Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGL-ápt JÁRÁS É3 CÉGI XVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1974. JANUÁR 5., SZOMBAT ALBERTIRSA, SZABADSÁG TSZ Ismeretszerzésre használják fel a téli időszakot • • / r NOVENYVEDELMI TOVÁBBKÉPZÉS - MILYEN LEGYEN A GÉPUDVAR? A mezőgazdaságban dolgozó kétkezi munkásoknak is egyre több szakismeretre van szük­ségük, ha eleget akarnak ten­ni a mind magasabb szakmai követelményeknek. Napjaink­ban, amikor újabbnál újabb típusú gépek segítik a földmű­velést, nagy hatású műtrá­gyák, növényvédő szerek ér­keznek a gazdaságokba, meg­nő a szántó-vetőkkel szembeni követelmény is. A téli hónapok lazább munkamenete jó alkal­mat ad az ismeretek bővítésé­re. Az albertirsal Szabadság Termelőszövetkezet veze­tői időben felismerték a téli szaktanfolyamok je­lentőségét, és ahová csak lehetett, elküldték tanulni a tagokat. Négy traktoros a ceglédi Kos­suth Tsz-ben járt ismereteit gyarapítani: az albertirsal kö­zös gazdaság nagy gondot for­dít rá, hogy minden gépen szakképzett ember üljön. Hár­man Nagykőrösre mentek a betanított növényvédők közül: nem árt, ha a , traktorosok, akik növényvédő gépekkel is dolgoznak, ismerik ezeket a berendezéseket, így jobban tudják, mire kell ügyelniük munka közben, és a szakszerű­ség lehetővé teszi a fokozott balesetvédelmet is. Négy növényvédő betaní­tott munkás Visegrádra utazott egy hétre: ők ott kapnak megfelelő szakmai tájékoztatást. A Szabadság Tsz-ben ha­gyomány, hogy a- téli ismeret­TOMEGSPORT Nagy sikerrel zajlottak le a szakszervezeti bajnokságok A város üzemei közül 1973- ban csakúgy, mint az előző években, a KÖZGÉP és az ÉVIG nemcsak a városi baj­nokságokon vett részt, hanem házon belül is több versenyt rendezett. A MEDOSZ, az ÉDOSZ, a Vasas és a Postás sporteseményei is említést ér­demelnek. A szakmaközi bi­zottság tavaly is több sportág­ban megrendezte a városi szakszervezeti bajnokságot. összesen mintegy öt és fél ez­ren léptek pályára a különbö­ző sportágakban. Jól sikerült kocogónapot tartottak a Le- nin-parkban, mintegy ötszáz résztvevővel. Az idén ugyan­ezekben a versenyszámokban találkozhatnak a jelentkezők. — A városokban sokkal több embernek tudnánk sportolási lehetőséget nyújtani, ha ele­gendő sportlétesítmény len­ne. A labdajátékokat például a Ceglédtől távol eső, volt ME- DOSZ-pályán tudjuk megren­dezni — mondta a versenyek irányítója, Száraz György, az elmúlt év tapasztalatairól. Ezután nézzük, hogy 1973- ban versenyszámonként milyen eredmények születtek. Női kispályás labdarúgás­ban és női kézilabdában egy­aránt a Cipőipari Vállalat lett az első. Mindkét számban az ÉVIG végzett a második he­lyen. Férfi kézilabda: 1. KÖZ- i GÉP, 2. Vasipari Ktsz. Kispályás labdarúgás: 1. PENOMAH, 2. ÉVIG, 3. KÖZ­GÉP. Nagypályás labdarúgás: 1. KÖZGÉP, 2. Vörös Csillag, 3. PENOMAH. A PENOMAH döntőbeli eredményét egy já­tékos jogosulatlan szereplése miatt megsemmisítették, ezért az első helyről a harmadikra csúszott vissza. Sakk: 1. a KÖZGÉP; nagy meglepetésre, az esélyes ÉVIG a második lett, 3. helyen a PENOMAH végzett. Tekében, nagy fölénnyel, a KÖZGÉP nyert. Egyéniben is az első hat helyen a KÖZGÉP játékosai végeztek. Lövészetben a KÖZ­GÉP dolgozói tettek ki ma­gukért: öt első helyet szerez­tek. December 5-én befejeződött az asztalitenisz csapatbajnok­ság. A nők és férfiak közötf egyaránt a Pedagógus végzett az élen. , A sorrend: Női: 1. Pedagó gus. 2. KÖZGÉP, 3. Fűtőház Férfi: 1 Pedagógus, 2. KÖZ­GÉP ..B”, 3 ÉVIG. 4. Vörös Csillag, 5. Cipőipari Vállalat. Az év utolsó mérkőzését asz­taliteniszezők vívták, az