazudnék ezek után, ha azt állítanám, hogy fogorvosnak születtem, az kétségtelen azonban, hogy mindig húzott valami az orvosi hivatás felé. így aztán a fogorvosi egyetemre jelentkeztem — harmadszorra vettek fel. Közben dolgoztam. Egy esztendőt zsákoltam otthon, Karcagon, a rizshántoló malomban. A hegedűhöz sem lettem hűtlen, ha van egy kis időm, ma is előkapom, különösen amióta van itt a községben egy jogász koma, aki tud zongorázni, vele szoktunk együtt muzsikálni. Az egyetemet jó eredménynyel végezte. Utolsó éves korában feleségül vett egy gyógyszerészhallgató pilisi lányt. Ezért pályázott Pilisre, ahol — éppen négy esztendővel ezelőtt — a község történetében először nyerte el a fogorvosi állást. Rajta kívül egy vizsgázott fogász tevékenykedik a csaknem tízezer lelket számláló településen. Felesége, aki időközben két gyönyörű fiút szült, Andrást és Viktort, a monori patikában dolgozik. — Mi tagadás, meglehetősen izgatottan láttam munkához. Soha nem fogom elfelejteni az első páciensemet, Gál Attila tízéves kisfiú volt, akit gyökérrel kezeltem. Eleinte idegenkedtek tőlem az emberek, azt se tudták, hogy a világon vagyok. Nem számított eseménynek egy fogorvos letelepedése, propagandáról nem is álmodhattam, kiraktam a kapura névtábláimat a rendelési idő feltüntetésével és vártam. Szép lassan indult el a bőt, ahogy felénk otthon mondják. Akik elégedettek voltak a munkámmal, azok elmondták másoknak. Nem a félelem Nem pilisi és nem periférikus jelenség: rutinszerűen nagyon kevesen járnak fogorvosihoz. — A fogorvos váróját sokan még ma is kerülik. Ennek ellenére azt tartam, nem a félelem tartja távol az embereket, hiszen köztudott, hogy hatásos érzéstelenítőkkel van minden rendelő ellátva. A többség mégis csak akkor jön, ha már fájdalmat érez. Előfordult már olyan eset is a fiatal fogorvos praxisában, amely a történelmi középkorban lehetett mindennapos. Egy várandós anyát egyik jó szomszédja arra figyelmeztette, ha kihúzatja a fogát, akkor meghal a gyermeke. A hiszékeny asszony már fetren- gett fájdalmában, amikor végül mégis rászánta magát a húzásra. Mondani sem kell, hogy egészséges gyermeknek adott életet. — Kétségtelen, hogy a fővárosban és több vidéki nagyvárosban kezd sikk lenni fogorvoshoz járni, hogy úgy mondjam, kezdünk divatba jönni. A fejlődés természetesen ma már Pilisen is mérhető. Kialakult egy olyan mind jobban bővülő réteg, főleg fiatalok, akik ellenőrzésre is el-eljárnak a fogászati rendelésre. Cukros-mézes cumi A fogak romlását egészen fiatal korban keh megakadályozni. Nálunk a községben az óvodáskorú, három-ötéves gyerekek foga valósággal kezelhetetlen. Változatlanul divat ugyanis a cukros-mézes cumi, amely az egyetemi tankönyvek ábráin az egészséges fogak réme. Sajnos, szervezetten még csak az általános iskolában rendszeresíthették heti hat órában a kötelező fogászati ellenőrzést. Az a gyakorlat, hogy esetenként egy- egy osztály jön hozzám rendelésre. Szóba kerül az ismeretterjesztés is, amely ez ideig Pilisen csupán az iskolában nyert polgárjogot. A fogorvos egyedül nem győz mindent, pedig nyilvánvalóan tudna szolgálni olyan megszívlelendő tanácsokkal a felnőtteknek is fogaik ápolására, élettartamuk meghosszabbítására vonatkozóan, amit nem bánnának meg. Ilyen jellegű előadások tartására azonban ez ideig nem kérték fel; És ha felkérnék, kezdetben még mindig osztályrésze lehetne az érdektelenség. Húzni kell! — Az a jó beteg, ha fogalmazhatok így, aki kihoz belőlem mindent, amit az egyetemen megtanultam. Kidobni egy fogat, az nem munka. Azt szeretném, ha becsületesen dolgozó szakembernek tartanának. Ugyanazt meg lehet csinálni itt is egy foggal, mint a fővárosban. A két évvel ezelőtti szakorvosi vizsgámon azért nem kaptam