Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
1974. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP "‘k/űHap 7 Munka mellett - kutatók Sokrétű tevékenység a Pest megyei kórházban E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMÁJA AZ orvostudomány, ARRÖL SZÁMOLUNK BE OLVASÓINKNAK, HOGY MELYEK A LEGÚJABB GYÓGYÁSZATI MÓDSZEREK ÉS GYÓGYÁSZATI ESZKÖZÖK. Vakok csodaerdeje A vakok vagy csökkent Iá_ tóképességű személyek nem sok időt tölthetnek igazán jó, friss levegőn, legfeljebb a parkok útjain tudnak fel-alá járkálni. Európában Kassel- ban létesült a vakok első parkja, ahol valóságos „felfedező útra’’ mehetnek a természetvédelmi területen. Az erdőben védőpalánkok segítik tájékozódásukat, továbbá vakírásos jelzőtáblák, amelyek ismertetik a táj nevezetességeit, a fák nevét, korát. Itt egyedül is járkálhatnak, ami a pszichológusok szerint jelentősen növeli önbizalmukat — és ez a jó levegő mellett — még további előnyt jelent számukA Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházban igen örvendetes, hogy a kórház orvosai nemcsak gyógyítással foglalkoznak, hanem tudományos kutatómunkával is. Ebben nemcsak az orvostudományok doktora címmel rendelkező orvosok és a kilenc kandidátus vesz részt, hanem a fiatal kollégák is. Természetesen elsősorban ki-ki a saját szakterületén kutat, melynek eredményeit a betegellátásban is hasznosítják. Ezeken túlmenően különféle tudományos közlönyökben, szaklapokban publikálják eredményeiket, s könyveket is írnak. Az orvosok külföldi tanulmányutakon is részt vesznek, legutóbb Moszkvában, Londonban, Prágában s Berlinben jártak, s tartottak előadásokat. Dr. Rigó János igazgató főorvostól és dr. Beregi Edit főorvosnőtől megtudtuk, hogy a jelenlegi kutatások a betegségek eredményes megelőzésének, illetve gyógyításának módjait keresik a kórházban végzett vizsgálatok alapján. Bár a tudományos munkára elég kevés az anyagi fedezet, mégis széles a skálája a vizsgált területeknek s témáknak. Gyerekektől az öregekig A szülész-nőgyógyászok arra keresnek választ, hogy a terhesség ideje alatt és a szülésnél milyen szerepet .játszik a vérszegénység. A vizsgálatokat ilyen irányban kiterjesztették az újszülöttekre is. Fontos terület a kutató sebészek számára a különféle fekélyek sebészeti kezelése. A belgyógyászok a gyomorban és a vékonybélben lezajló emésztési és felszívódási folyamatokat vizsgálják, a rendellenességek jellemző megnyilvánulásait tanulmányozzák, és azt, hogy ezekben miként működnek közre az enzimek. Egy másik téma a vérrögö- södés és a vérzékenység kialakulását előidéző okok kutatása. A gyógyászat e területén is lényeges a megelőzés és az időben végzett szakszerű gondozás. A szemészek a zöldhályog sajátosságait, a gégészek a garat- és szájfenéki daganatok korszerű sebészeti kezelésének eszközeit keresik. Számottevő feladat az álllta- pocstörések és felsőállcsont- törések gyógyítását még sikeresebbé tenni, és vizsgálni, hogy a különféle szervek szerkezetében és felépítésében milyen változásokat hoznak az öregkori betegségek. 1 Röviden - sok oldalról A felsoroltakból is látható, hogy a kórházban folyó tudományos munka mennyire ösz- szefügg a gyakorlati élettel, a gyógyítással. Bár a kórház elsődleges feladata nem a tudományos munka, de mindez a gyógyítás egyik feltétele. Az eredmények ismertetése, hasznosítása céljából a kórházon belül is rendeznek tudományos üléseket. Érdekes esemény lesz ismét 1975 tavaszán, az egyébként három- évenként megrendezésre kerülő, Pest megyei orvosi napok, A háromnapos esemény- sorozat keretében az orvosok beszámolnak egymásnak érdekesebb megfigyeléseikről, két fő témában: Modern vizsgálóeljárások a betegellátásban és Szövődmények ^problémája a betegellátásban címmel. Mindezek olyan átfogó témák, melyek igen alkalmasak arra, hogy az orvosok képet kapjanak más szakterületek problémáiról, eredményeiről is. Egy-egy előadás egyébként tízperces lesz, bemutatásra pedig öt perc áll majd az előadók rendelkezésére. Közérdekű témákban Ugyancsak az orvosi napokon osztják ki annak a pályázatnak a díjait is, melyet a Pest megyei Tanács egészség- ügyi osztálya, a Semmelweis Kórház igazgatósága és a Pest megyei