Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
2 HEGYEI 1974. JANUÄR 10., CSÜTÖRTÖK Közlemény a prágai tanácskozásról Gustáv Husálk, a CSKP KB főtitkára kedden fogadta Borisz Pono- marjovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a központi bizottság titkárát, a Béke és Szocializmus nemzetközi pártértekezletén részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. A kommunista és munkásFÓKUSZ Bérharc és Dodona Az angol parlament szerdán kétnapos vitát kezdett a kormány szükségintézkedéseiről, amelyek a liét elejére 850 ezerre emelték a munkanélküliek számát az ideiglenes nyilvántartási listákon. Az angol ipar zömében bevezetett háromnapos munkahét miatt a „Róbert bácsi konyhájára” menesztett munkások száma 134 ezerrel volt nagyobb, mint a megelőző héten. AZ alsóházi vitában nyomós érv a kormánypolitikát bíráló ellenzék ' oldalán Sir Frederick Catherwood nagyiparosnak az a megállapítása, hogy a bányászok munkalassítására hivatkozva „féláramra fogott” termelés kihatásaként februárban esetleg már hárommillió munkanélküli lesz a félig elsötétített, részlegesen „lehűtött” szigeten. EDWARD HEATH miniszterelnök azonban a New York Times tudósítójának adott nyilatkozatában értésre adta, hogy a háromnapos munkahetet akár tavaszig kész fenntartani, a keresetkorlátozási program enyhítésére azonban semmiképpen sem hajlandó. A TÉLI SZÜNETRŐL visz- 6zarendelt parlamentben egyre inkább latolgatják az általános választások idő előtti kiírásának lehetőségét. Robert Carr belügyminiszter ugyanis egy televíziós adásban megint dodonai nyilatkozatot tett egy ilyen eshetőségről: a toryka- binet más vezetőivel összehangolt formula szerint kijelentette, hogy a „villámválasztások” nem oldják ugyan meg az ország gondjait, ha azonban a jelenlegi problémák fennmaradnak, a kormányfő „talán rákényszerül” a választások idő előtti kiírására! A KOMMENTÁTOROK szerint azonban Heathék csupán akkor vállalkoznak a hatalmuk további ötévi konzerválására hivatott, kockázatos lépésre, ha a közeljövőben esedékes közvéleménykutatások kimutatják, hogy a választók döntő „mérlegnyelv”-rétege felült a bányászokkal szemben elfogult burzsoá sajtó- prooagandának. TÖBB ANGOL ÜJSÁG szakértői és a közvéleményt képviselő olvasói levelek szerint azonban az úgynevezett ár- és bérkorlátozási program harmadik szakaszának keretei* meghaladó béremelési követelést a britek töbhsége igazságosnak ítéli meg. A HARC FOLYTATÁSÁT kívánja a 270 ezer tagot számláló, tömörítő bányászszakszervezet 17 főnyi végrehajtó bizottságának többsége is. Bert Ratnelson, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja feltűnést keltő megállapításokat tett kedden megjelent és az angol gazdasági válság gyökereit kutató, húszoldalas elemzésében. Ramelson leleplezte az angol kabinet vezetőinek azt a tételét, hogy az úgynevezett harmadik szakasz célja az infláció megfékezése. A brit kommunista gazdasági szakértő megállapította, hogy a valódi cél a reáljövedelmek csökkentése, a jövedelem- emelkedések ütemének a megélhetési költségek emelkedésének üteme alá való leszorítása, a szabad kollektív bérharc felszámolása, a szakszervezetek gúzsbakötése pártok január 7-től 9-i.g Prágában tanácskozást tartottak a Béke és Szocializmus című folyóirat 1972—1973. évi tevékenységéről. A testvérpártok képviselői elvtársi vitában kifejtették nézeteiket a folyóirat tevékenységéről, s azt a tanácskozás részvevői pozitívan értékelték. A folyóirat részletesen elemezte a jelenkor időszerű problémáit, s ezzel hozzájárult a marxi—lenini elmélet kérdéseinek a testvérpártok által történő mélyebb vizsgálatához, valamint a szocializmus és kommunizmus építésében és a forradalmi harcban szerzett tapasztalatok cseréjéhez. A tanácskozás megállapította, hogy növekszik a folyóiratnak, mint a kommunista és munkáspártok kollektív elméleti és tájékoztató sajtótermékének jelentősége, s ajánlást terjesztett elő tevékenységének javítása céljából. A tanácskozás részvevőinek véleménye szerint megvan minden