Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
1974. JANUÁR 27., VASÁRNAP ”‘%fŰrlap 7 TEC HNXKA E HETI TUDOMÁNY- TECÍHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN az atomkutatás JELENLEGI HELYZETÉRŐL KÍVÁNJUK TÁJÉKOZTATNI OLVASÓINKAT, ELKALAUZOLVA A DEBRECENI ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETBE ÉS AZ ÉPÜLŐ PAKSI ATOMERŐMŰHÖZ IS. Az aranykutató « A norilszki Ércbányászati- kohászati Kombinátban üzembe helyeztek egy atomreaktort, amelynek segítségével gyors elemzést készíthetnek az ércekben található ritkafémek felderítésére. A berendezés jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja — egyetlen próba elemzése közel egy hónapig tartott és csak négy elemre vonatkozott — a laboratórium munkáját. A norilszki érc azonban sokkal több ritka- és hasznosfémet tartalmaz, amelyek most kimutathatók. Az atomreaktorban történő besugárzás után a próba az analizátorba kerül, amelyet elektronikus számítógép vezérel. A berendezés pontosan meghatározza az ércben található hét elem — közöttük az arany — részarányát. Látogatás a magkutató intézetben A világ legnagyobb buborékkamrája Méteres vastagságú falak, színesre festett, óriási tartályok mentén, futó vas csigalépcsők, villogó szemű vezérlőpultok — a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében járunk. Kalauzunk dr. Kovács Ádám tudományos fő- munkatárs és az intézet két esztendeje épült új szárnyának tervezője, ,Kemper Ervin, az IPARTERV mérnöke. Négy íudományos osztály Második legnagyobb atommagkutató intézetünk 1954- ben létesült. Négy tudományos psztályán jelenleg ötvenegy kutató dolgozik. Kísérleti atommagfizikai vizsgálatokat végeznek a radioaktív bomlás tartományában. Mindez a tudományos alapkutatáshoz tartozik. Ezek mellé azonban egyre nagyobb számban és növekvő súllyal zárkóznak fel azok a témák, kutatási feladatok, amelyek az ipari gyakorlathoz kapcsolódnak. Ezek feldolgozásánál hasznosítják az alapkutatások során szerzett tapasztalatokat. Ez történik például az intézet tömegspektrometriai laboratóriumában. Itt izotópokat használnak fel földtani vizsgálatokra: az izotópok bomlásából 'következtetnek az egyes rétegek korára. Jelenleg hazánk vulkáni kőzetei korának meghatározásával foglalkoznak. Megállapították, hogy a Mecsek gránitsziklái két. száznyolcvanmillió évvel ezelőtt keletkeztek; ugyanolyan korúak tehát, mint a Nagy- alfö'ld felszíne alatt kétezer méterrel elhelyezkedő rétegek. A vulkáni kőzetekben található stroncium izotópos ösz- szetételének vizsgálatából pedig arra derül fény, milyen mélységben keletkeztek a vizsgált rétegek. Eddig a Börzsönyt és Tokaj hegyét kutatták ilyen módszerrel. Mindez nemcsak a földtani térképezés, hanem a nyersanyagkutatás szempontjából is elengedhetetlenül fontos. Ezéft a kutatásokhoz az- . olajipar is anyagi támogatást nyújt. A gyorsíróban Következő állomásunk az intézet büszkesége, az ötmillió voltos elektrosztatikus gyorsítóberendezés, amelyet nemrégiben adtak át rendeltetésének. Ennek „kedvéért” létesült az új épületszárny, amelyben helyet kaptak a kisebb gyorsítók, a háromszáz tudományos folyóirattal büszkélkedő könyvtár és több laboratórium is. A gyorsítóberendezésekkel az atommag szerkezetét kutatják. A még ma is sok titkot rejtegető atommag közvetlenül nem vizsgálható. Tulajdonságairól a kísérletek során róla leváló részecskék „hoznak hírt”. Az ötmillió voltos gyorsító tizennyolc méter magas teremben kapott helyet; alatta csaknem öt méter mély az a 1,2 méteres falvastagságú pince, amelyben a bombázandó radioaktív anyagot helyezték el. A sugárveszályes zónában, . természetesen, nem tartózkod- j hat ember; az itt elhelyezett > műszerek állását ipari televízión figyelik a kutatók. Maga a gyorsító nyolc méter magas, 3,5 méter átmérőjű tartályban kapott helyet; hat tonna súlyú tető védi. Élénk színeit is a tervező határozta meg, hogy a fehérre meszelt falak között a tekintetet a hangsúlyos tárgyra vonzza. A gyorsító javításához nem kell a tartályt szétbontani: búvónyíláson át jut a szerelő a tartály belsejébe, ahol liften közlekedve végezheti munkáját a szükséges magasságban, illetve mélységben. A förpék Végül az óriás után a törpék: a nukleáris elektronikai műszerek osztályára látogatunk. A debreceni intézet erre is joggal büszke: világszínvonalú műszerek ezek. amelyek itt> készülnek házi használatra és más intézmények részére egyaránt. 1973-ban nagy sikerrel szerepeltek a moszkvai és a dubnai műszerkiállításon, és Baselban is öregbítették az intézet jó hírnevét. Varga Zsuzsa Energiabázis Zavarok az amerikai urándúsítás körül Amennyiben az VSA-ban újabb urándúsító üzem nem épül, az USA Atomenergia Bizottsága az uránellátás akadozásától tart. Felhasználva ezt a körülményt, új szállítási feltételeket szabtak meg a dúsított uránra vonatkozólag■ Az új feltételek szigorúsága megdöbbentette az európai vezetőket, valamint az uránszakértőket. Az új feltételek szerint dúsított uránszállításra vonatkozó szerződést csak 8 éves határidőre kötnek, ami azt jelenti, hogy 3—4 évvel előbb kellene a dúsított urántöltést megrendelni, mielőtt az atomerőmüvet megrendelték. De ez nem elég, a vevők kötelesek a 8 év periódus első 3 évében évi 1,1 millió dollár előleget fizetni. Amennyiben az érdekelt erőművek többsége ezeket a feltételeket elfogadná a Nucleonics Week szaiklap szerint arra vezetne, hogy a nemzetközi urándúsító piac egy évtizedre foglalt lenne. Mélyen a föld felszíne alatt épül Genf ben a szuperproton - gyorsító, melynek segítségével az anyag legkisebb építőelemeit fogják vizsgálni az európai magenergia kutatók. Erre a célra a mainzi Schott-cég hatalmas, s egyben az egész világ legnagyobb buborékkamráját használják fel, melyet 36 köbméter hidrogénnel töltenek fel. A betöltendő hidrogén hőmérséklete csak kevéssel haladja meg az abszolút nullafokot, ('eltöltése után energiában gazdag atommagrészecskéket lőnek bele, amiket egy erős, szupravezér- lésű mágnestekercsben előállított, elektromágneses erő görbe pályára kényszerít. Négy hatalmas úgynevezett halszemű-lencsével felszerelt kamerával akarják felfogni az anyag legparányibb részecskéinek a jelzéseit. Egy halszem három egymáshoz kapcsolt félgömb alakú lencséből áll. Kezdés — nyolcszáz megawattal FELFUTÁS 4000 MW-RA A világ első energiatermelő atomerőművét két évtizeddel ezelőtt helyezték üzembe a Moszkva melletti Obnyinszk,- ban. Teljesítménye 5 megawatt volt. Napjainkban már 35 000 MW a világon üzemelő atomerőművek kapacitása, ami az atomenergetika hatalmas karrierjét mutatja. Mindezt abból az alkalomból említjük, hogy hazánk is intenzíven hozzákezd első atomerőművének felépítéséhez Tolna megyében, Paks térségében. Az atomerőmű első 880 megawatt teljesítményű egysége 1980-ban kapcsoEgyelőre azonban még csak a kezdetnél tartunk. Pontosabban azoknak a beruházáselőkészítő munkálatoknak a folytatásánál, amelyek 1969- ben! indultak meg. Eddig az erőmű és a Duna között tervezett hűtővízcsatorna több mint fele készült el és az üzemi terület földfeltöltésének nagy része. Kisebb mértékben épültek meg a beruházási műveletekhez szükséges vízhálózat, villamos hálózat, bekötő út stb. A helyszínen dolgozók részére néhány felvonulási jellegű szállásépületet emeltek. A most következő feladatok már jóval nagyobbak. Gyors ütemben ezer, majd az üzemviteli dolgozók 'részére 520 lakás falait „húzzák fel” (az építők majdani elvonulása után ezek ,a lakások is az erőmű dolgozóié lesznek). Az atomerőmű teljes kiépülésével Paks mintegy 20 ezer lakosú településsé fejlődik! Nem véletlen, hogy mindenekelőtt az úthálózat kiépítésének befejezését tervezik: a következő évek során csaknem 1 millió tonna (!) anyagot kell a helys7.ínre szállítani. lódik be a magyar villamos-1 energia-rendszerbe. További bővítéssel 1985-re az erőmű kapacitása eléri majd a 2000, a későbbiek során pedig a 4000 megawattot. Szakembereink úgy- számolják, hogy országunk energiaigénye 1980- ban kb. 6500 MW lesz. Az atomerőmű berendezéseit a Szovjetunió szállítja számunkra. Ugyanő vállalta az atomerőmű személyzetének kiképzését is. Az építés és a szerelés feladata a magyar szakemberekre vár, amihez pontos munkára, a technológiai fegyelem maradéktalan betartására lesz szükség. Rea!ctorvá!aszték Az atomerőmű szíve a nyomott vizes, termikus reaktor lesz. 440 megawattos blokkokból fog felépülni az erőmű. A termikus reaktorokban a maghasadást ún. termikus neutronok váltják ki. Minthogy a hasadásnál gyors neutronok keletkeznek, a termikus reaktorokban gondoskodni kel1 a neutronok energiájának csökkentéséről. Ezt a feladatot a lassító közeg, a moderátor látja el. Az üzemanyag dúsítása, a moderátor anyaga, a hűtőközeg anyaga és halmazállapota, a szerkezeti anyagok kiválasztása, stb. sokféle változatra ad lehetőséget a reaktorok kialakítása terén. Mint említettük, a paksi atomerőmű nyomott vizes reaktorokkal fog üzemelni. A világ jelenlegi atomerőműveinek egynegyedében ilyen típusú reaktorok vannak. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg a grafit moderátoros gázhű- tésű reaktorokat, amelyeket különösen Anglia favorizál. A nehézvizes reaktorok (HWR) ma már kevéssé elterjedtek. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint negyedszázad múlva az úgynevezett gyorsreaktorok felfutására lehet számítani. A bonyolultabb felépítésű, de jóval gazdaságosabb üzemű gyorsreaktorok hűtőközegeként csak nagy rendszámú anyagok (pl. folyékony fémek) jöhetnek, számításba. A századfordulóra az atomerőművek 40—50 százaléka gyorsreaktorokkal fog hőt, illetve áramot termelni. Miért éppen Pakson? Első atomerőművünk helykiválasztása a legnagyobb körültekintéssel történt. A paksi területet leginkább a Duna közelsége tette alkalmassá atomerőmű telepítésére. Az atomerőmű ugyanis sok hűtővizet kíván, amit csak a legnagyobb hazai fo- lyónk tud biztosítani. Áz is fontos szempont 'volt, hogy az értékes ipari objektum árvíztől védett helyen legyen, és környékén legalább három kilométeres sugarú körben n„ legyen jelentős település. A nyílt terepre azért van szükség, hogy a széljárás az erőmű szellőzőkéményén kikerülő — egyébként megengedett mértékű — szennyeződést is a magasabb légkörbe juttassa és felhígítsa. Talán kevesen tudják (és hiszik), hogy az atomerőművek lényegesen kisebb szeny- nyező hatással vannak a környezetre, mint a hagyományos erőművek. A lakosságnak tehát nem kell aggódnia, a radioaktív szennyeződés miatt. Természetesen ez nem csökkentheti a tervezők, az építők és .az üzemeltetők felelősségét, hiszen a viszonylag csekély szennyeződés éppen a szigorú biztonsági előírásoknak, a gondos üzemeltetésnek köszönhető. Mennyibe kerül? — Sokan adnak hangot azon aggodalmuknak, hogy az atomerőmű építése rendkívül drága. Kétségtelen tény, hogy ma még a hagyományos erőmű építésénél 30—40 százalékkal többe kerül egy-egy azonos kapacitású atomerőmű' létrehozása. Ám az is igaz, hogy az atomerőműnek a hagyományosnál olcsóbb az üzemanyaga, így a megtermelt villamos energiája jóval kevesebbe kerül, mint például a hőerőműveké. Ugyanakkor az atomerőmű kéményei nem okádnak füstöt, elmarad a tüzelőanyag szállításával kapcsolatos rengeteg probléma stb. Ma már alig van olyan ország, amely távlati fejlesztésében ne szánna jelentős szerepet az atomenergiának. Különösen érvényes ez a fosszilis energiahordozókkal nem túl bőven ellátott országokra, mint amilyen Magyarország is. Beruházás előkészítés Mekkorák az atomok? Ha Magyarország mind a tízmillió lakosa egy-egy alumíniumatomot hozna magával és azokat egy vonalban, egymás mellé tennék, az így kapott sor mindössze 3,2 mm lenne. Ugyanezt tudományosan úgy mondhatjuk, hogy az alumínium- atom átmérője a centiméter százmilliomod részének 3,2 szerese. Egészen tudományosan pedig így mondják: az alumíniumatom átmérője 3,2.10-8 cm. Ha pedig a Föld mind a 3 milliárd lakosa fejenként ezerszer annyi alumíniumatomot hordana össze, mint az emberiség összlétszáma, ez a. térfogat alig lenne több, mint 0,1 köb- centiméter, súlya pedig 0,3 gramm. Az NSZK-ban 1980-ra a villamos energia 30 százalékát atomerőművek fogják előállítani. Pillanatnyilag 12 atomerőmű épül. Ezek egyike a képen látható ohui erőmű. Tervezői a vizes reaktor gőzrendszerének befogadására 27 méter átmérőjű, 1000 tonna súlyú, acélfalú gömböt irányoztak elő, amelyet az épületen kívül állítottak össze. Ezt követően síneken tolták helyére az óriásgolyót, most a gőzrendszert összekapcsolják a reaktorral. A hatalmas acélgömb biztonsági, sugárvédelmi okokból szükséges. A 870 megawattos erőmű 1976-ra készül el. Építése öt évet vesz igénybe. ss*
