Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-16 / 39. szám
1974. FEBRUAR 16., SZOMBAT K^íírlap Dr. Szabó Zolíán nyugállományba vonult Dr. Schulteisz Emiit választották egészségügyi miniszterré A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert saját kérésére — érdemei elismerése mellett — miniszteri tisztségéből felmentette és dr. Schulteisz Emilt egészségügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Szabó Zoltánnak, kiemelkedő munkássága elismeréseként, 60. születésnapja és nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta ót. Az Elnöki Tanács dr. Schulteisz Emilt felmentette az Dr. Schulteisz Emil 1923- ban született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a kolozsvári egyetem bölcsészkarán, ezt követően a debreceni, majd a budapesti egyetem orvosi karán folytatta tanulmányait. Orvosi diplomáját Budapesten szerezte meg. 1950-től különböző fővárosi közkórházakban dolgozott. 1954-ben lett belgyógyász szakorvos. 1960-tól a Központi Állami Kórházban osztályvezető főorvosként, később igazgatóhelyettesként, majd 1970-től mint igazgató tevékenykedett. 1972. június 1-én a kormány egészségügyi miniszterhelyettessé nevezte ki. Hamarosan a miniszter első helyettese, majd egészség- ügyi minisztériumi államtitkár lett. A múlt év végéig a Semegészségügyi minisztériumi államtitkári tisztségéből és dr. Zsögön Évát egészségügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter pénteken Lo-sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. A kitüntetés átadásánál, valamint az eskütételnél jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. melweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatói tisztét is betöltötte. Dr. Schulteisz Emil számos hazai és külföldi tudományos orvosi társaság tagja. Eddig egy könyve és több mint 100 tudományos tanulmánya jelent meg. A demokrácia fórumai Tartalmukban erősüdjenek! Tapasztalatok a váci HAGY-ban Az 1885-ben alakult Horganylemez Hengermű RT-ből 1953-ban született meg a Híradástechnikai Anyagok Gyára, amely híradástechnikai transzformátorokat, különböző fer- riteket, horganylemeztermékeket, nyomtatott áramkörű paneleket gyárt. A vállalat termelése 1960-ig nem érte el az évi kétszázmilliós értéket. A lágy ferrit gyártása, s a világítástechnikai előtétek készítése ezután rohamosan fejlődött. A váci gyár mágneses termékeinek nagyobb hányadát tőkés országokba exportálják. Az export mennyisége tavaly meghaladta a másfél millió dollárt, s az elképzelések szerint 1975-ben eléri az évi kétmilliót. Az elmúlt esztendő adatai: mintegy 620 millió forintos termelési érték, másfélezer dolgozó, s több mint nyolcvan- millió forintos nyereség. Ma már nemcsak Vácott, hanem a Nógrád megyei Romhány községben is működik üzeme a Híradástechnikai Anyagok Gyárának — itt készítik a transzformátorokat. Négy éve: az első munkásgyűlés A vállalatnál 1967 előtt — mint általában az iparban — az üzemi demokrácia gyakorlásának közvetlen fóruma TANGAZDASÁG — FIATALOKKAL Mit tehet a KISZ — tagjaiért? Pest megye egyik legnagyobb területű gazdasága a húszezer katasztrális holdon fekvő Ceglédi Állami Tangazdaság. Mai határát négy esztendeje a cifrakerti, a kecskés- csárdái, az újszilvási és a tá- piószelei állami gazdaságok összevonásával kapta. A gazdaság földjeinek hossza hetven kilométer. Mintegy ezernyolcszáz ember munkájának köszönhető a csaknem 260 millió forintos növénytermesztésből és állattenyésztésből befolyó érték. A gazdaság kerületi