Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

2 HEGYEI 1974. JANUÄR 10., CSÜTÖRTÖK Közlemény a prágai tanácskozásról Gustáv Husálk, a CSKP KB főtitkára kedden fogadta Borisz Pono- marjovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a központi bizottság titkárát, a Béke és Szocializmus nemzetközi pártértekezletén részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. A kommunista és munkás­FÓKUSZ Bérharc és Dodona Az angol parlament szerdán két­napos vitát kezdett a kormány szükségintézkedéseiről, amelyek a liét elejére 850 ezerre emelték a munkanélküliek számát az ideig­lenes nyilvántartási listákon. Az angol ipar zömében bevezetett há­romnapos munkahét miatt a „Ró­bert bácsi konyhájára” menesztett munkások száma 134 ezerrel volt nagyobb, mint a megelőző héten. AZ alsóházi vitában nyomós érv a kormánypoliti­kát bíráló ellenzék ' oldalán Sir Frederick Catherwood nagyiparosnak az a megálla­pítása, hogy a bányászok munkalassítására hivatkozva „féláramra fogott” termelés kihatásaként februárban eset­leg már hárommillió munka­nélküli lesz a félig elsötétí­tett, részlegesen „lehűtött” szigeten. EDWARD HEATH minisz­terelnök azonban a New York Times tudósítójának adott nyilatkozatában értésre adta, hogy a háromnapos munka­hetet akár tavaszig kész fenn­tartani, a keresetkorlátozási program enyhítésére azonban semmiképpen sem hajlandó. A TÉLI SZÜNETRŐL visz- 6zarendelt parlamentben egy­re inkább latolgatják az álta­lános választások idő előtti kiírásának lehetőségét. Robert Carr belügyminiszter ugyanis egy televíziós adásban megint dodonai nyilatkozatot tett egy ilyen eshetőségről: a toryka- binet más vezetőivel össze­hangolt formula szerint kije­lentette, hogy a „villámvá­lasztások” nem oldják ugyan meg az ország gondjait, ha azonban a jelenlegi problé­mák fennmaradnak, a kor­mányfő „talán rákényszerül” a választások idő előtti kiírá­sára! A KOMMENTÁTOROK sze­rint azonban Heathék csupán akkor vállalkoznak a hatal­muk további ötévi konzervá­lására hivatott, kockázatos lé­pésre, ha a közeljövőben ese­dékes közvéleménykutatások kimutatják, hogy a választók döntő „mérlegnyelv”-rétege felült a bányászokkal szem­ben elfogult burzsoá sajtó- prooagandának. TÖBB ANGOL ÜJSÁG szakértői és a közvéleményt képviselő olvasói levelek sze­rint azonban az úgynevezett ár- és bérkorlátozási program harmadik szakaszának kere­tei* meghaladó béremelési követelést a britek töbhsége igazságosnak ítéli meg. A HARC FOLYTATÁSÁT kívánja a 270 ezer tagot szám­láló, tömörítő bányászszak­szervezet 17 főnyi végrehajtó bizottságának többsége is. Bert Ratnelson, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja feltűnést keltő megállapításokat tett kedden meg­jelent és az angol gazdasági vál­ság gyökereit kutató, húszoldalas elemzésében. Ramelson leleplezte az angol kabinet vezetőinek azt a tételét, hogy az úgynevezett har­madik szakasz célja az infláció megfékezése. A brit kommunista gazdasági szakértő megállapította, hogy a valódi cél a reáljövedel­mek csökkentése, a jövedelem- emelkedések ütemének a megél­hetési költségek emelkedésének üteme alá való leszorítása, a sza­bad kollektív bérharc felszámolá­sa, a szakszervezetek gúzsbaköté­se pártok január 7-től 9-i.g Prá­gában tanácskozást tartottak a Béke és Szocializmus című folyóirat 1972—1973. évi tevé­kenységéről. A testvérpártok képviselői elvtársi vitában kifejtették nézeteiket a folyóirat tevé­kenységéről, s azt a tanácsko­zás részvevői pozitívan érté­kelték. A folyóirat részletesen elemezte a jelenkor időszerű problémáit, s ezzel hozzájárult a marxi—lenini elmélet kér­déseinek a testvérpártok által történő mélyebb vizsgálatá­hoz, valamint a szocializmus és kommunizmus építésében és a forradalmi harcban szer­zett tapasztalatok cseréjéhez. A tanácskozás megállapította, hogy növekszik a folyóirat­nak, mint a kommunista és munkáspártok kollektív elmé­leti és tájékoztató sajtótermé­kének jelentősége, s ajánlást terjesztett elő tevékenységé­nek javítása céljából. A tanácskozás részvevőinek véleménye szerint megvan minden