Tudományos Bizottság hirdetett meg a megye területén dolgozó körzeti és rendelőintézeti orvosok, valamint a kórházi másodorvosok és egészségügyi középkáderek részére. A pályázati felhívás alapján benyújthatók az önálló klinikai megfigyelésen, vizsgálatokon, kutatásokon alapuló dolgozatok. Ezeken kívül elbírálásra kerülnek olyan pályamunkák is, amelyek refe- rátumszerűen dolgoznak fel közérdekű témát. A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy a Semmelweis Kórház a gyógyászat és a kutatómunka terén különféle módszerekkel és eszközökkel, de azonos célért küzd: az egészséges emberért. D. G. G. ra. Gyógyítás - lézerrel * Elektromágneses jelek — biológiai információk Szovjet kutatók az élő anyag tevékenységének újabb titkát tárták fel: bebizonyították, hogy az egymástól hermetikusan elzárt sejtcsoportok elektromágneses jelek segítségével képesek egymással biológiai információkat közölni. A kísérletek során élő szervezetek sejtjeit két kis üvegedényben helyezték el. Az egyikbe egészséges sejteket tettek, a másikba betegségkeltő vírusoknak, mérgeknek vagy sugár- hatásnak kitett sejteket. Az edények nyílását légmentesen lezárták. Azt tapasztalták, hogy ha közönséges üvegből készült üvegeket állítottak egymás mellé — amelyek nem engedik át az ibolyántúli sugarakat —, az egészséges sejtek jól érezték magukat, a szomszédos, „kezelt” sejtek pedig elpusztultak, Amikor kvarcüvegből volt mind a két edény — ezek átengedik az ibolyántúli sugarakat —, az egészséges sejteken is jelentkeztek a betegség tünetei, és azok is elpusztultak. A világ számos országában évek óta széles körű kísérletek folynak a lézersugár orvosi felhasználására. Elsőként a szemsebészeten bizonyult hasznos eszköznek a tűhegyesre fókuszált lézersugár. Napjainkban már sok helyütt alkalmazzák a levált recehártya visszahe- gesztésére. A lézersugárnak azt a tulajdonságát, hogy a testszövetek különböző színű részei más-más mértékben nyelik el, a bőrgyógyászatban hasznosítják. A „lézerkéssel” könnyűszerrel eltávolítha- tók a különböző pigmentfoltok és a tetoválás is. A pontosan adagolt sugárenergia ugyanis csak a színes sejteket roncsolja el, a fehér bőrrészeket sértetlenül hagyja. Fényes távlatokkal kecsegtet a daganatok lézersugaras gyógyítása. A kísérlet során kiderült, hogy a megfelelően adagolt és „célzott” lézersugár tökéletesen szétroncsolja a daganatot. A besugárzás pillanatában villámgyors sejtré- szecske-kilökődés figyelhető meg a daganaton. A szovjet kutatók által kifejlesztett, 1 mikron átmérőjű sugárnyalá- bú, roppant energiát összpontosító mikronsugárzó berendezéssel az élő sejtekben is végrehajthatók finom beavatkozások. Megvalósítható, hogy a sugár csupán a sejt meghatározott részét — pl. a sejtmagot — roncsolja, vagy pusztítsa el, a sejt többi részét pedig ne károsítsa. Képünkön: előkészítik a lézersugaras operálóberendezést. Küzdelem a szívinfarktus ellen A szív- és érrendszeri megbetegedések a világ legtöbb országában — így hazánkban is — a betegséglista élén állnak, és a legtöbb halálesetet okozzák. E betegségek közé tartoznak a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az agyi és a test más részein levő erek sérülései, a szívnek és a keringési rendszernek a fejlődési rendellenességei, a fer- tőzéses, illetve a reumás eredetű szívbajok, a szívtrombózis és a szívinfarktus. Ez utóbbi a század eleje óta vált a szív egyik leggyakoribb, sokszor halállal fenyegető betegségévé, amely egyre növekvő számban a fiatalokat és a nőket is veszélyezteti. A, szívinfarktus leggyakrabban a szív saját ereinek, a koszorúsereknek az elmeszese- dése miatt, annak következményei révén alakul ki. Az elmeszesedés időben való felfedezésével megelőzhető vagy legalábbis késleltethető a koszorúsér-betegség kialakulása, próbának, hogy a lábai alatt A vizsgáló orvos sokoldalú mozgó futószalagon kell „járműszeres megfigyelést végez a nia”, egyre fokozódó^ iramban, panaszaikkal hozzáfordulókon, miközben a mérőműszerek A képen látható személyt pél- szervezetének összes reakcióit dául akként teszik ki terhelési rögzítik. A NAP MINT ORVOS Baktériumvadászat — UV-sugarakkal „Ahová a nap süt, oda nem kell orvos’’ — mondja