Pest Megyi Hírlap, 1974. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
«SI megyei 'ZfCírtap 1974. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP Pcőt í megi^ei bar an goíaóo iáóoL 105. GOMBA—BÉNYE—KÁVA (I.) Közigazgatásilag egyesített és közös mezőgazdasági üzemük szoros kapcsolatával is összefüggő településcsoportról nehéz külön írni, de valójában együtt sem könnyű. Az ember bejárja Gombát, majd szinte átsétál Bényére, végül odább kerekezik Kávára -— számos egymáshoz teljesen hasonló mozzanatba talál, de beleütközik nem egy eltérő, sajátos jelenségbe is. Ami — — szemünk gyönyörűségére — egybefogja a három községet, az a halmos, dombos táj kel- leme, a téli ég felszakadozó felhői között átragyogó napfény aranyzuhatagával a tarlók és kopár erdők hajlatain. A barangoló hajlamos arra, hogy e látványt legszebb dunántúli úti élményeihez hasonlítsa ... Ha összesítjük a három község Iélekszámát, a pontos szám: 4726. Elbontva — ebből Gombára: 2615, Bényére: 1436, Kávára: 675 lakos esik, az aránytalanság ebből a szempontból nem csekély. De Gomba, Bénye, Káva, e sorrendben feleződő népességének életét egyaránt meghatározza két alapvető körülmény. Az egyik: hogy az 1973- ban Gomba székhellyel megszervezett. mintegy 8000 ka- tasztrális hóidon gazdálkodó Fáy András Egyesült Mgtsz nem tudja lekötni a hélyi munkaerőt, a gombaiak, bé- nyeiek, kávaiak többségének, s hozzátehetjük, főleg a fiatalabb nemzedékhez tartozóknak munkahelye: Budapest. A másik, szorosan ehhez tartozó jelenség, nevezhetnék állapotnak is: bár a felszabadulás előtti, fullasz- tó elszigeteltséghez képest', a három község közlekedése alapvetően javult — a főváros busszal kombinált vas- ntazással érhető el — az ingázók sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a közvetlen vasút-, vagy buszforgalomban részt vevő községek dolgozói. A tsz dolgozó tagsága 270—230 fő, alkalmazottja 180—200, járadékosa, nyugdíjasa 270 — így, durva számítás szerint is. *öbb mint 2000 iparba járó munkás tölt el napi kétszer két vagy három órát utazással. A fejlődés szembeszökő, hiszen a felszabadulás eiőtt, a tömegközlekedési eszközök teljes hiányán túl, főleg a primitív közvilágítás borította fizikailag is sötétbe a falut. Mécs, mártott gyertya, „petró” — e pisla fények helyett a változott világ elhozta a villamosság fényét, a a villamosság szülte segítőerőket: a háztartási gépeket, a törpe vízművek motorjait, a villamosság hangos-képes gyermekeit: a rádiót és a televíziót is. A fejlődés sokat adott, de adás közben óhatatlanul el is vesztek bizonyos lehetőségek. A világ bekapcsolódott ebbe a három kis községbe, vagy mondhatnék: a községhármas bekapcsolódott a közlekedés és a telekommunikáció, a modern gazdálkodás és a kulturáltabb életmód ércsatornáin a világba. De a többnyire három műszakban dolgozó, s jószerint csak alvásra hazajáró fiataloknak és középkorúaknak sem idejük, sem módjuk, sem kedvük nincs arra, hogy a kulturális központnak kijelölt közigazgatási székhelyközség: Gomba, társadalmi és kommunális segítséggel felújított, tágas színházteremmel is rendelkező, s Fáy András nevét viselő művelődési házat élettel töltsék meg. A nap huszonnégy órájából egyszerűen nem marad egy sem a kulturális igény ébresztésére és kielégítésére. Pedig az iskola homlokfalán nemes hagyományt hirdet egy tábla: Ebben a házban élt FÁY ANDRÁS, a nagy mesemondó és a haza mindenese az 1793—1810 és 1818—1820. években. Az a Fáv András ez akinek fóti szőlőjében Vörösmarty szavalt, akinek domborművű képmása, az általa alapított Első Hazai Takarék- pénztár Egyesület színhelyének emlékére a pesti Megyeház épületét díszíti. A múlt és jelen különösen Gomba községben ölelkezik sűrűn. Régi kúriából alakították ki a korszerű berendezéző Fáy András, „a nemzet napszámosa” nevét. Búza-, kukorica-, újabban burgonyatermesztés, 160 hold szőlő, 50 hold 1972-es telepítésű és 