lehetőség, hogy a fo­lyóirat fokozottabban segítse azt a harcot, amelyet a kom­munisták folytatnak a népek fő ellensége, az amerikai im­perializmusra támaszkodó im­perializmus ellen, a békéért, demokráciáért, nemzeti és tár­sadalmi felszabadításért, a szocializmusért és kommuniz­musért, a nemzetközi kommu­nista mozgalom összeforrott- ságáért, a marxizmus—leni- nizmus és proletár internacio­nalizmus elveinek alapján, összhangban a kommunista pártok kapcsolataiban általá­nosan elismert normákkal. A tanácskozás részvevői fel­hívták a testvérpártokat, hogy a Béke és Szocializmus című folyóirat tevékenységére és terjesztésére fordítsanak na­gyobb figyelmet. A tanácskozáson nyilatko­zatot fogadtak el, amelyben szolidaritást vállaltak a chilei demokratákkal és hazafiak­kal, követelték Luis Corvalan szenátornak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának ha­ladéktalan szabadon bocsátá­sát, a fasiszta junta véres ter­rorjának megszüntetését és a börtönbe és koncentrációs tá­borokba zárt összes chilei de­mokrata és hazafi szabadláb­ra helyezését. A tanácskozás részvevői hasonlóképpen kife­jezték tiltakozásukat a kom­munistáknak, a haladás és társadalmi igazság harcosad­nak Latin-Ameriíka más or­szágaiban, valamint Ázsia, Af­rika és Európa országaiban folyó üldözése ellen, s erről megfelelő nyilatkozatot fo­gadtak el, A tanácskozás munkáját test­véri együttműködés jellemezte. (Folytatás az 1. oldalról) Délben Púja Frigyes és a kíséretében levő személyiségek koszorút helyeztek el a Lenin- mauzóleumnál a Vörös téren és az Ismeretlen Katona sír­jánál a Kreml fala mellett, a Sándor kertben. A koszorúzásnál jelen volt Nyikolaj Rogyionov szovjet külügyminiszter-helyettes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Ott volt Rapai Gyula, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. Púja Frigyes szerda este fogadást adott Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter tiszteletére hazánk moszkvai nagykövetségének épületében. Szovjet részről Gromikón kívül megjelent a fogadáson Nyikolaj Pegov, Nyikolaj Ro­gyionov, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete és más hivatalos személyiségek. Magyar részről ott voltak a Púja Frigyes kíséretében levő hivatalos személyiségek, vala­mint Rapai Gyula, a Magyar ESSEN Előkészítő tanácskozás Essenben, a Ruhr-vidék nagy ipari központjában ked­den megkezdte munkáját Anglia, Belgium, Dánia, Gö­rögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, - Törökország, Franciaország és az NSZK kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozása. A tanácskozást a Német Kom­munista Párt vezetősége kez­deményezte az európai ka­pitalista országokban tevé­kenykedő kommunista és munkáspártok január 26—20- án Brüsszelben megtartandó értekezlete előkészítésének ke­retében. GENFBEN szerdán délután befejeződött a kőolajexportá­ló országok szervezetének (OPEC) rendkívüli értekezle­te. Amuzgar iráni pénzügy- miniszter, a konferencia el­nöke közölte: a szervezet tag­jai megállapodtak, hogy há­rom hónapra befagyasztják a nyersolaj árakat. Népköztársaság moszkvai nagykövete. A fogadás szívélyes, testvé­ri légkörben zajlott le. A nagykövetségi találkozó után Púja Frigyes szovjet és magyar hivatalos személyisé­gek társaságában megtekin­tette a moszkvai Nagyszínház balettelőadását. A külügyminiszter előrelát­hatólag ma utazik el a Szov­jetunióból, PANAMA ÉS AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOK megállapo­dott a Panama-csatornával kapcsolatos új szerződés elvei­ben. AZ IDÉN ÜNNEPLI Ko­lozsvár székvárossá nyilvání­tásának 1850. évfordulóját. A nevezetes esemény az időszá­mítás után 124-ben történt, Hadrianus római császár ural­kodása alatt. A FEHÉR HÁZ kedden este két terjedelmes nyilatkozatot tett közzé, amely tisztázni iparkodik Nixon elnök szemé­lyes szerepét az ITT-botrány- nyal, illetve a „tejüggyel” kap­csolatban. Bécs: A „januári menet” Néhány imp Wllílvd a bécsj Kongresshaus termeiben újra kezdődik a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások sorozata. A részt vevő