lehetőség, hogy a folyóirat fokozottabban segítse azt a harcot, amelyet a kommunisták folytatnak a népek fő ellensége, az amerikai imperializmusra támaszkodó imperializmus ellen, a békéért, demokráciáért, nemzeti és társadalmi felszabadításért, a szocializmusért és kommunizmusért, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrott- ságáért, a marxizmus—leni- nizmus és proletár internacionalizmus elveinek alapján, összhangban a kommunista pártok kapcsolataiban általánosan elismert normákkal. A tanácskozás részvevői felhívták a testvérpártokat, hogy a Béke és Szocializmus című folyóirat tevékenységére és terjesztésére fordítsanak nagyobb figyelmet. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, amelyben szolidaritást vállaltak a chilei demokratákkal és hazafiakkal, követelték Luis Corvalan szenátornak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának haladéktalan szabadon bocsátását, a fasiszta junta véres terrorjának megszüntetését és a börtönbe és koncentrációs táborokba zárt összes chilei demokrata és hazafi szabadlábra helyezését. A tanácskozás részvevői hasonlóképpen kifejezték tiltakozásukat a kommunistáknak, a haladás és társadalmi igazság harcosadnak Latin-Ameriíka más országaiban, valamint Ázsia, Afrika és Európa országaiban folyó üldözése ellen, s erről megfelelő nyilatkozatot fogadtak el, A tanácskozás munkáját testvéri együttműködés jellemezte. (Folytatás az 1. oldalról) Délben Púja Frigyes és a kíséretében levő személyiségek koszorút helyeztek el a Lenin- mauzóleumnál a Vörös téren és az Ismeretlen Katona sírjánál a Kreml fala mellett, a Sándor kertben. A koszorúzásnál jelen volt Nyikolaj Rogyionov szovjet külügyminiszter-helyettes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Ott volt Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Púja Frigyes szerda este fogadást adott Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter tiszteletére hazánk moszkvai nagykövetségének épületében. Szovjet részről Gromikón kívül megjelent a fogadáson Nyikolaj Pegov, Nyikolaj Rogyionov, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és más hivatalos személyiségek. Magyar részről ott voltak a Púja Frigyes kíséretében levő hivatalos személyiségek, valamint Rapai Gyula, a Magyar ESSEN Előkészítő tanácskozás Essenben, a Ruhr-vidék nagy ipari központjában kedden megkezdte munkáját Anglia, Belgium, Dánia, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, - Törökország, Franciaország és az NSZK kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozása. A tanácskozást a Német Kommunista Párt vezetősége kezdeményezte az európai kapitalista országokban tevékenykedő kommunista és munkáspártok január 26—20- án Brüsszelben megtartandó értekezlete előkészítésének keretében. GENFBEN szerdán délután befejeződött a kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) rendkívüli értekezlete. Amuzgar iráni pénzügy- miniszter, a konferencia elnöke közölte: a szervezet tagjai megállapodtak, hogy három hónapra befagyasztják a nyersolaj árakat. Népköztársaság moszkvai nagykövete. A fogadás szívélyes, testvéri légkörben zajlott le. A nagykövetségi találkozó után Púja Frigyes szovjet és magyar hivatalos személyiségek társaságában megtekintette a moszkvai Nagyszínház balettelőadását. A külügyminiszter előreláthatólag ma utazik el a Szovjetunióból, PANAMA ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK megállapodott a Panama-csatornával kapcsolatos új szerződés elveiben. AZ IDÉN ÜNNEPLI Kolozsvár székvárossá nyilvánításának 1850. évfordulóját. A nevezetes esemény az időszámítás után 124-ben történt, Hadrianus római császár uralkodása alatt. A FEHÉR HÁZ kedden este két terjedelmes nyilatkozatot tett közzé, amely tisztázni iparkodik Nixon elnök személyes szerepét az ITT-botrány- nyal, illetve a „tejüggyel” kapcsolatban. Bécs: A „januári menet” Néhány imp Wllílvd a bécsj Kongresshaus termeiben újra kezdődik a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások sorozata. A részt vevő tizenkilenc