1975- ben termőre forduló meggy — ez a profil egyik része. A másik nem kevésbé fontos — a baromfitelep. Mikor beléptem a telep egyik részébe: a „tojásgyárba” — ezernyi tojóbaromfi fülsiketítő zslvajgása fogadott. Ott álltak katonás rendben a ketrecekben, mind Foltozzák a Badacsonyt Az idén befejeződik a Badacsony több mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdett foltozása' Az egykori kőbányák által okozott sérüléseket tüntetik el. A hegy felső részén, a bazaltsapkán, a bányaudvarokon, a meddőhányókon és a vízmosta területeken — együttesen 80 hektáron — eddig 820 ezer csemetét és cserjét ültettek el. Főleg nagy levelű hárs. ezüst juhar- fekete fenyő, sajmeggy, virágos kőris, vadrózsa, galagonya és fagyai került ezekre a közjóléti erdőterületeknek számító helyekreA hegytető 221 hektáros erdőségét nem tekintik fatermelő helynek- A területen ezért j már 13 kilométer turistautat j is kialakítottak. A következő I hetekben a kiránduló körzetet felszerelik úgynevezett erdei garnitúrákkal: fatörzsből fűrészelt asztalokkal, padokkal eső elleni menedékhelyeket és szalonnasütőket is építenek. A februári napfény előbbre hozta a tavaszt Az enyhe időt kihasználva megkezdték a gyümölcsösök talajmunkáit, s a fák metszését. A Kertészeti Kutató Intézet telepén a sövénykajszist csinosítják. A kísérleti gyümölcsösben, az utóbbi évek megfigyelése, a termelési eredmény alapján, a sövényrendszerű sárgabarack hozama bizonyult a leggazdaságosabbnak: elérte a világszínvonalat. Veszélyes melléküzem ülnnkavédelmi inlézkedések Javítják a hibákat iZozzájárul-c a közgyűlés V Régi Petöfi-szobor a kastélyból alakított új gombai tanácsház előtt. Gárdos Katalin felvétele sű tanácsházat, s a gonbaia- kat dicséret illeti az ötletért, hogy a tanácsház elé, és pedig igen mutatós. elhelyezésben, egy régen hányódó Petőfi- mellszobrot állítottak fel. A tsz központját abban az emeletes kastélyban helyezték el, amely hajdan Szemere Huba „koronaőr” tulajdona volt, s talán az egykori földesúrnak ebből a minőségből eredeztethető a históriás hagyomány, hogy 1849-ben, egy éjszakán át, gombai kastélyában őrizték a királyi koronát A régi Puky-kastélyról — amely később Perczel Mór szabadságharcos tábornok otthona lett és jelenleg orvosi rendelő —. a helyi emlékezet úgy tudja, hogy többször megfordult benne Katona József, sőt, a Bánk bán néhány részletét itt írta. / A termelőszövetkezet méltón hordja a bátran kezdeményeegyformák, mintha uniformisban lennének, s teljesítették kötelességüket: táplálkoztak és tojtak. , A jércenevelőbe 30—40—50 ezres tételekben érkezik a naposcsibe Bábolnáról. Egy kiszolgált szarvasmarha-istállóból modernizált épületben nevelik fel pihés csibékből a fehér húsú jércéket, s mikor az egy kiló. egy kiló húsz dekás súlyt elérik, többségük elindul a Ferihegyi repülőtér felé. Se nem gyalog, se nem szárnyon, persze, hanem ketrecekben, igen gondosan besorolva, mivelhogy viszonylag rövid idő alatt irdatlanul hosszú utat tesznek meg. Az idén például Jugoszláviába. Angliába „repül”, a gombai jérce. de tavaly ezrével főzték-sütötték pecsenyéjüket az arab sejkségekben és Irak baromfifogyasztóinak lábasaiban, serpenyőiben is. Békés István Különös levél került nemrégiben a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi bizottságához. Megfogalmazói helyszíni vizsgálatot kértek a rádi Űj Élet Termelőszövetkezet bakelitüzemében történt súlyos baleset miatt, amelyet a szövetkezet vezetői a szakszervezetnek nem jelentettek. Megindult a vizsgálat. Tűz a műhelyben Tavaly november 6-án ifj. Leány vári László délutáni műszakban dolgozott. — Este negyed nyolc tájban a gép, amelyen bakelit alkatrészeket gyártottam, megszorult. Elmentem a másik épületben levő szerelőműhelybe és onngn átvittem két deci olajos folyadékot, hogy azzal majd megkenem a masinát — mondja ifj. Leányvári László. — A folyadék azonban meggyulladt, a láng