rendszerben dolgozik, mert így egyszerűbb érvényesíteni a központi elképzeléseket, kijelölni egy-egy terület soron következő feladatait. Legnagyobb a tápiószelei egység, ahol komlót, gyümölcsöt és szőlőt termesztenek, az állattenyésztésben jelentős a szarvasmarha- és a juhtartás. A feldolgozó kerület mely egy külön részegység — kukoricavetőmag feldolgozásával, és gabonaszárítással foglalkozik, de fölépültek olyan szolgáltatóüzemek is, amelyek az új sertéstelep takarmányellátását biztosítják. A beruházási igazgatóság építette a telepet mintegy 24 millió forintos költséggel. A jövőben ennek gondozása, a felújítások s a gazdasági szállítások tartoznak majd feladatkörükbe. Ebben a hatalmas gazdaságban érdemes megvizsgálni: milyen a helyzetük az itt dolgozó fiataloknak, s a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete miképpen fogja át az ekkora területű mezőgazdasági nagyüzemet. Irányító tevékenység Három esztendeje már, hogy a Ceglédi Állami Tangazdaság küldöttértekezlete kilenctagú csúcsvezetöséget választott a szervezeti munka irányítására, koordinálására. Ennek feladata különböző gazdasági és politikai fórumokon képviselni a fiatal dolgozókat, KlSZ-ügyek- ben döntéseket, határozatokat hozni és azokat végrehajtatni. A kerületi alapszervezetek önálló akcióprogramot és üléstervet készítenek, amelyet a csúcsvezetőségi üléseken tárgyalnak meg és értékelnek. Mivel a gazdaság területe igen nagy — a rendszeres támogatást, ellenőrzést úgy oldották meg, hogy minden alapszervezethez patronálót neveztek ki, aki részt vesz a kerületi rendezvényeken. Tavaly rendszeresítették a havi információs jelentéseket, hogy a gondokról, az eredményekről időben értesülhessenek a csúcsvezetőség tagjai. Az értekezletek napirendjén a KISZ-munka valamennyi kérdése szerepeL A fiatalok foglalkoznak a gazdaság termelési tervével, az ipari tanulók, s a fiatal mérnökök helyzetével, az érdekvédelemmel. Határozatok születtek tavaly a tagfelvétellel kapcsolatban (a csaknem négyszáz KISZ-korú fiatal közül alig kétszázan tagjai az ifjúsági szövetségnek), az alapszervezetek gazdasági munkájáról, valamint a termelést segítő tevékenység pontosabb meghatározásáról. Az intézkedési tervben a gazdaság KISZ-fiataljai meghatározták a jövő tennivalóit is mind a szabadidő- programok, mind a közéleti tevékenység területén. KISZ-kapcsolotok Részletesen, s mélyrehatóan foglalkoznak a csúcsvezetőség tagjai az ifjúsági munkán kívül a KISZ szerepével, helyével és tekintélyével. Ennek vizsgálata jórészt o kapcsolatok elemzésével lehetséges. Miben kötődik az ifjúsági szövetség helyi szervezete a gazdasági vezetéshez. A párttal, a szakszervezettel és más tömegszervezetekkel mennyire ösz- szehangolt munkájuk? Jónak mondható a kapcsolat a gazdasági vezetéssel, meghívják a KISZ-vezetőket az értekezletekre, az ülésekre, melyeken a gazdaság ügyes-bajos dolgairól döntenek. Ezeken a fórumokon a KISZ is lehetőségeket kap, hogy ismertesse elképzeléseit, gondjait. Ideális a kapcsolat a gazdaság párt- szervezeteivel — azon túlmenően, hogy a testületi üléseken az ifjúsági vezetők részt vesznek, összehangoltak a közös akciók, s a, pártbizottság titkára gyakori vendége a KISZ-gyűléseknek is. A párt- vb rendszeresen napirendre tűzi a gazdaság fiataljainak helyzetét, a KISZ-munka milyenségét. A célok elérése, a feladatok végrehajtása közös munka eredménye a KISZ és a szakszervezet együttműködésében is. A szákszervezet évente ötezer forintot biztosít a KISZ-szervezetnek a