állam december 13-án közös elhatározással megállapodott, hogy mintegy négyhetes téli szünetet tart. A szünet egyben a felkészülés időszaka is volt. Az egyes országok delegációi közben jelentést tettek kormányaiknak és érveket gyűjtöttek a január 15-én újra kezdődő vitára. Ez a felkészülés különösen a tőkésországok számára volt szükséges. December közepe táján ugyanis olyan helyzetben függesztették fel a megbeszéléseket, amelyet a teljesen kidolgozott és reális szocialista javaslatokkal szemben egy megfelelően reális és elfogadható nyugati alternatíva teljes hiánya jellemzett. Púja Frigyes Moszkvában Az AUTOKEf ajánlata: gyárilag felújított Volkswagen 1200-as motor Cseredarab leadása ellenében cseredarab nélkül 18 000 Ft, 21 000 Ft. AUTÓKER Használtautó és Alkatrészkereskedelmi üzletág Budapest XIX., Vörös Csillag út 38—40. Telefon: 474—123. A januári „menet egész légkörét és az előrehaladás ütemét ily módon lényegében az fogja megszabni: a megbeszéléseken részt vevő tőkésországok milyen mértékben voltak képesek a szocialista javaslatok reális értékelésére és méltánylására. A szocialista országok javaslata, amelyre a Nyugatnak most konstruktív, de legalábbis vitaalapul szolgáló választ keli adnia, a haderők és a fegyverzet három szakaszra bontott csökkentését irányozza elő. Az első szakaszban, már 1975 folyamán a két oldal (egyrészt a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, más részről az USA, Anglia, NSZK, Benelux, Kanada és Luxemburg) 20—20 ezer fővel csökkentené fegyveres erőit. E kétoldalú és mennyiségileg nem különösebben nagyarányú, tehát mintegy „a jóakarat jelzésének” tekinthető csökkentés során egyben az érintett, összesen 40 000 katona fegyverzetével is csökkenne a Közép-Európában „jelen levő” fegyvernem is. A javasolt csökkentés a gyakorlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett „közép-európai övezetben” (amely a bécsi tanácskozások tárgya) az említett országok egyrészt az NSZK, Belgium, Hollandia és Luxemburg területén, másrészt pedig az NDK. Csehszlovákia és Lengyelország területén szorítanák lejjebb a csapatok létszámát és a fegyverzetet. A szocialista országok által javasolt második szakaszban ugyanebben az övezetben az említett országok öt százalékkal csökkentenék csapataik létszámát. Ebben a szakaszban tehát az első, a szándékot és a készséget jelző szakasszal ellentétben már nem meghatározott abszolút számmal, hanem százalékos arányban történne a csökkentés. A szocialista országok megítélése szerint ezt a második szakaszt egy esztendővel az első után — tehát 1976-ban — lehetne lebonyolítani. Ezek után, Japán—Kína Tajvani lobby — vagy mii is akarnak?... A japán sajtó vezércikkekben kommentálja Ohira külügyminiszter pekiagi látogatásának eredményét. A lapok hangsúlyozzák, hogy a barátságos fogadtatás ellenére sem sikerült haladást elérni a japán—kínai légiforgalmi egyezmény régóta húzódó kérdésében, s annak ellenére, hogy Ohira látogatásának ez volt az egyik legfőbb célja. A japán Times arra a következtetésre jut, hogy a kínaiak nem hajlandók kompromisszumra, s teljesen a Tanaka-kormányra bízzák az egyezmény megkötését gátló tajvani probléma elhárítását. Ez pedig, ismerve a hatalmon lévő konzervatív párt belső ellentéteit, nehéz feladat lesz. Ohirának és Ta- nakának le kell küzdenie a Liberális Demokrata Párt „tajvani lobbyjának” ellenállását, ami fölöttébb kényes vállalkozás lesz, mert a konzervatív vezetők legalább egyhar- mada kitart a japán—tajvani kapcsolatok fenntartása mellett. A Jomiuri Simbun azt húzza alá, hogy a légiforgalmi megállapodás halasztgatása ellenére világos, hogy Kína fejleszteni kívánja kapcsolatait Japánnal. Ennek fényében a lap sajnálatosnak ítéli, hogy nem sikerült haladást elérni a légügyi megállapodás kérdésében, amely hátráltatni fogja Tokió és Peking politikai és gazdasági kapcsolatainak további javítását. A japán sajtó kormányforrásokból származó értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy a kínai vezetők üdvözölték a