belekapott a gép mellett a bakelitporba, aztán mellette két zsák selejt bakelitba. Rögtön oltani kezdtem, hiszen a bakelit úgy ég, mint a puskapor. A többiek vízért szaladtak, én kirángattam a gép elektromos vezetékét a csatlakozóból. Akkor már a tűz a ruhámba is belekapott. Elcsapkodtam a lángokat és meghengergőztem a földön. Mindez talán 6—7 perc alatt zajlott le. Tllmondjá még, hogy most január elejéd kezdett •tfjta'*d(>lv gozni. Mutatja a bal’ kezét és a jobb lábát. Csúnya égési hegek. Egy barátja vitte kórházba motorral. Nagy fájdalmai voltak. Most főleg az foglalkoztatja, hogy értesülése szerint fegyelmit akarnak indítani ellene. Vizsgálat és határozat A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője nemcsak a viszonylag szerencsés kimenetelű balesetet vizsgálta ki, haNemtudomka néhány évvel ezelőtt bukkant fel a Magyar Televízió esti meseműsorában, s hónapokig szórakoztatta Napországban átélt kalandjaival a kicsinyeket. Azután egyszercsak eltűnt, nem láttam többé, már azt hittem, elment Szösz- mösz és Baraboly után. Tévedtem. Nem- tudomka ugyanis kilépett a mesevilágból, és 'beállt a pult mögé, kereskedelmi dolgozónak, tme, néhány találkozásom története N emtudomkával: Bemegyek az ÁBC Élelmiszer Kisáru- házba, azzal a szándékkal, hogy valami hidegvacsorához valót vegyek. A kon- zerves polcon felfedezek egy addig ismeretlen konzerv- fajtát, Valamelyik skandináv országban készülhetett, oldalán rosszul felragasztott címke tudatja a hazai fogyasztókkal a tartalmát: angolnapástétom, olajban. Nem akarok hinni a szememnek: mi az, hogy olajban? Ha egyszer pástétom, miért úszik olajban? Megrázom a dobozt, várom a sűrű olaj kotyogását, semmi. Megszólítom a legközelebbi eláruNemtudomka a mögött sítót: „Mi az, hogy pástétom — olajban?” A kislány vállat von: „Nem tudom”. Tovább kérdezősködöm: „Biztos, hogy pástétom van a dobozban?"Az elárusító már ideges: „Honnan tudjam, nem kóstoltam!” Valami gyorsan fövő, félkész ételt keresek a Böszörményi úti önkiszolgáló csemegeboltban. Kis nézelődés után a hurka mellett döntök, burgonyakörettel, gyors, ízletes vacsora lesz. Nyúlok a polcra, s megakad a szemem egy dobozon: Expressz burgonyagom- bóc-pehely — olvasom a feliratát. A burgonyapüré-pely- het ismerem, szeretem, ezt azonban sosem láttam. Használati utasítása szerint vízzel, vajjal, sóval keverve, sós vízben kifőzve, percek alatt elkészíthető belőle a burgonyagombóc. Vajon zsírban sütve, krumplis fánknak, krokettnek is megfelel? Elárusító nincs a közelben, a pénztárosnőt kérdezem. Unott arccal, éneklő hangsúllyal válaszol: „Nem tudom. Ki káli próbálni”. A közönyös kioktatás felbosszant: „Azt csak tudja talán, hogy szeretik-e ezt az árut a vevők?” A válasz még unot- tabb, s még ének- lősebb: „Nem tartottam közvéleménykutatást”. „Mi van ebben a lapos, ovális fémdobozban? — kérdeztem az egyik mo- nori élelmiszerüzletben, s joggal, mert a dobozon semmiféle feliratot nem találtam. A boltvezető helyettese széttárt karral mentegetőzött: „Nem tudom. Pár hónapja kaptuk, lengyel konzerv, már szállításkor lepotyogott róla a cédula, s azóta elveszett”. „Ezek szerint naspolyadzsem éppúgy lehet benne, mint bab- csuszpájz?” „Nem, valami halféleség, ha jól emlékszem” — jött a válasz. Es, ha nem jól emlékszik a féleségre?! „Hagymával készült ez a román lecsó?” — kérdezi mellettem egy vevő a minap, kezében a konzervvel. Az eladó árut rak a gondolára, fel sem néz: „Honnan tudjam? Én még nem vettem”. Nemtudomka tehát nem ismeri a halpástétomot, a burgonyagombóc- pelyhet, nem tudja, mi van a lengyel konzervdobozban, nem vásárolt román lecsót, fogalma sincs, hogy a libanoni narancslevet hígítva, vagy tisztán kell-e fogyasztani — ami pedig, borsos árát tekintve, nem mindegy —, nem kóstolta a kínai zöldbabot, a szovjet sprotnit, a bolgár csemege- uborkát, semmit, amit árusít. Nemtudomka nem tudja, nem ismeri, nem látta, nem