egy alpesi közmondás. E népi bölcsességnek az az alapja, hogy a természetes napsugárzásnak gyógyító ereje van. Niels Ryberg Finsen Nobel-díjas dán orvos kutatásai nyomán vált ismertté, hogy azt a jótékony hatást elsősorban a napsugárzás egy részét kitevő, úgynevezett ibolyántúli sugaraknak köszönhetjük. Az ibolyántúli magyar elnevezés több idegen nyelven ultraviolettet jelent, innen ered a nemzetközileg elfogadott rövidítése: UV. Finsen megállapította, hogy az UV-sugórzás eleinte fokozza az életműködést, nagyobb adagokban azonban megöli az élő sejteket, így a baktériumokat is. Szénrúd — higanygőz élőit Finsen főként a bőrbetegségek gyógyítására alkalmazta az UV-sugarakat, nagyon jó eredménnyel. Egy Hansen nevű koppenhágai mérnökkel együtt ibolyántúli sugarakban gazdag, kezelési célokra alkalmas mesterséges fényforrást is szerkesztett. Ez egy szénrudas elektromos ívfénylámpa volt, amelynek sugárnyalábjait egy kvarcedénykén át irányították rá a gyógyítandó bőrfelületre. A szénrudas ívfénylámpának sokkal korszerűbb változata és utóda a higanygőzlámpa — ismertebb nevén: kvarclámpa — amely látható fényanyagokból és ibolyántúli sugarakból zöldeskék fényt bocsát ki. Ezt a készüléket használják a napfényt pótló kvarcolásra. Időközben azután kiderült, hogy ha a fényforrás 200—280 milliomod mm-es hullámhosz- szú sugarakat bocsát ki, a sugárzásnak erősen csíraszámgyérítő hatása van. A további kutatások azt eredményezték, hogy a 250— 270 milliomod mm-es hullámhosszú sugarak még erősebben pusztító hatásúak a mikrobákra. Ha ennek a fénysugárnak az elemi részecskéi, a fotonok eltalálják a baktériumok szaporodását irányító központját, a mikroorganizmus képtelen a szaporodásra, vagy azonnal elpusztul. Germicidcsövek Miután a mikrobiológusok megállapították a mikrobák legérzékenyebb pontját, a fizikusokra és a mérnökökre várt a feladat, hogy olyan sugárforrást szerkesszenek, amely a' leghatásosabb hullámhosszú sugarakat bocsátja ki. Hamarosan el is készültek a megfelelő levegőcsírátlanító fénycsövek, más néven baktericid- vagy germicidcsövek. A csírátlanító hatású UV-sugarakat kibocsátó sugárforrás megteremtésével a tudomány és a technika nagy szolgálatot tett a közegészségügynek. Ma már a magyar ipar is gyárt — a legjobb külföldi gyártmányokkal is versenyképes — baktericidcsöveket. A baktericidcsövek felépítése majdnem azonos a közönséges fénycsövekével. A cső két végét egy-egy foglalat zárja le, amelyekből két csatlakozó csúcs áll ki. A csatlakozó csúcsok a csőben elektródokban folytatódnak, amelyekben mindkét oldalon egy-egy fém- spirál csatlakozik; ezek felizzításával hozható létre az elektronvándorlás, a gázkisülés. A cső higanygőzzel van töltve, erről árulkodik az üvegben ide-oda guruló higany- cseppecske. Hol használható? A baktericidlámpák elsősorban a zárttéri levegő csírátlanítására hivatottak orvosi rendelőkben, kezelőkben, várókban, műtökben, csecsemőotthonokban, óvodákban, iskolákban stb. Alkalmazhatók még fertőtlenített anyagoknak és eszközöknek, csíramentes állapotban való tartására, valamint bizonyos anyagok, termékek előállítása során a baktériumok és mikroorganizmusok elpusztítására is. Különös jelentősége van ennek a gyógyszergyárakban, az élelmiszerfeldolgozó üzemekben, a hűtőházakban és a mindennapi élet sok más területén. Baktericidcsövekkel való besugárzással biztató eredményeket értek el a vetőmagkezelésben, csávázásban, a részben ózont is termelő csövekkel pedig megoldották a gabonafélék dohtalanítását. A baktericid hatású UV-sugarak elpusztítják a gomibaspórákat, ezért lehetséges a megtámadott épületszerkezetek megvédése is. Rájöttek arra is, hogy a tejelő és tojástermelő állatokat célszerű fokozott — de nem túlzott — baktericid hatású ibolyántúli sugárzásnak kitenni, mert így nagyobb tej-, illetve tojáshozamra számíthatunk. Természetesen a baktericidlámpák kezelésénél a vele dolgozóknak bizonyos védőrendszabályokat kell betartani. A közelben dolgozókat óvni kell a közvetlen, vagy közeli besugárzástól. A sugár okozta ártalom a bőrön a szertelen napozás következményeihez hasonló tünetekkel jár. A szemet érő túlzott sugárzás kötőhártya-gyulladást okozhat. M. L.