tizenkilenc állam december 13-án közös elhatározással megállapodott, hogy mintegy négy­hetes téli szünetet tart. A szünet egyben a felkészülés idő­szaka is volt. Az egyes országok delegációi közben jelentést tettek kormányaiknak és érveket gyűjtöttek a január 15-én újra kezdődő vitára. Ez a felkészülés különösen a tőkésorszá­gok számára volt szükséges. December közepe táján ugyanis olyan helyzetben függesztették fel a megbeszéléseket, amelyet a teljesen kidolgozott és reális szocialista javaslatokkal szem­ben egy megfelelően reális és elfogadható nyugati alternatíva teljes hiánya jellemzett. Púja Frigyes Moszkvában Az AUTOKEf ajánlata: gyárilag felújított Volkswagen 1200-as motor Cseredarab leadása ellenében cseredarab nélkül 18 000 Ft, 21 000 Ft. AUTÓKER Használtautó és Alkatrészkereskedelmi üzletág Budapest XIX., Vörös Csillag út 38—40. Telefon: 474—123. A januári „menet egész légkörét és az előrehaladás üte­mét ily módon lényegében az fogja megszabni: a megbeszélé­seken részt vevő tőkésországok milyen mértékben voltak ké­pesek a szocialista javaslatok reális értékelésére és méltány­lására. A szocialista országok javaslata, amelyre a Nyugatnak most konstruktív, de legalábbis vitaalapul szolgáló választ keli adnia, a haderők és a fegyverzet három szakaszra bontott csök­kentését irányozza elő. Az első szakaszban, már 1975 folyamán a két oldal (egyrészt a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, más részről az USA, Anglia, NSZK, Benelux, Kanada és Luxemburg) 20—20 ezer fővel csökkentené fegyve­res erőit. E kétoldalú és mennyiségileg nem különösebben nagyarányú, tehát mintegy „a jóakarat jelzésének” tekinthető csökkentés során egyben az érintett, összesen 40 000 katona fegyverzetével is csökkenne a Közép-Európában „jelen levő” fegyvernem is. A javasolt csökkentés a gyakorlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett „közép-európai övezetben” (amely a bécsi ta­nácskozások tárgya) az említett országok egyrészt az NSZK, Belgium, Hollandia és Luxemburg területén, másrészt pedig az NDK. Csehszlovákia és Lengyelország területén szorítanák lejjebb a csapatok létszámát és a fegyverzetet. A szocialista országok által javasolt második szakaszban ugyanebben az övezetben az említett országok öt százalékkal csökkentenék csapataik létszámát. Ebben a szakaszban tehát az első, a szándékot és a készséget jelző szakasszal ellentétben már nem meghatározott abszolút számmal, hanem százalékos arányban történne a csökkentés. A szocialista országok meg­ítélése szerint ezt a második szakaszt egy esztendővel az első után — tehát 1976-ban — lehetne lebonyolítani. Ezek után, Japán—Kína Tajvani lobby — vagy mii is akarnak?... A japán sajtó vezércikkek­ben kommentálja Ohira kül­ügyminiszter pekiagi látoga­tásának eredményét. A lapok hangsúlyozzák, hogy a barát­ságos fogadtatás ellenére sem sikerült haladást elérni a ja­pán—kínai légiforgalmi egyez­mény régóta húzódó kérdésé­ben, s annak ellenére, hogy Ohira látogatásának ez volt az egyik legfőbb célja. A japán Times arra a következtetésre jut, hogy a kínaiak nem haj­landók kompromisszumra, s teljesen a Tanaka-kormányra bízzák az egyezmény megköté­sét gátló tajvani probléma el­hárítását. Ez pedig, ismerve a hatalmon lévő konzervatív párt belső ellentéteit, nehéz feladat lesz. Ohirának és Ta- nakának le kell küzdenie a Li­berális Demokrata Párt „taj­vani lobbyjának” ellenállását, ami fölöttébb kényes vállal­kozás lesz, mert a konzerva­tív vezetők legalább egyhar- mada kitart a japán—tajvani kapcsolatok fenntartása mel­lett. A Jomiuri Simbun azt húzza alá, hogy a légiforgalmi megállapodás halasztgatása el­lenére világos, hogy Kína fej­leszteni kívánja kapcsolatait Japánnal. Ennek fényében a lap sajnálatosnak ítéli, hogy nem sikerült haladást elérni a légügyi megállapodás kérdésé­ben, amely hátráltatni fogja Tokió és Peking politikai és gazdasági kapcsolatainak to­vábbi javítását. A japán sajtó kormányfor­rásokból származó értesülé­sekre hivatkozva arról ír, hogy a kínai vezetők üdvözölték a Tanaka-kormány új közel-ke­leti