próbálta — mert csak árulja, de nem veszi. Főnökének pedig — ezek szerint — nem jutott még eszébe, hogy az új árucikkből felbontson egy dobozzal, vagy üveggel, és megízlel- tesse az elárusítókkal, hogy tudják, mit ajánlanak a vevőknek. Érdekes: a káló azért évről évre kimerül ... Ny. É. nem azt is megállapította, hogy a bakelitüzem műhelyei nem felelnek meg a munkavédelmi és egészségügyi előírásoknak. Oly sok volt a hiányosság, hogy január 24-én kelt munkavédelmi intézkedésében ezt kellett írnia: „1974. január 25-től kezdődően a termelőszövetkezet bakelitüzemének működését felfüggesztem.” Részletek az intézkedés indoklásából : „A technológiai folyamatból felszabaduló gőzök és gázok elszívására nincs kiépítve szellőző vagy elszívó berendezés... Nem a poros és tűzveszélyes munkahelyhez előírt robbanásbiztos lámpatesteket használnak ... A présgéphez kiépített elektromos vezetékek rögzítettének és ki vannak téve mechanikai sérülésnek.” Az intézkedés — a többi között — kifogásolja még, hogy kicsik az ablakok, a műhelyek-'belső magassága nem éri ri’a?. előírtat, a£ Üjjérpv^zgRin. kívül a műhelyen másnak nincsen elsősegélynyújtó1 vizsgája és ez azért probléma, mert a délutáni műszakban se vezető, se elsősegélynyújtó nincs. Nem megfelelők az öltözők, valamint tisztálkodó helyek és eszközök sem. Az üzemben azonban néhány napja, látogatásunk idején is dolgoztak. Nyilatkozni tilos A bakeldtüzemben Kökény Károly csoportvezető először készségesen mutatja ifj. Leányvári balesetének színhelyét, de nem folytatja, mert a másik helyiségből szinte ve- zányszószerűen röpköditek az intelmek. — Szóba se szabad állni senkivel... — Bármilyen papírt ad ... — Miklós bácsi utasítása..! Kiderül, hogy Laczkovits Miklós tsz-elnök tiltotta meg, hogy az ő külön engedélye nélkül beszéljenek a balesetről és az üzemről. Rövid körültekintés után is igazolhatom azonban, hogy a munkavédelmi intézkedés főbb megállapításai ottjártamkor is érvényesek voltak. A helyiségek szűkek, alacsonyak, a levegő gőzöktől, gázoktól és forróságtól volt terhes, az elektromos vezetékek ága-bo- ga szőtte át a falakat és a gépek környékét- A munkások elmondták, hogy szombaton, (tehát tegnap) megkezdődik az elektromos vezetékek átalakítása és a szellözőberendezés felszerelése. Az egyszemélyi felelős A bakelitüzemből visszamegyek a tsz-irodába. Időközben megérkezett a főagronó- mus, aki elment a zárszámadásra másutt készülő elnökért. Az első kérdést ő teszi fel. Hogyan juthatott be az újságíró a bakelitüzeimbe? (?!) —<• Ifj. Leányvártól azt hallottam, hogy fegyelmit szándékoznak indítaná ellene — viszonzom az elnök kérdését— Ez igaz, de nemcsak őt, hanem az üzem vezetőjét és a biztonsági megbízottat is fegyelmi elé állítjuk. Ifj. Leányvári azonban a számvizsgáló bizottság egyik tagja, ezért a fegyelmi megindításához a közgyűlés hozzájárulása szükséges. Ö egyébként négyszeresen megsértette a munkafegyelmet. Először: bement olyan területre, ahová nem lett volng szabad. Másodszor: elvitt anyagot, amihez nem volt joga. Harmadszor: nem tartotta be a technológiai fegyelmet. Negyedszer: nem jelentette, illetve eltagadta a balesetet. Az elnök nézetei Még csak két rövid kérdést. — Miért nem állították le az üzemet? — Mert a határozatot kiadónak csak akkor lett volna joga leállítani, ha közvetlen életveszély van- A bakelitüzemben azonban nincs ilyen. Másrészt azért sem, mert a problémát kisebb szüneteltetésekkel meg tudjuk oldani. — Nem találja, hogy túl nagy kockázat egy veszélyes műhelyt üzemeltetni a tilalom ellenére? — Egy tsz-elnöknek sokat kell kockáztatnia ... Pacsay Vilmos Víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, automatahegesztő, kőműves, asztalos, villanyszerelő, burkoló, lakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyag pad ló-burkoló, gépkocsiszerelő, autóvillamossági szerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45.