legszükségesebb kiadások fedezésére. A gazdaság MHSZ-klubjá- val évente 3—4 közös megmozdulást szerveznek, általában lövészversenyeket. A Vöröskereszt véradónapjain is sok fiatal gyűlik össze. Kik lesznek az új vezetők? Kik az ifjúsági szövetség helyi szervezetének mai vezetői és kikre számíthatnak a jövőben? Ez nagyrészt a képzéstől, azaz a káderutánpótlás helyzetétől függ. örvendetes, hogy a gazdaság mostani ifjúsági vezetői közül KlSZ-isko- lát, vagy marxista—leninista középiskolát mindenki végzett, s többen vettek részt egyhetes KISZ-továbbképzőn is. Ketten a marxista—leninista esti egyetem hallgatói. A gazdaságban —KISZ-kez- deményezésre — már két alkalommal hívták össze a harminc éven aluli műszakiakat s arról tanácskoztak: hogyan sikerült beilleszkedniük a gazdaság vérkeringésébe, menynyire ismerik és értékelik munkájukat feletteseik. A fórumok sikere ösztökélte arra a fiatalokat, hogy létrehozzanak egy olyan szervezetet, amely lehetővé teszi a műszakiak érdekvédelmét és összefogja az azonos érdeklődésű fiatalokat. így alakult meg 1972-ben a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, mely szinte egyedülinek mondható a mezőgazdasági üzemekben. Az FMKT aktívan segíti a gazdaságot, vezeti a KISZ termelési mozgalmát, támogatja a szocialista munkaversenyt, a brigádok munkáját. A központi FMKT megalakulása után egyre-másra alakultak a kerületekben a fiatal műszakiak csoportjai. Sajnos azonban a kezdeti fluktuáció, valamint a munka- és üzemszervezés érdekében elrendelt áthelyezések, összevonások átmenetileg akadályozták a zökkenőmentes tevékenységet. A terv azonban az, hogy a belső mechanizmus kialakítása után ismét tevékenykedik az FMKT és teret kap a gazdaság mindennapi munkájában. Tamás Ervin a termelési tanácskozás, közvetett fórumai pedig a különböző szintű szakszervezeti értekezletek voltak. Az üzemi demokrácia kiterjesztésének két alapvető feltételét szolgálták az 1967-es, majd az 1971-es szakszervezeti küldöttértekezletek határozatai, egyrészt a politikai oktatás, másrészt a szervezeti élet élénkebbé tételéért. Mivel a dolgozók egyre több információt kaptak jogaikról, az üzemi demokrácia gyakorlásában azonban még nem volt kellő tapasztalatuk, 1967 és 70 között nehezebben lehetett érvényt szerezni érdekeiknek. A nem megfelelő munkahelyi közérzet például a TMK- és a ferritüzemékben korlátozta a dolgozók munkalendületét. A transzformátorüzemből sokan kiléptek, vagy betegállományba mentek. Később ébredtek csak rá arra — kihasználhatók a demokrácia adta jogok is — négy esztendővel ezelőtt jegyezhette föl a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára naptárjába, hogy összehívták az első — nem felülről szervezett — munkásgyűlést. Brigádgyűlések A munka- és a szocialista brigádok gyűlései régebbi hagyományt őriznek. A termelési tanácskozások mellett ezek voltak a leghatékonyabb formái a mozgósításnak, de tartalmukban ezt nem is haladták meg. Az elmúlt esztendők tapasztalata azonban az, hogy a tájékoztatáson túl egyre inkább vitafórumokká válnak. Az egyes rétegek tanácskozásai nem hoztak olyan eredményt, mint amilyet a vállalat 'szakszervezeti vezetői reméltek. Igaz, a műszaki konferenciáknak évtizedes hagyományai vannak, s rendszeres megtartásukat szinte megkövetelik a dolgozók, gyakran mégis utasítási rendszerekbe tartozó vezetői értekezletté válnak. Az üzemi demokrácia közvetlen fórumai tartalmukban kell hogy megerősödjenek. A termelési tanácskozás sikere — mint a legfontosabb ilyen fórum — jórészt a megfelelő előkészítéstől függ. örvendetes, hogy egyre több ezeken a hozzászólás, a javaslat és a kérdés. A legfontosabb azonban, hogy ezekre megfelelően reflektáljanak a gazdasági és társadalmi vezetők, hiszen ma már nem a bátortalanság, hanem a visszhang- talanság riasztja inkább az embereket az aktivitástól. A vállalat vezetőinek rendszeresen ellenőrizniük kellene a termelési tanácskozások javaslatainak, észrevételeinek végrehajtását. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában szúrópróbaszerűen vizsgálták: ki kapott választ, s ki nem, felvetett problémáira. Az eredmény: hat esetben megoldották a gondot, tíz esetben választ kapott a dolgozó, négy esetben azonban se nem intézkedtek, se nem válaszoltak felszólalására. Közvetett fórumok Az üzemi demokrácia közvetett fórumai a vállalat tömegszervezetei és az azokon belül működő réteg-érdekképviseleti testületek. A választott tisztségviselők és testületek tevékenysége, színvonalának emelkedése kedvező változást hozott az üzemi demokráciában is. A szak- szervezeten kívül a váci HAGY-ban jelentős szerepet tölt be az ifjúsági szervezet és a nőtanács — hiszen a dolgozók többsége nő és harminc éven aluli. Ez növeli e szervezetek munkájának, felelősségét, másrészt viszont azt is jelenti, hogy a döntések zöme gyakorlatilag az ifjúságot és a nőket érinti. Az üzemi demokrácia érdekében fontos feladat e testületek munkájának összhangja, a jó kapcsolatok kialakítása. Az egész vállalatra vonatkozó intézkedések tárgyalásánál a szakszervezeti tanács kikéri a KISZ-szervezet véleményét, állásfoglalását. T. E. Ülésezett az OKBT elnöksége Ülést tartott az Ország" Közlekedésbiztonsági Taná elnöksége. Az elnökség be számolót fogadott el a területi közlekedésbiztonsági tanácsok megalakulásáról. A testületekben csaknem háromezer állandó aktivista tevékenykedik a közlekedésibiztonság aktuális feladatainak ösz- szehangolt megoldásáért- A fővárosi és a 19 megyei közlekedésbiztonsági tanács kidolgozta idei munka- és költségvetési tervét. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács — az elnökség határozata alapján — szakbizottságaikat hoz létre a részfeladatok folyamatos végzésére. A legfontosabb A fogalmat, mely legtöbbször politikai feladatok kísérője, az utóbbi időben úgy is emlegetik az üzemekben, mint a gazdasági tevékenység nélkülözhetetlen jellemzőjét. Űj divatról lenne szó? Vagy inkább szükség- szerű felismerésről? Hiszen miféle egység kell ahhoz, hogy a gépek működjenek, az emberek termeljenek, az áru a* raktárba, onnét a felhasználóhoz, a fogyasztóhoz kerüljön? Esetleg arról a nagyonis lényeges kérdésről van szó, hogy a munka kényszeren — a kötelességet a kenyérkeresettel összekapcsoláson —, vagy ellenkezőleg, aktív közreműködésen, a kötelességnél többet adáson alapul? Ma a gyárakban nemcsak a termelés technikai változásának mértéke gyorsult meg. Gyorsabbá, erőteljesebbé vált a termelés emjeri tényezőinek fölismerése, fontosságának mérlegelése úgyszintén, s ezeknek a tényezőknek sorában ott áll az is, hogy jól vezetni akkor lehet, ha létrejön a cselekvés egysége. Ikladon, az Ipari Műszergyárban idén az exportra kerülő újdonságok közé tartozik az úgynevezett bakköszörű. E megmunkáló géptípust először csak a barkácsolóknak szánták, azután kiderült, nagyobb változatai ipari felhasználásra is alkalmasak. A gyár tervszerű választékbővítési tevékenységének egyik bizonyítéka az új termék, s kétségtelen: tervezését, próbagyártását, a