Tanaka-kormány új közel-keleti politikáját és hangsúlyozták, a japán kormány akkor jár el helyesen, ha előtérbehelyezi a kapcsolatok megjavításának politikáját a harmadik világ országaival, s nem a fejlett tőkés országokkal, illetve a szocialista országokkal való kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor nem kifogásolták, hogy Japán nagyobb fontosságot tulajdonít a kapcsolatok fejlesztésének az Egyesült Államokkal, mint Kínával. Ohirát arra ösztökélték, hogy igyekezzék szorosabbá tenni Japán és a nyugat-európai országok viszonyát. A tárgyalások eredménye alapján a japán sajtó arra a következtetésre jut, hogy az elkövetkező hónapok diplomáciai akcióit illetően teljes nézetazonosság alakult ki Japán és Kína között. SZERDÁN ÜZEMBE HELYEZTÉK a Szovjetunióból Finnországba vezető földgáz- vezetéket. NIXON amerikai elnök személyes üzenetben meghívta hat nyugat-európai ország — Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Hollandia és Norvégia —, valamint Japán és Kanada külügyminiszterét, hogy február 11-én találkozzanak Washingtonban, és kezdjenek tárgyalásokat az energiaválság megoldására. iS G. fi I«■Js’* Ritka felvétel: a bochumi csillagrvizsgüló mun- iXUllUUlCft katá-rsai Bern közelében megörökítették a Koholnék üstököst. 1977-ben hozzá lehetne fogni a harmadik szakaszhoz, amely további tízszázalékos csapat- és fegyverzetcsökkentést irányozna elő mindkét részről. A szocialista javaslatok nemcsak a nemzetközi realitásoknak felelnek meg, hanem nagymértékben tiszteletben tartják azt az elvet, hogy egyik fél sem szerezhet egyoldalú előnyöket a Közép-Európában állomásozó haderők és a fegyverzet csökkentéséből. Az eddigi vita során a tőkés tárgyalópartnerek nem dolgoztak ki hasonlóan átfogó és reális csökkentési tervet. Tevékenységük lényege egyelőre inkább különböző „aggodalmak” és „fenntartások” kifejtése. Némileg közelebbi vizsgálódás alapján megállapítható, hogy ezek stratégiai célja a jelenlegi helyzethez képest egyoldalú katonai előnyök szerzése a szocialista országokkal szemben. A nyugati tárgyalófelek különböző manipulált (és természetesen általuk sem ellenőrizhető és hitelesíthető) statisztikák alapján arról beszélnek, hogy a jelenlegi közép-európai katonai helyzet „aránytalan”. Szerintük a Varsói Szerződés haderőinek „előnyét” csak úgy lehetne kiegyenlíteni, ha „kiegyensúlyozottan” csökkentenék a fegyveres erőket. A bécsi tárgyalásokon kiderült: nemcsak azt akarják elérni, hogy a szocialista országok a maguk közép-európai övezetében sok- síprta nagyobb csapatcsökkentést hajtsanak végre, mint az USA és szövetségesei a magukéban, de emellett még válogatnak is a fegyvernemek között! A jelek szerint különösen a szárazföldi haderőre akarják összpontosítani a csökkentést, kivonva a fegyverzetcsökkentés hatálya alól a légierőket, a taktikai nukleáris fegyverzetet. Ami az „egyensúlyt”, illeti, a szocialista országok által javasolt százalékos csökkentések nyilvánvalóan azt jelentik, hogy a nagyobb létszámú erőket és fegyverzetet nagyobb abszolút mennyiséggel csökkentik. Ezen túlmenően azonban természetesen megengedhetetlen, hogy az Atlanti Blokk — fegyverzetcsökkentés ürügyén — a közép-európai övezetben egyoldalú előnyöket szerezzen. Ez a tárgyalások leglényegesebb politikai célját veszélyeztetné. Hiszen az egyoldalú előnyök gerjesztik a feszültséget — ahelyett, hogy annak enyhítéséhez járulnának hozzá. ' Természetszerűen a tárgyalássorozat résztvevői eleve tisztában voltak azzal, hogy rendkívül bonyolult, nagy türelmet és hosszú időt igénylő megbeszélésekről van szó. A meglevő nézetkülönbségekre számítani lehetett, s azok a tárgyalásod értékéből semmit sem vonnak le. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az általános európai helyzet, s ezen túlmenően a szovjet—amerikai viszony állapota megfelelő légkört teremt a türelmes tárgyalásokhoz. A „januári menet” s azon a nyugati hatalmak magatartása mindenesetre képet ad majd arról, milyen ütemű előrehaladással lehet majd számolni. — i —e