jeles, mert a gyakorlati tapasztalataim alapján válaszoltam. Azt válaszoltam, amit általában kérnek tőlem a pácienseim, amitől nem lehet eltéríteni a többséget — húzni kell! Pedig tudom, hogy a feladatként kapott munkát értelmesebben is el lehetett volna végezni, a fog mentésével. Megfordult már a fejemben, hogy mennyivel jobban járnék — anyagilag és szakmailag egyaránt —, ha Pesten kaptam volna állást, mint nem egy volt évfolyamtársam. Ott az emberek valósággal beleütköznek az információkba, ha egy srác tej foga lyukas, már kétségbeesve viszi az anyja a fogorvoshoz. Én a családommal jól érzem itt masam. Azt vallom: „tátsd el a szád. megmondom. ki vagy”, legalább olyan felületes általánosítás, mint idősebb testvére: „a ru- ba teszi az embert”. A szakorvosi vizsga nem jelenti a továbbképzés befejezését. Havonta egyszer Mo- noron studírozik a járásban tevékenykedő, ha úgy tetszik, azonos missziót teljesítő kollégáival. Ha ideje engedi, a klinikára is beugrik egy-egy érdekesebbnek ígérkező előadásra. Íróasztalán ott sorakoznak a Fogorvosi Szemlék. De szakbarbárnak sem nevezhetné senki. Az egyetemen az OSC NB II-es csapatában kosarazott. jelenleg a tollaslabdának hódol versenyszerűen — a férfiak rivalizálásában a második Pest megyében. Ugyanakkor három színházba van bérletük a feleségével: az Operába, a Vígbe és a Pestibe. Kertész Péter Ä megyei tanács vb ülésérő! Elválaszthatatlan egység a könyvtár és a könyvterjesztés Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága együttesen tárgyalta meg a könyvtárak és a könyvterjesztés fejlődését, helyzetét. Mint megállapították: mindkettőnek jelentős a szerepe a tudatformálásban, a közművelődésben. A közművelődési könyvtárak helyzetéről 1965-ben már tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az iskolai könyvtárakkal és a könyvterjesztés helyzetével megyei testület még nem foglalkozott, sőt ilyen együttes tárgyalásra valószínűleg országosan is ez az első eset. A gyakorlat bizonyítja azonban, hogy a könyvtárak munkája, a lakosság olvasottsága elválaszthatatlan a könyvkiadástól, a könyvterjesztéstől. A végrehajtó bizottság rámutatott: nem helyes csupán a közművelődési könyvtárakkal foglalkozni, reális kép a lakosság olvasottságáról csak komplex vizsgálattal: az iskolai, valamint a szakszervezeti könyvtárak értékelésével egyetemben nyerhető. A vb tanácskozásán részt vett és felszólalt Barinkai Osz- kárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Lu- kácsy Róbert, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa, Drucker Tibor, a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése főtitkára, Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárügyi osztályvezetője is, valamint Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Debreceni lmréné, a Pest megyei Könyvtár igazgatója. A művelődés fontos alapintézménye A könyvtár, ahogy a többi között a vb tagjai és a meghívottak kifejtették: az iskola után a művelődés legfontosabb alapintézménye. Az olvasásra nevelést, a könyv megszerettetését gyermekkorban kell elkezdeni. Aki iskolás korában barátságot köt a könyvvel, később sem tud lemondani az olvasásról. Mind a gyermekek, mind a felnőttek' olvasását az erre illetékes szerveknek szüntelenül támogatni kell. A könyvtáraknak, a könyvkiadóknak, de a társadalmi szervezeteknek is nagy a szerepük az ízlés nevelésében, a rendszeres és kulturált olvasás megszervezésében. A megyében az elmúlt tíz esztendő alatt mérhetetlen erőfeszítések történtek, hogy minél több ember kezébe kerüljön könyv. • Megkétszereződött az olvasók, a könyvtár ri tagok, de~a könyvek száma is. Az állami szervek megkétszerezték a könyvvásárlásra fordítható összeget. Valamennyi járási-városi könyvtár helyiségét felújították, berendezését kicserélték, s néhány helyen bővítették a helyi: igékét. A Művelődésügyi Minisztérium 1970 óta évente egymillió forintot fordít e célra. Tavaly húsz százalékkal vásároltak több könyvet, mint 1972-ben. A tizennégy éven aluli gyermekek közül 1962- ben 31 998 olvasott könyvtári könyvet, 1972-ben már 49 771-re nőtt a számuk. A könyvbarát, az Olvasó népért mozgalom, amelyeket a társadalmi szervek is aktívan szerveztek, szintén meghozták eredményüket. Az említett számok bármennyire tetszetősek és jelentős munkát, küzdelmet takarnák, nem megnyugtatók. A többi között, ha az iskolai olvasók számát tekintjük, az iskolásoknak csupán 50 százaléka tagja a könyvtáraknak. A felnőttek körében m^g rosszabb a helyzet: csökkent a mezőgazdasági dolgozók olvasótábora és alig emelkedett a munkásosztályból kikerülő könyvtári tagok száma. Jóllehet, Pest megye sajátossága abban is rejlik, hogy a majdnem kétszázezer bejáró dolgozó olvasásáról. könyvvásárlásáról nincs adat, jó részük a fővárosban szerzi be szükségleteit, az üzemi könyvtárak tagiai. mécsem eleaen- ,dő a megyében élő munkásak kfzött a rendszeres, állandó '-önyvolvasó. Országosan fehér folt A lakosság jó része rend- s ertelenül olvas és sokan élnek úgy, hogy megnövekedett életszínvonaluk ellenére sem igénylik a könyveket. A lakosságnak mintegy negyven százaléka nem vásárol könyvet. Az egy főre jutó könyv- vásárlás 1973-ban országosan 135, megyénkben 49 forint volt. A megye 318 tanácsi és 30 klubkönyvtárának a lakosság 12,9 százaléka tagja, a •zervezeti könyvtárak olvasóival együtt is csupán 16,5 százalék. Az országos átlag ebben is jobb: 21,5 százalék. A tanácsi könyvtárak állománya 1972-ben egymillió 256 ezer kötet volt, egy lakosra 1,38 kötet jutott. Az országos átlag 2,1 kötet. Annál rosz- szabb ez a szám, ha azt tekintjük, hogy megyénk az ország legnépesebb megyéje. Könyvtári állománya országosan a második helyet foglalja el, de az egy lakosra jutó mutatót tekintve a megyék között az utolsók vagyunk. A könyvtárak többsége korszerűtlen, sok az elavult, selejtezésre váró könyv, kevés a függetlenített könyvtáros, számos helyen rosszak á feltételek. . Elég csak a Cegléd városi-járási könyvtárra utalni, amel” ■ a szükséges területnek csak 15 százalékával rendelkezik, igaz, az ötödik ötéves tervben a város és a járás gondja az előirányzatok szerint megoldódik. Gondokkal küzdenek az ipartelepek, így Vác, vagy Szigetszentmik- lós. Megfelelő, korszerű helyisége csak Pílisvörösvárnak és Albertirsának van. Elfogadható gyermekkönyvtár pedig csak Nagykátán működik, s legrosszabb a helyzet Szentendrén, a kultúra városában. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgálata korábban megállapította már, hogy csökkent az ismeretterjesztő irodalom, s a megyében az országosnál rosszabb a társadalomtudományi irodalom a meglevő könyvállományon belül. A természettudományi és a mezőgazdasági szakirodalom aránya is csökkent. A gyermekkönyvtárak állapotával foglalkozva a vb megállapította, hogy tíz könyvtárnak van gyermekrészlege és az iskolai könyvtárak szintén az iskolások igényeit elégítik ki. Az egy olvasóra jutó könyv a tanácsi könyvtárakban, de az iskolaiakban is az országos alatt van. Következetesebb könyvtári tevékenység A könyvtárak, a könyvterjesztés értékelésekor a megyei tanács végrehajtó bizottsága kimondotta, hogy az anyagi eszközökön túl sok más objektív és szubjektív ok is forrása a jelenlegi kedvezőtlen helyzetnek. Egyik ilyen nehézség az, hogy a megyei könyvtár a fővárosban van, kölcsönzéssel nem is tud foglalkozni, s amíg 1975-ben el nem foglalja helyét Szentendrén, alapvető változás nem történik. Kifejezte a vb azt a kívánságát, hogy a művelődési osztály a jövőben