piackutatást pusztán hivatalos úton is — azaz szűkszavú utasításokra szorítkozva —, elrendelhették volna a vezetők. Nem sértik meg ezzel a termelés semmiféle szabályát, nem esik csorba az üzemi demokratizmuson. Mégis, inkább azt az utat választották — tegyük hozzá: a nehezebb utat —, hogy még a tömegesebb gyártás megkezdése előtt kikovácsolják az egyetértést, mindazok cselekvő segítségét, akik az ügyben érintettek. B osszú lenne állomásról állomásra követni ezt a folyamatot, a szerkesztésen belüli fejtörésektől az üzleti tárgyalásokon át — nyugat-német vevőkkel —, a gyártás felszerszámozásáig, az új fogások, műveletek kipróbálásáig, de a lényeg az: nem érték be az utasításokkal. Azt kívánták elérni, hogy nemcsak végrehajtsák mechanikusan a műszakiak, a munkások a feladatokat, hanem toldják meg a lehetőségeket saját javaslataikkal, elkéo- zeléseikkel. Azaz akarják azt, amit csinálniuk keli. Feltehetően ennek köszönhető, hogy az új termék útja kevésbé volt rögös, mint általában az újdonságoké, hogy viszonylag rövid idő alatt tetemesebb exportszállítást vállalhattak ... a nehezebb útra fordított fáradozás egyszeriben kamatozni kezdett. Ezek ismeretében most már az a kérdés vár válaszra, hogy szükség van-e egyáltalán minderre? Végül is, amint azt a gyárakban szívesen emlegetik, a termelés nem játék, a műhely nem vitaklub, a termelési fegyelem nem totó, hogy vagy eltalálja az ember, vagy nem... Igaz! Ám ezt öreg hiba összekeverni az üzemi demokratizmussal, az alkotó légkör kialakításával, az emberek létszámmá alacso- nyításával. Mert ezek nem azonos fogalmak, a fegyelem és a demokratizmus semmiféle ellentétben nem áll egymással. Sőt, csak ott lehet igazi fegyelmet kialakítani, ahol a demokratizmus mély, áthatja a termelés minden mozzanatát, eljut valamennyi emberhez. V életlennek tarthatjuk,- ogy azokban a gyárakban kiegyensúlyozott, hosszú évek óta egyenletesen fejlődő a termelési tevékenység, amelyekben a dolgozó embert minden más fölé emelik, sőt, tartják a legfontosabbnak? Vajon — pusztán két példát, de nyomatékos esetet említve — véletlen, hogy a Csepel Autógyárban, a Dunai Cement- és Mészmű- vekben a súlyos termelési gondok fokozatos fölszámolása egybeesik a gondolkodásmód változásával, az üzemi demokratizmus erősítésével, a vezetési stílus javításával, fogalmazhatunk úgy is, hogy a termelés humanizációjával? Törvényszerű, hogy a megye e két, nagyon jelentős termelési közösségében a kifejezés második szavára, a közösségre tevődött át a hangsúly, s ez az áttolódás teremtett alapokat a felfelé vivő úthoz. Amihez, persze, szükség volt pénzre, szervezési intézkedésekre, új termelőeszközökre is, ám mindennél nagyobb szükség az ott lévők gondolkodásbeli és cselekvés si egységére. ^Meglepő-e ezek után, ha azt írjuk, hogy e folyamatnak köszönhetően mindkét gyár tavaly túlteljesítette kötelezettségeit, eredménytervét, s az örök adósok sorából átkerült a tör- lesztők közé? Nem megle- pő. Ahol figyelnek az emberre, ott az ember szívesen dolgozik; többet ad a kényszerűen kötelezőnél. Növekszik azok tábora, akik belátják, elfogadják ezt, s ennek megfelelően cselekednek. Növekszik ez a tábor, de azért még mindig szerény kiterjedésű. Nagy lehetőségek, hatalmas források mennek eiriatt veszendőbe. A kár az erkölcsi, az anyagi kár — nagysága kötelez' bennünket arra, hogy mérlegeljünk, s mielőbb választ adjunk a kérdésre: alkalmas-e vezetésre az, aki képtelen a szükségszerű változások fölismerésére? Mészáros Ottó