egyé­ni és páros bajnokságon. A versenyen minden számban sok volt az induló. VÉGEREDMÉNY: Férfi egyéni: 1. Gergye (Pedagógus), 2. Szűcs (Vasipari Ktsz), 3. Csomós (Vasipari Ktsz). Női egyéni: 1. Petrényiné, 2. Molnárné, 3. Tóth Anikó. Férfi páros: 1. Nyíri—Csomós (ÉVIG—Vasipar), 2. Bettendi —Ungureán) (Pedagógus), 3. Simon—Tabáni (KÖZGÉP). Női páros: 1. Petneháziné— Molnárné, 2. Paládi—Tóth, 3. Szabó—Balogh. A szakszervezeti bajnoksá­gok néhány hetes szünet után, februárban folytatódnak, il­letve kezdődnek el újra. U. L. terjesztő előadásokon olyan témákkal foglalkoznak, ame­lyek közvetlenül kapcsolódnak a gazdálkodáshoz. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat közreműködésével, felvették- a kapcsolatot a Gödöllői Gépkí­sérleti Intézet munkatársaival, ők tartják a községben az elő­adásokat. A szakvezetők tudják, hogy a gépesítés még nem elég tö­kéletes, a gépjavítást is kor­szerűbb alapokra kell helyez­ni, a gépek téli tárolása sem megoldott. Felismerve e teen­dők fontosságát, elhatározták, hogy hozzáértő szakembereket kémek fel a tanácsadásra. A szerelőknek, szakve­zetőknek tartandó hat elő­adás közül kettő már el­hangzott. A megfelelő karbantartás, a téli idő­szakra való konzerválás, a korszerű gépudvar kiala­kításának lehetőségei fel­keltették az érdeklődést. A termelőszövetkezetiek tudják, hogy a birtokukban le­vő gépek milliókat érnek, nem közömbös tehát számukra, meddig és hogyan állnak szol­gálatukra. T. T. Repülő fenyőfák Ki gondolta volna: a fe­nyők röpülni is tudnak. Igaz, nem túl magasan, nem is hosszú távon, ha­nem csak hárorji-négy mé­ternyit a járda szélétől, a ház előtti virágágyás kellős közepéig. Letelt az idejük, erősen hullatták levéltűi­ket, és fogyófélben volt ágaikról a szaloncukor, dí­szeiktől megfosztva tehát kikerültek a ház elé: majd csak elviszik őket a szeme­tesek. De nem vitték el. A karácsonyfa nem ház­tartási hulladék — mond­ták közérthetően, s ebben igazuk is volt. Mi lesz hát a néhai ka­rácsonyfák sorsa? Száznál több lakás száznál több fáeskája nem heverhet sza­naszét időtlen idpkig. Tá­bortüzet gyújtani belőlük nem lenne célszerű. Keménykedünk: egyszer majd csak elviszi őket va­laki. Talán a nyargaló szél, s meg ;em áll velük a város határáig. Dicsérik a kezük munkáját MOZIM! SOR Szabadság: ma és holnap: Az árulás napjai I—II. (cseh­szlovák). A mozi kamarater­mében: ma és holnap: Jog az ugrásra (szovjet). Abony: Feleségem kaland­jai (csehszlovák). Törtei: ma és holnap: A fogoly ítéletre vár (olasz). Albertirsa: holnap: Dél csillaga: (angol—francia). Jászkarajenő: ma és holnap: Harmadik nekifutás (magyar) Kocsér: holnap: Utazás Ja­kabbal (magyar). A TORTELI MŰVELŐDÉSI IIAZBAN Zsibongóból — táncterem ÚTTÖRŐKET IS MEGHÍVTAK Ismerős akkordok csendül­nek fel a törteli Déryné Mű­velődési Ház falai között: a színes szalagokkal feldíszített bálteremben fiúk és lányok ropják a táncot. A községi fiatalok, KISZ- és ifjúsági klubtagok kedvelt szórakozása a tánc. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nyári társas tánctan­folyam és az általában kéthe­Aranyaf, ezüstöt, bronzot nyertek Ifjú súlyemelők Cegléden, 1972 decemberé­ben új sportág honosodott meg: Csordás Gábor, a 203. számú MŰM Intézet testnevelő tanára súlyemelő szakosztályt alakított. Az iskola tornater­mében hetenként három alka­lommal mintegy húsz fiatal birkózik a súlyokkal, és a ver­senyeken már eredményesen szerepel. Pest megyének is megvan tehát az ^első súlyeme­lő szakosztálya. A serdülő és ifjúsági versenyzők tehetségét, fejlődését nézve, a súlyeme­lésnek Cegléden is lehet jövő­je: az első fecskék, Csákó László, Kerekes László, Gyar­mati János, Fekete Attila, Medgyes István és Pálöczi Gyula, már letették névjegyü­ket. A ceglédi 203. számú ITSK versenyzői 1973-ban a követ­kező bajnokságokon szerepel­tek: Serdülők. A területi kivá­lasztó versenyen: Csákó lep­kesúlyban második, Kerekes 'égsúlyban első, Medgyes kö- zépsúlvban harmadik lett. Az országos Középfokú Tanintéze- fek bajnokságán Csákó máso­dik Kerekes első, Medgyes harmadik helyezést ért el. A területi kiválasztó verseny III. fordulóiában Kerekei ismételt- sí',íves-»portjában első lett. Csákó előbbrelépett, ő is aranyérmet nyert, Fekete bronzérmes lett. Az országos vidéki bajnok­ságon a ceglédiek, Csákó és Szabó László (ólomsúly) ré­vén, két ötödik helyet szerez­tek. Az országos döntőn Csákó szerepelt a legjobban: hetedik lett. Egerben, az országos ser­dülő minősítő versenyen Kere­kes és Szabó nyert ezüstérmet. Ifjúságiak. Koczkás Géza két második helyezést szerzett a területi kiválasztó versenyen és a középiskolai bajnokságon. Ebben a korosztályban Pálóczy Gyula volt a legeredménye­sebb, aki első lett két területi kiválasztó versenyen, második helyezést a középiskolai baj­nokságon ért el. A szakosztály eddigi legértékesebb eredmé­nye is hozzá fűződik: az orszá­gos vidéki bajnokságon lep­kesúlyban bronzérmet szerzett. Értékes az országos döntőn el­ért hatodik helye is. ezzel Pá­lóczy egy pontot szerzett a sportkörök közötti pontver­senyben. Az eltelt egy év alatt töb­ben teljesítették az ezüst- és bronzjelvényhez szükséges szinteket. Az ezüstjelvényt Csákó, Kerekes, Pálóczy, a hronzielvényt pedig Gyarmati, Fekete és Medgyes szerezte meg. (ungureán) tenként megrendezett községi bál sem elegendő nekik: a közelmúltban az az ötletük támadt, hogy a klubtagok név­napját zenés délutánokon ün­nepük meg. Kérésüket a mű­velődési otthon igazgatósága támogatta: ha kívánságukat időben jelzik, megkaphatják a jól befutott zsibongót. Az eddig megrendezett, kö­szöntéssel és ajándékozással bevezetett délutánok mind­egyikén kitűnően érezték ma­gúkat1 a részvevők. Tréfás és komolyabb vetélkedőkre is sor került, melyek hasznosak, és a kis pihenő ütán még jobban esik a tánc. Az igen népszerű helybeli együttes, a Kecskés zenekar társadalmi munkában szolgál­tatott zenéjére legutóbb is több mint nyolcvan fiatal ropta a táncot. Estükre egy alkalommal ál­talános iskolásokat is meghív­tak: minden őrs két küldöttel képviseltette magát. Azt akar­ják, hogy az úttörők már álta­lános iskolás korukban ismer­jék meg a KISZ-szervezet tag­jait, s a vidám összejövetel is jó alkalom a kapcsolatterem­tésre. Gy. M. Havonta 15—16 ezer szoknyát készítenek Cegléden a PEY Dl Kossuth Ferenc utcai varrórészlegében, NSZK-beli mer rendelésre. Az átadott munka minőségével a megrendelők ele gedettek. Mint mondják, úgy dolgoznak a varrónők, minfh minden ruhadarabot saját maguknak készítenének. Apáti-Tóth Sándor felvétele Eladó a pékpult, a liszteszsák Hat évtizeden át sütötte a kenyeret A KIOSZ IS MEGBECSÜLTE Néhány hónappal ezelőtt Dezsőfi Gyula, a Petőfi utcai kis péküzem 86 esztendős mestere levette a kerítésről a megfakult cégtáblát, azután reszkető kezekkel papírlapot Örültünk, ha pár órát pihen hettiink. A legnehezebb hély zetbe az első világháború ele jén kerültem, amikor a férje met elvitték katonának. Ak kor még nemigen ismertem írt és szegezett ki a kerítésre: 1 szakmát, és szinte kétségbe Liszteszsák, pult eladó! kiskocsi és pék­Mindent kézzel Meglátogattuk a betegen fekvő mestert, és megkértük, beszéljen munkában és ered­ményekben gazdag életútjá- ról. — Ezelőtt 