politikáját és hangsúlyoz­ták, a japán kormány akkor jár el helyesen, ha előtérbehe­lyezi a kapcsolatok megjaví­tásának politikáját a harma­dik világ országaival, s nem a fejlett tőkés országokkal, il­letve a szocialista országokkal való kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor nem kifogásolták, hogy Japán na­gyobb fontosságot tulajdonít a kapcsolatok fejlesztésének az Egyesült Államokkal, mint Kí­nával. Ohirát arra ösztökélték, hogy igyekezzék szorosabbá tenni Japán és a nyugat-euró­pai országok viszonyát. A tár­gyalások eredménye alapján a japán sajtó arra a következ­tetésre jut, hogy az elkövet­kező hónapok diplomáciai ak­cióit illetően teljes nézetazo­nosság alakult ki Japán és Kí­na között. SZERDÁN ÜZEMBE HE­LYEZTÉK a Szovjetunióból Finnországba vezető földgáz- vezetéket. NIXON amerikai elnök sze­mélyes üzenetben meghívta hat nyugat-európai ország — Nagy-Britannia, Franciaor­szág, az NSZK, Olaszország, Hollandia és Norvégia —, va­lamint Japán és Kanada kül­ügyminiszterét, hogy február 11-én találkozzanak Washing­tonban, és kezdjenek tárgyalá­sokat az energiaválság meg­oldására. iS G. fi I«■Js’* Ritka felvétel: a bochumi csillagrvizsgüló mun- iXUllUUlCft katá-rsai Bern közelében megörökítették a Koholnék üstököst. 1977-ben hozzá lehetne fogni a harmadik szakaszhoz, amely további tízszázalékos csapat- és fegyverzetcsökkentést irá­nyozna elő mindkét részről. A szocialista javaslatok nemcsak a nemzetközi realitások­nak felelnek meg, hanem nagymértékben tiszteletben tartják azt az elvet, hogy egyik fél sem szerezhet egyoldalú előnyö­ket a Közép-Európában állomásozó haderők és a fegyverzet csökkentéséből. Az eddigi vita során a tőkés tárgyalópartnerek nem dol­goztak ki hasonlóan átfogó és reális csökkentési tervet. Tevé­kenységük lényege egyelőre inkább különböző „aggodalmak” és „fenntartások” kifejtése. Némileg közelebbi vizsgálódás alapján megállapítható, hogy ezek stratégiai célja a jelenlegi helyzethez képest egyoldalú katonai előnyök szerzése a szo­cialista országokkal szemben. A nyugati tárgyalófelek különböző manipulált (és ter­mészetesen általuk sem ellenőrizhető és hitelesíthető) statisz­tikák alapján arról beszélnek, hogy a jelenlegi közép-európai katonai helyzet „aránytalan”. Szerintük a Varsói Szerződés haderőinek „előnyét” csak úgy lehetne kiegyenlíteni, ha „ki­egyensúlyozottan” csökkentenék a fegyveres erőket. A bécsi tárgyalásokon kiderült: nemcsak azt akarják elérni, hogy a szocialista országok a maguk közép-európai övezetében sok- síprta nagyobb csapatcsökkentést hajtsanak végre, mint az USA és szövetségesei a magukéban, de emellett még válogat­nak is a fegyvernemek között! A jelek szerint különösen a szárazföldi haderőre akarják összpontosítani a csökkentést, ki­vonva a fegyverzetcsökkentés hatálya alól a légierőket, a tak­tikai nukleáris fegyverzetet. Ami az „egyensúlyt”, illeti, a szocialista országok által ja­vasolt százalékos csökkentések nyilvánvalóan azt jelentik, hogy a nagyobb létszámú erőket és fegyverzetet nagyobb ab­szolút mennyiséggel csökkentik. Ezen túlmenően azonban ter­mészetesen megengedhetetlen, hogy az Atlanti Blokk — fegy­verzetcsökkentés ürügyén — a közép-európai övezetben egy­oldalú előnyöket szerezzen. Ez a tárgyalások leglényegesebb politikai célját veszélyeztetné. Hiszen az egyoldalú előnyök gerjesztik a feszültséget — ahelyett, hogy annak enyhítéséhez járulnának hozzá. ' Természetszerűen a tárgyalássorozat résztvevői eleve tisz­tában voltak azzal, hogy rendkívül bonyolult, nagy türelmet és hosszú időt igénylő megbeszélésekről van szó. A meglevő nézetkülönbségekre számítani lehetett, s azok a tárgyalásod értékéből semmit sem vonnak le. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az általános európai helyzet, s ezen túlmenően a szov­jet—amerikai viszony állapota megfelelő légkört teremt a tü­relmes tárgyalásokhoz. A „januári menet” s azon a nyugati hatalmak magatartása mindenesetre képet ad majd arról, mi­lyen ütemű előrehaladással lehet majd számolni. — i —e

Next

/
Thumbnails
Contents