erőteljesebben, következetesebben ellenőrizze a könyvtárak tevékenységét. A megyei könyvtár akkor látja el jól a feladatát, ha nem az adminisztratív munkát helyezi előtérbe, hanem a politizáló, elemző, olvasásra nevelő, az olvasást megkedveltető munkát. Nagy a felelőssége a könyvtári, a könyvkiadó és a könyv- terjesztő vezetőinek is az olvasásra nevelésben. Ugyanakkor kiemelte a tanács vb a tanácsok, a termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek és a társadalmi szervezetek felelősségét is. Mint mondották, korábban a földművesszövetkezetek évente jelentős összegekkel támogatták a könyvtárakat. A földművesszövetkezetek átszervezése óta az ÁFÉSZ-ek lemondtak nemes szokásukról és a termelőszövetkezetek is — amelyek pedig jelentős kulturális alappal rendelkeznek — gyakran elfeledkeznek ilyen irányú missziójukról. A műveltség eszköze A társadalmi szervezetek eddig is sok támogatást adtak ahhoz, hogy a közművelődésnek e fontos ágával foglalkozzanak, népszerűsítsék a könyveket. A szakszervezetek, a tiazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, de különösen a pártszervezetek érzik a nép művelésének jelentőségét. A két alapvető osztály: a munkás- és a paraszti osztály élet- színvonala évről évre nő, a technika fejlődésével mind magasabb képzettségű emberekre van szükség, művelt munkásosztályra és mezőgazdasági dolgozókra hárul a megye további fejlesztése. A könyv a műveltség eszköze, nélkülözhetetlen társ a munkában. A megyei párt-végrehajtóbizottság. a pártbizottság a közeljövőben tárgyalja majd a munkásosztály műveltségi helyzetét, a KNEB a megyei NEB-bel együttesen nem régen vizsgálta, mire fordítják a termelőszövetkezetek kulturális alapjukat, a tsz-szövet- ségek, mint érdekképviseleti szervek szintén felelősei azok művelődéséért, akiknek érdekeit képviselik. Még az év első felében napirendre kerül a művelődés távlati fejlesztési terve. Ebben is nagy helyet foglal majd el a könyvtárak, a könyvterjesztés ügye. A tegnapi tárgyalásnak az volt a lényege, hogy a vb segítségével az illetékesek addig is javítsák meg irányítási, ellenőrzési tevékenységüket. Budapest környékének közlekedéséről A végrehajtó bizottság a má- , munkások és diákok sokszor sodik napirend tárgyalásához ! lehetetlen körülmények között meghívta a KPM főosztályve- , utaznak, a közlekedés miatt zetőjét. a Budapest Főváros késnek. Nem jobb a helyzet Tanácsa Közlekedési Főigaz- ünnepnapokon sem, amikor a gatóságának vezetőjét, Tari j kirándulók özönlik el az uta- Lászlót, a Volán 20. számú I kát, s ma már nemcsak a tö- vállalatának igazgatóját. Tóth j megközlekedési eszközökön. Jánost, a MÁV Budapesti I hanem a személygépkocsikon Igazgatóságának igazgatóját és való utazás is elfogadhatatlan. a BKV képviselőjét. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy bár sok változás történt a megye közlekedésében — a többi között egyes vasútvonalak villamosítása, illetve korszerűsítése, a főutak korszerűsítése, új autóbuszok forgalomba állítása, a szentendrei HÉV végállomásának összekötése a metróval, a Soroksári út korszerűsítése, a HÉV végállomás áthelyezése — mégis súlyos Pest megye közlekedési helyzete. Lassú és kultúrálatlan a közlekedés. valamennyi járaton nagy a zsúfoltság, a bejáró Vácra, Ráckevére, Szentendrére. Visegrádra órák alatt juthat el a pihenni vágyó tömeg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága abbeli reményét fejezte ki, hogy a közlekedési vállalatokkal, igazgatóságokkal. a minisztériummal a jó együttműködés meghozza gyümölcsét és az ötödik ötéves terv előkészítésekor közösen munkálkodva olyan tervet fogadtathatnak el, amely alkalmas e fontos és népes megye zavartalanabb, kulturáltabb közlekedésének megoldására. S. A.