63 esztendővel — mondotta —, Zemplén megyé­ből kerültem Ceglédre, Do­bos Artur, akkori neves pék­mesterhez segédnek, akinél rajtam kívül még öt segéd dolgozott. Nehéz volt az ak­kori pékélet. Mindent kézzel végeztünk. Reggel 3 órakor keltünk, s egy kis ebédszü­nettel, este nyolcig folyt a munka. — Három évvel később fe­leségül vettem Márton Lajos ácsmester leányát, és a Szép utcában önálló pékséget nyi­tottunk. Abban az időben a háziasszonyok többsége még maga dagasztotta a kenyeret, s főmunkánk a hozott, úgy1 nevezett ster-kenyér sütése volt, de azért saját kenyeret is sütöttünk, melyet felesé­gem árult a piacon. Nagyon kellett vigyáznunk, hogy fi­nom, foszlós legyen a kenyér, mert akkor harminchárom önálló pék működött Ceglé­den. Jöttek az emberek — Nem volt egyetlen sza­bad napunk — vette át a szót a 82 éves Dezsőfi Gyuláné —, mindig sütnünk kellett a kenyeret, meg a péksüteményt. ejtett, hogy jöttek az embere kenyérért süteményért, és é nem tudtam kiszolgálni őke — Édesanyám biztatott, hog próbáljunk meg sütni. Meg próbáltuk, és sikerült, az után anyámmal dolgoztumö míg a férjem haza nem jót a katonaságtól. Később könnyebb lett e helyzet. A műhelyt gépesíteí ték, s Dezsőfi Gyula eljárha tott az ipartestületbe is, ahe vezetőségi tagnak választottál A KIOSZ is megbecsülte: ; mester 50. jubileuma alka’. mából szép kitüntetést kapott. ★ A pékséget 22 évvel ezelőt helyezték a Petőfi utcába, aho sokszor megálltak a vidék autósok is, hogy jóhírű Dezső- fi-kenyeret vegyenek. A nyugdíjas, idős mester és felesége elégedetten né vissza a küzdelmes, de ered­ményes évtizedekre: jelen­tős részük van abban, hog: Ceglédet most is a jó kényé és a jó bor városaként emle getik. K. L. A szolnoki rádió műsora JANUÁR 7-TŐL 13-IG Hétfő: Hétfői hullámhosz- szunk. Zenés aktuális riport­műsor. Kedd: Alföldi krónika. Nép­dalcsokor. Szürke emberek. Sammy Davis énekel. Szer­kesztik a hallgatók, közben: Úttörőhíradó. Szerda: Alföldi krónika. Csidor István clterázik. Nők, vezető beosztásban. Polkák. Tanuló népművelők. Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. Csütörtök: Alföldi krónika Dzsessz. Építők és építkezé­sek. Koncz Zsuzsa lemezeiből. Ahogy én látom ... Cigány­dalok. *Sporthíradó. Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor. Mezőgazdasági körkép. Operettrészletek. Kul­turális figyelő. Tánczene, a szerzők előadásában, közben: Közgazdasági kislexikon. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Vasárnap: Délelőtt 9—10-ig: Vasárnapi magazin. Hétköznap az előadások mindennap 18 órától, a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. JANUAR 15-IG: Nyomtatvány - adóbevallásra A ceglédi városa tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya azok számára, akik általános jövedalemadójuka. nem átalányban fizették a múlt évben, nyomtatványoka. készített, hogy adóbevallásu­kat pontosan megtehessék. Be­vallást kell készíteniük a tér_ vezőknek, oktatóknak, magán­praxist folytató orvosoknak és állatorvosoknak, a ház és föld bérebeadásából jövedel­met élvezőknek, kertészeknek, szikvízárusítóknak és állat­tartóknak, valamint egyéb jö­vedelemforrás után jövede­lemadót fizetőknek. A nyomtatványokat a városi tanácsháza 31. számú szobájá­ban lehet kérni, és ugyanott kell leadni, egy példányban, 1973. évre vonatkozóan, ja­nuár 15-ig. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen, drá­ga jó férjem és édesapánk, Far­kas János végső búcsúztatásán részt vettek, és a kegyelet virágai­val róla megemlékeztek. A gyá­szoló család.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents